Budapesti Ilona a Brain Baron: „Vigyáznunk kell, milyen döntéseket engedünk át a gépeknek”

Amikor Zelenszkij kiviharzott az Ovális Irodából, és utána Trump leállíttatta előbb a fegyverszállításokat, majd a hírszerzési támogatást, volt olyan elemző, aki azt mondta, hogy ez is csak egy játszma része, nem elképzelhetetlen, hogy ezek a támogatások újraindulnak majd. De talán senki sem számított arra, hogy mindez ilyen gyorsan következik be. Kedden bejelentették, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok Szaúd-Arábiában megegyezett egy azonnali tűzszünetben, miután a korábbi támogatásokat is azonnal visszakapta Ukrajna. Takács Márk, katonai szakértő még a legutolsó nagy fordulat előtt írt egy cikket, melyben elemezte az akkor fennálló helyzetet, ami sok tekintetben már megváltozott, de úgy tűnik, dolgozatának sok megállapítása erről még érvényben maradt. Ami biztos, hogy Ukrajna támogatása a továbbiakban és hosszú távon végképp nem függhet egy kiszámíthatatlan tengerentúli partnertől. Takács Márkkal beszélgettünk.

– Kicsivel több, mint egy hete írt egy nagyon fontos cikket Keep calm and support Ukraine címmel, amiben leírja a háború körül kialakult helyzetet, és a végén azzal zárja a cikket, hogy ez jó esetben egy héten belül eldőlhet. Úgy lett?

– Annyiban igen, hogy létrejött Európában ez a hajlandók szövetsége német, angol, francia vezetéssel. Európa hitet tett Ukrajna támogatása mellett, valamint nagyon komoly, kézzelfogható és pénzügyi segítséget is ígértek, és már egyből juttattak is Ukrajnának.

Tehát eldőlt, hogy mit akar Európa, az még nem dőlt el, hogy mi valósul meg ebből, de a szándék egyértelmű.

– Úgy gondolja, hogy egy európai nyomásgyakorlásnak is köszönhető az, hogy az amerikai támogatást az ukránok visszakapták?

– Szerintem inkább a Republikánus Párt belső erőviszonyainak a változása. Mert ha Európa bizonyos téren, például hadiipari megrendelések, beszállítások terén csak részben piacot szerez az amerikaitól, az a republikánus választókörzetekben is található amerikai hadiipari óriáscégeknek dollármilliárdokban mérhető hátrányokat okoz.

De ez csak egy tipp a részemről. Valószínűleg nagyobb hatása volt Trumpra a belpolitikai vetülete a kérdésnek, mint annak, hogy Európa mit akar, mit nem akar.

Hogy konkrétan a tárgyalásokon mi történhetett, azt elemezni részben „Fehér Házológia” sajnos, mert most az a váratlan fejlemény, hogy a trumpi diplomácia logikusan működik. Létrejött egy fegyverszüneti ajánlat, ami 8 órás tárgyalás eredménye, azt hozzá kell tenni. Ebben a 8 órás tárgyalásban az amerikai álláspontot a külügyminiszter képviselte, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Már ez újszerű, hogy a mostani amerikai Trump-adminisztráció úgy működik, ahogy kell egy adminisztrációnak. Ukrán részről pedig Rusztem Umerov védelmi miniszter volt a főtárgyaló.

– Mi változott egy hét alatt?

– Miután Zelenszkij visszajött az Ovális Irodából, a kiabálásból, elment Londonba és Párizsba, ott valószínűleg pontosan meglátta és megkapta, hogy mit tud neki Európa ajánlani. És utána gyorsan kiposztolta a Twitterre, hogy Trump elnökkel meg akar egyezni. És ezzel átdobták a labdát az orosz térfélre. És ez az igazán nagyszerű az ukránok szempontjából az egészben, hogy így egyértelműen és kizárólag az oroszok kezébe tették a felelősséget, akik nem is tudtak jó döntést hozni. Rossz és rossz közül választhatott a Kreml.

– Mégpedig?

– Az első, hogy belemennek a 30 napos fegyverszünetbe, és utána az úgy is marad. Így jelenleg befagy a konfliktus a jelenlegi frontvonalak mentén. Ezt azért tehetik meg, mert szerda reggelre virradóra az ukrán csapatokat kiverték Oroszországból, tehát az oroszok elmondhatják, hogy orosz föld már nincs megszállás alatt, legyen fegyverszünet. Viszont ha így befagy a konfliktus, akkor Ukrajnában nagyon erős amerikai gazdasági és ezáltal katonai érdek is lesz amellett, hogy Ukrajna megmaradjon független, legalábbis Oroszországtól független államként. Ez a Kreml számára nem jó. A másik lehetőség, amit meg is tettek, hogy nem fogadják el a fegyverszünetet,

– Az nem lehet, hogy azért is történt ez az amerikai pálfordulás, mert Európa felmutatott egy nagyon komoly elszántságot afelől, hogy hát jól van, akkor Amerika nélkül is rendezzük a sorainkat? És talán Amerikában számot vetettek azzal, hogy ez végül is sokkal súlyosabb pozícióvesztést fog jelenteni?

– Valószínűleg ez is benne van. Valószínűleg Trumpnak elmagyarázták, vagy szabad kezet adott Rubiónak, aki megértette, hogy milyen fenyegetés ez az amerikai hatalmi befolyásra nézve, ha itt egy-két hét alatt lerombolhatják azt, amit 120 év alatt felépítettek.

– Az is bekövetkezhet, hogy ezután a hét hétnyi ámokfutás után az amerikai külpolitika visszatér, és az a kiszámítható partner lesz, ami eddig volt, vagy azért erről ne álmodozzunk?

– Bekövetkezhet, de ne álmodozzunk. Trump szemszögéből ez egy valóságshow. Első epizód: eljött a kis teszetosza kelet-európai fiú, és akkor az amerikai nagy üzletember jól megmutatta neki. Mindenki hőzöngött, kibeszélte magát, reklámszünet, popcornevés. Második epizód: találkoztak a profi amerikai üzletemberek a már kevésbé tétova és szerethető kelet-európai karakterrel, és most pedig nagyon durva, meglepő ajánlatot tettek az oroszoknak, akik azt elutasítják, és reklám. Most megint mindenki gondolkodik, elemzik, megeszi a popcornt, és a következő epizódban meglátjuk, hogy

– Bár nem voltam soha FSZB-tiszt, de azt gondolom, ha én lennék Putyin, akkor most elkezdenék egy olyan, akár idegen zászlós műveletet, akár másféle provokációt, hogy úgy jöjjek ki ebből, hogy hát mi akartuk a békét, csak hát ezek a nyugatiak, ezek nem.

– Pontosan, ez is benne van. Valószínűleg ez is egy opció, és nem lennék meglepődve, ha ez a hamis zászlós akció nem feltétlenül Ukrajnában történne, hanem attól függően, hogy mennyire roggyan meg a NATO és az európai biztonságpolitikai komplexum, mondjuk egy balti államban vagy Lengyelországban zajlik le.

– Konkrétan milyen hadműveletre gondol?

– Szabotázsakció, gyújtogatás, orosz kisebbség elleni, helyi erők által szervezettnek álcázott pogromok – tehát bármi. És persze az információs térben hihetetlen nyomást fognak kifejteni. Főleg Lengyelországra, Németországra, a balti államokra és természetesen Ukrajnában is.

– Az európaiak eddig is komolyan segítették Ukrajnát. Mi az, amit máshogy, jobban kell csinálni, hogy a lehető legtöbbet érje az a támogatás, amit a Hajlandók Koalíciója nyújtani tud?

– Először is, az ukrán haderőnek tudnia kell tervezni a logisztikát, mert anélkül kudarcba fulladnak a műveletek, és mind az európai hadiiparnak szüksége van arra, hogy ne legyen az, amit még egy éve hallottunk a Rheinmetalltól, hogy látták a tévében, de aztán nem érkezett semmi. Nem jött egy e-mail sem, hogy szeretnénk beszerezni eszközöket.

A diplomáciai kapacitásigény, valamint az ukránoknak a támogatási képesség is meglesz, tehát van rá esély, ennyit mondok. Nagyobb esély van rá, mint eddig volt.

– Amiről nem beszél senki, hogy azért ez valahol mégiscsak egy biznisz is. Annak idején a második világháború idején az Egyesült Államok nagyon jól megszedte magát azzal, hogy felpörgette a hadiiparát. Most van egy ilyen helyzet ezek szerint? Ha az európaiak felpörgetik a hadiiparukat, ez egy win-win helyzetet eredményez, mert Európában munkahelyeket teremt, a gazdaságot erősíti, miközben Ukrajnát is tudják ezzel támogatni.

– Pontosan, sokan ezért nem értették amúgy, hogy Trump miért akart az egészből kiszállni, mert gyakorlatilag zsebpénzből elérhet egy nagyon fontos geopolitikai célt: lenyomják az oroszokat, valamint a hozzá közel álló hadiipari lobbi meg hülyére keresi magát.

– Az ukrajnai támogatások újraindítása ellenére nem lett érzékelhetően megbízhatóbb a jelenlegi amerikai politika. Ugyanakkor Európa bármennyire is igyekszik, egyik pillanatról a másikra nem tudja elérni azt a potenciált, amivel képes lenne megvédeni magát, ehhez idő kell. Tehát egy ideig mindenképpen szükség lesz akár az amerikai jelenlétre, akár az amerikai fegyverekre, vagy keletkezhet egy biztonságpolitikai lyuk, ami egy olyan időszak, amikor a kontinens sebezhetőbbé válik, mint eddig volt?

– Igen, Európa most nem tudja elérni az amerikai haderő kiváltását. Szárazföldi haderőt még igen, a lengyel hadsereg eléggé rendben van, a francia is elég jó, a németek bíznak abban, hogy gyorsan tudnak jók lenni, ezt még majd meglátjuk. De ami igazából hiányozni fog, az a nukleáris ütőerő. A francia nukleáris ütőerő az egyedüli, ami önálló. A brit nukleáris ütőerőhöz kell amerikai technológiai know-how, a francia az egyedüli, és az is csak maximum 100 töltet, ebből egyszerre bevethető, az csak a tengeralattjárókon lévő harmincvalahány. Nyilván ez nem nyilvános szám, de valahol ekörül van.

Tehát a nukleáris védőernyőt elvileg a francia tudja biztosítani a brittel együtt. Itt ami a hadiipari képességek kapcsán fő gond, ha ne adj isten, az oroszok úgy látják, hogy egy ugyanilyen felőrlő jellegű háborúba belemennek Európába, akkor a kérdés az lenne, hogy ha az európai hadseregek nem tudnak győzni fél év alatt, amíg a rendelkezésre álló eszközök elegek, a raktárkészlet bírja, akkor utána milyen gyorsan tudjuk pótolni azt. Itt azért az európai hadiipar felpörgetésével kapcsolatban vannak kérdések. Három év alatt nem sikerült felpörgetni, bár teszem hozzá, hogy nem is akarták, ahogy a Rheinmetallal kapcsolatban már említettem.

– Most számíthat-e Európa az amerikai nukleáris védőernyőre, és egyáltalán, az amerikai jelenlétre?

– A katonai szervezetnél mindig a legutolsó parancs van érvényben, és az még nem változott. Tehát

De rossz esetben lehetséges egy páréves időszak, amikor Európa védtelen lesz.

– Ez nem hangzik valami jól...

– Európa ott tart, hogy nem függhetünk egy idiótának az agymenéseitől. És a németek is bejelentették, hogy saját atomprogramon gondolkodnak. Azért elgondolkodtató, hogy

És a másik, hogy az amerikai atomütőerőnek persze a jelentős része az Egyesült Államokban van, valamint az Egyesült Államok nukleáris tengeralattjáróin, viszont Európában is van amerikai atombomba, harcászati atomtöltetek, levegőből ledobható szabadesésű bombák, és ha ezek Olaszországban meg Németországban állomásoznak, és ezeket kivonják, akkor az egy komoly képességcsökkenés lesz.

– Ilyen eszközök jelenleg nekünk nincsenek? A franciáknak nincsenek taktikai atomfegyvereik?

– A franciáknak vannak taktikai atomfegyvereik, az ASMP rakéták, csak kevés. Ami igazából nekünk, Európának nincs, az a hírszerzési képesség. Tehát amikor Ukrajnát az oroszok támadják a levegőből bombázókkal meg rakétákkal, az amerikaiak a műholdon valós időben látják az összes orosz laktanyát, összes repülőteret, összes bázist, és azonnal szólnak az ukránoknak, hogy hány repülőgép szállt fel, milyen fegyvert függesztettek rájuk, mindent látnak. Ilyen képessége nincs Európának például.

– És mindezt megépíteni, ez a bizonyos 800 milliárd euró elég lesz?

– Ez elég lehet, ha jól használják fel, igen. Meg nem biztos, hogy ennyi lesz a plafon.

– Megmenthető-e a NATO?

– Persze, a NATO még működik. Az összes operatív szerver, parancsnokságok funkcionálnak, az utolsó parancs van érvényben, az pedig még nem változott. Ha Trump el tudja hitetni a világgal, hogy márpedig a NATO neki fontos, akkor megmenthető a NATO. A NATO még működik, a sorsa igazából az egyik legerősebb tagján múlik.

– És mi lesz Magyarországgal?

– Magyarország olyan lesz, mint Fehéroroszország vagy Transznisztria.

Ez az egyik lehetőség. A másik lehetőség az, ha Trumpnak bejön az az ötlete, hogy Németországból Magyarországra telepít 35 ezer amerikai katonát, akkor közvetlen amerikai szatellitállam leszünk. Ez egy kicsit jobb lehetőség, mint orosz szatellitállamnak lenni szerintem, de amíg a jelenlegi kormány politikája a jelenlegi formájában érvényben van, addig valószínűleg ennek az új európai védelmi közösségnek nem leszünk a tagjai, bármennyire is igazából mind a geopolitikai determinizmus, mind a sima józan paraszti ész azt diktálná, hogy a saját környékünkön formálódó szövetségnek legyünk a részesei. De erre most nem látok esélyt, amíg ez a kormány van.

Alapvetően változhatnak meg az ingatlanvásárlás szabályai a fővárosi környéki agglomerációban, a Velencei-tónál és a Balatonnál. A kormány ugyanis azt tervezi, hogy önkormányzatoknak az eddigieknél több jogkört ad az új beköltözők számának csökkentéséhez, ha úgy érzik, ki kell tenni a „megtelt” táblát. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Kossuth Rádióban arról beszélt, akár meg is tilthatnák, hogy azok, akik nem helyben laknak, ingatlant vásároljanak. Emellett lehetőséget adnának az elővásárlási jog kiterjesztésére, az ingatlanvásárlás és a lakcímbejelentés feltételhez kötésére, és arra is, hogy plusz adót vethessenek ki az önkormányzatok a máshonnan odaköltözőkre.

A cél az agglomerációs települések és a Balaton környékének védelme, ahol az ingatlanárak elszállása miatt a helyi lakosság egyre nehezebben tud saját településén maradni. A nagy kérdés azonban az, hogy a gyakorlatban mit hoznának ezek az intézkedések, mennyire befolyásolnák az ingatlanpiacot, és valóban megállítható-e így a drágulás. Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető elemzőjét kérdeztük arról, hogy mi történhet, ha tényleg jönnek ezek a korlátozások.

– A kormány azt állítja, hogy az önkormányzatok szeretnék ezeket a változtatásokat. Mi lehet ennek az oka?

