HÍREK
A Rovatból

Gulyás: most tetőzik a járvány negyedik hulláma, karácsonykor már leszálló ágához ér

Amennyiben az orvosi álláspont szerint szükségessé válik a negyedik oltás felvétele, akkor arra lesz lehetőség - mondta a miniszter.


Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón az oltás kötelezővé tételéről azt mondta, hogy arról nemzeti hatáskörben kell dönteni. Magyarország "szigorú rezsimet" vezetett be azokon a területeken, ahol sok emberrel találkoznak a munkavállalók, az egészségügyben, a területi vagy központi közigazgatásban, illetve a pedagógusok számára a kormány kötelezővé tette az oltást. Emellett a munkáltatók is előírhatják az oltást.

A múlt héten naponta több mint 100 ezer embert oltottak be, ezen a héten feleannyit, de jóval többet, mint korábban. Mivel sokan hat hónapja - májusban és júniusban - kapták meg második oltásukat, a védettség csökkenése miatt időszerű, hogy megkapják a harmadikat is. Az, hogy lesz-e következő hulláma a járványnak, és az milyen erős lesz, a harmadik oltás felvételétől függ - mondta.

Jelenleg 2,871 millió Pfizer-, 778 ezer Moderna-, 3,1 millió Janssen-, 2,106 millió Sinopharm-vakcina áll rendelkezésre Magyarországon. Emellett 1,657 millió adag közeli lejáratú AstraZeneca-oltóanyag is van a raktárakban, ezeket elajándékozza a kormány. Már korábban is jelentős mennyiségű vakcinát cserélt el az operatív törzs, ezzel kitolva a felhasználható oltóanyagok lejárati határidejét - jelezte.

A járványhoz kapcsolódó korlátozásokról úgy fogalmazott:

a korábbiakhoz képest azért mások a mostani szabályok, mert akkor még nem volt elegendő vakcina, most azonban mindenki szabadon dönthet, hogy beoltatja-e magát. Leszögezte, a kormány nem tervezi az ausztriai vagy a szlovákiai korlátozásokhoz hasonlók bevezetését. A többségi vélemény az, hogy most tetőzik a járvány negyedik hulláma, karácsonykor így már a görbe a leszálló ágához ér.

Az állami iskolákban dolgozó pedagógusok kötelező oltásáról közölte: 92 százalék körül van körükben az oltottak aránya, a december 15-i, első oltásra vonatkozó határidőt nem kívánják módosítani.

A miniszter a Szputnyikkal oltottak utazási korlátozásaival kapcsolatban azt mondta, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezési eljárásán múlik, hogy mikor lesz elfogadott a vakcina, de az látszik, hogy az EU politikai szempontokat érvényesít. A magyar diplomáciának mindent el kell követnie annak érdekében, hogy az unió változtasson az álláspontján, az oroszoknak pedig, hogy az EMA engedélyezze a vakcinát. A miniszter saját példáját említve azt is megoldásnak látja, hogy harmadik oltásként Janssen-vakcinát kért, álláspontja szerint ennek hat hónap után nincs kockázata. Közölte, kérni fogja, hogy az oltópontokon erre legyen lehetőség.

Amennyiben az orvosi álláspont szerint szükségessé válik a negyedik oltás felvétele, akkor arra lesz lehetőség

- mondta.

Úgy fogalmazott, felvetődhet az antigéntesztek hatósági árassá tétele, de semmilyen teszt nem váltja ki az oltásokat. Az alkalmi antigéntesztelés pedig önmagában nem alkalmas a továbbfertőzések kiszűrésére.

Az oltottak megfertőződéséről közölte, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben fel vannak tüntetve az oltottsági és a kórházi adatok is, de ezek központi összekapcsolásáról a miniszternek nincs tudomása, egyes kórházakban azonban vannak statisztikák. A lélegeztetettekre vonatkozó adatszolgáltatás változásáról pedig azt mondta: annak van információértéke, hogy invazívan lélegeztetnek-e valakit, mert az életmentő beavatkozásnak minősül. Annak azonban nem látja akadályát, hogy a nem invazívan lélegeztetett betegekről szóló adatokat is nyilvánosságra hozzák.

Az operatív törzs a közeljövőben dönthet arról, hogy az oltottak esetében változik a védettségi igazolványok érvényessége.

Új igazolványokra ugyanakkor nem lesz szükség akkor sem, ha a második oltás beadása után fél évvel megszűnne az érvényessége, hiszen a leolvasásakor látható, hogy ki hány oltást kapott és mikor - fejtette ki Gulyás Gergely.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Kedves Donald, ne reménykedj!
A miniszterelnök üzent Donald Tusknak, aki azt állította, Magyarország ki akar lépni az EU-ból. A magyar kormányfő szerint szó sincs ilyesmiről, csak változást akar Brüsszelben.


Orbán Viktor közösségi oldalán reagált Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentésére, mely szerint a magyar kormányfő nyíltan beszél Magyarország Európai Unióból történő kilépéséről, írja az Index.

A magyar miniszterelnök rövid, de határozott üzenetet küldött:

„Kedves Donald, ne reménykedj! Magyarország nem fog kilépni az Európai Unióból.”

Orbán Viktor szerint nem a kilépés a cél, hanem az unió átalakítása, mégpedig a Patrióták pártcsaláddal közösen. Úgy véli, hogy az Európai Uniónak vissza kellene térnie ahhoz az állapothoz, amely 2004-ben, Magyarország és Lengyelország csatlakozásakor jellemezte a közösséget.

A miniszterelnök úgy látja, akkor még „a brüsszeli bürokraták” az embereket szolgálták, és nem avatkoztak bele a tagállamok belpolitikai ügyeibe. Állítása szerint ez ma már nem így van.

Donald Tusk a hétvégén arról írt, hogy „megérte” megnyerni a választást, mert így Kaczynski álma – egy Budapest-szerű Varsó – nem válhatott valóra. Hozzátette, hogy ez a tétje a következő választásnak is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Ezen a néven lehet pápa Erdő Péter, ha megválasztják
A magyar bíboros neve egyre gyakrabban bukkan fel a pápautódlással kapcsolatos találgatásokban. Egy olasz lap már azt is tudni véli, milyen néven ülhetne Szent Péter trónjára.


Ferenc pápa halála után megindultak a találgatások arról, ki lehet az új egyházfő. A pápaválasztás hamarosan elkezdődik, a bíborosok zárt ajtók mögött döntenek majd az utódról. Az esélyesek között egyre gyakrabban említik a magyar bíborost, Erdő Pétert is.

Az olasz Rainews arról írt, hogy

Erdő Péter, Esztergom-budapesti érsek, bíboros, prímás a III. János Pál nevet veheti fel, ha megválasztják pápának.

A lap szerint ennek az lehet az oka, hogy Erdőt annak idején Szent II. János Pál pápa nevezte ki bíborossá – számolt be róla a Mandiner.

A The Remnant nevű szaklap úgy fogalmazott: „Erdő tökéletes jelöltnek tűnik, ha a bíborosok olyasvalakit szeretnének választani, aki a ratzingeri vonalon kormányozza tovább az egyházat, de a hirtelen változás látszata nélkül.”

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump: A Krím Oroszországnál marad!
Szerinte Zelenszkij és mindenki más is belátja, hogy a félsziget már régóta Oroszország része. Arról is beszélt, hogy Ukrajna provokálta ki a háborút a NATO-tagság emlegetésével.


Donald Trump a Time magazinnak adott interjúban azt mondta, szerinte Ukrajna felelős az orosz–ukrán háború kitöréséért. Úgy fogalmazott: „Szerintem az okozta a háború kirobbanását, amikor elkezdtek beszélni a NATO-hoz való csatlakozásról.”

Az amerikai elnök a Krím-félsziget ügyéről is beszélt. Azt mondta:

„A Krím Oroszországnál marad!”

Hozzátette, szerinte nem ő, hanem Barack Obama adta oda a területet az oroszoknak. Úgy véli, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és „mindenki megérti”, hogy „a Krím már régóta Oroszországhoz tartozik”.

Oroszország 2014 óta tartja megszállás alatt a Krím-félszigetet. Az orosz csatlakozásról szóló népszavazás eredményét az Európai Unió tagállamai – köztük Magyarország – nem tekintik érvényesnek. A referendumot eddig csak néhány ország ismerte el, köztük Afganisztán, Kuba, Észak-Korea, Kirgizisztán, Nicaragua, Szudán, Szíria és Zimbabwe.

Recep Tayyip Erdogan török elnök tavaly ősszel arról beszélt, hogy vissza kellene adni a Krím-félszigetet Ukrajnának, mert aggasztja a területen élő tatárok helyzete.

Miután a sajtóban megjelent, hogy az Egyesült Államok elismerheti a Krímet Oroszország részeként, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden kijelentette: nem fogják jogilag is elismerni az orosz fennhatóságot a 2014-ben annektált terület felett, mert ez ellentétes lenne az ukrán alkotmánnyal. A bejelentés után lemondta részvételét a londoni béketárgyalásokon.

Szerdán az amerikai kormány javaslatot tett Ukrajnának: a Krím orosz fennhatóságának jogi elismerése mellett az is szerepelt az elképzelések között, hogy Oroszország megtarthatná Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megszállt területeit. A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, de az EU-tagság lehetőségét nem zárnák ki. Az Egyesült Államok emellett azt is felvetette, hogy törölnék az Oroszországgal szembeni, 2014 óta érvényben lévő szankciókat.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Katasztrófa Horvátországnál –17 tonna olaj ömlött az Adriai-tengerbe Hvarnál
A hatóságok nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre, a kármentesítés már megkezdődött. A szivárgást egy csőrepedés okozhatta.


Péntek délelőtt környezetvédelmi katasztrófa történt az Adriánál, Hvar városánál. A Szabad Magyar Szó információi szerint 17 tonna kőolaj ömlött a tengerbe.

A helyszínre rendőrök és tűzoltók is kivonultak, a hatóságok megkezdték a kármentesítést.

Az értesülések szerint a szivárgást egy csőrepedés okozta, de egyelőre nem tudni, hogy pontosan melyik vezetékről van szó.

A lap úgy tudja, hogy felmerült az INA csővezetékének lehetősége is, de ezt hivatalosan még nem erősítették meg. A hatóságok nyomozást indítanak az eset körülményeinek tisztázására.

Videó a helyszínről:


Link másolása
KÖVESS MINKET: