SZEMPONT
A Rovatból

"Egyszer csak kezedbe nyomják a valódi fegyvereket" – egy amerikai veterán Budapesten

Irak, Afganisztán, Koszovó, Panama... és most Budapest. Beszélgetés egy leszerelt amerikai katonával, aki igazán tudja, mit jelent élni. A magyar fővárost otthonai egyikének tartja.


A 48 éves Gordonnal, egy amerikai veterán katonával beszélgettem. 1988 és 2003 között megjárta Panamát, Bosznia-Hercegovinát, Koszovót, Afganisztánt is Irakot.

Torontóban él, de rendszeresen jön Európába: Németországot, ahol zenei stúdiója van, második otthonaként szereti, akárcsak Budapestet.

Tekintetéből, beszédéből két dolgot érzek nagyon erősen: az egyik, hogy valami olyasféle súlyt cipel, amelynek milyenségét legfeljebb találgatni tudnánk. A másik, hogy egészen másként értelmezi az élet, a barátság, az emberi kapcsolatok fogalmát, mint mi.

img_0751k

Miért jössz rendszeresen Magyarországra?

Annak idején még dolgozni küldtek ide: Szolnokon képeztem magyar katonákat. Hétvégenként feljöttem Budapestre nézelődni. Szereztem barátokat, nagyon megszerettem ezt a várost. Így visszajárok.

Mi volt az első benyomásod a fővárosunkról?

18 év németországi tartózkodás után Budapest először kisebb sokkot okozott: sokkal régebbinek, ódivatúbbnak tűnt. De aztán felfedeztem, és ugyanúgy megkedveltem, mint a többi nagy európai fővárost. Berlint, Londont... Na jó, Párizsért nem vagyok oda annyira.

img_0667k

Mit szeretsz annyira az európai fővárosokban?

A nyüzsgést. Hogy mindig történik valami. Vagy például ez is különbség az Államokhoz képest, hogy itt van előttem egy pohár sör, és ez megjelenhet a cikketek képein. Amerikában inkább bögréket látni a fotókon. Persze ki tudja, mi van a bögrében! :)

Úgy látom, a panamai, boszniai, koszovói, afgán és iraki útjaid nem ölték ki belőled az utazás szeretetét...

Nem bizony. Sajnos pár nap múlva vissza kell mennem Amerikába, úgyhogy ez most csak egy gyors kiruccanás volt Budapestre. Hiányozni fog!

"
Öt éve járok már ide, sok barátot szedtem itt össze. Könnybe lábad a szemünk, ha meglátjuk egymást, baráti ölelések, meg minden.

Először töltötted Budapesten a szilvesztert?

Nem, ez már a harmadik alkalom volt.

Megkérdezhetem, van-e családod?

Kétszer elváltam, nincs gyermekem. Van egy kutyám, Gordie. Ő itt él Budapesten.

img_0690k

15 évig, 1988-tól 2003-ig szolgáltál aktívan. Mi következett, miután visszavonultál?

Több mindent csináltam, de főként pihentem. Zenélni kezdtem, lett egy zenei kiadóm is Stuttgartban.

Őszintén megmondom, sosem beszélgettem még veterán katonával, aki végigjárt néhány háborús övezetet. Sok minden van, amit hiába kérdeznék, nem válaszolnál rá?

Sok minden van, amiről nem beszélhetek, de azokba valószínűleg nem tudnál csak úgy belekérdezni.

2003 óta eltelt már némi idő. Hogyan látod magad, ha visszatekintesz aktív éveidre: jó katona voltál?

Átlagos. Igazából senki sem gondol úgy magára, hogy "én egy jó katona vagyok".

"
Életben vagyok. Főként ez jut eszembe, ha visszagondolok.img_0700k

Gyakran gondolsz az éles helyzetekre?

Persze. Ezernyi olyan helyzetet éltem meg, amikor majdnem meghaltam. Szerencsés vagyok, hogy nem így lett.

Vallásos vagy?

Igen, katolikus vagyok. De nem azt vallom, hogy az én Istenem mentett meg engem. A rengeteg kiképzés és az ottani, helyzeten belüli döntések mentettek meg.

gggg2

Ha könyvet írnál katonai múltadról, melyik résszel kezdenél?

Panamával. Az ott töltött kábé húsz nap, a diktátor, Noriega uralma, talán a legérdekesebb emlékeim.

Mi állna a második helyen?

A "Sivatagi Vihar" hadművelet. Az nem volt semmi. Nagyon érdekes világot láttam ott. Egy rettentően zárt világ, sok-sok ősi cuccal. Mész ott, és egyszer csak megpillantasz valamit, és szólsz a társadnak, hogy "Látod azt? Mi lehet az?" Ja, hát csak egy tízezer éves zikkurat.

g13
Az Arab-félsziget északi részén, Kuvait Irak alól való felszabadításáért folyó öbölháborúban, 1991. január 17-én az amerikai, a brit és szövetséges erők több hullámban támadtak iraki célpontokat. Ezzel kezdetét vette a „Sivatagi Vihar” (Desert Storm) nevű hadművelet. A háborúban jelentős számban vetettek be robotrepülőgépeket, amelyeket a Perzsa-öbölben úszó hadihajókról lőttek ki. A rájuk erősített kamerák képeit pedig tévék sugározták világszerte. A szövetséges repülők a következő hat hét alatt 116 ezer bevetésen vesznek részt, és megközelítőleg 85 ezer tonna bombát dobtak iraki katonai bázisokra, repterekre, hidakra, kormányzati épületekre, erőművekre és kommunikációs központokra. A ledobott bombák közel tíz százaléka lézervezérelt, ún. intelligens bomba volt, amelyet egy másik gépről irányítottak.

Forrás: Wikipédia

Szeretsz a múlttal foglalkozni?

Ha ilyen történelmi dolgokról van szó, akkor igen. Amikor először jártam Európában, nagy büszkén mutattak nekem ötven éves templomokat, épületeket. Ettől még persze nagyon értékesek, de aztán felfedeztem Németországban az Ulmer Münstert. Tudod, az a legmagasabb templomok egyike. Minden karácsonykor körbesétálom. És hát az ezer éves. Ezer! Egy templom!

Valóban elképesztő. És mi a helyzet a saját múltaddal? Ha visszamehetnél az időben, ugyanezeket csinálnád végig?

Hát... Torontóban nézem néha a baseball játékosokat. Nem a szó szerinti sportolói életet élik, viszont dollármilliókat keresnek. És néha azt gondolom: eh, maradhattam volna szépen ott, baseball-játékosnak. De

"
nem bánok semmit, amit tettem.

És igen, újra végigcsinálnám mindezt. Elég szerencsés ember vagyok.

g14g4

Mi vitt oda, hogy katonának állj?

Iskolás korom óta az akartam lenni.

Szóval nem apai ösztönzésre vagy valami hasonló miatt választottad ezt a pályát?

Nem. Igaz, apukám Vietnámban szolgált, de sose mesélt róla. Nagyapám és a nagybátyám pedig szintén a hadseregnél voltak, pilótaként. Szóval még kisebb koromban én is azt akartam. "Jack bácsi pilóta, akkor én is az akarok lenni!" De aztán, ahogy közeledtem az egész témához és jobban beleástam magam, felfedeztem a katonasrácokat is. Tudod: húú, de menők! Viszik a fegyvert, széles a válluk, meg minden.

g62

Mennyi ideig tartott a kiképzésed?

Az ejtőernyős alakulatoknál kezdtem mérnökként, akkor volt még a panamai ütközet. Utána jött egy kiválasztás, úgynevezett "21 nap a pokolban". Rengeteg súllyal kell nagyon hosszú távokat megtenned. Aztán rád tesznek még több súlyt, meg építened kell idióta dolgokat, és aztán azokat is magaddal kell cipelned.

Hogy bírtad? Volt, hogy összeestél?

Nem. Tulajdonképpen egész jó voltam! De hát tudod, azt még fiatalon csinálja az ember. És a korábbi tapasztalataim miatt ismertem például a terepeket, tudtam a térképet, ilyesmi.

g5

Mit éreztél, amikor először kerültél igazi háborús területre?

Nem beszélhetnénk inkább Budapestről? :) Hát, megvan a hatása. A sok kiképzés után, ahol szigorú kontroll alatt használsz mindenféle arra való fegyvert és bombát,

"
egyszer csak kezedbe nyomják a valódi bombákat, valódi fegyvereket és töltényeket. Minden sokkal hangosabb, minden repked a fejed felett...

Milyen gyakran éreztél félelmet?

Egyfolytában. Ott mindig félsz.

Milyen érzés volt először ölni embert?

Ne kérdezd ezt.

Nem felelhetsz, vagy nem akarsz felelni?

Nem akarok.

img_0712k

Rendben. Hogyan küzdöttél meg az átéltekkel később?

Dolgozni, dolgozni. Sok-sok öngyógyításra van szükség. Meg sörre... ilyesmi.

"
Amikor öt és fél éve ide jöttem, Budapestre, és találkoztam az itteniekkel, akik aztán barátaimmá váltak, na akkor épp egy nagyon mély öngyógyítási folyamatban voltam. De nem beszéltem róla senkinek.

Jó döntés nem beszélni róla egyáltalán?

Mindenkinek megvan a saját módszere. Nekem ez működött többé-kevésbé. Sokan vannak ám még itt, a városban is, amerikaiak is, akik mindezeken keresztül mentek, csak nem tudsz róla. Mert nem beszélnek.

img_0644k

Mi volt a legjobb dolog, amit katonai éveidtől kaptál?

Hát, egyfelől, egész jó pénzt gyűjtöttem össze. Másfelől: a barátok, akiket szereztem. Találkozhattam most veletek! És persze... életben vagyok.

Tartod a kapcsolatot a kollégáiddal?

Igen. Facebookon, egy közös chat-csoportban ott vagyunk egymásnak. Beszélünk mindennap, és bármelyikünknek van szüksége bármire, segítünk.

g9

Gondolod, hogy ti máshogy látjátok a világot, az életet?

Igen. Nekem például négy otthonom van: Toronto, Buffalo, Stuttgart és Budapest. Aztán ott van ez a republikánus-dolog: Trump megválasztása miatt most kapom néha az ívet én is, mivel republikánus vagyok. Azt tudni kell, hogy a hadsereg nagy része mindig republikánus. És igen, mi láttuk azt is, ahogyan egy háborús övezetben élő emberek egyszerűen csak hozzászoknak ahhoz, hogy naponta halnak meg közülük. Az elején még: "Úristen, lelőttek egy embert!" Aztán már húszat lőnek le egy nap, és csak legyintenek.

"
Irakban láttam, ahogy teljes nyugalommal mentek az emberek vásárolni, miközben robbant a bomba a szomszéd háztömbnél.img_0650k

Gondolom, nem is nagyon lehet ezt máshogy kezelni. Miről beszélnél még szívesen?

Hát Budapestről! Budapest miatt vagyok itt! Látom egyébként itt is, hogy mi megy. Az az általános hozzáállás mindenhol, hogy "a szomszédnak jobb".

"
Sopánkodnak az emberek: mi lesz holnap, mi lesz a jövőben? Budapesttel minden rendben lesz. Lassan halad, de rendben lesz, fejlődik.

Látod, épp ott megy egy Audi, mondom én!

Igen, csak az nem az enyém! :) Mit gondolsz a magyarokról?

Alábecsülik magukat. Ok nélkül lehúzzák a kedvüket. És azt is látom, hogy egy kicsit hiányzik a nemzeti büszkeség. Nem olyanok, mint a németek. Pedig például, ha valamilyen úszóverseny van, és magyar az egyik versenyző, mindenki felfigyel és nyújtogatja a nyakát. Hokiban is tök jók vagytok, mégsem hallani róla túl sokat. És még egy csomó mindenben vagytok jók.

"
Nyugodtan lehetne Magyarországban több büszkeség.img_0732k

Ha tetszett a cikk, nyomj egy megosztást!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Kéri László: Fel vannak készülve az azonnali menekülésre is - országjáráson a Kéri-házaspár
Kéri László és Petschnig Mária Zita hónapok óta járják az országot a Tisza-szigetek meghívására. Mádra mi is elkísértük őket, ahol arról beszélgettünk, miért csinálják és milyen élmények érték őket eddig.


Kéri László és felesége, Petschnig Mária Zita tavaly óta járják az országot a Tisza-szigetek meghívására. Azt mondják, nem akarnak politikaformálók lenni, csupán informatív előadásaikkal segítenek, hogy az emberek tisztábban lássák a politikai és a gazdasági összefüggéseket.

Ahogy Petschnig Mária Zita mondja,

sokan már korábban is ismerték külön-külön a tényeket, de az, hogy rendszerben is elmesélik, sokat segít.

A mádi művelődési ház teljesen megtelt, ahogy a korábbi hasonló rendezvényeken is ez történt országszerte. Bár olykor nehéz megfelelő helyszínt találni az előadásokhoz, vannak települések, ahol bezárulnak az ajtók, ha kiderül, kik érkeznének.

A pénzügyi és politológiai elemzések sorozata a nyár közepéig folytatódik. A közgazdász–politológus házaspár tudatosan korlátozza saját szerepvállalását: a kampány közeledtével befejezik a fellépéseiket.

Helyszíni riportunk

Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Máté-Tóth András: El tudom képzelni, hogy Donald Trump, ez az eszelős őrült gondolt arra, hogy „megveszem a katolikus egyházat is, olyan még nincs nekem”
Némi humorral ezt válaszolta a vallástudós arra a kérdésre, Amerika megpróbálja-e befolyásolni a pápaválasztást. Máté-Tóth András szerint olyasvalakit választhatnak Ferenc pápa utódjának, aki folytatja az általa kijelölt utat.


Ferenc pápa halála után a temetésig a gyászé a főszerep a Vatikánban. Utána azonban amilyen gyorsan csak lehetséges, meg kell választani az új pápát. A folyamat ezeréves hagyományon nyugszik, miközben a kérdések, melyek foglalkoztatják a közvéleményt, nagyon is jelenkoriak. Mert nemcsak az a lényeg, hogyan választják meg a pápát, de ami még ennél is fontosabb, ki lesz Szent Péter trónján a következő pápa és milyen irányt képvisel majd?

Erről beszélgettünk Máté-Tóth Andrással, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének alapítójával, egyetemi tanárral.

– Hogyan választják meg a következő pápát?

– A pápaválasztás nagyon-nagyon ősi hagyománya a katolikus egyháznak, bizonyos értelemben azt is mondhatjuk, hogy a katolikus egyház csúcsvezetőjét demokratikus úton választják, kétharmados többséggel. Csak a 80 év alatti bíborosok szavazhatnak az újabb rendelkezések óta. Abban viszont nagyon különbözik a demokratikus választásoktól, hogy a konklávén belül már nincsenek egyeztetések, viták, lobbitevékenységek,

csak imádság és a leadott szavazatok ismertetése zajlik ezen az ülésen.

A pápaválasztás akkor sikeres, hogyha valaki a leadott szavazatok kétharmadát megkapja. Akkor megkérdezik az illetőt, hogy vállalja-e ezt a szolgálatot, majd azt is megkérdezik, hogy milyen nevet választ magának. A szavazócédulákat minden szavazási kör után eltüzelik. Amíg nem sikeres a választás, hozzákevernek egy adalékanyagot, és ettől fekete lesz a füst. Amikor azonban sikeres, akkor csak önmagukban elégetik a cédulákat, aminek szürke a füstje. Ezt a köznyelv fehér füstnek nevezi, és ekkor mondják azt a katolikusok, hogy habemus papam, azaz van, újra van pápánk.

– Tehát magán a konklávén nincs lobbizás, de korábban igen? Hogyan kell ennek a politikai hátterét elképzelni?

– Létezik egy pre-konklávé, ami nem konklávé a szó szoros értelmében, tehát itt nincs szavazás, nincs csönd, hanem imádság van. Nem kötelező a részvétel, de a bíborosok, akik részt vesznek, arról tárgyalnak gyakran napokon át, hogy mi a világegyház jelenlegi helyzete és küldetése. És itt különféle hozzászólások hangzanak el. Onnan tudjuk, hogy ez a pre-konklávé jelentős intézmény, mert

Ferenc pápa XVI. Benedek lemondását követően akkor vált hirtelen nagyon esélyessé a pápaságra, amikor ezen a pre-konklávén egy előadást vagy helyzetértékelést tartott.

Ennek a lényege az volt, hogy az egyház ne szorongó egyház legyen, mert a hit ellensúlyozza a szorongást, hanem kilépő egyház, amelyik hisz a megváltóban, akit követ és képvisel, és ennek révén áll bele a kulturális folyamatokba, és hirdeti az evangéliumot. Ez egy nagyon-nagyon lényeges álláspont volt, utólag látjuk, mert a bíborosok ennek a látásmódnak a képviselőjét választották Benedek utódjául.

– Jelenleg az egyházon belül milyen főbb irányzatok, szellemi áramlatok vannak? Mert nyilvánvalóan ezek határozzák majd meg az új pápa személyét.

– Ez nagyon-nagyon nagy feladat lenne, amire nem is vállalkozom, csupán a véleményemet tudom elmondani. Az a szolgálat, amit Ferenc pápa elvégzett, két szempontból mindenképpen egy új fókuszt helyezett az egyház önértelmezésének és működésének a középpontjába. Az egyik az az, hogy az egyház elsősorban ne saját magával legyen elfoglalva, hanem a rászorulókkal, a kivetettekkel, a menekültekkel, a betegekkel, a börtönben lévőkkel, a különböző egyházi bűncselekmények áldozataival. Tehát az egyház nem öncél. Sohasem volt öncél az egyház, de a modern világ folyamatai, például a szekularizáció miatt bizonyos értelemben támadottnak, fenyegetettnek érezte magát. Emiatt az egyház egy kicsit az önmegmaradására koncentrált, de legalábbis nehezen küzdött meg a kísértéssel, hogy ezt tegye. Ezzel szemben Ferenc pápa azt mondta, hogy ez nem jó út, hinni kell az evangéliumban. Az Istennek nem Isten a fontos, hanem az ember.

Az egyháznak ne az egyház legyen a fontos, hanem az egyháznak legyen az ember, elsősorban a szegény és üldözött ember a fontos.

Ez egy nézőpont felerősítése. Egyáltalán nem új tanítás, az evangélium, a Biblia óta ezt hirdeti a kereszténység, de ezt a modern világban új módon, új stílussal, új elszántsággal és új hitelességgel kellett újra feléleszteni. A másik pedig az egyház működésére vonatkozik, aminek az úgynevezett szinodalitás az alapja. Ez szintén kezdettől fogva jellemezte az egyház működését, ami azt jelentette, hogy mindenki, aki meg van keresztelve, vagyis tagja a katolikus egyháznak, egyben felelős is a katolikus egyház helyzetéért, sorsáért, működéséért, hitelességéért, azon a szinten, azon a helyen, ahol ő van, a lehetőségeinek megfelelően. A pápa ezt a szinodális, ezt az együttműködő, bevonó kommunikációs kultúrát nagyon felerősítette, és nemcsak mint stílust erősítette fel, de egyben jogilag is létrehozta a szinodalitás kultúráját, és egy útvonalat, agendát dolgozott ki az elmúlt hónapokban a tavaly bezárult globális szinódus záródokumentumának a gondolatai mentén.

Ez a szegények iránt elkötelezett és szinodálisan működő egyház a mainstream jelenleg, ez Ferenc pápa hagyatéka,

ennek mentén oszlanak meg a nézetek. Vannak, akik nagyon-nagyon támogatják ezt, vannak, akik meglehetősen, vannak, akik kevésbé, és van esetleg egy kisebbség, amely nem nagyon. Az a feltételezésem, hogy a pápa által megnyitott út többséget élvez a katolikus egyházban is, és a bíborosi testületben is, vagyis olyan valakit fognak választani, aki folytatja ezt az utat, nem olyat, aki valami más utat kínál, vagy javasol, vagy esetleg éppen egyenesen szembe menne ezzel az úttal.

– Buda Péter aTelexen arról beszélt, hogy Donald Trump megpróbálhatja befolyásolni a pápaválasztást. Ön mit gondol erről? Volt-e már hasonlóra példa a történelemben?

– Megértem Péter felvetését, aki valóban komoly szakértő egyházügyben, Vatikán-ügyben, és nyilván egyfajta titkosrendőrségi szempontrendszert is hitelesen tud érvényesíteni, de engedje meg, hogy egy kicsit humorosra vegyem a figurát. Azt el tudom képzelni, hogy Donald Trump, ez az eszelős őrült, aki éppen a világrendet teszi tönkre, gondolt arra, hogy

„hát megveszem a katolikus egyházat is, olyan még nincs nekem.”

Szerintem érdemes lenne megtudni, hogy Trump hova árazza be a katolikus egyházat. Mikor ezt megtudjuk, majd még nagyobbat nevetünk. Keserűen, de még nagyobbat, mint amit az eddigi őrültségein nevettünk.

– A magyar bíborosnak, Erdő Péternek ön szerint van-e esélye? Beleillik-e abba a trendbe, amit ön mondott, ami azt a mainstreamet képviseli az egyházban, egyáltalán azt képviseli-e, amit Ferenc pápa képvisel?

– Formálisan Erdő Péter bíboros úr is természetesen esélyes, ugyanúgy, mint az összes többi jelenlévő bíboros. Úgy vélem, hogy Erdő Péter gondolkodása sokkal cizelláltabb annál, hogy könnyű legyen besorolni valamelyik kategóriába. Egy dolgot tapasztalhattunk, hogy

amikor ez a szinódusi folyamat 2022-ben elindult, akkor Magyarországon, ez, hogy úgy mondjam, takaréklángon zajlott, némelyek szerint kifejezetten ellenszélben.

De hogy ezért szabad-e a bíboros urat felelőssé tenni, azt őszintén szólva nem tudom. Tehát nem tudok válaszolni, hogy a bíboros úr valóságosan mennyire esélyes, mert nem vagyok sem jós, és még kevésbé vagyok klerikális bukméker.

– Arra gondoltam, hogy a magyar egyház sokak szerint az európai mainstreammel szemben erősen összefonódik a politikával, és emiatt nem éppen abba az irányba áll, mint amit ön elmondott, mint fő irányt.

– Úgy gondolom, hogy nem szabad az ilyen politikai mantrákat fekete-fehér igazságként kezelni. Az, hogy a Magyar Katolikus Egyház milyen viszonyban van a mai kormánnyal, nagyon összetett kérdés. Azért, mert maga az egyház nagyon összetett valóság. Az egyházba ugyanúgy beletartozik az a vidéki kis plébánia, ahol például én is katolikus vagyok, mint ahogy beletartozik a számtalan katolikus iskola, amelyik egyházi fenntartású, vagy beletartoznak a teológusok művei, akik katolikus alapon írnak teológiát, beletartoznak a szerzetesrendek, számos nagyon odaadó, nagyon elkötelezett szerzetessel, és folytathatnám a sort késő éjszakába nyúlóan. Azt állítani, hogy az egész katolikus egyház a világegyházi tendenciákkal szembe menve a politikának a szócsövévé válik, vagy kiszolgáltatottjává, vagy kiszolgálójává válik, ez olyan mértékben felszínes, hogy egyben botrányos is.

– Emberi számítás szerint valamikor május eleje–közepe táján már okosabbak leszünk?

– Úgy vélem, hogy a temetés után egy bő hét múlva újra lesz pápája a katolikus egyháznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Költési időszakban vágtak ki több száz fát a gazdagréti Madárhegyen, minden szabályos
Szombaton felberregtek a láncfűrészek, hogy megtisztítsák az erdős területet egy új lakópark számára. A környékbeliek hiába tiltakoztak. Azt mondják, egyetlen megmaradt természetes pihenőhelyüket vesztik el.


Gazdagrétről szerintem azoknak, akiknek nincsen személyes kötődése, nyilván a Szomszédok jut eszébe. A televíziós sorozat 1999-ig futott, bár sokan a késői szocialista korral azonosítják. Azóta maga Gazdagrét is megváltozott, a panelek mellett egymás után épültek fel a domboldalon modern társasházak, lakóparkok is.

Érintetlenül maradt azonban több hektárnyi erdős rész, ami az ott lakók kedvelt pihenőhelye lett. Fák, bokrok és madárcsicsergés jellemezte a helyet – eddig. Ugyanis két hektárnyi erdő, amely két helyrajzi számon szerepelt, több tulajdonosváltás után a Bayer Construct nevű céghez került, amely 270 lakásos lakóparkot épít a Szent Angyalok Plébánia előtti lejtőn fekvő területen.

A harc a lakók részéről az erdős rész megtartásáért tavaly májusban kezdődött, amikor váratlanul favágók jelentek meg. Azt mondják, akkor meg tudták állítani a munkát, mivel a vállalkozó szerintük nem is rendelkezett a szükséges engedélyekkel. Idén azonban minden szükséges papírjuk megvan, így szombaton fel is vonultak a favágók, és néhány óra alatt az összes nagyobb fát kivágták.

Munkában a favágók

A közeli cukrászda előtt Bodainé Klotz Adrienne vár minket, aki a terület megmentéséért létrejött Gazdagrétiek a Természetért Egyesület elnöke. Adrienne nemcsak természetvédő, de természetfotós is, a környék élővilágát szenvedélyesen dokumentálja. A maga által elkészített katalógus szerint 10 védett faj él a környéken. Egyelőre nem dokumentáltan van egy tizenegyedik, a pannongyík, amelynek eszmei értéke 250 ezer forint.

A terület, ahol az építtető felvonult, nem áll természetvédelmi oltalom alatt, valószínűleg spontán módon erdősülhetett be, így a szükséges engedélyek és eljárások után jogszerűen beépíthető. Adrienne azonban máshonnan közelít.

„Ha azt nézzük, hogy egyetlenegy 30–40 éves fa, amilyeneket itt is látunk, mennyi szén-dioxidot tud megkötni egy év alatt, az nagyon-nagyon magas szám. Ha kivetítjük száz fára ezt az értéket, akkor 7,5 tonna jön ki, ennyi szén-dioxidot képes kivonni a légkörből. És itt 300, illetve 600 fáról beszélünk, melyek körül 300 gyümölcsfa.”

A lakóparkszerű beépítésű, társasházas övezet lakói számára a kis erdőcske a természet utolsó, könnyen elérhető darabja. A legközelebbi hasonló erdős rész a Sas-hegy, Rup-hegy és Budaörs, de ezek már másfél kilométerre vannak.

Adrienn véletlenül találta meg a cédulát, ami a fakivágás megkezdéséről szólt.

Vannak idősebb lakók is, akiknek ez megjárhatatlan távolság. Magam is láttam, hogy délutánonként nagyon sok környékbeli indul el kutyájával sétálni, eddig természetes volt, hogy a fák felé veszik az utat.

Pontosan mi is történt? A szövevényes történet kimerítően dokumentált. Maga a terület szántóföld besorolású volt, 2003-ban vált beépíthetővé, és Molnár Gyula akkori MSZP-s polgármester idejében adták el, 2008-ban. Azóta nagyon sok kézen ment át, szinte átláthatatlanok a tulajdoni lapok. Most pedig a Bayer Construct tulajdona, vagyis magántulajdon.

Bodainé Klotz Adrienne

Adrienne is elismeri, hogy a papírok szerint minden szabályos. Azonban szerinte az önkormányzat mégis léphetett volna. „Van egy állami rendelet, ami kimondja, hogy márciustól augusztusig, költési időszakban nem szabad fákat, bokrokat kivágni” - mondja.

Ennek ellentmond Újbuda Önkormányzatának közleménye. Szerintük éppen az a baj, hogy nincsen ilyen szabály. Ők ezt írják: „Újbuda Önkormányzata határozottan elítéli és ellenzi, hogy költési időszakban fákat vágjanak ki, annak ellenére, hogy ezt jelenleg jogszabályok nem tiltják. Ezen jogszabályok kötik meg az önkormányzatok kezét akkor is, amikor az ilyen tartalmú kérvényeket elbírálják.”

Az önkormányzat azt állítja, hogy a vállalkozó felé jelezték, hogy költési időszakban ne kezdjék meg a fák kivágását, azonban, mivel a hatályos jogszabályok szerint minden törvényi feltételnek megfelelt, kénytelenek voltak kiadni az engedélyt „300 engedélyköteles fa” kivágására.

Bodainé Klotz Adrienne szerint hozzáállására van más magyarázat is. Még tavaly együttműködési megállapodást kötöttek az építtető céggel, amely két projektben is érdekelt a kerületben. Ebben a városvezetés vállalta, hogy minden jogszabályi és infrastrukturális feltételt megteremt az építkezések számára, cserébe a cég 192 millió forintot utal az önkormányzat számlájára, amely összeget „elszámolási kötelezettség nélkül, szabadon jogosult felhasználni, azzal, hogy kizárólag az Önkormányzat által priorizált, a Kerület lakosságának érdekét szolgáló fejlesztési közcélok vagy közfeladatok finanszírozására köteles fordítani.”

A megállapodás szerint az első, százmilliós részlet után

a második részletet akkor fizeti ki a Bayer Construct, amikor a Madárhegy-projekt létesítésére vonatkozó építési engedély véglegessé válik.

A Bayer arról is posztolt, hogy a területen új, 1000 m²-es játszóteret, úk parkolóhelyeket, új sétányt építenek, valamint átalakítanak egy közlekedési csomópontot.

Az önkormányzat emellett kevésbé sűrű beépítésben egyezett meg a beruházóval.

Bodainé Klotz Adrienne szerint azonban ez nem elég. Úgy gondolja, ha az önkormányzat igazán meg akarta volna akadályozni a beruházást, változtatási tilalmat rendelhettek volna el, és felajánlhattak volna egy csereingatlant.

„A kelenföldi állomástól nem messze található egy nagyon magas épület, ami régen mint kollégium szolgált. Lehetett volna azt mondani, hogy akkor felajánlom az építtetőnek, cseréljünk.

Szerinte így a beruházó a pénzénél maradt volna. „És mi sem károsulunk azáltal, hogy a klímaválság kellős közepén eltűnik két hektár erdő”, ami Adrienne szerint 4–6 fok hűtést biztosított eddig.

Tavaly még ledöntötték a kordont, a talapzatban akkor egy fürgegyík hűsölt

Ez az ügy sem kerülte el a pártpolitikai csatározásokat. A felállás itt sajátságos. A természetvédők mellé Király Nóra fideszes politikus állt, annak ellenére, hogy 2018-ban épp a fideszes képviselők emelték meg a terület beépíthetőségét. De a tavalyi választások alatt a Fidesz polgármesterjelöltje egyértelműen a beruházás ellen kampányolt, és Klotz Adriennéket azzal vádolták meg, hogy Király emberei. Erről keserűen fogalmaz.

„Bemész egy önkormányzati ülésre, akkor mást se hallasz, mint hogy felsorolják Poncius Pilátusig, hogy ki a hibás. Erről szól az egész ülés, merthogy önök ekkor és ekkor ezt tették. Viszont a problémával nem nagyon foglalkoznak. Én így látom, hogy sajnos itt mindenből pártpolitika lesz.”

Tavaly ugyanis, amikor májusban elkezdődött volna a fairtás, éppen kampányidőszak volt. A civil egyesület tiltakozott, ami kapóra jött a politikai pártoknak mindkét oldalon. Ekkor kapták meg a civilek a fideszes bélyeget, miközben nyilván nem ők tehettek arról, hogy pont a kampány finisében történt, ami történt.

Ahogy sétálunk, gyűlnek a kutyát sétáltató környékbeliek. Megszólítják Adrienne-t, szomorúak, tehetetlenek. Tavaly több mint ötezren írtak alá egy petíciót, de nem számított semmit. Pedig az MSZP-s képviselő Keller Zsolt is aláírta, ahogy a fideszes Király Nóra, de aláírták a Momentum képviselői is, illetve Bakai-Nagy Zita polgármesterhelyettes is.

Adrienne egy fára mutat: itt egy őszapó fészkel. De tudja a többi madár költési helyeit is. Most már hiába, kordonok választják őt is el a halálra ítélt erdőtől.

Péntek este helyiek kis csoportja találkozott a cukrászda előtt. Elsétáltak a kék párnás kerítésekig. Búcsúztak az erdőtől.

Másnap reggel, szombaton megkezdődött a fairtás. A helyiek több tojást is lefotóztak a földön, annak ellenére, hogy az építtető cég megbízott egy alapítványt a madarak védelmének biztosításával.

Hétfőn már nemcsak a fákat, hanem a bozótot is irtják majd, ahol Bodainé Klotz Adrienne szerinte jellemzően az énekesmadarak fészkelnek. A kis erdő sorsa tehát eldőlt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Szerintem ennyien még az életben nem voltak” - Ilyen volt az idei I Bike Budapest felvonulás
Rengeteg bringás vette birtokba Budapest utcáit szombaton: a 10. I Bike Budapest felvonuláson biztonságosabb, élhetőbb városért tekertek együtt a lelkes résztvevők.


Szombat délután több ezer biciklis gyűlt össze a Városháza Parkban, hogy részt vegyen a 10. I Bike Budapest felvonuláson. A rendezvény célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a budapesti kerékpáros közlekedés helyzetére, és megmutassák, hogy szeretnének egy biztonságosabb, biciklivel könnyebben bejárható várost.

A felvonulás a Városháza Parkból indult, majd a Kossuth Lajos utcán keresztül az Erzsébet hídon át a Lánchíd utcához érkeztek. Innen a Clark Ádám téren és az Alagúton át az Attila útra tekertek, majd újra az Erzsébet hídon haladtak át. A menet a Jane Haining rakparton, a Széchenyi téren, a József Attila utcán, majd az Andrássy úton folytatódott a Hősök teréig. Ezután a Dózsa György úton, a Népfürdő utcán és az Árpád hídon keresztül a Margitsziget Nagyrétjére érkeztek.

Egyik olvasónk, László szerint a szombati felvonulás épp ugyanolyan jó hangulatú volt, mint a korábbiak.

„Én 15-20 éve járok Critical Mass-re, majd utána az I Bike Budapestre, de szerintem ennyien még az életben nem voltak. A szervezők szerint jöttek Tirolból és Bécsből, de sok futár is kijött”

- mondta a bringás, aki útközben maga is sok külföldivel találkozott.

Szerinte a jó idő mellett azért is voltak sokan, mert egyre többen váltanak kerékpárra a fővárosban. László egyébként autós, de azt mondja, hogy az ő munkahelyén is érezhetően megszaporodott a reggelente bringával érkezők száma.

„Gyorsabb, kényelmesebb, sportos, egészséges. A közlekedési szabályok betartásában azonban van még hova fejlődni - négykeréken és kétkeréken egyaránt”

- tette hozzá.

A szokásos bringaemelés mellett a legemlékezetesebb pillanat számára az volt, amikor a menet egy pontján nem látszott a tömeg vége, pedig a csapat eleje akkor már Budáról ért vissza Pestre, míg a felvonulók másik fele át sem ért Pestről Budára.

Fotósunk ilyennek látta a szombat délutáni bringás felvonulást:


Link másolása
KÖVESS MINKET: