SPORT
A Rovatból

Tizenhat arannyal, összesen 42 éremmel tértek haza sportolóink Helsinkiből – A legnagyobb magyar olimpiai diadal 70 éve

Felidézzük az 1952-es olimpia emlékezetes magyar eredményeit az Aranycsapattól Keleti Ágnesig, a fényes kardsikerektől Papp Lászlóig.


Alig 7 évvel a II. világháború befejezése után ezúttal a legjobb értelemben a magyarok nevétől lett hangos a világ. Az 1952. július 19-én Helsinkiben kezdődött – eredetileg 1940-re tervezett – nyári olimpián 16 alkalommal játszották el a magyar himnuszt bajnokunk tiszteletére. Ennél több aranyérmet csak az Egyesült Államok (40) és a játékokon első ízben részt vevő Szovjetunió (22) szerzett.

Régóta tudjuk, hogy a sport milyen fontos szerepet játszik egy ország nemzetközi elismertségében, nem is szólva saját közvéleményének alakításában, és Magyarországnak erre az azóta sem megismételt történelmi sikerre mindkét téren égetően szüksége volt. A háború utáni rendezések nyomán a szovjet érdekszférába kerülve, a hidegháború légkörében Magyarország végre büszkén nézhetett a világ szemébe, másfelől pedig a Rákosi Mátyás körül éppen abban az évben csúcsra ért személyi kultusszal és a sztálinista pártállam kegyetlen elnyomásával szemben gyógyír lehetett az embereknek sportolóink e fényes sikere. Mindezt úgy, hogy magukból a versenyekből legfeljebb részleteket láthattak a mozihiradókból, hiszen Magyarországon csak 5 évvel később indult el a televíziózás, így csak a rádióban hallgathatták a korabeli sztárriporterek, Szepesi György és Gulyás Gyula szenvedélyes tudósításait.

És a 16 aranyérem mögött megannyi legenda. A futballban a Jugoszlávia elleni 2-0-s győzelem a Puskás Ferenccel, Grosics Gyulával, Hidegkúti Nándorral, Bozsik Józseffel felálló Aranycsapat egyik legnagyobb diadala volt. Vízilabdázóink visszavették a négy évvel korábban elvesztett világelsőséget az olaszoktól, olyan nagyszerű játékosokkal, mint id. Szívós István, akinek fia 1976-ban Montrealban olimpiai bajnok lett, Gyarmati Dezső és az akkor mindössze 17 éves Kárpáti „Gyurika”: ők 1956-ban és 1964-ben is felállhattak a dobogóra, majd 12 évvel később ők ketten lettek az újabb pólós arany sikerkovács edzői.

Vívóink újra elmondhatták Petőfi Sándorral, hogy „fényesebb a láncnál a kard”.

Az 1908-as londoni óta, leszámítva az 1920-as antwerpenit, amelyre Magyarországot, mint vesztes háborús felet, nem hívták meg, férfi kard egyéniben és csapatban kizárólag a magyarok győztek.

Az egyénit ezúttal Kovács Pál vívta ki, míg csapatban Kárpáti Rudolf, Berczelly Tibor, Papp Bertalan, Rajcsányi László és Gerevich Aladár hozta a győzelmet. Gerevich a magyar vívósport legnagyobb alakja volt: már 1932-ben tagja volt az olimpiai bajnokcsapatnak, 1948-ban ő lett az egyéni győztes, és még az 1960-as római olimpiáról is hozott egy csapat-aranyat, 50 évesen. Fia, Pál, „csak” világbajnoki címig jutott.

Aligha kétséges, hogy Puskás mellett a leghíresebb magyar sportoló Papp László: e fantasztikus bokszolónak nemcsak a pályafutása volt lenyűgöző – három olimpiai bajnokság után a profik között is eljutott egészen a világbajnoki döntőig, amit az akkori politikai és sportvezetés nem engedett neki megvívni – hanem egyszerű, őszinte embersége, kültelki vagány szellemessége is rendkívül népszerűvé tette.

„Papp Laci”, ahogy még öregkorában is emlegették, londoni győzelme után a helsinki olimpia utolsó napján, augusztus 2-án vívta döntőjét nagyváltósúlyban a dél-afrikai Theunis van Schalkwyk ellen. Igazi aranynap volt, hiszen aznap győztek a labdarúgók, a vízilabdázók és az úszónő Gyenge Valéria is. Ökölvívó bajnokunk, akinek „jobb keze a Rókus-kórház, a bal a köztemető” volt, úgy jutott a fináléba, hogy előbb egy amerikai, majd egy kanadai bunyóst ütött ki egyaránt a 2. menetben, majd egy bolgár és egy argentin következett, akik hálát adhattak az égieknek, hogy kibírták a három menetet. Így érezhette Van Schalkwyk is, aki becsülettel állta a csapásokat, felállt egy rászámolás után is, de valójában semmi esélye sem volt.

Papp Lászlóé lett ezzel a 16. magyar arany, és a három olimpiai győzelem közül erre volt a legbüszkébb, mert csak egy európai ellenfele volt. Mesterével, Ádler Zsigmonddal később együtt nevelték a következő bokszoló nemzedéket, Európa-bajnokok kerültek ki a kezeik közül és Helsinki után 20 évvel, Münchenben tanítványuk, Gedó György állhatott fel papírsúlyban a dobogó legfelső fokára. A pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni című 1981-es dokumentumfilm, a Gulyás-testvérek munkája, mindent elárul „Papp Laciról”, a bunyósról, az emberről…

Úszásban a nők szállították az aranyakat. Szőke Kató kezdte 100 gyorson – 17 évesen ő lett a legfiatalabb magyar olimpiai bajnok – és tagja volt Novák Évával, Novák Ilonával és Temes Judittal a győztes női gyorsváltónak is.

Székely Évának viszont 25 évesen teljesült gyerekkori álma: amikor 1936-ban a rádión hallgatta Csík Ferenc berlini olimpiai győzelmét, elhatározta, hogy olimpiai bajnok lesz. 1944-ben egy hajszálon múlt, hogy megmenekült a Dunába lövéstől, pedig akkor már felnőtt magyar bajnok volt. Hihetetlen akaraterejének köszönhetően azonban a háború után folytatni tudta, egymás után döntötte a rekordokat, és ő lett az első, aki a mellúszást az akkor még nem külön úszásnemnek tekintett „pillangó” kartempóval végezte.

Így ragadt rá a Pillangókisasszony becenév. Gyarmati Dezsővel ők lettek Helsinki „aranypárosa”. Lányuk, Gyarmati Andrea kétszeres Európa-bajnok úszónő lett, az olimpiai bajnoki cím azonban nem sikerült neki. Székely Éva visszavonulása után több sikeres könyvet írt életéről és élete sportjáról, az 1981-ben megjelent Sírni csak a győztesnek szabad! szállóigévé vált.

Hasonlóan kemény fából faragták a kötöttfogású váltósúlyú birkózó Szilvásy Miklóst, aki már 1948-ban döntőt vívott a svéd Gösta Anderssonnal, de miután éppen csak felépült lőtt seb okozta sérüléséből (rendőrként bűnözőkkel tűzharcba keveredett), de Helsinkiben alaposan visszavágott neki. Feljegyezték róla, hogy amikor az olimpia előtt Rákosi Mátyás meglátogatta a tatai edzőtábort, és az esélyekről faggatta a sportolókat, Szilvásy csak ennyit mondott Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványának: „Matyikám, ne izguljon, hozzuk az érmeket.” Meg is tett a maga részéről mindent: a döntőig mind a négy ellenfelével feltörölte a „szőnyeget”, csak egyikük úszta meg tus nélkül. A döntőben Andersson próbálta őt kifárasztani, de ezúttal nem jött be ez a taktika… Szilvásy mellett a légsúlyú Hódos Imre is begyűjtötte a maga aranyát.

Kemény sors jutott a sportlövő Takács Károlynak, aki hivatásos katonaként 1938-ban egy hadgyakorlat során felrobbant gránáttól elvesztette jobb kezét. Ő azonban nem adta fel, megtanult bal kézzel lőni, és 10 évvel a szerencsétlenség után már Londonban diadalmaskodott az ötalakos gyorstüzelő pisztoly kategóriában.

Annyira biztos volt magában, hogy előre megírta győzelmi beszédét. Ugyanilyen hidegvérrel lőtt Helsinkiben is, majd az eredményhirdetéskor ismét elővett egy papírt néhány gondosan megfogalmazott mondattal, mert utált nyilatkozni.

Helsinkiben a nyitóünnepségen London kalapácsvető bajnoka, Németh Imre – a montreali győztes gerelyhajító Németh Miklós apja – vitte a magyar zászlót. A finn fővárosban sem kellett más lobogót felvonni e dobószám mögött, mert ezúttal Csermák József kezéből repült a legmesszebbre a kalapács, a világon először 60 méter fölé. Ő is adott olimpiai bajnok tanítványt Magyarországnak: 1968-ban Mexikóvárosban Zsivótzky Gyulának tapsolhattunk, aki egyben a szám világrekordere is volt.

A magyar öttusasport felvirágzását jelentette a Benedek Gábor, Kovácsi Aladár, Szondy István csapat aranyérme, amelyhez Benedek egyéni ezüstje és Szondy bronza is járult. Benedek Gábor is tovább adta tudását, nem is akárhogyan: ő volt az edzője az 1964-ben egyéniben, 1968-ban csapatban olimpiai bajnok Török Ferencnek.

Ahogy az úszásban, úgy a tornában is a hölgyek tündököltek Helsinkiben.

Keleti Ágnes ma 101 évesen a világ legidősebb olimpiai bajnoka, összesen ötször állt a dobogó legfelső fokán. 1952-ben „csak” talajon lett első, emellett a tagja volt az ezüstérmes csapatnak és bronzot szerzett felemás korláton. 1956-ban Melbourne-ben viszont három egyéni (talaj, gerenda, felemás korlát) és egy csapatarany (kéziszer) lett a jutalma.

Helsinkiben Korondi Margit bizonyult a legjobbnak felemás korláton, mellette egy ezüst- és négy bronzéremmel tért haza. Négy évvel később ő is tagja volt a győztes csapatnak, de Ausztráliából sem ő, sem Keleti Ágnes nem tért haza. Korondi Margit Amerikában telepedett le, az idén márciusban halt meg 90 évesen. Keleti Ágnes a 2000-es évek elejéig Izraelben élt, majd hazatelepült. 2019-ben ő volt a díszvendége a budapesti Élet Menete holokauszt-túlélő vonatának.

Bár a magyar sportnak számos dicsőséges világverseny jutott azóta is, Helsinki sikerét azóta sem sikerült még megközelíteni sem. Sportolóinkat hazatérésükkor óriási tömeg várta a budapesti November 7. (ma Oktogon) téren. A korabeli diadalittas hangulatra jellemző, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság beadta a pályázatát az 1960-as olimpia megrendezésére. A történelem azonban ismét közbeszólt...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SPORT
A Rovatból
Levelet írtak Mészáros Lőrincnek a fociklubja szurkolói, a vezetőség lemondását követelik
Hat pontban sorolták fel, miért tartják elfogadhatatlannak az NK Osijek jelenlegi működését. Szerintük a rossz döntések, botrányok és stratégiai hibák rombolták le a csapatot.


Pénteken jelent meg egy nyílt levél a Facebookon, amelyben az NK Osijek szurkolói egyesületei a klub jelenlegi vezetésének távozását követelik, vette észre a Telex. A levelet Mészáros Lőrincnek címezték, aki 2016 óta a horvát labdarúgócsapat többségi tulajdonosa.

A szurkolók hálásak a támogatásért, amit az elmúlt kilenc évben kaptak, de úgy érzik, eljött az idő, hogy megszólaljanak a csapat jelenlegi helyzete miatt. Azt írták: szerintük az NK Osijek nem a nagy eredményei, hanem a szurkolók hűsége és a több mint százéves hagyományai miatt tartozik a horvát futball „nagy négyeséhez”.

A levél szerint a klub hosszú ideje problémákkal küzd, ezek pedig már nem maradhatnak szó nélkül. A drukkerek hat pontban sorolták fel azokat a gondokat, amelyek szerintük megingatták a klub alapjait.

Kiemelték, hogy szerintük nincs sportstratégia, nem látszik a motiváció, és hiányzik az utánpótlás támogatása is.

A vezetők szerintük nem vállalják a felelősséget a hibás döntésekért, és játékosmegfigyelő rendszer sincs.

Az ifjúsági csapatok is gyengébben szerepelnek, mint korábban.

A szurkolók szerint az NK Osijek ma már csak alárendelt szerepet tölt be a horvát bajnokságban, és több botrány is megtépázta a klub hírnevét. Emiatt a szakemberek nem bíznak bennük, és a klub a szurkolóival sem foglalkozik.

A levelet aláírók úgy látják, a csapat ma már nem a bajnoki címért, hanem a puszta túlélésért harcol.

Azt is hangsúlyozták: mostanra elfogyott a türelmük. Mint írták: „a párbeszéd ideje lejárt”, és úgy érzik, hogy eddig csak üres, be nem váltott ígéreteket kaptak.

A G7 korábban részletesen foglalkozott azzal, milyen szerepet tölt be Mészáros Lőrinc az eszéki klub életében. Bár sokan úgy gondolják, ő a tulajdonos, a lap szerint valójában csak főszponzorként van jelen, és az NK Osijek hivatalos honlapján több, hozzá köthető cég is szponzorként szerepel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SPORT
A Rovatból
Rettenetesen megverték Borics Ádámot, először kapott ki TKO-val
A magyar MMA-harcost a korábbi bajnok Jesus Pinedo győzte le a PFL orlandói tornáján, a meccset az első menetben leállították.


Borics Ádám, a kevert harcművészetek (MMA) legismertebb magyar harcosa kiütéses vereséget szenvedett a Professional Fighters League (PFL) orlandói versenyén, írja a 24.hu.

A 31 éves sportoló az egymillió dollár összdíjazású torna első fordulójában lépett ketrecbe a perui Jesus Pinedo ellen, aki korábban már bajnok is volt. Borics jól kezdte a meccset, de az első menet közepén egy ütéskombináció után a földre került. Ezt kihasználva Pinedo rátámadt, és több ütéssel is eltalálta, mire a bíró félbeszakította a küzdelmet.

Borics a leállítás után felállt, és vitatkozott a döntéssel, de a bíró nem változtatta meg az ítéletet, így a magyar harcos kiesett a pehelysúlyú tornáról.

Ez volt Borics Ádám első olyan veresége, amit technikai kiütéssel (TKO) szenvedett el. Profi pályafutása során eddig 19 győzelem mellett ez volt a harmadik veresége.

A „Kölyök” becenéven ismert sportoló 2022 októberében első magyarként vívott világbajnoki MMA címmérkőzést, ahol a brazil Patricio “Pitbull” Freire ellen állt ki. Akkor ugyan súlyos sérüléssel küzdött a felkészülés során, mégis végigment a meccs, amelyet a brazil pontozással nyert meg.

Borics a meccs után a Facebookon egy videóban köszönte meg a szurkolást követőinek. Ebben többek között azt mondta, hogy „lett egy rohadt nagy szakadás a fején”, és hiába kapott ki, esze ágában sincs feladni a pályafutását:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
Életnagyságú szobrot készítettek Szoboszlairól, de nem tetszett neki, amit látott, és nem is örült túlzottan – videó
A magyar válogatott csapatkapitányát igencsak meglepte a Telekom ajándéka. Szoboszlai arca nem igazán köszönt vissza a különleges „alkotáson”.
F. O. - szmo.hu
2025. április 01.



Szoboszlai Dominikot különleges ajándékkal lepte meg a Telekom az együttműködésük évfordulóján. A cég egy szűk körű ünnepséget szervezett a magyar labdarúgó válogatott csapatkapitánya számára, ahol egy életnagyságú szobrot mutattak be.

A különleges alkotást használt mobiltelefonokból készítették el.

A szobor nem aratott osztatlan sikert. Szoboszlai megjegyezte, hogy nem igazán ismer magára a szobron, mivel az arca nem köszön vissza rajta. A videó végén azonban kiderült, hogy

mindez csak egy áprilisi tréfa volt, amelynek a Liverpool játékosa lett az „áldozata”.

A Telekom a közleményében azt írta, hogy a szobrot Szoboszlai tiszteletére készítették. A középpályás az elmúlt időszakban a magánéletében is fontos változáson ment keresztül: a közelmúltban megházasodott.

Az április tréfáról készült videó:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SPORT
A Rovatból
Elképesztő baki: kanyarodás közben Alonso kezében maradt a kormány
A spanyol versenyző hiába tekerte, már csak a levegőben lobogott a kormány, a kocsi pedig ment tovább egyenesen. Szerencsére nem lett nagyobb baj a bizarr esetből.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. április 12.



Meghökkentő jelenet játszódott le a bahreni nagydíj pénteki szabadedzésén, vette észre a Player.

Kanyarodás közben egyszerűn Fernando Alonso kezében maradt az Aston Martin kormánya.

A kétszeres világbajnok gyorsan reagált a váratlan helyzetre, és a bukótérben lassítva visszaszerelte a helyére a kormányt, majd tovább ment. A spanyol versenyző szerencséjére éppen nem túl nagy sebességgel haladt, ezért is úszhatta meg nagyobb baj nélkül a szokatlan szituációt.

A jelenetet a lenti videó 38. másodpercétől lehet megnézni:

Nem úszta meg ennyivel a szombati időmérőn hibázó Ocon. A Haas francia pilótája az egyik kanyarban vesztette el uralmát az autó felett, és a falba csapódott. A baleset miatt le is állították az időmérőt, de szerencsére itt sem lett baja a pilótának. A kicsúszást itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: