KULT

Futurisztikus sóbánya, szelfibot, fém Krisztus és fine dining - ilyen Erdély a székelykapun túl

Megnéztük Nyáry Krisztián erdélyi útifilmsorozatának első két részét a Spektrumon.


Október 31-én indult Nyáry Krisztián Erdély, a székelykapun túl című, hatrészes útifilmsorozata a Spektrumon. Az író, irodalomtörténész és kommunikációs szakember, aki korábban már többször járt itt, azzal az elhatározással vette most célba Erdélyt a lányával, Lucával, hogy olyan dolgokat mutasson meg belőle, amik az útikönyvekből kimaradtak. És amik azt bizonyítják, hogy Erdélyt, ez a folyamatosan fejlődő, kulturálisan pezsgő helyet nem csak a múltja miatt érdemes felkeresni, hanem jelene és jövője miatt is.

Azok, akik egy klasszikus erdélyi útifilmre számítanak Csaba királyfi legendájával, korondi edényekkel és medvés történetekkel, csalódni fognak. Ahogy azok is, akik számára egy ilyen sorozat csak akkor lehet jó és értékes, ha az elvesztett területeink feletti nosztalgikus búsongással mutatja be az útikönyvek által kötelezően ajánlott látnivalókat. Nyáryék ugyanis egészen más utat választanak.

Szubjektív szempontok szerint megtervezett, rendhagyó utazásuk célja, hogy szakítva a sztereotípiákkal azt mutassák meg nekünk, milyen a mai Erdély és kik élnek benne most. Elsőre talán esetlegesnek és koncepciótlannak tűnik a helyszínek és megszólaltatottak összeválogatása, de a második epizódra már egyértelmű, hogy éppen ez a lényeg. Mert a régi sóbányában ugyanúgy helye és létjogosultsága van a futurisztikus óriáskeréknek, mint a Google Translate használatának a Vidám temető sírfeliratainak olvasásakor, ahogy az sem szentségtörés, ha előkerül a szelfibot egy 18. századi templom előtt.

Az Erdély, a székelykapun túl nem színes-szagos útifilm akar lenni, amiben népviseletbe öltözött nénik és bácsik mesélnek a magyar nyelv országhatárokon átívelő, összetartó erejéről meg a veszteségekről.

Nem csendül fel a székely himnusz és a csíksomlyói búcsúról sem látunk vágóképeket. Idegenvezetőink azt feltételezik ugyanis, és teljes joggal, hogy azoknak, akik ezt a sorozatot nézik, nem kell elmondaniuk, miért is fontos az, hogy ők most itt vannak. Mert ezt illik tudni.

Kedvcsinálóul azoknak, akik most kapcsolódnak be a sorozatba, összefoglaljuk, mi történt eddig. Az első epizód első állomása a tordai sóbánya. Mint megtudjuk, egészen 1932-ig volt itt bányászat, majd az ötvenes években sajtraktárként funkcionált a hely. A bánya egy többmillió eurós beruházással nyerte el mai funkcióját, jelenleg egy űrállomásra emlékeztető sóterápiás szórakoztatóközpont játszótérrel, minigolfpályával, óriáskerékkel, focipályával, csónakázótóval és konferenciateremmel.

A következő megálló Almásszelistye, ahol egy Európában egyedülálló, meghökkentő ikonokat rejtő, 18. században épült román ortodox templomot látogatnak meg Nyáryék. A gyerekek elől letakart, ismeretlen festő által készített ikonokat az erdélyi kámaszútraként emlegetik.

Egy kolozsvári menő étterem és egy útszéli miccsező után az epizód utolsó állomása Kézdivásárhely. Itt Nyáryék terepjáró buggyba szállnak és azzal közelítik meg a Gordon-tetőn álló 22 méter magas, fémből készült Jézus-kilátót, aminek a fejébe csigalépcső vezet.

A második epizódban elsőként Balánbányára érkezünk, amely Románia egyik legnagyobb rézbányászati központja volt egészen a bánya 2006-os bezárásáig. Azóta sokan elköltöztek innen, így a hely az üresen álló épületeivel most kicsit kísértetvárosszerű.

Itt nőtt fel Nyáryék alkalmi idegenvezetője, Barabási Albert László fizikus és tudós, a modern hálózatelmélet világszerte elismert kutatója, aki Balánbányáról indulva Csíkszeredán, Bukaresten, majd Budapesten át Bostonig jutott.

Nyáryék útjának következő állomása Csíkszereda, ahol Szakács Botond, az Eco Tiny House alapítója betekintést enged gyárába, ahol az egyre népszerűbb, újrahasznosított anyagokból készülő mobilházak készülnek. Csíkszeredáról Kolozsvárra vezet az út, ahol amíg Luca a híres Unitárius Kollégiumban tart slam poetry előadást, Krisztián részt vesz a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten. Cserna-Szabó Andrással csorbalevest főznek Kövi Pál Erdélyi Lakoma újratöltve című könyvének megjelenése apropóján. Egy siklóernyőzést követően az epizód utolsó állomása a szaploncai Vidám temető. A közel 800, kékre festett fejfán az elhunytak humoros, fiktív monológjai olvashatók életükről és halálukról. A temető sírfeliratai a szerző életfilozófiáját mutatják be, ami nem más, mint szembenevetni a halált és hinni a túlvilági életben.

Az egyetlen dolog, ami olykor megtöri a felfedezés felhőtlen öröme miatti lendületet, hogy egy-egy helyszín bemutatásának kicsit PR-szaga van. Értem én, hogy enni is kellett útközben, de a menő kolozsvári étterem vagy az útszéli miccsező indokolatlanul hangsúlyos szerepeltetése nem túl szerencsés, mert az amúgy tök jó sorozatot eltolja a termékelhelyezéses kereskedelmi műsorok irányába és egész egyszerűen kibillenti a nézőt.

És ha már a kibillentésnél tartunk, az első részben Nyáry Luca sem könnyíti meg az egyébként lelkes és elszánt néző dolgát. Míg Krisztián az első perctől nagyon természetesen hozza az utazót, a lány nem találja a helyét a sorozatban. Nem érzi, hogyan adhatná önmagát, miközben mégiscsak szerepet kell játszania. Méghozzá azt, hogy ő most önmagát adja egy tévéműsorban.

Jó hír viszont azoknak, akik esetleg emiatt adnák fel a sorozat követését, hogy Luca a második epizódra egész jól belelazul az utazásba és megtalálja a műfajhoz passzoló hangnemet. A kolozsvári Unitárius Kollégiumban tartott slam poetry előadása után – ahol az édesanyja elvesztéséről is beszél – pedig már nem lehet nem kedvelni őt.

Az első két epizód után kijelenthetjük, hogy Nyáry Krisztián és a Spektrum szokatlan útifilmjének sikerül teljesítenie, amit ígér. Megmutatja, hogy ez a természeti kincsekben hihetetlenül gazdag, csodálatos kulturális és épített örökséggel bíró terület hogyan alakul és fejlődik folyamatosan ma is. Hogy milyen lehet ma ott élni, milyen emberi történeteket rejt és milyen új vállalkozásoknak ad otthont. Mindenekelőtt pedig bebizonyítja, hogy Erdély ma, a 21. században nagyon is menő hely, ahová érdemes újra és újra ellátogatni.

Az Erdély, a székelykapun túl című, hatrészes ismeretterjesztő sorozat minden vasárnap 17 órakor jelentkezik új epizóddal a Spektrumon.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Szűcs Márta
A Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes 72 éves volt.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. április 24.



Elhunyt Szűcs Márta Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetettje – írja a Papgeno.

Szűcs Márta 1952. szeptember 7-én született. 1981-ben diplomázott a Zeneakadémián Révhegyi Olga növendékeként. Közvetlenül diplomaszerzése után a Magyar Állami Operaházhoz szerződött. Giuseppe Verdi Rigolettójának Gilda szerepével debütált.

1983-ban a Brüsszeli Belcanto Énekversenyen a legjobb női alakítás díját nyerte Donizetti Lammermoori Luciájával. 1984-ben Edinburgh-ban, Glasgowban, Liverpoolban és Newcastle-ben Gilda szerepét énekelte nagy sikerrel.

Szűcs Márta olyan világsztárokkal énekelt együtt, mint Renato Bruson, Piero Cappuccilli, Sherill Milnes, Jevgenyij Nyesztyerenko, Jennifer Larmoore vagy Peter Dvorsky.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Komoly bakival ért véget a Hunyadi sorozat záróepzódja
Nem valószínű, hogy a tévedés utólag elhomályosítaná a rendkívül népszerű széria sikerét, mindenesetre egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni.


Elképesztő sikere volt a Hunyadi sorozatnak, amibe tényleg apait-anyait beleadtak a készítők: mind látványvilágában, mind történetmesélésében, mind a színészek játékában új korszakot hozott a magyar mozgóképkészítés világába.

A hírekbe sokszor a fülledt erotika miatt bekerülő sorozat utolsó részének utolsó perceibe ugyanakkor egy komoly baki csúszott be, amit egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni – vette észre az ATV.hu.

A mű természetesen szabadon kezeli a történelmi eseményeket, de azért arra igyekeztek vigyázni a készítők, hogy tárgyi tévedések ne rontsanak az élvezeti élményen. Az utolsó rész utolsó perceiben azonban a záró feliratban azt lehet olvasni, hogy az V. László után a következő magyar királyt, Hunyadi Mátyást „a Duna jegén koronázták meg”.

Azon túl, hogy a Duna jegén történt eseményeket a történészek ma már egységesen cáfolni szokták,

azt soha senki nem is állította, hogy maga a koronázás is Duna jegén történt volna – a legenda szerint csak Mátyás királlyá választása történt ott.

Történelmi tény, hogy Hunyadi János fiát csak évekkel később, 1464. március 29-én koronázták meg, ráadásul a Dunától jócskán messze, Székesfehérváron.

A sorozat népszerűségének azonban ez a tévedés valószínűleg mit sem fog ártani: a Hunyadi – A Holló felemelkedése húsvétvasárnaptól ráadásul már a Netflixen is elérhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Galkó Balázs
Fia közösségi oldalán jelentette be a hírt. A színész az utóbbi időszakban több egészségügyi problémával küzdött.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. április 25.



75 éves korában elhunyt Galkó Balázs színész. Halálhírét fia, Galkó Máté közölte a Facebookon.

„Apa-Balázs immár József Attila és Miki bácsi társaságában elmélkedik egy jobb világról. Búcsúztatásáról itt a facebookon értesítünk benneteket”

– írta a bejegyzésben, amit a Blikk vett észre.

Galkó Balázs az elmúlt évben több súlyos balesetet is elszenvedett: hat bordája eltört, és kétoldali tüdőgyulladást is diagnosztizáltak nála. Többször szorult sürgősségi ellátásra, január elején pedig hosszabb időre kórházba került.

Nemrég a lap munkatársai otthonában keresték fel, ahol arról beszélt, hogy anyagi nehézségekkel küzd, és nem tud megélni a nyugdíjából. Februárban adta hírül, hogy munkát talált: hivatalsegédként kezdett dolgozni egy könyvelőirodánál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Kifogyunk a szuperlatívuszokból… visszatért a legjobb Star Wars, amit valaha láttunk: az Andor!
Ha szereted a Star Warst azért nézd, ha pedig nem, azért! Nincs kérdés, az utóbbi idők legjobb sorozatát tette le elénk Tony Gilroy és kis csapata.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. április 24.



Nem véletlen, a háromrészes első pakk, amit az egeres cég megosztott velünk a Disney+-on. Az Andor eddig is történetfolyamokkal operált, volt egy bonyodalom, amibe Andor vagy egyéb fontos szereplő belekeveredett, majd több részen keresztül ügyesen szőtt sztorivezetéssel megoldották a problémákat. Majd jött a következő kalamajka, ami az előző etap közvetlen következménye volt, és egy pár részen keresztül ekörül forognak főszereplőink. Az első évadból példaként említhetjük a „bankrablást”, melynek eredménye a börtönből való megszökés fejezet.

A mostani három epizód Andor (Diego Luna) kis kalandjával kezdődik. Ellop egy kísérleti Tie Fightert (egy birodalmi űrhajó a Star Wars világában), majd leszállítja azt egy másik pilótának.

Ám nem a kollégáját találja az átadáskor, hanem tizenöt éhes, szedett-vedett, menekült lázadót, akik nem tudják ki Andor és csak el akarnak menekülni a bolygóról. Főszereplőnk megint rossz helyen volt, rossz időben, de jó szokásához híven itt is rabként folytatja a történetszállát. Ezalatt a galaxis többi szegletén is tevékenykednek az első évadból megismert karakterek.

Mon Mothma (Genevive O’Reilly) lánya esküvőjén próbálja a lázadás pénzügyi hátterét stabilizálni kapcsolatainak köszönhetően. Syril Karn (Kyle Soller) is visszatér, aki a birodalmi aktatologatóból kisfőnökké avanzsált – a két évad között eltelt egy év és ez idő alatt elkezdte élvezni új szerepkörét. A törtető birodalmi tiszt Dedra (Denise Gough) egyengeti karrierjét, akivel az előző szezon óta egy párt alkotnak.

Ennek a szálnak a legnagyobb konfliktus forrása egy zseniális ebéd Karn kegyetlen édesanyjával.

Emellett megkapjuk az előzetesekben beígért Krennic igazgató (Ben Mendelsohn) cameo-t, reméljük nagyobb szerepe lesz az ausztrál színésznek. Luthen Rael (Stellan Skarsgård) pedig továbbra is elvégzi a szükséges piszkos munkát a lázadás sikeréért, amihez senkinek nincsen gyomra. Akár egy esküvőn is tevékenykedik az öreg.

Az emlegetett lázadás pedig szépen, lassan építkezik, ez a sok történetszál már az első három részben szépen összeáll, ismerjük célokat, a motivációkat, minden karakter tökéletesen átalakul az alkotó Tony Gilroy víziójának megfelelően. Látjuk, melyik szereplő, hogyan fog bekapcsolódni a galaktikus konfliktusba. Nem viccelek, amikor azt írom, az Andor továbbra is egy csiszolatlan gyémánt.

Akik nem szeretik a Star Wars-t, azok is bátran próbálkozzanak vele, mert nem a szokásos Csillagok háborúját kapjuk, mint amire számítunk.

Talán ez volt a legnagyobb probléma az első évaddal is. Akik szerették a Star Wars-t, azok számára lassúnak és vontatottnak tűnt, akik pedig nem kedvelték a franchise-t, azok hozzá se mertek nyúlni. Pedig ez egy bámulatosan csavaros összeesküvés és lázadás története, apró sztorimorzsákkal elmesélve a karaktereken keresztül. A kisember küzdelmét mutatja be egy elnyomó rendszer ellen. Legyen az egy galaktikus birodalom vagy egy kegyetlen anya karaktere. Elképesztően hatásos és akkor még csak a történetről beszéltünk.

A látványra nincsenek szavak. Mintha ott lennénk Mon Mothma esküvőjén, vagy Bixékkel az ellátmány bolygón. Ja igen. A fekete ló, ami az első évadot sokaknak megkeserítette, sajnos még mindig itt van. Bixnek (Adria Arjona) továbbra sincsen igazán funkciója vagy célja azon kívül, hogy megint jól bántalmazzák szegényt.

A hölgy tényleg csak azért van jelen, hogy Andor aggódjon valakiért és egy célt adjon neki, hogy meg lehessen menteni.

Még akkor is, ha Bix talán már nem annyira törékeny, mint az első évadban volt, de még mindig nem ér fel a többi részletesen megírt, árnyalt karakterhez. Pedig Adria Arjona jó színésznő, ezt már a tavalyi A bérgyilkos, aki nem is volt-ban is bizonyította. Akit eddig zavart Bix, nem kecsegtetem, ugyan olyan rossz. Ám a többiek továbbra is lélegzetelállítóan autentikusak. Stellan Skarsgård hihetetlenül gyorsan vált a lázadás verőembere és a jólelkű műkincskereskedő szerepe között.

Diego Luna, mint egy svájci óra hozza Cassian Andor szerepét, akit talán egy mocskos Han Solonak lehetne leírni.

Mon Mothmát alakító Genevieve O’Reilly már nem csak külsőleg hasonlít az eredeti trilógia híres szenátorára, hanem ténylegesen, aktívan vezeti a lázadást a háttérből.

Minden apró részlet, amit a képernyőn látunk, egy élő, lélegző világot mutat be nekünk. Látjuk a tárgyak funkcióját, nem csak a háttérben látványos díszletként vannak jelen. A vizuális effektek hibátlanok és az eltelt egy év alatt a birodalmi rohamosztagosok is megtanultak célozni!

Nem gondoltam volna, hogy látni fogok Star Warsban bárkit meghalni rohamosztagosok pontos lövései által, de ez a nap is eljött!

Tony Gilroy úgy szővi a forgatókönyvet, mint a Banyapók a hálóját J.R.R. Tolkien könyveiben. Becsalja a nézőt a képernyő elé, elragadja és ott tartja az első pillanattól az utolsóig és továbbra is nagyon működik. Alig várom a folytatást!


Link másolása
KÖVESS MINKET: