HÍREK

Titkosszolgálat: egymilliárddal több pénz érkezett külföldről az ellenzékhez, mint amennyiről eddig tudni lehetett

A Nemzeti Információs Központ kiderítette, hogy egy svájci alapítványtól is kapott 900 milliót egy ellenzéki portált működtető cég.


A korábban ismertté váltnál nagyobb, négymilliárd forintot meghaladó összeget utalt Magyarországra az Action for Democracy (AD) - áll abban a Nemzeti Információs Központ (NIK) által készített tájékoztatóban, amelyet az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapján publikáltak szerda reggel.

A NIK értékelése szerint a külföldi politikai szervezet által Magyarországra utalt támogatás a választások befolyásolását szolgálta.

"Ez egyértelműen Magyarország szuverenitásának megsértését jelenti"

- olvasható a Kovács Zoltán András dandártábornok, NIK-főigazgató által január 24-i dátummal küldött átiratban.

A tájékoztatás szerint az amerikai szervezet által nyújtott támogatás végösszege 3 174 076 395 forint, ami mintegy 160 millióval több a korábbi tájékoztatásban szereplő adatnál; az összeget a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM), az Edemokrácia Műhely Egyesületnek, valamint öt gazdasági társaságnak utalták át.

Az utalások 34 százalékát, csaknem 1,1 milliárd forintnyit az Ez a lényeg portált működtető Oraculum 2020 Kft. kapta. Ugyanakkor "a cég egy másik, az AD-val azonos célokkal működő svájci alapítványtól további mintegy 900 millió forintot kapott".

A beérkező források és a továbbutalások nagyságrendje alapján az MMM, az Oraculum 2020 Kft. és a Datadat-cégcsoport a külföldről érkező támogatások koordinátorai.

A megbízott cégek profilja alapján valószínűsíthető, hogy a külföldről származó forrásokat alapvetően a magyar választók véleményének, illetve a választások eredményének befolyásolására használhatták fel - olvasható a dokumentumban, amely szerint az e pénzügyi forrásokkal kapcsolatba került cégek "megbízott félként szerepelnek egyes ellenzéki pártok kampánybeszámolóiban is".

Az átirat megemlíti: a hatályos magyar jogszabályok megsértését jelenti, ha ezek a cégek a pártok számára nyújtott szolgáltatásokat a külföldről érkezett forrásokból finanszírozták, ám a jogszabályok esetleges megsértésének vizsgálata, az utalások mögötti szerződéses kapcsolatok ellenőrzése és értékelése az Állami Számvevőszék, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik, ezért a NIK átadja ezeknek a szerveknek a rendelkezésre álló pénzforgalmi adatokat.

Különösen figyelemreméltónak nevezik a dokumentumban, hogy "az alapítók a diaszpórában élő magyarság voksolásának elősegítését jelenítették meg fő céljuknak, ami nem felel meg a valóságnak". Ehelyett az összegek jelentős részét a magyar választások közvetlen, magyarországi befolyásolására használhatták fel - írják.

A bejegyzési dokumentáció kitöltése során az alapítók jelezték, hogy nagy összegű (25 ezer dollár feletti) támogatások is érkezni fognak az AD számlájára, ami - az időközben ismertté vált, alacsony adományozószám mellett - megkérdőjelezi azt az állítást, hogy az AD alapvetően mikroadományokra építette pénzügyi forrásait. A bejegyzés napjáig az AD már több száz millió forintot elutalt az említett magyar szervezetek és cégek számára, amihez "a realitásokat nélkülöző mikroadomány-gyűjtői tevékenységet kellett volna folytatnia". Ez azt valószínűsíti, hogy az AD-t eleve felépített pénzügyi háttérrel, célhoz kötötten hozták létre - fogalmaznak a dokumentumban.

Az átirat szerint "az AD külföldi háttere kapcsán - a szövetségesi környezetet tiszteletben tartó, titkosszolgálati információk beszerzése és felhasználása nélkül is - megállapítható, hogy a szervezet mögött az amerikai Demokrata Párthoz közvetlenül kapcsolódó személyek állnak; az AD nyilvántartásba vételénél eljáró ügyvédi iroda is deklaráltan ezek közé tartozik".

A nemzetbiztonsági bizottság november 17-én kezdeményezte a titokgazdánál a külföldi pártadományokról velük ismertetett információk nyilvánosságra hozatalát. A hat nappal később publikált adatok még azt tartalmazták, hogy az Action for Democracy 1,8 milliárd forintot utalt az MMM-nek, valamint további 1,15 milliárdot vállalkozásoknak.

Múlt pénteken jelentette be Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, hogy ismét kezdeményezte "a választások befolyásolására érkezett külföldi pénzekről" készült nemzetbiztonsági bizottsági jelentés titkosításának feloldását, mivel "új fejlemények láttak napvilágot a dollárbaloldal ügyében" a nemzetbiztonsági bizottság aznapi ülésén. A magyar választások befolyásolására több pénz érkezett külföldről, és egyre inkább tisztul a kép a hazai baloldali és liberális szereplőket illetően is - fogalmazott akkor a közösségi oldalán.

Sas Zoltán, nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke szerdán a közösségi oldalán arról írt, hogy "újabb adatok kerültek a nyilvánosság elé a külföldi pártfinanszírozás ügyével kapcsolatosan" a testület honlapján. Az ellenzéki politikus az MTI-hez is eljuttatott bejegyzésében utalt arra: ismét kérte a titokgazdától, hogy oldja fel az iratok titkosságát, vagyis a nemzetbiztonsági bizottság döntésének megfelelően vizsgálja meg, hogy mit lehet nyilvánosságra hozni azokból az információkból, amelyeket a testület tagjai előtt múlt pénteken ismertetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Trump minden eddiginél keményebb volt Zelenszkijjel, ultimátumot adott az ukrán elnöknek
Az amerikai elnök a közösségi médiában ostorozta az ukrán elnök nyilatkozatait. Szerinte a Krím már rég nem vita tárgya.


Donald Trump újabb bejegyzésben bírálta Volodimir Zelenszkijt az ukrajnai háborúval kapcsolatban, vette észre az Index. Az amerikai elnök a Truth Social nevű közösségi oldalon azt írta, hogy az ukrán elnök egyik kijelentése „nagyon káros az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokra”.

Trump szerint „a Krím már évekkel ezelőtt, Barack Hussein Obama elnök égisze alatt elveszett, és még csak nem is vita tárgya”. Úgy fogalmazott:

„Senki sem kéri Zelenszkijtől, hogy ismerje el a Krímet orosz területnek, de ha a Krímet akarja, miért nem harcoltak érte tizenegy évvel ezelőtt, amikor egy lövés nélkül átadták Oroszországnak.”

A bejegyzésben az amerikai elnök arról is írt, hogy Zelenszkij „uszító kijelentései” miatt nehéz lezárni a háborút. Úgy véli, az ukrán államfőnek „nincs mivel dicsekednie, ugyanis Ukrajna helyzete szörnyű”, és választania kell: „vagy békét köt, vagy harcol még három évig, és teljesen elveszti az országát”.

Trump hozzátette, hogy „semmi köze Oroszországhoz”, viszont hangsúlyozta: „hetente több ezer katona hal meg a fronton ok nélkül”. Szerinte Zelenszkij nyilatkozata csak „meghosszabbítja a vérontást, és ezt senki sem akarja”.

Bejegyzését azzal zárta, hogy a békemegállapodás már közel van, és kész segíteni abban, hogy mindkét fél kilépjen ebből a „totális semmiből”, amely szerinte el sem kezdődött volna, ha korábban is ő lett volna az elnök.

Trump posztja nem sokkal azt követően jelent meg, hogy J.D. Vance alelnök megismételte az Egyesült Államok figyelmeztetését: ha nem érkezik gyors válasz Ukrajna és Oroszország részéről az amerikai béketervre, valamint nincs valódi szándék a megegyezésre, akkor Washington felhagy a diplomáciai erőfeszítésekkel.

A Fehér Ház közölte, hogy Steve Witkoff különleges elnöki megbízott hamarosan ismét Moszkvába utazik, hogy egyeztessen a béketárgyalásokról.

Szerdán Londonban is tartottak egy megbeszélést, amelyet az európai szövetségesek szerveztek, és amelyen Ukrajna is részt vett. Az Egyesült Államokat Keith Kellogg, Ukrajnáért felelős elnöki különmegbízott képviselte. Marco Rubio külügyminiszter részvételét a washingtoni külügyminisztérium kedden egyeztetési nehézségekre hivatkozva lemondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor az EU-ról: Egyszerűen nem előnyösebb kinn lenni, mint benn
A miniszterelnök szerint a bevándorlás kezelése, a rezsiemelés és a nyugdíjak megszüntetése is veszélybe kerülhet, ha nem ők maradnak hatalmon.


Orbán Viktor váratlanul megjelent Pilisvörösváron, Szijjártó Péter és Menczer Tamás lakossági fórumán, vette észre a Telex. A miniszterelnök felszólalását a Facebook-oldalán élőben is közvetítették. Beszédét a nemzeti szuverenitás fontosságával kezdte, és hangsúlyozta, hogy a Fidesz és a KDNP célja ennek megvédése. Mint mondta, ha ez az ország, ez a nemzet eltűnik, akkor soha nem jön létre újra.

A kormányfő szerint ellenfeleik nem gondolják úgy, hogy a nemzeti szuverenitáson múlik mindannyiunk közös sorsa. Azt mondta: „Vannak ellenfeleink, akikre nem mondom, hogy nem magyarok (…), mert a magyar nemzetnek azok is részei, akik nem gondolkodnak úgy, mint mi.” Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy „néha megtévesztésül magyarnak hívják magukat, de ők a brüsszeliek”. Ezt a közönség tapssal fogadta.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy szerinte az ellenzék azt vallja: „a magyarok önmagukban kevesek, mindig kell nekik egy külső viszonyítási pont”. Egyenlőségjelet próbált tenni a DK és a Tisza Párt közé, és azt mondta: „a DK-sok bátrabban fogalmaznak, mint a tiszások”, mert nyíltan kimondják, hogy „az Európai Egyesült Államokban kellene feloldódni”.

A korábbi ellenzéki időszakot felidézve kiemelte: akkor is tartották magukat ahhoz az elvhez, hogy „a haza nem lehet ellenzékben”, mert ellenzékből is a hazáért dolgoztak. Szerinte a mai ellenzékiek nem így gondolkodnak.

A fórumon kétszer is megkérdezte a közönséget, hogy mi Kollár Kinga vezetékneve, mintha nem emlékezne rá.

A kormánypárt az utóbbi hetekben országos kampányt folytatott Kollár Kinga uniós forrásokról szóló kijelentései miatt. Orbán ezzel kapcsolatban azt mondta: Kollár Kinga és társai „azért dolgoznak, hogy nekünk rossz legyen, hogy nekünk ne sikerüljön”.

A miniszterelnök felsorolta, milyen következményei lennének annak, ha nem ők kormányoznának. Szerinte ilyen lenne Ukrajna uniós csatlakozása, a rezsicsökkentés megszüntetése, a 13. havi nyugdíj eltörlése, a bankok és nagyvállalatok adómentessége, valamint a bevándorlók beengedése. Többször kijelentette: „bár ezt nem szabad így mondani”, de „Magyarország migránsmentes ország”. Úgy fogalmazott, hogy ha nem nemzeti kormány vezetné az országot, olyan lenne a helyzet, mint Bécsben vagy Franciaországban. Hozzátette: Brüsszelben is sokan mondják neki, hogy a fél karjukat odaadnák, ha országuk újra migránsmentes lehetne.

Menczer Tamás a fórumon azt is megjegyezte, hogy „állítólag Kollár Kinga madeirai luxusházában piheni ki a fáradalmait”.

Orbán Viktor az Európai Unióval kapcsolatban is kapott kérdést. Azt mondta, ha az EU 2004-ben is olyan lett volna, mint most, akkor az sem biztos, hogy csatlakoztunk volna.

Jelenleg azonban szerinte nem érné meg kilépni, mert egyszerűen nem előnyösebb kinn lenni, mint benn.

Elmondta azt is, hogy Donald Trump rendszeresen kérdezi tőle, mikor lépünk ki az unióból, de ő mindig azt válaszolja: a magyar termékek 85 százalékát az EU-n belül értékesítik, ezért ez nem érné meg. Talán akkor, ha lenne valamilyen ellenajánlat.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban mérsékeltebben fogalmazott. Úgy nyilatkozott, hogy az ukránok hősiesen harcoltak, sokan meghaltak, de „egy dolog biztos, Európának sosem lesz érdeke, hogy Ukrajna mellett Oroszországgal szembeni háborúban részt vegyen”. Szerinte nem szabad beugrani a háborúba, nyitottnak kell maradni a tárgyalásra, és a konfliktust a lehető legkisebb térre kell korlátozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar állampolgárságú túszról tett közzé új videót a Hamász
A palesztin terrorszervezet propagandacélú anyagában Omri Miran Netanjahut és az izraeli kormányt is bírálja. Omri Miran Trumptól vár segítséget.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. április 23.



„Shalom, Omri Miran vagyok, ez a második születésnapom a Hamász túszaként”

– ezzel a mondattal kezdődik az a videó, amelyet a palesztin terrorszervezet tett közzé. A felvételen ismét Omri Miran látható, akit 2023. október 7-én raboltak el dzsihadista fegyveresek.

A Hetek emlékeztetett arra, hogy Mirant akkor hurcolták el az otthonából, amikor feleségét és két kislányát próbálta megvédeni. A férfiról korábban már nyilvánosságra hoztak egy videót, most egy újabb felvételt készítettek róla.

A két és fél perces videó nagy részében Miran arra szólítja fel az embereket, különösen azokat, akik már kiszabadultak, hogy álljanak ki a még fogságban lévő izraeli túszokért. Azt kéri, szervezzenek tüntetést Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök rezidenciája elé. Azt is állítja, hogy Netanjahu hívei már lemondtak róluk, és vannak, akiknek az is mindegy lenne, ha meghalnának.

A felvétel végén izraeli politikusokat nevez meg – élükön Netanjahuval –, és azt mondja, hogy szerintük 2023. október 7. az ő felelősségük. A videóban az is elhangzik: „Ne higgyetek Netanjahunak”. Megemlíti Donald Trumpot is, aki szerinte az egyetlen nagyhatalmú vezető, aki nyomást gyakorolhat az izraeli kormányfőre.

A gondosan vágott videóban az is látható, hogy Miran egy kis süteményt kap a születésnapjára. A felvétel alapján úgy tűnik, a Hamász propagandacélokra használta a megszólalását.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump Jr. Budapestre látogat pénteken, találkozik Jászai Gellérttel is
A Trump Business Vision 2025 turné keretében érkezik, és nem csak üzletemberekkel találkozik. A háttérben politikai egyeztetések is zajlanak.


Donald Trump Jr., az Egyesült Államok elnökének legidősebb fia pénteken Budapestre érkezik – írja a Bloomberg. A látogatás során egy zártkörű rendezvényen vesz részt, amelyen a 4iG elnöke, Jászai Gellért is jelen lesz. A hírt a 4iG erősítette meg az amerikai lapnak. A Bloomberg kérdésére a magyar kormány nem reagált.

A lap forrásai szerint Trump Jr. a „Trump Business Vision 2025” nevű rendezvénysorozat keretében járja a térséget.

A program célja, hogy feltérképezzék a régió üzleti lehetőségeit. Emellett a Bloomberg úgy tudja, hogy Trump fia találkozót tervez jobboldali politikusokkal is.

Trump Jr. a Trump Organization ügyvezető alelnökeként dolgozik, de nem tölt be kormányzati pozíciót. A héten több más országba is ellátogat, köztük Szerbiába, Romániába és Bulgáriába is.

Idén februárban Jászai Gellért az Egyesült Államokba utazott Orbán Viktor miniszterelnök társaságában. Találkoztak Elon Muskkal, akivel a magyar űripari fejlesztésekről és a globális technológiai együttműködés lehetőségeiről egyeztettek. A megbeszélésre Mar-a-Lagóban került sor. Ezt követően a 4iG részvényeinek árfolyama jelentősen emelkedett.

A 4iG-nél jelenleg tanácsadóként dolgozik Richard Grenell is, aki Donald Trump első elnöki ciklusa alatt a Balkánért felelős különmegbízott volt.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: