HÍREK
A Rovatból

A legrosszabban azok jártak, akik bíztak a kormányban, és elektrifikálták a fűtésüket – Mokry Tamás a havi szaldóra való áttérésről

A szakértő szerint a legnagyobb kár a jogbizonytalanság, nem hiszi, hogy maximum 200 milliárd forintnyi többletbevételért érdemes kockáztatni a lakosság és a vállalkozók bizalmát. Reméli, hogy a további döntésekbe a kormány végre bevonja a szakmát is.


Az RTL Reggeli vendége volt Mokry Tamás napelemszakértő, aki részletesen kifejtette, miért problémás a kormány napelemeseket érintő legutóbbi döntése. Mint ismeretes, Lantos Csaba energiaügyi miniszter egy videóüzenetben jelentette be, hogy az eddigi éves szaldó elszámolás 2024 január elsejétől havi szaldóra változik, ezzel jócskán lerontva a napelemes beruházások megtérülési számait.

Mokry Tamás szerint

ez egyoldalú szerződésmódosítás, vagy biztatási kár, ezért a kérdés jogi útra terelése is „benne lehet a pakliban”,

jelenleg egy petíciót köröznek a szakmai szervezetek.

A szakértő elmondta, hogy korábban a kormány bátorította az embereket a fűtési rendszerek elektrifikációjára, de úgy látja, hogy éppen azok veszítenek majd a legtöbbet, akik át is tértek a tiszta elektromos fűtésre.

A saját példáját hozta fel, végigszámolva saját fogyasztását és termelését. Egy kétszázhúsz négyzetméteres hőszivattyús házban, négy gyerekkel lakik,

„gyakorlatilag úgy néz ki a matek körülbelül, hogy eddig olyan 3000 kilowattóra pluszban voltam, ezért kaptam 15 ezer forintot, ami nem egy nagy összeg, azonban, most végigszámoltam a havi termelés-fogyasztás egyenlegemet és az derült ki, hogy télen sokkal többet fogyasztunk, mint termelünk, tehát ott mínuszban vagyok. Azaz, ha rezsicsökkentett áron számolom a télen szükséges áram árát, akkor 150 ezer, ha pedig a rendes 70 forinttal számolunk, akkor körülbelül 250 ezer forint plusz költséget jelent éves szinten az eddig nullára kijövő rendszerem.”

Mokry azt sérelmezi, hogy az eddigi kommunikációval szöges ellentétben áll, ami történik, miközben az így elérhető többletbevétel nemzetgazdasági szinten csupán 200 milliárd forint, azaz nem hiszi, hogy megéri ennyi pénzért az alapvető bizalmat eljátszani. Hiszen, ha ezt megtehetik, akkor

„mi garantálja azt, hogy amikor mondjuk vissza kell fizetni az államkötvényeket, akkor nem fog valakinek eszébe jutni, hogy jó, csak akkor fizetjük ki a kamatot, ha mondjuk a tőkerészben marad?”

Arra a kérdésre, hogy megéri-e még napelemet telepíteni, azt válaszolta, hogy feltétlenül, maximum kisebb rendszert, mert az elektromos fűtés esetén, noha az még mindig olcsóbb a gáznál, a most kilátásba helyezett szabályok már jócskán kitolják a megtérülési időt.

Akik lemaradtak a tavaly október végi beadási határidőről, azaz semmilyen szaldóra nem jogosultak, ők járhatnak a legrosszabbul, mert a bruttó elszámolás viszont azt jelentheti, hogy csak azt az energiát tudja elfogyasztani, amit éppen megtermel, nincs még havi kiegyenlítés sem, minden egyes vásárolt kilowattért fizetni kell. Akik így jártak, azoknak sokat segíthet akkumulátoros tárolás felszerelése, persze ez is pénzbe kerül. Azonban ez csak találgatás, hiszen a bruttó elszámolásról még nincsen semmi konkrét elképzelés a kormány részéről. Mokry Tamás erre azt mondta, „azt javaslom a törvényhozóknak, hogy vonják be a szakmát.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter beelőzte Orbán Viktort – köszönetet is mondott a követőinek
Igaz, a Tisza elnöke ügyesen és jó érzékkel választotta ki azt a számot, amiben vezet. De tény: the MAN-t többen követik, mint Viktort a TikTokon.


A politika folyamatos verseny, a XXI. században pedig már nemcsak a szavazatokért, de a közösségi médiás megjelenésért is.

Ez a tény is vezethette Magyar Pétert, amikor kedd este megköszönte követőinek, hogy a TikTokon elérte a 233 ezret követőinek száma.

„Hálásan köszönöm, hogy alig egy év után, a Youtube után már a TikTok-on is többen követtek, mint Orbán Viktort”

– írta bejegyzésében az ellenzéki politikus. Hozzátette: „Mindezt úgy, hogy a miniszterelnök több százmillió forint közpénzt ver el hirdetésre, lájkok és követők vásárlására. Én pedig pontosan nulla forintot költöttem erre”.

Igaz az is, hogy Magyar Péter ügyesen választotta ki, hogy melyik számokat érdemes kiemelnie. Facebookon és Instagramon ugyanis egyelőre még Orbán Viktor vezet. Instán 244 ezer-187 ezerre, míg Facebookon behozhatatlannak tűnő előnnyel, 1,3 millióval az 535 ezerrel szemben. Igaz, ez utóbbit a Tisza elnöke mindössze 14 hónap alatt hozta össze.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Elfoglalták a Szabadság hidat a tüntetők – a készenléti rendőrök is felvonultak, de így is piknikhangulat van
Néhány százan átvonultak az Erzsébet hídtól a szomszédosra, de kérdéses, meddig sikerül blokkolniuk azt a számos rendőr mellett. Igaz, a forgalom így is, úgy is áll.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.

A demonstrálók végül megunták a helyzetet, és elindultak a Szabadság hídra. Útközben céljuk végül sikerült, mert az úttesten haladva meg tudták bénítani a Vámház körút és a Fővám tér forgalmát.

A néhány száz fős tömeg végül negyed 7 után valamivel sikeresen elfoglalta a Szabadság hidat.

A híd két oldalát közben rendőrök lezárták, miközben folyamatosan újabb szirénázó autók érkeztek. A tüntetők innen valószínűleg nem mennek majd tovább, de a pontos terv egyelőre nem ismert. Ahogy az sem látszik még, hogy ennyi embernek sikerül-e blokkolnia majd a híd forgalmát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Fellöktek a rendőrök egy bottal közlekedő tüntetőt – a napszemüvegét is odébb rúgták
A Momentum a Szabadság hidat zárta le, miután Hadházy Ákos nem kapott engedélyt az Erzsébet hídra. A blokád feloldása után azonban nem bántak kesztyűs kézzel a tüntetőkkel.


A Magyar Hangnak nyilatkozó Bedő Dávid, a Momentum képviselője úgy fogalmazott: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség művelt”. A momentumos politikus a Szabadság hídi blokád elején vezette a demonstráló tömeget, miután a hatóságok nem adtak engedélyt Hadházy Ákosnak az Erzsébet híd lezárására. Emiatt a Ferenciek terén összegyűlt emberek a Momentum vezetésével inkább a Szabadság hidat zárták le.

A hídra érve eleinte fesztiválhangulat uralkodott. Később azonban a pesti és a budai oldalon is megjelent sok rendőr, akik mindenkit felküldtek vagy felvittek a járdára.

A Momentum elnökségi tagja szerint az egyenruhások lökdösődtek, és ennek következtében többen elestek.

A politikus azt állítja, hogy egyik párttársát, aki bottal jár, fellökték.

Közben kiesett a zsebéből a szemüvege, amit egy rendőr rátaposva elrúgott. Bedő Dávid szerint erről videó is készült, amit később megosztott a Facebook-oldalán. Ezen valóban látszik, ahogy a fiatalember elesik, majd a rendőrök erővel próbálják meg felhúzni a földről. Szintén látszik az is, hogy egy napszemüveget odébb rúgnak. Bedő úgy fogalmazott, hogy „fogyatékosnak nevezték őket” és hozzátette: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség leművelt”.

Bedő Dávid videója az esetről:

(Cikkünk címképén a rendőrség akciója látható, amelynek keretében eltávolították a tüntetőket Szabadság híd úttestéről. A címben említett eset nem ekkor történt.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Totálisan szétverhetik a meglévő ingatlanok értékét” – Vakmajom durván beleszállt Navracsics törvénytervezetébe
A befektetési szakember szerint a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény óriási veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosoknak. Gyakorlatilag azonnal negatív hatással járna.


Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.

A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.

A szakember azt írta, a javaslat „településvédelem” címszó alatt lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok megtiltsák a tulajdonszerzést, a beköltözést és még a lakcímbejelentést is. Szerinte ez oda vezet, hogy az ingatlanokat nem lehet majd szabadon eladni vagy kiadni. Azt írta:

„Vissza a kommunizmusba. Tehát totálisan szétverhetik vele a meglévő ingatlanok értékét.”

Faragó szerint ott, ahol nem lehet szabadon adni-venni, az ingatlan „tán a felét” éri annak, mint ahol lehet. Úgy látja, már az is leértékelő hatással bír, ha csak lehetőség van a tiltásra, mert elriasztja a vevőket.

Azt írta: „Ha volna Magyarországon jogállam, az Alkotmánybíróság csírájában megsemmisítené az egészet.”

A bejegyzésben azt is kijelentette: „Igazi kommunista tempó. A legalapvetőbb jog, a tulajdonjog full korlátozása ez a tervezet. És a szabad költözés jogáé is.” Úgy véli, a helyi lakosoknak azonnal el kellene zavarni az ilyen szabályozást bevezető önkormányzatokat, mert különben az ingatlanjaik semmit sem fognak érni.

A posztban megemlítette, hogy Európában – például Tallinnban, Mallorcán, Bécsben vagy a Kanári-szigeteken – szabadon lehet ingatlant vásárolni EU-polgárként, de „az agglomerációs/balatonparti Mucsaröcsögén nem, mert megtiltják?”

A szakember kiemelte: nem is kell tényleges tiltás, már a lehetősége is elegendő ahhoz, hogy az ingatlanpiacon bizonytalanságot okozzon. Úgy fogalmazott: „Akinek pallosjogot adnak, attól sem akkor kell megijedni, amikor már lesújt a pallos: ahol nem szabad az ingatlanpiac, nem szabad az adásvétel, ott nem szabad ingatlant tulajdonolni.”

A bejegyzés végén szerepelt a törvénytervezet két pontja is. Az egyik szerint a „jogvédelmi eszköz” irányulhat az ingatlannal kapcsolatos jogügyletekre és a beköltözésre. A másik pont arról szól, hogy az önkormányzat megtilthatja a betelepülők ingatlanszerzését, ha az adott ingatlanra az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Ilyenkor csak azok szerezhetnek ingatlant, akik már rendelkeznek ott lakcímmel vagy tulajdonnal.


Link másolása
KÖVESS MINKET: