SZEMPONT
A Rovatból

Balogh József: Országos blackout, vagyis teljes áramkimaradás is jöhet a kánikula és a rengeteg napelem miatt

A baj az, hogy a nap este lemegy, a klímák viszont nem állnak le. Balogh József szerint ahhoz, hogy az összeomlást elkerüljük, azonnal változtatni kellene, például sokkal jobban támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, a rengeteg hazai termálvízre.


Nemcsak a melegrekordok dőltek meg sorra, de az áramfogyasztás is soha nem látott magasságokba emelkedett az elmúlt hetekben. Egyre több háztartás használ légkondicionálót, amelyek a forró napokban teljes kapacitással működnek. A baj az, hogy este is, amikor a napelemek nem. Emiatt őrült ingadozásba kezdett az áramár.

Figyelmeztető jel, hogy pénteken Montenegró, Bosznia, Albánia és Horvátország egy részén is kiterjedt áramszünet volt. Podgoricában vízhiány is fellépett, mivel az elektromos hajtású szivattyúk is leálltak. Szerencsére az üzemzavart órákon belül elhárították. De számíthatunk-e itthon is ilyesmire? Balogh József energetikai szakértővel beszélgettünk.

– Ha ilyen durva kánikulák lesznek, miért nem jó megoldás a még több napelem?

– Mindenekelőtt érdemes egy pillantást vetni a Mavir honlapján a rendszerterhelést mutató grafikonra. Az ábra nemcsak az eddigi tényeket rögzíti, de előrejelzi a nap folyamán várható igényeket is. Az ábrán is látszik, hogy miközben a nappali energiaigény alacsonyabb, késő délután felé meredeken megugrik a grafikon.

forrás: Mavir

A megfejtés kézenfekvő: napközben a többlet-energiaigényt sikeresen fedezik a napelemes rendszerek. Ezek azonban fokozatosan csökkenő teljesítményt adnak le, ahogy gyengül a napsugárzás, majd estére teljesen eltűnnek az összképből.

Tehát nem lehet napelemekkel megoldani ezt az egész problémát, hiszen a napelem este nem termel, viszont a fogyasztás ott marad, a légkondit nem kapcsolják ki napnyugtakor.

Azért is marad ott, mert a szigeteletlen Kádár-kockák este bocsátják ki az egész nap a falaikban raktározott meleget. Ilyenkor átmennek radiátorba és fűtenek. Sokan ezt akarják a beépített légkondicionálóval visszahűteni.

– Ugyanakkor a napelemek napközben mégis csak hozzájárulnak az energiatermeléshez. Ez javít valamit a helyzeten, nem?

– A utolsó publikus adat januári. Eszerinti a minimum 255 ezer napelemes rendszer csak este jelenik meg, mint többletfogyasztó. Miközben összesen a magyarországi háztartások negyedének, azaz körülbelül egymillió háztartásnak van légkondicionáló berendezése. A 255 ezer napelemes a nyári időszakban vélhetően nemcsak a saját termelését fedezi, hanem bőven be is termel a hálózatba, tehát a többi klíma többletenergia-igényének egy részét is fedezi.

Este azonban ez a hatalmas mennyiség keresletté válik, és rázúdul az energiapiacra, szinte egyik pillanatról a másikra.

Tehát amikor lemegy a nap, akkor kellene, hogy valaki termeljen áramot. Ez pedig ugye a napelemtől nem elvárható. A hupx.hu (energiatőzsde) oldalon látszik például, hogy július 18-án, 21 órakor 999 euró/MWh az áram tőzsdei ára. Ami pedig délután még csak 78 euró volt. Miért? Hát pont emiatt.

forrás: HUPX

A napelemek már nem csinálnak semmit, lement a nap, viszont ugyanúgy megy a fogyasztás, a légkondi, tévét néznek az emberek. Tehát ez már majdnem négyszámjegyű ár az esti órákra. És emiatt van az, hogy ilyen drága a magyar áram. 236 euró volt aznap a zsinór, a német áram ára 90. Ez brutális eltérés.

– Hogy lesz ebből áramkimaradás?

– Kétfajta áramszünet van. Az egyik az a bejelentett, amikor kapsz egy levelet, hogy 8-tól 13 óráig nem lesz áram. Ez általában akkor van, mikor felújítják a rendszert, tervezett karbantartás van, stb. A második a nem bejelentett, amiről itt beszélünk. Ennek is két alváltozata van. Ez egyik, amikor hirtelen megnő a fogyasztás, például a légkondi miatt. Magyarországon az a szerencsés helyzet van, hogy amikor nőne a légkondik miatt a fogyasztás, mert süt a nap és meleg van, akkor működnek a napelemek is. Kereskedő nyelven úgy mondják, hogy itt egy natural hedge van, természetes fedezete van a légkondik energiaigényének, mert ahogy emelkedik a hőmérséklet, úgy megy felfelé a napelemek termelése is. A másik változata az áramszüneteknek az, amikor hirtelen termelés van. Tehát olyan mennyiségű áram érkezik a rendszerbe, amit az nem tud kezelni. Ez van akkor, ha a napelemek valami miatt termelnek, mert van egy kellemes tavaszi délután, de valójában senkinek nem kell az áram. Ilyenkor jönnek a negatív órák.

