SPORT
A Rovatból

A kiszőrösödött izomkolosszus-hölgyektől a nőies fitneszig hosszú út vezetett – a testépítés és a női versenyzés kezdetei

A Magyar Testépítő és Fitnesz szakszövetség elnöke, Huber István büszke rá, hogy Magyarország fitneszben a világ éllovasa. Pedig 1977-ben még csodabogárnak nézték, amikor az első budapesti konditermeket elkezdte látogatni.


A női testépítés örökké vitatott téma: akad, aki csodálja a mögöttes teljesítményt, másokat pedig taszít a kidolgozott izomzatú hölgyek látványa. Kezdetben a testépítés kizárólag a férfiak terepe volt, 1965-től kezdve a híres Mr. Olympia versennyel az élen, melynek éveken keresztül Arnold Schwarzenegger volt a szimbóluma. A későbbi színészlegenda 1976-ban sorozatban immár a hatodik Mr. Olympia-győzelmét ünnepelte.

Egy évvel később, Jimmy Carter elnökké választásának évében indult el a nők bevonása is a hasonló megmérettetésekbe. Előtte nem igazán érdekelt senkit a nők izomépítése. Valójában nem is volt különösebben látványos, inkább az egészséges életmódról és diétáról szóltak ezek a kezdetleges bemutatkozások. 1977-ben viszont létrejött egy – nem hivatalos, de annál elszántabb – női szövetség, az Izmos Nővéri Rend. Mégpedig azzal a céllal, hogy lerombolják a női testépítéssel kapcsolatos előítéleteket. Naponta órákat emelgették a súlyokat, hogy felfigyeljenek az erőfeszítéseikre.

Ekkortájt kezdte hirdetni a daytoni Fiatalok Keresztény Egyesülete (YMCA) egyik tagja, Henry McGhee, miszerint a férfiakhoz hasonlóan a nőknek is meg kell adni a lehetőséget fizikumuk építésére és a versenyzésre.

Elindultak az első komolyabb megmérettetések a Las Vegas-i Resort and Casino szállodában (ahol utána Miss Universe szépségversenyeket rendeztek, sőt, rendeznek manapság is).

Az igazi áttörést azonban az jelentette, amikor 1979-ben megrendezték az IFBB által is elismert, a Világ Legjobbjai elnevezésű női testépítőversenyt, 2500 dolláros fődíjjal. Egy évvel később elindult a Ms. Olympia verseny is, amely máig a legrangosabb professzionális verseny testépítőnők számára. Az első nyertes Rachel McLish volt, a legeredményesebb versenyzőnek mindezidáig pedig Iris Kyle számít a maga 10 győzelmével.

A nemek közötti különbségtétel abban nyilvánult meg, hogy a Ms. Olympiát másfél évtizeddel később vezették be, mint a férfi megfelelőjét. De az elnyerhető pénzjutalomban is: a 2012-es Mr. Olympia például 250 000 dollárt vitt haza, míg Ms. Olympia csupán 28 000 dollárt.

Ennek több oka is lehet: egyrészt a nőknek más a testfelépítése, izommennyisége, és a tesztoszteronszintjük alacsonyabb, így a természetes módon építhető izomzat mennyisége is korlátozott számukra. Továbbá eleinte a női testépítés nem volt figyelemfelkeltő, mert a férfiaknak nem tetszett a műfaj, a nők pedig nem értették, hogy ez mire jó.

Megkérdeztük a magyar kezdetekről az MTFSZ (Magyar Testépítő és Fitnesz szakszövetség) elnökét, Huber Istvánt. Ő már csak tudja, mi fán terem hazánkban a testépítés, hiszen 1977-ben kezdte a testépítést. A világon majdnem minden országban képviselte már a szakmát, és két évtizede vezeti a szövetséget.

"Csodabogaraknak néztek minket akkoriban" – kezdett bele a mesélésbe István.

"Amikor végigmentem az utcán, mondták, hogy „odanézz!”, mire én is odanéztem, kiderült, hogy engem néztek. Az egész országban voltunk körülbelül százan, akik nagyon izmosak voltunk, akkoriban ez nem volt divat, a bodybuilder szót sem ismerték. Még arra is emlékszem, hogy 1970-ben az Athenaeum nyomda színiben versenyeztek az első testépítők.

Ami a női versenyzőket illeti, eleinte nem jött könnyen az áttörés. Amikor 1986-ban Lengyelországban megrendezték a női európai testépítő bajnokságot, a nyertes jó irányba vitte volna a sportágat, de a szakma azt szerette volna, ha a nők is nagyon izmosak lennének, holott szerintem nem szép, ha egy hölgyikén 20 kiló többletizom van. Illetve a férfiakra szabott szerektől (pl. tesztoszteron, szteroid) akkoriban a nők szőrösek lettek, és hangjuk is elváltozott.

Aztán szerencsére jött egy csodás hölgy, Szikszay Gabriella, aki tényleg csinos tudott maradni" – mondta az MTFSZ elnök, hozzátéve, hogy Gabriella 1991-ben lett amatőr női testépítő világbajnok, valamint páros testépítő világbajnok és első magyarként kijutott a Ms. Olympiára, ami hatalmas eredmény.

A következő fontos mérföldkő az volt, amikor sikerült bevezetni a fitness kategóriát. A ’90-es évek közepén indult be nálunk a fitnesz-őrület: ekkoriban nyerte meg a Fitness Magyar Bajnokságot Palatinus Tünde, valamint ekkortájt kezdte el a bajnoki címeit begyűjteni Béres Alexandra is, aki szintén sokat tett a műfaj népszerűsítéséért.

"A női testépítés elkezdett háttérbe szorulni a versenyzői létszám csökkenése és a szponzorok távolmaradása miatt, ezért az IFBB 2013-ban eltörölte ezt a kategóriát" – eleveníti fel a múltat István.

Magyarország fitneszben azóta is a világ éllovasa, Szlovákia a második, és Ukrajna a harmadik a rangsorban, és ez a hármas felállás időről-időre felcserélődik.

Arra a kérdésre, hogy hazánkban mióta léteznek konditermek és mióta járnak oda nők is, a Magyar Testépítő és Fitnesz szakszövetség elnöke azt válaszolta, hogy az 1970-es évek közepén egyszerre négy konditerem is nyílt Budapesten. Érdekességként megemlítette, hogy az első, Spartacus nevű hely ma is működik a Bartók Béla út 57. szám alatt, csak más néven. Hölgyek pedig körülbelül egy évtizeddel később, az 1980-as évek közepén kezdtek el edzőteremben súlyzózni.

– Akkoriban még nem izomkolosszusokat faragtunk belőlük, amit a világ elvárt, de az említett Szikszay Gabi is így kezdte, és volt egy Rubos Katalinunk is, aki juniorban világbajnoki címet szerzett. Aztán kiemelném a későbbi évekből Vargha Violát, az MTFSZ  jelenlegi főtitkárát, aki junior testépítésben fél évtizeden át élmezőnyben volt a rendkívüli genetikájával, majd páros testépítésben 2. helyen végzett Európa-bajnokságon, végül fitneszmodell világbajnok lett. ​

Ő nem használt szereket, és belevitt egy nőies vonalat a versenyzésbe, ráadásul a testépítésből át tudott menni a bikini fitneszmodell kategóriába és vissza, miközben mindkét kategóriában tudott versenyezni.

Az biztos, hogy a 21. századra jócskán változott a női izomépítés megítélése és szabályrendszere, és egyre szélesebb rétegeket szólít meg a súlyzós edzésforma. Manapság a világ legtöbb részén már teljesen természetes látvány egy lány egy konditeremben, miközben egyes muszlim vallású országokban, például Afganisztánban máig tilos a női testépítés.

Források: Csupasport, Wikipédia


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
„Arany-Rolexszel parádézol, te takony hülye gyerek!” – Dietz Gusztáv kiakadt Szoboszlai Dominik nyilatkozata miatt
A magyar labdarúgó válogatott csapatkapitányának szavai nagy felháborodást váltottak ki a törökök elleni vereség után. Dietz Gusztáv kemény üzenetet küldött neki a Facebookon.


Dietz Gusztáv keményen bírálta Szoboszlai Dominikot a magyar-török mérkőzés után tett nyilatkozata miatt. A magyar labdarúgó válogatott vasárnap este sima vereséget szenvedett a törököktől, így kiesett a Nemzetek Ligája A divíziójából. A találkozó után a csapatkapitány, Szoboszlai Dominik azt üzente a szurkolóknak, hogy akik nem tudják támogatni a csapatot a vereségek idején, inkább akkor se szurkoljanak, amikor győznek.

„Azok, akik akkor nem tudnak nekünk szurkolni, amikor vesztésre állunk, akkor se szurkoljanak nekünk, amikor nyerésre állunk”

– fogalmazott Szoboszlai, hozzátéve, hogy szerinte a kárörvendők nem fognak sokáig örülni, mert a válogatott vissza fog jutni az A ligába, és a vb-re is kijutnak majd.

A csapatkapitány kijelentései többeket felháborítottak, köztük Dietz Gusztávot is, aki nyilvános Facebook-posztban reagált a focista szavaira.

A színész és küzdősportoló szerint Szoboszlai kijelentései elfogadhatatlanok, és úgy véli, hogy a játékos nem vállalja a felelősséget a csapat gyenge teljesítményéért.

„Nem tudok elmenni emellett a Szoboszlai gyerek mellett szó nélkül, ne haragudjatok... Azt mondja a valóban sztárfocista ugye!? Hogy aki csak akkor szurkol nekik, amikor győzünk, az inkább ne is szurkoljon!? Mi a f@szról beszélsz te szép öcsém? Ti nem szoktatok nyerni... azaz csak nagyon ritkán, mondhatni egészen véletlenül ugye!? Titeket egy amatőr csapat, egy sziget, aki épphogy ki tud állítani 11 játékost taknyosra sz@pat!?” – idézte a Mandiner Dietz Gusztáv szavait.

Dietz még hozzátette, hogy véleménye szerint a magyar női kézilabda-válogatott is könnyedén legyőzné Szoboszlaiékat, még labdarúgásban is. A színész úgy véli, hogy

egy csapatkapitánynak ilyenkor legalább annyit illene tennie, hogy rosszul érzi magát a csapat teljesítménye miatt.

„Miközben a több százmilliós autódban ülve, arany-Rolexszel parádézol te takony hülye gyerek! Te vagy a csapatkapitány és ha már többre sem voltál képes, a minimum az, hogy rosszul érzed magadat a csapatod teljesítménye okán... De tudod mit, ne tedd! Inkább a szemétdombon egyél meg egy menüt, tudod a neveddel fémjelezve! Ennyit érsz pont, te sztárfocista” – írta Dietz Gusztáv.

A színész bejegyzése azóta már eltűnt a nyilvános Facebook-oldaláról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SPORT
A Rovatból
Szoboszlai Dominik keményen beszólt az egyik török játékosnak, de még a szurkolók egy részének is a magyar-török meccs után
A törökök viszont azt nehezményezték, hogy a magyar szurkolók tiszteletlenül viselkedtek az ország nemzeti himnusza alatt.


A magyar labdarúgó-válogatott hazai pályán 0-3-ra kikapott a törökök nemzeti tizenegyétől, így két meccs alapján sima 6-1-es győzelemmel a törökök jutottak tovább a Nemzetek Ligájában, így a magyarok a B-ligában folytathatják.

A találkozó egyik meghatározó játékosa a Real Madridban keveset szereplő Arda Güler volt, aki ezúttal kezdőként lépett pályára, és a második török gólt is ő szerezte. A mérkőzés során összeszólalkozott a magyar válogatott csapatkapitányával, Szoboszlai Dominikkal, akit csendre intett.

A magyar játékos az NSO Instagram-oldalán egy rövid kommentben válaszolt neki: „1088”, amely Güler eddigi játékperceire utal klubcsapatában a szezonban.

Szoboszlai a meccs után a vb-selejtezőkről is beszélt, és elmondta, hogy a csapatnak fel kell ráznia magát, őt is beleértve. „Össze kell kapnia magát a társaságnak, beleértem saját magamat is, és kitalálni nyárra valami olyat, ami előre visz minket, a vb-selejtezőkön segíteni fog” – mondta a csapatkapitány. Hozzátette, hogy olyan játékosokra van szükség, akik negyven év után ismét világbajnokságon szeretnének szerepelni, mert ez újabb történelmi sikert jelentene a magyar futball számára.

A magyar válogatott nem tudta megőrizni helyét az A-ligában, így a következő idényben a B-ligában folytathatják a Nemzetek Ligájában. A mérkőzésen két újonc, Dárdai Bence és Tóth Alex is bemutatkozott, akiknek teljesítményéről Szoboszlai elismerően nyilatkozott.

A török sajtó kiemelten foglalkozott a győzelemmel. A Sabah sportrovata szerint történelmi sikert arattak Budapesten, hiszen a török válogatott először jutott fel az A-ligába. A lap fontos pillanatként említette Ugurcan Cakir védését Gazdag Dániel ziccerénél az első félidőben. A török ifjúsági és sportminiszter, Osman Askin Bak a helyszínen nézte végig csapata győzelmét, ami tovább növelte a siker jelentőségét.

A lap ugyanakkor kritikát is megfogalmazott a magyar szurkolókkal szemben, akik egyesek szerint tiszteletlenül viselkedtek a török himnusz alatt, mivel füttyszó hallatszott a lelátóról.

Szoboszlai Dominik az interjú végén azoknak is üzent, akik most örülnek a magyar válogatott kiesésének. Úgy fogalmazott:

akik nem szurkolnak nekik a nehéz időkben, azok akkor se támogassák a csapatot, amikor sikerrel járnak.

A csapatkapitány elszántan beszélt arról, hogy újra visszajutnak az A-ligába.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Meghalt Jakabházy László
A válogatott jégkorongozó, edző és sportvezető 86 éves volt.


Életének 87. évében elhunyt Jakabházy László válogatott jégkorongozó, edző és sportvezető, írja az MTI.

Az 1964-es, innsbrucki téli olimpián szerepelt magyar csapat játékosa a hazai szövetség honlapjának szerdai megemlékezése szerint 1950 és 1970 között az Építőkben és a Ferencvárosban játszott, a nemzeti együttessel tíz világbajnokságon vett részt.

Visszavonulása után tevékeny részese volt a KSI jégkorong-szakosztályának megalakításának, majd 1971-ben az FTC vezetőedzője lett, csapatával öt bajnoki címet és négy kupadiadalt ünnepelhetett.

A válogatott szövetségi kapitánya volt 1969 és 1971 között, majd 1973 és 1975 között Boróczi Gáborral közösen, aztán 1979 és 1981 között és 1987-1988-ban is irányította a nemzeti csapatot.

Jakabházy László nyugdíjba vonulásáig a Testnevelési Főiskolán tanított, 2011-ben beválasztották a Magyar Jégkorong Hírességek Csarnokába.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SPORT
A Rovatból
Hatalmas siker a fedettpályás atlétikai vb-n: Bronzérmes a magyar férfi 4x400 méteres váltó
Világbajnoki bronzérem! Nincsenek szavak! És persze országos csúcs is - írta a Magyar Atlétika - Hungarian Athletics a közösségi oldalán.


Az Enyingi Patrik, Wahl Zoltán, Kovács Árpád, Molnár Attila összetételű négyes az ötcsapatos döntőben 3:06.03 perces országos csúccsal ért célba az amerikai és a jamaicai váltó mögött.

Molnárék

a magyar atlétika történetének hatodik érmét szerezték meg fedettpályás vb-n, egyúttal 2020 óta az elsőt.

Akkor a súlylökő Márton Anita az első magyar aranyat gyűjtötte be Birminghamben.

"Világbajnoki bronzérem! Nincsenek szavak! És persze országos csúcs is" - írta a Magyar Atlétika - Hungarian Athletics a közösségi oldalán.


Link másolása
KÖVESS MINKET: