SZEMPONT
A Rovatból

„Ilyen mértékű visszaesés utoljára a Bokros-évekre volt jellemző” - Petschnig Mária Zita a folyton újraírt költségvetésről

Ha egy költségvetést háromszor-négyszer átírnak, és utána is bármi megtörténhet, ahhoz nem lehet alkalmazkodni - mondja a közgazdász, aki szerint a kiszámíthatatlanság a gazdaságban is teljhatalomra törekvő orbáni politika következménye.
Fischer Gábor - szmo.hu
2023. október 20.



Október elején a kormány 5,2%-ra emelte a GDP-hez viszonyított idei hiánycélt, ami 1,3%-kal magasabb az eredetileg tervezettnél. Ez azt jelenti, hogy 1100 milliárd forinttal nagyobb lehet a hiány a korábban vártnál. Elúszott az eredetileg 4%-ra, majd 1,5%-ra tervezett gazdasági növekedés is, Nagy Márton a legutóbb már arról beszélt, hogy a kormány célja éves szinten a recesszió elkerülése.

A tavaly nyáron elfogadott költségvetésnek immár a negyedik verzióját prezentálta a pénzügyminisztérium.

Hogyan él az ország egy folyamatosan újratervezett költségvetéssel? Mi okoz ekkora bizonytalanságot? És ki fizeti meg ennek az árát? Erről beszélgettünk Petschnig Mária Zita közgazdásszal.

– Volt egyáltalán realitása annak, hogy az idei büdzsé teljesül?

– Amikor az idei költségvetést 2022 májusában benyújtották, olyan feltételezésekkel éltek, amivel senki az égvilágon nem értett egyet. Például, hogy

a háború már 2022-ben véget ér, hogy az energiaárak csökkennek majd, hogy az infláció visszahúzódik, hogy valamennyi uniós pénzt meg fogjuk kapni.

A Költségvetési Tanács nem mondta azt, hogy ezek teljesen irreálisak. Ugyanis, ha ezt mondta volna, vissza kellett volna dobni a költségvetést, hiszen a Költségvetési Tanácsnak az a dolga, eldöntse, hogy egy adott költségvetés fenntartható, teljesíthető, reális-e vagy sem. Így csak annyit mondott, hogy amennyiben ezek a feltételezések teljesülnek, akkor teljesíthető lesz a 2023-as évre szóló költségvetés.

– De hát látszott, hogy nem teljesíthető...

– Nem mondtak véleményt, mert azt, hogy kockázat van, azt mindig mondja a Költségvetési Tanács. Ez a költségvetés 4 százalékos növekedéssel számolt, 5,2 százalékos inflációval, és azzal, hogy a beruházások is nőnek, a fogyasztás is nő. Hogy itt egy teljesen normális év lesz 2023-ban. Csak pont ez nem látszott kirajzolódni 2022 végén. Ekkor már a Pénzügyminisztérium más táblázatokat mutatott, hogy hogyan fog változni a költségvetési helyzet.

Ezekben már a 4 százalékos növekedés helyett 1,5 százalékos növekedés szerepelt, és az inflációt 15 százalékra emelték, tehát majdnem a háromszorosára, ráadásul a tervezett deficitcélt, ami az eredeti költségvetésben 3,5 százalékos volt, fölemelték 3,9 százalékra.

Ehhez csak egy nagyon rövid megjegyzést tennék. Varga Mihály az elmúlt évben végig arról beszélt, hogy szigorú költségvetési politika kell, és 3,5 százalékra kell levinni az államháztartás hiányát. Ez az uniós elszámolás szerinti eredményszemléletű deficit a bruttó hazai termékhez viszonyítva. Mindezek után jön egy kormányülés, és utána azt mondják, hogy 3,9.

– Mi lett ezután a költségvetéssel?

– Nyilván olyan nem lehetett, hogy semmiféle költségvetést nem mutatnak be, ezt a botrányt nem akarták felvállalni. Végül februárban előálltak egy költségvetéssel, amely nagyjából ezeket a fő számokat tartalmazta, de valamennyi növekedési belső tényezőnél már alacsonyabb értékeket vett, tehát a beruházások visszaesésével számoltak, és a háztartások fogyasztási kiadásainál 0,1 százalékpontos csökkenéssel. Így fogadta el a parlament március végén, ez volt a második átalakítás. Néhány nappal később a Statisztikai Hivatal bemutatott egy jelentést Brüsszelnek, amiben a parlament által elfogadotthoz képest már 430 milliárddal nagyobb kamatszolgálat van. Ez nagyon sok. Ez nem egy kis piti tétel, hanem azt jelenti, hogy

három napot élt körülbelül az akkor elfogadott költségvetés.

– De ragaszkodtak hozzá?

– Mindaddig azt mondták, hogy teljesíthető a deficitcél, amíg ki nem derült, hogy a második negyedévben a recesszió még mélyebb volt, mint az első negyedévben. Azok a remények teljesen elszálltak, hogy itt 1,5 százalékos növekedés lesz, de akkor azt mondták még, hogy majd meglátjuk, hogyan alakul a harmadik negyedév.

– Aztán jött az október elején bejelentett negyedik verzió. Beszélhetünk ilyen körülmények között költségvetési fegyelemről?

– Miután a parlament elfogadta március végén a módosított költségvetést, jelentős átcsoportosítások voltak. Például áprilisban a Gyermek-, Ifjúsági és Családpolitikai Programból - ami egy 60 milliárdos keret, - 5,1 milliárdot átcsoportosítottak Rogán minisztériumához, kiemelt nemzetközi sporteseményekre és állami rendezvényekre. Nyilván kellett az atlétikai világbajnokságra, meg gondolom augusztus 20-i állami rendezvényre is pénz, tehát innen akkor elvettek. De augusztus 31-én is történt egy 120 milliárd forintos újraosztás, átcsoportosítás, és van egy rezsivédelmi alap, amiből szintén kivettek, és például haderőfejlesztésre fordították, aminek ugye nincs sok köze a rezsivédelemhez. Tehát ezzel csak azt akarom mondani, hogy

teljesen mindegy, hogy mit fogad el a parlament, ezt a költségvetést - tekintettel arra, hogy vészhelyzet van - a kormány bármikor átalakíthatja, átírhatja.

Vagyis a parlamenti demokráciának, ahol a hatalom legfőbb képviselője maga a parlament, semmiféle ellenőrző szerepe nincs. Már azt is törvénybe iktatták, hogy a kormánynak utólag sem kell tájékoztatnia a parlamentet ezekről a meghozott döntésekről.

– Hol van itt a kiszámíthatóság?

– Állandóan hangoztatja még most is Varga Mihály, hogy milyen jó, hogy előre hozott költségvetéssel dolgoznak, mert a költségvetés hatályba lépése előtt már fél évvel mind a vállalkozók, mind a háztartások tudják, hogy mire készülhetnek. De ha egy költségvetést háromszor-négyszer átírnak, és utána is bármi megtörténhet, ahhoz nem lehet alkalmazkodni.

Az, hogy ilyen mértékben kiszámíthatatlanná vált a magyar költségvetési politika, egyértelműen az orbáni politikának a következménye, annak, hogy teljhatalomra, ezen belül gazdasági teljhatalomra is törekedve bejelentette, hogy háborús vészhelyzet van, és innentől bármit megtehet mindenféle kontroll nélkül,

noha mi nem vagyunk annyira benne a háborúban, mint mondjuk a balti országok, és ott nincsenek ilyen vészhelyzeti előírások.

– Min csúszott meg ennyire a költségvetés?

– A bevételek 21 százalékkal nőttek, a kiadások csak 20 százalékkal. Ebből első ránézésre az következik, hogy egy gyorsabb bevételnövekedéssel a deficit rendben lehet. Viszont az elfogadott költségvetési tervben a bevételeknek 22 százalékkal kellett volna nőni, a kiadásoknak meg 15 százalékkal. 4 százalékpontos különbség kellett volna ahhoz, hogy a 3,9 százalékos deficit tartható legyen.

A bevételeknél több száz milliárd forint hiányzik a tervezetthez képest, főleg a fogyasztási adókból. A fogyasztási adóknál 700 milliárdos hiány van, ebből 600 milliárd az áfa hiánya, a jövedéki adóból pedig 100 milliárd az, ami hiányzik.

Nem csoda, hogy a fogyasztási adóknál ilyen visszaesés van, mert az első félévben a fogyasztás, a háztartások fogyasztási kiadása 96,4%-os volt.

Ilyen mértékű visszaesés utoljára a Bokros-évekre volt jellemző, még a nagy globális válság idején sem.

Itt van ez a 4 százalékos visszaesés, holott a legutolsó költségvetés-átalakításnál is csak 0,1 százalékos esést prognosztizáltak. Ha a fogyasztás visszaesik, akkor persze, hogy nem jönnek be azok az áfa- és fogyasztási adó-bevételek sem, amik egyébként a legnagyobb súllyal szerepelnek a költségvetés bevételeiben. Nagyon nagy problémák vannak a jövedéki adóknál is, ott csak 5 százalékos növekedés van, pedig voltak jövedéki adó emelések és jövedéki adó kiterjesztések, nem beszélve arról, hogy az üzemanyagok azért tavaly még hatósági árasak voltak, idén viszont már nem. Tehát a jövedéki adók nőhettek volna nagyobb mértékben.

– Mitől eshetett ez ennyire vissza?

– Fennáll a gyanú, hogy itt azért csalások is vannak. A vállalkozók szemével nézve a dolgot, amikor nagyon-nagyon kellene nekem a jövedelem, mert az előző években nem volt, akkor megpróbálok valamit csinálni. Nem zárom ki azt, hogy itt újra áfa csalásnak voltunk a tanúi, lehet, hogy ez is belejátszott.

Ami még nagyon hiányzik, azok az uniós bevételek.

Ezek nem jönnek. Ezek a források az uniós programokra fordított kiadásoknak a felét fedeznék.

– Tehát a bevételek elmaradtak a tervezettől. A kiadásokat ehhez hozzáigazították valamennyire?

– Nézzük a rezsitámogatást, ami tavaly még ebben az időben nem volt, mert csak augusztustól jött be. Itt a legnagyobb a növekedés. A második legnagyobb növekedés az az állami vagyonnal kapcsolatos kiadás. Ezek a kiadások 88 százalékkal nőttek, 851 milliárdot tesznek ki.

Pont egy ilyen nagyon nyomorult évben kellett megvenni a Vodafone-t, meg a Posta Biztosítót. Ez nyomja meg az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokat alapvetően. A kormány nem alkalmazkodik a gazdasági helyzethez, hanem a saját politikai érdekeit helyezi előtérbe.

És szintén ilyen politikai érdeket követő kifizetés, aminél nagy emelkedés van, 52 százalékos, az a Bethlen Gábor Alap. Innen finanszírozzák a határon túli magyarok kulturális oktatási, hitéleti, meg egyéb szükségleteit, ide lehet pályázatokat beadni, persze egyházi pályázatokat is. Ugyanakkor például a Nemzeti Kulturális Alapnál, ami a magyar kultúra finanszírozására van, 56%-kal kisebb a kifizetés, mint 2022-ben volt. Emellett magas volt a közlekedési támogatás is, ez 29 százalékkal növekedett, mert magas az üzemanyagár. És a nyugellátásra is 22%-kal többet kellett kifizetni az első félévben. Ebben benne van a 15 százalékos nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj. És van még egy nagyon fontos kiadási többlet: a kamatkiadás. A nettó kamatok 56 százalékkal emelkedtek 2023-hoz képest, ami a magasabb adósságállomány és a magasabb kamatszint következménye.

– Ez jócskán magasabb kiadási oldalt jelenthet.

– Ez még korántsem a vége, mert további állami vásárlás is van kilátásban, a Budapest Airport. Erről Nagy Márton azt mondta, hogy nemzetstratégiai cél, folynak is a tárgyalások. Persze valószínű, hogy hitelből fogjuk megvenni, másból nem tudnánk.

Hogy ez mennyibe fog kerülni, egyelőre nem tudjuk. 4,44 milliárd euró volt korábban, tehát olyan 1700 milliárd forint. Hát persze, hogy nagyvonalúskodni lehet.

Mint az egykori dzsentri, akinek nincsen semmi pénze, váltókat ír alá, és szórja, nem saját pénzét szórja.

Így aztán a kamatkiadások egész biztosan megnőnek, mert további hiteleket kell majd felvenni.

– Hogyan bírja ezt a lakosság?

– Miközben ilyen drámai tehát a helyzet a költségvetésben, a Pénzügyminisztérium kiadott egy értékelést, és abban azt írja, hogy a háborúk ellenére, meg a szankciók ellenére mi azért tartjuk a legfontosabb prioritásokat, a munkahelyek védelmét, a családok védelmét és a nyugdíjasok védelmét, tehát a három védelmi célt. Én ezt megnéztem. A munkahelyvédelem, mint prioritás az körülbelül úgy néz ki, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadásai 12 százalékkal nőttek, tehát jóval infláció alatt, mert az infláció az 23 százalékos volt. Ezen belül a munkahelymegtartásra nem ment semmi, tehát nulla forint. A start munkaprogramnál, amiből a közmunkákat fizetik, szintén csökkentek a kifizetések 14%-kal, tehát ez a tétel nominálisan is kisebb, nemhogy reálértékben. A családvédelem az úgy néz ki, hogy a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Alap 5%-kal többet fizetett ki, tehát nominálisan nőtt, de 23 százalékos infláció mellett ez semmi. A családtámogatásokra 3%-kal, a szociális támogatásokra 6%-kal többet fizettek, a rokkantsági támogatásokra, gyerekgondozási támogatásokra 13-13 százalékkal.

A növekedés lényegesen alacsonyabb mindenhol, mint az infláció. Azért én ezt nem nevezném a családvédelemnek.

Azt, hogy kiemelt költségvetési prioritás lenne a családvédelem, a számok egyáltalán nem igazolják vissza. Ami a nyugdíjak védelmét illeti,

a nyugdíjas árindex az első hét hónapban 123 százalékos volt, a nyugellátások összesen, tehát beleértve a 13. havi kifizetést is, 22 százalékkal nőttek.

– Annyi számról esett szó, beszéljünk az emberi dimenzióról. Itt van a bizalom kérdése. Amit itt elmondott, mind-mind csökkenthetik a lakosság vagy a külföld bizalmát. Ez a folyamatos bizalomvesztés is forintosítható?

– Ez a bizalomvesztés például oda vezet, ahol ma tartunk, hogy egyrészt uniós pénzek nincsenek, és nem is lesznek megítélésem szerint. Egy évig egészen biztos nem lesznek, vagy másfél évig. Orbán persze arra játszik, hogy jövőre lesznek az uniós választások, és akkor majd egy számára kedvezőbb összetételű Európai Parlament áll fel, amely nem kéri majd számon rajta azt a bizonyos 27 pontot, amelyet lefektettek, és könnyebben fogunk hozzájutni pénzekhez. Tehát Orbán erre számít, ez a politikai prognózisa, ami nem biztos, hogy bejön, mert a szélsőjobboldal nagyon sok országban megerősödött, ám amikor választani kell, egyáltalán nem biztos, hogy a választópolgárok ezeket fogják preferálni. Egész más szavazatot leadni, és megint más csak a közvélemény-kutatóknak azt mondani, hogy én ezt támogatom. Másrészt pedig ő nem lesz ezen a szemétdombon kiskakas. Elsősorban azért nem, mert szemben áll az Európai Unió szélsőjobboldali táborával az orosz háború megítélését illetően.

Tehát ha itt valaki vezető szerepet kap, az Meloni lesz. És Meloni egyértelműen nyugatbarát, tehát nem fog Orbán diktálni Meloninak,

még akkor sem, ha a második félévben az unió elnökségét mi töltjük be. Emellett még ott van a nyugati tőke bizalomvesztése, a nyugati tőke nem jön Magyarországra. És akkor mi jön? Akkor kell a keleti tőke!

És így jön be ez a nemzetvesztő projekt, az akkumulátorgyárak projektje, amit én hihetetlen hazaárulásnak tartok, nem csak azért, mert eszméletlen pénzeket visz el a költségvetésből.

Győrffy Dóra számításai szerint eddig 1300-1500 milliárdos támogatást kaptak, ami soha nem fog megtérülni. De fel kell tenni a kérdést, hogy most itt kiket finanszírozunk? A Fülöp-szigeti munkásokat finanszírozzuk, miközben a magyar környezetet tönkretesszük, a magyar vízkészletet tönkretesszük, miközben ehhez elektromos energia kell, az elektromos energiát pedig három új gáz alapú erőműnek a felállításával fogjuk előállítani, amely gáz csak orosz gáz lesz. És ugye az egyik ilyen gázerőmű az a mátrai, ahol nincs is gázvezeték, tehát oda még azt is ki kell építeni. És akkor a slusszpoén az, hogy a szabály az, hogy az eladott akkumulátorokat, miután megtették a maguk szolgálatát és kiégtek, nekünk kell visszavenni, nekünk kell eltemetni. Erre mondja Győrffy Dóra, hogy Magyarország egy akkutemető lesz. Na most,

hogyha bejön a Paks 2, akkor nem csak akkumulátortemető lesz, hanem fűtőanyag-temető is, mert ott is az is szabály, hogy a fűtőanyagokat is itt kell tárolni.

A fűtőanyag tárolásra olyan mértékű beruházás kell, amit egyelőre nem is tudnak átlátni, mibe fog kerülni, mindenki tiltakozik ellene, ráadásul a lebomlás ott 300 ezer év! Tehát a bizalomhiányból következik mindez, és emiatt teljes mértékben megyünk egy zsákutcás fejlődés felé, aminek két eleme van. A reál ág az akkumulátor. Erre teszünk mindent, monokulturális fejlesztés. A monetáris oldala pedig az eladósodás felpörgése. Ez ugyanaz, mint az előző rendszer, ami szintén zsákutcás volt, és adósságnövekedéssel párosult. Az a különbség, hogy akkor a társadalom többsége valamit kapott a hitelekből. Most viszont ugyanennek a „haszna” a NER lovagokra koncentrálódik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Zsiday Viktor Donald Trumpról: „Egy totálisan gátlástalan, végtelenül narcisztikus ember, aki egy ötödikes tudásszintjén van”
A befektetési tanácsadó szerint tévedés, hogy Trumpnak lenne bármiféle „Nagy Terve”. Zsiday szerint csak az biztos, hogy bármi megtörténhet.


Donald Trump amerikai elnöknek nincsen „Nagy Terve” – írja blogján Zsiday Viktor. A közgazdász szerint sokan próbálják megfejteni, hogy Trump tetteinek mi ad értelmet, ám hiába:

„Szerintem nincs ilyen terv. Van egy totálisan gátlástalan, végtelenül narcisztikus ember, aki nyilvános megszólalásai alapján egy ötödikes tudásszintjén van, akinek a gazdasági elképzelései, ismeretei alapvetően tévesek, egyszerű gazdasági összefüggéseket nem ért vagy totálisan félreért, aki a világot zérusösszegű játékként látja: amit el tud venni másoktól az övé, és ha ő nem veszi el, akkor a másik nyer. Saját rövid távú érdekein kívül semmi más nem érdekli.”

Zsiday szerint az elnök stábjában a „hosszútávú stratégiaalkotásra képes, felkészült emberek mellett van egy csomó tudatlan törtető is”, és ennek a „vegyes minőségű csapatnak kellene visszafogni az amerikai elnököt”, illetve helyes gazdaságpolitikát csinálni.

„A probléma az, hogy amennyiben ez így van, akkor a gazdaság alakulása borzasztóan nehezen előrejelezhető, befektetési stratégia nehezen készíthető”

– teszi hozzá a befektetési tanácsadó. Szerinte csak egy biztos: hogy „bármi megtörténhet”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Trump tényleg megtette: az amerikai katonai segélyek teljes felfüggesztése padlóra küldheti Ukrajnát
Minden fegyver- és lőszerszállítmányt leállítanak, azokat is, amik már úton vannak Ukrajna felé. Elemzők szerint ha ez nem változik, az ukránok néhány hétig, maximum néhány hónapig tarthatnak ki. Putyin pedig átfogó támadást indíthat.
MTI/EPA/Will Oliver - szmo.hu
2025. március 04.



Donald Trump átmenetileg felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott összes katonai segélyt, erről elsőként a Bloomberg hírügynökség számolt be. A döntés alig néhány nappal azután született, hogy Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök heves összetűzésbe keveredtek a Fehér Házban. A rendelet több mint 1 milliárd dollár értékű, szállítás alatt álló és megrendelt fegyvert és lőszert érint. A Bloomberg szerint

minden olyan katonai szállítás leáll, ami még nem érte el Ukrajna területét, beleértve azokat az eszközöket is, amik már repülőgépeken vagy hajókon vannak, vagy amiket már a lengyel tranzitterületre vittek.

Leáll az a segélyezési program is, amin keresztül Kijev közvetlenül vásárolhatott új katonai eszközöket amerikai védelmi vállalatoktól.

A Guardian azt írja, a döntés hétfőn született, miután a Fehér Házban Trump találkozott JD Vance alelnökkel, Pete Hegseth védelmi miniszterrel, Marco Rubio külügyminiszterrel, Tulsi Gabbarddal, a nemzeti hírszerzés igazgatójával, valamint Trump közel-keleti megbízottjával, Steve Witkoffal.

„Az elnök világossá tette, hogy a békére összpontosít. Szükségünk van arra, hogy partnereink is elkötelezettek legyenek e cél mellett” – mondta a Fehér Ház egyik illetékese a Washington Postnak. A névtelenül nyilatkozó tisztviselő szerint a döntést visszavonják, ha meggyőződnek arról, hogy Zelenszkij jóhiszeműen áll hozzá a béketárgyalásokhoz. A CNN értesülései szerint az amerikaiak azt is elvárják, hogy Zelenszkij kérjen nyilvánosan bocsánatot.

A New York Times szerint Trump döntése drámai módon fokozza a Washington és Kijev közötti szakadékot a konfliktus kritikus pillanatában. Tulajdonképpen egy ultimátum, ami arra kényszerítheti Zelenszkijt, hogy beleegyezzen a Trump feltételei szerinti tűzszünetbe.

A lépés legközvetlenebb haszonélvezője Putyin. Ha a felfüggesztés tartós marad, nagyszabású támadást indíthat Ukrajna ellen, hogy újabb területeket szerezzen. De akár úgy is dönthet, hogy elhúzza a béketárgyalásokat, arra számítva, hogy Trump és Zelenszkij konfliktusa csak még erősebbé teszi pozícióit a csatatéren.

Elemzők szerint Ukrajna saját fegyvergyártásával és az Európából érkező fegyverszállításokkal mindössze néhány hétig, maximum néhány hónapig tarthat ki.

Bár az európai nemzetek többsége Franciaország, Nagy-Britannia és Németország vezetésével a londoni csúcson Zelenszkij mellé állt, rövid távon nincsenek olyan készleteik, amelyekkel pótolhatnák a kiesést. Különösen nagy problémát jelenthet a légvédelmi rendszerek, föld-föld ballisztikus rakéták és nagy hatótávolságú rakéta-tüzérségi rendszerek utánpótlásának megszűnése. Ukrajna nagyvárosait amerikai gyártmányú légvédelmi rendszerek védik a legveszélyesebb orosz rakétáktól, beleértve a rendkívül nehezen elfogható hiperszonikus ballisztikus rakétákat is. Különösen nagy szerepe van ebben a hat Patriot ütegnek.

Amikor az amerikai katonai segélyek tavaly több hónapra leálltak a republikánusok kongersszusi időhúzása miatt, az ukrán légvédelmi egységek alig tudtak védekezni Oroszország legfejlettebb rakétái ellen. A Patriot légvédelmi rendszer biztosította védelmi pajzs fokozatosan meggyengült. Később pedig még a lőszerhasználatot is korlátozni kellett a fronton.

„A hatás nagy lesz. Bénítónak nevezném” – mondta a CNN-nek Mark Cancian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója.

„A frontvonalaik tovább gyengülnek, végül pedig összeomlanak, és Ukrajnának el kell fogadnia egy kedvezőtlen – sőt akár katasztrofális – békemegállapodást.”

„Lehet, hogy van kiút ebből a helyzetből, de ez rendkívül megalázó lesz Zelenszkij számára” – mondta az elemző.

Michael Carpenter, aki Joe Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsát vezette, a BBC-nek nyilatkozva élesen bírálta a döntést. „Egyszerűen megdöbbentő” – mondta. „Ebben a háborúban világos, hogy ki az agresszor és ki az áldozat. Oroszország egyértelműen az agresszor, Ukrajna pedig az áldozat, mégis úgy viselkedünk, mintha ez fordítva lenne. Hogy most épp a védelmi támogatást állítják le, amely lehetővé tenné az ukránok számára, hogy megvédjék hazájukat egy brutális, kegyetlen és nyílt orosz támadással szemben – az egyszerűen felfoghatatlan.”

Trump az elmúlt hetekben egyre inkább átvette Putyin narratíváját az ukrajnai háborúról, azt állítva, hogy az ország megtámadásáért valójában az ukránok a felelősek, Zelenszkij pedig diktátor. Közben Putyint okosnak és ravasznak nevezte, akivel összekovácsolták az elmúlt évek megpróbáltatásai. Ezzel azokra a vizsgálatokra utalt, amikkel megpróbálták feltárni, Oroszország milyen módon befolyásolta az amerikai választásokat 2016-ban, Trump első megválasztásakor.

Mostani megválasztása után először azt követelte Ukrajnától, hogy adja Amerikának ritkaföldfém-bevételeinek felét, amire Zelenszkij hajlandó is lett volna, csakhogy Trump nem akart cserébe semmilyen biztonsági garanciát sem adni. Az ukránok végül belementek abba, hogy enélkül is aláírják a szerződést, csakhogy amikor Zelenszkij Washingtonba utazott az aláírásra, az események váratlan fordulatot vettek. A két vezető példátlan nyilvános vitába keveredett.

Az Ovális Irodában lezajlott találkozó után a Trump-kormányzat azonnal mérlegelni kezdte, hogy leállítsák a katonai segítségnyújtást, a kiképzési támogatást vagy akár a katonai hírszerzési segítséget is. Az egyelőre nem világos, hogy utóbbi leállításáról is született-e döntés.

Trump hétfőn azt mondta, hogy nem hiszi, hogy az ásványkincsekről szóló üzlet meghiúsult volna, de hozzátette, hogy van egy dolog, amit még látni akar Zelenszkijtől, mielőtt újrakezdené a tárgyalásokat. „Nagyobb megbecsülést kellene mutatnia” – mondta Trump az újságíróknak. Előtte pedig arra is reagált, hogy az ukrán elnök szerint a békemegállapodás Oroszországgal „még nagyon-nagyon távol van”.

„Ez a legrosszabb kijelentés, amit Zelenszkij tehetett, és Amerika ezt nem fogja sokáig eltűrni!” – írta Trump a közösségi médiában. Arról is beszélt, hogy Zelenszkij nem marad a helyén, hacsak nem enged a nyomásnak, és nem köt alkut az amerikai feltételekkel. „Ha valaki nem akar üzletet kötni, azt hiszem, az illető nem sokáig lesz itt” - fogalmazott.

Hétfőn Howard Lutnick kereskedelmi miniszter a CNN-nek azt mondta, hogy Zelenszkij „túl messzire ment”, amikor a megállapodás részeként „jóvátételt” és a megszállt területek visszaadását, valamint biztonsági garanciákat követelt Oroszországtól.

„Azt kellene mondania: Szeretjük Amerikát, értékeljük Amerikát, azt akarjuk, hogy mellettünk álljatok, és ha ti úgy gondoljátok, hogy békének kell lennie, akkor békének kell lennie” – mondta Lutnick.

„Ő nem egy béketeremtő” – állította Zelenszkijről –, „ő egy bajkeverő.” Lutnick szerint Trump most „mindkét felet térdre kényszeríti”, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse őket.

Közben a Trump-kormányzat arról is beszámolt, hogy hétfőn terveket dolgoztak ki a Kreml elleni szankciók feloldására, és az Oroszországgal való kapcsolatok helyreállítására. A Reuters információi szerint a Fehér Ház felkérte a pénzügyminisztériumot, hogy készítsen egy listát azokról a szankciókról, amelyeken enyhíthetnek. Ezeket a következő napokban vitatnák meg az oroszokkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Jójárt Krisztián: Katasztrofális következményei lehetnek Magyarország számára annak, hogy teljesen elszigetelődött a saját szövetségi rendszerén belül
Ha kiüresedik a NATO, Magyarország biztonsága veszélybe kerül – mondja a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Ukrajna az amerikai fegyverszállítások felfüggesztése ellenére is kitarthat egy ideig.


Donald Trump hétfőn azonnal hatállyal leállította a fegyverszállításokat Ukrajnának, mire az Európai Bizottság elnöke 800 milliárd eurós fegyverkezési program tervét jelentett be, amiből részben Ukrajna védekezését támogatnák, részben pedig felkészítenék Európát arra, hogy Amerika nélkül is képes legyen megvédeni önmagát Oroszországgal szemben. Trump és Zelenszkij pénteki, példátlan vitája világossá tette, hogy az amerikai elnök minden eszközzel tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni Ukrajnát, anélkül, hogy bármilyen biztonsági garanciát vállalna, és az is, hogy Trump közelebb érzi magához Putyint, mint Zelenszkijt. Közben a nagy európai országok sorra kiálltak Ukrajna mellett, Londonban pedig létrejött a „tettre készek koalíciója”, olyan európai országokból, amelyek akár békefenntartók küldetésére is hajlandóak egy esetleges tűzszünet után. Magyarországot nem hívták meg a londoni csúcsra.

Milyen következményekkel járhatnak a mostani, alapvető változások? Meddig tarthat ki Ukrajna amerikai támogatás nélkül, és a helyére léphet-e Európa? Veszélyes-e Magyarországra az, hogy Orbán-kormány jól láthatóan Trump és Putyin álláspontja mellett van az egyre erőteljesebb európai állásponttal szemben? Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértővel, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem posztdoktori kutatójával beszélgettünk.

– Trump elnök leállítja a fegyverszállításokat Ukrajnának, a már elindult szállítmányokat is visszafordítja. Meddig tarthat így ki Ukrajna az amerikai szállítmányok nélkül?

– Ezt nehéz megmondani, egyáltalán nem tudjuk például, hogy ez leállítás mit takar pontosan. Amit tudunk, mert erről szóltak a hírek, hogy már úton lévő fegyver és lőszerszállítmányok, amik például már Lengyelországban vannak, azokat sem adják át. Azonban azt, hogy például ez kiterjed-e arra, hogy megfosztják Ukrajnát a hírszerzési, kiképzési támogatástól és egyebektől, ezt nem tudjuk. Szerintem erről nincs szó, azaz a hírszerzési támogatást továbbra is megkapja Ukrajna. Nyilván, ha ettől is elvágják, akkor annak azonnal érezhető következményei lesznek.

Ha tényleg csak a fegyverszállítás áll le, akkor nem kell arra készülni, hogy akkor holnap kifogynak a fegyverekből, mert ennek nem lesz azonnali a hatása.

Valószínűleg csak hónapok múltán fogja éreztetni a hatását, illetve annyiban már rövid távon is, hogy elkezdenek az ukránok spórolni a lőszerrel. Amikben továbbra is rá van utalva Ukrajna az Egyesült Államokra, a már említett hírszerzési támogatáson túl, azok főleg a légvédelmi elfogó rakéták, a Patriot rendszerek, ez egy kritikus fontosságú terület, mivel folyamatosan támadják az oroszok az országot. De Ukrajna 2025-ben már nincs annyira ráutalva az amerikai katonai támogatásra, mint korábban. Most már az európaiak is egyre több mindent adnak, az európai hadiipari kapacitások lassan felpörögnek. Például a tüzérségi lőszer tekintetében, a tavalyi év eleji lőszerhiányos időszakhoz képest most már a felek, az oroszok és az ukránok nagyjából paritásban vannak, és

az európaiak erre az évre tudják már fedezni az ukránok tüzérségi lőszerszállítmányát, illetve saját, azaz ukrán kapacitásból is el lehet látni.

Sok olyan terület van, ahol Ukrajna saját maga is képes fegyvereket előállítani. Például ilyenek az FPV drónok, amik a legfontosabb szerepet játsszák a hadszíntéren. A legnagyobb veszteségeket mindkét oldalon most már egyértelműen az FPV drónok okozzák. Ezeket Ukrajna képes saját maga gyártani, illetve átalakítani a Kínából vásárolt eszközöket, és ebből tavaly 2,5 milliót tudtak az ukránok gyártani, tehát többet, mint az oroszok. Emellett a nagy hatótávolságú kategóriába eső drónok, illetve a robotrepülőgépek kategóriájában is van ukrán hazai gyártás.

Elsősorban a hadműveleti mélységi csapásokért felelős, HIMARS rendszerek, illetve a hozzájuk tartozó

Az amerikai katonai támogatás leállítása arra fogja késztetni az ukránokat, hogy még inkább spóroljanak a lőszerrel, és a nagy hatótávolságú rakétatüzérségi lőszerekkel, rakétákkal.

Továbbá kritikus lehet a harcjárművek pótalkatrészekkel való ellátása, ezzel sem tudjuk, hogy állnak az ukránok. Nyilván bonyolítja az összképet, ha ezektől is el lesz vágva Ukrajna, de nem lesz olyan drasztikus a hatása, hogy holnapután érezhető következménye legyen.

– Amennyiben a Starlink-rendszert lekapcsolják, azzal érzékeny kárt tudnak okozni az ukrán hadseregnek.

– Az ukrán vezetési, és a tűzvezetési rendszer nagyban támaszkodik a harctéri kommunikációt biztosító Starlinkre, bár sok olyan kettős felhasználású, azaz polgári és katonai felhasználású eszköz van, tabletek, mobiltelefonok, ahol van hálózati lefedettség, ott ezeket is tudják használni a különböző titkosított, üzenetküldő applikációkkal. De ott, ahol nincs lefedettség, ott a Starlinknek nagyon fontos szerepe volt eddig azért is, mert

a Starlinket nagyon nehéz, gyakorlatilag lehetetlen elektronikai harceszközökkel zavarni, tehát folyamatos, megbízható, biztonságos kommunikációs összeköttetést biztosít. Rövid távon nem látszik, hogy mivel tudnák ezt kiváltani, bár állítólag dolgoznak alternatív megoldásokon.

Az is kérdés, hogy mit, és hogyan kapcsolnak le. Mivel részben ezeket az eszközöket a Pentagon fizeti a Spacexnek, így logikus, hogy ez akár le is állhat, ha arról van szó, hogy a teljes pénzügyi támogatást megvonják az ukránoktól. Nagyjából 40-50 ezer darab Starlink eszköz van Ukrajnában, de ebből 20 ezret a lengyelek fizetnek, a többit más országok, vagy maguk az ukránok. Tehát ha innen nézzük az amerikaiak kiszállását a támogatásból, ez önmagában nem egy drasztikus csapás, mert a rendszereket más forrásból is tudják fizetni, és a már meglévő, Amerika által fizetett rendszereket pedig át tudják venni az európai hatalmak, tehát ez finanszírozható, ez nem probléma.

Probléma akkor lehet, ha lekapcsolják magának a rendszernek az elérhetőségét Ukrajna területén, ezt is meg tudják tenni.

Ez az oroszokat is hátrányosan érintené, hiszen tavaly már az oroszok is igen nagy számban használtak Starlink eszközöket, amiket valamilyen úton-módon be tudtak szerezni, például az Egyesült Arab Emirátusokon keresztül.

– Az európaiak milyen gyorsan tudnak azon területeken az amerikaiak helyére lépni, amiben jelenleg az amerikaiaknak monopóliuma van?

– A kérdés az, hogy most tulajdonképpen az amerikaiak mit akarnak ezzel elérni. Amennyiben ez egy pénzügyi kérdés a részükről, akkor az európaiak még mindig megtehetik, hogy megvásárolják ezeket az eszközöket, kifizetik az amerikaiakat, és akkor ugyanazokhoz a képességekhez továbbra is hozzájut Ukrajna. De itt bizonyosan nem erről van szó,

a támogatás felfüggesztése egyértelműen nyomásgyakorlás,

hiszen pénzügyileg nehezen indokolható, hogy a szállításokat miért állították le azonnal, hiszen a szállítmányokban részben már kifizetett eszközök vannak, amit a Biden-adminisztráció már elfogadott, kifizetett. A másik tétel pedig az, amit a Ukraine Security Assistance Initiative (USAI) keretében pénzben odaadtak az ukránoknak, de ezt csak papíron adták oda, a valóságban ez úgy néz ki, hogy itt is adtak egy keretet, amerikai pénzt, amit az ukránok elkölthetnek fegyverrendszerek beszerzésére, közvetlenül az amerikai hadiipari vállalatoknál. Ennek a pénznek már egy részét elköltötték, már gyártják a megrendelt eszközöket, tehát szerintem itt a szerződéses kötelezettség megszegése is fennáll a Trump-adminisztráció részéről, ha ezeket nem szállítják le az ukránoknak.

De a kormányzat részéről azok a hírek jöttek, hogy ez igazából felfüggesztés, tehát nem megszüntetés.

Azaz a nyomásgyakorlás részét képezi amerikai részről. Demonstrálni akarják Trumpék, amit szóban is megmutattak Zelenszkijnek azon a bizonyos, Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatószerű performanszon, hogy az ukrán elnök nincs abban a helyzetben, hogy bármit is visszautasítson.

– Ez a hozzáállás markáns felfogásbeli szakadékot jelent Amerika és Európa nagy része között, ami a biztonságpolitikai kérdéseket illeti. A vezető európai hatalmak, a britek, a németek, a lengyelek és a franciák vezetésével mintha egy új biztonságpolitikai rendszernek tették volna le az alapkövét. Ha ez így van, ez jelentheti azt, hogy az a NATO, amit eddig idestova most már 70 éve ismerünk, nem létezik többé? Mennyire legyünk biztosak az ötös cikkely érvényességében, ha ilyen hatalmas eltérések vannak az óceán két oldalán?

– Ez a lényeg, és nyilván

Magyarország számára is kulcskérdés, hogy valóban, fennmarad-e a NATO,

már abban az értelemben, hogy nem csak egy szervezet lesz tartalom nélkül, hanem továbbra is hiteles marad-e azok számára, akiket el kell rettenteni. És itt nyilván elsősorban Oroszországról van szó, hiszen a NATO a Szovjetunió elrettentésére jött létre. Valóban úgy tűnik, mintha Trumpék teljesen más paradigmában gondolkodnának, mint ami eddig az amerikai stratégiai érdekeket mozgatta, ami meghatározta az Egyesült Államok és Európa viszonyát. Én is úgy látom, hogy itt más biztonságpolitikai felfogás van, és az európai hatalmak is ezt érzékelik. Az ő felelősségük az, hogy nem nagyon csináltak semmit, pedig hát

legkésőbb tavaly november óta teljesen nyilvánvaló volt, hogy valamit tenni kell, hiszen Trumpot választották elnöknek.

De most már az európai országok keresik a lehetőségeit annak, hogy hogyan tudják megvédeni magukat, hogyan tudják elrettenteni a fenyegetéseket egy NATO utáni világban, ha az Egyesült Államok tényleg megszűnik, megbízható szövetségesnek lenni. Egyelőre itt még nem tartunk szerencsére.

– Ez milyen hatással lehet Magyarország biztonságára? Hiszen Magyarországot meg sem hívták Londonba, Szlovákiával együtt kihagytak minket.

– Katasztrofális következményei lehetnek Magyarország számára annak, hogy teljesen elszigetelődött a saját szövetségi rendszerén belül. Nyilván nem véletlen, hogy meg sem hívják Londonba Magyarországot, és Szlovákiát sem, mert Magyarország az elmúlt években folyamatosan a kerékkötője volt a közös, egységes fellépésnek.

Nyilván hülyék lennének meghívni egy új, formálódó koalícióba egy olyan tagot, aki majd, ha bent van a klubban, akkor szét fog trollkodni mindent.

Sajnos ide juttatta magát Magyarország.

– Elképzelhető, hogy Magyarország a NATO utáni világban biztonságpolitikai vákuumba kerül?

– Igen, ez lehet a legsúlyosabb következménye annak, ami most történik.

– És ha ráadásul Oroszország megnyeri a háborút, akkor még elképzelhető az is, hogy úgy kerül biztonságpolitikai vákuumba, hogy a keleti szomszédunk Oroszország lesz...

– Nehéz elképzelni, hogy Oroszország olyan fölénybe kerüljön, hogy le tudja gyűrni teljes Ukrajnát, tehát szerintem ez nincs a realitások között. Viszont hosszú távon előretekintve, ha véget ér a liberális nemzetközi rend, amit most ismerünk, nem tudjuk, hogy mi fogja felváltani. Erős a gyanúnk, hogy valami olyasmi, ami az európai nagyhatalmi koncert volt a XIX. században. Azaz

visszajönnek a hatalmi érdekszférák, visszajön a nagyhatalmi politika, az érdekérvényesítés.

 

– Végül is lett két szép világháború ebből a világrendből.

– Pontosan. Azt gondolom, hogy a tét az ez. Azt, hogy ehhez kisállamok vezetői miért tapsolnak, azt elképzelni sem tudom.

– Van Magyarországnak még lehetősége csatlakozni a londoni koalícióhoz?

– Nagyon szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Azt gondolom, ezzel a magyar vezetéssel nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Trump leállítja az Oroszország elleni kibertámadásokat, pedig Európa és Amerika ellen is dúl az orosz „árnyékháború”
Pete Hegseth védelmi miniszter utasította az Egyesült Államok Kiberparancsnokságát, hogy állítsa le az Oroszország elleni támadó műveleteket - írja New York Times. Trump azt reméli, hogy az oroszok viszonozzák a lépést.


Pete Hegseth védelmi miniszter titkos utasítást adott az Oroszország elleni támadó kiberműveletek teljes leállítására. A döntés még azelőtt született, hogy Donald Trump elnök összetűzésbe került volna az ukrán elnökkel a Fehér Házban. Trump arra számít, hogy Putyin viszonozza a gesztust, és visszafogja az Egyesült Államok és szövetségesei ellen zajló „árnyékháborút”.

A New York Times azt írja, hírszerzési szempontból létfontosságú, hogy az Egyesült Államok továbbra is hozzáférjen a legfontosabb orosz hálózatokhoz. Ez ahhoz is elengedhetetlen lenne, hogy megtudják, mik Putyin valódi szándékai az esetleges béketárgyalás során, és milyen belső viták zajlanak Oroszországban.

Ezért az orosz célpontok elleni kibertámadások leállítása komoly kockázatot jelent. Annál is inkább, mert az elmúlt egy évben Amerikában és Európában is egyre több az orosz szabotázsakció.

Az oroszok feltételezhetően megpróbáltak kommunikációs kábeleket elvágni, rejtélyes robbantásokat hajtottak végre, és merényleteket is szerveztek. Az egyik célpont a legnagyobb német fegyvergyártó cég vezérigazgatója volt. Az Egyesült Államok eddig központi szerepet játszott abban, hogy segítse Európa védekezését, gyakran titkos kiberműveletekkel. Ez az együttműködés azonban most veszélybe kerülhet.

Az elmúlt hónapokban az Egyesült Államokban is megszaporodtak a kórházakat, infrastruktúrát és városokat célzó zsarolóvírusos támadások, amelyek többsége Oroszországból indult. Az amerikai hírszerzés szerint ezek jórészt bűnszervezetek akciói, amelyeket az orosz titkosszolgálatok vagy támogatnak, vagy engednek működni.

Oroszország a legutóbbi amerikai elnökválasztási kampány során is agresszív befolyásolási kampányt folytatott. Az Egyesült Államok Kiberparancsnoksága titkos műveletek sorát hajtotta végre, hogy megzavarja az orosz beavatkozási kísérleteket.

Amerikai tisztviselők szerint Oroszország Trump hatalomra kerülése után sem hagyott fel azzal, hogy megpróbáljon bejutni az amerikai hálózatokba.

A New York Times szerint Biden csapata a hatalomátadáskor külön tájékoztatást adott Trump embereinek az oroszok által tervezett akciókról, például a tengeralatti kommunikációs kábelek elvágására irányuló orosz tervekről, valamint arról az amerikai figyelmeztetésről, amelyet Putyinnak küldtek egy tavalyi incidens kapcsán. Az amerikai hírszerzés szerint ugyanis az oroszok azt tervezték, hogy robbanóanyagokat helyeznek el teherszállító repülőgépeken, amiket az Egyesült Államokba küldenek. A Biden-kormányzat világossá tette, hogy ha emiatt légikatasztrófa történik, annak súlyos következményei lesznek.

Marco Rubio külügyminiszter vasárnap az ABC „This Week” című műsorában arról beszélt, hogy sürgősen tárgyalóasztalhoz kell ültetni Oroszországot Ukrajna ügyében. Bár a kibertámadások leállításáról nem kérdezték, általánosságban elmondta, mik a megfontolásaik Putyinnal kapcsolatban.

„Nem tudjuk tárgyalásra bírni őket úgy, hogy közben sértegetjük az oroszokat vagy provokatívan viselkedünk velük” – mondta. „Ez az elnök ösztönös stratégiája, amely az évek alatt szerzett üzleti tapasztalatából fakad.”

Chuck Schumer demokrata szenátor szerint Trump „szabad utat enged Putyinnak”, miközben Oroszország továbbra is kibertámadásokat indít az amerikai kritikus infrastruktúra ellen. Schumer szerint ez „súlyos stratégiai hiba”.

Az oroszok elleni műveletek egy részét egyébként jelenleg a brit Kormányzati Kommunikációs Központ (GCHQ) irányítja, amely a második világháborúban feltörte az Enigma-kódokat. Kanada is részt vesz a kiberműveletekben, és az amerikai lap szerint elképzelhető, hogy a brit és kanadai hírszerzés folytatja ezt a munkát, miközben az Egyesült Államok a Kínával való kibercsatára összpontosít.


Link másolása
KÖVESS MINKET: