A GKI Gazdaságkutató Zrt. a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján megrajzolta Magyarország friss átlagbértérképét – írja a hvg.hu.
Eszerint 2022-ben bruttó 418 ezer, nettó 285 ezer forint volt az átlagos havi kereset az országban. Ez utóbbi csaknem ötvenezer forinttal kevesebb, mint a KSH által számított 332,5 ezer forint.
A magyar települések közül Gosztolán a legmagasabb a havi átlag nettó, az alig ötven lakosú, turizmusból és welness-szolgáltatásokból élő faluban 689 ezer forintot keresnek átlagban a munkavállalók.
A városok közt a legmagasabb nettó átlagbért Diósdon keresik (436 ezer), a megyei jogú városok közül pedig Székesfehérváron (346 ezer). Budapesten a legmagasabb átlagos havi nettó kereset 370 ezer forint, a fővároson belül pedig a II. kerület emelkedik ki 568 ezer forinttal.
Az adatok szerint a budapesti munkavállók átlagosan 22 százalékkal keresnek többet, mint egy megyei jogú városi munkavállaló, 36 százalékkal többet, mint egy városi munkavállaló és 52 százalékkal többet, mint egy községi munkavállaló.
Magyarország 19 megyéjéből 14-ben az országos átlag alatt volt a kereset.
Pest megye áll az első helyen 315 ezerrel, második Győr-Moson-Sopron 304 ezerrel, a dobogó harmadik fokára pedig Fejér fért fel 301 ezerrel.
A legkevesebbet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lehet keresni (222 ezer), ezt követi Békés (234 ezer), míg Nógrád és Somogy megyében 239 ezer forintot lehet keresni átlagban.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján megrajzolta Magyarország friss átlagbértérképét – írja a hvg.hu.
Eszerint 2022-ben bruttó 418 ezer, nettó 285 ezer forint volt az átlagos havi kereset az országban. Ez utóbbi csaknem ötvenezer forinttal kevesebb, mint a KSH által számított 332,5 ezer forint.
A magyar települések közül Gosztolán a legmagasabb a havi átlag nettó, az alig ötven lakosú, turizmusból és welness-szolgáltatásokból élő faluban 689 ezer forintot keresnek átlagban a munkavállalók.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A politika folyamatos verseny, a XXI. században pedig már nemcsak a szavazatokért, de a közösségi médiás megjelenésért is.
Ez a tény is vezethette Magyar Pétert, amikor kedd este megköszönte követőinek, hogy a TikTokon elérte a 233 ezret követőinek száma.
„Hálásan köszönöm, hogy alig egy év után, a Youtube után már a TikTok-on is többen követtek, mint Orbán Viktort”
– írta bejegyzésében az ellenzéki politikus. Hozzátette: „Mindezt úgy, hogy a miniszterelnök több százmillió forint közpénzt ver el hirdetésre, lájkok és követők vásárlására. Én pedig pontosan nulla forintot költöttem erre”.
Igaz az is, hogy Magyar Péter ügyesen választotta ki, hogy melyik számokat érdemes kiemelnie. Facebookon és Instagramon ugyanis egyelőre még Orbán Viktor vezet. Instán 244 ezer-187 ezerre, míg Facebookon behozhatatlannak tűnő előnnyel, 1,3 millióval az 535 ezerrel szemben. Igaz, ez utóbbit a Tisza elnöke mindössze 14 hónap alatt hozta össze.
Elfoglalták a Szabadság hidat a tüntetők – a készenléti rendőrök is felvonultak, de így is piknikhangulat van
Néhány százan átvonultak az Erzsébet hídtól a szomszédosra, de kérdéses, meddig sikerül blokkolniuk azt a számos rendőr mellett. Igaz, a forgalom így is, úgy is áll.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.
A demonstrálók végül megunták a helyzetet, és elindultak a Szabadság hídra. Útközben céljuk végül sikerült, mert az úttesten haladva meg tudták bénítani a Vámház körút és a Fővám tér forgalmát.
A néhány száz fős tömeg végül negyed 7 után valamivel sikeresen elfoglalta a Szabadság hidat.
A híd két oldalát közben rendőrök lezárták, miközben folyamatosan újabb szirénázó autók érkeztek. A tüntetők innen valószínűleg nem mennek majd tovább, de a pontos terv egyelőre nem ismert. Ahogy az sem látszik még, hogy ennyi embernek sikerül-e blokkolnia majd a híd forgalmát.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.
„Totálisan szétverhetik a meglévő ingatlanok értékét” – Vakmajom durván beleszállt Navracsics törvénytervezetébe
A befektetési szakember szerint a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény óriási veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosoknak. Gyakorlatilag azonnal negatív hatással járna.
Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.
A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.
A szakember azt írta, a javaslat „településvédelem” címszó alatt lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok megtiltsák a tulajdonszerzést, a beköltözést és még a lakcímbejelentést is. Szerinte ez oda vezet, hogy az ingatlanokat nem lehet majd szabadon eladni vagy kiadni. Azt írta:
„Vissza a kommunizmusba. Tehát totálisan szétverhetik vele a meglévő ingatlanok értékét.”
Faragó szerint ott, ahol nem lehet szabadon adni-venni, az ingatlan „tán a felét” éri annak, mint ahol lehet. Úgy látja, már az is leértékelő hatással bír, ha csak lehetőség van a tiltásra, mert elriasztja a vevőket.
Azt írta: „Ha volna Magyarországon jogállam, az Alkotmánybíróság csírájában megsemmisítené az egészet.”
A bejegyzésben azt is kijelentette: „Igazi kommunista tempó. A legalapvetőbb jog, a tulajdonjog full korlátozása ez a tervezet. És a szabad költözés jogáé is.” Úgy véli, a helyi lakosoknak azonnal el kellene zavarni az ilyen szabályozást bevezető önkormányzatokat, mert különben az ingatlanjaik semmit sem fognak érni.
A posztban megemlítette, hogy Európában – például Tallinnban, Mallorcán, Bécsben vagy a Kanári-szigeteken – szabadon lehet ingatlant vásárolni EU-polgárként, de „az agglomerációs/balatonparti Mucsaröcsögén nem, mert megtiltják?”
A szakember kiemelte: nem is kell tényleges tiltás, már a lehetősége is elegendő ahhoz, hogy az ingatlanpiacon bizonytalanságot okozzon. Úgy fogalmazott: „Akinek pallosjogot adnak, attól sem akkor kell megijedni, amikor már lesújt a pallos: ahol nem szabad az ingatlanpiac, nem szabad az adásvétel, ott nem szabad ingatlant tulajdonolni.”
A bejegyzés végén szerepelt a törvénytervezet két pontja is. Az egyik szerint a „jogvédelmi eszköz” irányulhat az ingatlannal kapcsolatos jogügyletekre és a beköltözésre. A másik pont arról szól, hogy az önkormányzat megtilthatja a betelepülők ingatlanszerzését, ha az adott ingatlanra az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Ilyenkor csak azok szerezhetnek ingatlant, akik már rendelkeznek ott lakcímmel vagy tulajdonnal.
Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.
A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban beszámoltunk, párszáz ember jelent meg Hadházy Ákos mellett a kedden a Ferenciek terén. Mivel a tüntetést a rendőrség nem engedélyezte, az egybegyűltek sokáig tanácstalanok voltak, majd megpróbálták lezárni a Kossuth Lajos utcát. Mikor a rendőrség ezt nem engedélyezte, a kisebb tömeg a Szabadság hídra vonult, amit sikerült is elfoglalniuk.
A tüntetők és a rendőrség létszámát elnézve azonban csak idő kérdése volt, ami nem sokkal hét óra előtt történt:
készenlétisek elkezdték leszorítani az embereket az úttestről.
Bár ez nem ment zökkenőmentesen, mert sokan ellenálltak az intézkedésnek, a demonstrálók le is ültek a földre. Többeket a rendőrök vittek a járdára. Végül negyed 8 után nem sokkal sikerült az utolsó embert is eltávolítani az útról.
Azt nem tudni, a tüntetőknek vannak-e további terveik, a rendőrök mindenesetre egy ideig senkit nem engedtek le a hídról. Fél 8 előtt nem sokkal azonban megindult a forgalom a hídon.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, párszáz ember jelent meg Hadházy Ákos mellett a kedden a Ferenciek terén. Mivel a tüntetést a rendőrség nem engedélyezte, az egybegyűltek sokáig tanácstalanok voltak, majd megpróbálták lezárni a Kossuth Lajos utcát. Mikor a rendőrség ezt nem engedélyezte, a kisebb tömeg a Szabadság hídra vonult, amit sikerült is elfoglalniuk.
