A nyugati országok augusztus 20-i köszöntését hiányolta a fideszes politikus – csak épp nem volt igaza

Hétfőn hatalmas áramszünet bénította meg az Ibériai-félsziget nagy részét. Portugália és Spanyolország mellett egy ideig Dél-Franciaország és Andorra egyes részei is áram nélkül maradtak. Az áramszünet nem sokkal dél után kezdődött, és milliókat érintett mindkét országban. Olyan nagyvárosok is sötétbe borultak, mint Madrid, Lisszabon, Sevilla, Barcelona, Valencia, Málaga, Bilbao és Cádiz.

Az ilyen oszcillációk szinkronizálási hibát eredményezhetnek a különböző áramhálózatok között, ami dominóhatáshoz vezethet.

A spanyol hálózatot üzemeltető Red Eléctrica gyorsan megerősítette az áramszünet tényét, és közölte, hogy az energiaszolgáltatókkal közösen dolgoznak a helyreállításon. A cég vezérigazgatója, Eduardo Prieto később újságíróknak azt mondta: „hat és tíz óra közötti időt vesz igénybe” a probléma megoldása, írta a BBC.

A spanyol szolgáltató egyelőre nem reagált a portugálok felvetésére. Korábban a spanyol hatóságok azt mondták, hogy 10 órán belül helyreállhat az áramszolgáltatás, de a portugálok nem voltak ennyire optimisták, írta a BBC.

António Costa, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy az érintett kormányokkal történt konzultáció után nincs kibertámadásra utaló jel, ami megerősíti a portugálok álláspontját. Luís Montenegro portugál kormányfő is azt mondta délután, hogy „nincs jele”, hogy kibertámadás történt volna, de azt is hozzátette, hogy az áramszünet eredete biztosan nem Portugáliában keresendő.

A teljes áramkimaradás pontos oka még három órával a kezdete után sem volt egyértelmű. Az első jelentések azt valószínűsítették, hogy az egész félszigeten rendszerszintű meghibásodás történt, de a vizsgálatok még folynak.

Déltől kezdve hatalmas áramszünet érinti Spanyolországot és Portugáliát, a kontinensen kívüli szigetek kivételével. Lakosok milliói maradtak áram nélkül, a közlekedésben és a kommunikációban is fennakadások alakultak ki.

A spanyol országos közlekedési vállalat (Renfe) közlése szerint 12:30 óta nincs mozgás és indulás az állomásokról, mivel a vasúti hálózaton feszültségesés történt. A madridi Barajas és a barcelonai El Prat repülőtéren több járat is fennakadásba ütközött. A közlekedési lámpák és a bevásárlóközpontok működésében is problémák léptek fel.

Portugáliában is hasonló a helyzet. A lisszaboni repülőtéren több ezer utas tapasztalt fennakadásokat, miután az áramszolgáltatás leállt. A Red Eléctrica Nacional megerősítette, hogy az egész országot érinti a hiba. A portugál kormány eddig nem adott ki hivatalos magyarázatot.

A spanyol egészségügyi rendszer továbbra is működik, mert a kórházak generátorokkal biztosítják az alapvető ellátást. A madridi Gregorio Marañón kórházban vészhelyzeti bizottságot aktiváltak. Van olyan hely is, ahol a sürgős műtéteket megtartották, a nem sürgős beavatkozásokat azonban átmenetileg felfüggesztették. A barcelonai Mar Kórházban a működés zavartalan.

A spanyol villamosenergia-ellátásért felelős cég közlése szerint „a helyreállítás folyamata az átviteli hálózat fokozatos energizálását jelenti, ahogy a termelő egységek újra bekapcsolódnak”. A cég hozzátette: „Tovább dolgozunk az áramellátás helyreállításán.”

Az ipari termelés is leállt több helyen. A Ford almussafesi üzemében sötétség volt, az Iveco madridi és valladolidi gyáraiban szintén leálltak a gépek.

A spanyol tőzsde működése zavartalan, ugyanakkor az áramszünet miatt fel kellett függeszteni a Madrid Open tenisztorna mérkőzéseit.

A Kanári- és a Baleár-szigeteket nem érintette az áramszünet. A Kanári-szigeteken minden sziget külön rendszert működtet, a Baleár-szigetek Mallorca–Menorca és Ibiza–Formentera rendszere pedig víz alatti kábellel kapcsolódik a szárazföldhöz.

A spanyol közlekedési hatóság azt kérte a lakosságtól, hogy csak végszükség esetén induljanak útnak, mert „a közlekedési lámpák és jelzőtáblák nem működnek”.

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nettó 38,2 milliárd, bruttó 48,6 milliárd forint értékben kötött keretszerződést új autók beszerzésére. A Magyar Hang a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény alapján számolt be az ügyről.

A hirdetményből nem derült ki, hogy pontosan milyen típusokból mennyit szereznek be, és az sem, hogy kik kapják meg az autókat. Annyi biztos, hogy az alsó-középkategóriás modellekre 1,1 milliárd forintot, míg a felső-középkategóriás, államtitkárok és miniszterek által is használt járművekre 11 milliárd forintot szánnak.

A KEF három cég között osztotta szét a megbízásokat: a Porsche Hungária és a Porsche Lízing 34 milliárd forint értékben szállíthat autókat, a Magyar Suzuki 10,6 milliárd forintért, míg a Pappas Autó 3,6 milliárd forintért biztosíthat járműveket.

Magyar Péter szerint a Fidesz és az óellenzéki pártok közösen próbálják megakadályozni, hogy a Tisza Párt elinduljon a jövő évi országgyűlési választáson. A hétfői Magyar Infón arról beszélt, hogy hónapok óta zsarolják, fenyegetik és próbálják megvesztegetni a munkatársait. Azt mondta, több helyről is olyan információk jutottak el hozzájuk, hogy kábítószert helyezhetnek el az ő vagy a munkatársai csomagjaiban, autóiban, ingatlanjaiban. Egy korábbi videóban azt is mondta, hogy a drogtörvények szigorítása ezt készíti elő. Magyar hangsúlyozta, hogy sem ő, sem a munkatársai nem fogyasztanak kábítószert, és ha kell, drogteszttel igazolják ezt. Hozzátette: akár heti rendszerességgel is készek drogtesztet végezni, és ugyanezt elvárnák a Fidesztől, valamint Deutsch Tamástól is.

Beszélt arról is, hogy gyerekeivel zsarolják. Állítása szerint megfenyegették, hogy elveszik tőle a közös felügyeletet. Magyar azt mondta, olyan üzeneteket is kapott, hogy mesterséges intelligenciával manipulált szexvideókat készülnek nyilvánosságra hozni róla. Úgy fogalmazott: „nem tudom, hogy igaziakat-e, vagy éppen mesterséges intelligenciával készített videókat”, de ettől sem fognak megijedni.

Az eseményen Tarr Zoltán EP-képviselő is felszólalt, aki a pártfinanszírozási rendszert kritizálta. Magyar hozzátette, hogy a Tisza meg tud élni a támogatói hozzájárulásokból.

Magyar szerint a kormány változtat a választási szabályokon is. Azt mondta, eltörlik a győzteskompenzációt, hogy nehezebb helyzetbe hozzák a Tiszát és megakadályozzák, hogy kétharmados többséget szerezzen. Úgy vélte, hogy Gulyás Gergely tagadása ellenére is eltörlik majd ezt a szabályt, szerinte a kancelláriaminiszter hazudott. Szerinte a közös listaállítás szabályait is módosítják: eddig két párt együtt indulásakor 10, több párt esetén 15 százalékot kellett elérni, ezt most öt százalékra csökkentik. Úgy látja, további szigorítások jönnek a pártok indulására vonatkozó adminisztratív szabályokban is.

Magyar azt is mondta, hogy eltörlik az összeférhetetlenséget a polgármesterek és az országgyűlési képviselők között, és ha kell, akár 1 százalékra is leviszik a parlamenti bejutási küszöböt. Ezzel szerinte néhány népszerűbb óellenzéki polgármestert akarnak helyzetbe hozni.

Szerinte a jelöltállítási határidő idején a Fidesz és az óellenzék közösen fogja levadászni a tiszás jelölteket, hogy ne tudjanak helyettük újat találni. Úgy fogalmazott, hogy ezért cserébe 5-10 budapesti körzetet kapnak majd a szatellit ellenzéki pártok a Fidesztől.

„Ne lepődjenek meg, ha az lesz a hír a propagandában, hogy külföldön széfet vagy offshore számlát találtak Magyar Péter nevén” – fogalmazott. Hozzátette: „Ez nem így működik. Hiába zsarolnak akár engem, akár a kollégákat, hiába próbálják megvesztegetni a munkatársainkat. Bármilyen eszközzel fenyegetnek is, egyre inkább tudjuk, hogy jó úton járunk, és nem félünk, mert nem vagyunk egyedül a pályán.”

Azt is elmondta, hogy szerinte az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum összefogásra készül. Úgy vélte, „rossz nyelvek szerint a főpolgármesternek is lehet benne szerepe”. Magyar szerint a cél az, hogy 1-2 százalékot leszakítsanak a kormányváltást akarók táboráról.

Kitért arra is, hogy szerinte Mesterházy Attila minden támogatást megkap a Fidesztől, hogy baloldali minipártot építsen. A DK-ról és Gyurcsány Ferencről azt mondta, hogy országos és helyi szinten a narancssárga és a kék Fidesz hogyan működik együtt. Hozzátette: „Senki se lepődjön meg, ha újabb pártokat gründol a Fidesz az ellenzéki szavazók megosztására.”

Magyar Péter szerint a Mi Hazánk is csak látszólag ellenzéki párt, mert vezetője miniszterekkel mosolyog közösen, és soha nem támadja a kormánypropaganda. Úgy fogalmazott, hogy néha nehéz eldönteni, hogy a Fidesz írja a Mi Hazánk programját, vagy Toroczkai László fogalmazza a Fidesz–Mi Hazánk koalíciós megállapodást.

– jelentette ki Magyar, aki szerint ez annak a jele, hogy a Fidesz pániküzemmódban van.

Az eseményen az uniós pénzek kérdése is előkerült. Kollár Kinga EP-képviselő korábbi kijelentése miatt került a kormánypárti kommunikáció célkeresztjébe. Tarr Zoltán arról beszélt, hogy az EP-ben azért dolgoznak, hogy a befagyasztott uniós pénzek eljussanak Magyarországra, de ne a korrupt kormány kezébe kerüljenek.

Magyar Péter Bóka János uniós ügyekért felelős minisztert is bírálta, amiért szerinte nem jár ki Brüsszelbe tárgyalni a pénzek hazahozataláról. Üzent is a miniszterelnöknek: „Miniszterelnök elvtárs, innen is szeretném üzenni, hogy nem félünk, és nem is félhetünk, mert mögöttünk áll egyre több jó érzésű magyar ember. Higgye el, hogy a magyarok többsége békés úton szeretné lezárni az Orbán–Gyurcsány-korszak húsz évét, de van az a pont, amikor a magyarok nem fognak meghátrálni.”

Beszélt arról is, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár nem tesz semmit a kórházak helyzetének rendezése érdekében, és hogy szerinte az egészségügyben igenis van korrupció, ellentétben Takács állításaival.

Az eseményen néhány videót is lejátszottak, amelyek szerintük a fideszes kommunikáció ellentmondásait mutatják, például azt, hogy egyszerre állítják, hogy jönnek az uniós pénzek, máskor pedig azt, hogy a Tisza miatt nem érkeznek meg. Tarr szerint „hallgatni is szörnyű a fideszesek szemenszedett hazugságait, mert egy hang nem igaz belőlük.”

Tarr felidézte, hogy az Erasmus-program felfüggesztéséért is az Orbán-kormány lépései felelősek, és hogy a kabinet azóta sem hajlandó helyrehozni a hibát.

Magyar ígéretet tett arra, hogy hazahozzák a magyaroknak járó uniós pénzeket, ami fejenként 800 ezer forintot jelentene. Szerinte ez a közlekedés, az egészségügy, az energetikai megújulás és a kkv-k támogatása szempontjából is fontos lesz, és a Tisza egyik fő politikai vállalása.