– Ahhoz, hogy ezt az egészet kontextusba helyezzük, nyilván érdemes azt látni, hogy vannak olyan települések, amelyek tipikusan abban a helyzetben vannak, hogy az ott ingatlant vásárlók jellemzően nem a településen belülről kerülnek ki. Ez azért érdekes, mert egyébként

Tehát amikor költözünk, akkor a fővároson belül is sok esetben kerületen belül költözünk, településen kívül nagyon ritka esetben vannak költözések. Ha valaki még településen kívül is találja meg a következő otthonát, az sok esetben még a megyehatáron belül marad. Egy átlagos ember élete során négyszer, ötször, hatszor vesz ingatlant. Tehát egy-egy ingatlanban viszonylag sok időt töltünk. Ezt a természetes helyzetet színesíti vagy alakítja át egyrészt a nagyvárosból az agglomerációs övezetekbe való költözés, és egyébként ez nemcsak Budapestet érinti, hanem az összes nagyvárost, megyeszékhelyet, olyan lokációt, ahol megnő a lakhatás iránti igény, és ott felmennek az ingatlanárak, aminek következtében a helyiek már nem tudnak sok esetben ugyanazon az ösvényen haladni, mint eddig, azaz hogy ugyanott vesznek ingatlant. Például ketten összeköltöznek, nagyobb lakásra van szükségük, gyerekük születik, nagyobb lakásra van szükség, és ezt a rohamosan emelkedő ingatlanárak mellett nagyon nehéz lekövetni helyben.

Más helyzet van a Balatonnál. Egyfelől a Balatonra nagyon sokan mint üdülőövezetre tekintenek, és az ott ingatlanvásárlók nem a helyi fizetésekből rakosgatják össze a pénzt, amiből ingatlant vesznek, hanem például Budapestről jönnek. Ha sok a budapesti vásárló, akkor a balatoni ingatlanárak is a budapestieket közelítik, aminek viszont természetes velejárója az, hogy aki meg a Balaton környékén születik és ott szeretne maradni, ezt már nagyon nehezen tudja megtenni, mert amikor egy eladó eladja az ingatlanát, akkor

Felmerül a kérdés, hogy mik lehetnek azok az eszközök, amelyekkel ezt a folyamatot szabályozni vagy lassítani lehet.

– Navracsics Tibor több lehetőséget is felvázolt. Például azt, hogy a helyieknek elővásárlási jogot adhatna az önkormányzat az eladó ingatlanokra.

– Itt azonban az a probléma, hogy

Ez ugyanis úgy működik, hogy amennyiben mondjuk egy helyi lakosnak elővásárlási joga van egy ingatlanra, amelyet egy máshonnan érkező szeretne megvenni, akkor a helybéli akkor léphet be vevőként az ingatlanvásárlásba, ha kifizeti az eredeti vevő által kínált összeget. Belátható, hogy ez nem megoldás ebben a formában.

– Mi jöhet még szóba?

– Azoknál a településeknél lehet komolyabb a probléma, ahol már úgymond betelt a pohár, ahol már ki lehetne tenni a „megtelt” táblát. Itt sok értelme nincsen az adásvételeket korlátozni, hiszen ahova az új vevő beköltözne, onnan ki is költöznek, az egyenleg várhatóan nem változik számottevően.

Ebben az esetben a leglátványosabb és legradikálisabb eszköz, amikor a település változtatási tilalmat rendel el. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy onnantól kezdve építeni sem lehet. Tehát egy épületet sem tudnak felhúzni. Ebben az esetben viszont számolni lehet azzal is, hogy egy ilyen övezetben látványosan csökkenhetnek az árak, mert egy újonnan érkező vevő sem alakíthat át semmit az épületen. Ez az atombomba, amit le tudnak dobni a települések.

– Mit jelenthet az, hogy feltételhez kötnék a lakcímbejelentést?

– Főleg a használt ingatlanok tekintetében a lakóhelyváltoztatás vagy a lakcímkártya kiadásának szabályozását. Ha valaki bejelentkezik egy lakcímre, akkor a gyerekei ott már jogosultak igénybe venni az oktatási intézményeket, óvodát, bölcsődét, egészségügyi intézményeket stb. Annak hiányában ez meglehetősen nehéz. De akkor felmerülhet az a kérdés, hogy

Ezt ennek az újonnan bevezetendő szabályrendszernek kezelnie kell. De konkrétumokat csak majd a konkrét intézkedések fényében lehet mondani.

– A legdurvább megoldásnak az hangzik, hogy csak a helyben lakók vásárolhatnának valahol ingatlant.

– Amennyiben általánosan lakáseladási tilalmat vezetnek be, leesik az ingatlan értéke, és

A településeknek is majd valószínűleg mérlegelniük kell, hogy mennyit nyernek és mennyit veszítenek. Tehát ahol már tényleg túl van minden határon a helyzet, és nyáron már nem folyik víz a csapból, mert olyan a vízhiány, ott könnyen lehet, hogy hamarabb meghozzák ezeket a döntéseket. De ahol nem annyira vészes még a helyzet, és mégis bevezetnek ilyen korlátozásokat, majd emiatt adott esetben a helyiek ingatlanjainak az értéke leesik, az a helyi önkormányzat megítélésére is negatívan hathat. Tehát ott nyilván inkább tartózkodni fognak az önkormányzatok az ilyen drasztikus lépésektől.

– Vannak máshol is ilyen adminisztratív intézkedések Európában?

– Franciaországban például 7-8%-os adót vetnek ki azokra, akik nem rezidensként vásárolnak ingatlant. Spanyolországban is a nem helyi lakosoknál magasabb adómértéket állapítanak meg.

Elképzelhető, hogy lesz majd egy olyan sáv vagy egy olyan adónem, illetve illeték, amelyet mondjuk a helyi önkormányzat szabhat ki. Azt mondja, hogy ennyi az adó, de ha te helyiként vásárolsz, akkor mentesülsz a megfizetése alól.

Orbán Viktor március 15-én közzétett egy átiratot a 12 pontról, amelynek utolsó pontja így szólt: „Unió, de Ukrajna nélkül.” Erre reagált Ungváry Krisztián történész egy Facebook-bejegyzésben, amelyben kemény kritikát fogalmazott meg.

– írta Ungváry. Hozzátette, hogy míg az 1848-as forradalom jelszavai a szabadság, egyenlőség és testvériség voltak, szerinte Orbán Viktor politikája inkább Oroszország, Egyenlőtlenség és Testvérietlenség.

Ungváry úgy véli, a miniszterelnök ezzel világossá tette álláspontját. „Metterniché, Paszkievicsé, Schwarzenbergé és Haynaué” – fogalmazott, utalva a forradalom elnyomóira. A történész szerint egy ország EU-csatlakozásának elutasítása csak akkor lehet jogos, ha az nem teljesíti a feltételeket.

Szerinte ez a kijelentés nemcsak politikai hergelés, hanem különösen visszás a nemzeti ünnepen. Azt is megjegyezte, hogy „egészen hajmeresztő nemzetárulás” egy szomszédos országról – ahol magyarok is élnek – azt kijelenteni, hogy ne kapjon segélyeket, és ne lehessen EU-tagjelölt.

Orbán Viktor ma átlépett egy olyan vörös vonalat, amit egy demokratikus ország miniszterelnöke soha nem léphet át anélkül, hogy ne lássuk alatta a teljhatalomra törő vezért - írta Déri Tibor újpesti polgármester a miniszterelnök idei március 15-i beszéde után.

Orbán egész pontosan arról beszélt, hogy 1848. március 15-e mámoros napját a higgadt és bölcs áprilisi törvények követték, amik védelem alá helyezték a március 15-én kivívott szabadságot, ez pedig most is így lesz.

- fogalmazott a miniszterelnök, aki hozzátette: ”felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében pénzért a birodalom szekerét tolják. Túl régóta vannak itt. Túl sok mindent éltek túl, túl sok helyről kaptak pénzt”.

Erre reagált Déri, aki a Facebook-oldalán azt írta:

„»Poloskák«. Így nevezte ma a bírókat, újságírókat, civileket. Magyar embereket. Azokat, akik nem hajlonganak, nem nyalnak, nem asszisztálnak a hatalom gőgjéhez. Azokat, akik emlékeztetnek rá, hogy ez az ország nem az övé, hanem a miénk.”