A szegedi Füvészkert csodái: Közép-Európa legnagyobb, szabadtéri indiailótusz-állománya is itt látható
Az évek során számos olyan faj is került a Füvészkertbe, amely a kihalás szélén áll, vagy saját élőhelyén már ritkaságnak számít, de fontos eszmei és természetvédelmi értékkel bír.
Az elmúlt évek újdonságai
A SZTE Füvészkertje folyamatosan bővül, szépül. Az elmúlt években is számos újdonsággal gyarapodott, így aki régebben járt itt, biztosan talál új érdekességet.
Például 2014-ben adták át az új trópusi üvegházat, ahol a régi növények mellett
trópusi folyók és tavak vízi- és vízparti növényei láthatók: tündérrózsák, papiruszsás, vízijácint, vízidara, brazil óriáslapu is.
De itt él a kancsóka, a páfrányok, egy szép vízfolyás melletti növényfal is. A kaktusz-kedvelők is bőven találnak ritkaságokat.
Ekkor készült el a kert híres lótuszos tava köré a japánkert is, amely ebben a régióban egyedülálló.
2015-ben az ázsiai növények gyarapodtak, újabb bambuszok, kaméliák, rododendronok, díszcseresznyék, nőszirmok kerültek a kertbe. A sziklakert is megújult, és kis vízeséses szurdokvölgyet alakítottak ki.
23 védett növényfaj több, mint 2000 egyede került a Füvészkertbe, lágyszárúak, gyümölcsfák, szőlő is.
2016-ban nyílt meg a trópusi lepkekert, majd több ezer hagymás növényt is elültettek, tulipánokat, nárciszokat, sáfrány, gyöngyvirágot.
2018 újdonsága volt a rovarfogó növénygyűjtemény kialakítása, kancsókák, harmatfűfélék, kürtvirágok kerültek ide.
Érdekességek a Füvészkertből
Különlegességnek számít az üvegházban látható 1200 növényfaj, a több mint 7 méter magasra megnövő trópusi fák, közöttük fán lakó színes orchideák, broméliák, valamint páfrányok, pozsgások és kaktuszok.
Az istenek eledelének nevezett kakakófa is megtalálható itt, melynek jellegzetessége a törzsön csomókban fakadó kb. 1 cm átmérőjű fehér virágok és a belőlük több, mint fél év alatt fejlődő termések.
Érdekes darabja a gyűjteménynek az ezüst akácia, amit sokan – tévesen – mimózának is hívnak. A fürtös virágokból a porzók kinyúlnak, de ha fáznak, vagy esik, akkor összecsukódnak (ám érintésre nem záródnak be). Az illatszeripar, parfümgyártás fontos alapanyaga, de cserzőanyag, gumiarábikum, textilipar és gyógyászat is használja.
A rovarfogók legismertebbje a Vénusz légycsapója is megtalálható itt. A levél szélén végigfutó fogszerű nyúlványok a nagyobb méretű zsákmányállatok körül szorosan összezáródnak, és a növény „megeszi” áldozatát. Az emésztés egy naptól néhány napig is tart.
A Darwin által élő kövületnek nevezett növények a földtörténeti múltban széles körben elterjedtek, de ma már csak kevés leszármazottjuk él, ezért a kipusztulás szélén állnak, így fokozott figyelmet és védelmet érdemelnek. Ezek közül a kertben megtalálható például a szecsuáni ősfenyő, a hegyi mamutfenyő, vagy a páfrányfenyő is.
A kertben található tó leghíresebb „lakója” az indiai lótusz, Közép-Európa legnagyobb, szabadtéri indiai lótusz állománya, és mára a tó vízfelületének több mint a felét birtokolja.
De él itt még tavirózsa, vízijácint, rucaöröm, füzéres süllőhínár is.
A Füvészkertben közel 250 gyógy- és fűszernövény is látható, szagolható. A tanyaudvarban a ház körüli veteményes és virágos kiskert növényei élnek.
Bővebben a Füvészkertről ITT
Kutatás, oktatás, programok
A Füvészkertben a növények gyarapítása, gondozása mellett kutató és oktatómunka is folyik, 2006-tól
az országban elsőként a környezeti nevelés is megjelent a kert szolgáltatásai között,
óvodások, iskolás csoportok számára. De tartanak hétvégi programokat, bemutatókat, tematikus rendezvényeket, táborokat is. A diákság mellett a szegediek vagy a kirándulók is szívesen látott vendégek akár egy sétára, akár például a Föld Napja, vagy a Lótusz Napok rendezvényein.
Bővebben a programokról ITT
Nyitva tartás:
március: 9 - 17 óráig
április 1 – szeptember 30-ig: 9 - 18 óráig
október: 9 - 17 óráig
november 1- február 28-ig: 9-16 óráig
Minden nap nyitva
Fotók: A szerző, a címlapkép forrása: Füvészkert
