A magyar és a vietnámi harmonikus találkozása – az Andrássy úti Vin.Vin City-t teszteltük
Meleg nyári nap volt. Baromi meleg. És teljesen rosszul voltam a gondolattól, hogy ma egy kifőzdében kell enni. Mert valahogy a kajaszag+sok szója+sok olaj fless nyáron nem annyira vonzó opció. De megígértük, közel is van, menni kell!
Aztán beléptünk az Andrássy úti üzlet ajtaján, és baromira meglepődtünk. Ez egy igazán modern, igazán elbűvölő hangulatú, igazán nem kifőzde...
A Vin.Vin név ismerősen csenghet azoknak, akik eddig az Árpád híd környékén szerettek volna vietnámi ételt kóstolni. Az ott található étterem klasszikus önkiszolgálóként működik a mai napig, de a tulajdonoshoz, Simihez (Nguyen Tien Sy) sokan fordultak azzal az igénnyel, hogy úgy beülnének valami takarosabb, valami elegánsabb, valami belvárosközelibb helyre ugyanazt az ételt fogyasztani.
Simi pedig, mivel saját elmondása szerint is szeret dolgozni, belevágott, és nem aprózta el. Nem akarta saját maga összeszenvedni a dizájnt, és nem akarta a tradicionális elemeket a szokásos módon erőltetni. Nagyon jól tette! Ha csak a hangulatot kéne díjazni, maximum pontot érdemelne a hely.
Simi amúgy nem csak azért lett szimpatikus rögtön, mert tényleg szereti a munkáját, hanem mert több mint harminc év nálunk tartózkodás után ő az egyik legigazibb keveréke a magyar és a vietnámi kultúrának. Beszélgettünk vele arról, hogy milyen ízeket, élményeket hoz a mai napig otthonról, de megemlítette azt is, hogy néha már magyarul álmodik.
A szakácsokat is Vietnámból hozza, de figyelnek arra, hogy úgy készítsék el az ételt, hogy nekünk magyaroknak is megfelelő legyen. Sok zöldség, sok gazdag íz, de egy picit óvatosabb fűszerezés kell ehhez.
Aztán miután a főételem lapátolása közben fél szemmel végig követett, megdicsért, hogy szépen eszem pálcikával. Azt hiszem, titkon az ember mindig ilyen bókra vágyik.
Az ételek pontosan azt tükrözik amiről bevezető gyanánt beszélgettünk. Friss alapanyagok, gondosan elkészítve. Nem fogsz belefutni brutálisan zsíros, mócsingos darabokba, mert még ha az egy vietnámi embernek ízlene is, Simiék tudják, hogy a magyar gyomor nem feltétlenül veszi be.
És nem tocsog minden olajban vagy szójában sem, egyértelműen győznek a zöldségek.
Nem vagyok egy pho leveses, de itt például az is nagyon ízlett. A titok az lehet, hogy Vietnámban sem egyformán készítik el, és Simiéknél az a verzió van, amit kevesebb betéttel tömnek meg, de ami benne van, az nagyon zöld, és sokkal erőteljesebb ízű az alaplé. Nekem ez fekszik.
Tetszett, hogy a rákocskák mindkét ételben tökéletesen voltak elkészítve (egy kínai kifőzdében ki sem mertem volna kérni őket), és tetszettek a különféle szószok és mártogatók is.
Én, aki még éhesnek sem neveztem magam az érkezés előtt, dugig ettem magam.
Férfi vélemény:
Ezer meg ezer ázsiai étterem van már az országban, így annyira nem vág földhöz az információ, ha valahol nyílik egy új. Gondoltuk azért megnézzük ezt a Vin.Vin City-t, mivel az Andrássyn nem annyira jellemző ázsiai kifőzdét nyitni. No igen, és itt jön a csavar. Általában egész Európában az a trend, hogy egy ázsiai étterem - legyen az vietnámi, kínai, koreai, stb. – vagy alacsony kategóriás kifőzdében nyilvánul meg, vagy az igazán luxus kategóriában, általában 5 csillagos hotelek aljában. A középkategória viszont alig, vagy egyáltalán nem képviselteti magát. Talán egy, vagy két vietnámi hely jut eszembe, ami illene ide, de a berendezés például visszarántja a kifőzde stilóba.
A Vin.Vin viszont az abszolút tökéletes közép kategória, ahol vietnámi profi szakácsok, vietnámi profi ételeket készítenek egy profi magyar enteriőrben, vietnámi árakon. Az Andrássyról belépve a gigászi Vin.Vin felirat alatt egy elképesztően hangulatos és barátságos miliő fogad. Az agyam egyből 2-3 ezres kategóriába kapcsolt, de valójában nincs 2000ft feletti tétel az étlapon. Az ételek minősége pazar, és mégis pofátlanul olcsó. Ha a tálalással is foglalkoznának, konkrétan nem hinném el, hogy mi történik körülöttem, de ennek hiánya a helyén tartja a dolgot, meg amúgy sem nagy divat a hasonló éttermekben.
Az üzlet tulajdonosa egyébként Nguyen Tien Sy (Simi) 1986-ban érkezett Magyarországra, hogy kohómérnöknek tanuljon Miskolcon. Olyan érthetően és gyorsan beszél magyarul, hogy muszáj megdicsérnem, de közben leesik, hogy előbb tanult magyarul beszélni, mint én. Egyből több üzletben gondolkozik, már keresi a szakácsait vietnámból a következő Vin.Vin City-be, ugyanis franchise-t szeretne belőle.
Nem szoktuk az árakat kiemelni egy étteremtesztnél, mert általában nem szeretnénk, ha ez lenne a fő motiváció, hogy valaki meglátogassa az adott helyet. De itt Peti és én is azt éreztük, hogy fontos részlet.
Egyszerűen jól esik, hogy ennyiért kapod ezt az éttermi minőséget. Tehát jöjjenek az ételek, amiket mi fogyasztottunk, számokban kifejezve.
Mini marhás pho leves - 550
(Van nagy, ami tényleg óriási 1490-ért, és van kicsi is 990-ért)
Tavaszi tekercs - 290/db, vega 490/6db
Nyári tekercs - 390/db, vega 350/db
Pirított rák zöldséggel - 1990 + jázmin rizs - 290
Pirított marha gyömbérrel - 1690 + pirított rizs 390
Sült banán, karamell öntet - 690
Win-win... azaz Vin-vin! Ezen a helyen tényleg mindenki nyer!
Andrássy út 79.
11:00 – 22:00
https://www.facebook.com/VinVin-City
A Vin.Vin City tereit a New Age Interior belsőépítész iroda tervezte és kivitelezte, az étterem arculatát pedig a DekoRatio Branding & Design Studio alkotta meg.
