HÍREK

Ekkora pénzjutalmat kapnak az olimpikonok a magyar államtól

Az összegek tíz százalékkal növekedtek a 2021-es tokiói játékokhoz képest. Még a nyolcadik hely is több mint 3 millió forintot ér.


Négy évvel ezelőtt az aranyéremért ötvenmillió forintos állami jutalom járt, Párizsban ez az összeg már az 55 millió forintot is eléri - írja összeállításában a Pénzcentrum. Az ezüstért 39 millió, a bronzért pedig 31 millió forint jár sportolóinknak.

Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár még a tavalyi évben jelentette be, hogy megemelik az olimpiai és paralimpiai jutalmakat a 2024-es párizsi olimpiára.

Az összegek tíz százalékkal növekedtek a 2021-es tokiói olimpiához képest.

A portál összeállítása szerint így alakul idén az olimpikonok díjazása:

  • 1. hely: 55 millió forint
  • 2. hely: 39,27 millió forint
  • 3. hely: 32,35 millió forint
  • 4. hely: 23,65 millió forint
  • 5. hely: 15,73 millió forint
  • 6. hely: 12,54 millió forint
  • 7. hely: 6,27 millió forint
  • 8. hely: 3,08 millió forint

    A paralimpiai sportolóké pedig így:

  • 1. hely: 27,5 millió forint
  • 2. hely: 19,635 millió forint
  • 3. hely: 15,675 millió forint
  • 4. hely: 11,825 millió forint
  • 5. hely: 7,865 millió forint
  • 6. hely: 6,27 millió forint
  • 7. hely: 3,135 millió forint
  • 8. hely: 1,54 millió forint

    Az olimpiai és paralimpiai dobogósok 1998. január 1 óta

    a jutalom mellett életjáradékra is jogosultak, 35 éves koruk betöltése után életük végéig.

    Ennek összegét a statisztikai hivatal által megállapított évi átlagkeresethez igazítják, így az folyamatosan növekszik. 2024-ben ez az összeg kedvezmények nélkül havonta bruttó 418 ezer forint. Az ezüstérmesek ennek a 70 százalékát, a bronzérmesek pedig az 50 százalékát kapják.

    Példaként említik, hogy négy évvel ezelőtti tokiói olimpián Csipes Tamara 107,5 millió forintot „nyert”, míg Kozák Danuta és Milák Kristóf egyaránt 100-100 milliós jutalomban részesült. Ez azt jelenti, hogy a többszörös győztesek valóban meg tudják sokszorozni a már így is kiemelkedő nyereményüket.

    Az életjáradékokra viszont ez már nem igaz: akárhány olimpiai arannyal is rendelkezik valaki, az összeg, amit havonta megkap, az fix. Ezt az érmek száma nem, maximum az aktuális gazdasági helyzet befolyásolja.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    Kiderült, hol ül majd Trump Ferenc pápa temetésén – sokakat meglepett
    Világvezetők sora búcsúzik a pápától szombaton a Vatikánban. Trump csak a harmadik sorba kerül, nyilvánosságra hozták, kik ülnek előrébb nála.


    Ahogy már írtunk róla, Ferenc pápa temetése április 26-án, szombaton lesz a Vatikánban. A szertartás körülbelül 90 percig tart majd, mivel sok résztvevő érkezik, és az áldoztatás is része lesz a programnak. Ferenc pápa kérésére a temetés egyszerű lesz. Az elhunyt egyházfőt a Szent Mária Maggiore-bazilikában helyezik örök nyugalomra. Ez azért számít különlegesnek, mert több mint száz éve nem temettek ott pápát.

    A búcsúztatáson több ismert vezető is jelen lesz, köztük Donald Trump, Vilmos herceg – aki III. Károly királyt képviseli –, Keir Starmer brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

    A Vatikán protokollja szerint a meghívottakat az országuk francia nevének ábécésorrendje alapján ültetik le,

    írta az unilad.com. Ez alapján Donald Trump várhatóan a harmadik sorba kerül, Zelenszkijtől távolabb. Hasonló ülésrendet alkalmaztak II. János Pál 2005-ös temetésén is, ahol az egyházi vezetőket és az állami tisztségviselőket külön csoportokba osztották.

    Magyarországot a búcsúztatáson Sulyok Tamás köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviseli majd, de ott lesz a szertartáson Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    HÍREK
    A Rovatból
    Orbán Magyarnak: Nincsenek OTP-részvényeim, Magyar Orbánnak: Bankjai vannak
    A miniszterelnök mosolyogva szólt be a Tisza Párt vezetőjének az OTP pénteki rendezvényén. Magyar Péter azonnal visszavágott.
    Maier Vilmos - szmo.hu
    2025. április 25.



    Egyre nyilvánvalóbban üzenget egymásnak a két legnagyobb magyar párt vezetője. Előbb Orbán Viktor célzott Magyar Péter állítólagos bennfentes kereskedésére az OTP rendes éves közgyűlésén pénteken:

    „Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Részvényesek! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A legelején tisztáznom kell, hogy nekem nincsenek OTP-részvényeim, ezért kereskedni sem tudok velük, sem szabályosan, sem bennfentes módon. Vendégként vagyok itt, és köszönöm a megtisztelő meghívást”

    – mondta a miniszterelnök felszólalása elején, ami külön videóban is megosztott a Facebookon.

    Nem sokat kellet várni a Tisza Párt elnökének válaszára sem.

    „A miniszterelnöknek nem részvényei, hanem bankjai vannak”

    - kezdte posztját Magyar Péter.

    „Orbán Viktor ma egy rendkívül humorosnak szánt megjegyzéssel üzent, hogy nincsenek OTP részvényei és tőzsdézni sem szokott. Nos én egy olyan emberről, aki sem egy bankkártyát sem egy számítógépet nem tud használni, készséggel elhiszem, hogy fogalma sincs arról, hogy miként működik a tőzsde, bár ez nem rólam állít ki szegénységi bizonyítványt.

    De ha már ilyen vicces kedvében van a miniszterelnök, akkor esetleg azt is elárulhatná, hogy az MBH Bankban és a Gránit Bankban mekkora tulajdonrésszel rendelkezik a családtagjain és a strómanjain keresztül”

    – írta a folytatásban a politikus. Hozzátette:

    „Ahogy arról is beszámolhatna, hogy a Matolcsy klánhoz tartozó százmilliárdos MBH Bank részvénycsomag milyen módon kerül nemsokára szintén az Orbán-dinasztiához.”

    Az OTP pénteki közgyűlésén nemcsak Orbán Viktor felszólalása volt az egyetlen érdekes esemény:


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Donald Trump: A Krím Oroszországnál marad!
    Szerinte Zelenszkij és mindenki más is belátja, hogy a félsziget már régóta Oroszország része. Arról is beszélt, hogy Ukrajna provokálta ki a háborút a NATO-tagság emlegetésével.


    Donald Trump a Time magazinnak adott interjúban azt mondta, szerinte Ukrajna felelős az orosz–ukrán háború kitöréséért. Úgy fogalmazott: „Szerintem az okozta a háború kirobbanását, amikor elkezdtek beszélni a NATO-hoz való csatlakozásról.”

    Az amerikai elnök a Krím-félsziget ügyéről is beszélt. Azt mondta:

    „A Krím Oroszországnál marad!”

    Hozzátette, szerinte nem ő, hanem Barack Obama adta oda a területet az oroszoknak. Úgy véli, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és „mindenki megérti”, hogy „a Krím már régóta Oroszországhoz tartozik”.

    Oroszország 2014 óta tartja megszállás alatt a Krím-félszigetet. Az orosz csatlakozásról szóló népszavazás eredményét az Európai Unió tagállamai – köztük Magyarország – nem tekintik érvényesnek. A referendumot eddig csak néhány ország ismerte el, köztük Afganisztán, Kuba, Észak-Korea, Kirgizisztán, Nicaragua, Szudán, Szíria és Zimbabwe.

    Recep Tayyip Erdogan török elnök tavaly ősszel arról beszélt, hogy vissza kellene adni a Krím-félszigetet Ukrajnának, mert aggasztja a területen élő tatárok helyzete.

    Miután a sajtóban megjelent, hogy az Egyesült Államok elismerheti a Krímet Oroszország részeként, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden kijelentette: nem fogják jogilag is elismerni az orosz fennhatóságot a 2014-ben annektált terület felett, mert ez ellentétes lenne az ukrán alkotmánnyal. A bejelentés után lemondta részvételét a londoni béketárgyalásokon.

    Szerdán az amerikai kormány javaslatot tett Ukrajnának: a Krím orosz fennhatóságának jogi elismerése mellett az is szerepelt az elképzelések között, hogy Oroszország megtarthatná Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megszállt területeit. A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, de az EU-tagság lehetőségét nem zárnák ki. Az Egyesült Államok emellett azt is felvetette, hogy törölnék az Oroszországgal szembeni, 2014 óta érvényben lévő szankciókat.

    (via 444)


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    Katasztrófa Horvátországnál –17 tonna olaj ömlött az Adriai-tengerbe Hvarnál
    A hatóságok nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre, a kármentesítés már megkezdődött. A szivárgást egy csőrepedés okozhatta.


    Péntek délelőtt környezetvédelmi katasztrófa történt az Adriánál, Hvar városánál. A Szabad Magyar Szó információi szerint 17 tonna kőolaj ömlött a tengerbe.

    A helyszínre rendőrök és tűzoltók is kivonultak, a hatóságok megkezdték a kármentesítést.

    Az értesülések szerint a szivárgást egy csőrepedés okozta, de egyelőre nem tudni, hogy pontosan melyik vezetékről van szó.

    A lap úgy tudja, hogy felmerült az INA csővezetékének lehetősége is, de ezt hivatalosan még nem erősítették meg. A hatóságok nyomozást indítanak az eset körülményeinek tisztázására.

    Videó a helyszínről:


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: