Kamionsofőrből lett jelnyelvi guru
Tíz éve működik a Hallatlan.hu, az egyetlen magyar portál, amely saját jelnyelvi videókkal segíti a jelnyelvet tanulókat és teszi könnyebbé a siketek mindennapjait. Bartos Pál a kamionos munkát hagyta ott annak idején, azért, hogy megtanulja a jelnyelvet és csak ezzel a területtel foglalkozzon. 2005-től alapítványi formában működik a Hallatlan. Jelnyelvi tanfolyamaikra folyamatosan jelentkeznek az érdeklődők. Idén harmadszor söpörhették be az Európai Nyelvi díjat. Bartos Pál nagyon büszke az eddigi tíz évre.
- Mennyire rangos elismerés az Európai nyelvi díj?
- Visszaigazolás a munkatársak és a szponzorok számára, hogy nem csak úgy vagyunk és tengődünk, hanem minőségi munkát végzünk. A négynyelvű fordításnak köszönhetően 169 országból látogatták már meg a Hallatlan.hu-t, Perutól Japánig. Német, angol és spanyol nyelven is elérhető a magyar jelnyelvi szótár.
- Mit jelent, hogy „a magyar jelnyelvi szótár”? Nincsen egységes jelnyelv, amit az egész világon minden siket ugyanúgy használ? - Tíz emberből nyolc meg van róla győződve, hogy egyetlen jelnyelv van és miden siket a világon azt használja. Pedig nem egységes a jelnyelv, itthon hétféle változat létezik.
Minden jelnyelv tartalmaz egymáshoz hasonló vizuális elemeket, ez teszi könnyebbé a kommunikációt. Az enni, inni, aludni kifejezések például szinte ugyanazok a világon mindenhol, kultúrától, vallástól, nyelvi környezettől függetlenül. Amikor legutóbb svéd siketekből álló delegáció találkozott magyar siketekkel, viszonylag rövid időn belül már arról kezdtek beszélgetni, hogy nálunk mikor vezetik be az eurót.
2006-ban egyedüliként kapták meg a négyfelé osztható Európai Nyelvi Díjat. A jubileumi díjat is elhozták 2012-ben – ez azt jelenti, hogy képzéseiket az elmúlt 10 év legsikeresebb nyelvoktatással foglalkozó programjának választották.
2009-ben Év Honlapja, illetve SozialMarie társadalmi innovációs díjat nyertek. A digitális tartalmak fesztiválján évről évre elismerték munkájukat, díjazták a tevékenységüket, például a jelnyelvi híradót.
A legmagasabb elismerést Kairóban vehette át az alapítvány 2012-ben – előző évben ítélték oda nekik, ám 2011-ben az arab tavasz eseményei miatt nem szervezték meg a rendezvényt. A World Summit Award kitüntetést az egyiptomi informatikai miniszter és más rangos személyiségek adták át. A díjat a világon összesen negyvenen birtokolják, és a filmszakma Oscarjának felel meg.



- Milyen volt a Hallatlan első éve?
- Induláskor 224 kilobyte volt az első jelnyelvi videó mérete. Akkoriban nagyon sok helyen még vezetékes telefonvonalon jött az internet; lassú, betárcsázós rendszerben működött, és lényeges szempont volt, hogy ne kelljen perceket várni egy-egy jel megjelenésére. Még az érthetőség, illetve élvezhetőség határán lehetett egy-egy jelet, rövid kis mondatot kis fájlformátumban feltölteni. Világossá vált, hogy ha jól programozzuk az oldalt, és ergonómiailag is megfelelő, dizájnos felhasználói felülettel látjuk el, akkor roppant hasznos oldallá fejlődhet. Év végére 700-800 kifejezést vettünk fel.
Akkoriban Bartos Pál még taxizott, ami egyrészt a kamionozás után nem tűnt számára igazi munkának, másrészt szabadon intézhette a Hallatlan ügyeit, nem kellett senkitől elkéredzkednie. Két fuvar között a laptopján vágott. Még nem volt használható minőségű mobilinternet, így wifi hotspotokat keresett, éttermek, kávézók közelében állt meg. Az egyik helyen a felszolgáló, miután éjfélkor bezárt, bekopogott a kocsiablakon azzal, hogy nem kapcsolta le az internetet, nyugodtan tud dolgozni.
Néhány hónap után, amikor még csak aldomainen futott az oldal, híre ment. Aki csak tudott róla, adta tovább a hírt másoknak. Egyre több levelet kaptak, hogy milyen jó ötlet, mennyire hasznos, és támogatják. Mivel Bartos Pál egy idő után magánszemélyként már nem tudta tovább finanszírozni az oldalt, úgy döntött, hivatalos szervezeti formában működtetik tovább. 2005. június 14-én jegyezték be az alapítványt.
- Követi a jelnyelv a hangzó nyelvi változásokat?
- Természetesen! Harminc-negyven éve még senki nem akarta kimondani azt a szót, hogy mikroprocesszor. Jelnyelvvel sem akarta senki kifejezni. Ahogyan a világ fejlődik, új szavak tűnnek fel a hangzó nyelvben, vagy eltűnnek régiek. E szerint változik a jelnyelv is: alakul, bővül, frissül.
- Ki találja ki ezeket a jeleket?
- Olykor valószínűleg az élet adja: a funkcióra vagy külsőre utalva kívánják vizuálisan megjeleníteni valaminek a tulajdonságait. Egy társaság kitalál rá egy új kifejezést, vagy átvesznek egy jelet külföldi minta alapján. Hogy később melyik marad meg, az a mindennapi használat során dől el. Az is előfordul, hogy egy kifejezés csak szűk családi körben, kisebb társaságban marad.


- Amikor a jelnyelvet tanulni kezdte, milyen problémákkal szembesült?
- Az oktatóanyagok nem voltak megfelelőek. Egy spirálozott könyvből tanultam, azt nyomták a kezembe. A jelnyelvben nemcsak a kézformák fontosak, hanem a mozdulat iránya is. A testtartás és a mimika is fontos eleme a nyelvtannak. Rajzolt, elnagyolt ábrák segítségével nagyon nehéz megtanulni a jeleket. Ha egy mozdulat nem pontos, akár az ellenkezőjét is jelentheti annak, mint amit mondani szerettünk volna.
- Ez indokolta a videós illusztrációk készítését?
- A jelnyelv tanulójaként sok minden felbosszantott annak idején. Azt gondoltam például, hogy biztosan találok az interneten anyagokat, ha nem is magyar, de legalább külföldi oldalakon. Őszintén szólva elég szegényes anyag állt rendelkezésre külföldön is. Nem volt még YouTube, az csak 2005-ben indult. A mozgóképes, videós honlapok – pláne jelnyelvi témában – nem voltak jelen a neten. Holott ideális eszköznek tűnt a tanuláshoz.
Hobbiszinten jártasságom volt a videók készítésében, abból az időből, amikor 2002-2003 körül kamionsofőrként jártam az Egyesült Államokat. Vezetnem kellett a mérföldelszámolásokat papíron. Egyszer nem csináltam meg, és nem fizetett ki a főnököm. A következő túrámon ezért összeraktam neki egy multimédiás cédét az útról. Amikor rakodtak le/fel a kamionról, a képekhez hozzáillesztettem a mérföldelszámolást, hogy mondjuk Ohióban 395 mérföldet tettem meg és a többi.
- Mikor készült el az első jelnyelvi videó?
- 2004. október 22-én került fel az oldalra, akkor vált élessé a hallatlan.hu domain. Íme, a legelső videónk, amelyen Csömör Károly szerepelt - Alapítványunk jelenlegi szakmai vezetője, akkori oktatóm.

- Miért lett Hallatlan az oldal neve?
- Egy fórumra bukkantam a neten, ahol egy hallássérült életének egyik legkellemetlenebb epizódját írták le. Vagy szabálysértési, vagy büntetőügyben vitték be a rendőrségre. Mivel nem tudtak vele szót érteni, levitték a fogdára. A fogdarendet nem tudta betartani, mert nem értette, mi történik, mi merre hány méter.
Átvitték az OPNI-ba, ahol fél éven keresztül tartották benyugtatózva. Valamelyik segélyszervezet ment utána, akik kiszabadították és közölték, hogy egy jelnyelvi tolmács közreműködésével mindez elkerülhető lett volna.
Felháborodtam e sorokat olvasva, és már épp hozzászólni készültem, hogy „Ez hallatlan!” Megálltam egy pillanatra. Hallássérülteknek azt írni, hogy hallatlan, nem tudom, hogy jó ötlet-e? Aztán addig-addig mazsolázgattam magamban, hogy végül Hallatlan lett az oldal neve. Utólag jó döntésnek bizonyult. Tíz éves fennállásunk óta a szó csak pozitív vonatkozásban merült fel. Bár voltak nehéz pillanatok az életünkben…
- Egységesítésre törekszik a Hallatlan?
- A jelnyelv egységes változatának kikristályosításához 2009 év elején fogtunk hozzá. Akkor indítottuk el a jelnyelvi híradónkat is. A Magyar Televízió déli híradóját, a már elkészült és adásba leadott, később videotárban is elérhető híranyagát egészítettük ki jelnyelvi tolmácsolással, és láttuk el felirattal. Akkor kezdődött a Hallatlan.hu egyéb extráinak fejlesztése, a jelnyelv hazai 7 regionális jelnyelvi változatának feldolgozása. Vegyük például az „esküvő” szó jelét. Az oldalunkon a regisztrált felhasználók bejelentkezés után láthatják a jel regionális változatait vagy variánsait. Szavazhatnak az adott jelre, értékelhetik, aszerint, hogy ismerik-e, használják-e, illetve 1-5-ig pontozhatják, sőt, kommentelhetik. Hosszú lesz ez a folyamat, mégis megszülethet az egységesebb jelnyelv.
- Megérezték a válságot?
Úgy, hogy államtól átvállalt feladatot látunk el az online tolmácsszolgálattal, tele vagyunk tanulókkal, öt megváltozott munkaképességű embernek adunk munkát folyamatosan, és még többnek eseti megbízásokkal. Sikert sikerre halmozunk, elismert tevékenységet végzünk. Ebbe a fővárosi ingatlanba, ahol most vagyunk, önerőnkből fektettünk be 10 millió forintot, hogy használhatóvá tegyük, és tanfolyamokat szervezhessünk ide. Ennek ellenére nem volt egyszerű elintézni, hogy amikor lejárt az ingatlan bérleti szerződése, újabb öt évre kibérelhessük.
Ha valakinek sürgősen orvosi ellátásra van szüksége, nem mindegy, hogy a jelnyelvi tolmács néhány percen belül, vagy valamikor 24 órán belül érhető el siketek számára. Gondoljunk csak arra, mi történik, ha közben perforálódik egy gyulladt vakbél. Megtörtént, hogy az ügyeletben lévő jelnyelvi tolmácsunk éjféltől hajnali négy óráig tolmácsolt egy kórházi ellátás során a beteg és az orvos között. Hagyományos, fizikai tolmács kirendelésekor folyamatosan ott kell ülnie a tolmácsnak, akkor is, ha csak 10 percekre veszik igénybe ez alatt a négy óra alatt. Az online tolmácsszolgálatot többször is meg lehet szakítani. Arról nem is szólva, hogy a fizikailag jelen lévő tolmács idejének 40 százaléka utazásra és várakozásra megy el. Ez nagy pazarlás.
VIDEÓ: Az Online Jelnyelvi Tolmács szolgáltatás reklámfilmje:
- A jelnyelvi híradó mi alapján készül?
- Igyekszünk mindegyik hírben fogyatékossággal kapcsolatos, illetve fogyatékossággal élőket érintő információkat feldolgozni. Korábban kész anyagot kaptunk az MTV híradótól, és azt tolmácsoltuk. Ott viszont nem siketek, hanem tolmácsok jelelték a híreket, úgy nem is a legtisztább a jelnyelv, mintha egy siket adná át. Tematizáljuk a híreket, így nem kell egy 15-20 perces videót végignézni, ha csak bizonyos témák érdeklik a nézőt.
- Mire jó még a jelnyelven adott híradó?
- Nemcsak a siketek számára teszi emészthetőbbé az információkat, hanem jelnyelvet tanulók számára is kiváló gyakorlási lehetőséget nyújt. A hangzó nyelvhez hasonlóan a jelnyelvet is legjobban a „nyelvterületen” sajátíthatjuk el, vagyis siketek között. A szótár csupán szavak megtanulásához ad gyors és hatékony segítséget. A híradó a jelelés folyamatába enged belelátni.
VIDEÓ: A Jelnyelvi Híradó egyik adása:
- Mennyi idő alatt lehet olyan szintű tudásra szert tenni, hogy folyamatosan tudjunk kommunikálni jelnyelven?
- Függ attól, hogy milyen készségekkel, képességekkel rendelkezik a tanfolyam résztvevője, illetve mennyit tanul. Körülbelül egy év alatt egészen jó szintre lehet eljutni, ha valaki nagyon szorgalmas.
- Mi lett az első tanítványokkal?
- Vannak, aki azóta elvégezték tolmácsképzőt, és végzett tolmácsok. Sőt egyikük azóta Kaliforniában él és ott is részt vett a jelnyelvi képzéseken, és most baba jelnyelvet tanít. Az Egyesült Államokban nagyjából negyven évvel előttünk járnak a jelnyelv vonatkozásában, akadálymentesítésben, hallássérültek oktatásában.
- Ez mi mindenben nyilvánul meg?
- Az oktatási szemlélet az első. Európában 1881-ben Milánóban született az az oktatói irányelv, amelyben a verbális-auditív vagyis hangzó oktatási forma az uralkodó.
Kitiltották a jelnyelvet az iskolákból, sőt a jelnyelv használatát kifejezetten büntették.
Ezért alakult ki 7 jelnyelv dialektus hazánkban a 7 regionális tanintézet mentén. Az itt tanuló gyerekek az iskolán kívül mégiscsak jelnyelvet használtak, s mivel nem tanították nekik, ezért saját jeleket találtak ki gondolataik megfogalmazásához. Az 1960-as, 70-es években jöttek rá, mekkora károkat okozott ez a szemlélet, és hogy a jelnyelvet támogatni és ápolni kell, hiszen akinél nincsen semmilyen hallásmaradvány, annak ez az egyetlen használható kommunikációs eszköze.
Ezután visszaállították a jelnyelv használatát, hivatalos nyelvként fogadták el, és ma az Egyesült Államokban a negyedik legtöbbet használt nyelv. Külön egyetemváros jött létre, melyet nyugodtan nevezhetünk a siketek Kánaánjának. (Gallaudet) Többféle eszköz és humánerőforrás áll a siket hallgatók rendelkezésére. Tolmácsot és jegyzetírót is igénybe vehetnek – hiszen miközben a tolmácsot figyelik, közben nem tudnak jegyzetelni. Az Egyesült Államokban egyik kisvárosában, ahol az átlagosnál jóval többen élnek hallássérültek, mindenki megtanulta a jelnyelvet, a hallókat is beleértve.
- Mit jelent a siketek számára az utóbbi 10-15 év technológiai robbanása?
- A jelnyelv gyűjtése, használata, tanulása, egységesítése szempontjából óriási lehetőséget. Például a jelnyelvi változatok begyűjtése elképzelhetetlen lenne papíron, tollal, ceruzával. Vagy például a mobiltelefonok megjelenése könnyebbé tette az információ áramlását a siketek számára is, kezdetben az sms-sel, ma már a videóhívás, a közösségi oldalak működése, a vlogok megjelenése pedig egyenesen forradalmasította a siketek kommunikációját. Nagyon sokat köszönhetünk az internethasználat és a mobil kommunikációs technológiák fejlődésének.


Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!