Nemrég is volt negatív óra, július 14-én vasárnap a 14. órakor mínusz 72 euró volt az áram ára. Mínusz 72 vasárnap, csütörtökön meg plusz 999. Hát mi megy itt?

Az megy, hogy túl sok a napelem, és előbb-utóbb valóban megvan annak a lehetősége, hogy ebből lesz egy blackout, egy országos áramkimaradás.

– De mégis hogyan?

– Amikor Magyarország nem tud eleget termelni, akkor kimegy a piacra Szlovákiába, Ausztriába, Szerbiába, Romániába, Horvátországba, és megpróbál onnan áramot behozni. Csak ezzel az a baj, hogy amikor a magyarok elkezdenek importálni áramot, akkor a többieknek is kell, mert Horvátországban is lement a nap, Szerbiában is, Romániában is. Tehát előfordulhat az a helyzet, hogy túl sok lesz az áramvásárló az esti órákban, és túl kevés lesz az eladható áram. A vízierőműveket főleg este futtatják fel, a napközben visszatartott vízmennyiséggel, csak előbb-utóbb az is el fog fogyni. Ez nem egy magyar jelenség lesz, hanem regionális, ami elég durva, mert én 55 évesen sem emlékszem arra, hogy országos blackout lett volna. Tehát, hogy az egész országban, vagy a nagy részében elment volna az áram. Amerikában több példa is volt erre. Houstonban, Floridában nem is egyszer történt ilyen a közelmúltban. Még egy térképet is kiadtak róla.

Európában ez nem történik meg gyakran, bár június 21-én a Balkánon nagyon közel kerültek hozzá. Akkor ez Magyarországra nem ért fel. De szerintem ebben a nagyon meleg időben egyre nagyobb a valószínűsége, hogy egy ilyen áramszünet sajnos el fogja érni Magyarországot is.

Nemcsak Magyarországot, az egész régiót, és erre kell majd felkészülni. Az esti óráknál már most is rezeg a léc. A 999 eurós ár az olyan, mintha a piros lámpa folyamatosan villogna, hogy figyeljetek, itt nagy baj lesz. Baj van készülőben, valamit csinálni kell.

– Mit?

– Az a baj, hogy a magyar döntéshozók semmit nem csinálnak, mert ők azt mondják, hogy oké, akkor most meghirdetjük a Napelem Plusz Programot. Hát ember, itt most nem napelem kell, abból már van elég, hanem olyan kell, aki este a 21. órában is áramot tud termelni!

– Azaz?

– Magyarországon vízerőmű nem nagyon van, összesen 50 megawatt. Szélerőmű is lehetne, hiszen este fújhat a szél, ha már lement a nap, de 2016 óta nincs új szélerőmű Magyarországon. De a szélnél is az a baj, hogy vagy fúj, vagy nem fúj. Más kell.

A biomassza a megoldás, a geotermikus energia, rengeteg termálvizünk van. Magyarország ebben nagyhatalom, de nem használja ki.

Maradnak a gázturbinák. De gázturbinát sem építünk, az utolsó megépített gázos erőmű, Gönyű. Itt valami egészen új hozzáállás kellene. Jelenleg Magyarországnak nagyon nagy szerencséje van, hogy tud importálni. Benne van az összekapcsolt piaci rendszerben, és tud áramot behozni Szlovákiából, Ausztriából, Romániából, Horvátországból, sőt Szlovéniából új összeköttetésünk van, meg Szerbiából. De ez nem egy megbízható megoldás, mert ezeken a piacokon, ahogy megy lefelé a víztárolókban a vízszint, ők saját maguk is vételi pozícióba fognak átkerülni az eladásiból. És akkor pedig a piacon nem 999 lesz az esti áramár, hanem 1999, mert egyre kevesebb elektront fog üldözni egyre több potenciális vásárló.

– Van-e olyan ország, amelyik jól csinálja, és biztonságban van?

– Például Ausztria, mert sokkal-sokkal jobb a megújuló termelés belső struktúrája. Persze nem szabad egy az egyben összehasonlítani, mert nagyon mások az adottságai. Először is ott vannak az Alpok, tele vízierőművel. Ezzel együtt az alpesi klíma is nagyon más. Amikor Magyarországon most 35 fok van, Ausztria nagy részén 21 fok. Még a klímák sem járnak. De hogy egészen mást mondjak,

a románok is jól csinálták, hogy nyomták a szeles erőműveket. Dobrudzsában felfuttatták a szélerőműveket.

