SZEMPONT

Őt hívják a hatóságok, ha egy gyereket megerőszakolnak, elhanyagolnak, vagy súlyosan bántalmaznak

Rendszerhibákról, gyerekeket érintő bűnügyekről és a gyermekpszichiátria jelenlegi állapotáról beszélgettünk Dr. Sófi Gyula igazságügyi gyermek- és ifjúsági pszichiáter szakértővel.

Báthory-Beck Nóra - szmo.hu
2021. április 14.

Az igazságügyi szakértők munkáját bemutató sorozatunk következő részében a bűncselekményekben – áldozatként vagy elkövetőként - résztvevő gyerekeket érintő területtel foglalkozunk, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, Gyermek és Serdülő Pszichiátriai Osztályának vezetőjével, igazságügyi gyermekpszichiátriai szakértővel.

Dr. Sófi Gyulától évente körülbelül 5000 gyerek kér és kap segítséget. Az osztályán 800-1000 gyerek fordul meg fekvőbetegként, a sürgősségi pszichiátriai ambulanciájukon pedig további 3500-4000.

Amellett, hogy az ország egyik legjobb gyermekpszichiátriai és pszichológiai ápolói csapatát irányítom, törekszem a szakmák közötti kiegyensúlyozott együttműködésre is. A magas szintű szakmai munkának köszönhetően rengeteg sikerélményem van, ezekből töltekezem. Ez az igazi motiváció számomra, amitől másnap boldogan kelek fel, hogy a hivatásom végezzem.”

Igazságügyi szakértőként is vannak ügyei, gyerekotthonokban és javító-nevelő intézetekben is gyógyít, ahol liaison pszichiátriai ellátást ad. Ezen kívül tanul, kutat és publikál. Három gyermeke közül ketten még kamaszok, és úgy tudom, a harcművészetekkel is komolyan foglalkozik. A nap neki is 24 órából áll, de gyanítom, nem sokat tölt belőle alvással...

Hivatás

Sófi doktor a gimnáziumban még atomfizikusnak vagy jogásznak készült, de miután a nővére elkezdte az orvosi egyetemet Debrecenben, úgy döntött, ő is hasonló pályát választ.

„Olyan dolgokat tanult, amelyek engem is érdekeltek. Például a genetika. Amikor hétvégente hazajárt, sokat mesélt erről, így elkezdtem a tankönyveit olvasni. Egyre inkább érdekelt a molekuláris biológia és az anatómia, de általában az, amit a testvérem éppen tanult” – meséli a doktor, majd hozzáteszi: a gimi végére egyre kevésbé vonzotta az atomfizika vagy a jog.

Innen azonban még hosszú út vezetett a gyermekpszichiátria felé. Sófi doktor az egyetem alatt molekuláris genetikával, immunológiával majd születés előtti genetikai vizsgálatokkal foglalkozott.

„Az egyetem után szerettem volna a szülészeti klinikán dolgozni, de ott nem volt hely. Semmi másra nem készültem az egyetem alatt, csak erre, úgyhogy nagyon csalódott voltam, de szerencsére meghívtak a gyermekklinikára immunológiával foglalkozni, az MTA-nál nyertem el egy kutatói ösztöndíjat.”

A doktor eleinte a kutatólaborban dolgozott, de hamar kiderült, hogy könnyen szót ért a gyerekekkel és a családokkal is.

„Kezdetben az volt a félelmem, hogy nem tudnék elég jól kommunikálni gyerekekkel – főleg a betegekkel – és a családjukkal.

A munkám során azonban ez az érzés napról napra enyhült és éreztem, hogy ez valójában passzol hozzám. Könnyen teremtek megnyugtató és oldott légkört, így könnyedén tudom a gyermekeket vizsgálni. Ezért átkértem magam a kutatói állásból a gyógyító pályára, és végül gyermekgyógyászatból szakvizsgáztam.”

Sófi Gyula évekig dolgozott gyerekorvosként, de aztán mégis pályaelhagyó lett.

„A munkám során egyre többször találkoztam bántalmazott gyermekekkel és kerültem rendőrségi és bírósági eljárásokba, mint orvostanú.

Ezekben az ügyekben találkoztam először az igazságügyi szakértők munkájával is, akiknek a szakvéleményére támaszkodik a hatóság az ilyen ügyek eldöntésében” – fejti ki az orvos, aki azt mondja: nagyon érdekesnek találta a szakértők munkáját, és ez volt az a pont, amikor elhatározta, hogy maga is igazságügyi szakértőként akar részt venni a gyerekeket érintő eljárásokban, nem pedig tanúként.

„Itt köszönt vissza a jog iránti tinédzserkori érdeklődésem is. Tudatosan készültem az igazságügyi szakértői pályára, ezért elkezdtem a jogász szakot Pécsett. Közben természetesen az orvosi munkámat végeztem, és láttam, hogy a nyugati orvostudomány rengeteget tud, de mégis sokszor hiányérzetem volt. Nehéz megszólítani egy súlyos beteget vagy a szülőt, és

ott vannak a pszichoszomatikus betegségek: amikor mindegy, meddig és hogyan vizsgálunk egy hasfájós gyereket, érezzük, hogy valami van a háttérben, de az nem egy fekély vagy egy bélgyulladás, olyan megfoghatatlan.

Mert a háttérben ott mozoghat egy családi nehézség, akár egy kortárs közösségi feszültség, egy konfliktus a társakkal, a pedagógusokkal, vagy egy tanulással kapcsolatos probléma.”

Sófi doktort egyre inkább kezdte érdekelni a gyerekek gondolkodása, érzelmi világa, személyisége, vagyis a lelke.

„Különösen miután én is apa lettem. És nem mindig kaptam választ a testi betegségek gyógyításával foglalkozó orvosi tudásomból. Felmerült bennem, hogy mi lenne, ha utánamennék ezeknek, és gyermekpszichológus lennék.”

Erről azonban a mentora lebeszélte az akkor már évek óta gyerekorvosként praktizáló doktort.

„Azt tanácsolta, ne kezdjek el egy új pályát teljesen az elejéről, hiszen én már gyermekorvos vagyok, így ráépített szakvizsgaként olyan ismeretekhez jutnék a gyermekpszichiátria szakterületen keresztül, amely sokkal rövidebb idő alatt egy másfajta megközelítéssel, nem a lélek szintjén, hanem a tudat, a gondolkodás szintjén közelíti meg ezeket a problémákat” – mondja az orvos.

Hallgatott a tanárára és bár viszonylag későn, de végül gyermekpszichiáter lett. Az élethosszig tartó tanulással azóta sem hagyott fel.

Jelenleg egészségügyi-management specialistának és orvosközgazdásznak tanul a Soproni Egyetemen, valamint igazságügyi gyermekpszichiáterként: egy egyészségügyi, rendészeti és jogi multidiszciplináris kutatási témában doktorál.

Kapcsolódó

„Gyilkos, gyerekbántalmazó, rabló és betörő is bukott már le a harapása miatt”

Magyarország legtöbbet foglalkoztatott fognyom-szakértőjével, Dr. Fariddal beszélgettünk.

Bűnelkövető gyermekek

A korábban Angliában is tanult módszertanokat most Magyarországon használja: a fiatalkori bűnelkövetők és problémás viselkedésű gyerekek pszichiátriai megsegítésével foglakozik.

Már gyakorló gyermekpszichiáterként elsősorban nehezebb karakterű gyermekekkel vagy családokkal sodort össze az élet. Könnyen megtalálom azt a pszichés teret, amelyben együtt tudunk dolgozni, viszont mélyebben akartam megismerni, hogy milyen genetikai, hormonális, szomatikus, neurológiai vagy pszichiátriai alapjai vannak a problémás viselkedésnek, amelyek sok esetben sajnos egy bűncselekménybe torkollnak.

Szerettem volna abban is gyakorlatot szerezni, hogy a bűnelkövető fiatalok indulatait egy akut, közvetlenül veszélyeztető helyzetben is hatékonyan tudjam verbálisan kezelni” – magyarázza a doktor, aki szerint a nevelés illetve a genetikai adottságok aránya körülbelül 80-20 százalékra tehető a személyiség kialakulása során.

„Az biztos, hogy a genetika markáns megalapozója a viselkedésnek, de ott van az a 80 százalék, amely nemcsak a nevelésből, hanem a környezeti faktorokból is áll. Például akár az is számít, hogy kik laknak a szomszédban, hogyan élik ők az életüket, milyenek a játszótéren a társak és az ő bátyjaik vagy nővéreik.

A problémás viselkedésű gyerekeknél Angliában külön tanulmányban vizsgálták a szomszédok hatását. Az ő karakterük, viselkedésük is nagyban befolyásolja a gyerekek személyiségfejlődését.

Azt is fontos tudni, hogy vannak olyan traumák, amelyekből akár egyetlen egy is tönkre teheti a gyerek további életét és vannak olyanok, amelyekből az ismétlődő sok-sok, akár enyhébb traumák láncolata is ugyanazt a hatást éri el” – mondja a pszichiáter, aki hozzáteszi:

„Az egyéni érzékenység is számít, hogyan fejlődött az erkölcs, a gyerek kötődési mintázata a gondozójával, és még számtalan faktor.

