Hatalmas bejelentést tett a Mol

Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 24.hu Della című podcastműsorában beszélt először a Magyar Nemzeti Bank (MNB) körüli botrány márciusi kirobbanása óta. Az adásban elárulta, hogy a jegybank és alapítványainak ellenőrzése során szerzett tapasztalatok, illetve a feltárt kockázatok miatt új vizsgálatokat indítottak, amelyek két egyetemet is érintenek.

A beszélgetésben Windisch kitért arra is, hogy az ÁSZ miért nem tett feljelentést a jegybanki ingatlanok felújításának ügyében. Szerinte az MNB „kihúzta a számvevőszéki jelentésben foglaltak méregfogát”, de hozzátette, hogy ebben még lehet fordulat.

Windisch László ugyanakkor nem értett egyet azzal, hogy a jegybank mindenkori vezető testületeinek tagjai számon kérhetők lennének. Erről az volt a véleménye, hogy „önmagában a büntetés kiszabása a közpénz szempontjából, bár hasznos és talán elrettentő a jövőre nézve,

Az ÁSZ vezetője úgy véli, az MNB-alapítványok jó célra jöttek létre, de nem megfelelően használták őket, valahogy úgy, ahogy egy kenyérszeletelő kést, ami gyilkos fegyverré válik. „Nem biztos, hogy a kenyérszeletelő késnek a gyártója vagy maga a kés a hibás. Az a hibás, aki rossz célra használta” – mondta.

Windisch László külön kihangsúlyozta, hogy nem kapott utasítást Orbán Viktortól az ellenőrzési terv elkészítésére, csak „javaslatokat kérek a minisztériumoktól, de kevés szokott beérkezni. A nemzeti bankra vonatkozólag nem érkezett javaslat” – állította.

– ezzel a mondattal kezdődik az a videó, amelyet a palesztin terrorszervezet tett közzé. A felvételen ismét Omri Miran látható, akit 2023. október 7-én raboltak el dzsihadista fegyveresek.

A Hetek emlékeztetett arra, hogy Mirant akkor hurcolták el az otthonából, amikor feleségét és két kislányát próbálta megvédeni. A férfiról korábban már nyilvánosságra hoztak egy videót, most egy újabb felvételt készítettek róla.

A két és fél perces videó nagy részében Miran arra szólítja fel az embereket, különösen azokat, akik már kiszabadultak, hogy álljanak ki a még fogságban lévő izraeli túszokért. Azt kéri, szervezzenek tüntetést Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök rezidenciája elé. Azt is állítja, hogy Netanjahu hívei már lemondtak róluk, és vannak, akiknek az is mindegy lenne, ha meghalnának.

A felvétel végén izraeli politikusokat nevez meg – élükön Netanjahuval –, és azt mondja, hogy szerintük 2023. október 7. az ő felelősségük. A videóban az is elhangzik: „Ne higgyetek Netanjahunak”. Megemlíti Donald Trumpot is, aki szerinte az egyetlen nagyhatalmú vezető, aki nyomást gyakorolhat az izraeli kormányfőre.

A gondosan vágott videóban az is látható, hogy Miran egy kis süteményt kap a születésnapjára. A felvétel alapján úgy tűnik, a Hamász propagandacélokra használta a megszólalását.

⚡️BREAKING

“Shalom, I am Omri Miran, and this is my second birthday in Hamas captivity.”

-Al-Qassam Brigades pic.twitter.com/PlcYpdPkq9

— Warfare Analysis (@warfareanalysis) April 23, 2025

(via 24.hu)

Orbán Balázs átvette a doktori oklevelét az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. A miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalán posztolt erről, azzal a szöveggel, hogy „Minden nap egy jó nap arra, hogy az ember új dolgokat tanuljon.”

A doktori címet január végén ítélte meg neki az ELTE Egyetemi Doktori Tanácsa, azután, hogy Orbán Balázs tavaly decemberben summa cum laude minősítéssel megvédte „A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései” című dolgozatát – emlékeztet a 24.hu. A portál hozzáteszi: ez a PhD-értekezés az egyetlen olyan dolgozat volt 2024-ben az ELTE jogi karán, amit a Tudományági Doktori Tanács nem egyhangúlag támogatott, és a 444.hu információi szerint 5 igen, 2 nem, illetve 1 tartózkodó szavazatot kapott.

Rácz András Oroszország-szakértő anno több problémát is felvetett a dolgozattal kapcsolatban. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója kiszúrta például, hogy a szöveg hivatkozás nélkül vett át hosszabb részeket Orbán Balázs Árpási Botonddal közös tanulmányából, ezért a dolgozat nem tekinthető önálló tudományos munkának. A dokumentum metaadatai alapján rájött továbbá arra is, hogy a dolgozat legalább részben Árpási gépén íródott.

Ahogy korábban mi is megírtuk, árom földrengés rázta meg rövid időn belül Isztambul környékét szerdán. Az első rengés 3,9-es erősségű volt, és a Silivri kerület partvidékén történt helyi idő szerint 12:13-kor. Nem sokkal később, 12:49-kor egy 6,2-es erősségű földmozgás is bekövetkezett ugyanott, majd 12:51-kor egy újabb, 4,4-es rengés rázta meg Buyukcekmece kerületét.

A legerősebb földrengés a Német Geotudományi Kutatóközpont (GFZ) szerint 6,2-es volt, a fészke pedig körülbelül 10 kilométer mélyen helyezkedett el.

Isztambul kormányzói hivatala azt közölte, hogy a földmozgások pánikot okoztak, és emiatt

Legalább 151 ember megsérült. A tájékoztatás szerint halálesetről nem érkezett jelentés, és egyetlen lakóépület sem omlott össze. Egy elhagyatott épület viszont összedőlt a Fatih kerületben, de ott sem sérült meg senki.

A hivatal hozzátette, hogy az energia- és gázszolgáltatás, valamint az ivóvíz- és szennyvízhálózat továbbra is zavartalanul működik.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök Ankarában, egy gyermekfesztiválon szólalt meg a földrengésekkel kapcsolatban. Azt mondta: „Folyamatban vannak a kutatási munkálatok”, majd hozzátette: „nincs gond”, legalábbis így tájékoztatták őt a miniszterei.