MÚLT

10 extrémsport, amely évszázadok óta létezik

Mi köze a feldühödött férjnek a bungee jumpinghoz? És miért haltak meg tömegével az első focimeccseken? Időutazás az extrém sportok világába.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2017. április 05.

Nem mai találmány az adrenalinbomba, régen is vágytak rá az emberek. Erre több bizonyíték is van a történelemben.

Íme tíz olyan tevékenység, melyek bizonyítják, hogy őseink is hajlandóak voltak kockáztatni a testi épségüket egy kis szórakozásért.

10. A kezdeti bungee jumping

Kívülállók számára elsőre őrültségnek tűnik a Csendes-óceán déli részén található Pentecost-sziget lakóinak sportja. A vanatuk egy rituálé keretein belül egy 25 méter magas faépítményre másznak, indát kötnek mindkét lábukra, majd leugranak.

Nagyjából 1500 évesnek saccolják a hagyományt,

de nem ismert, hogy mikor és hogyan kezdték el pontosan. A legenda szerint egy, a férje szexuális vágyait megelégelő nő a dzsungelbe menekült. Míg a férfi üldözte, menekülés közben felmászott egy fára. Oda is utána ment, ezért úgy döntött, hogy indákat köt a lábára és leugrik. Így a férfi is ugrott, de indák nélkül, ezért ő belehalt az esésbe.

A hasonló baleseteket elkerülendő ugranak le így a mai napig a férfiak a szigeten. Hozzá tartozik az is, hogy állítólag annak lesz a legjobb a yamgyökér termése, aki a legmagasabbról ugrik le sikeresen. Annak ellenére, hogy mennyire veszélyesnek tűnik, ritkán sérülnek meg az ugrás során: az indák rugalmasak, és a talaj, amire érkeznek, fel van lazítva.

zás

9. Ősi lovaspóló

A póló a világ egyik legrégebbi csapatjátéka. Vélhetően hadi célokat szolgált a gyakorlása: az ókor csatáiban a lovasság játszotta a sorsdöntő szerepet. Azért terjedhetett el ilyen korán, hogy gyors irányváltásra és reakciókra képezzék ki a lovakat. Mindez nem volt veszélytelen.

Nagyjából Kr. e. 600 évvel kezdték el gyakorolni a sportot, ami harcosok körében felettébb népszerű volt. Állítólag, amikor Nagy Sándor készült elfoglalni Perzsiát, Darius király egy pólókalapácsot és egy labdát küldött neki, azt üzenve, hogy visszaküldené játszadozni a csata helyett. Nem döntött jól.

Ezt követően Európában és Ázsiában is elterjedt a sport – még a bizánci birodalomban is játszották egy alternatív változatát. Manuél császár egyszer pólózás közben kapott agyrázkódást, de III. Alexandrosz és egy Trapezunti császár játék közben haltak meg.

8. Tűzön járás

Görögországban és Bulgáriában évezredek óta rendeznek tűzön járást. Az Anastenaria néven elterjedt hagyományt egyfajta istentiszteletként gyakorolják Szent Konstantin és Szent Atanáz tiszteletére. A hívők ikonokat tartanak a kezükben a szentekről, miközben parázsló farakáson sétálnak át.

A legenda szerint egy bolgár templom kigyulladásakor a helyiek hallották a szenteket segítségért kiáltani. Az ő áldásukkal a lakók képesek voltak kimenteni a legfontosabb tárgyakat az épületből. Ma is úgy tartja a hiedelem, hogy a tűzön járás gyakorlata megvédi őket a bajtól.

Ám nem mindenkinek nyeri el a tetszését a rituálé: a tűzön járás Dionüszosz istenimádatához kötődik, ezért sokan pogány hagyománynak tekintik, és megtagadják, hogy hithű keresztényként valaki ezt a szokást gyakorolja.

7. Firenzei foci

Az ókori Rómában létezett egy Harpastum nevű labdajáték, amit a rögbi elődjének tekinthetünk. Egy labdát kellett eljuttatniuk a játékosoknak az ellenfél vonalai mögé anélkül, hogy az leérne a földre. Sokáig úgy gondolták, hogy ez a legideálisabb sport a fiatal férfiaknak. A mai napig rendeznek ilyen versenyeket, ma a Harpastum utódjának tekintett Calcio Fiorentinot, vagyis a firenzei focit játsszák.

Olyan híres volt a sport, hogy a város főterén játszották a 16. században. Két 27 fős csapat mérkőzik meg egymással, az ütés, a rúgás és a birkózás is belefér a labda megszerzéséért. Hogy még magasztosabb legyen a játék, minden egyes pontszerzésnél tüzelnek egy ágyúval.

Régen a győztes csapat jutalma egy tehén volt, ma ingyen kaját kapnak a meccs után.

6. Knattleikr

Nem olvastad félre, a vikingek ősi játékának neve nyelvtörő a magyarok számára. Ha már vikingek, akkor sejthetjük, hogy nem puhány sportról van szó. A feljegyzéseknek köszönhetően nagyjából ma is tudjuk, hogyan játszották.

A megtermett vikingek két csapatra oszlottak, és mindannyian egy ütőt vettek a kezükbe. Nem tiszta, hogy mi volt vele a pontos céljuk, de labdát vágtak egymáshoz a knattleikr során. A labdára nem voltak szigorú szabályok, néha köveket, néha jégdarabokat használtak. Napokig is tarthatott egy meccs, melyek során sok vér folyt és többen tartósan a földre kerültek tőle.

5. Kocsihajtás

Gaius Appuleius Diocles kocsihajtó volt az ókori Róma leggazdagabb sportolója. Mai milliárdoknak megfelelő vagyont halmozott fel magának. Tekintve, hogy mennyit kockáztatott érte, meg is érdemelte.

A rómaiak imádták a kocsihajtást. A város több pontján rendeztek rendszeresen versenyeket, melyek során egyesek teljes vagyonokat voltak képesek eljátszani. A Circuc Maximus nevű legnagyobb pálya nagyjából 150.000 nézőt tudott leültetni. Kettő vagy négy lovat fogtak be a szekérbe, akikkel hét kört kellett futnia a versenyzőknek. Az volt az esélyes, aki a legbelső sávot képes volt elfoglalni magának.

Nagyon gyakoriak voltak a balesetek, a sportban aktív férfiak átlagosan 22 éves korukban haltak meg. Ez a fajta kocsihajtás annyira veszélyes, hogy nem is próbálkoznak gyakran a felidézésével. Az 1925-ös Ben Hur-film forgatása öt ló és egy kaszkadőr életébe került.

4. Vízi párbaj

Amennyire veszélyes a lovagi torna, annyira a párbajozás e formája is. Itt mondjuk garantáltan puhára esik az, aki a dárda rossz végére kerül.

A szokást fiatal francia férfiak kezdték el a 17. században. Házas és egyedülálló férfiak csaptak össze egymás ellen, piros és kék csónakokban. Teljes sebességgel rántottak egymásnak, az egyes csónakokban tíz-tíz ember evezett. Két kiválasztott fő „lovag”, páncéllal és pajzzsal felszerelkezve vívta a fő csatát. A cél az ellenfél vízbe lökése volt.

3. Pankráció

Az ókori Görögországban olimpiai sport volt a pankráció, mely során két férfi gyakorlatilag szabályok nélkül esett egymásnak, vérre menő küzdelemben. Csak az volt kikötve, hogy nem lehet harapni, a másik szemét kivájni, vagy a nemi szervénél támadni. Minden más belefért, az veszített, aki kijelentette, hogy nem bírja tovább.

Arrichiont tartják a sport legnagyobb bajnokának, aki történetesen belehalt a győzelmébe. Fojtófogásba szorították, de ő még képes volt arra, hogy kitörje ellenfele bokáját, aki így annyira meggyengült, hogy feladta a versenyt. Közben Arrichion meghalt, már holtában kiáltották ki győztesnek.

2. Középkori angol foci

Angliában a 14. századtól kezdve a fiatalok általában keddenként gyűltek össze focizni. Ezek a játékok nemcsak a labdarúgás, de a futballhuligánság alapkövei is voltak. Disznóbőrből készült labdát használtak, és az volt a cél, hogy a csapatok a saját falujukba juttassák el azt.

Érthetően kaotikus körülmények uralkodtak a játék közben: gyakoriak voltak a végtagtörések, és többen meg is haltak a meccs hevében.

Több százan is játszhattak egyszerre, városrészek lakói is összecsaptak, szűk utcákon keresztülpréselve magukat. 1365-ben III. Edvárd betiltotta a játékot, mert túl sok erős férfi esett áldozatául.

Franciaországban is elterjedt a játék, egy meccs során állítólag 40 férfi fulladt meg, amikor Pont-l’Abbéban vízbe esett egy labda.

1. Krétai bikaugrás

Az első bikaugrást ábrázoló festmény Kr. e. 1400-ban jelent meg Kréta szigetén. Nem egyértelmű, hogy ezek a képek igazi vagy mitikus eseményeket mutatnak, mivel több olyan ábrázolás van, amelyen az ugró a bika szarvába kapaszkodva ugrik át az állaton, ami nehezen elképzelhető mutatványnak számít. A jelenséget a Minotaurusz-legendákhoz kötik: a történet szerint sok férfi esett áldozatául a félig ember, félig bika szörnyetegnek.

Viszont ahogy a fenti videó is mutatja, vannak, akik tényleg képesek a mutatványra a mai napig.

Forrás: Listverse

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Gyárfás Tamás: Portik 30 milliót kapott, hogy engem tegyen meg bűnbaknak

Portik Tamás börtönből írt nyilatkozatában állította, hogy Princz Gábor kérte fel erre. Gyárfás új bizonyítékokat adott be a másodfokú eljárásban.

KÉK HÍREK

Rendszeresen driftelget egy luxusautó a városban, kiakadt a székesfehérvári polgármester

A közterület-felügyelet rögzítette az esetet. A tűzpiros Corvette korábban is feltűnt a városban hasonló manőverekkel.

KÉK HÍREK

Azt hitte, hogy új autót vett, de véletlenül a saját ellopott Hondáját vásárolta vissza

Több apró jelből állt össze a kép a brit férfinak: karcolások, csomagolások, GPS-előzmények. A kulcs végül egyértelművé tette a helyzetet.

Címlapról ajánljuk

MÚLT

„Hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót” – 30 éve történt az ország legsúlyosabb vonatbalesete, amiben 31-en haltak meg

1994. december 2-án 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat több kocsija is. 31-en haltak meg, az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Fartek Patrícia / Fotó: YouTube/Kommentár nélkül - szmo.hu
2024. december 02.

1994. december 2-án szörnyű tragédia rázta meg az országot. 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik 110 kilométer/órás sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak.

A balesetben összesen 31-en vesztették életüket, 27-en a helyszínen, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig megsérültek. Az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Később kiderült, a balesetet emberi mulasztás okozta. A vonat érkezése előtt negyed órával az első vágányon tolatást végeztek, csakhogy a váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. A tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót az első vágányra.

A gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel, azaz körülbelül 110 kilométer/órával érkezett az állomás felé, a kitérő állású váltót ebben az állásban viszont legfeljebb 40 kilométer/órás sebességgel közelíthette volna meg a szerelvény. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija leszakadt, majd kisiklott, és egy része az állomásépületbe rohant.

A mentést a baleset után közvetlenül az állomáson szolgálatot teljesítő vasúti dolgozók és az utasok kezdték meg. Aztán megérkeztek a mentők, tűzoltók, és katonák is. Még ők sem láttak még ehhez fogható katasztrófát, de az első újságírók sem tudták eleinte felfogni, mi történt.

Mészáros János a Szoljon.hu fotóriportere az elsők között ért oda, a szirénák hangját követte.

„Láttam, hogy egymáson vannak a vagonok. Akkor már hallottam zajokat, síró, jajveszékelő embereket a roncsok alól. Néhol mozogtak elemlámpák, a tűzoltók és a mentők ekkor már bemásztak a roncsok közé és próbálták megtalálni a túlélőket, sérült embereket”

– mondta a fotós korábban a XXI. Századnak.

Huszonhét ember a helyszínen meghalt, a holttesteket először a váróba fektették.

„Nem kívánom senkinek azt a látványt, érzést, amit az váróterem látványa nyújtott, ahová korábban a holttesteket fektették. Néhány kolléganőmmel hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót. Az egyik munkatársnőnk épp babát várt, mondtuk neki, ő ne jöjjön, máshol segítsen, ha tud. Borzasztó emlék”

– emlékezett vissza szörnyű tragédiára a Szoljon.hu-nak egy asszony, aki már akkor is a vasútnál dolgozott. Azt mondta, sokan bementek aznap éjjel dolgozni közülük, olyanok is, akik nem voltak szolgálatban.

Kárándi Béla nyugalmazott alezredest is a helyszínre rendelték. Az ő feladatuk a halottak azonosítása volt.

„Csendben dolgoztunk, senkinek nem volt kedve megszólalni. Szavakkal nem is lehet elmondani, milyen érzés volt látni, amikor az egyik fiatal mellé lefeküdt a földre az édesanyja. Átölelte a fiát, és perceken át zokogott. Az áldozatok között volt az ORFK egyik középvezetőjének az anyósa is. Amikor bejött az asszony férje, összetört egy széket. Rajta így jött ki a mérhetetlen düh és fájdalom, hogy elveszítette a feleségét”

– mesélte a tragikus éjszakáról a keleten.hu-nak.

A balesetben hatan életveszélyes, húszan súlyos, tizenketten könnyű sérüléseket szenvedtek. A sérülteket több kórházba szállították. Tizennégy embert elsősegélynyújtás után haza is engedtek, négy ember életét viszont már nem tudták megmenteni. Az áldozatok száma így később harmincegyre nőtt.

A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért Szűcs Ferenc váltókezelőt öt és fél év, Farkas István tolatásvezetőt két év, Illyés Ferenc kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság. Szűcs Ferenc három év letöltése után kegyelemmel szabadult.

A MÁV az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és azoknak, akik anyagi veszteséget szenvedtek kártérítést fizetett. Az esetenkénti összeg 20 ezertől 6 millió forintig terjedt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Előbb kigyulladt, majd összeomlott egy forgalmas pekingi híd

A 640 méteres hídról korábban is jelentettek repedéseket. A hatóságok vizsgálják, mi vezethetett a balesethez.

KÉK HÍREK

Tragédia az M1-esen: egy ember meghalt, nyolcan megsérültek egy balesetben

Egy román rendszámú mikrobusz behajtott a feltorlódott gépjárművek közé, ahol egy Opelnek ütközött, amely ezt követően egy Skodával karambolozott.

KÉK HÍREK

Szökésben egy szekszárdi pár, akik bevonták a szexjátékba a nő 10 éves kisfiát

A pár nem jelent meg a bíróságon, és a rendőrség sem találta őket lakcímükön. Az ügy vádlottjai Németországban vagy Spanyolországban lehetnek.

MÚLT

Nem színezi túl a valóságot, de ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni – S.E.R.E.G-kritika

Mire képes egy igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon? Megnéztük, hogyan indul a S.E.R.E.G.

Varga Vencel. Kép: Youtube - szmo.hu
2024. november 12.

Nem vagyunk elkényeztetve manapság (igaz, sosem voltunk) jó magyar sorozatokkal, főleg az agyontámogatott propagandafilmek korában. Na de mire képes egy hazai viszonylatban igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon?

Milyen más sorozat lehetne ma Magyarországon 900 millióval megtámogatva, mint egy tisztes katonai sztori, ahol apa-fia konfliktusokról és komoly, felelősségteljes férfiasságról témázgatnak?

Erős fenntartásokkal ültem neki tehát az első résznek. Kicsit vártam is, hogy mennyire lesz ez egy már-már parodisztikus mű, amilyen akár az Elk*rtuk is volt, vagy a Most vagy soha!. Ezzel szemben nem ez történik, hanem valóban megpróbáltak valami egészen korszerű, történetmesélésben is egészen helytálló sorozatot létrehozni.

A sorozat egyből egy rendkívül komoly harcjelenettel indít, ahol a főszereplő, Győrbíró (Csórics Balázs) makacsul, hősiesen felülírja a neki is kiadott parancsokat, majd önálló akciózásba kezd. Nem vagyok teljesen tisztában a katonai missziók törvényeivel, de tudtommal ennek a való életben sokkal szigorúbb következményei vannak, mint az, amilyen gyorsan túlteszi magát a sorozat ezen a felütésen. A harcjelenet egyébként szörnyen izzadságszagú, ahol páremberes lövöldözések mellett egészen komolyan vehetetlen halálok és effektek tűnnek fel. Mintha a kurd statiszták egy alsópolcos videójátékot imitálva hullanának el, az egyik gránát robbanásától való belassított elugrás pedig már-már komikus. Eszembe jut hirtelen a Sharknadónak egy felturbózott verziója, de a történet gyorsan tovább is áll.

Már Győrbíró házában vagyunk, aki a képek alapján a katonaság mellett lottózhatott is, amilyen lehengerlően szép családi házba sikerült berakni a főszereplőket. Megismerkedünk Marcival (Séra Dániel), akit a sorozat egy egészen céltalan figuraként próbál ábrázolni.

Maga a sorozat tehát két szálon fut, egyrészt a fiatal srác, aki az életét rendbe hozni jelentkezik tartalékos katonának, illetve az apáról, aki egy újabb misszióra próbál csapatot verbuválni.

Ez azért sem rossz, mert az izzadságszagú hőstetteket és a nagy, nemes dolgokat szépen ellensúlyozza az esetlen fiatal felnőtt története. Az előbb említett Marci mellett barátja, Jocó (Kövesi Zsombor) is szépen hozza a saját történetét, sok beszélgetés igazán emberi. Simán meg tudjuk kedvelni a karaktereket, és az is szuper, hogy a fiatalok nyelve végre nem megy át egy Amerikai Pite hasonmásversenybe, nem adtak a szereplők szájába „öcsisajtokat” és egyéb korszerűtlen kifejezéseket.

Egyelőre egy rész alapján, gyaníthatóan a missziós csapat összerakása a fő szál, ami viszont sokkal gyengébb, esetlen és logikátlan dialógusokkal. A színészek Kamarás Iván kivételével nem adnak sokat a karakterekhez, ami nem is biztos, hogy az ő hibájuk:

Sokkal inkább maguk a szerepek tűnnek kidolgozatlannak.

Szándékosan igyekeztem elsősorban sorozatként nézni, és csak másodsorban figyelni a szoftpropagandára, amit helyenként azért szépen elhelyeznek. Marci nézegeti a sereg honlapját, anyuka is elmondja, hogy a sereg megoldás lehet az ösztöndíj kifizetésére is, de még a katona apuka is a legkomolyabb motoron vereti, a tökéletesen kinéző családi házból reggel elindulva, ami a katonalét egy szép víziója. De valóban másodsorban van a „mi lehet jobb, mint katonának lenni” felkiáltás, a történetre ezerszer nagyobb hangsúlyt fektetnek. Természetesen a morális kérdések szépen megjelennek olyan hatásvadász vágóképekben, mint amikor a merengő Győrbíró egy boltból kijövő anyát pásztáz gyermekével.

Szerintem az egyik legtisztelhetőbb rész, hogy nem színezi túl a sorozat a valóságot, a katonai laktanyában az irodák, ahol Győrbíró is tengeti mindennapjait, még mindig tele van a kommunizmusból itt ragadt bútorokkal, a kórház folyosója, ahol Marci sebét összevarrják, pontosan olyan hányadékként néz ki, mint a legtöbb kórházi folyosó egyébként itthon.

Rengeteget gondolkodtam azon is, hogy miért kell a címben a sereget S.E.R.E.G.-ként írni. Csak online tudtam meg, hogy Szolgálat-Erény-Rend-Erkölcs-Gondviselés lesz a megfejtés. Gondolom, a pöszékre való tekintettel a „Szereg” kicsit furán adta volna ki, más S-betűs szót meg nem lehet kitalálni a katonasággal kapcsolatban.

Összegezve, a S.E.R.E.G. nem egy pokolian jó sorozat, ugyanakkor azt gondolom, hogy ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni. A fiatalok szála üdítő, az átlagos tévénéző szerintem nagyon gyorsan meg tudja szeretni Marci karakterét, és már várja a következő adást, hogy vajon sikerül-e neki Galambost (Gál Réka Ágota) meghódítani. Gyanúsan arra is kíváncsiak leszünk, hogy Kamarás Iván hogyan és mennyire akar kiszúrni Csórics Balázs karakterével. Ezek miatt pedig néha még meg is lehet bocsátani azokat a rém kellemetlen propagandisztikus részeket is, amikbe az egészet becsomagolják. Láttunk ennél rosszabb sorozatot még Netflixen is, bár azt gondolom, hogy a S.E.R.E.G miatt nem fog a hétköznapi ember a tévé előtt toporzékolva várni hétköznap esténként.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Kovács Lajos: Gyárfás Tamás meg akarta öletni Fenyő Jánost

A Frizbi vendége volt a legendás nyomozó, és új részleteket árult el a Fenyő-gyilkosság hátteréről. Kovács Lajos szerint az ügy hemzseg a hazugságoktól és a kételyektől.

KÉK HÍREK

Hatalmas bombát találtak a városligeti hőlégballonnál

A bomba egy csőtörés javítása során került elő a hőlégballon közelében. A tűzszerészek szerint nem volt szükség lezárásokra.

KÉK HÍREK

Mérgezett csokitojással ölt a brazil nő: két gyerek halt meg, csak mert féltékeny volt

Elhunyt annak az anyának a második, idősebb gyereke is, aki megosztotta családjával az ajándékba kapott csokitojást. A gyilkos féltékenységből küldte a mérgezett húsvéti csomagot.

MÚLT

A magyar származású Albrecht Dürer az önmarketing mestere is volt, nemcsak a reneszánszé

Elképzelt orrszarvú, forradalmi sokszorosítási eljárás és botrányos önarckép: a németalföldi festészet zsenije Nürnbergből hódította meg Európát. Bejártuk a házat, ahol élt és dolgozott 20 évig.

Tóth Noémi - szmo.hu
2024. november 18.

Tele a történelemkönyv világhírű magyarokkal: a festő-grafikus-könyvkiadó géniusz Albrecht Dürerről is kevesen tudják, hogy aranyműves apja révén magyar vér csörgedezett az ereiben, bár ő már Németországban született 1471-ben. A festőinasnak szegődött fiúban csak úgy buzogott a tudásvágy és az újítási hajlam, és elképesztően pontosan tudta ábrázolni a természetet vagy az emberi vonásokat. Kortársai megítélése szerint ráadásul Dürer csupa meglepő dologra vetemedett. Például humánus témákat választott – gondoljunk csak ’A nagy nyúl’ című akvarellje és önarcképére –, amelyek akkoriban nem voltak divatosak.

1505-ben elkészítette egyik legismertebb grafikáját egy orrszarvúról, amelynek az a különlegessége, hogy Dürer soha nem látott élőben orrszarvút, és egy leírás alapján készítette el a művet. Ez a grafika rendkívül népszerű lett, és sokan csak ezen keresztül ismerték meg az állatot. Azonban nem minden alkotása lett az ismertségen felül sikeres is: az önarcképeit sok kritika érte, mondván, Dürer túlságosan is egoista – főleg az okozott botrányt, amelyen Krisztusként áldja gyakorlatilag önmagát. Önbizalomban és provokációban nem szűkölködött, az biztos…

Viszont szakmai érdemei elvitathatatlanok:

Dürer egyfajta „művész-influencerként” forradalmasította a művészeti alkotások terjesztését. Fametszeteivel és rézkarcaival felfedezte a sokszorosítás újfajta technikáját, amelynek segítségével képes volt műveit széles körben terjeszteni könyvszerű formában, ezzel növelve a bevételét és a hírnevét szerte Európában.

Munkásságának egyik fontos aspektusa volt a könyvnyomtatás iránti szenvedélye, amelyet nagybátyja, Anton Koberger, Nürnberg egyik vezető nyomdásza segítségével fejlesztett tökélyre. Dürer fametszet-illusztrációi, mint az ’Apokalipszis’, jelentős mértékben hozzájárultak a kor művészetéhez.

A Dürer-ház nem csak múzeum, hanem skanzen is

A művész Nürnbergben található otthona, a Dürer-ház ma múzeumként üzemel a bajor város turisztikai központjában, egy gyönyörű téren a vár aljánál. Dürer már eleve százéves házként vásárolta meg az ingatlant, ahol édesanyjával, illetve feleségével élt és alkotott – utódok nélkül – két évtizedig. A festő 1528-ban bekövetkezett halála után még a felesége lakott benne egy évtizedig, aztán több tulajdonosváltás után visszavásárolta a város, hogy közkinccsé tegye a házat. A Dürer-házon szerencsére a II. világháború sem hagyott akkora nyomot, mindössze a tetőt kellett megjavítani rajta, pedig a város nagy részét lebombázták annak idején. Úgyhogy ma is szinte egykori hangulatában tekinthető meg a jellegzetes stílusú, ötemeletes, és belül kissé puritán berendezésű épület.

A termeket róva az ember úgy érzi, időutazásba csöppent, miközben a korabeli technikákkal is megismerkedhet. A házat korhű bútorokkal rendezték be, és rekonstruálták Dürer műtermét is. Jó érzés úgy barangolni a házban, hogy azon ritka, fennmaradt reneszánsz-kori ház Európában, amely egy művész tulajdonát képezte. Még akkor is, ha sok alkotás a tárlaton csak másolat (élén a botrányos önarcképpel), hiszen az eredeti festményeket a világ nívós múzeumai birtokolják.

Albrecht Dürer élete és művészeti tevékenysége nagyban hozzájárult tehát a nyomtatási technikák és sokszorosított grafikák fejlődéséhez. Polihisztor-voltát az is mutatja, hogy nem csupán mint festő, könyvillusztrátor és grafikus, hanem mint író és irodalmár is tevékenykedett: önéletrajzokat és útinaplókat is írt, valamint elméleti könyveket festészetről, méretezésről és várépítésről, amelyek hosszú ideig szolgáltak alapul a művészeti oktatásban és gyakorlatban egyaránt. Dürer munkássága meghatározó része Európa kulturális örökségének, magyar gyökereiről pedig a városligeti Ajtósi Dürer sor emlékezik meg, amelyet halálának 400. évfordulóján neveztek el róla.

Kapcsolódó

„Pohárba töltetvén szüntelen szénsav buborékokat hány” – a szénsavas üdítőt és a fröccsöt is egy magyarnak köszönheted

Jedlik Ányos találta fel a szódavíz gyártásának módszerét a világon először – ahogyan a dinamóelvet és az elektromotort is. És azt tudtad, mikor jelent meg az első palackozott ásványvíz-márka Magyarországon?

Források: 1, 2, 3

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Elmagyarázta a rendőrség, hogy miért rontottak rá a TEK-esek a törökbálinti drogkereskedő szomszédjára

A kommandósok először egy rossz házba mentek be, ahol egy kisgyerek és egy idős nő tartózkodott. A valódi célpont később fegyvert rántott és megsebesítette magát.

KULT

Fekete öves taekwondós, az anyjának köszönheti a karrierjét, és a Föld 100 legnagyobb hatású embere közé sorolták – 35 érdekesség a 35 éves Dev Patelről

A Gettómilliomos főszereplőjeként robbant be a filmvilágba 18 évesen, azóta pedig talán a leghíresebb indiai származású színész lett belőle, sőt, van, aki szerint ő a legszexibb élő férfi.

KÉK HÍREK

Autópályán rugdosta a rendőröket a részeg garázda, sokkolóval kellett megfékezni

Az agresszív férfit egy budapesti lakásból kellett kirakni, ezután gyalogolt fel az M1/M7-es autópálya bevezetőjére. Nem először került összeütközésbe a törvénnyel.

MÚLT

Felkavaró emlékek! Az űrből is jól látszott a szeptember 11-i terrortámadás füstje

Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba. Az űrhajós felvételt készített a füstfelhőről.

Fotó: NASA - szmo.hu
2024. szeptember 11.

A tragédia évfordulóján ismét előkerült az az űrből készített videót, amin jól látszik a World Trade Center ellen elkövetett terrortámadás füstje. A NASA felvételén a hatalmas füstfelhő az űrből is jól kivehető volt.

Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot 400 kilométerre a Földtől, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba.

Az űrhajós szemtanúja volt a második torony összeomlásának 2001. szeptember 11-én.

Culbertson korábban már az Astronauts: Houston We Have a Problem című dokumentumfilmben beszélt arról a felejthetetlen napról. Így emlékezett vissza:

"Azonnal megpróbáltam szerezni egy videókamerát és egy ablakot, amely a megfelelő irányba néz. Az idő teljesen tiszta volt aznap. Könnyen kivehető volt New York: egy nagy fekete füstoszlop jött ki a városból, és ahogy ráközelítettem a kamerával, láttam ezt a nagy szürke foltot, amely beborítja Manhattan déli részét."

Az űrhajós azt is leírta, hogy a füst úgy nézett ki, mint valami furcsa virág, amelynek a szára dél felé áramlik.