FELFEDEZŐ

6 látványos égi jelenség, amiért majd megéri felnézni a csillagokra 2020-ban

Habár egy-egy meteor érkezésének idejét nem tudjuk előre megmondani, de ezek az időszakok szinte bizonyos tartogatnak egy-két felejthetetlen pillanatot az ember számára, amikor mindenképp érdemes felpillantani az égboltra egy kellően sötét helyen, távol a nagyvárosok fényszennyezésétől.
Ordasi András (TheAstronomian) cikke a Csillagvizsgáló blogon, Címkép: illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2020. február 15.



Egy csillagász ismeretterjesztő blogja csillagászatról, űrutazásról, science fiction-ről és még sok más Földön túli dologról, amik kellően érdekesek ahhoz, hogy többet akarjunk tudni róluk.

Azt gondolhatnánk, hogy az éjszakai égbolt látványa idővel unalmassá válhat, mivel a csillagok egymáshoz képest nem mozdulnak el, tehát egy évszakon belül az este során nagyjából újra és újra ugyanazokat a csillagképeket fedezhetjük fel a fejünk felett. Ugyanakkor Naprendszer égitestjeinek mozgása - mivel azok kellően közel vannak hozzánk - az (egymáshoz képest tőlünk) álló(nak látszó, de amúgy nagyon is mozgó) csillagok előtt idővel jól látható elmozdulást eredményeznek. Ez pedig jónéhány olyan - előre kiszámítható - jelenséggel szolgál, amelyért érdemes időről-időre felpillantani az égboltra.

Ez a cikk a leggyorsabban tovatűnő égitestekről, a meteorokról vagy más néven hullócsillagokról, azok sűrűbb megjelenéséről és okairól szól.

Rosenberg Róbert (a Magyar Csillagászati Egyesület tagjának) felvétele a 2011-es Perseidák idejéről Adonyból

Mindenki szívesen ül ki a ciripelő tücskök közé augusztus derekán, egy meleg éjszakán hullócsillagoktól eredő kívánságok után vágyakozva. Habár a nagy, nyári Perseida meteorraj a legideálisabb egy meghitt, pihentető éjszakai kalandhoz, ugyanakkor jó tudnunk, hogy az év során még számos más meteorrajt is megfigyelhetünk.

Meteorokat, avagy hullócsillagokat akkor figyelünk meg, amikor csillagok helyett a Naprendszer apró törmelékei - és itt most a porszem mérettől a ház méretig mindenféle "kavicsot" apró törmelékként kezelhetünk a Föld méreteihez viszonyítva - a Föld légkörével találkozva, zuhanásuk közben felhevülnek és környezetükkel egyetemben látványos fényjelenséget produkálnak.

Ron(ald John) Garan (a Nemzetközi Űrállomás 28. expedíciójának űrhajós mérnöke) felvétele egy Perseida meteorról ahogyan az 400 km magasságból látszott elégni a Föld légkörében, 2011 augusztusában

Ilyen törmelékek viszonylag sűrűbb felhőt alkotnak az üstökösök nyomvonalán.

Az üstökösök olyan kis égitestjei a Naprendszernek, amelyek jellemzően nagyon elnyúlt pályán (azaz a Naphoz hol nagyon közel, hol attól nagyon távol) találhatóak meg. Felszínüket tipikusan különböző jegek borítják, amelyek egybentartják az égitest kőzetből álló testét, és a hozzá csapódott egyéb törmelékanyagot.

Amikor az üstökösök a Nap közelébe érnek, - a közeledéskor emelkedő hő hatására - a jégburok elkezd leolvadni, sőt elszublimálni (azaz a szilárd halmazállapotból rögtön gázneművé válni). A felszabaduló por- és törmelékanyagot elkezdi hátrahagyni, ami egy maga mögött húzott csóva formájában jelenik meg. Ilyeneket ritka esetekben (nagyjából évtizedenként egyszer) szabad szemmel is megfigyelhetjük (ahogyan tettük a Halley, Hale-Bopp, McNaught üstökösökkel is), azonban egyelőre nem ismerünk egyetlen látványosabbat sem, amelyet a közeljövőben megfigyelhetnénk.

Robert H. McNaught, az üstökös felfedezőjének felvétele az ausztráliai Siding Spring-i Obszervatóriumból, 2007 januárjában. A felvételt 2009. december 6-án a nap csillagászati felvételének (Astronomy Picture Of the Day, APOD) választották.

Ugyanakkor az évekkel vagy akár évtizedekkel ezelőtti, a Föld pályáját keresztező üstökösök anyagfelhői igen látványos égi tüzijátékot tudnak eredményezni, amikor bolygónk keresztülhalad rajtuk. Ez az áthaladás a Föld Nap körüli pályájának jól meghatározott pontján történik, azaz mindig az év adott időszakában következik be. Ráadásul e meteorrajok neve is az említett anyagfelhők naprendszerbeli (kvázi-)fix pozíciójából ered.

Vagyis nagyjából a Föld bolygó haladási irányából fogjuk érkezni látni a kérdéses hullócsillagokat. Ez az égen egy úgynevezett radiáns pontként jelentkezik (ahogyan az alábbi fotó is szemlélteti), ahonnan a hullócsillagokat érkezni látjuk egy adott meteorraj idején.

A Perseida-meteorraj radiánsát nagyszerűen látjuk kirajzolódni Brad Goldpaint fotóján, ami 2016 augusztusában a kaliforniai Shasta-hegy mellett készült. A hullócsillagok nyomvonalát meghosszabbítva, azok jól láthatóan egy pontban metszik egymást.

A Quadrantidák meteorraj rögtön az év elején óránként nagyjából 100 hullócsillaggal kecsegtetett január 4-i tetőzésekor, de hazánkból nem voltak igazán megfigyelhetőek az országszerte mindent belepő ködben. Ezeknek legfeljebb csak a legfényesebb képviselőit kaphatták el a lelkes észlelők a növekvő fázisban lévő, első negyed utáni Hold fénye mellett a felhők közti lyukakban. Érdekesség, hogy a csillagkép, melyből a meteorraj neve ered, egy régi, a 88 hivatalos csillagkép között már nem szereplő csillagképtől ered.

Tartsuk szem előtt, hogy nem csak pont a tetőzés vagy maximum éjszakáján, hanem a környező néhány éjszaka folyamán is elcsíphetünk tekintetünkkel egy-egy kósza rajtagot, továbbá azt se feledjük, hogy

naponta nagyságrendileg 1000 tonnányi törmelék hullik a Földre, úgyhogy "szezonon kívül" is bármikor van esélyünk hullócsillagokat látni.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
A szakértő szerint 5 milliárd ember halna meg 72 perc alatt, ha kitörne egy atomháború
Egy szakértő szerint az emberiség 60 százaléka meghalna az első órában. A túlélők föld alá szorulnának, kivéve Új-Zélandot és Ausztráliát.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. április 19.



Egy atomtámadás után az emberek nagy része nem élne sokáig – állítja Annie Jacobsen, aki oknyomozó újságíró és a nukleáris háborúk egyik legismertebb szakértője. Szerinte ha kitörne a harmadik világháború, akkor az első 72 percben ötmilliárd ember halna meg. Erről egy tavaly megjelent podcastban beszélt, amit a LADbible szemlézett.

Jacobsen szerint az amerikai elnöknek csak hat perce lenne döntést hozni, ha észlelnének egy atomrakétát. „Ennyi idő alatt kinyitják a Fekete Könyvet, amiből választania kell egy ellentámadási lehetőséget.” Ezt a könyvet sokan csak „nukleáris aktatáska” néven ismerik.

Egy ballisztikus rakéta 26 perc 40 másodperc alatt jut el Oroszországból az USA keleti partjára. Jacobsen ezt így fogalmazta meg: „Ez már 1959-60 óta így van, amikor Herb York [nukleáris fizikus és a Pentagon volt tudósa] először elvégezte az elemzést, és ma is igaz. A ballisztikus rakétatechnológia nem változtatta meg a gravitáció törvényeit. Bármit csinálsz, akkor is ennyi idő kell a kilövéstől a célba érésig. Phenjan esetében a földrajzi elhelyezkedés miatt ez 33 perc.”

A szakértő szerint egy atomháború esetén szinte az egész világ lakhatatlanná válna. Elmondta, hogy a középső földrajzi szélességi övek környéki területeket jég borítaná be.

Iowát és Ukrajnát például tíz évig csak hó fedné.

Ezért ott megszűnne a mezőgazdaság, és „amikor a mezőgazdaság megszűnik, az emberek egyszerűen meghalnak”.

A nagy sugárzás miatt az ózonréteg is súlyosan megsérülne. „Annyira megsérülne és elpusztulna, hogy nem lehetne kimenni a napfényre – az emberek kénytelenek lennének a föld alatt élni és élelemért harcolni, kivéve Új-Zélandon és Ausztráliában.”

Jacobsen Brian Toontól, a légkörkutatás egyik vezető szakértőjétől tudta meg, hogy

csak két ország élhetné túl a nukleáris telet – ezek Új-Zéland és Ausztrália, mert ott megmaradhat a mezőgazdaság.

Jacobsen 2016-ban Pulitzer-díj döntős volt egy könyvével, ma már a Columbia Egyetem egyik szakbizottságának tagja.

A teljes, angol nyelvű beszélgetést itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Tíz métert zuhant a felesége elől összekötözött lepedőkön menekülő férfi
Szeretőjével volt egy ravensburgi szállodában, amikor váratlanul megérkezett a felesége. Két lepedőn próbált meg leereszkedni, de lezuhant.


Szokatlan jelenet játszódott le nagypénteken a németországi Ravensburgban, ahol egy férfi igencsak különös módját választotta annak, hogy elkerülje a kellemetlen magyarázkodást, írja a Südkurier.

A 66 éves férfi éppen egy hotelszobában töltötte az időt a szeretőjével, amikor váratlanul kopogtatás zavarta meg őket – a felesége állt az ajtó előtt. A férfi pánikba esett, és úgy döntött, az ablakon keresztül próbál meg kijutni a negyedik emeletről.

Két lepedőt kötött össze, és ezek segítségével próbált leereszkedni az utcára.

A szokatlan megoldás azonban nem hozta meg a várt eredményt: a férfi elveszítette a fogást, és tíz métert zuhant, mielőtt a szálloda előtetőjén landolt.

A baleset következtében súlyosan megsérült, mentő szállította kórházba. A városi rendőrség tájékoztatása szerint „állapota nem életveszélyes, a körülményekhez képest jól van.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Magyar Péter szinte lemásolta tavaly húsvéti fotóját, csak most új barátnőjével
Ismét a természetbe látogatott, ismét a kedvesével, aki azonban már nem Vogel Evelin, mint a tavalyi ünnepkor.


Ha húsvétvasárnap, akkor irány a természet – ez lehet a jelszava Magyar Péternek, aki 2024 után idén is az erdő felé vette az irányt a keresztények legnagyobb ünnepén.

Egy évvel és néhány héttel ezelőtt, március 31-én (tavaly akkor volt húsvét) még Vogel Evelinnel posztolt közös fotót egy erdei kis patak mellett:

Azt valószínűleg elég sokan tudják, annak a kapcsolatnak milyen vége lett: miután a politikus bejelentette, hogy szakítottak, Vogel ősszel az Indexnek kitálalt a kapcsolatukról, de mint kiderült, többször titokban készített hangfelvételt a politikusról, aki zsarolás miatt fel is jelentette őt.

Magyar Péter aztán idén tavasszal posztolt közös fotót új párjával, aki a Tisza Pártban tölt be fontos szervezői feladatot.

Húsvétvasárnap pedig ismét egy szerelmes posztot tett ki a Facebookra, ezúttal azonban már Ilivel. Mint írja:

„Sonka után, locsolás előtt. Valahol a Mátrában. Sok locsolót és/vagy hímes tojást holnapra!”

Ehhez pedig dukált a közös fotó is:

Korábban egyébként a Tisza Párt elnöke húsvét alkalmából azt ígérte: újra lesz magyar feltámadás, és jövő húsvétkor már másik Magyarországra ébredünk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
5 csodás kirándulóhely Budapest környékén, ha túrázna a család a hosszú hétvégén
Itt a hosszú hétvége, ráadásul az időjárás is szuper lesz, úgyhogy érdemes a szabadban kikapcsolódni. Mutatunk most 5 olyan helyet, ahol még a táj is elképesztően szép.
Fartek Patrícia - szmo.hu
2025. április 19.



Itt a hosszú hétvége, és szerencsére négyből három napon is kellemes, napos, tavaszias időjárás várható. Így tehát érdemes kimenni a szabadba, lemozogni a húsvéti menüt, gyűjteni egy kis D-vitamint és feltöltődni a természetben. Mutatunk öt olyan kirándulóhelyet, ami közel van Budapesthez, ráadásul csodálatos környezetben, akár a legkisebbekkel együtt élvezhetitek a jó időt.

1. Gyadai tanösvény

A Gyadai tanösvény a Börzsönyben, Budapesttől mintegy 40 kilométerre fekszik, és az egyik legnépszerűbb kirándulóhely a családok körében. A 6 km hosszú, 13 állomásból álló tanösvény a Katalinpusztai Kirándulóközponttól indul, és körülbelül 2-3 óra alatt lehet bejárni. Az út során folyamatosan táblák mutatják be a természeti érdekességeket és az élővilágot. A leglátványosabb rész az ártéri erdőnél van, ahol egy pallósoron vezet az út. Emellett földbe ásott farönkökön és hintahídon is át kell menni. A végén egy hosszú függőhíd várja a látogatókat. A kirándulóközpontban játszótér, interaktív kiállítások, mini vasút és egy kis vadaspark is található. Van étkezési lehetőség, de piknikezni is lehet.

2. Dera-szurdok

A Dera-szurdok Pilisszentkeresztnél található, Budapesttől körülbelül 30 kilométerre. A Pilis egyik leghangulatosabb patakvölgyében vezet az út, ahol a Dera-patak kanyarog a sziklafalak és mohával borított kövek között. A szurdokvölgyet fából készült hidak keresztezik, az útvonal hol az egyik, hol a másik oldalon halad. A túra oda-vissza 1,5-2 órás, a vadregényes rész hossza 1 km. A parkolónál és a szurdok végén padok, piknikező- és sütögetőhelyek is vannak.

3. Hideglelős-kereszt

A Hideglelős-kereszt a Hosszú-hegy tetején található, Esztergom és Pilismarót között. Ez egy kicsit nehezebb túra, hiszen erdős, meredek út vezet fel a kilátóponthoz. De megéri a fáradtságot, hiszen az embert még a hideg is kirázza, ahogy kiáll a sziklák szélére, alatta az óriási mélység, a hömpölygő Duna, szemben pedig a Szlovákiához tartozó Helembai-hegység és a Börzsöny hegyei. Innen érdemes továbbmenni a Fári-kút felé, majd a festői Búbánatvölgyet is megnézni, ahol kedves kis horgásztavakkal találkozhatunk.

4. Spartacus-ösvény

A Dunakanyar talán legismertebb túraútvonala a Spartacus-ösvény. Az egykori vadászösvény Pilisszentlászlótól Visegrádig kanyarog. Ezt a túrát is gyakorlottabbaknak ajánlanám, hiszen vannak részek, ahol a sziklafal mellett nagyon keskeny úton kell haladni, mellette pedig mély szakadék van. Máshol ugyanakkor kényelmesen és jól járható. Az ösvényről több helyen elképesztő panoráma nyílik.

5. Prédikálószék

A Budapest közeli kirándulóhelyek közül azt hiszem, kihagyhatatlan a Prédikálószék, amely a Visegrádi-hegység harmadik legmagasabb pontja a maga 639 méteres magasságával. A csúcs Komárom-Esztergom és Pest vármegyék határán fekszik. Északi és keleti oldala Visegrádhoz, déli és nyugati oldala Dömöshöz tartozik. Ha a Pilisszentlászló és Visegrád közötti műút mentén található Királykunyhó vadászháztól indítjátok túrátokat a csúcs felé, akkor az első, nagyjából negyed óra alatt megtehető nehezebb kaptató után kellemes sétál juthattok el a csodálatos kilátást nyújtó kilátóhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET: