Váltani sosem késő: ügynökségi ügyvezetőből lett a kovászos kenyérkészítés tanítómestere
Ormós Gabit hívhatjuk nyugodtan a kovászos kenyér magyar nagykövetének is. Azon kevesek közé tartozik az országban, akik otthonosan mozognak a kovászolás rejtelmeiben, a tudását workshopjain át is adja, a Facebookon pedig egy aktív közösséget alakított ki a téma iránt érdeklődőknek. Gondolhatnánk, pékmester és hosszú évek óta ezzel foglalkozik. De nem, Gabi még tavaly év végéig egy kommunikációs ügynökség egyik ügyvezetője és társtulajdonosa volt. 2018 lett számára a váltás éve és ma már csak a kovász tölti ki a mindennapjait.
– meséli, pedig a történet legelején, öt évvel ezelőtt, még egész szkeptikus volt. Egy vizsgálatnál javasolták neki, hogy el kellene hagynia az élesztőt és helyette kovásszal kellene kenyeret sütnie.
VIDEÓ: Kisfilmünkből megismerheted Gabi történetét

„Kovász? Hát az olyan hókuszpókusz!” - gondolta elsőre, de azért belevágott. Könyvből tanulta meg a kovászkészítés fortélyait, aztán biztos, ami biztos, egy pékiskolába is elment, hogy a kenyérsütési tudását tökéletesítse. „Rengeteg buktató van egy kovásztörténetben, olyan, mint egy külön élőlény, lelke van, gondozni kell” – magyarázza Gabi, miért is igényel különös figyelmet ez a kenyérsütési módszer.
A Jenői Pékség
Bár a Kovászlabor blog fejlécében láthatunk egy „Jenői Pékség” logót, és Gabi valóban budajenői otthonában alakította ki mostani munkahelyét is, pékséget nem nyitott – egyelőre. Igaz, előfordult már, hogy a kapuja előtt sorban álltak friss kenyérért, keresve a Jenői Pékséget. „Egy-két évvel ezelőtt még magam is akartam pékséget nyitni, aztán mégis inkább az oktatás mellett köteleztem el magam” – mondja Gabi. – „Lehet abban azért valami sorsszerű, hogy én pont a korábbi budajenői pék házát vettem meg 2005-ben, amikor még kósza terv sem volt a kovászos kenyérrel való foglalkozás.”
„A kovászolás technikáját ma igazából nem lehet máshol megtanulni Magyarországon, nincs hozzá iskola, a pékeknek egyáltalán nem tanítják” – derül ki Gabitól. Ezért is van különös jelentősége az általa létrehozott közösségnek. A Facebookon a Kovászlabor zárt csoportnak több mint 2600 tagja van, korábbi workshoprésztvevők, a kovászolás külföldi és hazai mesterei, és lelkes laikusok egyaránt. A tagok egymásnak adnak tippeket, kérdéseket tesznek fel, bemutatják legújabb alkotásaikat, egymást inspirálják – és saját közösségükben „terjesztik a kovász igéjét.


A workshopokra leggyakrabban olyanok jelentkeznek, akik kipróbálták már a házi kenyérsütést és szeretnének újabb technikát elsajátítani, akadnak köztük olyanok is, akik már a kovászolással is próbálkoztak, de nem egyszer megfordultak már Gabinál chefek is. „Egy magára valamit is adó étteremben saját sütésű kenyeret kínálnak, ahhoz pedig fontos a jó minőség. De volt már olyan is, hogy pék jelentkezett be hozzám a workshopra, mert neki is volt mit megtanulnia” – meséli Gabi.
Váltani sosem késő
„Hatodik hónapja, hogy változtattam, és borzasztóan élvezem. Amikor kérdezik tőlem, hogy mennyire volt nehéz eldöntenem, hogy váltok, azt szoktam mondani, hogy ezt a döntést én nem hoztam meg, ez megszületett. Van ilyen, hogy reggel felébredsz, és a gyomrodban érzed, hogy mit kell csinálnod. A jelentős változások az életemben mind így alakultak. Más dolgom nem is volt, mint figyelni, hogy mit vár tőlem ez a döntés. A vége pedig az lett, hogy szakmát váltottam” – árulja el Gabi.

A kommunikáció azért megmaradt az életében. 24 évig foglalkozott kommunikációval és marketinggel, az elmúlt 16 évben pedig egy kommunikációs ügynökség ügyvezetője és társtulajdonosa volt. „De mit is csinálok most? Hintem az igét, a kovász igéjét, igyekszem széles körben terjeszteni, hogy miért jó a kovászos kenyér, és továbbadom a tudásom. Ez ugyanúgy kommunikáció.”
A váltáshoz kell egy stabilitás-érzés – állítja. Neki másfél évébe telt, míg előkészítette a folyamatot, és úgy tudott kiszállni a korábbi munkájából, hogy az neki is jó legyen és az ügynökségének is. Ezért is gondolja azt, hogy az ilyen változtatásokat nem lehet hirtelen felindulásból meglépni, időt kell rá hagyni és felmérni a kockázatokat, beleértve azt is, hogy milyen anyagi beruházások kellenek, mennyire alakulnak másként a bevételek az új tevékenységnél.
„A saját jövőnkbe fektetni igazán megéri, hiszen az erre fordított idő és energia kézzel foghatóan megtérül. Sokan a képzéseket, tanfolyamokat követően találják meg álmaik állását, vagy valósítják meg régóta tervezett vállalkozásukat. A karrierváltással kapcsolatos anyagi háttér megteremtése azonban akár hónapokat, sőt éveket is igénybe vehet. Ebben a helyzetben nyújthat segítséget egy személyi kölcsön*, amelyet ma már néhány órán belül, akár az otthonunkból egyszerűen online is igényelhetünk. A felmerülő kérdések megválaszolásában pedig az ügyintézőink készségesen segítenek” – javasolja Dr. Rajmonné Veres Ibolya, az OTP Bank Fogyasztási Hitelek Főosztályának igazgatója.
*THM mértéke: 8,3% - 23,1%
Gabi mégis azt üzeni, hogy nem kell félni a jövőtől: „Egy ismerősöm hívta fel egyszer rá a figyelmem, hogy milyen érdekes, hogy a magyar nyelvben úgy fogalmazunk: mit hoz a jövő? Mintha kijelölnénk egy távoli pontot, amit majd egyszer valamikor elérünk. Pedig a „jövő” szóban pont az rejlik benne, hogy felénk jövő. Kicsit fel kellene emelni a tekintetünket és belenézni a felénk jövőbe, aztán fel kell ismerni, hogy mi az, ami a miénk, ami hozzánk akar kötődni.”

És hogy milyen praktikus tanácsa van számunkra a kovászos kenyérrel kapcsolatban? „Ha azt látjuk egy pékségben, hogy kiírják, „kovászos kenyér kapható”, első kérdésünk az lehet, hogy van-e benne élesztő. Ha van, akkor könyveljük el, hogy az nem kovászos kenyér.
Jó gabona, jó kovász, némi hozzáértés és sok szeretet kell hozzá.”