Magyarországon az borzasztó nagy stratégiai hiba volt, hogy ezeket hosszú ideig nem engedtek telepíteni, mert állítólag a kormány néhány tagjának nem tetszik, ahogy a szélerőmű kinéz. Ez egy abszurdum. A szeles erőművek is nagyon hiányoznak, de

az őrült nagy ziccer, amit Magyarország kihagyott, az a geotermikus energia, különösen a föld alatt lévő termálvíz. A Kárpát-medencének a termálvíz adottsága Európához viszonyítva kiváló, nagyon sok víz van lent.

Le kellene fúrni, onnan felhozni a termálvizet, és nem a gázt kellene elégetni.

Magyarországi energiahelyzet egy júliusi napon, 21 órakor. Látható, hogy még az olajos erőműveket is be kellett indítani, miközben a geotermális energiatermelés nulla (Forrás: entsoe.eu)

A kiegyensúlyozatlan napelem túlfejlesztést a HUPX tökéletesen láthatóvá teszi. Eljön a 21. óra, amikor már nincs napelem, és nincs semmi más, ami ilyenkor beléphetne, az áram ára máris 1000 euró. Valami alternatívában villámgyorsan el kell kezdeni gondolkodni, mielőtt az első blackout, az első nagy regionális áramkimaradás megtörténne.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Zsiday Viktor Donald Trumpról: „Egy totálisan gátlástalan, végtelenül narcisztikus ember, aki egy ötödikes tudásszintjén van”
A befektetési tanácsadó szerint tévedés, hogy Trumpnak lenne bármiféle „Nagy Terve”. Zsiday szerint csak az biztos, hogy bármi megtörténhet.


Donald Trump amerikai elnöknek nincsen „Nagy Terve” – írja blogján Zsiday Viktor. A közgazdász szerint sokan próbálják megfejteni, hogy Trump tetteinek mi ad értelmet, ám hiába:

„Szerintem nincs ilyen terv. Van egy totálisan gátlástalan, végtelenül narcisztikus ember, aki nyilvános megszólalásai alapján egy ötödikes tudásszintjén van, akinek a gazdasági elképzelései, ismeretei alapvetően tévesek, egyszerű gazdasági összefüggéseket nem ért vagy totálisan félreért, aki a világot zérusösszegű játékként látja: amit el tud venni másoktól az övé, és ha ő nem veszi el, akkor a másik nyer. Saját rövid távú érdekein kívül semmi más nem érdekli.”

Zsiday szerint az elnök stábjában a „hosszútávú stratégiaalkotásra képes, felkészült emberek mellett van egy csomó tudatlan törtető is”, és ennek a „vegyes minőségű csapatnak kellene visszafogni az amerikai elnököt”, illetve helyes gazdaságpolitikát csinálni.

„A probléma az, hogy amennyiben ez így van, akkor a gazdaság alakulása borzasztóan nehezen előrejelezhető, befektetési stratégia nehezen készíthető”

– teszi hozzá a befektetési tanácsadó. Szerinte csak egy biztos: hogy „bármi megtörténhet”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Trump tényleg megtette: az amerikai katonai segélyek teljes felfüggesztése padlóra küldheti Ukrajnát
Minden fegyver- és lőszerszállítmányt leállítanak, azokat is, amik már úton vannak Ukrajna felé. Elemzők szerint ha ez nem változik, az ukránok néhány hétig, maximum néhány hónapig tarthatnak ki. Putyin pedig átfogó támadást indíthat.
MTI/EPA/Will Oliver - szmo.hu
2025. március 04.



Donald Trump átmenetileg felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott összes katonai segélyt, erről elsőként a Bloomberg hírügynökség számolt be. A döntés alig néhány nappal azután született, hogy Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök heves összetűzésbe keveredtek a Fehér Házban. A rendelet több mint 1 milliárd dollár értékű, szállítás alatt álló és megrendelt fegyvert és lőszert érint. A Bloomberg szerint

minden olyan katonai szállítás leáll, ami még nem érte el Ukrajna területét, beleértve azokat az eszközöket is, amik már repülőgépeken vagy hajókon vannak, vagy amiket már a lengyel tranzitterületre vittek.

Leáll az a segélyezési program is, amin keresztül Kijev közvetlenül vásárolhatott új katonai eszközöket amerikai védelmi vállalatoktól.

A Guardian azt írja, a döntés hétfőn született, miután a Fehér Házban Trump találkozott JD Vance alelnökkel, Pete Hegseth védelmi miniszterrel, Marco Rubio külügyminiszterrel, Tulsi Gabbarddal, a nemzeti hírszerzés igazgatójával, valamint Trump közel-keleti megbízottjával, Steve Witkoffal.

„Az elnök világossá tette, hogy a békére összpontosít. Szükségünk van arra, hogy partnereink is elkötelezettek legyenek e cél mellett” – mondta a Fehér Ház egyik illetékese a Washington Postnak. A névtelenül nyilatkozó tisztviselő szerint a döntést visszavonják, ha meggyőződnek arról, hogy Zelenszkij jóhiszeműen áll hozzá a béketárgyalásokhoz. A CNN értesülései szerint az amerikaiak azt is elvárják, hogy Zelenszkij kérjen nyilvánosan bocsánatot.

A New York Times szerint Trump döntése drámai módon fokozza a Washington és Kijev közötti szakadékot a konfliktus kritikus pillanatában. Tulajdonképpen egy ultimátum, ami arra kényszerítheti Zelenszkijt, hogy beleegyezzen a Trump feltételei szerinti tűzszünetbe.

A lépés legközvetlenebb haszonélvezője Putyin. Ha a felfüggesztés tartós marad, nagyszabású támadást indíthat Ukrajna ellen, hogy újabb területeket szerezzen. De akár úgy is dönthet, hogy elhúzza a béketárgyalásokat, arra számítva, hogy Trump és Zelenszkij konfliktusa csak még erősebbé teszi pozícióit a csatatéren.

Elemzők szerint Ukrajna saját fegyvergyártásával és az Európából érkező fegyverszállításokkal mindössze néhány hétig, maximum néhány hónapig tarthat ki.

Bár az európai nemzetek többsége Franciaország, Nagy-Britannia és Németország vezetésével a londoni csúcson Zelenszkij mellé állt, rövid távon nincsenek olyan készleteik, amelyekkel pótolhatnák a kiesést. Különösen nagy problémát jelenthet a légvédelmi rendszerek, föld-föld ballisztikus rakéták és nagy hatótávolságú rakéta-tüzérségi rendszerek utánpótlásának megszűnése. Ukrajna nagyvárosait amerikai gyártmányú légvédelmi rendszerek védik a legveszélyesebb orosz rakétáktól, beleértve a rendkívül nehezen elfogható hiperszonikus ballisztikus rakétákat is. Különösen nagy szerepe van ebben a hat Patriot ütegnek.

Amikor az amerikai katonai segélyek tavaly több hónapra leálltak a republikánusok kongersszusi időhúzása miatt, az ukrán légvédelmi egységek alig tudtak védekezni Oroszország legfejlettebb rakétái ellen. A Patriot légvédelmi rendszer biztosította védelmi pajzs fokozatosan meggyengült. Később pedig még a lőszerhasználatot is korlátozni kellett a fronton.

„A hatás nagy lesz. Bénítónak nevezném” – mondta a CNN-nek Mark Cancian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója.

„A frontvonalaik tovább gyengülnek, végül pedig összeomlanak, és Ukrajnának el kell fogadnia egy kedvezőtlen – sőt akár katasztrofális – békemegállapodást.”

„Lehet, hogy van kiút ebből a helyzetből, de ez rendkívül megalázó lesz Zelenszkij számára” – mondta az elemző.

Michael Carpenter, aki Joe Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsát vezette, a BBC-nek nyilatkozva élesen bírálta a döntést. „Egyszerűen megdöbbentő” – mondta. „Ebben a háborúban világos, hogy ki az agresszor és ki az áldozat. Oroszország egyértelműen az agresszor, Ukrajna pedig az áldozat, mégis úgy viselkedünk, mintha ez fordítva lenne. Hogy most épp a védelmi támogatást állítják le, amely lehetővé tenné az ukránok számára, hogy megvédjék hazájukat egy brutális, kegyetlen és nyílt orosz támadással szemben – az egyszerűen felfoghatatlan.”

Trump az elmúlt hetekben egyre inkább átvette Putyin narratíváját az ukrajnai háborúról, azt állítva, hogy az ország megtámadásáért valójában az ukránok a felelősek, Zelenszkij pedig diktátor. Közben Putyint okosnak és ravasznak nevezte, akivel összekovácsolták az elmúlt évek megpróbáltatásai. Ezzel azokra a vizsgálatokra utalt, amikkel megpróbálták feltárni, Oroszország milyen módon befolyásolta az amerikai választásokat 2016-ban, Trump első megválasztásakor.

Mostani megválasztása után először azt követelte Ukrajnától, hogy adja Amerikának ritkaföldfém-bevételeinek felét, amire Zelenszkij hajlandó is lett volna, csakhogy Trump nem akart cserébe semmilyen biztonsági garanciát sem adni. Az ukránok végül belementek abba, hogy enélkül is aláírják a szerződést, csakhogy amikor Zelenszkij Washingtonba utazott az aláírásra, az események váratlan fordulatot vettek. A két vezető példátlan nyilvános vitába keveredett.

Az Ovális Irodában lezajlott találkozó után a Trump-kormányzat azonnal mérlegelni kezdte, hogy leállítsák a katonai segítségnyújtást, a kiképzési támogatást vagy akár a katonai hírszerzési segítséget is. Az egyelőre nem világos, hogy utóbbi leállításáról is született-e döntés.

Trump hétfőn azt mondta, hogy nem hiszi, hogy az ásványkincsekről szóló üzlet meghiúsult volna, de hozzátette, hogy van egy dolog, amit még látni akar Zelenszkijtől, mielőtt újrakezdené a tárgyalásokat. „Nagyobb megbecsülést kellene mutatnia” – mondta Trump az újságíróknak. Előtte pedig arra is reagált, hogy az ukrán elnök szerint a békemegállapodás Oroszországgal „még nagyon-nagyon távol van”.

„Ez a legrosszabb kijelentés, amit Zelenszkij tehetett, és Amerika ezt nem fogja sokáig eltűrni!” – írta Trump a közösségi médiában. Arról is beszélt, hogy Zelenszkij nem marad a helyén, hacsak nem enged a nyomásnak, és nem köt alkut az amerikai feltételekkel. „Ha valaki nem akar üzletet kötni, azt hiszem, az illető nem sokáig lesz itt” - fogalmazott.

Hétfőn Howard Lutnick kereskedelmi miniszter a CNN-nek azt mondta, hogy Zelenszkij „túl messzire ment”, amikor a megállapodás részeként „jóvátételt” és a megszállt területek visszaadását, valamint biztonsági garanciákat követelt Oroszországtól.

„Azt kellene mondania: Szeretjük Amerikát, értékeljük Amerikát, azt akarjuk, hogy mellettünk álljatok, és ha ti úgy gondoljátok, hogy békének kell lennie, akkor békének kell lennie” – mondta Lutnick.

„Ő nem egy béketeremtő” – állította Zelenszkijről –, „ő egy bajkeverő.” Lutnick szerint Trump most „mindkét felet térdre kényszeríti”, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse őket.

Közben a Trump-kormányzat arról is beszámolt, hogy hétfőn terveket dolgoztak ki a Kreml elleni szankciók feloldására, és az Oroszországgal való kapcsolatok helyreállítására. A Reuters információi szerint a Fehér Ház felkérte a pénzügyminisztériumot, hogy készítsen egy listát azokról a szankciókról, amelyeken enyhíthetnek. Ezeket a következő napokban vitatnák meg az oroszokkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Jójárt Krisztián: Katasztrofális következményei lehetnek Magyarország számára annak, hogy teljesen elszigetelődött a saját szövetségi rendszerén belül
Ha kiüresedik a NATO, Magyarország biztonsága veszélybe kerül – mondja a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Ukrajna az amerikai fegyverszállítások felfüggesztése ellenére is kitarthat egy ideig.


Donald Trump hétfőn azonnal hatállyal leállította a fegyverszállításokat Ukrajnának, mire az Európai Bizottság elnöke 800 milliárd eurós fegyverkezési program tervét jelentett be, amiből részben Ukrajna védekezését támogatnák, részben pedig felkészítenék Európát arra, hogy Amerika nélkül is képes legyen megvédeni önmagát Oroszországgal szemben. Trump és Zelenszkij pénteki, példátlan vitája világossá tette, hogy az amerikai elnök minden eszközzel tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni Ukrajnát, anélkül, hogy bármilyen biztonsági garanciát vállalna, és az is, hogy Trump közelebb érzi magához Putyint, mint Zelenszkijt. Közben a nagy európai országok sorra kiálltak Ukrajna mellett, Londonban pedig létrejött a „tettre készek koalíciója”, olyan európai országokból, amelyek akár békefenntartók küldetésére is hajlandóak egy esetleges tűzszünet után. Magyarországot nem hívták meg a londoni csúcsra.

Milyen következményekkel járhatnak a mostani, alapvető változások? Meddig tarthat ki Ukrajna amerikai támogatás nélkül, és a helyére léphet-e Európa? Veszélyes-e Magyarországra az, hogy Orbán-kormány jól láthatóan Trump és Putyin álláspontja mellett van az egyre erőteljesebb európai állásponttal szemben? Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértővel, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem posztdoktori kutatójával beszélgettünk.

– Trump elnök leállítja a fegyverszállításokat Ukrajnának, a már elindult szállítmányokat is visszafordítja. Meddig tarthat így ki Ukrajna az amerikai szállítmányok nélkül?

– Ezt nehéz megmondani, egyáltalán nem tudjuk például, hogy ez leállítás mit takar pontosan. Amit tudunk, mert erről szóltak a hírek, hogy már úton lévő fegyver és lőszerszállítmányok, amik például már Lengyelországban vannak, azokat sem adják át. Azonban azt, hogy például ez kiterjed-e arra, hogy megfosztják Ukrajnát a hírszerzési, kiképzési támogatástól és egyebektől, ezt nem tudjuk. Szerintem erről nincs szó, azaz a hírszerzési támogatást továbbra is megkapja Ukrajna. Nyilván, ha ettől is elvágják, akkor annak azonnal érezhető következményei lesznek.

Ha tényleg csak a fegyverszállítás áll le, akkor nem kell arra készülni, hogy akkor holnap kifogynak a fegyverekből, mert ennek nem lesz azonnali a hatása.

Valószínűleg csak hónapok múltán fogja éreztetni a hatását, illetve annyiban már rövid távon is, hogy elkezdenek az ukránok spórolni a lőszerrel. Amikben továbbra is rá van utalva Ukrajna az Egyesült Államokra, a már említett hírszerzési támogatáson túl, azok főleg a légvédelmi elfogó rakéták, a Patriot rendszerek, ez egy kritikus fontosságú terület, mivel folyamatosan támadják az oroszok az országot. De Ukrajna 2025-ben már nincs annyira ráutalva az amerikai katonai támogatásra, mint korábban. Most már az európaiak is egyre több mindent adnak, az európai hadiipari kapacitások lassan felpörögnek. Például a tüzérségi lőszer tekintetében, a tavalyi év eleji lőszerhiányos időszakhoz képest most már a felek, az oroszok és az ukránok nagyjából paritásban vannak, és

az európaiak erre az évre tudják már fedezni az ukránok tüzérségi lőszerszállítmányát, illetve saját, azaz ukrán kapacitásból is el lehet látni.

Sok olyan terület van, ahol Ukrajna saját maga is képes fegyvereket előállítani. Például ilyenek az FPV drónok, amik a legfontosabb szerepet játsszák a hadszíntéren. A legnagyobb veszteségeket mindkét oldalon most már egyértelműen az FPV drónok okozzák. Ezeket Ukrajna képes saját maga gyártani, illetve átalakítani a Kínából vásárolt eszközöket, és ebből tavaly 2,5 milliót tudtak az ukránok gyártani, tehát többet, mint az oroszok. Emellett a nagy hatótávolságú kategóriába eső drónok, illetve a robotrepülőgépek kategóriájában is van ukrán hazai gyártás.

Elsősorban a hadműveleti mélységi csapásokért felelős, HIMARS rendszerek, illetve a hozzájuk tartozó

Az amerikai katonai támogatás leállítása arra fogja késztetni az ukránokat, hogy még inkább spóroljanak a lőszerrel, és a nagy hatótávolságú rakétatüzérségi lőszerekkel, rakétákkal.

Továbbá kritikus lehet a harcjárművek pótalkatrészekkel való ellátása, ezzel sem tudjuk, hogy állnak az ukránok. Nyilván bonyolítja az összképet, ha ezektől is el lesz vágva Ukrajna, de nem lesz olyan drasztikus a hatása, hogy holnapután érezhető következménye legyen.

– Amennyiben a Starlink-rendszert lekapcsolják, azzal érzékeny kárt tudnak okozni az ukrán hadseregnek.

– Az ukrán vezetési, és a tűzvezetési rendszer nagyban támaszkodik a harctéri kommunikációt biztosító Starlinkre, bár sok olyan kettős felhasználású, azaz polgári és katonai felhasználású eszköz van, tabletek, mobiltelefonok, ahol van hálózati lefedettség, ott ezeket is tudják használni a különböző titkosított, üzenetküldő applikációkkal. De ott, ahol nincs lefedettség, ott a Starlinknek nagyon fontos szerepe volt eddig azért is, mert

a Starlinket nagyon nehéz, gyakorlatilag lehetetlen elektronikai harceszközökkel zavarni, tehát folyamatos, megbízható, biztonságos kommunikációs összeköttetést biztosít. Rövid távon nem látszik, hogy mivel tudnák ezt kiváltani, bár állítólag dolgoznak alternatív megoldásokon.

Az is kérdés, hogy mit, és hogyan kapcsolnak le. Mivel részben ezeket az eszközöket a Pentagon fizeti a Spacexnek, így logikus, hogy ez akár le is állhat, ha arról van szó, hogy a teljes pénzügyi támogatást megvonják az ukránoktól. Nagyjából 40-50 ezer darab Starlink eszköz van Ukrajnában, de ebből 20 ezret a lengyelek fizetnek, a többit más országok, vagy maguk az ukránok. Tehát ha innen nézzük az amerikaiak kiszállását a támogatásból, ez önmagában nem egy drasztikus csapás, mert a rendszereket más forrásból is tudják fizetni, és a már meglévő, Amerika által fizetett rendszereket pedig át tudják venni az európai hatalmak, tehát ez finanszírozható, ez nem probléma.

Probléma akkor lehet, ha lekapcsolják magának a rendszernek az elérhetőségét Ukrajna területén, ezt is meg tudják tenni.

Ez az oroszokat is hátrányosan érintené, hiszen tavaly már az oroszok is igen nagy számban használtak Starlink eszközöket, amiket valamilyen úton-módon be tudtak szerezni, például az Egyesült Arab Emirátusokon keresztül.

– Az európaiak milyen gyorsan tudnak azon területeken az amerikaiak helyére lépni, amiben jelenleg az amerikaiaknak monopóliuma van?

– A kérdés az, hogy most tulajdonképpen az amerikaiak mit akarnak ezzel elérni. Amennyiben ez egy pénzügyi kérdés a részükről, akkor az európaiak még mindig megtehetik, hogy megvásárolják ezeket az eszközöket, kifizetik az amerikaiakat, és akkor ugyanazokhoz a képességekhez továbbra is hozzájut Ukrajna. De itt bizonyosan nem erről van szó,

a támogatás felfüggesztése egyértelműen nyomásgyakorlás,

hiszen pénzügyileg nehezen indokolható, hogy a szállításokat miért állították le azonnal, hiszen a szállítmányokban részben már kifizetett eszközök vannak, amit a Biden-adminisztráció már elfogadott, kifizetett. A másik tétel pedig az, amit a Ukraine Security Assistance Initiative (USAI) keretében pénzben odaadtak az ukránoknak, de ezt csak papíron adták oda, a valóságban ez úgy néz ki, hogy itt is adtak egy keretet, amerikai pénzt, amit az ukránok elkölthetnek fegyverrendszerek beszerzésére, közvetlenül az amerikai hadiipari vállalatoknál. Ennek a pénznek már egy részét elköltötték, már gyártják a megrendelt eszközöket, tehát szerintem itt a szerződéses kötelezettség megszegése is fennáll a Trump-adminisztráció részéről, ha ezeket nem szállítják le az ukránoknak.

De a kormányzat részéről azok a hírek jöttek, hogy ez igazából felfüggesztés, tehát nem megszüntetés.

Azaz a nyomásgyakorlás részét képezi amerikai részről. Demonstrálni akarják Trumpék, amit szóban is megmutattak Zelenszkijnek azon a bizonyos, Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatószerű performanszon, hogy az ukrán elnök nincs abban a helyzetben, hogy bármit is visszautasítson.

– Ez a hozzáállás markáns felfogásbeli szakadékot jelent Amerika és Európa nagy része között, ami a biztonságpolitikai kérdéseket illeti. A vezető európai hatalmak, a britek, a németek, a lengyelek és a franciák vezetésével mintha egy új biztonságpolitikai rendszernek tették volna le az alapkövét. Ha ez így van, ez jelentheti azt, hogy az a NATO, amit eddig idestova most már 70 éve ismerünk, nem létezik többé? Mennyire legyünk biztosak az ötös cikkely érvényességében, ha ilyen hatalmas eltérések vannak az óceán két oldalán?

– Ez a lényeg, és nyilván

Magyarország számára is kulcskérdés, hogy valóban, fennmarad-e a NATO,

már abban az értelemben, hogy nem csak egy szervezet lesz tartalom nélkül, hanem továbbra is hiteles marad-e azok számára, akiket el kell rettenteni. És itt nyilván elsősorban Oroszországról van szó, hiszen a NATO a Szovjetunió elrettentésére jött létre. Valóban úgy tűnik, mintha Trumpék teljesen más paradigmában gondolkodnának, mint ami eddig az amerikai stratégiai érdekeket mozgatta, ami meghatározta az Egyesült Államok és Európa viszonyát. Én is úgy látom, hogy itt más biztonságpolitikai felfogás van, és az európai hatalmak is ezt érzékelik. Az ő felelősségük az, hogy nem nagyon csináltak semmit, pedig hát

legkésőbb tavaly november óta teljesen nyilvánvaló volt, hogy valamit tenni kell, hiszen Trumpot választották elnöknek.

De most már az európai országok keresik a lehetőségeit annak, hogy hogyan tudják megvédeni magukat, hogyan tudják elrettenteni a fenyegetéseket egy NATO utáni világban, ha az Egyesült Államok tényleg megszűnik, megbízható szövetségesnek lenni. Egyelőre itt még nem tartunk szerencsére.

– Ez milyen hatással lehet Magyarország biztonságára? Hiszen Magyarországot meg sem hívták Londonba, Szlovákiával együtt kihagytak minket.

– Katasztrofális következményei lehetnek Magyarország számára annak, hogy teljesen elszigetelődött a saját szövetségi rendszerén belül. Nyilván nem véletlen, hogy meg sem hívják Londonba Magyarországot, és Szlovákiát sem, mert Magyarország az elmúlt években folyamatosan a kerékkötője volt a közös, egységes fellépésnek.

Nyilván hülyék lennének meghívni egy új, formálódó koalícióba egy olyan tagot, aki majd, ha bent van a klubban, akkor szét fog trollkodni mindent.

Sajnos ide juttatta magát Magyarország.

– Elképzelhető, hogy Magyarország a NATO utáni világban biztonságpolitikai vákuumba kerül?

– Igen, ez lehet a legsúlyosabb következménye annak, ami most történik.

– És ha ráadásul Oroszország megnyeri a háborút, akkor még elképzelhető az is, hogy úgy kerül biztonságpolitikai vákuumba, hogy a keleti szomszédunk Oroszország lesz...

– Nehéz elképzelni, hogy Oroszország olyan fölénybe kerüljön, hogy le tudja gyűrni teljes Ukrajnát, tehát szerintem ez nincs a realitások között. Viszont hosszú távon előretekintve, ha véget ér a liberális nemzetközi rend, amit most ismerünk, nem tudjuk, hogy mi fogja felváltani. Erős a gyanúnk, hogy valami olyasmi, ami az európai nagyhatalmi koncert volt a XIX. században. Azaz

visszajönnek a hatalmi érdekszférák, visszajön a nagyhatalmi politika, az érdekérvényesítés.

 

– Végül is lett két szép világháború ebből a világrendből.

– Pontosan. Azt gondolom, hogy a tét az ez. Azt, hogy ehhez kisállamok vezetői miért tapsolnak, azt elképzelni sem tudom.

– Van Magyarországnak még lehetősége csatlakozni a londoni koalícióhoz?

– Nagyon szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Azt gondolom, ezzel a magyar vezetéssel nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Az elmúlt 700 évben ilyen örömmel és önként nem lett senki orosz gyarmat, mint a ma Magyarországnak nevezett terület
A youtuber új videójában nekiment Orbán Viktor gazdasági és külpolitikájának, Ruszin-Szendi Romulusz pálfordulásának és a Curtisszel indított drogellenes felvilágosító kampánynak is.


Újabb videóval jelentkezett a YouTube-on Pottyondy Edina. A humorista ezúttal meglehetősen hosszú, 17 perces anyagban elemezte az elmúlt – kétségtelenül sűrű – hét eseményeit.

Természetesen nem ment el szó nélkül Volodimir Zelenszkij és Donald Trump múlt heti, kudarcba fulladt találkozója mellett. A tárgyalások érzékletes hasonlatai mellett kitért arra is, hogy Szlovákia mellett hazánk is kimaradt a közös európai béketerv kidolgozásának folyamtából. Miközben Orbán Viktor és Szijjártó Péter versenyt örül annak, hogy az ukrán elnök rossz nemzetközi pozícióba került a tárgyalásokon.

Pottyondy megfogalmazása szerint ez hazánknak annyit jelent:

„Az elmúlt 700 évben ilyen örömmel és önként nem lett senki orosz gyarmat, mint a ma Magyarországnak nevezett terület.”

Nemcsak a kormánypárt, hanem az ellenzék is jelentős kritikát kapott ugyanakkor az egykori politikustól. Szerinte soha nem működött, és most sem működik az a taktika, hogy a kormányellenes szereplők alig reagálnak valamilyen problémás hazai ügyre, mondván, hogy az csak kommunikációs „gumicsont”. Szerinte ugyanakkor Orbán Viktor és kormányának működésében látható, hogy már ők sem magabiztosak a sikerüket illetően.

„Nem úgy viselkednek, mint az a csapat, ami eddig gálázott, és 3 góllal vezet. Hanem mint akik sima verségre állnak, és úgy próbálnak fordítani, hogy eltörik az ellenfél irányítójának a lábát, a kapusuk kezét és szögletnél gombostűvel szurkálják a védő seggét” – fogalmazott az influenszer.

Pottyondy Edina kritikával kezelte Ruszin-Szendi Romulusz feltűnését is Magyar Péter mellett, felemlítve, hogy vezérkari főnökként többször is hozott vitatható döntéseket, mielőtt rátért a „damaszkuszi útra”.

Kifigurázta Orbán Viktor mondatait, aki a Telex kamerái előtt a családja gazdagodásáról szóló filmmel, A dinasztiával kapcsolatban azt mondta: ő soha, senkivel nem beszél családon belül gazdasági ügyekről. És élcelődött azon is, hogy Orbán a Kossuth Rádió műsorában arról beszélt, nem érti, hogy miért került 550 forintban a boltban az a tej, amit a gazdák 200 forintért adnak el. Pottyondy szerint „ha húsz év miniszterelnökség után ezzel a kérdéssel megy a kormányülésre, akkor nagyobb a baj, mint gondoltuk.

„Van egy állat. Füvet eszik, jön belőle a tej. És még ezt is sikerült elbaszni!”

– tette hozzá ezzel kapcsolatban a humorista.

Pottyondy Edina teljes videója

Link másolása
KÖVESS MINKET: