Szeged legszebb épületei
A szegedi belváros olyan épületeiben jártunk, melyek egyáltalán nem vagy csak korlátozottan látogathatóak. A nagy árvíz után az Osztrák-Magyar Monarchia leghíresebb tervezői dolgoztak a városban. Nézzétek meg az általuk tervezett csodákat!
Az 1879-es nagy szegedi árvíz után a város épületeinek több mint 90%-a megsemmisült vagy lakhatatlanná vált. A nagyszabású újjáépítés során teljesen megváltozott a város régi arculata, mind a szerkezetet mind pedig a épített örökséget illetően.
Sajnos a katasztrófa után megmaradt kis számú épület egy részét is lebontották városrendezési okokból. A szegedi vár impozáns Tisza-parti maradványaira is ez a sors várt. Cserébe viszont európai viszonylatban is egyedülálló egységes arculatú, eklektikus belváros jött létre az Osztrák-Magyar Monarchia leghíresebb tervezőinek munkáit dicsérve, így lett Szeged "palotás város" is.
Mivel az újjáépítés időszakában Európa egyik vezető stílusirányzata volt a klasszicizmus és az eklektika, Szegeden is ez a vonal határozta meg a belvárosi paloták építését is, annál is inkább, hiszen itt már az árvíz előtt is épültek ilyen épületek. Az eklektikus stílus legfontosabb ismertetőjegye az, hogy egyéb régebbi korok és irányzatok jegyeit vegyesen használja fel, Szegeden ez elsősorban a klasszicizmust jelentette.
Magyarország egyik legismertebb eklektikus épületegyüttese a szegedi Klauzál tér, amelynek kiemelkedő darabja az úgynevezett Kis Dávid-palota, amely azért is különösen értékes épület, mert a kevés árvizet túlélt, szegedi épületek egyike (1872-ben építették).
A palotát a 2000-es évek elején a tér összes épületével valamint a Kárász utcai épületegyüttest felújították. Ekkor kapott Szeged város az elvégzett szakszerű munka elismeréseként Európa Nostra-díjat.
Szerencsére az épület talán legszebb részét, a lépcsőház tetején lévő faliképet is megcsodálhattuk, miután az előre egyeztetett forgatókönyv szerint az egyik lakó beengedte a csoportot.
Ezután a délután legérdekesebbnek ígérkező épületei felé vettük az irányt, hiszen a florális szecesszió két kiemelkedő alkotása is Szegeden áll, egy sarokra egymástól: az egyik az Ungár-Mayer-ház, a másik pedig a Reök-palota, amely egyike Szeged legismertebb épületeinek és általában az ország szecessziós építészetének egyik csúcspontjaként tartja számon a vonatkozó szakirodalom. Nem egy résztvevőtől hallottuk a séta során, hogy ezekre a szecessziós épületekre kíváncsiak a legjobban.
A szecesszióról annyit érdemes tudni, hogy gyökerei Bécsbe nyúlnak vissza, az 1890-es évek legvégére. Érdekes, hogy sokáig nem tartották önálló stílusnak, hanem a századforduló összekuszálódott stílusjegyeinek változataként tekintettek rá. Legismertebb hazai képviselője Lechner Ödön (1845-1914), az általa tervezett leghíresebb épületeket Budapesten találjuk.
De most térjünk vissza Szegedre az Ungár-Mayer-házhoz, amely a szegedi Belváros egyik legjellegzetesebb épülete a Kárász utca és a Dugonics tér sarkán. 1908 és 1911 között épült, Ungár Benő és Mayer Áron megrendelésére (a város ismert kereskedői voltak), Magyar Ede tervei szerint (csakúgy mint a Reök-palota). Akkoriban ez volt a város első háromszintes háza. A másik érdekessége pedig, hogy a vasbeton szerkezet alkalmazása még ritkaságszámba ment akkoriban.
Az épületbe lépve aztán nem győztük kapkodni a fejünket, a lépcsőháztól kezdve a folyosókig, csodálatos tárháza nyílt meg előttünk a különlegesebbnél különlegesebb részleteknek, természetesen rengeteg növényi motívummal (innen a florális szecesszió elvevezés is).
Még be sem fogadtuk az előbb látottakat, máris a Reök-palotánál jártunk, szintén fantasztikus élményt nyújtva azoknak, akik először léptek be a kapuján. Itt még az előző épületnél is harsányabban jelenik meg a már említett növényi motívum.
1907-ben adták át, a megrendelője Reök Iván, egy dúsgazdag szegedi polgár, aki többek között országgyűlési képviselő is volt. Sajnos az épület a rendszerváltás után meglehetősen lepusztult, sokáig üresen is állt, végül példás minőségű felújítást végeztek el rajta.
Így 2007-től újra a régi fényében pompázhat, benne jelenleg kávézó és a Regionális Összművészeti Központ működik, utóbbi időszaki kiállításai miatt az épület gyakran látogatható belépőjegy ellenében.
Végül még két kép a kultursétáról, az előbbi a Kárász-házban az utóbbi pedig a régi Hungária szállóban készült. Aki kihagyta a programokat az jövőre feltétlenül pótolja, mi ismét ott leszünk.
Nyomj egy lájkot, ha kedvet kaptál egy szegedi sétához! :)
*
