SZEMPONT
A Rovatból

A BDSM nem betegség és nem bántalmazás, hanem örömforrás - állítják a szakértők

Pszichológussal és mentálhigiénés szakemberrel beszélgettünk róla, mit is takar a fogalom.
Fotó: 4557712/Pixabay - szmo.hu
2021. november 01.



A felkapott könyvek, filmek gyakran rózsaszín ködbe burkolják a szexuális bántalmazást, összemosva azt a BDSM fogalmával. Pedig a BDSM valójában a két fél közti kölcsönösségen alapul. Sokan mégis a félrevezető alkotások hatására gyalogolnak be egy olyan világba, amelynek a veszélyeiről fogalmuk sincs – állítja Dr. Szántó Szilvia, mentálhigiénés szakember, akinek könyve is jelent meg a témában. Sorozatunk első részében vele és Saáry Lilla pszichológussal, BDSM-mentorral beszélgetünk.

– A BDSM-ről a legtöbb ember olyasmire asszociál, mint például a különböző eszközökkel történő „kínzások”, de ha jól tudom, ez ennek csak egy ága, és maga a fogalom ennél szélesebb körű.

Dr. Szántó Szilvia: – Igen, így van, te a szadizmus-mazochizmus vonalra utaltál. A BDSM egy mozaikszó: a B a kötözés, míg a D jelenthet fegyelmezést és dominanciát is. A D&S a dominanciát és alávetettséget foglalja magába. Az S&M is kétszeresen értelmezhető: jelenthet egyrészt szadizmust-mazochizmust, ugyanakkor rabszolgát és mestert/úrnőt is takarhat.

Összességében nem szokványos szexualitást jelent a BDSM.

– Ha jól értem, akkor lehetséges, hogy valakit a BDSM-en belül csak a kötözés, vagy csak az alá- fölérendelődés, vagy csak a szadizmus-mazochizmus érdekel?

Sz.Sz.: – Igen. A BDSM-et képviselőknek nem kell a mozaikszó minden betűjében érintettnek lenni. Általában egy adott terület érdekli a nem szokványos szexualitást kedvelőket, ami lehet a kötözés vagy a fegyelmezés, az alárendelődés vagy a „kínzások”, ahogyan az előbb említetted, tehát a szadizmus-mazochizmus.

– Hol a határ a BDSM körébe tartozó, vagy a még „átlagos” keretek közt történő szexuális aktus között?

Sz.Sz.: – Igazán éles határ nincs a BDSM és a szokványos szexualitás között. Inkább azt mondanám, hogy a szexuális önkifejezés különböző formáiról van szó.

BDSM-nek tekintjük-e mondjuk, hogy valaki egyszer kipróbálja, hogy milyen letakart szemmel szeretkezni? BDSM-e, ha valaki szereti megkarmolni és megharapni a párját szex közben? Nincs egyértelmű válasz.

Hogy egy hozzávetőleges választ mégis adjak: talán azokat a tevékenységeket lehet inkább a BDSM-hez kapcsolni, ahol valamilyen hatalmi dinamika, a fájdalom vagy a mozgáskorlátozás különösen nagy szerepet kap a közös játékban, más, szokványosabb tevékenységekkel szemben.

– Milyen személyiségvonásokkal rendelkeznek általában azok, akik a szexualitásban a dominanciát, esetleg kifejezetten a szadizmust élvezik? Illetve milyen személyiségű emberek hajlamosak alárendelődni, vagy kifejezetten mazochista magatartásra az ágyban? 

Sz.Sz.: – Ez egy nehéz kérdés, csak a klienseim általi tapasztalatokról tudok beszélni. Gyakran a nárcisztikus személyiségvonásokkal rendelkező emberek megtalálhatóak a dominanciát vagy akár szadizmust élvezők körében. Ugyanakkor a nárcisztikusok intim partnerei gyakran mások igényeit, boldogságát helyezik előtérbe, a saját igényeiket nem is érzékelik vagy lemondanak róla, és körülbelül 50 százalékban ők nem csak lelkileg, hanem szexuálisan is alárendelődnek a partnereiknek.

– Honnan eredeztethetőek a szexuális devianciák, illetve a BDSM körébe tartozó szexuális késztetések? Igaz-e az, hogy ezek a gyerekkori tapasztalatokból fakadnak?

Saáry Lilla, pszichológus: – A felelősségteljes, tudományos válasz a következő: nem tudjuk. Nem tudjuk, honnan származnak ezek a sajátos késztetések. Egy dolog biztos: a BDSM nem betegség. Csak akkor tekintünk betegségnek egy szexuális viselkedést, ha az az illetőre vagy másvalakire komoly veszélyt jelent, és nincs a két fél között beleegyezés.

A rendelkezésünkre álló tudományos információk alapján a BDSM inkább jó hatással van azokra, akik gyakorolják – ez is megkülönbözteti a BDSM-et a betegségektől, illetve függőségektől.

A közhiedelemmel ellentétben éppen az a bizonyított tény, hogy a BDSM-gyakorlók nem éltek át nagyobb eséllyel szexuális traumát gyerekkorukban, vagy akár később az életük folyamán mint mások (Richters és mtsai., 2008). Sőt, a BDSM-tevékenységek végzése összefügg a mentális egészség pozitív mutatóival, különösen az átlagosnál alacsonyabb szorongásszinttel, illetve alacsonyabb stressz-szinttel (Ambler és mtsai., 2017; Lindemann, 2011; Pliskin, 2018; Richters és mtsai., 2008; Williams és mtsai., 2016; Wismeijer & van Assen, 2013).

– Milyen gyakoriak a BDSM körébe tartozó szexuális magatartásformák a nárcisztikus vagy pszichopata vonásokat hordozó emberek körében? 

S.L.: – A nárcisztikus, pszichopata és machiavellista személyiségvonások együtt járnak a kihasználó párkapcsolati viselkedéssel. Az ilyen személyeknek sokszor vannak olyan fantáziáik, hogy bántani vagy manipulálni akarják a partnerüket (Baughman és mtsai., 2014; Lodi-Smith és mtsai., 2014).

Ez azonban nem BDSM, hanem erőszak. A BDSM általában az átlagnál magasabb érzelmi intelligenciával jár együtt (Pliskin, 2018), és ha van valamilyen hatása az ember párkapcsolatára, akkor az pozitív (Hébert & Weaver, 2015).

– Mennyiben segíthet a pornó rádöbbenni, hogy pontosan mire vágyunk? Illetve: felmerül-e az is, hogy esetleg maga a pornó generál ilyen vágyakat vagy elvárásokat?

S.L.: – Nem tudok arról, hogy a pornó generálna BDSM vágyakat. Az már inkább lehetséges, hogy az ember pornónézés közben talál olyasmit, ami igazán érdekli őt.

Persze fontos tudnunk, hogy a pornó nem a valóság. Ha viszont a pornónézést nem viszik túlzásba, akár segítheti is azt, hogy az ember felfedezze a saját vágyait.

Ilyen, önfelfedezést segítő hatása egyébként más típusú médiának is van: például egy BDSM-kedvelő személy valószínűleg mondjuk az átlagosnál nagyobb érdeklődéssel fogja nézni a kínzást ábrázoló jeleneteket egy thrillerben. Ez természetesen nem vezet ahhoz, hogy az illető agresszívvá vagy önsértővé válna, hiszen az egészséges emberek el tudják különíteni egymástól a képzeletet és a valóságot.

– Jellemzően mikor és hogyan szembesülnek vele a klienseid, hogy szeretnék megélni az átlagostól eltérő vágyaikat?

S.L.: – A saját tapasztalatom alapján három kategóriát látok kirajzolódni. Az első csoportnak már a kora gyerekkori emlékei is köthetőek a BDSM-hez: például olyat játszhatott az illető gyerekkorában, hogy megkötözi magát vagy a játszótársát.

A második változat az, hogy az illető pubertáskorban ébred rá arra, hogy az átlagostól eltérő szexuális fantáziái vannak. A harmadik esetben pedig az történik, hogy a személyt egy partner vezeti be a BDSM-be, és az illető ráébred, hogy ez tetszik neki, és egy esetleges különválás után is a közösség tagja marad. Természetesen előfordul olyan is, hogy valaki felnőttkorában ébred rá a vágyaira, spontán, de ez a ritkább.

– A hozzád fordulók tisztában vannak a vágyaikkal?

S.L.: – Általában igen. A BDSM-mel, és általában a szexualitással kapcsolatosan abból kell kiindulnunk, hogy az illető tudja, ki ő és mit akar. Ha valaki bizonytalanságot fejez ki, akkor segíthetünk neki haladni az önfelfedezés útján, de az illető meglévő identitását vagy vágyait – hacsak nem valami nagyon káros dologról van szó – nem szándékunk befolyásolni.

Tehát: ha valaki eljön hozzám konzultációra, és azt mondja, hogy szeretne valakit megkorbácsolni, akkor abban tudok segíteni neki, hogy hogyan csinálhatja ezt biztonságosan, kölcsönös beleegyezéssel, úgy, hogy az minden érintett legnagyobb örömére történjen.

Épp úgy, ahogyan egy felelősségteljes pszichológus vagy terapeuta nem fogja egy homoszexuális kliensnek azt mondani, hogy az ellenkező nemhez kellene vonzódnia. Tudunk dolgozni azokkal a nehéz érzésekkel, amelyek a kiközösítés, a stigmatizáció vagy akár a szégyen miatt megjelennek a kliensben, de a vágyait nem célunk befolyásolni.

– A BDSM függőség-e? Le kell-e róla szokni?

S.L.: – A BDSM nem függőség. Hogy egy példával éljek: az alkoholizmus rossz hatással van az ember testi és lelki egészségére, sőt, lassan megöli az embert, és elszigeteli a családtagjaitól, barátaitól. Ezzel szemben a BDSM a kapcsolódásról szól, minőségi együtt töltött időt és kölcsönös örömet jelent (Williams és mtsai., 2016), aminek jó hatása van az emberre.

Emiatt pedig ezeket a vágyakat sokkal inkább elfogadni kell, nem pedig megpróbálni elfojtani őket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Lázár János Pátyon: Ti kéritek számon, hogy mi hogy viselkedünk a melegekkel, és te most szemétkedsz egy meleggel?
Megnéztük, hogyan kezdődött a Fidesz országjárása Pátyon, ahol 150-200 ember gyűlt össze. Lázár János és Menczer Tamás fórumára nem csak fideszesek mentek el. A luxizás, Mészáros Lőrinc, Magyar Péter és még Szájer József is szóba került. Riport.


A kellemes koratavaszi napsütés csalóka: amíg érnek a napsugarak, kifejezetten langyos, de amint árnyékba lép az ember, jólesik az elhozott pulóver. Ákos szól a hangszórókból, még jó húsz perc van a kezdésig. Egyelőre nincsenek sokan, a terecske padjain nyugdíjasok. Az emlékművel szemben szorosan kamerák várakoznak, a tér szélén kisebb csoportokban a sajtó munkatársai lézengenek, illetve Bohár Dániel. Öltönyben csak néhány helyi fontos ember van.

Amíg várakozunk, megszólítok egy házaspárt, akik egy padon ülnek. Sebészorvos a férj, felesége tanár. Mindketten nyugdíjasok, nem messziről, Herceghalomról jöttek. A feleség, Dr. Vörös Attiláné szívesen beszél, azonban fotósunk bánatára nem szeretné, hogy kép is készüljön róla. Kiderül, hogy Menczer Tamás minden rendezvényére eljárnak, és most kaptak az alkalmon, hogy Lázár Jánost is meghallgathassák, aki várakozásaik szerint „olyanokat mond majd, amivel egyet tudunk érteni”. Amikor Lázár közelmúltbeli „luxizós” beszédéről kérdezem, értetlenül néz, nem hallott róla.

„Nem egészen értem, hogy miből van elege, tehát a gazdag emberek magatartásából? Mert nyilvánvalóan a pénzes emberekről van szó, nem?”

Végül még hozzáteszi, hogy bizonyos mértékig igaza van. Megkérdem, szerinte kire gondolhatott a miniszter, kik lehetnek azok a gazdag emberek. Gyurcsány Ferenc jut eszébe. Amikor azonban kiderül, hogy Lázár egyértelműen a NER-közeli gazdag emberekről beszélt, akkor kis zavar támad:

„Megmondom őszintén, én nem foglalkozom ezzel, minden kormány mögött, bármelyik országot nézzük, valamilyen tőkét képviselő emberek állnak, tehát valamilyen pénz minden kormány mögött van.”

Amikor szóba hozom, hogy mostanában naponta érik tettleges támadások a Tisza kitelepült aktivistáit, az erőszakot elítélő mondatai után, azt mondja, szerinte Magyar Péter nem komoly politikus. Majd hozzáteszi: „Nem is tudok róla igazság szerint semmit, hogy mit akar? Milyen kérdésekben mi a véleménye, mit akar Magyarországból. Új utat, na de mit? Csak a kritika van, de a mást, a jobbat vagy az általa gondolt jobbat azt nem mondja el, nem lehet azt látni, hol van, nem lehet látni a tagságot.”

Amikor elbúcsúzunk, és kiderül, hogy a tanárnő a foglalkozása, a mellette ülő férje hozzáteszi, felesége tanít. Nem „tanítanék, hanem tanít is” - fricskázza a kormánykritikus csoportot.

Lassan érkeznek az emberek, szerencsémre én meg találok egy olyan nyilatkozót, aki készséggel engedi, hogy fotó is készüljön róla. Gillyén Elemér Zsámbékról érkezett, szimpatikus neki mind Lázár, mind Menczer. De a jachtozós, repülős beszédről ő sem hallott. Fogalma sincs róla, kikre gondolhatott a miniszter,

ő nem szokott repülőzni, csak lovagolni.
Gillyén Elemér

Az ellenzéki aktivistákat érő atrocitásokról csak annyit mond, szerinte hülyékből sok van Magyarországon.

Közben el is kezdődik a rendezvény, lehetünk vagy százötvenen a téren. Lázár most nem padon áll, ahogy megszoktuk, hanem az emlékmű lépcsőjén, szokásos bevezetőjét nem húzza hosszasan. Mindenekelőtt egy útfelújítás bejelentésével kezdi, amit szerinte

a pátyiak „megérdemeltek”, mivel a legutóbbi választásokon is 51 százalék felett szavaztak a Fideszre.

Majd jönnek a szokásos panelek: a világ helyzetének értékeléséből természetesen nem maradhat ki a háború sem. „Ha megkérdeznek egy felelősen gondolkodó politikust, hogy mi az esélye annak, hogy a következő évtizedben háborús vagy békés korszakban élünk, ez fifty-fifty. Tehát 50% az esélye annak, hogy a béke uralja Európát, és 50% az esélye annak, hogy egy háborús világ folytatódik úgy, ahogy most is van.”

Majd ráfordul arra a gondolati ívre, hogy a világban hatalmas változások zajlanak, mely szerinte a Coviddal kezdődött, majd a háborúval folytatódott. A háború lázári értelmezése szerint

„az ukrán népet senki nem kérdezi meg arról, hogy valójában akarnak-e háborúzni, hanem a franciák és a németek az Európai Unió vezetőjeként harcoltatják az ottani elnököt.”

„Nincs is elnökválasztás, nincs szabad választás Ukrajnában, folyik a harc, meghalt már 200-250 ezer huszonéves fiatal mind a két oldalról összesen, ez senkit nem érdekel nyugaton”. Arról, hogy van valami Oroszország is arrafelé, amely megtámadta Ukrajnát, és ott esetleg honvédő háború folyna, Lázár nem ejt szót.

A „normalitásról” viszont hosszasan beszél: szerinte a Pride „baromság”, és mindent megtesznek majd, hogy ne valósulhasson meg sem 2025-ben, sem azután. Hozzáteszi, hogy a szerelem szabad, este mindenki azzal fekszik össze, akivel akar, de ne reklámozza, ahogy a dohányzás is szabad, csak a reklámozását tiltották be egy jó ideje.

Lázár fórumainak második részében szokás szerint jönnek a kérdések. Azt azért elmondja a miniszter, hogy nála bárki bármit kérdezhet, bezzeg Magyar Péter fórumain erre nincs lehetőség, ott csak beszédek vannak, kérdések nincsenek. Jön is az első kérdés. A kérdező nem nevezi meg Mészáros Lőrincet, de körülírja.

„Van egy olyan vállalkozó, aki nap mint nap elnyer egy tendert, és már az 1015. leggazdagabb a világon úgy, hogy semmi mást nem csinált, csak tendert nyer. Ez az ember egyébként 20 évvel ezelőtt az én házam mellett építette a gáz- és vízvezetéket. Olyan szerencsésen csinálta, hogy összecserélte a hideget a meleggel. Róla miért nem beszélünk?”

Hosszú válasz következik, melyben szóba kerül a nemzeti nagytőke fontossága, és az is, hogy Lázár szerint akinek kiemelkedően magas vagyona van, az jachtozás helyett juttasson abból vissza, úgy, ahogy „nyugaton” szokás, építsen iskolát, tegyen alapítványt. Az azonban nem kerül szóba, hogy hogyan lehet valaki úgy nagytőkés, hogy csak tendereket nyer, igaz, a kérdező sem volt elég bátor, hogy határozottan ezt kérdezze meg.

Megkeresem a kérdést feltevő Lászlót, akiből ömlik a szó. Fidesz-szavazó volt, de azt mondja, már elege van az egészből. A képmutatásból, a pedofil ügyekből, Bese atyából, Szájer Józsefből, és persze Mészárosból, aki „kis uzsonnás zacskóval, kék overallban járt még húsz éve dolgozni”. Megemlíti a korrupciót, hogy

„építenek egy 50 km-es útszakaszt Szegednél, és az az egy szakasz többe kerül, mint Olaszországban 24 viadukt. Vagy a Népstadion, ami a Real Madrid stadionjának négyszeresébe került.”

László nem akarja a nevét elárulni, mert tart attól, hogy NAV-vizsgálatot kaphat a nyakába.

Közben a fórumon Magyar Péterre terelődik a szó, valaki a bennfentes kereskedelemről kérdezi Lázárt. A miniszter azzal kezdi, hogy amikor Varga Judit 2018-ban a kormány tagja lett, közbenjárt férje érdekében magánvállalatoknál, például egy banknál, ahol Magyar Péter bekerült a vezető testületbe. 2022-ben szintén Varga Judit közbenjárására kapott állást a Magyar Közútnál. „Ezért nálam járt közbe, egyébként én elégedett voltam a munkájával” - mondja Lázár.

A bankban „az a hír, hogy információkhoz jutott, mint döntéshozó, és ezeket az információkat saját javára használta fel a tőzsdén. Amikor az értékpapírok árnövekedéséről értesült, akkor tranzakciókat hajtott végre, és ezzel a saját dicsekvése szerint 80-100 millió forintos előnyt realizált.” Lázár szerint ez az, amit senki nem ért.

„Elmondom, ahogy felénk mondják. A bennfentes kereskedelem azt jelenti, hogy nem olyan régen még Magyar Péter Mészáros Lőrinc seggéből nyalta ki a 10 fillért.”

A Tisza vezetője egyébként már korábban is szóba került, Lázár szerint nagyot hibázott volt köztársasági elnök és „Magyar Péter felesége”, amikor kegyelmet adott a pedofília egy támogatójának.

Szintén elég félénken teszi fel a kérdést egy fiatal férfi arról, hogy 15 év kétharmados kormányzás után miért nem az eredményekkel kampányol a kormánypárt, miért folytat lejárató kampányokat. Lázár ezt a kérdést rutinosan teszi nevetségessé: visszakérdez, zavarba hozza a kérdezőt, majd nagy tapsot aratva mondja el, hogy nem ők, hanem az ellenfél folytat személyeskedő lejárató kampányt ellene: azt híresztelik, hogy ő Afrikában szokott vadászni, holott ki sem tette a lábát Európából 22 éve. És hogy iszik.

„Mi ez, ha nem uszítás? Ez az igazi uszítás és hangulatkeltés, ami az alkoholfogyasztást illeti.”

„Kár, hogy nem olyan országban élünk, ahol most azt mondhatnám, hogy amikor jövőre Magyar Péter elveszíti a választást, én szívesen leülök vele poharazgatni, és vigasztalom majd, és biztos lehetnek benne, hogy asztal alá tudom inni.”

Zajos siker, taps. A sikeres pillanatból Menczer is kiveszi a részét, gyorsan közbeszól:

„Ráadásul a miniszter úrnak fantasztikus pálinkája van.”

A fórum után először Menczer körül tülekedik a sajtó. Külön interjú nincs, az kérdez, aki hangosabb. Nem marad el a Brüsszel Péterezés, a kicsizés. Menczer saját harcát Magyarral úgy jellemzi, hogy azt ő a gyógypedagógusokra jellemző türelemmel végzi.

A Tiszát ért utcai támadásokat Menczer „nem látta”, de minden erőszakot elítél természetesen, azonban hozzáteszi:

„azt a fajta politikai agressziót, és egyébként a politikán túlmutató családi és minden egyéb agressziót, amit most látnak, azt Magyar Péter hozta be a magyar politikába.”

Még kérdeznének, de szólnak, hogy a minisztertől lehet kérdezni, az újságírók faképnél hagyják a képviselőt, rohannak át a felállított mikrofonállványokhoz.

Lázár a legtöbb kérdést a jachtozásról, „luxizásról” és a Pride betiltásáról kapja. Az előbbiekről, bármit is kérdeznek, elmondja a szokásos paneleket, sehogy sem derül ki, ő kikre is gondolhatott, egy biztos: Mészáros Lőrincre nem. Tőle ő sokat kapott, nem pénzt, de más segítséget, „hálás is vagyok neki személyesen”. Barátjának nevezi a nagyvállalkozót.

A Pride kapcsán megpróbálják megtudni tőle, miért árthat a gyerekeknek egy felvonulás. Egy kérdező felveti, Szájer József sem attól lett meleg, hogy meglátta a Pride-ot, Lázár kizökken a joviális szerepéből, letegezve a kérdezőt:

– Ti kéritek számon, hogy mi hogy viselkedünk a melegekkel, és te most szemétkedsz egy meleggel.

– Mit szemétkedtem?

– Mert a Szájer Józseffel kapcsolatos kérdés az ilyen volt.

– Amit a kormány csinál a melegekkel, az nem szemétkedés?

– De ez téged felhatalmaz arra, hogy Szájer Józseffel ezt csináld?

Végül sikerül megkérdeznem Lázártól, hogy szerinte egy gyermeknek a szerető család a megfelelőbb hely a felnövekedéshez, vagy a gyermekotthon. Nem meglepő, hogy Lázár a szerető családot válaszolja. De amikor úgy folytatom, hogy a magyar állam azzal, hogy a meleg párokat kizárja az örökbefogadásból, gyermekeket foszt meg pont a szerető családtól – ráadásul a világ más részein sokan nőttek fel ilyen körülmények között, kiváló emberek lettek, nem egy közülük ismert is –, Lázár kategorikusan zárja le a témát:

„Én azt tudom erre mondani, hogy mi azokat az embereket képviseljük, akik erről a kérdésről egészen másképpen gondolkodnak, és az általunk képviselt emberek szempontjait és érdekeit jelenítjük meg a kormányzásunkban, és amikor jön a választás, majd ezt is mérlegre lehet tenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Ha Hadházy ezt következetesen csinálja, én hajlandó vagyok egy éven keresztül kijönni” – Tüntetőket kérdeztünk a kedd esti demonstráción
Fiatalok és idősek egyaránt elmondták a Szeretlek Magyarország kamerái előtt, hogy mi a célja a tüntetéseknek, és meddig hajlandóak kiállni akár az utcán is az igazukért.


Ahogy arról kedd este folyamatosan beszámoltunk: a Hadházy Ákos által meghirdetett tüntetés után ismét elindult az ott összegyűlt tömeg, hogy ezúttal egy időben négy hidat elfoglaljon. A demonstrálóknak végül órákra sikerült blokkolni a Petőfi, a Szabadság, az Erzsébet és a Margit híd forgalmát. Bár a rendőrség néhányszor megpróbálta leszorítani őket, a blokádok akkor értek véget, amikor a tüntetők önként távoztak a hidakról. Egyedül a Szabadság hídon volt szükség arra, hogy a rendőrök körbevegyék, majd igazoltassák az ott jelen lévőket.

A Szeretlek Magyarország stábja ismét kinn volt a tüntetésen és az azt követő, vonulással egybekötött hídfoglaláson, hogy megkérdezzük a jelen lévőket: mi az oka és a célja a tüntetéseknek, és mit várnak a következő időszaktól?

A résztvevők alapvetően bizakodók voltak a megmozdulásokat illetően. Egy idősebb úr kameráink előtt azt nyilatkozta: ha Hadházy Ákos egy éven keresztül minden héten kihívja az embereket, ő hajlandó minden alkalommal kimenni. Bár akadt olyan is, aki úgy fogalmazott: „egy-két alkalom még biztosan lesz”.

Valakinek az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy hoztak egy újabb intézkedést, amivel „a demokrácia maradékát is nagyjából felszámolják”, míg valaki sokkal erősebb párhuzammal élt: egy táblás tüntető szerint a kristályéjszaka (a náci Németország által központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes erőszakhullám) is hasonló törvényekkel kezdődött.

A Szeretlek Magyarország helyszíni riportja

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Rusvai Miklós: A fagyasztott húsban, trágyában, szőrben is hosszan túlél a száj- és körömfájás vírusa
A virológus szerint nincs más választás, mint az állatok leölése, és utána amit csak lehet, el kell égetni: a szalmát, a szénát, még az éghető karámot is. Így is részben a szerencsén múlik a rettegett betegség elleni küzdelem sikere.


Már négy magyarországi állattartó telepen azonosították a száj- és körömfájást: Kisbajcs és Levél után Darnózseliben és Dunakilitiben is megjelent a vírus. A szlovák oldalon is több településen felbukkant. Utoljára 1973-nam végzett nagy pusztítást ez a betegség Magyarországon, akkor még a verebeket is kilőtték, hogy ne terjesszék tovább a kórt.

A magyar hatóságok most újabb szigorításokról döntöttek, fertőtlenítő szőnyeget tettek ki az M1-es és a 86-os főút találkozásánál, Mosonmagyaróvár határában, és nemsokára a lébényi M1-es felhajtónál is lesz egy hasonló. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter bejelentette, hogy a honvédség kijelölt helyeken fertőtlenítési feladatokat lát majd el. Közben a szomszédos országok is szigorítanak, Ausztria szombattól ideiglenesen lezár 23 határátkelőhelyet, Szerbia pedig csak úgy engedi be a magyar járműveket, hogy fertőtlenítik azokat. Rusvai Miklós virológussal arról beszélgettünk, mennyire sikeresek az eddigi magyar intézkedések, és mi jöhet ezután.

– Miért tartanak ennyire ettől a betegségtől?

– Mert nagyon ragályos, ez a hasított körmű vagy párosujjú patás állatok egyik legsúlyosabb betegsége. Ez azt jelenti, hogy szarvasmarha, kecske, juh és sertés is fogékonyak a betegségre, és, ahogy a nevében benne van, a szájban és a lábvégeken, a csülkökön hólyagok megjelenésével jár, erős gyulladást idéz elő.

Mivel ez nagyon fájdalmas, az állatok nem képesek enni, mozogni, lefekszenek, nem mennek oda az itatóhoz, az etetőhöz, leromlik az állapotuk, és előbb-utóbb elpusztulnak.

Természetesen ez a betegség sem öl meg minden állatot, van, amelyik túléli. Akár fél évig is hordozhatja a vírust az állat, ha pedig időközben levágják, akkor a fagyasztott húsban, a különböző termékekben hetekig ott lehet. Trágyában, szőrben, csülökszaruban nagyon hosszan túlél a vírus, ami a gondozók, a személyzet ruhájára tapadva, gépjárművek kerekén, külsején, különböző eszközökön megtapadva átkerülhet másik gazdaságokba, vagy a szél is elviheti, és akár több kilométerrel odébb újabb fertőzést idézhet elő.

– Hogyan képzeljük el azt, hogy a szél által is terjedni képes ez a fertőzés?

– Például az állat nyála lecsöpög a talajra, vagy a szénára, szalmára, azt felkapja a szél, és adott esetben odébb viszi 5–10 kilométerrel. Vagy a telepen ott bóklászó galambok lábára ragad az istálló, vagy a karám pora, ahogy ott szedegetnek a gyommag után, és elviszik több kilométerre.

– Magyarországon és Európában mikor volt utoljára ezelőtt ilyen járvány?

– Nálunk a hetvenes években, Európában idén januárban volt Németországban egy járványkitörés: egy állatparkban tartott vízibivalyokon jelent meg. Az előtt pedig 2001–2002-ben az Egyesült Királyságban volt egy nagy járvány, amikor több mint 10 millió állatot kellett leölni, mire megfékezték a járványt.

– Ha a húsokban, fagyasztott húskészítményekben is eláll nagyon sokáig, akkor lehetséges az is, hogy vannak olyan, nem visszahívott termékek, melyekben ez a továbbiakban is ott van, és időzített bombaként várja, hogy valahol máshol is járványt okozzon?

– Reméljük, hogy nem. Eddig a Magyarországon felfedezett telepek, de a Szlovákiában felismert telepek is tejelő tehenészetek voltak, tehát nem húsmarhaállományok. És mivel ilyenkor az állatokat leölik és megsemmisítik, nem kerül a hús étkezési célú forgalomba, ezért ilyen veszély nincsen, hogy húskészítményekben konzerválva a vírus valahol mélyhűtőben lenne. Ennek a veszélye különben fennállhat, de elsősorban az érintett területek háztáji állományában lévő sertések azok, amelyek ebből a szempontból veszélyeztetettebbek, hiszen most az érintett határrégióban, tehát Győr-Moson-Sopron megyében, a Duna mentén egy 40 kilométer hosszú, 10 kilométeres sávban, ami Szlovákiával határos, az összes fogékony állatot le kell ölni, beleértve a sertéseket is.

Szigorú állatorvosi ellenőrzés mellett ezek utána fogyasztásra kerülhetnek, tehát ha az állatorvos mintát vett belőle, és nem találtak benne vírust,

akkor ezek a háztáji állományban tartott sertések például lefagyaszthatók, és később fölhasználhatók. Ha valaki zugvágásban levágja az állatát anélkül, hogy azt állatorvos látta és ellenőrizte volna, akkor elképzelhető, hogy a húsban ott marad a fertőzés, és később előkerül.

– Gondolom, nem elég az állatokat levágni, mert, ahogy elmondta, a járművek kerekén, a ruházaton, bármin képes tovább terjedni a vírus. Nyilván ezeket is fertőtleníteni kell, adott esetben az ott dolgozóknak a munkaruházatát meg is kell semmisíteni. Mik azok a másodlagos intézkedések, amik ahhoz kellenek, hogy a járványt kordában tartsák?

– Az érintett telepeken bizonyos tárgyakat, anyagokat égetéssel megsemmisítenek, tehát a lombot, szalmát, a szénát, az éghető karámot meg lehet semmisíteni. A padozatot nagyon alapos takarítás után klóros vagy egyéb nagyon agresszív fertőtlenítő anyaggal fertőtlenítik, ugyanígy a gépjárművek külsejét, kerekét szintén nagyon szigorú fertőtlenítésnek vetik alá, amelyek például a tetemeket szállítják az elföldelés helyére.

– Mi van az ott dolgozók ruházatával?

– Egyfajta szkafandert visel mindenki, ami a betegség felismerésétől kezdve kötelező.

– Meddig kell tartani egy ilyen biztonsági intézkedésnek ahhoz, hogy azt mondhassuk, hogy rendben van, ezt megfékeztük, nem terjed tovább?

– Ha három hónap eltelik úgy, hogy nincs újabb járványkitörés, akkor lehetünk nyugodtak.

– Az, hogy már Darnózselin és Dunakilitin is megjelent a vírus, azt is jelenti, hogy újraindul a három hónap zárlat?

– Így van, tehát elvileg július 2-án fog lejárni.

– Magyar Péter keményen kritizálta a kormányt, szerinte az M1 minden fel- és lehajtójánál fertőtlenítő pontra, és az országon átmentő teherforgalom korlátozására lenne szükség. Mennyire szigorúak a magyar intézkedések a szlovákokhoz képest?

– Azonos az intézkedéssorozat mind a két országban, és Magyarország ugyanúgy fertőtlenítő- és beléptető kapukat állított fel a Szlovákiával közös határátkelőkön, ezenkívül egyéb korlátozások is vannak. Az M1 felhajtóira is elvileg csak fertőtlenítés után lehet felmenni. De mondhatnám azt is, hogy

a Duna mentén egy 10 kilométeres sávban az összes háztáji, fogékony állatot le kell vágni, tehát legalább olyan szigorú, ha nem szigorúbb korlátozó és járványvédelmi intézkedések vannak, mint Szlovákiában.

Ami nagy különbség, hogy a magyar gazdák sokkal együttműködőbbek. Míg a szlovákoknál tiltakozások, útlezárások nehezítik a járványvédelmi munkát, nálunk ilyen nem volt tapasztalható.

– Elégséges lehet ez a 10 kilométeres övezet?

– Erre nehéz mit mondani, hiszen eddig már többször is ennél nagyobb távolságra ugrott a vírus. Ennyi az előírás, de természetesen azok, akik jártasak – és az állatorvosok ilyenek –, azok nyilván ennél szélesebb területen is fokozottan figyelnek.

Most az egész ország állatorvos-garnitúrája rendkívül kihegyezett erre a problémára, mert senki nem szeretné, ha ez a betegség tovább terjedne.

Egyelőre nagyon örülünk, hogy megyehatárokon belül sikerül tartani, de erre nincs garancia.

– Ha a korábbi kettő helyett most már négy helyen igazolt ez a fertőzés, akkor következhet ebből egy láncreakciószerű terjedés? Ön mire számít?

– Mindenre van tapasztalat, tehát arra is, hogy nem sikerült féken tartani a járványt, de arra is, hogy nagyon jól sikerült kontrollálni. Tudom, hogy nem szép ilyet mondani, de sajnos részben szerencse. A meteorológiai viszonyoktól kezdve sok minden közrejátszik abban, hogy mennyire tud sikeres lenni a járványvédelmi munka.

Az emberi fegyelmezettség, a gazdák és a hatóságok közötti együttműködés zavartalansága és zökkenőmentessége, hogy mennyire törvényt és szabályt tisztelő adott esetben a lakosság

– ezektől a tényezőktől is mind-mind függ a siker.

– Megtörténhet, hogy egész megyékre, vagy akár az egész országra el kell elrendelni ezeket az intézkedéseket?

– Csak akkor, ha újabb gócok lépnek fel. Az pedig, hogy milyen intézkedések történnek, és milyen szervezetek bevonásával, abszolút a kormány hatásköre. Ha úgy döntenek, a katonaságot is bevethetik, vagy bármilyen más eszközt a járvány megfékezésére. Erre lehetőség van, és a múltban, vagyis az 50 évvel ezelőtti járványok időszakában, ilyenre rendszeresen sor is került.

– Az ország összes telepe állandó állatorvosi kontroll alatt van, ugyanúgy mossák a járműveket, ellenőrzik a ki- és belépőket?

– A szoros állatorvosi ellenőrzés megvan, de a kötelező fertőtlenítés az ország többi megyéjében jelenleg sajnos nincs elrendelve.

– A „sajnos”-ból én azt hallom ki, hogy ön úgy gondolná, hogy jobb lenne, ha így csinálnák...

– Járványtani szempontból jobb lenne, de attól tartok, hogy ez tarthatatlan lenne gazdasági és munkaerő-szükségleti okokból. Gondoljon bele:

egy négyszáz juhot tartó, egyedül dolgozó gazda hogy tudná ezeket a feltételeket megteremteni, ha nincs olyan embere, akivel például naponta fertőtleníteni tudná a traktort, meg minden egyebet, amit ő használ.

A traktort, a saját kocsiját, a pótkocsit, az összes járművet a keréktől a tetőig fertőtleníteni óriási költség. Miközben ezeknek az állatoknak a tartása már most is éppen a gazdaságossági határon van, főleg azért, mert az országból nem mehet ki exportra semmi három hónapig.

Azok a gazdák, akik például olaszországi exportra bárányokat akartak volna eladni húsvétra, az éves bevételük akár 60–70%-át elveszítik.

Akik hízó bikát tartottak közel-keleti exportra, azok kénytelenek túltartani az állatokat, és ki tudja, hogy el tudják-e majd adni három hónap múlva is? Ugyanez van a sertéstartóknál is, hiszen egy most 100 kilós sertés piacképes, de 3 hónap múlva, amikor feloldják a zárlatot, már nem fog tudni a 130 kilós, elzsírosodott sertéssel mit kezdeni, mert manapság a sovány hús a kelendő. A vágóhidak nem, vagy csak csökkentett áron fogják átvenni tőle, és dömpingáron kényszerül odaadni majd a termékét, hiszen három hónap múlva egyszerre szabadul rá a húsiparra mindaz a hús, ami most zárolás alatt van.

– Emberre ez egyáltalán nem veszélyes, meg sem települ emberen, vagy mi is tudunk hordozója lenni ennek a vírusnak?

– Az embert megfertőzi, de nagyon enyhe tüneteket okoz, és csak nagy koncentrációban. Húsipari dolgozóknál, akik fertőzött hússal dolgoztak, vagy laboratóriumi állatorvosoknál, akik koncentrált vírusokkal találkoznak, ilyen esetekben írtak le emberi fertőződést. A betegség emberen hőemelkedéssel, a száj környékén és a kézen hólyagok megjelenésével jár, de súlyos következményei nincsenek.

– Az emberek adott esetben viszont tovább tudják vinni a fertőzést az állatoknak is?

– Erre nincsen bizonyíték. Elvileg az emberben nem termelődik olyan mennyiségben a vírus, hogy tovább tudná adni a fertőződést. Vagyis ha az ember fertőződik is, akkor elvileg nem jelent az állatokra veszélyforrást. Nagyobb veszélyforrás a ruhára, kézre tapadt vírus, mint az, hogy beteg embertől kerül vissza az állatba.

– Vannak olyan vélemények, hogy bezzeg a 70-es, 60-as években ilyenkor az állatoknak csak a lábát és a nyelvét mosták le rendszeresen valamilyen fertőtlenítő anyaggal, és nem kellett leöldösni őket. Ez csak egy városi legenda, vagy megelőzésre használható lenne most is egy ilyen módszer?

– Ez soha nem olyan hatékony, mint az állatok leölése. Valóban most is felmerül az, hogy esetleg elég csak az állatokat mindenféle oldatokkal fertőtleníteni. Azonban a belsejében a vírus akkor is ott marad,a vérben ott kering, nem csak a látható felületeken található, attól eltekintve, hogy tüneteket csak ott okoz. De például a bendőben is vannak hólyagos elváltozások és fekélyek. Az állat belsejében pedig nem tudunk fertőtlenítést végrehajtani. Másrészt

a hetvenes években még vakcinázták az állományt, hiszen ez ellen a betegség ellen létezik vakcina, de manapság azokból az országokból nem importál senki, ahol vakcinázást alkalmaznak.

Tehát ebben az esetben mindaddig, amíg a vakcinázást fenntartjuk, plusz még három évig a legfontosabb exportpiacaink kiesnek. Ha egy ország belekezd a vakcinázásba, az ugyan a betegség okozta károktól mentesül, de három évig kiesik a nemzetközi kereskedelmi forgalomból. Ezt mérlegelve a legtöbb ország inkább azt választja, ami Angliában is volt, hogy inkább több mint 10 millió állatot leölnek, de nem kezdenek el vakcinázni, nehogy kizárják magukat évekre a nemzetközi kereskedelemből.

– Ez a bizonyos oldatos módszer prevencióra sem jó?

– Jó lehet, de rendkívül munkaigényes. Gondoljon bele, hogy minden állatnak a lábvégeit, a szájüregét naponta vagy naponta többször kezelni kellene.

Arról feledkeznek meg az ezt a módszert ajánlók, hogy nincs elég munkaerő a mezőgazdaságban.

Nem véletlen, hogy a kisbajcsi tehenészetben, ahol először felbukkant a vírus, egyiptomi vendégmunkások dolgoztak, mert magyar munkaerő a mezőgazdaságban már alig van.

– Erre létezik biztosítás? A biztosítók ilyenkor fizetik a gazdák kárát?

– Állami kártalanítás jár a leölt állatokért. Nem túl bőkezű, de a nulla veszteség elérhető.

– Ha Európában viszonylag ritka ez a betegség, akkor hogyan jelent most meg? Vagy a vírus lappang a vadállományban?

– Bár a szarvas, az őz, a muflon és a vaddisznó is érzékeny a vírusra, de a vadállományban nem önfenntartó a vírus, vagyis ha a háziállatokban nincs ott, akkor a vadállományból előbb-utóbb kipusztul.

– Akkor hogy került most ide?

– Valószínűleg az egyiptomi vendégmunkások hozták Kisbajcsra.

– Ezt lenyomozták?

– Ezt nem lehet bizonyítani, egyszerűen csak ez a gyanú. Ugyanis ennél észszerűbb magyarázatot egyelőre nem tudunk, viszont ezt bizonyítani nem lehet. Egy biztos:

annak a vírusnak, ami előfordul most ezekben a járványokban, a genetikai elemzések szerint a legközelebbi rokonsága Pakisztánban, Afganisztánban, Törökországban és a Közel-Kelet országaiban néhányszor már előfordult.

Tehát a genetikai nyomozás alapján is arra lehet következtetni, hogy valahonnan onnan jött ez a járvány.

– Az Ázsiából érkező vendégmunkások esetében nem lehetne előírni egyfajta orvosi vizsgálatot, kötelező fertőtlenítést, ami megelőzheti az ilyen eseteket?

– Elő lehet-e írni, hogy az unokatestvére nem látogathatja meg, aki most jött Kairóból? Ők maguk nyilván nagyon szigorú szabályoknak kell, hogy megfeleljenek, főleg a felvételnél vagy amikor alkalmazázák őket. De ha utána mondjuk egy kis hazait kapnak, vagy valaki meglátogatja őket, aki a ruháján hozza otthonról a vírust, azt nem lehet kivédeni.

Azok az országok, ahonnan ezek a vendégmunkások érkeznek, kivétel nélkül mind súlyosan fertőzöttek.

Akár a Fülöp-szigetek, akár Vietnám, akár az arab országok, bármelyiket nézzük, ezeken a területeken a vírus sűrűn előfordul.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Bod Péter Ákos: Most azt próbálják megérteni a gazdasági szereplők, hogy ezután milyenek a játékszabályok
Trump vámtarifái után sokkolóak az első piaci reakciók. A volt jegybankelnök szerint beindul egy újrarendeződési játék, amin Amerika csak veszíthet. Az Egyesült Államok világkereskedelmi súlya csökken, és a mostani fordulat ki fog hatni a dollár nemzetközi szerepére is.


Hatalmas piaci sokkot okoztak Donald Trump vámtarifái, a koronavírus járvány óta nem zuhant akkorát az amerikai tőzsde, mint most. A Dow Jones 4 százalék mínuszban fejezte be a napot, a S&P 500 4,8 százalékkal, míg a Nasdaq 5,4 százalékkal került lejjebb. A Nike 14%-ot, a Boeing 10%-ot, az Apple és az Amazon 9%-ot zuhant, miközben a dollár és a bitcoin is gyengült, az arany és az euró viszont erősödött. A tőzsdei pánik miatt dollármilliárdokat buktak az amerikai elnök legnagyobb támogatói is. Ő az egészre úgy reagált: a tőzsdék fellendülnek majd, fantasztikusan fognak teljesíteni.

A világ többi része most azon dolgozik, milyen választ adjon a hatalmas, 10 és 50% közötti vámokra. Trump az Európai Unióval szemben 20%-os, Indiával szemben 26%-os, Vietnámmal szemben 46%-os vámot jelentett be. Kínának pedig összességében 54%-os (!) vámmal kell szembenéznie. Milliók rettegnek a munkájuk elvesztése miatt azokban a szegényebb országokban, ahonnan például a ruhákat vagy más termékeket exportálták eddig Amerikában, de az európai autógyártást is megrengetik a következmények. Bod Péter Ákossal, a jegybank volt elnökével a következményeket latolgattuk.

– Mik a kilátásaink?

– Amit most lehet tudni: az európai járműiparra 25% vám már életbe lépett. Tovább az Európai Unióra mint egy vámunióra 20 százalékos importvámot vetett ki Trump. Az Egyesült Királyság 10 százalékos, Amerika ázsiai szövetségesei, mint Japán, Dél-Korea, Tajvan 30 százalék körüli vámtételt kaptak a nyakukba, és az Amerikával szemben nagyon nagy exporttöbblettel rendelkező Kína vagy Vietnam még ennél is nagyobbat. Lehet még persze az eddigi történések tapasztalatai alapján reménykedni, hogy mindez nem végleges, hiszen a Mexikóval és Kanadával szemben meghirdetett vámok alkalmazását egyszer már egy időre felfüggesztették.

Most sem tartom lehetetlennek, hogy akár egy országra, akár egy szektorra vonatkozóan valamilyen felmentés vagy módosítás jönne.

Egyelőre nem láttuk a részletes bontást: pontosan milyen termékkörre vonatkoznak a most elrendelt intézkedés. Az ország tág fogalom, vámok esetében konkrét kódszám alatti termékekről, szolgáltatásokról szokás dönteni. Nos, a magyar idő szerint tegnap esti bejelentés után körülbelül ennyit tudunk, meg láthattuk a sokkoló első piaci reakciókat. A kereskedelmi kapcsolatok jövőjét illetően nem javított a helyzeten Trump indoklása. Az elnök beszéde nem arról szólt, hogy az Egyesült Államok nagy külkereskedelmi mérleghiányán szeretne javítani kereskedelem-politikai eszközökkel, ehelyett a szövetségeseit és versenytársait megvádolta különböző visszaélésekkel és manipulációkkal. Olyan emocionális érvelést használt, ami nem szokásos a kereskedelempolitikában.

Bemutatott számokat egy nagy táblán, amelyek viszont nem stimmelnek. Például azt mutatta fel, mintha az Európai Unió 39 százalék vámot vetne ki az amerikai termékekre. Ilyenről szó sincs.

A tényleges vámtételek csekélyek, csakhogy azokhoz hozzáadta az EU-ban szokásos áfát, meg néhány iparági adót. Ez azonban teljes félreértése vagy félremagyarázása a dolognak. Az áfa az országon belüli általános forgalmi adó, amit a végső vevő fizet, és nem a külkereskedő. Amerikában is van sales tax a kiskereskedelemben, és az más kategória, mint az importvám, amit az amerikai importőr kénytelen befizetni a költségvetésbe.

És itt a másik kolosszális tévedése: a megemelt importvámot nem az európai, kínai exportőrök fizetik, hanem majd az amerikai importőrök fogják befizetni az amerikai büdzsébe, és az amerikai fogyasztó fogja a következő hetekben érezni a kasszánál, hogy a kormánya lényegében egy nagy adótételt pakolt a nyakába.

Az importvám ugyanúgy drágítja a terméket, mint egy kereskedelmi adó.

– Itt nem arról volt szó, hogy Trump a kereskedelmi hiányt konvertálta át valahogy vámmá? Hogy ezt akarja helyrebillenteni a vámokkal, ami egy eléggé unortodox megoldásnak tűnik nekem.

– De igen, innen indult ki a dolog. Az egész világot sújtó vámemelés indokaként több dolgot mondott. Az egyiket már érintettük: kereskedelmi mérleghiánya van Amerikának egy sor országgal szemben, mégpedig Trump szerint azért, mert azok mindenfajta visszaéléseket, árfolyamvétkeket követnek el Amerika ellen. Tehát nem azért deficites a külkereskedelmi mérleg, mert az érintett termékkörben nem elég versenyképes az amerikai termelés – véli Trump. Nem közgazdasági érvet használ, inkább hátsó szándékot sejtet. De segít-e a külkereskedelmi hiányon a vámemelés? Elvileg igen, hiszen az emelt vámok után Amerika importja drágább lesz, és így a vásárlók kevesebb külföldi terméket akarnak, tudnak venni. Ha ezen közben az amerikai exporttermékre nem vetnek ki hasonló mértékű vámot, és az amerikai cégek ugyanúgy exportálnak tovább, akkor a kisebb import és változatlan export mellett csökken a kereskedelmi mérleghiány. Csak hát

miért ne válaszolna az érdeksérelmet szenvedő fél hasonló módon?

Ám önmagában a vámemelés nem unortodox módszer.

– De eredményes is?

– Szerintem nem. Az erősen megemelt vám a világ hatékony, versenyképes cégei elől elzárja az amerikai piacról, mert mondjuk egy 25 százalékos autóvám ezt jelenti, hogy jogilag behozható mondjuk a német autó, de az importőrnek annyival többe kerül a termék, és a megnőtt fogyasztói áron már nem lesz annyi vevője, mint előtte. Ez rossz hír a német autók kedvelőinek, meg a német autógyáraknak, de végül mérséklődik az amerikai mérleghiány. Csakhogy, amint említettem, meglehet, hogy azok az országok, amelyeket most tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal vádol, és amelyeknek a termelőit az amerikai importvám-emelés hátrányosan érinti, maguk is válaszintézkedést hozhatnak. Például az amerikai exporttermékekre, mondjuk

a szójára, ki lehet vetni szintén 20%-os vámot. Akkor viszont az amerikai szójaexportőrök, amelyek eddig nyereséggel árusították a termékeiket az 500 milliós európai piacon, nagyarányú vámot kapva a nyakukba, kiszorulhatnak az európai piacról.

Tehát a piaci következmények sokfélék lehetnek, a viszontválasztól függően. Egyébként van itt még egy ügy. Trump vámemelési hivatkozása az volt, hogy Amerikának az árukereskedelemben súlyos mérleghiánya van. Csakhogy ez nem igaz a szolgáltatásokra, amelyekben egyáltalán nem áll rosszul Amerika, gondoljunk az amerikai filmekre, IT-szolgáltatásokra, a New York-i jogi irodák működésére, a banki szolgáltatásokra. Emellett a világban befektetett amerikai tőkéből nagy tőkejövedelmek származnak.

Eleve nagy haszna van az Egyesült Államoknak az amerikai dollár kulcsvaluta-szerepéből.

Szóval az elnök a javaknak egy olyan csoportját emelte ki, amelyekben az Egyesült Államok valóban hosszú évek óta masszívan nettó importőr, fogyasztója a máshol előállított termékeknek: a tajvani chipeknek, a francia bornak, a magyarországi gyógyszernek, a kínai, vietnámi háztartási gépnek, mexikói autóalkatrésznek. De a külkereskedelmi egyenleg alakulása mögött világos közgazdasági okok állnak, nem pedig a gonosz külföldiek mesterkedései.

– Elkezdtek zuhanni a tőzsdék. Az amerikai dollár is gyengült az euróval szemben, ez egy olyan reakció, amivel számolni kell. Nem tudom, hogy a Trump számolt-e ezzel?

– Nyilvánvaló, hogy az intézkedések hatását nem kalkulálta ki. Indoklása alapvetően nem közgazdasági. Például Kanadával vagy Mexikóval szemben kezdettől fogva nem gazdasági, hanem lényegében oda nem tartozó érveket említett, miszerint onnan szöknek át tömegesen a bevándorlók, vagy onnan jön át a kábítószer. Ami vagy igaz, vagy nem. Ám ha van ilyen gond, annak nem az a megoldása, hogy a kanadai rönkfára kivetnek egy plusz adót. Nála folyton keveredik a politikai, a nem-üzleti szempont a gazdasági szemponttal. Márpedig az ilyen problémák megoldására lennének nemzetközi fórumok. Ezekről a fórumokról azonban az Egyesült Államok kormányzata nagy sebességgel vonul ki, ahelyett, hogy felhasználná a Valutaalapot, OECD-t a Világkereskedelmi Szervezetet - azokat a fórumokat, amelyek konfliktusrendezésre jöttek létre, és ezt a munkát jól-rosszul végezték az elmúlt évtizedekben. Viszont Trump a tárgyalásos, kereskedelempolitikai megoldás helyett az általunk megismert világkereskedelmi rendszer intézményeit kikerülve, egyoldalú, drasztikus, egyeztetés nélküli, meglepetésszerű intézkedéseket vezetett be. Láttuk, hogy a sokk hatására a valutaárfolyamok elkezdtek mozogni, a tőzsdék érzékenyen reagáltak rájuk. Hogy aztán mi lesz két nap múlva, nem tudhatjuk, mert ilyenkor a hírek hatására fel-alá futkosnak az árfolyamok.

Most azt próbálják megérteni a gazdasági szereplők, hogy ezután milyenek a játékszabályok. Mert valamilyen szabálynak kell lennie.

Keresik a szereplők, hogy milyen lépéseket tegyenek. Kína már régebb óta észlelve az amerikai protekcionista nézetek terjedését, jó ideje elkezdett függetlenedni az Egyesült Államoktól, az amerikai kereskedelmi forgalmának a nemzetgazdasági aránya már nem az, mint tíz éve volt. Az Európai Unió is most gondolja át a külkereskedelmi stratégiáját, valamint a védelmi terveit is. A világ jelentős kereskedelmi szereplői azt is átgondolják, hogy melyik valutanemben fognak majd üzleteket kötni. Ez a mostani fordulat ki fog hatni a dollár nemzetközi szerepére.

Az elzárkózó, protekcionista útra lépő Egyesült Államoknak a világkereskedelmi súlya csökken, mint ahogy a dollárnak a nemzetközi pénzügyi szerepe is mérséklődik.

Holott nyilván nem ez volt Trump szándéka. A kérdése arra irányult, hogy ezt végiggondolta-e – hát nem.

– Lehet Európa ennek a folyamatnak hosszabb távon nyertese?

– Minden ilyen változás átrendezi a pozíciókat. Például ha egy térség 20%-os vámterhelést kap a nyakába, de egy másik 40-et, akkor azt lehet mondani, hogy relatíve nem ő szenved a legtöbbet. Vannak aztán olyan ágazatok, amelyek új piacokat tudnak találni a termékeik számára – ezek másoknál kevesebbet vesztenek. Elképzelhető továbbá, hogy a nagy kereskedelmi szereplők egymás felé fordulnak, és saját feltételek mellett működő kereskedelmi klubokat alkotnak. Erre lehet példa az EU és Kanada, Európa és a Maghreb országok ügye. Sőt, még talán a Kínához fűződő viszonynak, ami nagyon bonyolult, lehetnek olyan vonatkozásai, amelyek nem voltak az asztalon fél évvel ezelőtt.

Beindul egy újrarendeződési játék, a globális termelési láncok egy része át fog alakulni. Ameddig ez eltart, addig sajnos termelés-visszaesés, profitcsökkenés várható,

de ha újrastrukturálja magát a rendszer, akkor onnantól kezdve az új szabályok szerint lehet játszani.

– Azt mondta az előbb, hogyha egy nap után itt össze-vissza mennek az árfolyamok, abból ne vonjunk le mélyreható következtetéseket. Ma az látszott, hogy miközben az euró erősödött, a forint meg hát finoman szólva egyáltalán nem. És itt az örök kérdés: nem megint az látszik, hogy sokkal jobban jártunk volna, hogyha már régóta eurónk lenne és nem forintunk?

– Ez bizony így van. Amikor egy ilyen bizonytalanság becsap, az a kisebb országokat különösen megrázza. Nyilván ilyenkor jobban ki van téve a megpróbáltatásoknak a kis gazdaság, meg a sérülékeny valuta, amelyik törékenyebb. Az euró, mint nagy hajó, fenségesen úszkál a viharban, de a kis ladikokat a hullámok ide-oda hajigálják. Szóval, ha most már mi is benne lennénk az euróövezetben, akkor az ilyen hirtelen vihar minket is csak tompítva érintene.


Link másolása
KÖVESS MINKET: