HÍREK
A Rovatból

Ezekre érdemes odafigyelni a nyári szabadságolások során

Pénzben akkor váltható meg a szabadság, ha a munkaviszony megszűnik. Egyébként a munkáltatónak ki kell adnia az éves szabadságokat.


A vállalatoknak már most célszerű részletesen felmérniük, melyik munkavállalójuk hol tart az idei szabadságkeretének felhasználásában, és nyári időszakban célszerű legalább az időarányos szabadságot kiadniuk. Különösen azokban a szektorokban érdemes erre nagy figyelmet fordítani, ahol a munkaerőhiány miatt fel nem töltött létszámkeretek mellett kell megoldani a működést – figyelmeztet a Trenkwalder munkaerőpiaci szolgáltató.

A Munka Törvénykönyve (Mt.) főszabálya szerint a szabadságot – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – az esedékességének évében kell kiadni. Ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot, jogszabályt sért: csupán az életkor alapján járó (a kortól függően 1-10 napnyi) pótszabadság vihető át – külön megállapodás alapján – az esedékesség évét követő 12 hónapra.

A szolgáltatócég közleménye szerint

az idei tapasztalatok is azt mutatják, hogy főként azoknak a kisebb vállalkozásoknak jelent nagyobb terhet az időarányos szabadság kiadása, amelyek az alacsonyabb létszám miatt eleve nehezebben képesek megoldani a szabadságra küldött dolgozók helyettesítését.

Akár nagyobb vállalatok számára is problémát okozhatnak az év utolsó időszakában a „bent ragadt” szabadságok, különösen az olyan területeken (kereskedelem, szállítmányozás, stb.), amelyeknek csúcsszezonja éppen erre az időszakára esik.

Tekintettel arra, hogy a munkavállalók többsége hagyományosan a nyári szabadságolást preferálja, a szabadságok átgondolt tervezése során

célszerű az éves szabadságkeret minél nagyobb mértékű felhasználására törekedni ebben az időszakban.

A szabadság időpontjának meghatározásában a jogszabály a munkáltató számára biztosít nagyobb mozgásteret: a munkavállaló a szabadságkeretéből mindössze 7 munkanapról rendelkezhet szabadon. Ugyanakkor mindkét fél érdeke, hogy a többi szabadnap is egyeztetett módon, mindkét fél igényeit figyelembe véve legyen kiadva, amire kellő időben történő tervezéssel nagyobb a felek lehetősége.

A szabadságolás rugalmasságát korlátozó fontos szabály, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell, a munkavállalónak pedig a szabadságra vonatkozó igényét szintén legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

Az alapszabadság 7 munkanapján felül továbbá – 2024-től új szabályként – a gyermekek után járó pótszabadságokat, valamint a szülői szabadságot is a munkavállaló kérésének megfelelő időben kell kiadnia a munkáltatónak, amennyiben azt a munkavállaló legalább 15 nappal az adott szabadság előtt jelezte felé.

Ha a munkavállaló az év során valamilyen okból mégsem tudta felhasználni a neki járó szabadságkeretet, annak kiadását a munkaviszony tartama alatt később is követelheti. A szabadság pénzben ekkor sem váltható meg, arra csupán a munkaviszony megszűnése esetén kerülhet sor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter visszaszólt Tiborcznak: Mesélhetnél, hogyan is működik a túlárazott közbeszerzés, ahogy a bennfentes kereskedelemnek is nálatok vannak a legnagyobb szakértői
A Tisza Párt elnöke újabb Facebook-bejegyzésében reagált arra, miszerint Tiborcz István szerint nem igaz, hogy állampolgárságért folyamodott az Egyesült Arab Emírségekben. Szerinte ez nem bűn.
F. O. - szmo.hu
2025. április 24.



„Hallod-e te Tiborcz Pista,

Nem bűn más ország állampolgárságáért folyamodni… Bevallani nem kell félnetek…" - fogalmazott költőien Magyar Péter, majd hozzátette:

„Ha már Rogán beleírta a közleményedbe a túlárazott közbeszerzéseket, szerintem mesélhetnél a honfitársaidnak, hogyan is működik ez az orbáni iparág. Ahogy a bennfentes kereskedelemnek is nálatok vannak a legnagyobb szakértői."

„És ha már lopott telefont emlegetsz…Mi a helyzet Ráhel telefonjával, ami eltűnt az esküvőn és az egész TEK azt kereste. Meglett végül? Tényleg árulod a vagyont? Gyerünk Pista, légy bátor! Varázsszőnyeget vettetek már? Csodalámpás van már? Mi hiányzik még az Ezeregy éjszaka meséihez?” – olvasható a bejegyzésben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Tragikus baleset: meghalt Kiss Dorottya, az Érd 21 éves egykori kézilabdázója
Az Érd Handball klub csendes gyertyagyújtással emlékezik néhai játékosára április 25-én, péntek este hat órától, az Érd Aréna előtt.


Balesetben elhunyt egy fiatal sportoló - a gyászhírt az Érd Handball a közösségi oldalán osztotta meg.

Azt írták:

"Mély fájdalommal tudatjuk közösségünk tagjaival, hogy saját nevelésű egykori kézilabdázónk, Kiss Dorottya Zsófia autóbalesetben elhunyt. A több mint egy évtizedig klubunkat erősítő játékos 21 éves volt".

A sportklub nejegyzése szerint "Zsófi kisiskolás korában kezdett el kézilabdázni, 2013-tól pedig már az ÉRD igazolt játékosa volt. Végigjárta a korosztályos ranglétrát, majd 2019-ben a Szabó Edina vezette csapatban debütált a hazai élvonalban. A magyar válogatottban is kifizetődött a kemény is kitartó munkája, hiszen 2022-ben ezüstérmet nyert a Szlovéniában rendezett U20-as világbajnokságon".

A sporttól a 2023!24-es szezon végén vonult vissza.

Az Érd Handball klub csendes gyertyagyújtással emlékezik néhai kézilabdázójára április 25-én, péntek este hat órától, az Érd Aréna előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Elmaradt a repülőrajt: három hónap alatt 2554 milliárd forint hiány jött össze a költségvetésben
Óriási összegeket költött a kormány az év első három hónapjában, miközben a bevételek elmaradtak. A kamatkiadások és a nyugdíjak vitték el a legtöbb kiadást.


Az év első három hónapjában 2554 milliárd forintos hiányt termelt a költségvetés, ami már az éves cél 62 százalékát jelenti. Március végére így az államháztartás központi alrendszere a megszokottól jóval rosszabb helyzetbe került. A kormány továbbra is jelentős összegeket költött el, miközben több oldalról is elmaradtak a bevételek.

Az első negyedévben az államháztartás bevétele 9197 milliárd forint volt, a kiadása viszont 11751 milliárd, így jött össze a több mint 2500 milliárdos mínusz. Márciusban önmagában 831 milliárd forint lett a hiány, ami 24 év viszonylatában a második legrosszabb márciusi adat.

A kiadások jelentős részét a kamatfizetések vitték el. Három hónap alatt 1553,7 milliárd forint ment el erre a célra, ami 594 milliárddal haladja meg az időarányos értéket. Ez főként a Prémium Magyar Állampapírok egyes sorozatainak és bizonyos dollárkötvényeknek a kamatfizetése miatt alakult így. Az NGM közleménye szerint "a szokásosnál magasabbak voltak a kamatkiadások", és sok pénzt fizettek ki a közüzemi szolgáltatásokra, valamint a rezsivédelmi támogatásra is.

A nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra három hónap alatt összesen 2189,5 milliárd forintot költöttek, ebben benne van a 13. havi nyugdíj is.

A kiadások mellett a bevételi oldal is gyengélkedik. Időarányosan 485 milliárd forint bevétel hiányzik. Ennek oka részben az, hogy a cégek adóbefizetései nem minden hónapban történnek, hanem jellemzően egy-egy időponthoz kötöttek.

A költségvetésbe tervezett uniós támogatások sem érkeztek meg időben. A kormány 2235 milliárd forintnyi uniós pénzzel számolt az évre, de március végéig csak 136,8 milliárd forint jött be, miközben időarányosan 556 milliárdnak kellett volna. Márciusban ebből mindössze 14,2 milliárd forint érkezett.

Egyedül az áfa bevételek alakultak kedvezőbben. Ezen a soron 1913 milliárd forint folyt be, ami 266 milliárddal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A különbség az inflációnál is nagyobb, így Nagy Márton most jobban elégedett lehet a lakosság költekezésével. Tavaly az volt a problémája, hogy a reálkeresetek emelkedése ellenére sem vásároltak eleget az emberek.

A közlemény szerint az adó- és járulékbevételek összességében 11,6 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát. Az áfa mellett ez is segített valamennyit a bevételi oldalon, de a hiány így is történelmi magasságokat ért el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Tönkreteszik őket” – Több tízezer munkahely van veszélyben Nagy Márton döntései miatt a gazdák szerint
A gazdák kétségbeesetten figyelik, ahogy az állataik eladhatatlanná válnak. A járvány és a minisztériumi döntések együtt húzzák padlóra a vidéki termelőket.


Termelők tízezrei kerülhetnek bajba a járvány és a kormány intézkedései miatt – figyelmeztet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). A szervezet szerint a helyzet az elmúlt hetekben vált kritikussá, miközben a hatóságok és a közvélemény főként a járvány elleni védekezéssel foglalkozott.

A MOSZ közleménye szerint

jelenleg körülbelül 100 ezer egészséges, de eladhatatlan sertés torlódott fel a hazai telepeken, és ez a szám hetente mintegy 10 ezerrel növekszik.

A szarvasmarha-telepeken tartott vágásra szánt állatok sem jutnak el a vágóhidakra, ami miatt az állatok elhelyezése egyre nehezebb, a gondozásuk és takarmányozásuk pedig jelentős többletköltséget ró az állattartókra.

A helyzetet tovább nehezítik az exportkorlátozások is. Az első száj- és körömfájás járványkitörés óta közel harminc ország vezetett be beviteli tilalmat a magyar állati termékekre, ezek többsége ma is érvényben van. A külpiaci értékesítés így jelentős mértékben visszaesett, ami a járványtól távol eső termelőket is sújtja.

A MOSZ kiemeli:

az élelmiszer-feldolgozók is nehézségekkel küzdenek, egyre lassabban tudják átvenni az alapanyagokat, például a tejet és a vágósertést.

A szervezet úgy látja, hogy az ellátási problémák az egész országban éreztetik hatásukat.

Április 17-én újabb járványkitörést jelentettek be, ez volt az ötödik ilyen eset. A MOSZ szerint ez még tovább rontja a külpiaci partnerek bizalmát, így az export újraindítása is bizonytalanabbá válik, még akkor is, ha a hatóságok időközben feloldják a korlátozásokat. A szövetség szerint a legfontosabb feladat jelenleg a kapcsolatfelvétel és a bizalom visszaszerzése lenne, ám nem látszanak ennek jelei.

A közlemény szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium politikája is súlyosbítja a helyzetet. A MOSZ úgy fogalmaz: „egyes élelmiszerek árának szalmaláng életű csökkentéséért hajlandó veszteségbe hajszolni a teljes élelmiszer termékpályát, rengeteg vidéki gazdaságot és több tízezer vidéki munkahelyet veszélyeztetve ezzel”.

A szervezet szerint a kormány egyelőre nem hajlandó szembenézni a vidéki gazdaságot fenyegető csődhullám veszélyével.

A MOSZ visszautasítja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azon kijelentését, „miszerint a gazdálkodók, az élelmiszergyártók és a kereskedők nyerészkedése miatt drágulnak az élelmiszerek”. Hangsúlyozzák, hogy sok termelő épp a veszteségeit próbálja minimalizálni és a túlélésért küzd.

A MOSZ arra kéri Nagy István agrárminisztert, hogy álljon ki a magyar gazdák mellett, lépjen fel az árlenyomó, gazdaellenes törekvésekkel szemben, és segítsen a nehéz helyzetbe került állattartóknak. A közlemény szerint, ha nem érkezik gyors és hatékony kormányzati segítség, a vidéki gazdaság és a falusi foglalkoztatás alapját jelentő termelők meggyengülhetnek, ami súlyos következményekkel járhat a hátrányos helyzetű térségekben.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk