„Felírták anyunak a pelenkát, és annyi”

A Múzeumkertben tartották a március 15-i állami ünnepséget, amelynek részeként Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. Az esemény helyszínén sok szimpatizáns gyűlt össze, kokárdákkal, nemzeti színű szalagokkal és zászlókkal érkeztek az egyébként esős, borongós időben.

A helyszínen megjelent Puzsér Róbert, illetve több ellentüntető is. A Szeretlek Magyarország riporterének a publicista elmondta, miért tartotta fontosnak, hogy ott legyen az eseményen, és mire szeretné felhívni a figyelmet.

Emellett a Fidesz szimpatizánsaival is beszélgettünk, többek között arról, mit gondolnak az Orbán-család meggazdagodásáról.

A Szeretlek Magyarország riportja:

A kormányfő a Nemzeti Múzeum elé várta a híveit délelőtt, délután pedig Magyar Péter Tisza Pártja töltötte meg az Andrássy út körúton belüli szakaszát. Orbán Viktor a brüsszeli birodalomról beszélt, és a független sajtó, valamint a civil szervezetek munkatársait „áttelelő poloskáknak” nevezte, belengetve a húsvéti nagytakarítást. Ezzel szemben Magyar Péter, miután felsorolta Orbánék bűneit, gazdagodásukat, bejelentette, hogy független korrupcióellenes ügyészséget hoznának létre, és teljes vagyonelkobzást helyezett kilátásba a korrupciós cselekmények elkövetői számára. Segítséget kért a külhoni magyar állampolgároktól, és alternatív népszavazást hirdetett meg.

Mire volt elég a két beszéd, mire volt elég az ünnepi erődemonstráció? Erről kérdeztük Nagy Attila Tibor politikai elemzőt.

– Két beszédet hallottunk. A délelőtti lényegesen rövidebb volt, mint a délutáni, ennyi bizonyos.

– A kevesebb most több. Azt gondolom, hogy Orbán Viktor mostani beszéde hatásosabb, erőteljesebb volt, mint a tavalyi, Magyar Péternél is erőteljesebb volt. Azért gondolom, mert

mint Magyar Péter már megint terjengőssé vált beszéde. Ennyiben biztos, hogy sikeresebb volt a kormányfő beszéde, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezzel a Fidesz már biztosan megnyeri a jövő áprilisi választásokat. Arról nem beszélve, hogy lesz még két nagy ünnepi rendezvény és beszéd: október 23-a ebben az évben, és a választások előtt jövő március 15-e, tehát semmi sem veszett el. Végleg most senki sem aratott győzelmet. Annyi történt csak, hogy a miniszterelnöknek most sikerült hatásosabb, keményebb beszédet mondania.

– Ez a poloskázásról nekem Torgyán József ’96-os féregirtós beszéde jutott eszembe. Azt látom, hogy már most felrobbant az internet, tehát azért nagyon sokan, nagyon sokféleképpen magyarázzák. Sokan azt gondolják, hogy ez a fajta dehumanizálás egy szintlépés volt.

– Éppen ez a lényeg, hogy egy beszéd kiváltson hatásokat, véleményeket, ellenvéleményeket. Ezzel a miniszterelnök máris elérte, hogy a közvéleményben nagyobb érdeklődést kelthet a beszéde a következő napokban vagy akár hetekben, mint Magyar Péter mostani terjengős beszéde. Mondjuk az a felvetése, hogy a miniszterelnök és az országgyűlési képviselők fizetése csökkenjen, például egy figyelemreméltó felvetés volt, lehetett volna erre fókuszálni a beszédet, e köré csoportosítani a többi elemet, például Hatvanpusztára utalni, ami el is hangzott a beszédben egyébként.

– Egy hosszú részt szentelt az urizálásoknak.

– Igen, az urizálás, és ebből levezethető lett volna a követelés, hogy csökkentsük a hatalmon lévők fizetését. És akkor lehetett volna mondjuk erre építeni a beszéd fő vonulatát. Ehhez képest Magyar Péter beszéde nagyon sok mindent megfogott: fű, fa, virág, sok minden volt benne. Nagyon nehéz kihámozni belőle a lényeget. Orbán Viktor beszédéből lényegesen könnyebb volt.

Nekem például személy szerint nem tetszik a poloskázás, nem tetszik az, hogy az ellenfeleket poloskákhoz hasonlítjuk, ez nem jó, nem szép dolog, de kétségtelen, hogy hatásosabb, mint Magyar Péter hosszabb és bonyolultabb beszéde.

– Én azon gondolkozom, hogy ezzel a poloskázással mintha Orbán Viktor is csak megtartani tudná a szavazóbázisát, miközben a vele szemben álló szavazóbázist is összerántja egy ilyen szöveg. Tehát mindkét szavazóbázist csak még jobban harci tűzbe tudja hozni, de tud ez a dolog új szavazókat hozni?

– Új szavazókat a Fidesz nem az ünnepi beszédekkel szokott tipikusan megszerezni, hanem a választási osztogatással. Ez 15 év tapasztalata. Az orbáni beszédek – különösen, ha jól sikerülnek – a saját szavazók felrázására hivatottak, akik már eleve fideszesek, és itt azért van házi feladata a Fidesznek. Éppen a Medián mérte meg, hogy a Fidesz szavazóinak kisebb a hajlandósága elmenni a választásokra. Emiatt a biztos szavazók körében 9 százalékpont a különbség a Tisza javára, legalábbis a Medián szerint.

hogy akik azért alapvetően fideszesek, azok tényleg nagy számban menjenek el. A többi peremszavazót pedig inkább a választási osztogatással próbálják megnyerni. Természetesen hogy ez mennyire sikerül, az attól is függ majd, hogy a gazdaság helyzete 2025-ben hogyan alakul.

– Egyetért azzal a vélekedéssel, hogy egy év után Orbán Viktor pont ezekkel a gazdasági ígérgetésekkel átvette a közbeszéd tematizálását?

– Igen, mondhatjuk. Magyar Péter lendületet vesztett az ez év február 11-i Partizán-interjúban, és Orbán Viktor ügyes érzékkel Magyar Péter évértékelője után mondta el a saját beszédét, amelyben bejelentette a népszerű választási osztogatási lépéseit, és azóta valóban a miniszterelnök uralja alapvetően a közéletet.

– Értékelhetjük a közbeszéd-tematizálás visszavételi kísérletének Magyar Péter alternatív népszavazásról szóló bejelentését?

– Szerintem Magyar Péter hibázott, amikor Ukrajna EU-tagságát beletette ebbe a népszavazási kérdéssorba, ugyanis itt nem fog tudni győzni, Ez egy eleve vesztes pozíció. Éppen a Medián felmérése mutatta ki, hogy a magyarok többsége nem támogatja Ukrajna uniós tagságát.

Őszintén szólva nem értem, hogy a Tisza vezetése miért gondolta jó ötletnek ezt beletenni a kérdések közé.

– Volt még szó arról, hogy független korrupcióellenes ügyészséget akarnak létrehozni, ha megnyerik a választásokat.

– Jól hangzik a Korrupcióellenes Ügyészség felállítása, ezzel egyetértek. A tömegben úgy hallottam, hogy nagy tapsot is kapott, tehát ez egy elég népszerű ötlet. Úgyhogy

Hogy ez jogilag mennyire megvalósítható feles többséggel, abban már van kételyem, hiszen az ügyészség szervezeti rendjéről, illetve az ügyészség alapvető szabályairól szóló törvény, illetve jogi normák az Alaptörvénybe tartoznak, illetve sarkalatos törvények. Ebből adódóan ez kétharmados többséget igényel. Nehezen tudom elhinni, hogy a Tisza Párt képes lesz kétharmados többséget szerezni, bár a választási rendszerünk a győztest jutalmazza. De nyilván a jogi akadályok hangoztatása nem alkalmas egy ilyen ünnepi beszédhez.

– Beszéljünk a résztvevők számáról. Elárul-e ez egyáltalán valamit?

– Nehéz összehasonlítani, mert a múzeum előtti térség viszonylag szélesebb. A felvételekből úgy láttam, hogy a Kálvin térre is jutott még valamennyi ember. A miniszterelnök beszédén nem voltam személyesen jelen. A Tisza rendezvényén viszont igen, és azt tudom tanúsítani, hogy valóban az Oktogontól a Bajcsy-Zsilinszky útig terjedt a tömeg, viszont talán szűkösebb ez az út. Nem tudok igazságot tenni, hogy hol voltak többen, de ezt nem is értékelném túl.

Szerintem a Tisza biztosan nem vallott szégyent ma. Tisztességes létszámmal vonultak fel az emberek. De valóban nem érdemes túlértékelni, hiszen itt most a politika iránt aktívabb emberek jöttek el, de a szavazást nagyobb részben azok döntik el, akik nem naponta öt-hat órán keresztül foglalkoznak a politikával.

– Mit gondol, milyen lépésekkel tudná átvenni, vagy újra átvenni a kezdeményezést Magyar Péter? Illetve folytatódhat-e Orbán Viktorék kommunikációs offenzívája annak érdekében, hogy nyeregben maradjanak?

– Folytatódhat a kommunikációs offenzíva, megpróbálják fenntartani a közbeszéd feletti uralmat. Magyar Péternek most egy olyan témát kellene találnia, amely ténylegesen az emberek mindennapjait érinti, és nem olyan ügyekben próbálkozni, ahol a kormány könnyen megverheti. A kegyelmi ügy például egy szerencsés véletlen volt számára, amelyet jól kihasznált. De nem tudhatjuk, lesz-e még hasonló ügy, amely ekkora politikai hullámokat vethet.

– Kell egy újabb kegyelmi ügy ahhoz, hogy kibillenjen Orbán pozíciójából?

– Én úgy is fogalmazhatnék, hogy egy „kegyelmi ügy 2.0” jót tenne a Tisza Párt esélyeinek.

Az Andrássy útra hirdette meg március 15-i rendezvényét a Tisza Párt. Az eseményre rengetegen látogattak ki, a tömeg a Bajcsy-Zsilinszky úttól egészen az Oktogonig állt. A rendezvényen beszédet mondott Nagy Ervin, Ruszin-Szendi Romulusz, Bódis Kriszta és a párt elnöke, Magyar Péter is.

A Szeretlek Magyarország riportere többek között arról kérdezte a Tisza Párt szimpatizánsait, tartanak-e attól, hogy Orbán Viktor bejelentései (áfavisszatérítés, anyák szja-mentessége, árrésstop) miatt megtörik a Tisza lendülete, de reagáltak a miniszterelnök poloskázására is, és a Ruszin-Szendi Romolusz ról szóló hírekre is.

Videónkban Magyar Péter is megszólalt. A Tisza Párt elnöke elárulta, mit értett beszédében azalatt, hogy a Magyarországnak szüksége van a külhoni magyarok segítségére, és reagált arra is, hogy egy elemző szerint hiba volt belerakni a népszavazásukba az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló kérdést.

A Szeretlek Magyarország riportja:

Orbán Viktor hétfőn már visszakozott poloskázós beszédéből, és azt írta, csak Magyar Péterre gondolt, akit szerinte azért neveznek poloskának, mert lehallgatta a feleségét. Pedig az ünnepi beszédében egyértelműen többesszámban fogalmazott a miniszterelnök, sőt, azt is megnevezte, kikre gondol: „A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás: átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat.” Magyar Péter szerint Orbán Viktor most gyáván magyarázkodik, miután a közvéleménykutatóik megmérték, mekkora felháborodást váltottak ki a szavai.

Hogyan befolyásolhatják az elhangzottak a Fidesz és a TISZA párharcát? És miért lett fontos hirtelen a Fidesznek a Pride betiltása, aminek az érdekében az alaptörvényt és a gyülekezési törvényt is rohamtempóban módosítják? Erről beszélgettünk Somogyi Zoltán politikai elemzővel.

– Orbán Viktor már korábban beszélt a „guruló dollárokról”, és arról, hogy kormánybiztost küld Washingtonba, hogy feltárja, milyen szervezetek kaptak pénzt az USAID-től. Március 15-én viszont szintet lépett, amikor poloskázással egybekötve „húsvéti nagytakarítást” emlegetett. Mire jó a kormánynak ez a radikális hangvétel?

– Orbán nyilván azért teszi ezt, mert felmerült a politikájával kapcsolatban annak gyengesége, sikertelensége, elfáradása. Felmerült, hogy esetleg nem is ért már a kormányzáshoz, mert nagyon nem jönnek az eredmények. Ezzel a véleménnyel szemben kell neki erőt mutatnia. A választók oda szeretnek csatlakozni, ahol erőt látnak, nem gyengeséget. Ezt az erőt építi mind a két politikus. Orbán Viktor folyamatosan fenyegetőzik valamivel, amiről nem tudjuk, hogy mi is lesz az.

Az amerikai pénzek befagyasztása ugyanis valóban hatni fog számos civil szervezetre, ellenzéki médiára, lesznek leépítések, és lesz, amelyik eltűnik, és akkor már önmagában azt mondhatja majd a miniszterelnök, hogy lám, meglett az eredménye ennek a politikának, mert rá tud mutatni konkrét intézményekre, amelyek meggyengültek. Előre bejelenti, hogy milyen kemény lesz, majd az egész amerikai eseménysorozat eredményét felmutatja úgy, mint a saját eredményét. Persze nyilván ez a legoptimistább verzió, miközben vannak más, realistának tekinthető forgatókönyvek, mely szerint lépni fog, belemegy abba, hogy ellehetetlenítse azokat az intézményeket, amelyek a kormányzását felügyelhetik, kritizálhatják, kontrollálhatják, rákérdezhetnek. Lehet részéről mindenféle szabályozást hozni, rendeleti kormányzásról beszélünk, és fel lehet lépni büntetőjogi eszközökkel is.

Ezt neki is mérlegelnie kell, mert egyáltalán nem biztos, hogy az a fajta presszió, amit ő gyakorolni akar, népszerű lesz. Lásd ehhez most a poloskás beszédet: másnap már visszavonulót fújt, azt mondta, hogy csak Magyar Péterről szólt, miközben tudjuk, mert hallottuk, hogy messze nem csak Magyar Péterről szólt. Miközben az is nagyon durva lenne azért, de ennél még durvább dologról beszélünk. Nyilván mérték utána azonnal, hogy ment át ez a része a beszédnek. Azt gondolom, azt mérték, hogy a többség megijedt a miniszterelnöktől, ami pedig nem lehet cél, mert akkor a választók elfordulnak tőle.

– Elképzelhető az, hogy a Fidesz fogja diktálni a közbeszédet egy év után újra?

– Persze, abszolút elképzelhető, hiszen ő diktálja már most is. Egy igen hosszú kihagyás után Orbánék tematizálnak újra. Az azonban kérdés, hogy az, amivel tematizálnak, jó-e. Nem mindig előnyös minden politikai akció. A politikában végig kell gondolni, hogy mi az, amiben úgy gondolod, hogy te akarod bedobni a témát. Ha valaki durva, ha valaki szélre megy, ha valaki radikális, azzal szemben mindig nehéz tematizációs versenyben nyerni, mert a szokatlan, váratlan, polgárokat pukkasztó szöveg nyilván érdekesebb.

Mindig oda kell gondolnunk ilyenkor a csendes többséget, egy olyan többséget, amelyik nem szereti az ilyen típusú hangot, amelyik inkább a békés megoldásokat szereti, nem támogatja azt, aki nagyon agresszíven lép fel. Mindig jól kell beállítani, hogy mivel és hogyan tematizál valaki, mert amikor ezt teszi egy politikus, akkor mindenki rá figyel. Ez a tematizálás lényege. Ott pedig minden elrontott pillanat beleéghet a választók emlékezetébe, ahogy minden jó húzás is.

– Magyar Péter az ATV-ben, arról beszélt, a Pride betiltását csak azért találta ki a kormány, hogy az emberek figyelmét eltereljék. Az nem lehet, hogy legalább annyira egy a Tisza Párt elnökének bekészített csapda ez a lépés, mint amennyire tematizálási kísérlet?

– Ez összetett probléma, mert nem igazán tudjuk, hogy a magyar társadalomnak mi a véleménye arról, hogy az Orbánék betiltják a Pride-ot. Az igaz lehet, hogy semmilyen többségi támogatást nem élvezett a Pride, de most ezt az egészet felülírja, a miniszterelnök kampánya a gyülekezési szabadsággal szemben. Ez pedig nem ugyanaz a probléma, így nem is ugyanaz a kérdés. Miközben Magyar Péternek olyan közügyben kellene állást foglalni, ami elviszi a fókuszt arról, amiről ő igazán beszélni akar. Ez pedig hátrányos lehet számára, ahogy arra is figyelnie kell, hogy még mindig szüksége van a Fidesz oldaláról szavazatok elbitorlására úgy, hogy megtartsa az ellenzéki tábort is maga mellett.

A legelőnyösebb számára, ha nem megy bele a Fidesz által generált témákba.

– Ha történik valamilyen attrocitás, akkor már nem teheti meg, hogy nem szólal meg. És lehet, hogy csak emberjogi oldaláról szól hozzá, de a kormánypárt behúzhatja így a csőbe, hogy lám-lám, ő is LMBTQ aktivista.

– 1990 és 1994 között a két legnagyobb politikai erő, az MDF és az SZDSZ gyakorlatilag demokrácia-vitát folytatott egymással. Eközben ott volt az MSZP, amelyik inkább abba az irányba ment, hogy megpróbált nyugodt, szakpolitikai programot hirdetni, majd ezzel 50 százalék fölött megnyerte a választásokat. Nyilván most nem ugyanaz a helyzet, meg persze az akkori is sokkal bonyolultabb volt, de az viszont igaz, hogy

Ha Magyar Péter azt gondolja, nincs fontosabb annál, hogy meg kell verni Orbán Viktort a következő választáson, és ehhez az kell, hogy ne menjen be az Orbán Viktor által kínált csapdákba, akkor valószínűleg tartani fogja magát ehhez még akkor is, ha sokan meg ezért a hallgatásért fognak haragudni rá.

– Ha már ott tartunk, hogy a Magyar Péternek tanácsos kerülnie a kormány által erőltetett témákat, akkor nem vétett-e hibát, amikor beemelte az általa meghirdetett népszavazás pontjai közé plusz pontként az ukrajnai uniós tagságot?

– Ha ugyanazt az eredményt hozza, mint a Fidesz, és azt mondja, hogy ezt mi sem támogatjuk, mert a mi szavazásunkon is ugyanez volt az álláspont, mint a Fideszén, akkor eljelentékteleníti ezzel az egész kérdést, nem?

– Nem lett volna okosabb kikerülnie ezt a kérdést? Pont azért, mert nincs jelentősége, de esetleg a jövőben külpolitikai károkat okozhat a Tiszának is, ha így beleáll.

– A Fidesz talált egy olyan kérdést, ami mellé tényleg többséget állíthat, Ukrajna Európai Uniós tagságára a többség valószínűsíthetően nemet mondana. Csak azért, mert nincs témaként Oroszország mellé téve. Minden olyan ügyben gyengébb lenne a Fidesz álláspontja, ahol ott lenne Oroszország is. Ukrajna vagy Oroszország? Ukrajna. Legyen orosz-magyar határ? Ne legyen. Oroszországgal szemben fontos egy közös európai hadsereg? Igen. Ezeket válaszolná a többség.

Magyar Péter valószínűleg ki akarja húzni ennek a méregfogát azzal, hogy megszavaztatja az emberek ő is, és ezzel letudja a problémát, nem kell bonyolult magyarázkodásba kezdenie.