„Alice in Orbanland” – németországi sajtóvisszhang az AfD társelnökének budapesti látogatásáról

Donald Trump amerikai elnöknek nincsen „Nagy Terve” – írja blogján Zsiday Viktor. A közgazdász szerint sokan próbálják megfejteni, hogy Trump tetteinek mi ad értelmet, ám hiába:

Zsiday szerint az elnök stábjában a „hosszútávú stratégiaalkotásra képes, felkészült emberek mellett van egy csomó tudatlan törtető is”, és ennek a „vegyes minőségű csapatnak kellene visszafogni az amerikai elnököt”, illetve helyes gazdaságpolitikát csinálni.

– teszi hozzá a befektetési tanácsadó. Szerinte csak egy biztos: hogy „bármi megtörténhet”.

Donald Trump átmenetileg felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott összes katonai segélyt, erről elsőként a Bloomberg hírügynökség számolt be. A döntés alig néhány nappal azután született, hogy Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök heves összetűzésbe keveredtek a Fehér Házban. A rendelet több mint 1 milliárd dollár értékű, szállítás alatt álló és megrendelt fegyvert és lőszert érint. A Bloomberg szerint

Leáll az a segélyezési program is, amin keresztül Kijev közvetlenül vásárolhatott új katonai eszközöket amerikai védelmi vállalatoktól.

A Guardian azt írja, a döntés hétfőn született, miután a Fehér Házban Trump találkozott JD Vance alelnökkel, Pete Hegseth védelmi miniszterrel, Marco Rubio külügyminiszterrel, Tulsi Gabbarddal, a nemzeti hírszerzés igazgatójával, valamint Trump közel-keleti megbízottjával, Steve Witkoffal.

„Az elnök világossá tette, hogy a békére összpontosít. Szükségünk van arra, hogy partnereink is elkötelezettek legyenek e cél mellett” – mondta a Fehér Ház egyik illetékese a Washington Postnak. A névtelenül nyilatkozó tisztviselő szerint a döntést visszavonják, ha meggyőződnek arról, hogy Zelenszkij jóhiszeműen áll hozzá a béketárgyalásokhoz. A CNN értesülései szerint az amerikaiak azt is elvárják, hogy Zelenszkij kérjen nyilvánosan bocsánatot.

A New York Times szerint Trump döntése drámai módon fokozza a Washington és Kijev közötti szakadékot a konfliktus kritikus pillanatában. Tulajdonképpen egy ultimátum, ami arra kényszerítheti Zelenszkijt, hogy beleegyezzen a Trump feltételei szerinti tűzszünetbe.

A lépés legközvetlenebb haszonélvezője Putyin. Ha a felfüggesztés tartós marad, nagyszabású támadást indíthat Ukrajna ellen, hogy újabb területeket szerezzen. De akár úgy is dönthet, hogy elhúzza a béketárgyalásokat, arra számítva, hogy Trump és Zelenszkij konfliktusa csak még erősebbé teszi pozícióit a csatatéren.

Bár az európai nemzetek többsége Franciaország, Nagy-Britannia és Németország vezetésével a londoni csúcson Zelenszkij mellé állt, rövid távon nincsenek olyan készleteik, amelyekkel pótolhatnák a kiesést. Különösen nagy problémát jelenthet a légvédelmi rendszerek, föld-föld ballisztikus rakéták és nagy hatótávolságú rakéta-tüzérségi rendszerek utánpótlásának megszűnése. Ukrajna nagyvárosait amerikai gyártmányú légvédelmi rendszerek védik a legveszélyesebb orosz rakétáktól, beleértve a rendkívül nehezen elfogható hiperszonikus ballisztikus rakétákat is. Különösen nagy szerepe van ebben a hat Patriot ütegnek.

Amikor az amerikai katonai segélyek tavaly több hónapra leálltak a republikánusok kongersszusi időhúzása miatt, az ukrán légvédelmi egységek alig tudtak védekezni Oroszország legfejlettebb rakétái ellen. A Patriot légvédelmi rendszer biztosította védelmi pajzs fokozatosan meggyengült. Később pedig még a lőszerhasználatot is korlátozni kellett a fronton.

„A hatás nagy lesz. Bénítónak nevezném” – mondta a CNN-nek Mark Cancian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója.

„A frontvonalaik tovább gyengülnek, végül pedig összeomlanak, és Ukrajnának el kell fogadnia egy kedvezőtlen – sőt akár katasztrofális – békemegállapodást.”

Michael Carpenter, aki Joe Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsát vezette, a BBC-nek nyilatkozva élesen bírálta a döntést. „Egyszerűen megdöbbentő” – mondta. „Ebben a háborúban világos, hogy ki az agresszor és ki az áldozat. Oroszország egyértelműen az agresszor, Ukrajna pedig az áldozat, mégis úgy viselkedünk, mintha ez fordítva lenne. Hogy most épp a védelmi támogatást állítják le, amely lehetővé tenné az ukránok számára, hogy megvédjék hazájukat egy brutális, kegyetlen és nyílt orosz támadással szemben – az egyszerűen felfoghatatlan.”

Trump az elmúlt hetekben egyre inkább átvette Putyin narratíváját az ukrajnai háborúról, azt állítva, hogy az ország megtámadásáért valójában az ukránok a felelősek, Zelenszkij pedig diktátor. Közben Putyint okosnak és ravasznak nevezte, akivel összekovácsolták az elmúlt évek megpróbáltatásai. Ezzel azokra a vizsgálatokra utalt, amikkel megpróbálták feltárni, Oroszország milyen módon befolyásolta az amerikai választásokat 2016-ban, Trump első megválasztásakor.

Mostani megválasztása után először azt követelte Ukrajnától, hogy adja Amerikának ritkaföldfém-bevételeinek felét, amire Zelenszkij hajlandó is lett volna, csakhogy Trump nem akart cserébe semmilyen biztonsági garanciát sem adni. Az ukránok végül belementek abba, hogy enélkül is aláírják a szerződést, csakhogy amikor Zelenszkij Washingtonba utazott az aláírásra, az események váratlan fordulatot vettek. A két vezető példátlan nyilvános vitába keveredett.

Trump hétfőn azt mondta, hogy nem hiszi, hogy az ásványkincsekről szóló üzlet meghiúsult volna, de hozzátette, hogy van egy dolog, amit még látni akar Zelenszkijtől, mielőtt újrakezdené a tárgyalásokat. „Nagyobb megbecsülést kellene mutatnia” – mondta Trump az újságíróknak. Előtte pedig arra is reagált, hogy az ukrán elnök szerint a békemegállapodás Oroszországgal „még nagyon-nagyon távol van”.

„Ez a legrosszabb kijelentés, amit Zelenszkij tehetett, és Amerika ezt nem fogja sokáig eltűrni!” – írta Trump a közösségi médiában. Arról is beszélt, hogy Zelenszkij nem marad a helyén, hacsak nem enged a nyomásnak, és nem köt alkut az amerikai feltételekkel. „Ha valaki nem akar üzletet kötni, azt hiszem, az illető nem sokáig lesz itt” - fogalmazott.

Hétfőn Howard Lutnick kereskedelmi miniszter a CNN-nek azt mondta, hogy Zelenszkij „túl messzire ment”, amikor a megállapodás részeként „jóvátételt” és a megszállt területek visszaadását, valamint biztonsági garanciákat követelt Oroszországtól.

„Ő nem egy béketeremtő” – állította Zelenszkijről –, „ő egy bajkeverő.” Lutnick szerint Trump most „mindkét felet térdre kényszeríti”, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse őket.

Közben a Trump-kormányzat arról is beszámolt, hogy hétfőn terveket dolgoztak ki a Kreml elleni szankciók feloldására, és az Oroszországgal való kapcsolatok helyreállítására. A Reuters információi szerint a Fehér Ház felkérte a pénzügyminisztériumot, hogy készítsen egy listát azokról a szankciókról, amelyeken enyhíthetnek. Ezeket a következő napokban vitatnák meg az oroszokkal.

Donald Trump hétfőn azonnal hatállyal leállította a fegyverszállításokat Ukrajnának, mire az Európai Bizottság elnöke 800 milliárd eurós fegyverkezési program tervét jelentett be, amiből részben Ukrajna védekezését támogatnák, részben pedig felkészítenék Európát arra, hogy Amerika nélkül is képes legyen megvédeni önmagát Oroszországgal szemben. Trump és Zelenszkij pénteki, példátlan vitája világossá tette, hogy az amerikai elnök minden eszközzel tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni Ukrajnát, anélkül, hogy bármilyen biztonsági garanciát vállalna, és az is, hogy Trump közelebb érzi magához Putyint, mint Zelenszkijt. Közben a nagy európai országok sorra kiálltak Ukrajna mellett, Londonban pedig létrejött a „tettre készek koalíciója”, olyan európai országokból, amelyek akár békefenntartók küldetésére is hajlandóak egy esetleges tűzszünet után. Magyarországot nem hívták meg a londoni csúcsra.

Milyen következményekkel járhatnak a mostani, alapvető változások? Meddig tarthat ki Ukrajna amerikai támogatás nélkül, és a helyére léphet-e Európa? Veszélyes-e Magyarországra az, hogy Orbán-kormány jól láthatóan Trump és Putyin álláspontja mellett van az egyre erőteljesebb európai állásponttal szemben? Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértővel, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem posztdoktori kutatójával beszélgettünk.

– Trump elnök leállítja a fegyverszállításokat Ukrajnának, a már elindult szállítmányokat is visszafordítja. Meddig tarthat így ki Ukrajna az amerikai szállítmányok nélkül?

– Ezt nehéz megmondani, egyáltalán nem tudjuk például, hogy ez leállítás mit takar pontosan. Amit tudunk, mert erről szóltak a hírek, hogy már úton lévő fegyver és lőszerszállítmányok, amik például már Lengyelországban vannak, azokat sem adják át. Azonban azt, hogy például ez kiterjed-e arra, hogy megfosztják Ukrajnát a hírszerzési, kiképzési támogatástól és egyebektől, ezt nem tudjuk. Szerintem erről nincs szó, azaz a hírszerzési támogatást továbbra is megkapja Ukrajna. Nyilván, ha ettől is elvágják, akkor annak azonnal érezhető következményei lesznek.

Valószínűleg csak hónapok múltán fogja éreztetni a hatását, illetve annyiban már rövid távon is, hogy elkezdenek az ukránok spórolni a lőszerrel. Amikben továbbra is rá van utalva Ukrajna az Egyesült Államokra, a már említett hírszerzési támogatáson túl, azok főleg a légvédelmi elfogó rakéták, a Patriot rendszerek, ez egy kritikus fontosságú terület, mivel folyamatosan támadják az oroszok az országot. De Ukrajna 2025-ben már nincs annyira ráutalva az amerikai katonai támogatásra, mint korábban. Most már az európaiak is egyre több mindent adnak, az európai hadiipari kapacitások lassan felpörögnek. Például a tüzérségi lőszer tekintetében, a tavalyi év eleji lőszerhiányos időszakhoz képest most már a felek, az oroszok és az ukránok nagyjából paritásban vannak, és

Sok olyan terület van, ahol Ukrajna saját maga is képes fegyvereket előállítani. Például ilyenek az FPV drónok, amik a legfontosabb szerepet játsszák a hadszíntéren. A legnagyobb veszteségeket mindkét oldalon most már egyértelműen az FPV drónok okozzák. Ezeket Ukrajna képes saját maga gyártani, illetve átalakítani a Kínából vásárolt eszközöket, és ebből tavaly 2,5 milliót tudtak az ukránok gyártani, tehát többet, mint az oroszok. Emellett a nagy hatótávolságú kategóriába eső drónok, illetve a robotrepülőgépek kategóriájában is van ukrán hazai gyártás.

Elsősorban a hadműveleti mélységi csapásokért felelős, HIMARS rendszerek, illetve a hozzájuk tartozó

Továbbá kritikus lehet a harcjárművek pótalkatrészekkel való ellátása, ezzel sem tudjuk, hogy állnak az ukránok. Nyilván bonyolítja az összképet, ha ezektől is el lesz vágva Ukrajna, de nem lesz olyan drasztikus a hatása, hogy holnapután érezhető következménye legyen.

– Amennyiben a Starlink-rendszert lekapcsolják, azzal érzékeny kárt tudnak okozni az ukrán hadseregnek.

– Az ukrán vezetési, és a tűzvezetési rendszer nagyban támaszkodik a harctéri kommunikációt biztosító Starlinkre, bársok olyan kettős felhasználású azaz polgári és katonai felhasználású eszköz van, tabletek, mobiltelefonok, ahol van hálózati lefedettség, ott ezeket is tudják használni a különböző titkosított, üzenetküldő applikációkkal. De ott, ahol nincs lefedettség, ott a Starlinknek nagyon fontos szerepe volt eddig, azért is, mert

Az is kérdés, hogy mit, és hogyan kapcsolnak le. Mivel részben ezeket az eszközöket a Pentagon fizeti a Spacex-nek, így logikus, hogy ez akár le is állhat, ha arról van szó, hogy a teljes pénzügyi támogatást megvonják az ukránoktól. Nagyjából 40-50 ezer darab Starlink eszköz van Ukrajnában, de ebből 20 ezret a lengyelek fizetnek, a többit más országok, vagy maguk az ukránok. Tehát ha innen nézzük az amerikaiak kiszállását a támogatásból, ez önmagában nem egy drasztikus csapás, mert a rendszereket más forrásból is tudják fizetni, és a már meglévő, Amerika által fizetett rendszereket pedig át tudják venni az európai hatalmak, tehát ez finanszírozható, ez nem probléma.

Ez az oroszokat is hátrányosan érintené, hiszen tavaly már az oroszok is igen nagy számban használtak Starlink eszközöket, amiket valamilyen úton-módon be tudtak szerezni, például az Egyesült Arab Emirátusokon keresztül.

– Az európaiak milyen gyorsan tudnak azon területeken az amerikaiak helyére lépni, amiben jelenleg az amerikaiaknak monopóliuma van?

– A kérdés az, hogy most tulajdonképpen az amerikaiak mit akarnak ezzel elérni. Amennyiben ez egy pénzügyi kérdés a részükről, akkor az európaiak még mindig megtehetik, hogy megvásárolják ezeket az eszközöket, kifizetik az amerikaiakat, és akkor ugyanazokhoz a képességekhez továbbra is hozzájut Ukrajna. De itt bizonyosan nem erről van szó,

hiszen pénzügyileg nehezen indokolható, hogy a szállításokat miért állították le azonnal, hiszen a szállítmányokban részben már kifizetett eszközök vannak, amit a Biden-adminisztráció már elfogadott, kifizetett. A másik tétel pedig az, amit a Ukraine Security Assistance Initiative (USAI) keretében pénzben odaadtak az ukránoknak, de ezt csak papíron adták oda, a valóságban ez úgy néz ki, hogy itt is adtak egy keretet, amerikai pénzt, amit az ukránok elkölthetnek fegyverrendszerek beszerzésére, közvetlenül az amerikai hadiipari vállalatoknál. Ennek a pénznek már egy része el van költve, már gyártják a megrendelt eszközöket, tehát szerintem itt a szerződéses kötelezettség megszegése is fennáll a Trump-adminisztráció részéről, ha ezeket nem szállítják le az ukránoknak.

Azaz a nyomásgyakorlás részét képezi amerikai részről. Demonstrálni akarják Trumpék, amit szóban is megmutattak Zelenszkijnek azon a bizonyos, Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatószerű performanszon, hogy az ukrán elnök nincs abban a helyzetben, hogy bármit is visszautasítson.

– Ez a hozzáállás markáns felfogásbeli szakadékot jelent Amerika és Európa nagy része között, ami a biztonságpolitikai kérdéseket illeti. A vezető európai hatalmak, a britek, a németek, a lengyelek és a franciák vezetésével mintha egy új biztonságpolitikai rendszernek tették volna le az alapkövét. Ha ez így van, ez jelentheti azt, hogy az a NATO, amit eddig idestova most már 70 éve ismerünk, nem létezik többé? Mennyire legyünk biztosak az ötös cikkely érvényességében, ha ilyen hatalmas eltérések vannak az óceán két oldalán?

– Ez a lényeg, és nyilván

már abban az értelemben, hogy nem csak egy szervezet lesz tartalom nélkül, hanem továbbra is hiteles marad-e azok számára, akiket el kell rettenteni. És itt nyilván elsősorban Oroszországról van szó, hiszen a NATO a Szovjetunió elrettentésére jött létre. Valóban úgy tűnik, mintha Trumpék teljesen más paradigmában gondolkodnának, mint ami eddig az amerikai stratégiai érdekeket mozgatta, ami meghatározta az Egyesült Államok és Európa viszonyát. Én is úgy látom, hogy itt más biztonságpolitikai felfogás van, és az európai hatalmak is ezt érzékelik. Az ő felelősségük az, hogy nem nagyon csináltak semmit, pedig hát

De most már az európai országok keresik az alternatíváit annak, hogy hogyan tudják megvédeni magukat, hogyan tudják elrettenteni a fenyegetéseket egy NATO utáni világban, ha az Egyesült Államok tényleg megszűnik, megbízható szövetségesnek lenni. Egyelőre itt még nem tartunk szerencsére.

– Ez milyen hatással lehet Magyarország biztonságára? Hiszen Magyarországot meg sem hívták Londonba, Szlovákiával együtt kihagytak minket.

– Katasztrofális következményei lehetnek Magyarország számára annak, hogy teljesen elszigetelődött a saját szövetségi rendszerén belül. Nyilván nem véletlen, hogy meg sem hívják Londonba Magyarországot, és Szlovákiát sem, mert Magyarország az elmúlt években folyamatosan a kerékkötője volt a közös, egységes fellépésnek.

Sajnos ide juttatta magát Magyarország.

– Elképzelhető, hogy Magyarország a NATO utáni világban biztonságpolitikai vákuumba kerül?

– Igen, ez lehet a legsúlyosabb következménye annak, ami most történik.

– És ha ráadásul Oroszország megnyeri a háborút, akkor még elképzelhető az is, hogy úgy kerül biztonságpolitikai vákuumba, hogy a keleti szomszédunk Oroszország lesz...

– Nehéz elképzelni, hogy Oroszország olyan fölénybe kerüljön, hogy le tudja gyűrni teljes Ukrajnát, tehát szerintem ez nincs a realitások között. Viszont hosszú távon előre tekintve, ha véget ér a liberális nemzetközi rend, amit most ismerünk, nem tudjuk, hogy mi fogja felváltani. Erős a gyanúnk, hogy valami olyasmi, ami az európai nagyhatalmi koncert volt a XIX. században. Azaz

– Végül is lett két szép világháború ebből a világrendből.

– Pontosan. Azt gondolom, hogy a tét az ez. Azt, hogy ehhez kisállamok vezetői miért tapsolnak, azt elképzelni sem tudom.

– Van Magyarországnak még lehetősége csatlakozni a londoni koalícióhoz?

– Nagyon szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Azt gondolom, ezzel a magyar vezetéssel nincs.

Pete Hegseth védelmi miniszter titkos utasítást adott az Oroszország elleni támadó kiberműveletek teljes leállítására. A döntés még azelőtt született, hogy Donald Trump elnök összetűzésbe került volna az ukrán elnökkel a Fehér Házban. Trump arra számít, hogy Putyin viszonozza a gesztust, és visszafogja az Egyesült Államok és szövetségesei ellen zajló „árnyékháborút”.

A New York Times azt írja, hírszerzési szempontból létfontosságú, hogy az Egyesült Államok továbbra is hozzáférjen a legfontosabb orosz hálózatokhoz. Ez ahhoz is elengedhetetlen lenne, hogy megtudják, mik Putyin valódi szándékai az esetleges béketárgyalás során, és milyen belső viták zajlanak Oroszországban.

Az oroszok feltételezhetően megpróbáltak kommunikációs kábeleket elvágni, rejtélyes robbantásokat hajtottak végre, és merényleteket is szerveztek. Az egyik célpont a legnagyobb német fegyvergyártó cég vezérigazgatója volt. Az Egyesült Államok eddig központi szerepet játszott abban, hogy segítse Európa védekezését, gyakran titkos kiberműveletekkel. Ez az együttműködés azonban most veszélybe kerülhet.

Az elmúlt hónapokban az Egyesült Államokban is megszaporodtak a kórházakat, infrastruktúrát és városokat célzó zsarolóvírusos támadások, amelyek többsége Oroszországból indult. Az amerikai hírszerzés szerint ezek jórészt bűnszervezetek akciói, amelyeket az orosz titkosszolgálatok vagy támogatnak, vagy engednek működni.

Oroszország a legutóbbi amerikai elnökválasztási kampány során is agresszív befolyásolási kampányt folytatott. Az Egyesült Államok Kiberparancsnoksága titkos műveletek sorát hajtotta végre, hogy megzavarja az orosz beavatkozási kísérleteket.

A New York Times szerint Biden csapata a hatalomátadáskor külön tájékoztatást adott Trump embereinek az oroszok által tervezett akciókról, például a tengeralatti kommunikációs kábelek elvágására irányuló orosz tervekről, valamint arról az amerikai figyelmeztetésről, amelyet Putyinnak küldtek egy tavalyi incidens kapcsán. Az amerikai hírszerzés szerint ugyanis az oroszok azt tervezték, hogy robbanóanyagokat helyeznek el teherszállító repülőgépeken, amiket az Egyesült Államokba küldenek. A Biden-kormányzat világossá tette, hogy ha emiatt légikatasztrófa történik, annak súlyos következményei lesznek.

Marco Rubio külügyminiszter vasárnap az ABC „This Week” című műsorában arról beszélt, hogy sürgősen tárgyalóasztalhoz kell ültetni Oroszországot Ukrajna ügyében. Bár a kibertámadások leállításáról nem kérdezték, általánosságban elmondta, mik a megfontolásaik Putyinnal kapcsolatban.

Chuck Schumer demokrata szenátor szerint Trump „szabad utat enged Putyinnak”, miközben Oroszország továbbra is kibertámadásokat indít az amerikai kritikus infrastruktúra ellen. Schumer szerint ez „súlyos stratégiai hiba”.

Az oroszok elleni műveletek egy részét egyébként jelenleg a brit Kormányzati Kommunikációs Központ (GCHQ) irányítja, amely a második világháborúban feltörte az Enigma-kódokat. Kanada is részt vesz a kiberműveletekben, és az amerikai lap szerint elképzelhető, hogy a brit és kanadai hírszerzés folytatja ezt a munkát, miközben az Egyesült Államok a Kínával való kibercsatára összpontosít.