„Fröcsög a vér. Azt hitted, nem merem megtenni” – hiába hagyta el, volt partnere folyamatosan zaklatja Brigit, és senki nem segít

António Costa, az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács vezetője a csütörtöki rendkívüli EU-csúcs után arról beszélt, hogy „Magyarország elszigetelődött”, miután a 27 tagállam közül egyetlenként megvétózta az Ukrajnáról szóló határozatot. Orbán Viktor úgy válaszolt: „ha itt valaki elszigetelődött, az az Európai Unió.”

A 27 tagállamból 26 végül Magyarország nélkül írta alá az Ukrajna védelméről szóló állásfoglalást. Az aláírók között Orbán Viktor korábbi szövetségesei is ott voltak, például Giorgia Meloni olasz kormányfő, és Robert Fico szlovák miniszterelnök is. Bod Péter Ákost, a jegybank volt elnökét kérdeztük arról, mit gondol a Brüsszelben történtekről.

– Meddig tudunk így benne maradni az Európai Unióban?

– Valószínűleg sokáig, csak nem az ügyintézési részében. Miután valószínűleg nagyon nehéz lenne megszabadulni az országtól, és egyébként remélem, hogy ez nem is merül fel komolyan, mert

Ezért azt a döntési üzemmódot veszi fel az Európai Unió, amely egyébként teljesen logikus, hogy a hajlandók koalíciója keretében mennek gyorsan előre minden olyan ügyben, amihez nem szükséges az összes kormány egyetértése. Ez történt most, és ez nagy jelentőségű ügy is, hiszen egy nagy hadiipari fejlesztési koncepciót fogadtak el, és még pénzt is rendelnek mellé.

– Amiből Magyarország kimarad.

– Ezt nem tudjuk, már csak azért sem, mert az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy miután közös fejlesztésről van szó, és a Draghi-jelentés szerint csak akkor van értelme és versenyképességi hatása a pénzköltésnek, ha nem nemzetállami kereteken belül fejlesztgetnek és gyártanak, hanem kiemelt projektek vannak. Ezért azt feltételezem, hogy a pénzek jelentős része koncentrálódni fog az egyébként is versenyképes és versenyképessé tehető nagy cégeknél. Például, ha a Rheinmetall képes szállítani katonai eszközöket, akkor abba bedolgozóként más is bekerülhet. Feltételezem, hogy magyarországi üzemek, gyárak is kaphatnak megrendelést. Persze már hallom a kérdést, hogy

és ha van ugyanolyan képességű lengyel, észt vagy román cég, akkor valószínűleg a döntési folyamatban hátrányt fog szenvedni az ország amiatt, hogy a kormányzat nagyon keményen kiállt a közös katonai fellépés és az ukrán védelem megerősítése ellen.

– Mit ért azalatt, hogy az országra szükség van, de Orbán Viktorra nincs?

– A 9 és fél millió magyarra szüksége van az Európai Uniónak, beléptünk, jóváhagytuk népszavazással, és azt gondolom, hogy az európai politika világosan látja a különbséget a rezsim és az ország között. Más országokban is előfordul, hogy a politikai vezetésbe olyan elemek kerülnek be, amelyek problémát jelentenek. Emlékszünk, Ausztria életében is voltak olyan szakaszok, de ettől függetlenül Ausztriára szükség van. Tehát, mint

Ne is foglalkozzunk mi ezzel az üggyel, amíg nem kell, és azt gondolom, hogy nem kell. A rezsimek nem tartanak örökké. Politikusok jönnek, politikusok mennek, irányzatok jönnek, mennek, amerikai elnök jön, de az sem tart örökké.

– Ausztriánál azért nem 15 évig, hanem még egy ciklust sem tartott az a periódus, amíg problémás országnak számított, mert nem töltötte ki a mandátumát az akkori koalíció. De itt már 15 évről beszélünk. Most hirdette ki a kormány a március 15-i jelszót, ami így szól: egy maroknyi lázadó a birodalom ellen...

– Hát az ember nem tud mit mondani erre, tétet időnként akkor is emelhet valaki, ha vesztésre áll. Még egyszer megismétlem, nem könnyű kikerülni az Európai Unióból. Nézzen csak rá a térképre. Voltak kellemetlen epizódok Európa életében, például Görögország kapcsán is. De az első indulaton túl senki se gondolta, hogy a görögöktől meg kell szabadulni. A görög adathamisítástól, attól igen, a görög költségvetési trehányságtól igen, és még sok mindentől igen, de Görögországtól nem. Úgyhogy szerintem ennek az analógiájára fogjuk fel úgy, hogy nagyon sok gond van a kormánnyal. És a kormány semmilyen jelét nem adja annak, hogy szeretné stabilizálni a helyzetét. Valóban élezi, és hogy emögött milyen megfontolás van, ezt most nem boncolgatom. Előbb-utóbb fordulat jön nálunk. Hogy egy éven belül, vagy csak egy év múlva, azt még meglátjuk.

A héten kiderült, hogy Trump nemcsak az Ukrajnában irányuló fegyverszállításokat függesztette fel, de a hírszerzési információk átadását is leállította, sőt, még azt is megtiltotta, hogy a Maxar nevű, felderítő műholdakat üzemeltető cég műholdképeit továbbítsák az ukrán hadseregnek. Pedig ez létfontosságú ahhoz, hogy ne maradjanak vakok a csatatéren, lássák, mire készülnek az oroszok, és mennyire voltak hatékonyak a saját válaszcsapásaik.

A Starlink még működik, de mindenki egyre idegesebb, mert Ukrajna jelentős részén a SpaceX által fellőtt és üzemeltetett műhold-hálózat maradt az egyetlen eszköz a honvédő hadsereg műveleteinek irányítására. Ha lekapcsolnák, azt valószínűleg hamarabb lehetne érzékelni a harctéren, mint a fegyver- és lőszerkészletek fogyatkozását.

A Politico emlékeztet: tavaly már 42 ezer Starlink-terminál üzemelt a háború sújtotta országban, vagyis a műholdas internet tényleg létfontosságú lett az ukránoknak. A technológia elvesztése rövid idő alatt kétvállra fektetné őket az orosz invázióval szemben.

A Starlinket üzemeltető SpaceX ráadásul nem egyszerűen egy magáncég, hanem Elon Musk cége, aki egyben Trump legbefolyásosabb tanácsadója is.

Az ásványkincsek átadásáról szóló amerikai háttéregyeztetéseken állítólag konkrétan meg is fenyegették a Starlink-szolgáltatás lekapcsolásával Kijevet. Ezt a Reutersnek három bennfentes forrás is megerősítette, igaz, az értesülést Elon Musk később cáfolta.

Ennek ellenére komoly esély van rá, hogy Donald Trump kormánya előbb-utóbb ezt is felhasználja az általa elképzelt feltételekkel lefolytatott béketárgyalások kikényszerítésére.

A Starlink a háború kezdete óta létfontosságú Ukrajnának

Az orosz támadások már a háború 2022 februári kezdetén célba vették az ukrán vezetékes és mobilhálózatokat. Az infrastruktúrát súlyos bombatámadások érték, így az ország jelentős részén rendkívül nehézkessé vagy egyenesen lehetetlenné vált a kapcsolattartás - nemcsak a civilek, hanem a fronton harcoló katonák számára is. Ezt a helyzetet a Starlink - és a politikailag akkor még függetlennek tűnő Elon Musk - segített áthidalni azzal, hogy több tízezer terminállal látta el Ukrajnát.

Vitalij Klitschko kijevi polgármester (balra), a testvérével, Wladimirrel az első Starlink terminálokkal, amelyek Ukrajnába érkeztek. Fotó: Kyivcity.gov.ua

A műholdas szolgáltatás felhasználói egy kis vevő antennával csatlakozhatnak az internethez, amely jeleket továbbít az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdakhoz. Ezeknek a rendszereknek egy részét civilek használják, akik a családtagjaikkal próbálnak kapcsolatot tartani, de a rendelkezésre álló kapacitás legnagyobb részét az ukrán hadsereg foglalja le. Erre nagy szükség is van, mivel a frontvonalakon harcoló katonák folyamatosan azzal szembesülnek, hogy az ellenség zavarja és lehallgatja a rádióadásaikat.

Kezdetben a SpaceX fizette a Starlink ukrajnai működését, aztán az amerikai kormány, majd nemrég Lengyelország is beszállt, oroszlánrészt vállalva a hálózat finanszírozásából és Krzysztof Gawkowski digitalizációs miniszter szerint ezt fenn is fogják tartani, amíg szükséges. Mivel a jövőben talán nem lesz elég, hogy van, aki állja a számlát, Kijev európai technológiákra hagyatkozhat, főleg, ha ki akarja venni ezt a fegyvereknél is értékesebb ütőkártyát Donald Trump kezéből.

Európai műholdas cég lehet a legjobb alternatíva Ukrajna számára

Elon Musk cégének Föld körüli pályán kialakult egyeduralmát már az orosz-ukrán háború előtt is kockázatosnak találta az Európai Unió és Kína is, így megindult a küzdelem az amerikai dominancia visszaszorításáért.

Az Európai Bizottság jelenleg is nagy erőkkel dolgozik azon, hogy az Egyesült Államoktól független műholdkapacitást biztosítson Ukrajnának. Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője elárulta: Kijev először az EU tagállamainak meglévő kormányzati műholdkapacitásait egyesítő Govsatcom-rendszerhez csatlakozhatna, majd később az IRIS²-höz is.

Utóbbi egy egyelőre tervezés alatt álló műholdhálózat, amit kifejezetten a Starlink monopóliumának megtörésére épít az Európai Űrügynökség, de várhatóan csak a 2030-as években válik működőképessé. „A Bizottság folytatja az egyeztetéseket Ukrajnával ebben a kérdésben” – erősítette meg Regnier.

Annak a lehetősége, hogy az ország új műholdszolgáltató után néz, alaposan fokozta a befektetők érdeklődését a Starlink egyik kisebb európai versenytársa, az Eutelsat iránt. A francia-brit vállalat, amely jelenleg is biztosít kormányzati és intézményi kommunikációt a lerohant országban, nemrég megerősítette, hogy tárgyalásokat folytat az EU-val az ukrajnai szolgáltatásainak bővítéséről. Ezek az egyeztetések nyilván a védelmi alkalmazásokhoz keresnek alternatívát, és már a hírük is elég volt ahhoz, hogy a cég részvényárfolyama pár nap leforgása alatt az ötszörösére emelkedjen.

Illusztráció: Eutelsat Group

Az eredetileg francia vállalat 2023-ban egyesült a brit OneWebbel, és ezzel a világ egyik legjelentősebb olyan szolgáltatója lett, amely alacsony Föld körüli pályán (LEO) működő, globális lefedettséget biztosító műholdflottát birtokol. Igaz, tizedakkorát, mint a Starlink, amely már 7000 műholddal kínál valós idejű kommunikációt, így világszerte több felhasználót képes kiszolgálni, és nagyobb adatsebességet is biztosít.

Amíg a Starlink akár 200 megabit/másodperc sebességű internetet kínál, az Eutelsat egyelőre 150 megabit/másodperces adatforgalomra képes. További különbség, hogy a OneWeb termináljai akár 3,7 millió forintnyi dollárba is kerülhetnek - a havidíjon felül, miközben a Starlink szolgáltatás kezdőcsomagjának ára Ukrajnában 220 ezer forint.

Ukrajna kiszolgálásában segíthet a luxemburgi SES is, ami a NATO-nak már biztosít adatszolgáltatást, az O3b mPOWER nevű, közepes Föld körüli pályán működő műholdkonstellációján keresztül. Sok más hagyományos műholdas szolgáltatóhoz hasonlóan ők is vállalati ügyfelekre, kormányokra és hadseregekre összpontosítanak, tehát nem kínálnak közvetlen lakossági szolgáltatásokat, és a termináljai sem nevezhetők fogyasztóbarátnak, de az ukrán hadsereg számára így is egy opciót jelenthetnek.

Kína sem marad le, sőt, lenyomná nemcsak Európát, de a Starlinket is

Európa mellett az Egyesült Államok legnagyobb gazdasági és politikai riválisa, Kína is rájött, hogy nem nézheti tétlenül a SpaceX terjeszkedését, ami azt vizionálja, hogy a Starlink flotta egy-két évtizeden belül már 40 ezer műholdat fog számlálni. Ezt az ázsiai nagyhatalom nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági okokból is kockázatosnak tartja, így rövid időn belül az amerikai konstelláció legnagyobb kihívójává akar válni. A célja a globális lefedettség, már az évtized végére.

Az Interesting Engineering riportja szerint Kína tavaly állt elő az eddigi legambiciózusabb űripari tervével, ami alaposan felforgathatja a szatellit-technológiák nemzetközi piacát. Az állami tulajdonú Shanghai Spacecom Satellite Technology (SSST) telepítette az első műholdrajt, ami egy nagy, évek alatt kiépülő hálózat részét képezi.

A SpaceX egyik Falcon 9 rakétája, amely egyszerre akár 60 Starlink műholdat szállíthat. Fotó: U.S. Air Force / Zoe Thacker)

Az SSST első fellövése jelentős mérföldkő volt, és a projekt tényleg a jelenlegi világvezető SpaceX potenciális kihívójává válhat. A kínai cég „Thousand Sails Constellation” nevű terve az, hogy a következő években globális internetes hálózatot hoz létre – olyat, ami a Starlinkkel is versenyre kel. Bár a nyilvánosság sokkal nehezebben fér hozzá az SSST adataihoz, mint a SpaceX-éhez, annyit tudni lehet, hogy a vállalat jelenleg száznál több műholdat üzemeltethet és a 2025 végére kitűzött célja 648 darab, amivel már beérné az európai Eutelsat flottájának méretét.

Egy ekkora flotta már komoly aggodalmakat kelthet világszerte, hiszen - bár érthető, hogy a LEO hatékonyabb és olcsóbb adatátvitellel kecsegtet, mint a magasabb pályára kerülő műholdak - a verseny az űrbéli területért súlyos kommunikációs katasztrófa kockázatát hordozza.

Az Elon Musk cége által működtetett Starlink a világ számos régiójában (hazánkban is) hozzáférhető, hiszen az égből semmi sem akadályozza a szolgáltatást. Még. Kínának viszont feltett szándéka, hogy megtöri a monopóliumot, és úgy tudni, hogy a Népi Felszabadító Hadseregben dolgozó kutatók hosszú ideje tanulmányozzák a Starlink telepítési folyamatát, különösen azóta, hogy az amerikai cég szinte rögtön képes volt internetet biztosítani az oroszok által lerohant Ukrajna világháló nélkül marad részein.

A LEO iránti mutatkozó, kiemelt nagyhatalmi figyelem aggasztó, hiszen egyre nyilvánvalóbb, hogy nem arról szól, ki tud több emelt áron internetelőfizetést értékesíteni a bolygó olyan területein, ahol nincs más megoldás, csak a műhold.  

Olyan államok szemében pedig, mint az USA és Kína, akik között egyre élesebb az ellentét, a másik fél minden egyes fellövése provokációnak tűnhet. Pláne, ha még direkt célzást is tartalmaz: az SSST legelső műholdja a SkyNet-1 01 nevet kapta - utalva az amerikai Terminátor-filmek atomapokalipszist előidéző mesterséges intelligenciájára.

Nagyjából ezer ember előtt beszélt csütörtök este Tatabányán Magyar Péter. A nagygyűlés után adott interjújában azt mondta, "jelenleg egy államcsőd felé haladunk. Bármit is mondanak, egy csomó helyen fizetésképtelen az állam."

Arról is beszélt, a hatalom szerinte egyre keményebb eszközökhöz nyúl.

Beszélgettünk a nagygyűlés résztvetőivel is, akik közül vannak olyanok, akik abban bíznak, a TISZA egyre erősebb lesz és ezt a Fidesz is kénytelen lesz tudomásul venni, de olyan is volt, aki úgy fogalmazott: „Mostmár, hogy érzik a vesztüket, még rosszabb és még mocskosabb dolgokhoz fognak nyúlni.”

Donald Trump beiktatása és Elon Musk aktív politikai szerepvállalása óta több mint egy tucat erőszakos vagy rongálással járó támadás érte a Tesla létesítményeit – írja a Washington Post bírósági dokumentumokra, rendőrségi jelentésekre és térfigyelő kamerák felvételeire hivatkozva.

Beszámolnak például egy nőről, aki négy, benzinnel töltött Smirnoff Ice üveggel hatolt be a Tesla egyik autótelepére Lovelandben, Colorado államban. Lucy Grace Nelson a molotov-koktélokat ezután az ott parkoló elektromos autókra hajította, majd figyelte, ahogy fellobban a tűz.

Februárban egy félautomata fegyverrel felfegyverzett férfi hét lövést adott le az éjszaka közepén egy Tesla-bemutatóteremre Salem városában, Oregon államban. Néhány héttel korábban a nyomozók szerint ugyanez a férfi Molotov-koktélokat dobott az üzlet kirakatán keresztül a bemutatóterembe, összesen félmillió dolláros kárt okozva.

A New York Times arról ír, hogy szombaton tüntetők gyűltek össze a Tesla egyik csillogó bemutatóterménél, Manhattan West Village negyedében. A demonstrálók azt skandálták: „Senki sem szavazott Elon Muskra” és „Oligarchák kifelé, demokrácia befelé”. Egy tüntető olyan táblát tartott fel, amelyen ez állt: „Küldjék Muskot a Marsra most!!”

Tüntetők a Tesla előtt New York-ban, Fotó: Spencer Platt/Getty Images

A szervezők szerint több száz ember maradt a helyszínen két órán keresztül, eltorlaszolva a bejáratokat, és megbénítva a kereskedés működését. Néhány tüntető bejutott az épületbe is, és hat embert letartóztattak.

A Washington Postban megszólal Adam Choi, aki Brookline-ban, Massachusetts államban a templomból távozva egyszer csak azt látta, hogy valaki épp egy matricát ragaszt a kocsijára, ami Musk hírhedté vált karlendítését ábrázolja. Amikor megkérdezte a férfitől, miért csinálja, azt válaszolta neki, ez a szólásszabadság.

„Azt hiszem, az elkövető az üzenetet Musknak szánta” – mondta Choi a lapnak. „De ami engem illet, azért büntettek meg, mert vettem egy környezetbarát autót.”

Musk az esetre az X-en reagált: „Mások tulajdonának megrongálása vandalizmus, nem szólásszabadság!” - írta.

Szerdán végül letartóztatták a férfit, aki a vád szerint összesen hat Teslát matricázott fel olyan képekkel, amelyeken Musk karlendítése látható.

A támadók egy nagyfeszültségű villanyoszlopot gyújtottak fel, és az áramszünet miatt le kellett állítani a gyártást a Tesla Gigafactory-ban, Európa egyetlen Tesla-üzemében. A grünheidei gyárat kiürítették. Az akciót egy baloldali szélsőséges csoport, a Vulkan csoport vállalta magára. Azt írták, a valaha volt legnagyobb áramszünetet szerették volna előidézni a Gigafactory-ban, és régi autógumikat gyújtottak fel, hogy ledöntsék egy villanyoszlop fémszerkezetét. Azt is hozzátették, szerintük a Tesla a "zöld kapitalizmus" és "a társadalom elleni totalitárius technológiai támadás" szimbóluma.

Nem sokkal ezután egy Berlin belvárosában található bevásárlóközpontban klímaaktivisták kék festéket öntöttek a Tesla bemutatóterme elé, és bekenték vele az üzlet ablakait is - írja a dpa hírügynökség.

A Merkur.de című német portál megszólaltat egy Tesla tulajdonost, aki arról beszélt, hogy az elmúlt hónapokban Münchenben is megváltozott az általános hozzáállás a Teslához .

A német lap szerint Berlinben a Tesla-sofőrök egy része már csak mélygarázsokban parkol, mert attól félnek, hogy megkarcolják vagy festékkel fújják le az autójukat.

Franciaországban egy hete egy tucat Tesla autót gyújtottak fel Toulouse közelében. 700 ezer eurósra becsülik a kárt. Az ügyészség szerint a tűz „egyáltalán nem volt véletlen”. A gyújtogatók lyukat vágtak a kereskedés kerítésébe, úgy jutottak be. Március 4-én egy dél-franciaországi anarchista csoport magára is vállalta a gyújtogatást, és a támadást a fasizmus elleni küzdelmük részének nevezték.

Németországban a Tesla értékesítései februárban 76 százalékkal zuhantak az előző év azonos időszakához képest. Ebben szerepet játszhat az is, hogy sokan kivártak az új Tesla Y megjelenése miatt, de önmagában ez aligha magyaráz ekkora visszaesést.

Egyes elemzők szerint Musk és Trump kapcsolata végül a cég előnyére válhat, ha enyhítik az önvezető autókre vonatkozó szabályozást, ami Musk szerint kulcsfontosságú a vállalat jövője szempontjából. A rendőrök viszont attól tartanak, hogy az indulatok egyre magasabbra csapnak, és a Tesla elleni támadások során előbb-utóbb valaki súlyosan megsérülhet.