Titkos kert a Belvárosban: Chess Budapest
Az ősz a kedvencem! Különösképpen a szeptember. Ilyenkor légkondi nélkül is jót lehet aludni, és napszúrás nélkül lehet kinn ücsörögni.
Az ember már érzi, hogy nem marad ez így sokáig, így megragadja a szárazabb és melegebb időszakokat, és napközben helyet keres magának a szabadban, hogy beszívhassa a friss fuvallatot, és hogy gyönyörködhessen a színesedő tájban, kertben.
Imádom, hogy ez a város ennyi titkot rejt. Gyalogolsz a körúton, fordulsz egyet, és máris egy eldugott kertben vagy, szökőkúttal, zenészekkel és remek konyhával a belváros közepén.
A Chess Budapest egy olyan hely, ahova mindig vágytam. Többször elsétáltam az ajtaja előtt, bekukkantottam a kertbe, és láttam a csobogót. Tetszett a hangulat, tetszett az étlap, de mégse merészkedtem be. Mert soha, senkitől nem hallottam, hogy érdemes lenne.
Szóval én most tulajdonképpen azért is vagyok itt, hogy megsúgjam nektek: Érdemes bemenni! És még most érdemes, míg jó idő van!
Mondjuk én imádom azt is, ahogy a benti rész kinéz (de a kiskert tényleg izgalmas ráadás). Régen a név kötelez alapon óriási sakkfigurák adták meg a design gerincét. Mára egy sokkal kifinomultabb tér fogadja a betérő vendéget. A borfal, a székek, és a színek is sokkal kellemesebbek lettek.
Nekem tipikus üzleti megbeszélés és randi hangulata van. Utóbbi szerepben teszteltük is. Megállta a helyét!
S ha már a szemet elkápráztató dolgokról kezdtem beszélni, meg kell említenem, hogy életem legcsinosabb limonádéját kaptam meg is. Több szín volt rajta, mint kettőnk ruháján összesen.
De jöjjenek az ételek!
Amikor vendéglátónk mesélni kezdett a helyről, először kicsit megijedtem. A manapság divatos szavak kezdtek záporozni: fine dining, bisztrójellegű, kifinomult, extra... azaz úgynevezett fine bisztró... Akkor még csak reménykedtem benne, hogy nem azt kapom, amit körbe próbálunk írni éppen, aztán a fogások végül magukért beszéltek.
Szerintem ez egy jó magyar konyha. Nem fine dining, nem bisztró, nem újhullámos, hanem csak egyszerűen mai magyar. És szerintem egy olyan étteremnek, mint a Chess, ez is a feladat.
A fogások bőségesek, ízletesek, és gyönyörűen vannak tálalva. Szerintem ezzel az egyszerű, de nagyszerű iránnyal simán boldoggá tesznek bárkit, aki betér egy jó vacsorára vagy ebédre.
A saláta például annyira jó volt, hogy egy évre visszamenőleg nem emlékszem ennél megkapóbb élményre, pedig temérdek helyen járok, és kóstolok.
A színek pedig nem csak a limonádéban jöttek. Sokféle tányér, sok forma. Nekem nagyon tetszett, hogy mindegyik étel más hangulatot hozott.
És a séf nem csak főzni tud nagyon, de ügyesen ad teret az étlapon olyan klasszikusoknak, mint a sajttál, ami egész egyszerűen kihagyhatatlan! Ha nem vacsoráznátok, csak borozgatnátok és csipegetnétek, akkor is itt a helyetek!
(Kell komolyabb bizonyíték annál, mint hogy három pohár bor után a legmesésebb sajtokat egyszerűen elfelejtettük fotózni, mert belefeledkeztük a jazzbe?)
Szeptemberben még sok csodás, "kiülős" nap vár ránk (talán októberben is). Használjátok ki, és keressétek fel a Chess-t a Dob utcában!
CHESS Restaurant
H-1074 Budapest, Dob utca 63.
+36 1 882 3080
Nyitva tartás: mindennap 12:00 – 23:00
