HÍREK
A Rovatból

Csökkennek a lakásárak, de csak a használt ingatlanoknál, a lakótelep még kivétel

Rég nem látott mélységbe zuhantak az ingatlanpiaci eladások, de az újépítésű lakások ára nem fog csökkenni, mert a munkaerő és az alapanyag emelkedő költsége ezt nem teszi lehetővé.


Május óta

erőteljes a visszaesés a lakáspiaci keresletben, ezért a vevők egyes kategóriákban komoly alkupozícióba kerülhetnek és olcsóbban juthatnak hozzá bizonyos ingatlanokhoz.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa elmondta, hogy az éves tranzakciószám látványosan visszaesett, miközben a bérleti díjakban egyre nagyobb lesz a szórás a fizetendő rezsitől függően. A szakember szerint

az újépítésű lakások ára viszont nem fog csökkenni, hiszen a munkaerő és az alapanyag emelkedő költsége ezt nem teszi lehetővé.

Ritka, hogy 1,1 millió forint alatt kínáljanak újépítésű lakást Budapesten, a jellemző ár inkább 1,3 millió forint körül mozog. Aki ilyen típusú ingatlan vásárlásában gondolkozik, annak felesleges kivárnia, mert anyagilag nem fog jobban járni.

Hónapról hónapra mintegy 20-50 százalékkal marad el az ingatlanpiaci kereslet az egy évvel korábbitól, ami az éves eladási számban is megmutatkozik. A tavalyi 175 ezer után idén várhatóan nem több, mint 135 ezer ingatlant értékesítenek.

Ez már a "túlfűtöttnek" tartott, tavalyihoz képest is jelentős elmaradás, de a piac fellendülésének időszakához képest megdöbbentően alacsony szám. Példaként említette a 2006-os esztendőt, amikor 225 ezer adás-vételt regisztráltak országszerte.

Ennek hosszabb távú következménye, hogy

elkezdődött egy csendes árcsökkenés, de kizárólag a használt lakások piacán.

„A lakáspiac jellegzetessége, hogy az árcsökkenés lassabban következik be, mint a drágulás. Legalább fél éves kereslethiány szokta megelőzni azt, hogy az eladók engedjenek az árból. Ha nem sürgős számukra az adás-vétel, akkor kötik az ebet a karóhoz, de idővel a legtöbben ráeszmélnek, hogy kénytelenek olcsóbban megválni az ingatlanuktól. Ehhez képest az élénkülő keresletre 2-3 hónap alatt mindenki reagál, mint ahogy történt az a koronavírus-járványt követően is” – mondta a szakember.

Pontosan ez zajlik most is, hiszen fél éve nő az ingatlanok értékesítési ideje, ezzel együtt nő az esélye az alkunak. Az árcsökkenésnek egyszerre kedvez a romló gazdasági környezet, a megélhetési félelmek és az emelkedő lakáshitel kamatok.

Gadanecz Zoltán úgy vélekedett, visszatérnek azok az idők, amikor meglehetősen szegmentált volt a kereslet. Most az adott ingatlan működtetése, a rezsi nagysága van a fókuszban, ennek mentén szelektálnak az érdeklődők minden korábbinál erőteljesebben.

„A panelek, mint a lakáspiac lakmuszpapírjai, most nem jeleznek, mert benne maradtak a rezsivédelemben. Egyelőre nem mozdult az áruk, noha tudható, hogy többségében korszerűtlen, drágán üzemelő ingatlanokról van szó. Bármilyen rezsinövelő fejlemény azonnal komoly árcsökkentő hatással lesz, vagy lehetne a panelekre, illetve a távfűtéses lakások többségére is.

Ezzel igazából a vevők többsége is tisztában van, hiszen mindenki jól emlékezhet még a 10-15 éve jellemző huszonezres távfűtés számlákra, amelyek mára felére olvadtak a támogatások révén” – jelentette ki.

A lakáspiaci kínálat bővülésére mind az eladó, mind a kiadó ingatlanok terén lehet számítani, mert a tulajdonosokat a növekvő költségek lépéskényszerbe hozzák. Sok üres, kihasználatlan ingatlan kerül eladósorba emiatt, elsőként azok, ahol nem lehet letekerni a fűtést például, vagy a közös költség megugrik az emelkedő kiadások miatt.

Az ingatlan bérbeadása is minden korábbinál több ingatlan esetében merülhet fel szükséges lépésként.

„A lakbéreken emelni már csak azok tudnak igazából, akik alacsony rezsijű lakást adnak ki, mert a bérlők az összköltséget nézik, mindenkinek van egy plafon, ameddig a rezsivel együtt el tud menni a lakhatási kiadásokban. Óriás lesz emiatt a nettó bérleti díjakban a szórás az egyes ingatlanok között a potenciális rezsi mentén” – vélekedett.

A szakember arra számít, hogy a lakáspiacot sem hagyja hidegen az inflációs nyomás, emiatt hamarosan nominális áremelkedés lesz csökkenő kereslet és bővülő kínálat mellett is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A fideszesek megakadályozták: nem hallgatja meg a parlament az MNB-ügyben érintett állami és alapítványi vezetőket
Hétfőn ülésezett a parlament gazdasági bizottsága, ahol az MNB-ügy érintettjeinek meghallgatását javasolták. A fideszes képviselők leszavazták az indítványt.


A parlament gazdasági bizottsága hétfői ülésén több előterjesztést is megvitatott. Az ellenzéki képviselők, köztük Csárdi Antal, Z. Kárpát Dániel, Orosz Anna és Tordai Bence azt kezdeményezték, hogy hallgassák meg az MNB-ügy érintett állami és alapítványi vezetőit.

A javaslat szerint a bizottság elé hívták volna Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét, Matolcsy György volt jegybankelnököt, Varga Mihály jelenlegi jegybankelnököt, volt pénzügyminisztert, Papcsák Ferencet, az MNB Felügyelőbizottságának elnökét, Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, valamint Csizmadia Norbertet és Lezsák Sándort, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagjait – számol be a Telex.

A vita során Szatmáry Kristóf fideszes képviselő úgy fogalmazott, hogy „nem szeretne egy értelmetlen vitában részt venni”. Hozzátette: „roppant érdekes, hogy korábban, amikor Matolcsy György bírálta a kormányt, az ellenzéki képviselők feldicsőítették őt, most viszont „a fejét is vennék”. Szerinte ennél több mérsékletre lenne szükség.

Riz Gábor kormánypárti képviselő azt mondta, amíg a nyomozás tart, addig nem látja értelmét az érintettek meghallgatásának.

A szavazásnál a hiányzó fideszesek helyett a jelen lévő párttársaik szavaztak. A 6 fideszes képviselő összesen 7 nem és 4 tartózkodó szavazatot adott le az 5 ellenzéki igennel szemben, így a javaslatot leszavazták.

Az ülésről több fideszes képviselő is távol maradt, köztük Bánki Erik, a gazdasági bizottság elnöke. Bánki szerepe az MNB-ügy kapcsán azért is figyelemre méltó, mert 2016-ban ő terjesztette be azt a törvényjavaslatot, amely az alapítványok költéseinek elrejtését célozta.

A Magyar Nemzeti Bank új vezetése büntetőfeljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen az MNB alapítványaihoz köthető ügyek miatt. A feljelentés több bűncselekmény gyanúját is felveti, köztük csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése és tartozás fedezetének elvonása.

A feljelentés hátterében az Állami Számvevőszék vizsgálata áll, amely szerint az MNB alapítványaihoz köthető befektetések során jelentős összegű közpénz tűnt el, és a vagyon egy része már jelentősen le is csökkent.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Országos áramszünet van Spanyolországban és Portugáliában – leállt a közlekedés, akadozik az internetszolgáltatás
A két országnak csak a kontinensen kívüli területein van áram. Egyelőre semmit nem tudni az okokról, a kibertámadást sem zárták ki.


Déltől kezdve hatalmas áramszünet érinti Spanyolországot és Portugáliát, a kontinensen kívüli szigetek kivételével. Lakosok milliói maradtak áram nélkül, a közlekedésben és a kommunikációban is fennakadások alakultak ki.

A spanyol országos közlekedési vállalat (Renfe) közlése szerint 12:30 óta nincs mozgás és indulás az állomásokról, mivel a vasúti hálózaton feszültségesés történt. A madridi Barajas és a barcelonai El Prat repülőtéren több járat is fennakadásba ütközött. A közlekedési lámpák és a bevásárlóközpontok működésében is problémák léptek fel.

Portugáliában is hasonló a helyzet. A lisszaboni repülőtéren több ezer utas tapasztalt fennakadásokat, miután az áramszolgáltatás leállt. A Red Eléctrica Nacional megerősítette, hogy az egész országot érinti a hiba. A portugál kormány eddig nem adott ki hivatalos magyarázatot.

A spanyol egészségügyi rendszer továbbra is működik, mert a kórházak generátorokkal biztosítják az alapvető ellátást. A madridi Gregorio Marañón kórházban vészhelyzeti bizottságot aktiváltak. Van olyan hely is, ahol a sürgős műtéteket megtartották, a nem sürgős beavatkozásokat azonban átmenetileg felfüggesztették. A barcelonai Mar Kórházban a működés zavartalan.

A spanyol Kibervédelmi Intézet (INCIBE) a kibertámadás lehetőségét is vizsgálja. A spanyol és a portugál kormány műszaki csoportjai szintén vizsgálódnak.

A spanyol villamosenergia-ellátásért felelős cég közlése szerint „a helyreállítás folyamata az átviteli hálózat fokozatos energizálását jelenti, ahogy a termelő egységek újra bekapcsolódnak”. A cég hozzátette: „Tovább dolgozunk az áramellátás helyreállításán.”

Az ipari termelés is leállt több helyen. A Ford almussafesi üzemében sötétség volt, az Iveco madridi és valladolidi gyáraiban szintén leálltak a gépek.

A spanyol tőzsde működése zavartalan, ugyanakkor az áramszünet miatt fel kellett függeszteni a Madrid Open tenisztorna mérkőzéseit.

A Kanári- és a Baleár-szigeteket nem érintette az áramszünet. A Kanári-szigeteken minden sziget külön rendszert működtet, a Baleár-szigetek Mallorca–Menorca és Ibiza–Formentera rendszere pedig víz alatti kábellel kapcsolódik a szárazföldhöz.

A spanyol közlekedési hatóság azt kérte a lakosságtól, hogy csak végszükség esetén induljanak útnak, mert „a közlekedési lámpák és jelzőtáblák nem működnek”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Tömeges leépítés a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Pázmányra irányíthatnak hallgatókat
A bölcsészkar több száz hallgatóját is érinti a változás. A diákoknak gyorsan kellett dönteniük, maradnak-e vagy a Pázmányon folytatják a tanulmányaikat.


Több tucat oktatójától készül megválni a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara a nyár végéig – írja a Válasz Online. Az oktatókat először telefonon értesítették, majd személyes találkozóra hívták őket, ahol közölték velük, hogy augusztus 31-én megszűnik a jogviszonyuk.

Az átszervezés nemcsak az oktatókat, hanem a hallgatókat is komolyan érinti. Több száz diákot érhet változás: ők három lehetőség közül választhattak egy igényfelmérés során. Dönthettek arról, hogy átmennek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, vendéghallgatóként ott tanulnak, de károlis diplomát kapnak, vagy maradnak a Károlin. A részletekről azonban nem kaptak pontos tájékoztatást, ezért sokan bizonytalanságban hozták meg a döntésüket.

Amikor a diákok megtudták, hogy a tanáraiknak felmondanak, beözönlöttek egy szenátusi ülésre, hogy kérdéseket tegyenek fel az egyetem vezetésének. A Válasz Online szerint azonban a rektor, Trócsányi László még azelőtt elhagyta a termet, hogy a kérdések elhangozhattak volna.

A változások folyamata már egy éve elindult. Korábban az akkori dékán még tiltakozott a bölcsész szakok megszüntetése ellen, mandátuma lejárta után viszont új vezető került a kar élére. Csoma Mózes, aki korábban szöuli nagykövet volt, a dékáni poszt mellé egy koreai tanszéket is kapott. A lap szerint ő már nem állt ellen a Fenntartói Testület döntéseinek.

A bölcsészkaron több olyan szak is működött, ahol nagy létszámú levelező képzések voltak, és több közülük csak a Károlin volt elérhető ilyen formában. A Válasz Online cikke szerint tíz hallgató fölött egy szak már nyereségesnek számít az állami támogatás alapján.

Az átszervezés lehetséges okai között nemcsak anyagi megfontolásokat említenek. A lap szerint az is szerepet játszhat, hogy az egyetem visszaadja az államnak a Károlyi-Csekonics-palotát, miután elkészült a Markusovszky téri új campus. A kormány 2020-ban 2,6 milliárd forinttal támogatta az új campus megépítését. Az egyetem emellett nemrég árverésre bocsátotta a volt BÁV-székházat, és elcserélt egy hegyvidéki ingatlant is, amit korábban ajándékba kapott a református egyház.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint az állam az elmúlt években összesen több mint 25,5 milliárd forint értékben adott át ingatlanokat a református egyháznak, ebből közel 6 milliárd forintnyit a kegyelmi ügy után. A Válasz Online szerint az átszervezéssel az egyház mindössze néhány tízmillió forintot spórolhat meg.

A lap megkereste a Károli Gáspár Református Egyetem vezetését is, de a kérdéseikre nem kaptak választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lezárták a Sixtus-kápolnát, zajlanak a pápaválasztás előtti bíborosi tanácskozások
Megkezdődött a Sixtus-kápolna híres kályhájának ellenőrzése is, a következő napokban a kápolna tetején is elhelyezik a hosszabbított kéménycsövet, amely jól látható lesz a Szent Péter térről.


Megkezdődött a Sixtus-kápolna előkészítése a pápaválasztásra hétfőn, a vatikáni kápolnát lezárták a látogatók előtt, miközben a bíborosi testület tagjai zárt ajtók mögötti tanácskozássorozattal készülnek a konklávéra.

A látogatók számára a Vatikáni Múzeumon keresztül elérhető Sixtus-kápolna hétfő reggeltől nem fogadja a turistákat.

A nyolcvan évnél fiatalabb pápaválasztó bíborosok - az apostoli palotákon át - oda fognak bevonulni, amikor megkezdődik a konklávé.

A Michelangelo festette Utolsó ítéletről és az Ádám teremtéséről ismert kápolna falai mellett padokat helyeznek el, a kápolnacsarnok közepére asztalokat a szavazóurnák és a jegyzőkönyvek számára.

Megkezdődött a Sixtus-kápolna híres kályhájának ellenőrzése is, a következő napokban a kápolna tetején is elhelyezik a hosszabbított kéménycsövet, amely jól látható lesz a Szent Péter térről.

A konklávé időpontjáról a bíborosok határoznak: a bíborosi testület tagjai hétfőtől péntekig minden nap reggel kilenc órától tanácskoznak a vatikáni szinódusi teremben.

Ezek a kongregációk már a konklávét készítik elő, hiszen a pápaválasztó és a nyolcvan évnél idősebb bíborosok közösen egyeztetnek az egyház legsürgősebb kérdéseiről, kihívásairól, jövőbeli távlatairól.

A zárt ajtók mögött zajló tanácskozás részleteiről a bíborosok nem nyilatkozhatnak, annál is inkább, mivel Vatikánba érkezésükkor hallgatási esküt tettek.

A testület olasz és külföldi tagjai közül azonban sokan nyilatkoznak a Vatikán külső kapuinál várakozó újságíróknak.

"Úgy gondolom, a konklávé több napig eltart majd, mivel a bíborosok kevéssé ismerik egymást"

- mondta hétfő reggel a 75 éves Lars Anders Arborelius svéd bíboros, aki első alkalommal vesz részt pápaválasztáson.

"Nem tudom, meddig fog tartani, de bátorság kell hozzá!"

- mondta a pápaválasztásról a 67 éves argentin Angel Rossi, aki egységet szorgalmazott és kontinuitást Ferenc pápa egyházával.

A kongregációkon "jó a hangulat"

- hangoztatta a 83 éves Gualtiero Bassetti, az olasz püspöki kar volt elnöke.

Bassetti bíboros a Corriere della Sera olasz napilapnak hangsúlyozta: a nyolcvan év feletti bíborosok nem vesznek részt a konklávén, de a pápaválasztást megelőző tanácskozásokon nagy tekintéllyel bírnak, ezért "nagy pápaválasztóknak" is nevezik őket.

A pápaválasztók száma jelenleg 135, de a spanyol bíboros, Antonio Canizares és a boszniai Vinko Puljic már jelezte, hogy betegsége miatt nem tud részt venni a konklávén. Mindketten 79 évesek.

A bíborosi testület tagjai közül minden délután más és más bíboros mutat be misét a Szent Péter-bazilikában: hétfőn Baldassare Reina római helynökön lesz a sor, kedden Mauro Gambetti, a bazilika főpapja következik, majd május 4-én Dominique Mamberti bíboros zárja a gyászidőszak miséit, a bíborosi kollégium protodiakónusa, akinek az lesz a feladata, hogy a sikeres pápaválasztást jelző fehér füst felszállása után bejelentse az új egyházfő nevét.

Vasárnap száztizenkét bíboros rótta le kegyeletét Ferenc pápa sírjánál a Santa Maria Maggiore-bazilikában, amelyet közel hetvenezer hívő látogatott meg. Ferenc pápa sírja egyelőre minden nap reggeltől estig látogatható.

Hétfőn az olaszországi iskolákban tanárok és diákok egyperces csenddel emlékeztek meg Ferenc pápáról.

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET: