ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Mitől van az aprónak jellegzetes szaga? - 10 érdekesség a pénzről

A pénz létezése óta az emberek mindennapjainak része, mostanra pedig szinte elképzelhetetlen a társadalmunk nélküle. Mutatunk pár érdekességet róla!


Életünk egyik fő mozgatórugója a pénz. Folyamatosan használjuk és a fél életünk körülötte forog, mégis úgy általánosságba véve nagyon keveset tudunk róla. Cikkünkben most összeszedtünk pár érdekességet!

1. Első cserekereskedelem

Az első cserekereskedelem az ókori Egyiptomban volt 4500 évvel ezelőtt. Mezőgazdasági termékeket és nyers anyagokat kezdtek egymás közt becserélni a termelők.

2. Első aranypénz

Az első aranypénzt a mai Törökország területén verték. Lídia királya, Krőzus uralkodása alatt lett bevezetve i.e. 550 körül. Nem tiszta aranyból, hanem nyersen, ezüsttel és sóval keverve álították elő.

3. A világ legnagyobb és legnehezebb pénzei

A Csendes-óceán nyugati részén, Mikronéziában található apró trópusi szigetet ősidők óta egy bennszülött törzs lakja, és ez a távoli közösség szolgál számunkra egy pénztörténeti érdekességgel. Évszázadokon keresztül mészkőből faragott pénzt használtak, kőpénzben fizettek egymásnak.

A kőpénzeiről híres Yap-szigeten a mészkő olyannyira ritka és nehezen hozzáférhető, hogy a bennszülöttek a kövek beszerzéséért több száz kilométert hajóztak kezdetleges kenuikkal a szomszédos szigetcsoportig. Az utak hosszú és kockázatos expedíciók voltak, amelyek gyakran követeltek emberéletet is. Jó néhány kőbe bele is vésték a beszerzés során életüket vesztettek számát, ami a kő értékét tovább növelte.

A fánk alakúra faragott kövek mérete változó volt, a néhány centistől a több méteresekig. A legnagyobbak több tonnát nyomtak, amelyek megmozdítása rengeteg ember összehangolt munkáját követelte meg, de a közepes méretűeknek is igen nehézkes volt mozgatása.

A Yap-szigeten élők ezért kialakítottak egy sajátos fizetési módszert. Rájöttek, hogy nem szükséges fizikailag is átadni egymásnak a kőpénzeket, hanem azokat nyugodtan egy helyben hagyhatják. Ha a tulajdonviszonyokban változás történt, akkor azt egyszerűen elmondták a többieknek, vagyis szájhagyomány útján fizettek és a közösség minden tagja pontosan tudta, hogy melyik kőpénz éppen kinek a tulajdona.

20. század elejétől nem fogadtak be több követ így a pénzmennyiség állandó volt és tökéletesen kielégítette a helyiek igényeit a pénzforgalomhoz.

4. Első magyar pénz

Az első magyar érme, Szent István ezüstdénárja 1001-ből származik, ez mai ismereteink szerint nemzetközileg elismert pénz volt, hiszen külföldön is sok példányt találtak a különböző ásatásokon.

A leghíresebb pénzverdét Körmöcbányán alapították Károly Róbert uralkodása alatt, 1328-ban, itt többek között aranyforintokat vertek. A körmöcbányai verde évszázadokon keresztül a legjelentősebbnek számított, 1918-ban azonban el kellett költöztetni Budapestre.

A 2, 10 és 20 filléres, valamint 1, 2 és 5 forintos címletekkel 1946-ban készítették el. Később az 50 fillérest, valamint a 10 és 20 forintost is bevezették. A rendszerváltozás után újratervezték az érméket, a filléreket pedig fokozatosan kivezették 1999-ig.

A első bicolor (kétszínű) érménk a mai napig forgalomban lévő 100 forintos, amit 1996-ban hoztak forgalomba. A 200 foritos érme első változatát alig 10 év után kivonták, 2009-ben viszont újra bevezették, ezúttal bicolor formában.

5. A világtörténelem legnagyobb áremelkedése

Magyarországon következett be a világtörténelem addigi legnagyobb áremelkedése a második világháborút követően. A havi infláció mértéke megközelítette a 41900 billió (4,19 x 1016) százalékot, az árak 15 óránként duplázódtak. A krízishelyzet 13 hónapon át tartott, de az újjáéledő ipari termelés és a pénzügyi reform végül legyőzte a hiperinflációt. 1946. augusztus 1-jén az addigi fizetőeszközt, a pengőt felváltotta a forint, ekkor 400 000 000 000 000 000 000 000 000 000 pengő (ezt 400 ezer kvadrilliónak kell mondani) ért egy forintot. Az 1945–46 során zajló magyarországi hiperinfláció a gazdasági összeomlás szomorú iskolapéldája lett, amit sok évtizeddel később csak a Robert Mugabe uralma alatt álló Zimbabwe dollárjának 2008-as mélyrepülése tudott felülmúlni.

Te magabiztosan mozogsz a pénz világában?

Tedd próbára pénzügyi ismereteidet a Nagy Diák Pénzügyes Teszten! Ha készen állsz, ide kattintva mérettetheted meg tudásodat egészen február 16-ig és tiéd lehet egy Samsung Galaxy Note 10! További nyereményekért katt ide.

A három fordulóból álló teszt első szakasza online zajlik, a legjobb eredményt elérő diákok pedig tovább jutnak a következő két fordulóba. A tesztet bárki kitöltheti, de a nyereményjátékban csak a 14-20 év közöttiek vesznek részt.

A DUE Médiahálózat, a Pénzügyminisztérium, a Diákhitel Központ, a Magyar Biztosítók Szövetsége és a Pénziránytű – Alapítvány a Tudatos Pénzügyekért által megalkotott teszt azzal a céllal jött létre, hogy kitöltői magabiztosabban mozogjanak a pénz világában és hatékonyan osszák be jövedelmüket.

A Nagy Diák Tesztek sorozat keretében ezt a versenyt immáron másodszor rendezik meg a korábbi sikerére alapozva. Az első Nagy Diák Pénzügyes Teszten 11 500 fiatal indult, közülük a versenyt a debreceni Csahóczi Máté Benedek nyerte.

6. A világ legnagyobb forgalomba helyezett bankjegye

A világ legnagyobb méretű, hivatalosan is forgalomba került bankjegye Kínához fűződik. Az 1 jüan értékű papírpénz 22,8 x 33 centiméteres volt és a Ming Dinasztia (1368-1399) idejében adták ki. A világ legkisebb bankjegyét, a 2,28 x 3,8 centis, 10 bani értékű papírpénzt pedig Romániában használták 1917-től, de csak ideiglenesen.

7. A pénznek nincs szaga?

Biztos mindenki hallotta már a mondást, miszerint a pénznek nincs szaga. A tudósok szerint tulajdonképpen a vas és az emberi izzadságban található lipidek kölcsönhatásának köszönhetjük az aprópéz jellegzeteg fémes illatát.

8. ATM-ek a világban

Nincs a világnak olyan egzotikus csücske, ahol ne lennének bankautomaták, hiszen ez a készpénzfelvétel legpraktikusabb formája. Valószínűleg épp emiatt a felismerés miatt létezik belőlük már több mint másfélmillió darab világszerte. Így már annyira nem is meglepő, hogy nem csak a Vatikánban van latin nyelvű bankautomata, de a Déli-sarkra is jutott belőlük. Sőt, egyszerre kettő!

Hallottak már a McMurdo Állomásról? A NASA által 1956-ban alapított kutatóközpont az Antarktisz legnépesebb települése. A két ATM-et a Wells Fargo Bank működteti az állomáson és még a Guinness Rekordok Könyvében is szerepel, mint a világ legdélebbi pontján található bankautomaták.

9. Monopoly pénz

Azt valószínűleg sokan tudjátok, hogy a Monopoly a világ egyik legnépszerűbb társasjátéka, azonban azt talán már kevesebben, hogy több Monopoly-pénzt nyomtatnak, mint amerikai dollárt. Az amerikai pénznyomtató minden évben hozzávetőleg 1 milliárd dollárt bocsát ki, ezzel szemben a Monopoly emberei ennél nagyságrendekkel többet, nagyjából 30 milliárd dollárt. És ez csak a dollár. Mostanra több, mint 1100 fajta Monopoly létezik, így a Föld rengeteg valutája megtalálható papírpénz formájában. A Monopoly gyártók egy év alatt, több pénzt nyomnak, mint a világ összes jegybankja együtt.

10. A fémpénz gyártás veszteséges

A világ legtöbb országában a fémpénz gyártás veszteséges. A legkisebb értékű érmék legyártása többe kerül, mint az adott pénz értéke. Az amerikai dollár egy centesét például, több, mint két cent előállítani. Az Amerikában régóta zajló Penny vitának ez az egyik alapja, de sokan azzal védik, hogy a kerekítések nem tennének jót a gazdaságnak. Amerikával ellentétben, Magyarország már lépett egy nagyot az ügyben, amikor kivonták a forgalomból az egy és a két forintost, de még így sem lett megoldva az érme gyártás helyzete, ugyanis 5, 10 és 20 forintosunk is van. Az 50 forintos az első, amit megéri megcsinálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Már nem a Hanna a legnépszerűbb lánynév, a fiúknál a Dominik kirobbanthatatlan
A lányoknál az Abigélek és a Nazirák, míg a fiúknál az Ábelek és az Eliotok hajráztak nagyon 2023-ról 24-re. Az élmezőnyben csak kisebb cserék történtek.


Mint minden évben, most is megtudhatjuk, hogy mik voltak a legnépszerűbb lány- és fiúnevek az elmúlt esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Bár hazánkban folyamatosan gondot jelent a megszületett gyerekek alacsony száma, ennek sok hatása nincs a névadási szokásokra, igaz, néhány érdekes trend megfigyelhető.

A lányok esetében változás történt az első helyen: a korábban vezető Hannát beelőzte a 2023-ban még csak harmadik Luca.

Az élmezőny itt a következőképp néz ki:

  1. Luca
  2. Hanna
  3. Zoé
  4. Anna
  5. Emma
  6. Léna.

A lista első 50-jében a legnagyobbat az Nazirák ugrottak előre: a korábbi 76. helyett már a 40. legnépszerűbb név a listán. Az Abigélek is nagyot mentek: ők a 38.-ról a 27. helyre törtek előre.

A további listát itt lehet böngészni:

A fiúknál sokkal nehezebben változnak a trendek. Ott 2023-hoz képest nincs változás a dobogón, de az első 15-ben sincsenek jelentős változások. A 23-ban még negyedik Mátéknak tavaly meg kellett elégedniük a 6. hellyel, a Milánok és a Marcellek is beelőztek. Itt az élmezőny így néz ki:

  1. Dominik
  2. Olivér
  3. Levente
  4. Marcell
  5. Milán
  6. Máté.

Az első 50-ben itt az Ábelek dobbantottak nagyot: 14 helyet előre ugorva a 34.-ről a 20. helyre ugrottak. Nem panaszkodhatnak a Barnabások sem, akik a 25.-ről a 19.-re kerültek. Némi meglepetésre hatalmas, 25 helyes röppályával éppen befértek az első 50.-be az Eliotok. Tavaly Magyarországon 228 kisfiú kapta ezt a nevet.

A fiúnevek további listája:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
Megnéztük, mi történik a textilgyűjtő konténerbe dobott ruhákkal!
Megnéztük, mit jelent a valódi újrahasznosítás: mi történik a ruhákkal, ha nem a kukába, hanem a megfelelő helyre kerülnek. Videón mutatjuk, miért nem mindegy, hová dobod a textilt!


Valószínűleg a te szekrényed mélyén is lapul néhány kinőtt, kifakult, lyukas vagy egyszerűen csak megunt ruhadarab. És ha már tudatos vagy, akkor nem a kukába, hanem egy textilgyűjtő konténerbe dobod ezeket. De vajon mi történik velük ezután? Hova kerül a póló, amit öt éve már csak alváshoz hordtál? Vagy a kabát, amit még mindig sajnálsz, de tudod, hogy már kiszakadt és sosem veszed már fel?

Mi nemcsak feltettük ezeket a kérdéseket, hanem utánajártunk a pontos válaszoknak – testközelből! A székesfehérvári válogatóüzemben, a Textrade Kft.-nél jártunk, ahová a MOHU textilgyűjtő konténereiből származó ruhák kerülnek. A TikTok-videónkban megmutatjuk, mi történik a konténerbe dobott darabokkal – a válogatástól az újrahasznosításig.

VIDEÓ: Nézd meg, hogyan zajlik a válogatás, mi történik a darált anyaggal, és hova kerülnek a legmenőbb vintage ruhák!
@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetés te tudtad, hova kerülnek a ruhagyűjtőből a ruhák???? #mohu #gyűjtőkonténer #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Az első szűrő: ruhaként még használható?

A folyamat azzal kezdődik, hogy megvizsgálják: egyáltalán viselhető-e még az adott darab. Ha igen, akkor kategóriák szerint szétválogatják – nadrág, kabát, gyerekruha, szoknya, blúz, kiegészítők stb. Ezután több körös szortírozás következik, amelyben anyagminőség alapján döntenek a ruhák további sorsáról.

A jobb állapotú darabok európai second hand üzletekben landolnak, a gyengébb minőségűek pedig – lebálázva – afrikai piacokra kerülnek. Van azonban egy különleges szekció is: a „vintage válogató”, ahová a beérkezett ruhák legjobb 1%-a kerül. Ezek a darabok különösen keresettek a menő second hand butikokban, és nem ritkán újra divatot csinálnak abból, amit más már elfeledett.

Mi lesz a teljesen hordhatatlan ruhákból?

Ha a textil már nem hordható – például szakadt, foltos vagy nagyon elhasználódott –, akkor a darálóba kerül. Innen két út vezethet: az egyik az RDF, vagyis az energetikai hasznosítás. Az így ledarált ruhadarabokat erőművekben elégetik, és energiát nyernek belőlük. A másik lehetőség, hogy ipari célokra használják fel őket: például autók hangszigeteléséhez, töltőanyagként vagy tisztítórongyként. Ez már önmagában is sokkal jobb sors, mint a szeméttelep – de ehhez az kell, hogy te jól dönts: ne a kommunális hulladékba dobd a textilt!

Miért fontos ez az egész?

A ruháink előállítása hatalmas környezeti terheléssel jár: rengeteg víz, energia és szennyezés kapcsolódik egy-egy új pólóhoz vagy nadrághoz. Ha ezeket a darabokat elhasználás után egyszerűen elégetjük vagy elásva tároljuk, azzal mindezt az erőforrást elpazaroljuk – ráadásul

sok műszálas textil lebomlás helyett mikroműanyagként szennyezi a földet és a vizeinket.

Hol találsz textilgyűjtő konténert?

A textilgyűjtő konténerek országszerte megtalálhatók. Jelenleg Magyarországon 3000 textilgyűjtő konténer érhető el, és a cél, hogy 2026 végére ez a szám elérje a 6000-et. Tavaly már 1200 új gyűjtőt helyezett ki a MOHU, és a tervek szerint minden 2000 főnél nagyobb településen elérhető lesz ilyen konténer, amennyiben a telepítési feltételek biztosítottak.

Az első ilyen konténerek már megtalálhatók hulladékudvarokban, kiskereskedelmi egységeknél és településeken, de a hálózat folyamatosan bővül. Ha szeretnéd megtudni, hol van a hozzád legközelebbi gyűjtőpont, keresd fel a MOHU térképes keresőjét.

A konténerek telepítésére önkormányzatok és kiskereskedelmi egységek online jelentkezhetnek a MOHU Gyűjtőkonténer igénybejelentő oldalán. Ha egy vállalkozás vagy település szerződést köt, a telepítés ingyenes, és a MOHU alvállalkozója rendszeresen üríti a konténereket.

És mit tehetsz te?

A legegyszerűbb dolog: ha megválsz egy ruhától, ne az otthoni szemetesbe dobd! Vidd el egy MOHU-s textilgyűjtő konténerhez. Ezekből már több mint 2800 van országszerte, és folyamatosan bővül a hálózat. A legközelebbi konténert könnyen megtalálod a MOHU térképes keresőjében. Ezzel egy apró, de nagyon is számító lépést teszel a fenntarthatóság felé. Minden egyes bedobott ruhadarab esélyt kap az újrahasználatra vagy újrahasznosításra – és közben te is teszel valamit a környezetért!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
KVÍZ: Te mennyire vagy tudatos megtakarító?
Infláció feletti hozam - de mivel is? Hogyan érdemes kezelni a megtakarításainkat? Töltsd ki kvízünket, és tudd meg, mennyire vagy tisztában a megtakarítási lehetőségekkel!


Pénzügyi öngondoskodás. Ismerősen hangzik a fogalom? Vagy nem csak a fogalom van meg, de a gyakorlatban is sikerül megvalósítani?

Egy korábbi videónkban ezzel a témával kapcsolatban kérdeztük az utca emberét, és bár kiderült, hogy nagyon különböző az egyes válaszolók tudásszintje, egy dologban mindenki egyetértett: hosszú távú céljaink eléréséhez elengedhetetlen a megtakarítások helyes befektetése, felhasználása.

A váratlan költségekre elkülönített pénz mellett öngondoskodásnak minősül egy konkrét célra félretett összeg is. Az OTP Bank 2024-es Öngondoskodási Indexe szerint pedig már

többen vannak azok, akik hajlandóak lemondani napi kiadásokról, hogy a jövőjükre félre tegyenek (58%), mint azok, akiknél a pénz csak jön és megy.

A Groupama és az OTP Bank tavalyi kutatása alapján ugyan a háztartások 40 százaléka rendelkezik megtakarítással, ám több mint harmaduk még mindig kizárólag csak készpénzben vagy tartja pénzét. A megtakarítással rendelkezők közül sokan állampapírba fektették a pénzüket: idén a 16 - 75 éves lakosság közel negyede számít állampapírból származó kifizetésre.

Tippek tudatos megtakarítóknak

Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarítási termékekért és szolgáltatásokért felelős területének vezetője kiemelte, hogy már kisebb pénzügyi döntésekkel is tízezreket takaríthatunk meg. Ha pedig a régóta megtakarított, vagy az állampapírokba fektetett, most lejáró megtakarításunkat, illetve az állampapír kamatfizetésekből érkező összegeket szeretnénk okosan felhasználni vagy újra befektetni, akkor elengedhetetlen a tudatos tervezés.

Mielőtt döntést hozunk, érdemes mérlegelni a pénzügyi céljainkat, az elérhető befektetési lehetőségeket, az időtávot és a kockázatokat. Ha kérdésünk merül fel, ne féljünk szakértői segítséget kérni - az OTP Bank szakértői az élethelyzetünkhöz, céljainkhoz igazodva segítenek megtalálni a számunkra legmegfelelőbb megtakarítási megoldást.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül befektetési ajánlásnak, vagy ajánlattételi felhívásnak. Az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott értékpapírokkal és befektetési formákkal kapcsolatos konkrét információkról, a költségekről és a lehetséges kockázatokról részletesen tájékozódjon az OTP Bank holnapján (www.otpbank.hu) elérhető hivatalos tájékoztatóból és a kezelési szabályzatból, valamint hirdetményből.

A megtakarításokról szóló egyszerre játékos és edukatív kvízünk segítségével tesztelheted, te mennyire vagy tudatos a témában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Húsvéti bevásárlás: teszteltük, hogy alakulnak az árak, és megnéztük, hogyan kerül a csokinyuszi a boltokba
Húsvét közeledtével kíváncsiak voltunk, hogyan készülnek fel az áruházak az ünnepi rohamra és teszteltük, mennyibe kerül vajon egy húsvéti bevásárlás. Videónkból kiderül, mennyit sikerült spórolni a kasszánál, de kulisszatitkokat is mutatunk: utánajártunk, hogyan kerül a csokinyuszi a Tesco polcaira.


Ahogy közeledik a húsvét, egyre többen indulnak útnak, hogy beszerezzék az ünnepi asztalhoz szükséges finomságokat – a sonkától kezdve a tojásig, a kalácstól a csokoládé nyuszikig. Idén mi is bevásárlókosarat ragadtunk, és ellátogattunk a Tesco budaörsi áruházába, hogy megnézzük, milyen árakkal és kínálattal számolhatnak a vásárlók húsvét előtt.

Vajon idén mennyire kell mélyen a zsebünkbe nyúlni, ha a klasszikus húsvéti finomságokkal szeretnénk feltölteni a kosarunkat?

A vásárlás során azonnal szembetűnt, hogy nem mindegy, hogyan válogatunk! A Tesco Clubcarddal ugyanis nemcsak a kosarunkat tölthetjük meg ínycsiklandó termékekkel, de jócskán spórolhatunk is. Egy-egy terméknél akár több száz forintot is, így érdemes beszerezni a digitális kártyát azoknak is, akik eddig nem használták. Az akciók a húsvéti szezonban különösen előnyösek, hiszen az ilyenkor jellemző nagybevásárlások során összeadódik a megtakarítás.

Nagybevásárlás olcsóbban

Szalámi, tészta, kukoricakonzerv, liszt, öblítő, mosogatószer, kutyaeledel. Tipikus bevásárlólista, ráadásul tipikusan 2-3 helyre is elmegyünk, hogy mindezt beszerezzük. A Tescónál viszont mindezt egy helyen, és még olcsóbban megvehetjük, mint tavaly ilyenkor. Az áruházlánc ugyanis áprilistól 260 olyan termék árát is csökkentette a tavalyinál alacsonyabb szintre, ami nagyobb bevásárláskor kerül a kosarakba. Legyen szó akár húsvéti készülődésről, nagytakarításról vagy a hűtőszekrény feltöltéséről, a Tesco Árgarancia programjában és kedvező Clubcard-árain mindent megtalálsz, amire szükséged van.

A húsvéti roham idején a polcok gyorsan ürülnek, a termékek pótlása azonban zökkenőmentesen zajlik – köszönhetően a Tesco hatalmas logisztikai hálózatának. Hogy megtudjuk, hogyan jutnak el időben a húsvéti termékek az áruházakba, ellátogattunk a Tesco logisztikai központjába is. Megnéztük, hogyan működik Szigetszentmiklóson, ahonnan az ünnepi kínálat java is útnak indul.

A húsvéti bevásárlásról és a logisztikai központban tett látogatásról készült videónkat nézd meg itt - a végén pedig az is kiderül, mennyit sikerült spórolnunk:

Belestünk a kulisszák mögé, és Melhardt Norbert raktárvezető vezetésével megnéztük azt az elképesztő,

100 ezer négyzetméteres komplexumot, amely nemcsak méreteiben és technológiai megoldásaiban lenyűgöző, hanem arra is képes, hogy 24 órán belül kiszolgáljon 198 Tesco áruházat országszerte.

Itt láthattuk, hogy milyen összehangolt munkára van szükség ahhoz, hogy az ország több száz üzletébe eljussanak az ünnepi áruk. A raktárakban már hetekkel az ünnep előtt megkezdődik a húsvéti áruk fogadása, rendszerezése, majd szétosztása. A precízen működő logisztikai rendszernek köszönhetően a polcokon mindig friss és megfelelő mennyiségű áru várja a vásárlókat – még az utolsó pillanatban is.

Miért kellett ez az új központ?

A válasz egyszerű: hatékonyság és fenntarthatóság. A korábbi herceghalmi és gyáli raktárakat egy központba vonták össze, hogy kevesebb megtett kilométerrel, kisebb környezeti terheléssel és gyorsabb kiszállítással működjön a Tesco logisztikája. A számok önmagukért beszélnek: az éves szén-dioxid-kibocsátás várhatóan 830 tonnával csökken, és a megújuló energiát több mint 8600 napelem biztosítja.

Mi van a színfalak mögött?

Március óta teljes kapacitással pörög a központ, ahol minden terméktípus külön zónát kapott: a hűtést nem igénylő szárazáru, a zöldség-gyümölcs, a tejtermékek, húsok és halak mind saját részlegben „laknak”, különböző hőmérsékletű csarnokokban.

Külső szemlélőként a legdurvább talán az 1 fokos hűtőcsarnok, ahol zsilipes dokkolórendszer akadályozza meg a hőveszteséget, és ahol egy kamion rakodása pont úgy történik, mint egy svájci óramű működése.

A logisztika teljes mértékben digitális: a termékek útja a beérkezéstől a kiszállításig nyomon követhető, a kollégák pedig PDA-val és vonalkódokkal dolgoznak. A csarnokban 32 ezer raklapnyi, azaz körülbelül 2,5 millió karton termék tárolható, és minden úgy van kialakítva, hogy még a targoncák is menetrendszerűen működjenek.

És hogy néz ki egy nap itt?

Az üzemben közel 900 munkatárs dolgozik folyamatos műszakokban, a pihenőidőben pedig masszázsfotelek, csocsóasztalok és meleg étel is várja őket. A biztonságról több száz kamera, mozgásérzékelő és tűzvédelmi rendszer gondoskodik – egészen elképesztő, milyen komplexitással működik ez az egész.

A telephely saját járműjavítóval, kamionmosóval és üzemanyagtöltő állomással is fel van szerelve. Ráadásul egy elektromos vontató is segíti a munkát, ami újabb lépés a környezetbarát működés felé.

És mi köze mindennek a húsvéthoz?

Nos, a Tesco üzletekbe március végétől már innen érkeznek a húsvéti termékek: több száz tonna sonka, több mint húszféle, magyar forrásból származó tojás (heti akár 2 millió darab!), friss zöldségek, kalács, torma, no meg persze a csokinyuszik és -tojások is itt indulnak útnak, hogy az ünnepi asztalra kerüljenek.

Mi pedig a látogatás során megtapasztaltuk: ez a központ nemcsak logisztikai bravúr, hanem egy aprólékosan megtervezett, jövőbiztos rendszer, ami mögött ott áll a technológia, az ember és a környezettudatos szemlélet – na meg az a csapat, amelynek köszönhetően a húsvéti reggeli (és minden más bevásárlás) tényleg gond nélkül az asztalodra kerülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: