A feltételezett új orosz űrfegyver visszalőhet minket a kőkorszakba – emberélet kioltása nélkül is

António Costa, az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács vezetője a csütörtöki rendkívüli EU-csúcs után arról beszélt, hogy „Magyarország elszigetelődött”, miután a 27 tagállam közül egyetlenként megvétózta az Ukrajnáról szóló határozatot. Orbán Viktor úgy válaszolt: „ha itt valaki elszigetelődött, az az Európai Unió.”

A 27 tagállamból 26 végül Magyarország nélkül írta alá az Ukrajna védelméről szóló állásfoglalást. Az aláírók között Orbán Viktor korábbi szövetségesei is ott voltak, például Giorgia Meloni olasz kormányfő, és Robert Fico szlovák miniszterelnök is. Bod Péter Ákost, a jegybank volt elnökét kérdeztük arról, mit gondol a Brüsszelben történtekről.

– Meddig tudunk így benne maradni az Európai Unióban?

– Valószínűleg sokáig, csak nem az ügyintézési részében. Miután valószínűleg nagyon nehéz lenne megszabadulni az országtól, és egyébként remélem, hogy ez nem is merül fel komolyan, mert

Ezért azt a döntési üzemmódot veszi fel az Európai Unió, amely egyébként teljesen logikus, hogy a hajlandók koalíciója keretében mennek gyorsan előre minden olyan ügyben, amihez nem szükséges az összes kormány egyetértése. Ez történt most, és ez nagy jelentőségű ügy is, hiszen egy nagy hadiipari fejlesztési koncepciót fogadtak el, és még pénzt is rendelnek mellé.

– Amiből Magyarország kimarad.

– Ezt nem tudjuk, már csak azért sem, mert az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy miután közös fejlesztésről van szó, és a Draghi-jelentés szerint csak akkor van értelme és versenyképességi hatása a pénzköltésnek, ha nem nemzetállami kereteken belül fejlesztgetnek és gyártanak, hanem kiemelt projektek vannak. Ezért azt feltételezem, hogy a pénzek jelentős része koncentrálódni fog az egyébként is versenyképes és versenyképessé tehető nagy cégeknél. Például, ha a Rheinmetall képes szállítani katonai eszközöket, akkor abba bedolgozóként más is bekerülhet. Feltételezem, hogy magyarországi üzemek, gyárak is kaphatnak megrendelést. Persze már hallom a kérdést, hogy

és ha van ugyanolyan képességű lengyel, észt vagy román cég, akkor valószínűleg a döntési folyamatban hátrányt fog szenvedni az ország amiatt, hogy a kormányzat nagyon keményen kiállt a közös katonai fellépés és az ukrán védelem megerősítése ellen.

– Mit ért azalatt, hogy az országra szükség van, de Orbán Viktorra nincs?

– A 9 és fél millió magyarra szüksége van az Európai Uniónak, beléptünk, jóváhagytuk népszavazással, és azt gondolom, hogy az európai politika világosan látja a különbséget a rezsim és az ország között. Más országokban is előfordul, hogy a politikai vezetésbe olyan elemek kerülnek be, amelyek problémát jelentenek. Emlékszünk, Ausztria életében is voltak olyan szakaszok, de ettől függetlenül Ausztriára szükség van. Tehát, mint

Ne is foglalkozzunk mi ezzel az üggyel, amíg nem kell, és azt gondolom, hogy nem kell. A rezsimek nem tartanak örökké. Politikusok jönnek, politikusok mennek, irányzatok jönnek, mennek, amerikai elnök jön, de az sem tart örökké.

– Ausztriánál azért nem 15 évig, hanem még egy ciklust sem tartott az a periódus, amíg problémás országnak számított, mert nem töltötte ki a mandátumát az akkori koalíció. De itt már 15 évről beszélünk. Most hirdette ki a kormány a március 15-i jelszót, ami így szól: egy maroknyi lázadó a birodalom ellen...

– Hát az ember nem tud mit mondani erre, tétet időnként akkor is emelhet valaki, ha vesztésre áll. Még egyszer megismétlem, nem könnyű kikerülni az Európai Unióból. Nézzen csak rá a térképre. Voltak kellemetlen epizódok Európa életében, például Görögország kapcsán is. De az első indulaton túl senki se gondolta, hogy a görögöktől meg kell szabadulni. A görög adathamisítástól, attól igen, a görög költségvetési trehányságtól igen, és még sok mindentől igen, de Görögországtól nem. Úgyhogy szerintem ennek az analógiájára fogjuk fel úgy, hogy nagyon sok gond van a kormánnyal. És a kormány semmilyen jelét nem adja annak, hogy szeretné stabilizálni a helyzetét. Valóban élezi, és hogy emögött milyen megfontolás van, ezt most nem boncolgatom. Előbb-utóbb fordulat jön nálunk. Hogy egy éven belül, vagy csak egy év múlva, azt még meglátjuk.

Nagyjából ezer ember előtt beszélt csütörtök este Tatabányán Magyar Péter. A nagygyűlés után adott interjújában azt mondta, "jelenleg egy államcsőd felé haladunk. Bármit is mondanak, egy csomó helyen fizetésképtelen az állam."

Arról is beszélt, a hatalom szerinte egyre keményebb eszközökhöz nyúl.

Beszélgettünk a nagygyűlés résztvetőivel is, akik közül vannak olyanok, akik abban bíznak, a TISZA egyre erősebb lesz és ezt a Fidesz is kénytelen lesz tudomásul venni, de olyan is volt, aki úgy fogalmazott: „Mostmár, hogy érzik a vesztüket, még rosszabb és még mocskosabb dolgokhoz fognak nyúlni.”

Ha a Fidesz nyer 2026-ban, akkor elhagyjuk Európát Mérő László szerint. A matematikus, pszichológus a Magyar Hang Kultúrtáj című műsorának adott interjút, ahol hosszan beszélt a belpolitikáról is.

Mérő három lehetséges forgatókönyvet lát a 2026-os választásra.

Ha a Fidesz győz, akkor elhagyjuk Európát, és a legrosszabb esetben Oroszország gyarmata leszünk. Azonban ha Magyar Péter nyer, akkor Európa visszafogadja Magyarországot – fejtette ki. A harmadik lehetőség szerinte, hogy Magyar Péter győz, de a Fidesz elcsalja a választást.

– mondta Mérő László. Szerinte ha Magyar Péter teljesíti azt a három dolgot, amiről mindig beszél – csatlakozunk az Európai Ügyészséghez, lesz újra önálló oktatási és egészségügyi minisztérium, illetve, hogy nem lehet valaki nyolc évnél tovább miniszterelnök –, akkor számára majdnem mindegy, hogy a részleteket hogyan képzeli el a TISZA Párt elnöke.

– fogalmazott a matematikus. Mint mondta: sokkal alapvetőbb problémái vannak annál, mint hogy például hány kulcsos lesz a személyi jövedelemadó.

Mérő azt is elmondta, hogy látta már államférfiként viselkedni Orbán Viktort. A kérdés szerinte, hogy jövőre is le tud-e majd mondani a hatalomról, és tisztességesen átadja-e a kormányzást, vagy eljutunk a tűzparancsig. Őt ugyanis nem lepné meg, ha erőszakhoz folyamodnának, annyira romlott lett a hatalom az elmúlt években.

2010-ben Orbán Viktor esélyt kapott, hogy válasszon a történelmi cselekedet és a szabad rablás között. Sajnos a szabad rablást választotta – mondta. Ő úgy látja, hogy a kormányfő az orosz–ukrán háború kapcsán is történelmi súlyú döntést hozott. Orbán azonban szerinte nem élt a lehetőséggel, hogy végre egyszer a történelem jó oldalán álljunk.

– fejtette ki.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.

Mérő László 1984 óta az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora, ahol olyan tárgyakat oktatott, mint a gazdaságpszichológia, emberi gondolkodás és döntés, az érzelmek logikája, játékelmélet és memetika. Emellett a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem professzora is volt. Ismeretterjesztő könyvei és előadásai révén vált széles körben ismertté.

Már Új-Zélandon is van Lázár kastélyos felfestés – adta hírül a Facebookon a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. Egy Tibor nevű követőjük küldte be a videót, amin piros színnel felfestett útba igazítás látható, és egyértelműen kiderül, merre van Batida.

Ahogy már korábban írtunk róla, december 27-én egy helyi kutyapártos aktivista felfestette a batidai vadászkastélyhoz vezető út aszfaltjára, hogy merre található „Lázár János kastélya” és „Nernia”. A kastély hivatalosan egy céghez tartozik, amelyben Lázár résztulajdonos. Az akció után a Lázárhoz köthető hódmezővásárhelyi Promenad24 cikket szentelt az amúgy a MÁV-nál dolgozó aktivistának, amelyben megjelentették a fényképét, az autója rendszámát, és még a pontos lakcímét is. Később Lázár János azt mondta, hogy a MÁV akár ki is rúghatta volna az aktivistát, de ezt az ő kérésére nem tették meg.

„Úgy látszik, Lázár Jánosnak szúrja a szemét, hogy makói passzivistánkkal szolidaritást vállalva az ország több pontján is tájékoztattuk az embereket, milyen messze van onnan a miniszter úr kastélya” – írta akkor Facebook-bejegyzésében a Magyar Kétfarkú Kutya Párt.

A mostani videó kapcsán egy hozzászóló csak annyit jegyzett meg, hogy ezt már csak úgy lehetne űberelni, ha valaki a Holdra festené fel, merre van a kastély.