Olyan, mint egy ezer darabból álló kirakó, ezért minden eset teljesen más. Ez is nagyon izgalmassá teszi a munkát amellett, hogy minden nap kihívással szembesülök, hiszen mindenki számára más formában szükséges megadni a segítséget.”

A környezet gyerekre gyakorolt hatásait egyébként hazánkban is felügyelik és vizsgálják jelzés esetén. Ilyen feladatokat lát el például az úgynevezett párfogó felügyelői szolgálat, ahol bűncselekményt elkövetett gyermekekkel is foglalkoznak, vagy a családsegítő szolgálatok is.

A rendszer hibái

A rendszerben azonban vannak hiányosságok és joghézagok. Egy aktuális eljárásban például, amelyben egy tinédzser által elkövetett bűncselekményben kell döntenie a bírónak, éppen arról folyik a vita, hogy Sófi doktor, mint igazságügyi gyermekpszichiáter szakértő adhat-e egyáltalán szakvéleményt a 17 éves elkövetővel kapcsolatban.

A kérdés nem is olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre látszik. Hiszen a Polgári Törvénykönyv kiskorúként határoz meg minden 18 év alattit, bár elkülöníti a 14 év alatti és feletti kiskorúakat. A Büntető Törvénykönyv már egy kicsit bonyolultabb. Eszerint gyermekkorúnak számítanak a 14 év alattiak, és vannak olyan bűncselekmények, amelyek esetében már a 12 évesnél idősebbek is felelősségre vonhatók. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben van még egy kategória; ez a fiatal felnőtt fogalma, amely 24 éves korig tart.

Sófi doktor azonban a szakképesítése szerint gyermek- és ifjúságipszichiáter, azaz addig foglalkozik a gyerekekkel, amíg azok felnőtté nem válnak.

Létezik egy nem konzekvens hozzáállás. Az Egészségügyi Törvény értelmében a felnőtt pszichiátriai osztályokra még akár a 17 év 364 napot betöltött fiatalt sem veszik fel, mivel ő nem felnőtt. Tehát egy ilyen korú fiatal hozzánk jön, az osztályunkon kap ellátást. Ellenben egy rendőrségi, vagy bírósági eljárásban érintett gyermekkorú elmeállapotát már vizsgálhatja az elmeszakértő, aki a mindennapi munkájában felnőttekkel foglalkozik, hiszen gyermekkorúak ellátására nem jogosítja fel a szakvizsgája.

Ebben én egy olyan billegő, bizonytalan helyzetet érzek, amit úgy gondolom, hogy egyértelműbben kéne szabályozni”

– mondja a szakember.

Már csak azért is, mert a gyermek és felnőtt pszichiátria teljesen eltérő szakterületek, teszi hozzá a doktor.

„A gyermek az nem kis felnőtt. Teljesen eltérő, teljesen más a lelki, az érzelmi és a gondolkodási működése.

Vannak olyan mentális állapotok, amelyek veleszületettek, így a személyt végigkísérheti a gyerekkorától a felnőttkorba is, és kivizsgálva, beállított terápiával adjuk át a felnőtt ellátásnak. Vannak azonban olyan mentális állapotok is, amelyek elsősorban a felnőttkorra jellemzőek, de már serdülőkorban is megjelenhetnek.”

Például a skizofrénia egy tipikusan olyan betegség, ami egészen más megnyilvánulásokkal jelentkezhet egy felnőttnél, mint egy gyereknél.

A skizofrénia egy spektrum, egy nagyon összetett gondolkodási zavar, sok-sok területet érintő eltérés. Egészen más lehet a tünettana 15-18 éves kor között, mint egy felnőttnél.

Egy felnőttkorban kialakuló deluzív zavarban (pszichiátriai fogalom: paranoid zavar, téveszmék, gyanakvás, bizalmatlanság) általában egy összerendezett téves eszmerendszerrel találkozunk, amely a környezetnek, de sokszor magának a személynek is olyan zavaró gondolkodási és viselkedési megnyilvánulása, hogy előbb vagy utóbb pszichiátriai segítségre szorul. Gyermekkorban az életkortól függően el kell különíteni, hogy kóros fantáziáról vagy valóban hallucinációk okozta téveszmékről van-e szó” – fejti ki a pszichiáter, aki hozzáteszi:

„Megemlíthetjük az autizmus spektrumzavar érintettséget is, amely a tudomány mai állása szerint - és nem várható, hogy ez változna - egy veleszületett központi idegrendszeri fejlődési-érési eltérés. Először az 1940-es évek második felében kezdték a megnevezést használni, de mintegy 40 éven keresztül ez az eltérés nem nyerte el az önálló kategóriát, többek között a skizofrénia veleszületett vagy gyermekkori formájaként is értelmezték. Ma, 2021-ben már teljesen másként gondolkodunk erről.”

Így, ha egy szakorvos más területen dolgozik és a napi munkájában nem találkozik azzal, milyen megnyilvánulásai vannak egy 3 éves gyermeknek, miben más egy 5 éves, egy 10 éves vagy egy 17 éves, milyen jellegzetes gondolkodási vagy viselkedési eltérések jelentkezhetnek az említett életkorokban például az autizmussal összefüggésben, ezeket a tüneteket hogyan lehet értelmezni, hogyan lehet a gyermeknek és a családjának segíteni, akkor annak a szakembernek a szemlélete is merőben eltér a gyermekorvosétól, és nem tud hatékony segítséget adni.

„Minden életszakasznak megvan a jellegzetessége gyerekkorban. Ha ezeket a mozaikokat nem ismerjük, akkor nem fog összeállni a kép.

Ha egy felnőtt pszichiáter vizsgál egy 17 éves tinédzsert, azt nyilván meg tudja állapítani, hogy pszichotikus-e vagy nem, beszámítható-e vagy sem. Nem biztos azonban, hogy pontosan ismeri, hogyan lehet segíteni a fiatalt, milyen rehabilitáció kell ahhoz, hogy a társadalomba visszailleszthető legyen.

Talán úgy lehet elképzelni, hogy egy kamaszról egy felnőtt pszichiáter fotót tud készíteni, de közben egy egész estés filmre lenne szükség ahhoz, hogy a fiatal előtt álló évtizedek megélt életminősége kedvezőbb lehessen.

Éppen ezért nagyon fontosnak érzem, hogy a 18 év alatti sértettek és elkövetők elmevizsgálatát és pszichológiai vizsgálatát csakis olyan szakemberek végezhessék, akik ezeken a területeken szakvizsgával és klinikai tapasztalattal rendelkeznek” – mondja az igazságügyi szakértő.

Ez azonban nem az egyetlen probléma a szabályozással. A Büntető Törvénykönyv bevezette a 14 év alatti, tehát gyermekkorú bűnelkövetők fogalmát. Bizonyos bűncselekményeknél 12 évesnél idősebbeket már felelősségre lehet vonni, amennyiben a belátási és beszámítási képességük ép.

Ennek a megállapítására azonban a törvény szerint igazságügyi elmeszakértőre van szükség, a gyermek- és ifjúsági pszichiátert konzultánsként kell bevonni. A két szakképesítés között azonban óriási a különbség.

„Az igazságügyi gyermekpszichiáter szakértő azokban az ügyekben kompetens, amelyekben az érintett személy 18 évesnél fiatalabb. Ez lehet polgárijogi, családjogi, kártérítési eljárás, de lehet büntetőeljárás is, amelyekben a 18 év alatti személy lehet sértett vagy elkövető.”

A gyermek- és ifjúsági pszichiáter a 18 év alattiak kóros mentális állapotát állapítja meg, és ezek terápiáját végzi. Az igazságügyi szakértő ettől eltérő feladatokat végez, a jog nyelvére fordítja le a pszichiátriai megállapításokat és jogi eljárási folyamatok megalapozására alkalmas véleményt ad. Elmeállapotokat határoz meg, és megoldási lehetőségeket ad a feltett kérdések megválaszolásával: a rendőrségnek, a bíróságnak vagy a gyámhatóságnak.

"Alapvetően más ez, mint amikor egy problémás hangulatú, gondolkodású, vagy önsértéseket végző gyermek családja kér segítséget a gyógyításban” – magyarázza Sófi doktor, aki kórházi munkája és a tanulmányai mellett az Európai Igazságügyi Gyermekpszichológiai és Gyermekpszichiátriai Társaság tanácsadó testületének tagja. Jól ismeri európai kollégái munkáját, a különböző módszertanokat és a nemzetközi szakirodalmat.

Azt mondja, a felmérések szerint a bűncselekményeket elkövető fiatalok 80 százalékának van legalább egy olyan pszichiátriai problémája, amely ok-okozati összefüggésben van az általa elkövetett cselekménnyel, vagy annak súlyával.

Ezen pszichés eltérések kezeletlensége pedig a társadalomba való visszaillesztés akadálya lehet.

„Márpedig egy serdülő javító-nevelő intézetbe vagy börtönbe kerülése még egyetlen pszichiátriai betegséget sem gyógyított meg. Attól senki sem gyógyul meg, hogy be van zárva. Ahhoz, hogy egy elmefolyamatot gyógyítsunk, pszichiátriai diagnózisra és pszichiátriai megsegítésre van szükség” – fejti ki a szakember.

MTI/Marjai János

Probléma az is, hogy Magyarországon egyelőre nincs olyan intézmény, amelyben a pszichiátriai zavarban szenvedő fiatalkorú bűnelkövetőket gyógyítanák.

Van olyan, korábban általam kezelt 14 év alatti gyermek, aki a pszichiátriai problémája miatt az IMEI-ben tartózkodik.

Olyan súlyosságú bűncselekményt követett el, amely miatt szükséges részére az igazságügyi gyermekpszichiátriai megsegítés. Csak éppen hazánkban jelenleg nem létezik olyan intézményrendszerben, ahol lehetőség lenne gyermekpszichiátriai ellátásra, tehát ahol a 18 év alatti életkorú bűnelkövetőket a felnőttektől elkülönítve tudnák fogadni és megfelelően kezelni. Úgyhogy kénytelen kelletlen a 18 év alattiakat is az IMEI-ben látják el.”

Az IMEI, vagyis a hírhedt Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet, ahová azok a felnőtt brutális gyilkosok és erőszaktevők kerülnek, akik nem voltak beszámíthatóak, amikor ezeket a súlyos bűncselekményeket elkövették. Itt jó esetben a felnőtt életkor szakpszichológusai foglalkoznak a fiatalokkal, akik viszont nem feltétlenül ismerik a fiatal korcsoport életkori sajátosságait.

Ezzel szemben Svájcban, Németországban és más európai országokban is vannak kifejezetten gyermekeknek és serdülőknek létrehozott igazságügyi pszichiátriai ellátó helyek. Ezek rendszerhiányosságok, amelyek döntéshozói szinten érzékenyítést és megoldást tesznek szükségessé”

- fogalmaz Sófi doktor.

Siker

Döntéshozói oldalról úgy tűnik, van némi befogadó készség a szakmai vélemények iránt. Például 10 év után, 2021. január 1-től a büntetőeljárási törvény új rendelkezése lehetővé teszi, hogy az eljárás során igazságügyi pszichológus szakértő vagy szaktanácsadó kérdezze ki a bűncselekmények gyerekáldozatait. Másrészt az új jogszabályi rendelkezés elismeri az izlandi Barnahus-módszer magyarosított változatát. A traumatizált gyermekek vizsgálatát és ellátását biztosító intézményben folyó szakmai munka kidolgozásában Sófi doktornak és kollégáinak is nagy szerepe volt.

A modell célja, hogy nem az áldozattá vált gyereknek kell különböző intézményekbe (rendőrség, ügyészség, bíróság) mennie, hogy meghallgassák, hanem egy helyen elérhető számára a segítő - és igazságszolgáltatás.

Szmo/Markovics Z. Kristóf

A gyerek meghallgatása közben több kamerával kép- és hangfelvétel készül. Ennek az a célja, hogy a lehető legkevesebbszer kelljen az átélt traumáról beszélnie, és a meghallgatás során szerzett információk elegendő bizonyítékként szolgáljanak a vádemeléshez és a későbbi ítélethozatalhoz.

A gyermekvédelem és az igazságszolgáltatás különböző szereplői: nyomozó, ügyész, bíró, esetleg ügyvéd a gyerek meghallgatása során egy monitoring szobában ülnek, és úgy van lehetőségük kérdéseket feltenni, hogy azt a meghallgatást végző szakember tolmácsolja a gyermek számára érthető módon. A kérdéseiket a pszichológus egy fülhallgatón keresztül hallja.

„Ez mindenképpen egy óriási dolog, és sok szakember sok munkaórája van abban, hogy végül Magyarországon is egy olyan érzékenységet ért el ez a téma, hogy aktivitás, szándék volt arra, hogy elmozduljunk a korábbi gyakorlattól.

Örülök, hogy mára már nem elég az ikeás asztalka, a kismaci meg a szép, gyerekbarát szoba, hanem a gyermeket ellátó szakembernek is alkalmasnak kell lennie arra, hogy a gyermek ne szenvedjen az eljárás során további sérülést, ne viktimizálódjon.”

A modellnek egyébként része a speciális módszertan átadása, a szakemberek képzése is.

A szakemberhiány azonban nemcsak a gyerekáldozatok meghallgatása során probléma, hanem a gyermekpszichiátria területén is. A legutolsó, néhány évvel ezelőtti adatok szerint

Magyarországon összesen 45 gyermekpszichiáter szakorvos dolgozik a közfinanszírozott ellátásban, miközben több mint 1,5 millió 18 év alatt gyerek él az országban.

„A szakemberek száma méltatlanul alacsony. Például tudjuk, hogy a statisztikák szerint a gyerekek 3-7 százaléka ADHD-s (figyelemhiányos, hiperaktivitás-zavar), ez hazánkban legalább 50.000 gyereket jelent, ennek a számnak azonban csak a töredékét kezeljük. Tehát a jéghegy anomália itt is létezik.

Ezeknek a gyerekeknek a jelentős hányada nem jut el a szakorvoshoz, a szakellátáshoz. A szakemberhez el nem jutó gyermek pedig nem kap diagnózist, a diagnózis nélkül maradt gyerek pedig nem kap segítséget. A problémás gyermekből pedig így válik könnyen problémás felnőtt.

A közvélemény szerint egyre több pszichés problémájú gyermek van. Ez azonban nem felel meg a valóságnak. A pszichés eltérések arányszámai jellemzően nem változtak. A társadalom érzékenysége és a pszichológia, pszichiátriai fejlődése hozza el, ahogy a gyermek a társadalomban egyre nagyobb értéket jelent, hogy kisebb eltéréseket, problémákat is ki tudunk szűrni. Ugyanakkor a nem elegendő szakember miatt még mindig kevesen kapnak megfelelő segítséget. Ezért üvöltő a problémás gyermekek jelenléte a különböző kortárs közösségekben. Ha ezek a gyermekek megfelelő megsegítést kapnának, felnőttként teljes, minőségi életet tudnának élni és a társadalom hasznos tagjaivá válhatnának” - fejti ki a gyermekpszichiáter.

Ügyek

Bár az ügyei részleteiről nem beszélhet, a doktor azért azt elárulja, hogy nagyon emlékezetes volt számára a Veronai buszbaleset kapcsán tapasztalt szakmai összefogás.

MTI/EPA/Vigili Del Fuoco

Katartikus volt az életben maradt gyerekek és családjaik életereje, ahogyan jöttek és kérték, igényelték a szakmai segítséget. Nagyon jó érzés volt, hogy a baleset után rögtön, Magyarországról egy gyermek pszichológus és pszichiáter team összefogott, beültek a saját kocsijukba és a helyszínre mentek, ahol azonnal elkezdték az elsődleges ellátást.”

Sófi doktor klinikusként dolgozott ebben az ügyben is, a poszttraumás stressz zavarral diagnosztizált serdülőknek adott terápiás segítséget. Majd, mint igazságügyi gyermekpszichiáter szakértő több gyermek vizsgálatában és az iratanyagok elemzésében is részt vett.

„Mint felkért igazságügyi gyermekpszichiáter szakértő a baleset következtében kialakult poszttraumás stresszzavar megállapítása volt a feladatom. Az érintett gyerekeknél egy létező probléma lett, amely túlmutat a testi sérüléseken, a haláleseteken és nyomot hagy a fiatalok és a családtagjaik pszichéjében, így nyilván érinti a felelősök jogi megítélését, és a kártérítési kérdést is” – magyarázza a szakértő.

2013. novemberében az ügyészség vádat emelt egy szigetszentmiklósi házaspár ellen, akik éveken keresztül megerőszakolták, kínozták, verték, patkányokkal és ürülékkel etették az akkor nyolc-, kilenc- és tízéves gyerekeiket.

Az egész ország hitetlenkedve fogadta a hírt, amit később hosszú nyomozás, ombudsmani és egyéb vizsgálatok, majd több bírósági eljárás követett.

A horrorisztikus körülmények között nevelkedő gyermekek terápiás kezelését Dr. Sófi Gyula irányította. A doktor az eljárás elejétől kezdve állította, hogy a gyermekeket nemcsak sanyargatták és elhanyagolták, hanem szexuálisan is bántalmazták a szülők.

Első fokon azonban mégis enyhe ítéletet szabtak ki a vádlottakra, miután az eljárásban résztvevő szakértő úgy ítélte meg, hogy a gyermekek nincsenek traumatizálva. Végül a másodfokú bíróság és az új szakértő más álláspontra helyezkedett, figyelembe vették a gyerekeket évek óta kezelő Sófi doktor állításait és igazat adtak neki. A szülőket jogerősen 13 évre ítélték.

„Jól esik, hogy a munkám eredményét, hasznosságát figyelembe vették a megismételt eljárásban. Alapvetően ebben az ügyben nem szakértőként vettem részt, hanem mint gyerekpszichiátert kerestek meg a nevelőszülők a családból kiemelt gyermekekkel kapcsolatban. Az én rendelőmben nyert szakember számára bizonyságot, hogy ezeknek a gyermekeknek az életére egy komoly, összetett lelki, testi és szexuális abúzus nyomhatta rá a bélyeget. Ezek után indult el a nyomozati munka. A gyermekek járóbeteg és fekvőbeteg szakellátása már évekkel azelőtt elkezdődött, amikor az elsőfokú eljárásban kirendelt szakértő nem talált poszttraumás stresszre utaló jeleket náluk.

Ez azonban csak a munkánk minőségét bizonyítja, hogy képesek voltunk ilyen borzalmak után is megsegíteni, helyreállítani a gyermekek gondolkodási zavarát, érzelmi és lelki működését.”

Sófi doktor azt mondja: szakmai pályafutásának legnagyobb kudarcaként éli meg azt az ügyet, amelyben az elkövető és az áldozat is gyermek volt még.

„A fiatalkorú vádlott nem azt a gondoskodást kapta az ítéletben, mint amit a mentális állapota alapján meg kellett volna kapnia. Amellyel lehetősége lenne arra, hogy a vitán felül megérdemelt büntetésének letöltése után, egy jobb szellemi állapotban, egy, a társadalomba jobban visszailleszthető, akkorra már felnőtt emberként hagyhatná el a börtönt.

Nagyon rosszul érintett engem, hogy ebben az esetben egy szakorvosi evidencia szintjén megállapított kóros elmeállapotot találtunk, ami ugyan nem zárta ki a büntethetőséget, a javasolt gyógyítás esélyét azonban ez a serdülő nem kapta meg”

– mondja az orvos, aki szerint sok esetben előfordul, hogy a gyermekpszichiátriai evidenciák nem kerülnek be kellő súllyal az ítéletbe. Vizsgálatuk megállapítását, ajánlását ebben az ítéletben figyelmen kívül hagyták, amelynek később még súlyos következményei lehetnek.

„Szakértőként azt tudom mondani, hogy nagy esély van arra, hogy szabadulása után valamilyen büntetendő cselekménybe keveredik. Ezek a fiatalok azonban a pszichiátriai eltéréseik miatt nem Hannibal Lecterek lesznek, hanem sokkal inkább áldozatok.”

A konkrét esetben egyébként kisgyermekkor óta nyomon követhető volt a probléma a különböző jegyzőkönyvekben, megállapításokban, a gyermek mégsem jutott el gyermekpszichiáterhez.

Ha kezelést kapott volna már gyerekkorában, mert nála ez az eltérés veleszületett volt, akkor jó eséllyel elkerülhető lett volna a bűncselekmény, és nem lett volna áldozata sem.”

Az orvos szerint az, hogy ezek a problémás fiatalok nem kapnak segítséget kisgyermekkoruktól kezdve, az egész társadalom és az állam felelőssége.

A Büntető Törvénykönyv úgy fogalmaz, hogy aki észreveszi a gyereken, hogy probléma van, jeleznie kell, de nem határozza meg, hogy az kicsoda. A pedagógus, a szülő, az orvos, a védőnő, a szomszéd, a postás vagy éppen a gyerekvédelem. Mindenki, tehát konkrétan senki.

„Ez egy rendszerhiba. Valahogy szemellenzőt viselünk, és nem szívesen beszélünk ezekről a problémákról. Nem szívesen teszünk róla említést az érintett gyerek életéért, sorsáért felelős szülőnek, mert nehezen tudjuk magunkat kifejezni. Vagy arra számítunk, hogy nem megfelelő fogadtatást kapnak szavaink a szülőtől. Természetes, hogy nehéz ezekről az érzékeny problémákról beszélni a szülőknek, de ezt a képességet fejleszteni kell a gyermekekkel foglalkozó szakembereknél.

A szülők reakcióitól való aggodalmak általában feleslegesek. Számomra ez nem lehet magyarázat. Azt gondolom, hogy a társadalom minden szereplőjének feladata az, hogy megtanuljunk figyelni egymásra. Merjünk egymásnak segítséget adni.

Merjük kimondani szépen, etikusan olyan szavakkal a meglátásainkat, mint ahogy mi is szeretnénk, hogy részünkre fogalmazzák meg a nehezen elmondhatókat” – mondja a gyermekpszichiáter, aki szerint, ha ez megvalósul, akkor óriásit fog előre lépni a gyermekegészségügyi és gyermekvédelmi rendszer működése is.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Kínozták, féregnek és kutyának hívták nevelőszülei azt a nyíregyházi kisfiút, akinek a holttestét egy csomagtartóban találták meg

A kisfiú 15 kilóról 8 kilóra fogyott, és több súlyos fejsérülést is szenvedett. A hatóságok szerint a nevelőanya alkalmatlan volt a gyermekek gondozására.

SIKERSZTORIK

Toronymagas győzelem: a Toldi lányok projekt nyerte a Richter Anna közönségdíjat!

Az érzékenyítő film, amely a toldi mélyszegénységben élő nők történeteit hozza közelebb a társadalomhoz, egy lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz. De az út még nem ért véget – a teljes elkészítéshez további forrásokra van szükség. Mutatjuk, hogyan segíthetsz Te is!

KÉK HÍREK

Rémségek a játszótér körül – Szolnoki képviselő figyelmeztette a lakókat a gyerekek körül ólálkodó cukros bácsikról

A helyiek szerint egy világos autóból szólították le többször a gyerekeket, akiket magukkal is vittek volna. A rendőrség tud az esetekről, a szülők aggódnak.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Raskó György: Van olyan boltos, aki egy nap alatt 600 ezer forintot veszített az árrésstopon

Tízezres nagyságrendben fognak tönkremenni a vidéki, magyar kisboltok – mondja a szakértő. Raskó György szerint az árrésstop miatt a piac még nagyobb részét szerzik meg a külföldi láncok, de náluk meg megdrágul például a mosópor vagy a vécépapír.

Fischer Gábor, fotó: Nagy Boglárka - szmo.hu
2025. március 19.

A kormány büszkén jelentette be, hogy 29 termék ára 50 százalékkal is csökkent az árrésstop hatására. A termékek szélesebb körét nézve ennél kisebb az árcsökkenés, de tény, hogy érzékelhető az árrésstop hatása a boltokban. Viszont több áruházlánc is mennyiségi korlátozást vezetett be, a CBA szóvivője pedig arról beszélt, hogy az új rendszer hosszú távon visszafordíthatatlan károkat okoz a kereskedelemben. A kisebb, jellemzően magyar tulajdonú boltok kerültek a legnagyobb bajba.

Mik az első néhány nap tapasztalatai, és meddig tartható fenn ez az intézkedés, ami a kormány eddigi kommunikációja szerint legalább május végéig tart? Raskó György agrárközgazdásszal beszélgettünk.

– Lehet érezni az árrés-stop hatását?

– Igen. Elsősorban a tejtermékeknél volt nagy az árrés, ott látványosan változtak az árak. A zöldségek közül is jó pár, például a paradicsom egyértelműen olcsóbb lett, tehát vannak látható jelei az intézkedésnek.

– Sokan arra panaszkodnak, hogy ebből a 10 százalékból nem tudják kigazdálkodni a rezsit és a költségeiket. Más termékekre szétteríthető ez a veszteség? Látni is erre jeleket?

– Most még nem, egyelőre mindenki csak tanulgatja, hogy körülbelül mire áll be a piac. Egy konkrét pontra, egy nagyjából 300 négyzetméter alapterületű, tehát középkategóriás szupermarketre vannak adataim. Ez a bolt egyébként egy lánc része. Ott

egy nap alatt az árrésstopból adódó veszteség meghaladta a 600 ezer forintot.

Egy ilyen nap még oké, de ez minden nap újratermelődik, ráadásul éppen nem a hétfő az igazán erős nap, pénteken ez felmehet millió fölé is. Gondoljuk végig, hogy csak egy hónap alatt, alsó hangon 15 millió forint veszteséget hoz össze ez a rendelkezés. Ezt rövid ideig lehet finanszírozni, de a rendelet hatálya május 31-én jár le. Ha akkor nem szüntetik meg, akkor olyan elképesztő veszteségek lesznek a magyar élelmiszer-kiskereskedelemben, hogy nagyon sok bolt tönkre fog menni.

– Maradjunk ennél a közepes alapterületű, 300 négyzetméteres boltnál. Ha megpróbálják kompenzálni ezt a veszteséget, reális egy ekkora üzlet árukészletére átterhelni?

– Egy részét lehet, de az egészet biztosan nem.

– Mennyi volt eddig egy ilyen boltnak a tiszta nyeresége? Tehát mivel kell szembeállítani ezt a körülbelül 15 millió forintot?

– Egy ekkora boltnak 1% körüli lehet a nyeresége a forgalom arányában.

– Mekkora forgalomról beszélünk?

– Éves szinten egymilliárd forint körüli forgalomról van szó.

– Ez durván tízmillió forint, amit szembeállítva a tizenöttel, nettó ötmillió forint veszteséget jelent.

– Igen, havonta.

– Tehát mindenképpen áremelkedésnek kell jönnie, ha nem akarják lehúzni a rolót?

– Nem tud mit csinálni. Azt nem veszi figyelembe a kormány, hogy az élelmiszer-kereskedelem nem olyan, mint például a benzin- vagy a gázolaj-kereskedelem, vagy a műszaki cikkek forgalmazása.

Ezekkel a termékekkel foglalkozni kell, hűteni, mélyhűteni kell, a lejáró szavatosságú termékeket a lejárati idő előtt le kell szedni a polcokról és meg kell semmisíteni.

Egy színes tévé ott állhat egy hónapig, akár egy évig is, hozzá se kell nyúlni, de itt nincs mese: ha lejárt a szavatosság, azt el kell távolítani. Vagy például a húspultnál ott kell valakinek állnia egész nap. Annak munkabére van. De nem is sorolom tovább. Az viszont tény, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben a 20% körüli költség a jellemző. Tehát ha 10 százalék a megengedett árrés, az azt jelenti, hogy a másik 10 százalékot elbukta a boltos, és próbál játszani.

A nagy szupermarketek vagy a hipermarketek simán át fogják a veszteséget terhelni például a gumiabroncsra, a háztartási vegyi cikkekre, a vécépapírra, és amire még tudják.

Viszont minél kisebb alapterületű egy bolt, és minél inkább az élelmiszerforgalmazás a jellemző rá, annál rosszabb helyzetben van.

– Mit lehet ez ellen tenni?

– Ez reménytelen. Mondtam korábban, hogy a Lidl és az Aldi lesznek ennek a nyertesei. Ők is csak hosszú távon, rövid távon ők sem, mert most ez nekik is brutális veszteség, de ugyanakkor megszerzik a piacot. A magyar független boltok pedig mennek a levesbe.

– A nagy láncok pedig arra panaszkodnak, hogy a kisboltosok, melyeknek egymilliárd alatti a forgalma, rájöttek, hogy a nagy boltokban most olcsón be tudnak szerezni ilyen cikkeket, és elkezdtek onnan vásárolni nagyobb tételben. Ezért mennyiségi korlátozást vezettek be, illetve áfás számlára nem adnak ki ilyen termékeket.

– Nem lehet olyan hülye egy lánc, hogy a viszonteladók veszteségét ő fizesse ki. Ez teljesen nonszensz gondolkodás. Ilyen nincs, hogy egyes szereplők finanszírozzák más boltok jövedelmét a saját veszteségükből. Ezt lehet játszani, de hosszú távon ez nem működik.

– A kisebb boltok, amelyekre nem vonatkozik ez az árrésszabályozás, kénytelenek árat csökkenteni, vagy eleve, mivel kisebb a rezsijük, olcsóbban tudták eddig is adni ezeket a termékeket?

– Mindent drágábban adtak.

– Akkor viszont hiába kaptak mentességet, ha nem akarnak csődbe menni, nekik is lejjebb kell vinni az árakat, ha azt akarják, hogy náluk is vásároljanak.

– Ebből is látszik, hogy ez egy politikai akció, amelynek semmi köze a gazdasági ésszerűséghez. Ez a propaganda része, semmi másról nincs szó. Választás lesz jövőre, ezért a kormánypropaganda már most sulykolja, hogy lám,

a kormány a sötétben bujkáló, kapzsi kereskedőkkel szemben a nép érdekében lép fel.

Erről szól ez a történet a médián és a propagandán keresztül.

– A kormány szívéhez közel álló CBA üzletlánc szóvivője azt mondta, ha az új rendelkezés hosszú távon fennmarad, visszafordíthatatlan károkat okoz. Úgy látszik, a kedvezményezettnek gondolt üzleteket sem segíti ez az intézkedés.

– Sőt, paradox módon őket sújtja a legjobban.

– Mennyiben?

– A kínált árucikkek száma kevés ahhoz, hogy szét lehessen teríteni az árrést. Ha benne vannak az árrésstopos körben, mert vállalati alapon működnek, az a baj, ha meg függetlenek, akkor az a baj. Tehát mindkét esetben rosszul járnak, mert a kereskedőket, különböző mértékben ugyan, de valójában az sújtja, hogy a kormánynak politikai elképzelései vannak.

Ugyanez történt az árstopnál is, és most az árrés befagyasztásával is a kiskereskedelemmel fizettetik meg az intézkedés árát.

Az is tarthatatlan ötlet, hogy a boltoknak fenn kell tartaniuk a saját márkás és a gyártói márkás termékek arányát. Ez az előírás abból fakad, hogy a saját márkás termékeknél a kisebb árrés mellett is van nyereség. A gyártói márkás termékekre pedig a kereskedők eddig nagyobb árrést tettek, ami az árstop miatt most nem lehetséges, így azt is le kell vinni 10%-ra. Ez viszont akkora veszteséget okozna a kereskedőknek, hogy biztosan inkább a saját márkás termékeik körét bővítenék. Azt pedig biztosan nem fogják megtenni, amit a kormány gondol, hogy majd a kereskedő azt mondja a nyugdíjas Mari néninek:

„Mari néni, ott van a Pick szalámi, azt vigye, ne a márkajelzés nélkülit, mert nekem elő van írva, hogy magának most Pick szalámit kell vásárolnia.”

Ez abszurd lenne, főleg egy olyan országban, ahol a magyar társadalom döntő hányada az olcsóbb terméket keresi.

– Romlandó áruk esetében ez azt jelenti, hogy azokat időnként le kell venni a polcról és ki kell dobni. Tehát ez a rendelkezés még plusz veszteséget is jelent?

– Igen.

– Mi lehet ennek a következménye?

– Ezután még inkább a diszkontláncokba fognak menni vásárolni az emberek. A diszkontláncoknak ez előnyt jelent, mert ott olyan nagy mennyiségű vásárlás történik, hogy emiatt a fajlagos üzemeltetési költségek jóval kisebbek lesznek az eladott termékre vetítve, és így még mindig van nyereségük.

– Mi lesz akkor, ha erre még rájön a nyugdíjasok által visszaigényelhető élelmiszer-áfa rendszere?

– Totális káosz lesz Magyarországon.

– Meddig lehet fenntartani ezt az intézkedést anélkül, hogy visszavonhatatlan, jóvátehetetlen károkat ne szenvedjen a kiskereskedelem?

– Ez láthatóan nem érdekli a kormányt. Az a vélekedés, hogy a multik olyan erősek, hogy a végtelenségig lehet őket fejni, vagy legalábbis a következő országgyűlési választásig mindenképpen. Utána majd meglátjuk, mi történik. Pillanatnyilag ez a politika. A 2022 óta tönkrement, több mint 20 ezer független vegyesbolt, amely élelmiszert forgalmazott, láthatóan nem érdekelte a kormányt.

Most megint tízezres nagyságrendben fognak tönkremenni kisboltok, és ez sem számít.

Most más szempontok láthatóan fontosabbak. Ez abból a filozófiából fakad, hogy Magyarországon a kereskedő a népmesékben is a legutálatosabb alak volt. Miközben az arab országokban a kereskedő tiszteletre méltó ember, Kínában úgyszintén, addig Magyarországon a kereskedő az a gaz, árdrágító, uzsorás, és sorolhatnám tovább. Népmesei szinten ez van beépülve a magyar emberek tudatába.

Kapcsolódó

Több Coop, Reál vagy CBA is tönkremehet a hétfőn életbe lépett árréstop miatt

Ahol az éves forgalom meghaladta az egymilliárd forintot, ott az alapvető élelmiszereket csak 10 százalékos haszonkulccsal adhatják el. Sokan azonban csak kevéssel lépték túl ezt a határt, ők most nagy bajba kerülhetnek.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Elvitték bulizni Ausztriába a 16 éves lányt, ott derült ki, hogy prostituáltként fogják dolgoztatni

A pénze egy részét elvették, a mobiltelefonját pedig ellenőrizték. Végül taxival tudott elmenekülni.

KULT

Több mint 8 millióra büntette Balázsékat a médiahatóság, számos szexuális utalás miatt

A hatóság szerint egy tavaly októberi adásban egy fogadás kapcsán számos közvetett és közvetlen szexuális utalást tettek. Ezzel megsértették a korhatári kategória-besorolás szabályait.

KÉK HÍREK

Az ablakon kellett kimászniuk az utasoknak a tiszaeszlári halálos vonatbaleset után

A menetrend szerint közlekedő motorvonat egy pick-upnak ütközött, majd az oldalára borulva állt meg. A kocsi vezetője a helyszínen meghalt.

SZEMPONT

Bárándy Péter: Ez a hatalom erkölcsileg megsemmisül, ki fog csúszni a társadalom a jogi szabályozás alól

A volt igazságügyi miniszter szerint a gyülekezési szabadság korlátozásával az alkotmányos szöveg szembemegy az alkotmányossággal. A társadalmi mozgások kiszámíthatatlanná válnak, ami az állami működés végső stádiuma.

Fischer Gábor fotó: Dominika Zarzycka, Getty Images - szmo.hu
2025. március 20.

Sulyok Tamás köztársasági elnök szinte azonnal aláírta a Pride betiltását lehetővé tevő jogszabálymódosítást, arra hivatkozva, hogy a korlátozás szerinte „a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti”. Az Alkotmánybíróság volt elnöke abban sem látott kivetnivalót, hogy magáról az alkotmánymódosításról, amire a törvénymódosítás hivatkozik, még nem is szavaztak. Az új szabályozás értelmében akár 200 ezer forintra bírságolhatnak mindenkit, aki részt vesz a Pride-on, és arcfelismerő rendszerrel azonosíthatják a szabálysértőket. Orbán Viktor szerda este azt mondta, senkit sem tartóztanak majd le, de a bírságot be kell fizetni.

Ha az Alaptörvénymódosítást is elfogadják, akkor az kimondja majd, hogy a gyermekek védelme minden más alapjogot megelőz, beleértve például a gyülekezési szabadságot, a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságot vagy épp a tulajdonhoz való jogot. Egyetlen kivétel lesz, az élethez való jog. Milyen következményei lesznek mindennek a magyar jogállamra és az igazsságszolgáltatásra? Erről beszélgettünk Bárándy Péter ügyvéddel, volt igazságügyminiszterrel.

– Hogyan jutottunk el ide?

– Két szálon induljunk el. Az egyik az alaptörvény 15. tervezett módosítása, amiben szörnyű dolgok vannak, többek közt a gyermekekre vonatkozó rendelkezés. Ez a jelenlegi alaptörvényben is szó szerint benne van, ezt egészítené ki azzal a módosítás, hogy ez a jog minden egyéb alapjogot megelőz. Az alaptörvény Szabadság és felelősség című részében vannak felsorolva az alapvető emberi jogok. Ugyanez a rész azzal kezdődik, hogy az állam elsődleges feladata ezeknek a biztosítása. Tehát ez egy állami felelősség.

Tovább megyek: ezek az alapjogok nincsenek sorrendbe szedve,

csak az Alkotmánybíróság hivatott arra, hogy adott szituációban a határozatával kijelölje szükségességi és arányossági, célszerűségi teszt alapján, hogy az egyik alapjog érvényesülése érdekében a másik alapjog korlátozható-e, és ha igen, akkor mennyire.

Tehát az alapjogok összemérésének ez az egyetlen módja. Ehhez képest nem lehet kijelölni egy alapjogot, amely az élethez való jog kivételével mindegyiket megelőzi. Mert ez mindig szituációnként vizsgálandó. Itt például ezt a szituációt össze kellene mérnie az Alkotmánybíróságnak a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadsággal, valamint a gyermekvédelemmel. És egy rendesen működő Alkotmánybíróság erre mondana valamit. A magyarországi persze nem az, de a struktúrában az Alkotmánybíróság lenne az, amelyik hivatott ezt kezelni. Ezt a tervezett alaptörvény-módosítás felborítja. És ez ellentétes az alkotmányossággal. Ez hosszú téma, ebbe én most nem megyek bele, annyi a lényeg, hogy az alkotmány, illetve az alaptörvény szövegén felül van egy alkotmányosság, ami a törvényi szövegnél magasabb rendű kívánalomrendszer. Ez az egyik vonulat. A másik vonulat az, hogy most hoztak botrányos módon egy, a gyülekezésre vonatkozó törvényt.

Ezt nem lehet jogalkotásnak minősíteni, mert néhány egyszerű képviselő terjesztette elő, kikerülve a közigazgatási és társadalmi egyeztetést, az igazságügyi minisztériumi munkát, mindent, amit a jogalkotási törvény, mint kötelező utat előír.

Ez mindig fáj, de akkor, amikor egy alapjogot korlátozó törvénymódosítás történik ilyen módon, hogy mezítlábas képviselők benyújtanak valamit, és azt másnap elfogadja a parlamenti kétharmad, akkor ez körülrajzolja azt a borzalmat, ami a jelenlegi gyakorlat. A tartalma ennek a törvénynek pedig azt jelenti, hogy áttörtük azt a falat, amely a véleményalkotás, véleménynyilvánítás, gyülekezés szabadságát alapjognak, alapvető demokratikus értéknek tekintve védi. Innen csak az várható, hogy a gyülekezési jogot, a véleménynyilvánítás jogát különböző szintű, rendű, rangú szabályozásokkal fogják korlátozni. Mert itt ez azt jelenti, hogy magát a bejelentett tüntetést megtilthatja a hatóság, ha úgy ítéli meg, hogy ez a gyermekjogok Fidesz általi, a mostani hatalom általi értelmezését sérti.

– Nem kellene szakmai bizonyítás, hogy mennyiben sérti a gyermekjogokat egy utcai vonulás?

– Ha majd a hatóság, a rendőrség betiltja, akkor lesz egy bírósági eljárás, de addigra lejár az egésznek az érdekessége. És a rendőrség, a bíróság alapvetően nem arra hivatott, hogy a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja, hanem azt kell vizsgálniuk, hogy a jogszabály mit ír, és ez az életbeli szituációhoz hogyan idomul.

– Nem inkább szakmai, pszichológiai és pedagógiai kérdés, hogy a gyermekekre valóban ártalmas-e egy ilyen rendezvény megtartása?

– Persze. Csak innen már kicsúszik az egész a rendes kerékvágásból, amikor a rendőrség majd ezt mérlegeli. Az volt és az a helyes határ, hogy engedélyezek mindent, ami nem bűncselekmény megvalósítására irányul. A helyszínen feloszlatom, ha ott bűncselekményt kezdenek el megvalósítani. Na most ez nem bűncselekmény, persze csináltak belőle egy szabálysértést mindenesetre, de az nem a Pride tüntetésre vonatkozik, hanem a tüntetésre, amit ilyen módon betiltanak. Mindannyian tudjuk, hogy ez a Pride tüntetés megakadályozására irányul.

Ezzel néhány szavazatot szeretnének vásárolni, ennek oltárán pedig feláldozzák az alkotmányosságot, feláldozzák a gyülekezés szabadságának szentségét.

Ha ilyet tesznek néhány szavazat reménybeli megvásárlása érdekében, akkor nagyon szomorú időszaknak nézünk elébe. Itt van az alkotmány, ami igazából nincs, de hát van ez az eszkábált tákolmány. Ennek a szövege fölött ott kellene lebegnie az alkotmányosság szellemének. Innen értelmezve, ha az alkotmányos szöveg alkotmányellenes lesz, azaz az alkotmányossággal szembemegy, mint ahogy például most történik, akkor az élet különböző területeit szabályozó joganyagban óriási pusztítást végez, ami még rengeteg bajt fog okozni.

– Vagy inkább arról van szó, hogy nem néhány, hanem nagyon sok szavazatot akarnak úgy szerezni, hogy a jelenleg fellépő legnagyobb ellenzéki pártot akarják ezzel provokálni? Nem egy politikai provokáció ez az egész?

– Biztos van egy ilyen szándék is ebben. De akkor is, a magyarra fordítása ennek az egész szövevénynek az, hogy korlátozták a gyülekezési jogot. Nem lényeges, hogy LMBTQ vagy nem LMBTQ. Ha egyszer áttörtünk valamit, akkor az át van törve.

Ráadásul, mivel az alaptörvényt csak most fogják módosítani, jelenleg ez a kihirdetett törvény kifejezetten az ő alaptörvényükkel is ellentétes.

Tehát ha most az Alkotmánybíróság elkezdene vizsgálódni, muszáj lenne megállapítania, hogy jelenleg ez a szabályozás ellentétes az alaptörvénnyel. Ezzel szemben az Alkotmánybíróság eddigi elnöke, aki most a köztársasági elnök, azonnal aláírta.

– Most 2025 márciusa van. A választások várhatóan több mint egy év múlva lesznek. Ezzel a tempóval mire számítsunk, mi történhet addig?

– Nézze, én attól tartok, hogy ez a hatalom erkölcsileg megsemmisül. Ez látható a szóhasználatban, hogy visszautaljak például a március 15-i beszédre, erre a típusú törvényalkotásra, annak a technikájára, annak a tartalmára.

Ki fog csúszni a társadalom a jogi szabályozás alól. Olyanná válik ez a jog, ami már önmaga tagadása. Ez párosul a hatalom erkölcsi megsemmisülésével,

ami elkezdődött az államhoz visszakötött egyház keretein belül indult erkölcsi botrányokkal, és pontosan az államhoz kötődés miatt ezek az egyházi botrányok közvetlenül a kormányzat, a hatalom, a politikai hatalom erkölcsi megsemmisülését fogják okozni.

– Karácsony Gergely azt mondta, hogy lesz Pride, talán a legnagyobb. Hogyan lehet ügyesen kikerülni ezeket a rendelkezéseket? Magánterületté nyilvánítani azt a területet, ahol megtartják a Pride-ot?

– Nem lehet az Andrássy utat magánterületté nyilvánítani.

– A Múzeumkert elé azért nem engedtek be mindenkit, mert azt mondták, hogy ez egy magánrendezvény. Ilyen módon nem lehet valahogyan meghekkelni ezt a dolgot?

– Jogilag nem hiszem, de hát most épp arról beszéltünk az elmúlt percekben, hogy a jog már nem önazonos. Tehát innen a társadalmi mozgások meglehetősen kiszámíthatatlanná válnak, ami az állami működés végső stádiuma.

– Ott lesz-e ön az idei 30. Pride-on?

– Én eddig soha nem voltam ott, mert nem vagyok ebben érintett. Ez nem egy negatív tartalmú kijelentés, egyszerűen nem vagyok benne érdekelve.

De így, ami történt, már azt hiszem, hogy érdekelve vagyok benne.

Mert így arról van szó, hogy szabad-e véleményt nyilvánítani és szabad-e gyülekezni. Ez a dolog lényege, és teljesen mindegy, hogy mi a tárgya a gyülekezésnek.

Kapcsolódó

Sulyok Tamás elmagyarázta, miért írta alá a Pride betiltását célzó törvényt

A köztársasági elnök a Facebookon fejtette ki, hogy miért írta alá ilyen gyorsan a gyülekezési törvény módosítását. Szerinte a változás a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Kilenc év börtönre ítélték a férfit, aki egy bozótvágóval ütötte agyon a párját

Sz. Zoltán rendszeresen úgy verte a nőt, hogy ne látszódjanak rajta a sérülések. A végzetes napon a férfi már reggel hatkor részeg volt.

KÉK HÍREK

Dagad a botrány Győrben: rákbetegektől fogadtak el hálapénzt az onkológiai osztály orvosai

A győri kórház onkológiai osztályán újabb orvosokat gyanúsítanak korrupcióval. A rendőrség vesztegetés miatt nyomoz, miközben tavaly már több egészségügyi dolgozót is elfogtak hasonló ügyben.

KÉK HÍREK

Bomlásnak indult emberi fejet vitt haza egy kutya Miskolcon

A rendőrség azonnal nyomozni kezdett, de a holttest többi részét még nem találták meg. Állítólag egy januárban eltűnt férfi fejét találhatták meg.

SZEMPONT

Somogyi Zoltán a poloskázásról: Minden elrontott pillanat beleéghet a választók emlékezetébe

Orbán Viktor úgy érzi, erőt kell mutatnia, de valószínűleg azt mérték, hogy a többség megijedt a miniszterelnöktől – mondja a politikai elemző. Magyar Péter közben próbálja elkerülni, hogy belemenjen az Orbán Viktor által felállított csapdákba.

Fischer Gábor, fotó: Benko Vivien Cher/MTI - szmo.hu
2025. március 18.

Orbán Viktor hétfőn már visszakozott poloskázós beszédéből, és azt írta, csak Magyar Péterre gondolt, akit szerinte azért neveznek poloskának, mert lehallgatta a feleségét. Pedig az ünnepi beszédében egyértelműen többesszámban fogalmazott a miniszterelnök, sőt, azt is megnevezte, kikre gondol: „A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás: átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat.” Magyar Péter szerint Orbán Viktor most gyáván magyarázkodik, miután a közvéleménykutatóik megmérték, mekkora felháborodást váltottak ki a szavai.

Hogyan befolyásolhatják az elhangzottak a Fidesz és a TISZA párharcát? És miért lett fontos hirtelen a Fidesznek a Pride betiltása, aminek az érdekében az alaptörvényt és a gyülekezési törvényt is rohamtempóban módosítják? Erről beszélgettünk Somogyi Zoltán politikai elemzővel.

– Orbán Viktor már korábban beszélt a „guruló dollárokról”, és arról, hogy kormánybiztost küld Washingtonba, hogy feltárja, milyen szervezetek kaptak pénzt az USAID-től. Március 15-én viszont szintet lépett, amikor poloskázással egybekötve „húsvéti nagytakarítást” emlegetett. Mire jó a kormánynak ez a radikális hangvétel?

– Orbán nyilván azért teszi ezt, mert felmerült a politikájával kapcsolatban annak gyengesége, sikertelensége, elfáradása. Felmerült, hogy esetleg nem is ért már a kormányzáshoz, mert nagyon nem jönnek az eredmények. Ezzel a véleménnyel szemben kell neki erőt mutatnia. A választók oda szeretnek csatlakozni, ahol erőt látnak, nem gyengeséget. Ezt az erőt építi mind a két politikus. Orbán Viktor folyamatosan fenyegetőzik valamivel, amiről nem tudjuk, hogy mi is lesz az.

Abszolút lehetséges, hogy ténylegesen jönnek majd rosszabbnál rosszabb törvények, de az is megtörténhet, hogy önmagában az élet elrendezi ezt a tavaszi nagytakarítást.

Az amerikai pénzek befagyasztása ugyanis valóban hatni fog számos civil szervezetre, ellenzéki médiára, lesznek leépítések, és lesz, amelyik eltűnik, és akkor már önmagában azt mondhatja majd a miniszterelnök, hogy lám, meglett az eredménye ennek a politikának, mert rá tud mutatni konkrét intézményekre, amelyek meggyengültek. Előre bejelenti, hogy milyen kemény lesz, majd az egész amerikai eseménysorozat eredményét felmutatja úgy, mint a saját eredményét. Persze nyilván ez a legoptimistább verzió, miközben vannak más, realistának tekinthető forgatókönyvek, mely szerint lépni fog, belemegy abba, hogy ellehetetlenítse azokat az intézményeket, amelyek a kormányzását felügyelhetik, kritizálhatják, kontrollálhatják, rákérdezhetnek. Lehet részéről mindenféle szabályozást hozni, rendeleti kormányzásról beszélünk, és fel lehet lépni büntetőjogi eszközökkel is.

A kérdés nem az, hogy meg tudja-e csinálni, hanem az, hogy mennyien fogadnak el egy ilyen, erőszakos kormányzást.

Ezt neki is mérlegelnie kell, mert egyáltalán nem biztos, hogy az a fajta presszió, amit ő gyakorolni akar, népszerű lesz. Lásd ehhez most a poloskás beszédet: másnap már visszavonulót fújt, azt mondta, hogy csak Magyar Péterről szólt, miközben tudjuk, mert hallottuk, hogy messze nem csak Magyar Péterről szólt. Miközben az is nagyon durva lenne azért, de ennél még durvább dologról beszélünk. Nyilván mérték utána azonnal, hogy ment át ez a része a beszédnek. Azt gondolom, azt mérték, hogy a többség megijedt a miniszterelnöktől, ami pedig nem lehet cél, mert akkor a választók elfordulnak tőle.

– Elképzelhető az, hogy a Fidesz fogja diktálni a közbeszédet egy év után újra?

– Persze, abszolút elképzelhető, hiszen ő diktálja már most is. Egy igen hosszú kihagyás után Orbánék tematizálnak újra. Az azonban kérdés, hogy az, amivel tematizálnak, jó-e. Nem mindig előnyös minden politikai akció. A politikában végig kell gondolni, hogy mi az, amiben úgy gondolod, hogy te akarod bedobni a témát. Ha valaki durva, ha valaki szélre megy, ha valaki radikális, azzal szemben mindig nehéz tematizációs versenyben nyerni, mert a szokatlan, váratlan, polgárokat pukkasztó szöveg nyilván érdekesebb.

Ettől még nem feltétlenül sikeresek. A radikális beszédeket sokszor nem szeretik az emberek.

Mindig oda kell gondolnunk ilyenkor a csendes többséget, egy olyan többséget, amelyik nem szereti az ilyen típusú hangot, amelyik inkább a békés megoldásokat szereti, nem támogatja azt, aki nagyon agresszíven lép fel. Mindig jól kell beállítani, hogy mivel és hogyan tematizál valaki, mert amikor ezt teszi egy politikus, akkor mindenki rá figyel. Ez a tematizálás lényege. Ott pedig minden elrontott pillanat beleéghet a választók emlékezetébe, ahogy minden jó húzás is.

– Magyar Péter az ATV-ben, arról beszélt, a Pride betiltását csak azért találta ki a kormány, hogy az emberek figyelmét eltereljék. Az nem lehet, hogy legalább annyira egy a Tisza Párt elnökének bekészített csapda ez a lépés, mint amennyire tematizálási kísérlet?

– Ez összetett probléma, mert nem igazán tudjuk, hogy a magyar társadalomnak mi a véleménye arról, hogy az Orbánék betiltják a Pride-ot. Az igaz lehet, hogy semmilyen többségi támogatást nem élvezett a Pride, de most ezt az egészet felülírja, a miniszterelnök kampánya a gyülekezési szabadsággal szemben. Ez pedig nem ugyanaz a probléma, így nem is ugyanaz a kérdés. Miközben Magyar Péternek olyan közügyben kellene állást foglalni, ami elviszi a fókuszt arról, amiről ő igazán beszélni akar. Ez pedig hátrányos lehet számára, ahogy arra is figyelnie kell, hogy még mindig szüksége van a Fidesz oldaláról szavazatok elbitorlására úgy, hogy megtartsa az ellenzéki tábort is maga mellett.

Ez egy nagyon bonyolult mutatvány, amiben továbbra sem szabad megszólalnia semmilyen olyan témában, amely erősen megosztó lehet.

A legelőnyösebb számára, ha nem megy bele a Fidesz által generált témákba.

– Ha történik valamilyen attrocitás, akkor már nem teheti meg, hogy nem szólal meg. És lehet, hogy csak emberjogi oldaláról szól hozzá, de a kormánypárt behúzhatja így a csőbe, hogy lám-lám, ő is LMBTQ aktivista.

– 1990 és 1994 között a két legnagyobb politikai erő, az MDF és az SZDSZ gyakorlatilag demokrácia-vitát folytatott egymással. Eközben ott volt az MSZP, amelyik inkább abba az irányba ment, hogy megpróbált nyugodt, szakpolitikai programot hirdetni, majd ezzel 50 százalék fölött megnyerte a választásokat. Nyilván most nem ugyanaz a helyzet, meg persze az akkori is sokkal bonyolultabb volt, de az viszont igaz, hogy

nem áll jól a kormánynak, ha ezekről a témákról vitatkozik egy széles emberjogi aktivista közeggel, ha közben Magyar Péter távol tartja magát ettől, és ragaszkodik a saját témájához.

Ha Magyar Péter azt gondolja, nincs fontosabb annál, hogy meg kell verni Orbán Viktort a következő választáson, és ehhez az kell, hogy ne menjen be az Orbán Viktor által kínált csapdákba, akkor valószínűleg tartani fogja magát ehhez még akkor is, ha sokan meg ezért a hallgatásért fognak haragudni rá.

– Ha már ott tartunk, hogy a Magyar Péternek tanácsos kerülnie a kormány által erőltetett témákat, akkor nem vétett-e hibát, amikor beemelte az általa meghirdetett népszavazás pontjai közé plusz pontként az ukrajnai uniós tagságot?

– Ha ugyanazt az eredményt hozza, mint a Fidesz, és azt mondja, hogy ezt mi sem támogatjuk, mert a mi szavazásunkon is ugyanez volt az álláspont, mint a Fideszén, akkor eljelentékteleníti ezzel az egész kérdést, nem?

– Nem lett volna okosabb kikerülnie ezt a kérdést? Pont azért, mert nincs jelentősége, de esetleg a jövőben külpolitikai károkat okozhat a Tiszának is, ha így beleáll.

– A Fidesz talált egy olyan kérdést, ami mellé tényleg többséget állíthat, Ukrajna Európai Uniós tagságára a többség valószínűsíthetően nemet mondana. Csak azért, mert nincs témaként Oroszország mellé téve. Minden olyan ügyben gyengébb lenne a Fidesz álláspontja, ahol ott lenne Oroszország is. Ukrajna vagy Oroszország? Ukrajna. Legyen orosz-magyar határ? Ne legyen. Oroszországgal szemben fontos egy közös európai hadsereg? Igen. Ezeket válaszolná a többség.

Ha csak Ukrajnára kérdeznek rá, akkor persze nem, miközben Ukrajna európai uniós tagsága tényleg nem kérdés most.

Magyar Péter valószínűleg ki akarja húzni ennek a méregfogát azzal, hogy megszavaztatja az emberek ő is, és ezzel letudja a problémát, nem kell bonyolult magyarázkodásba kezdenie.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Kihallgatták Magyar Pétert Vogel Evelin zsarolási ügyével kapcsolatban

A tiszás politikust volt barátnője miatt töltötte a nap nagy részét a Nemzeti Nyomozó Irodában, ahol tanúként hallgatták ki. Magyar még novemberben jelentette fel Vogelt.

KULT

A dadogása miatt sokat csúfolták, majd biztonsági őr és magánnyomozó lett, mielőtt leuralta volna Hollywoodot – Bruce Willis 70 éves

Az egyik legnagyobb filmsztár 2022-ben tette le a lantot az egyre súlyosbodó demenciája miatt, addigra azonban egy a maga nemében páratlan karriert hozott össze. Ő már sokat felejt, de mi sosem feledjük őt!

KÖZÖSSÉG

„A kisfiú csak azt nézte, hogy van-e a táskámban ennivaló” – L. Ritók Nóra a mélyszegénységről

L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője kendőzetlen őszinteséggel beszél arról, milyen esélyekkel indulnak a mélyszegénységben élő gyerekek és miért olyan nehéz kitörni ebből a helyzetből. Nézd meg az interjút, és támogasd a Toldi lányok projektet – most minden adomány duplán számít!

SZEMPONT

New York Times: A gazdasági gondok megroppantották Orbán Viktor népszerűségét a jövő évi választások előtt

Az amerikai lap szerint a magyar miniszterelnök nem tudta megfékezni az inflációt, és most a politikai veszélyt érezve az árak korlátozásával próbálkozik. Ezek a lépések azonban a kritikusok szerint a kommunista tervgazdaságot idézik.

Címlapkép: MTI,Fischer Zoltán - szmo.hu
2025. március 20.

A New York Times terjedelmes cikkben foglalkozik a magyarországi árkorlátozásokkal. A lap szerint Orbán Viktor az inflációt olyan módszerekkel próbálja megfékezni, amelyek kritikusai szerint a kommunista tervgazdaságot idézik.

Megszólal például Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, aki úgy fogalmaz: „A gulyáskommunizmus helyett gulyáskapitalizmust kaptunk.”

A New York Times szerint a gazdasági gondok megroppantották Orbán Viktor népszerűségét a jövő évi választások előtt, amelyeket egyes közvélemény-kutatások szerint a Fidesz el is veszíthet Magyar Péterrel szemben.

Azt írják, Magyar Péter gyorsan az országos politika meghatározó szereplőjévé vált, és mozgalmát arra építette, hogy elítéli Orbán Viktort a „megélhetési válság” miatt, valamint őt hibáztatja az akadozó közszolgáltatásokért, és a miniszterelnök rokonai, valamint politikai szövetségesei által irányított vállalkozások helyzetbe hozásáért.

A lap szerint a miniszterelnök eddig sikeresen elhárította a gazdaság helyzetével és a korrupcióval kapcsolatos kritikákat azzal, hogy a magas árakért az ukrajnai háborút okolta, és a közvélemény figyelmét más problémák felé terelte, például az illegális bevándorlásról beszélt, vagy hamisan azzal vádolta az Európai Uniót, hogy transzneművé vagy meleggé akarja tenni a magyar gyerekeket.

De a New York Times-ban a Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston is elismerte, hogy az ukrajnai háború vagy az illegális bevándorlás már nem foglalkoztatja annyira a magyar szavazókat.

„Az infláció most messze a legfontosabb téma” – mondta Mráz.

Hozzátette, hogy a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a Fidesz továbbra is masszívan vezet Magyar Péterrel szemben, de gazdaságilag sebezhető.

Ennek ellenére Orbán Viktor a lap szerint továbbra is próbálja elterelni a figyelmet, például a gyülekezési törvény keddi módosításával, amivel betiltják a Pride felvonulásokat.

„De a gazdasági realitások elől nincs menekvés” - fogalmaz a New York Times.

Idézik a GKI egyik felmérését, ami szerint a vállalkozói bizalmi index 50 hónapos mélypontra süllyedt. A hivatalos adatok szerint a magyar élelmiszerárak februárban 7,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, és az elmúlt öt évben több mint 80 százalékkal emelkedtek. Az ING Bank elemzése szerint ez a növekedés drámaian megterheli a háztartásokat. A kormány képtelen megfékezni az inflációt, ami ismét a legmagasabb az Európai Unióban, 5,6%.

A magyar miniszterelnök az amerikai lap szerint az elmúlt években nagy népszerűségre tett szert az amerikai konzervatívok és Donald Trump körében is azzal, hogy évek óta harcol az általa „migrációs őrületnek”, „woke-vírusnak” és „genderőrületnek” nevezett jelenségek ellen. Most azonban a politikai veszélyt érezve olyan lépésre szánta el magát, ami eltér a hagyományos konzervatív elvektől, miszerint az államnak távol kell maradnia a piacgazdaságtól: korlátozza az alapvető élelmiszerek árát.

A lap beszámolója szerint Orbán Viktor az inflációért a boltokat hibáztatja, amelyek közül a legnagyobbak külföldi tulajdonban vannak, mint például a brit Tesco és az osztrák Spar. A szupermarketeket azzal vádolja, hogy túlárazzák az alapvető termékeket, különösen a tojást és a vajat. Megoldásként 30 terméknél maximálta a boltok árrését, ami nem lehet nagyobb 10 százaléknál.

Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Központjának vezetője ugyanakkor New York Times-nak azt mondta, hogy Orbán Viktor valószínűleg nem fog ellenőröket küldeni a boltokba, hogy megbüntesse azokat a kereskedőket, akik nem csökkentették az áraikat. „A szocializmus nyilvánvalóan nem működik” – mondta. „És Kelet-Európa ezt jobban tudja, mint bárki más.”