OTTHON ÉS KERT
A Rovatból

Az energiatakarékosságra nagyon, a húsfogyasztás csökkentésére jóval kevésbé nyitott a magyar társadalom

A magyar társadalom szinte egésze szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben egy kutatás szerint. A Másfélfok cikke.


Az egyének esetében az anyagi helyzet és a saját környezettudatos döntések a mérvadóak, azaz mennyire tudunk és akarunk hozzájárulni a környezeti-éghajlati válság mérsékléséhez. Az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézete által végzett, reprezentatív felmérésen alapuló kutatás szerint a magyar társadalom szinte egésze (94,8%) szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben. Az energiatakarékosság kiemelkedik a mezőnyből, míg az állati eredetű élelmiszer fogyasztásának a csökkentése kapta a legalacsonyabb pontszámot. A felmérés jelentős eltéréseket mutat regionálisan és nemekre bontva is, ha a különböző beavatkozási pontokat vizsgáljuk. Leginkább a gazdagabb, közép-magyarországi régió tervezi csökkenteni energiafogyasztását, Észak-Magyarország a legkevésbé. Míg a férfiak jóval nehezebbnek tartják a környezetbarát ruházkodás megvalósítását, addig a nők könnyebbnek, és ennek megfelelően többen is akarnak cselekedni ezen a területen a közeljövőben. A kutatás nemcsak az anyagi, regionális és nembeli különbségekre világít rá, hanem arra is, hogy megfelelő szakpolitikákkal és támogatásokkal hol lehetne nagy társadalmi változásokat elérni, mert a nyitottság a környezet- és klímatudatos cselekvésre adott.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbbi értékelő jelentése szerint egyéni cselekvések a globális kibocsátást akár 40-70 százalékkal csökkenthetik az évszázad közepére, de csak akkor, ha ezt rendszerszintű változások is segítik. Az egyéni szintű cselekvésekre ma még nem vonatkoznak szabályozó erejű előírások.

Alapvetően az egyén anyagi helyzetén és saját környezettudatos döntésein múlik, hogy mekkora mértékben járul hozzá a környezeti-éghajlati válság mérsékléséhez.

Ezért az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetben kíváncsiak voltunk arra, hogy a magyar lakosság mely területeken és milyen mértékben tervezi környezettudatosabbá tenni a saját életét a közeljövőben. A vizsgálat fókuszában hétféle, mindenki számára elérhető és kivitelezhető, környezetszennyezést csökkentő cselekvéstípus (energiatakarékosság; kevesebb hulladék termelése; dolgok megjavítása/megjavíttatása; vásárlásnál környezetbarát termékek előnyben részesítése; környezetbarátabb közlekedés; környezetbarátabb ruházkodás; kevesebb állati eredetű táplálék fogyasztása) állt. Arról kérdeztük meg az embereket, hogy e hétféle cselekvéstípushoz kapcsolódó területek melyikén terveznek változást a következő egy évben annak érdekében, hogy környezettudatosabban éljenek.

A szándékokra vonatkozó eredmények közül a legörvendetesebb, hogy a magyar felnőtt lakosságnak mindössze az 5,2 százaléka nem tervezi semmilyen területen környezettudatosabbá tenni az életét egy éven belül, vagyis (2022-ben, a reprezentatív felmérés elvégzésekor)

Magyarországon gyakorlatilag szinte minden felnőtt emberben megvolt a szándék arra, hogy környezet- és klímabaratábban éljen.

Ez az eredmény azért különösen fontos, mert azt mutatja, hogy gyakorlatilag konszenzusos belátás van arról, hogy az egyén saját tevékenységével is képes hozzájárulni a környezetszennyezés csökkentéséhez, és már rövid távon is tervezi, hogy az életének legalább egy területén csökkenti a környezetszennyezése mértékét.

Az eredmények értelmezésekor ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy ebben a vizsgálatban a környezetszennyezés csökkentési lehetőségeire koncentráltunk, és a vizsgálat során arra nem kérdeztünk rá, hogy mely területeken tervezik az emberek növelni környezetszennyező tevékenységüket (pl.: nagyobb házba költözni, többet autózni stb.). Ezért eredményeink nem értelmezhetők úgy, hogy a magyar lakosság összességében csökkenteni fogja a környezetszennyezését,

abban azonban biztosak lehetünk, hogy a környezetszennyezés csökkentésére való szándék erőteljesen jelen van a közgondolkodásban.

Eredményeinkből azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy milyen motivációból tervez valaki változtatni – nem biztos, hogy minden környezeti szempontból előnyös változtatás mögött környezeti motiváció áll (lehet például pusztán gazdasági is, mint amilyen a takarékosság is).

Jó dolog a környezet- és klímavédelem, főleg ha spórolni is tudunk vele

Ha közelebbről megnézzük, hogy milyen területeken szeretnék környezetbarátabbá tenni az életüket a magyarok, akkor igen érdekes mintázat bontakozik ki előttünk, amit az 1. ábra szemléltet.

Az ábrán szereplő táblázatból jól látható, hogy mind a lista elején, mind a végén egy-egy cselekedet emelkedik ki jelentősen a mezőnyből.

Minden egyéb környezetvédő cselekedetnél szignifikánsan könnyebben megvalósíthatónak tartják a magyar felnőttek az energiatakarékosságot.

Valószínűsíthető, hogy ezért terveznek leginkább ezen a területen változásokat a válaszadók, ahogy ezt az előző kérdésnél láthattuk. Ezt a cselekedet két, az anyagtakarékosságot képviselő cselekedet követi (szelektív hulladékgyűjtés és dolgok megjavítása). Érdemes kiemelni, hogy csak erre a három cselekedetre jellemző az átlag alatti érték, vagyis a hét cselekvés rangsorolásakor ezek általában valahol a legkönnyebbek között végeztek.

A ruházkodással és közlekedéssel kapcsolatos cselekedeteket a dolgok megjavításnál még nem tarják jelentősen nehezebbnek, de az általános környezettudatosabb vásárlást már a dolgok megjavításnál szignifikánsan nehezebbnek tartják.

Minden cselekedetnél jelentősen nehezebbnek érzékelték a válaszadók az állati eredetű élelmiszer fogyasztás csökkenését.

A válaszok itt is teljes összhangban vannak az előző kérdésre adott válaszokkal, hiszen ezen a területen terveznek a legkevésbé változtatni a válaszadók a következő egy évben.

A nők szerint könnyebben megvalósítható a környezetbarát öltözködés

A nemek közti különbségeket vizsgálva két tevékenységgel kapcsolatban találtunk szignifikáns különbségeket. A ruházkodással kapcsolatos attitűdökben láthatók a legnagyobb nemi különbségek a válaszadók között.

A nők a nehézségi skálán elért 3,88-as átlageredmény alapján könnyebbnek tartják a környezetbarátabb ruházkodás megvalósítását a férfiaknál, akiknek ugyanez az átlagérték 4,31 volt. További ehhez kapcsolódó eredmény, hogy

a nők 26 százaléka tervezi a következő évben ruházkodása környezetbarátabbá tételét, vagyis több, mint egynegyedének áll szándékában csökkenteni ruházkodásuk környezeti hatásait – ez az arány a férfiak esetében 16 százalék volt.

Ez az eredmény valószínűleg szorosan összefügg azzal, hogy a nőknek általában több elemből áll a ruhatára, és ezért látnak könnyebben lehetőséget arra, hogy a gyakoribb ruhavásárlások helyett környezettudatosabb ruházkodási megoldásokkal csökkentsék az általuk okozott környezetterhelést.

A ruházkodáson kívül egyetlen olyan terület volt, ahol jelentős nemi különbséget mutattak az adatok, mégpedig az energiatakarékosság területén, melyet bár mindkét nem a legkönnyebben megvalósíthatónak tart, a férfiak (3,12 átlagos érték) még könnyebben megvalósíthatónak tartanak, mint a nők (3,53 átlagos érték). E különbségben is közrejátszhat, hogy nemzetközi kutatások szerint a társadalmi szerepelvárások, bár változóban vannak, de még mindig sok, nagy energiafelhasználású területet (pl.: a lakás fűtésének, elektromos rendszerének a menedzselése) inkább a férfiak szerepkörébe illesztenek, és talán épp ezért tartják a férfiak könnyebbnek, hogy változtassanak az energiafogyasztásukon.

Az átlagos pontszámok mellett érdemes azt is megnézni, hogy mit tettek leggyakrabban az első és az utolsó helyre a válaszadók, hiszen vélhetőleg ezt a legkönnyebb meghatározni egy rangsor felállításakor. A 3. ábrán azt láthatjuk, hogy melyik cselekvéstípust hányan tartották a legkönnyebbnek és a legnehezebbnek.

Jól látható, hogy a dolgok megjavítása/megjavíttatása és a kevesebb állati eredetű táplálék fogyasztása esetében kimagaslóan nagy mind azoknak az aránya, akik a legkönnyebbnek, és ugyanúgy azoknak az aránya is, akik a legnehezebbnek ítélték meg e tevékenységek végrehajtását.

A dolgok megjavítása esetében ebben szerepet játszhat akár az emberek műszaki érzéke, akár a környékükön elérhető javító szolgáltatások színvonala is. Az állati eredetű táplálék esetében a témakör nagyon erős kulturális beágyazottságára utal, hogy a népesség több mint egyharmada tartja ezt a legnehezebben megvalósítható tevékenységnek, ugyanakkor úgy tűnik, hogy van egy szintén jelentős (több mint 15%-os) rétege a társadalomnak, amely nyitott arra, hogy az állati termékek fogyasztásával kapcsolatos berögzült kulturális mintázatokon változtasson.

A nyitottság alapján érdemes volna támogatni a társadalmat környezettudatos törekvéseiben

Összességében adataink szerint a magyar lakosság már a rezsicsökkentés-csökkentés előtt is nyitott volt az energiatakarékosságra, könnyen megvalósítható lépésnek tartotta, és leginkább ezen a területen tervezte, hogy környezetudatosabbá teszi az életmódját. Mindez reményt ad arra, hogy a jelenlegi energiaár-robbanás hatására bekövetkezett energiamegtakarítást – például a gázfogyasztás több, mint 20%-os visszaesését – nemcsak egyszerűen az anyagi kényszerek váltották ki, hanem az emberek belső motivációja is vezérelte, így a rezsicsökkentés eltörlése a társadalomban meglévő energiatakarékossági szándékot cselekvéssé katalizálta.

A jelenlegi energiaár-robbanás miatt bekövetkező energiafelhasználás és károsanyagkibocsátás-csökkenés a jövőben akár állandósulhat is, hiszen látható, hogy az emberek az energiatakarékosságra a rezsi növekedése nélkül is nyitottak voltak. Megfelelő kommunikációval és ösztönzőkkel elérhető, hogy abban az esetben se növekedjen újra jelentősen az energiafogyasztás, ha a jelenlegi rezsiár-sokk elmúlik.

Itt volna a lehetőség, hogy jó szakpolitikákkal, támogatással és ösztönzőkkel összekössük az energiatakarékosságot az energiahatékonysággal, ami nemcsak válságállóbbá tenné a magyar háztartásokat, de növelné az emberek életminőségét, miközben a klímaváltozást is mérsékelnénk.

A kutatásunkban feltárt régiós különbségek viszont felhívják a figyelmet arra, hogy az energiatakarékosság lehetősége nagymértékben függ a társadalmi helyzettől. Ezért fontos leszögezni, hogy nem minden társadalmi csoporttól várhatjuk az energiafogyasztásának csökkentését. Egyértelmű, hogy az energiafogyasztás csökkentése semmiképp nem mehet az emberi egészség rovására, ezért az energiaárrobbanás közepette is társadalmi szolidaritási feladat annak biztosítása, hogy mindenki tudjon télen fűteni, és ezt lehetőleg a legkevésbé környezetszennyező módon tegye.

A cikk megírásában és a kutatásban közreműködő kutatócsoport tagjai: Ágoston-Kostyál Csilla, Szabó Zoltán Ábel, Kristóf Hanna Emília, Buvár Ágnes, Tóth Csenge, Dúll Andrea.

Módszertan

A kutatás az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetben Ágoston-Kostyál Csilla vezetésével 2022 tavaszán zajlott. Életkorra, nemre iskolai végzettségre és lakóhely szerinti regionális eloszlásra reprezentatív 1000 fős mintán végeztünk felmérést a magyar felnőtt lakosság körében. A kérdőíves kutatás célja a környezettudatos viselkedést serkentő és gátló tényezők vizsgálata volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


OTTHON ÉS KERT
Helikopterrel is építenek már Magyarországon – van, akinek a hegyoldal sem akadály
Nincs akadály a hegytetőn sem! Egy magyar építőipari cég helikopterrel emelt fel SIP paneleket a dunai panorámás házhoz Tahitótfalun.


Az ADAM-HOUSE nem ismer lehetetlent: helikopterrel építkezett a hegytetőn

A SIP házak építésének hazai éllovasa ismét bizonyította, hogy nincsenek számára lehetetlen kihívások. Szeptember 12-én Tahitótfaluban, egy gyönyörű dunai panorámás hegytetőn lévő ház építésénél alkalmaztak most itthon még sosem látott módszert: helikopterrel emelték a SIP paneleket és KVH gerendákat a helyszínre.

Az épülő ház különleges szerkezeti megoldásaihoz nemcsak a könnyű, de masszív SIP panelek, hanem hosszú fagerendák is szükségesek voltak, amelyek szállítása hagyományos úton szinte lehetetlennek bizonyult. A hegytetőhöz vezető szűk, meredek úton ugyanis még a kisebb személyautók számára is kihívás a közlekedés, nemhogy a nagyobb teherautóknak. Márpedig a szükséges fagerendák között akadtak szép számmal 6 métert meghaladó példányok is, a házra pedig a tetőszerkezet is SIP panelekből készül. Éppen ezért döntött úgy a cég, hogy a szállítási feladatot a levegőbe emelik – szó szerint.

Az építkezés nagy port kavart: helikopteres teheremelés a Heliforce csapatával

A Heliforce egy Mi-2-es helikoptert állított szolgálatba a feladathoz, amit Imreh Lajos, repülős körökben elterjedt nevén Lujó irányított. A szállítás során a helikopter 14 alkalommal fordult, hogy a Tahitótfalu melletti, Kerékpáros pihenőként ismert területen lepakolt SIP paneleket és KVH gerendákat a hegyoldalba szállítsa. A munka gördülékenysége érdekében nem szállt le minden forduló után: mind a le- és felszállási helyszínen egy-egy tapasztalt csapat gondoskodott a terhek rögzítéséről és levételéről, miközben a gép a levegőben lebegett.

Sietni is kellett a munkálatokkal: 20 percenként szükség volt egy rövid tankolásra, amihez elkerülhetetlen volt a leszállás, és 11 órától várható volt egy szelesebb, a teheremelés számára kedvezőtlen időjárás megjelenése. Ez végül csak délben következett be – mintha az égiek is arra vártak volna, hogy utolsó terhével is sikeresen célba érjen a helikopter.

Ez az innovatív megoldás jelentősen felgyorsította az építkezést, amely során egy 154 négyzetméteres, teraszos, panorámás ház épül, amelyben helyet kap alul egy pince, garázs, liftakna, fent pedig szinteltolással egy tágas lakótér is. A kulcsrakész átadás novemberre várható, amely az ADAM-HOUSE és a Heliforce hatékony együttműködésének köszönhetően reális céldátum.

Na de mit szólt ehhez Tahitótfalu?

A cég munkatársai próbáltak mindent elkövetni, hogy az emelés a lakosság számára a legkevesebb terhet jelentse: az első tervezett alkalommal (aminél az időjárás közbeszólt) szórólapokat helyeztek a nagyobb parkolóban álló autókra és az érintett területeken a postaládákba, a tényleges emelési dátum előtt pedig az Önkormányzat bevonásával értesítették a lakosságot. A helikopter a lenti helyszínen töltötte a megelőző éjszakát az ADAM-HOUSE önrakodó kamionjával együtt. Azonban a munkálatok kezdetével így is megvárták a fél nyolcas időpontot.

A falu lakossága a visszajelzések szerint értékelte a fenti törekvéseket: a helikopter 14 fordulója alatt mindössze egyetlen lakossági panasz érkezett a zajterhelésre, miközben rengetegen fejezték ki bátorításukat. Azokon a pontokon pedig, ahonnan biztonságos távolságból ugyan, de jól lehetett látni a munkálatokat, igazi piknikhangulat alakult ki. Többen valóban takarókkal kitelepülve gyönyörködtek az egyedi látványban. Azt is sokan megjegyezték, hogy Tahitótfalu még sosem látott ilyet. Ebben igazuk voltak: helikopteres teheremeléssel történő ház szállításból Magyarországon ez volt az első.

Ha SIP ház, akkor ADAM-HOUSE – mit tudunk a cégről, aki kitalálta ezt az egészet?

Az ADAM-HOUSE 100%-os magyar tulajdonú, kizárólag SIP paneles készházakkal foglalkozó gyártó, kivitelező és tervezőcég. A teheremelést megelőző hetekben kapták kézhez EPD tanúsítványukat – ez a környezeti terhelést elemzi a termék teljes élete során, a SIP házak esetén független tanúsítványként bizonyítja, hogy a technológia használata nemcsak a SIP házakban élőknek, de a bolygónak is áldás. A cég 2018-as alapítása óta folyamatosan fejlődik, mostanra két telephelyen gyártják hulladékmentesen a SIP házakat. Az őrült ötletek nem idegenek tőlük, a gyakori földi szállítás mellett hollandiai lakópark projektjük során kipróbálták már a vízi utat is. Igazán itt volt az ideje egy légi szállításnak… A SIP technológia előnyei közé tartozik az energiatakarékosság, a gyors építési idő, valamint a rendkívüli tartósság. A cég filozófiája, hogy minden akadályt legyőznek, legyen szó bármilyen nehéz terepről, mint a mostani hegytetői projekt.

SIP technológiával általában az előre gyártott elemek, milliméterpontos és tökéletesen egyenes falszerkezetek és a szárazépítészet előnyei miatt lesz a megszokottnál sokkal gyorsabb a szerkezetépítés, itt azonban az is megmutatkozott előnyként, hogy nem kellett „minden egyes téglát” kézzel felvinni az elkészült betonalapra.

Ha kíváncsi vagy, miért ebben a technológiában hisz és miket tud megvalósítani az ADAM-HOUSE, nézd meg a honlapjukat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Hatékony megoldások a penészes falak ellen
Mielőtt pánikba esnénk, mert néhány penészes folt megjelent otthonunk falán, érdemes átgondolni, mit tehetünk annak érdekében, hogy a nem kívánt foltokat távol tartsuk a lakásunktól!


Mi okozhatja a penész kialakulását otthonunkban?

Ha egy épületszerkezet folyamatosan nedvességet kap (akár a rossz aljzatszigetelés miatt vagy tetőn keresztül) és a beltérben 70% feletti a páratartalom legalább 3 napon keresztül, akkor a penészfolt kialakulása borítékolható.

A vizesedés okát feltétlenül ki kell deríteni szakember segítségével, és meg kell akadályozni, mert ez a kényelmetlen helyzet újra és újra visszatérhet. Pár javaslatot ehhez: ha például egy földszinti lakás alulról kapja folyamatosan a nedvességet, akkor nagy valószínűséggel a falazatot kell injektálni (pl. Mapestop Cream segítségével), mivel ez az eljárás tömíti a kapillárisokat és megakadályozza a falazatban a nedvességi további felszívódását.

Ha felülről érkezik folyamatosan a víz, akkor a tető típusa szerint vagy bádogossal vagy vízszigetelő szakemberrel együttműködve kell kialakítani a víz helyes elvezetését.

Ha a beltéri fal felületén jelenik meg a penész, akkor előfordulhat, hogy a falazat szigeteletlensége okoz problémát. Ha a harmatpont, azaz a páralecsapódás helye a lakótéren belül van, a nedvesség a beltérben jelenik meg, ami otthon adhat a penészfoltok kialakulásának is. A harmatpont eltolását a kültéri falazat hőszigetelésével tudjuk befolyásolni.

Gyakori helyszíne a penésznek a fürdőszoba sarkai. Itt nyilvánvaló a pára és a nedvesség jelenléte, de sokat segíthetünk, ha a ruhákat nem itt tesszük ki száradni, és hagyjuk minden használat után kiszellőzni a fürdőszobát.

Milyen megoldás van a penészfoltok eltüntetésére?

Ha már bajban vagyunk, meg kell harcolnunk a penésszel! A Mapei termékei között található profi tisztítószer, az Ultracare Mould Remover egy mély behatoló képességű penészölő és fertőtlenítőszer, lehet alkalmazni festett felületen, csempén és egyéb burkolatokon is.

Fel kell spriccelni a felületre, akár több alkalommal is, majd egy rongy segítségével el kell távolítani a penészt a felületről, a végén pedig lemosni azt. Fontos, hogy a penészesedett rész megtisztításával nem ért véget a folyamat, a penészspóráktól egy nagytakarításon keresztül el kell köszönni, illetve a lehető legtöbbet kell szellőztetni. Prevencióként alkalmazható az UltraCare Anti-Mould Protector, ami hatékony és tartós, színtelen védelmet nyújt a penész kialakulása ellen és megelőzi a kellemetlen foltok kockázatának kialakulását.

Ismerje meg az Ultracare védő- és tisztítószer termékcsalád többi tagját is, hatékony megoldást kaphat például a fugák felújítására vonatkozóan is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Eleged van a kontárokból? Találd meg a profi szakembert pár kattintással!
A szakemberkeresés gyakran stresszes és bizonytalan, de ennek nem kell így lennie. A szakemberajanlo.hu segítségével te irányítasz: te választasz, te kérsz ajánlatot, és te döntöd el, kivel dolgozol együtt.


Ha valaha kerestél már szakembert – legyen szó burkolóról, festőről, vízvezetékszerelőről vagy más kivitelezőről –, akkor biztosan megtapasztaltad, hogy a legnehezebb feladat nem maga a munka, hanem az, hogy ki végezze el azt megbízhatóan. A közösségi csoportokban ajánlott szakik gyakran hetekkel későbbre vállalnak munkát, a szomszéd javaslata pedig lehet, hogy nem felel meg az elvárásaidnak. És mi van akkor, ha valaki ajánlása ellenére mégsem jól sikerül a kivitelezés?

Itt jön képbe a szakemberajanlo.hu, amely egy díjmentesen használható, megbízható platform, ahol a felhasználók valós értékelései alapján választhatsz kivitelezőt – egyszerűen, gyorsan, és biztonságosan.

Miért éri meg regisztrálni?

  • Átlátható szakemberprofilok: minden szakember adatlapján fotós referenciákat, elérhetőségeket, értékeléseket találsz.
  • Valós tapasztalatokra alapozhatsz: korábbi ügyfelek visszajelzései segítenek elkerülni a kontárokat.
  • Gyors keresés: szakterület és település alapján is szűrhetsz.
  • Ingyenes használat: se a regisztrációért, se a keresésért nem kell fizetned.
  • Ajánlatkérés egy kattintással: nem kell telefonálgatnod, az oldalon keresztül egyszerűen kérhetsz árajánlatot.

Mit mondanak azok, akik már használták?

Dobrai András hidegburkoló a Szakemberajánló rendszernek köszönhetően szerzett új ügyfeleket:

"Az itt talált megrendelők jellemzően felkészültek és konkrét elképzelésekkel keresnek meg. A rendszer Budapesten az elsők között ajánl engem, így sokan bizalommal fordulnak hozzám. Egyik visszatérő partneremmel is itt találkoztam, és azóta is folyamatosan együtt dolgozunk nagyobb projekteken."

A szakemberkeresés gyakran stresszes és bizonytalan, de ennek nem kell így lennie. A szakemberajanlo.hu segítségével te irányítasz: te választasz, te kérsz ajánlatot, és te döntöd el, kivel dolgozol együtt. Spórolj időt, idegeskedést és pénzt – válassz profi szakembert néhány kattintással!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


OTTHON ÉS KERT
Fordulat az építőiparban: olcsóbb lett a munkadíj, de a szakemberhiány továbbra is komoly kihívást jelent
Az építőipari munkadíjak 7%-kal csökkentek, így az átlagos négyzetméterár ismét a tízezer forintos lélektani határ alá esett. A szakemberhiány azonban továbbra is ugyanazon a szinten maradt, februárban az átlagos várakozási idő 53 nap volt – derül ki a Mapei Kft. legújabb országos kutatásából.


Az építőipari munkadíjak csökkenése meglepetésként érhette az ingatlanfelújítást tervezőket:

2025 februárjában az átlagos négyzetméterár 7 százalékkal esett vissza, ezzel újra a tízezer forintos lélektani határ alá került.

A szakemberhiány azonban továbbra is komoly kihívást jelent – derült ki a Mapei Kft. friss országos kutatásából.

Munkadíjak csökkenése: mit jelent ez a gyakorlatban?

A februári adatok szerint az építőipari szakipari munkák átlagos négyzetméterára 9 495 forint volt, ami komoly enyhülést jelent az előző évhez képest. A visszaesés elsősorban a fővárosban és Közép-Magyarországon volt érzékelhető, míg vidéken inkább egyfajta árkiegyenlítődés zajlik. Észak-Magyarországon például továbbra is meghaladja a tízezer forintot az átlagos munkadíj, míg az Alföldön és a Dunántúlon az országos átlag alatt maradnak az árak.

A szakemberek több mint fele (64%) azonban azt tervezi, hogy idén emeli az árakat, átlagosan 14 százalékkal.

„Az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél” – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

Az áremelési szándék hátterében leginkább a tartós infláció (65%), az üzemanyagárak (22%), az anyagköltségek (17%), valamint a vállalkozások működési kiadásainak (16%) növekedése áll. A munkabérek emelkedése (12%) szintén hozzájárul a költségnyomáshoz. Ezzel szemben a piaci árakhoz való igazodás (4%) és az elmaradt korábbi áremelések pótlása (3%) csupán kisebb mértékben befolyásolják az árképzést.

A szakemberek 36 százaléka ugyanakkor nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. A válaszadók 58 százaléka érzékeli úgy, hogy nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is.

A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket.

Szakemberhiány: keletről nyugatra nő a várakozási idő

Hiába csökkentek az árak, a szakemberhiány továbbra is fennáll.

Az országos átlag szerint 53 napot kell várni egy szakemberre, ami gyakorlatilag változatlan a tavalyi 52 naphoz képest.

„Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető” – mondta Markovich Béla. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.

A legrövidebb átfutási idő Nógrád megyében van (40 nap), míg Somogy megyében kell a legtovább várni (54 nap). A fővárosban az átlagos várakozási idő 47 nap.

A tendencia egyértelmű: keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő. Míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon 42 napot kell várni, addig Nyugat-Dunántúlon már 54 napot. A Dél-Alföldön is viszonylag magas, 48 napos a várakozási idő, amit a térségben zajló nagyberuházások – például a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – is befolyásolnak.

Mely szakmákban a legrosszabb a helyzet?

A várakozási idők szakmánként is jelentősen eltérnek. A generálkivitelezőknél a leghosszabb, 63 napos az átlagos vállalási idő, őket a bádogosok (62 nap), az épületszigetelők (60 nap) és a kőművesek (57 nap) követik. Ezzel szemben az épületgépészek 42 napos vállalási idővel dolgoznak, míg az ácsoknál, villanyszerelőknél és víz- és gázszerelőknél az 50 nap körüli időszak számít átlagosnak.

A munkák mérete is befolyásolja a vállalási időt: míg egy kisebb javításra 49 napot kell várni, addig egy nagyobb beruházásra már 59 napot.

A csökkenő lakáspiac és az állami beruházások alacsony szintje miatt azonban a nagyobb projektek vállalási ideje mérséklődött az elmúlt évben.

Lesz-e fordulat az építőiparban?

Bár az építőipari szakemberek 47 százaléka továbbra is borúlátó, ez az arány 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy éve. Javulást 24 százalék érzékel, ami 8 százalékpontos növekedés.

A piac tehát bizonytalan, de már nem olyan kilátástalan, mint korábban. A kérdés, hogy az alacsonyabb munkadíjak és a szakemberhiány stagnálása mellett hogyan alakul a kereslet – mert ha az tovább csökken, a szakemberek még nehezebb helyzetbe kerülhetnek.

„Bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, már pislákol a fény az alagút végén.

Az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja, hogy a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus”

– vélekedik Markovich Béla. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.


Link másolása
KÖVESS MINKET: