KÉK HÍREK
A Rovatból

Meghalt Fidel Castro

Kilencven éves korában meghalt Kuba egykori kommunista vezetője, Fidel Castro.


A kubai állami televízió jelentette be, hogy az ország egykori vezetője 90 éves korában meghalt. A hírt testvére, Raoul is megerősítette. „A kubai forradalom vezetőjét 22:29-kor érte a halál otthonában.” - közölte.

Castro testét várhatóan már szombaton elhamvasztják, Kubában pedig több napos nemzeti gyász veszi kezdetét.

fidel_castro1

Fidel Castro 1959-1965-ig volt Kuba miniszterelnöke, majd az Államtanács és a Miniszterek Tanácsának elnöke. 1965-ben lett a Kommunista Párt első főtitkára és 2008-ig vezette az országot. Miután lemondott, öccse Raul Castro lett Kuba irányítója.

Castro a világ egyik legismertebb politikusa volt, de még a születési dátumáról sincs pontos információ. Egyes források szerint 1926-ban, más források szerint 1927. augusztus 13-án született. Apja sikeres cukornádtermesztő volt. A fiatal Castro Kuba legelőkelőbb, jezsuita gimnáziumába járt, ahol nyers stílusa miatt hamar ráragadt az El Loco (Az őrült) név. Tanárai tehetségesnek tartották, de őt főleg a sport érdekelte. Már diákként belekóstolt a politikai harcokba. 1945-ben a Havannai Egyetemre ment jogot tanulni.

Ezután az Ortodox Párt radikális szárnyát vezette. A párt élén állt akkor is, amikor 1952. március 10-én Batista katonai puccsal átvette a hatalmat az országban, majd Amerika-párti katonai diktatúrát vezetett be.

Castro ellenállásra készült. Movimiento néven földalatti mozgalmat hozott létre, ahol 15-20 fős kis csoportokban harci kiképzést tanultak.

1953. július 26-án, a santiagói karnevál idején megtámadta Kuba második legnagyobb katonai támaszpontját, a Moncada laktanyát. Bár a támadás nem sikerült, ez volt a kubai forradalom kezdete.

VIDEÓ: Fidel Castro, a gerillavezér

A laktanya megtámadásában résztvevőket megkínozták, majd tárgyalás a többségüket tárgyalás nélkül kivégezték. A vezetőket 13, a közkatonákat 10 évi börtönre ítélték. Castro perét a santiagói kórházban tartották, a legnagyobb titokban. Ennek ellenére négy órás védőbeszédet mondott, "La historia me absolverá!", vagyis "A történelem fel fog menteni" címmel. A szónoklat egész Kubában kézről-kézre terjedt, és tulajdonképpen a Batista-rezsim elleni politikai programmá vált. Castro 15 évet kapott.

A következő években rengetegen csatlakoztak a mozgalmához, köztük katonai csoportok is.

Castro 1955-ben amnesztiával szabadult, majd rögtön elhagyta Kubát. Öccsével Mexikóba ment, hogy az ügyének támogatást szerezzen. Bejelentette, hogy expedíciós hadsereget indít Kubába, de ekkor még megsemmisítő vereséget szenvedett. Ezután sztrájkra, munkalassításra kérte a kubaiakat, amivel a mérsékelt ellenzéket is felsorakoztatta maga mögé.

1957. júliusában aláírták a Sierra Maestrai Nyilatkozatot, melyben Batista lemondását és új választások kiírását követelték. 1958 márciusában Batista szükségállapotot hirdetett és elhalasztotta a választásokat.

Válaszul Castro, Che Guevarával az oldalán totális gerillaháborút hirdetett. Tönkretették a városokat összekötő utakat, hidakat, így Batista csapatai nem jutottak utánpótláshoz. Batista 1958. decemberében elmenekült az országból, Castro csapatai pedig 1958 szilveszterén, a Santa Clara-i rohammal döntő győzelmet arattak, majd bevonultak Havannába. A Moncada-laktanyát január 2-án egyetlen puskalövés nélkül foglalták el. Ezzel győzött a forradalom és 1959-ben Castro Kuba elnöke lett.

VIDEÓ: Castro bevonulása Havannába

A hatalomátvétel során legalább 2500 katonát végeztek ki, és tízezreket küldtek munkatáborba.

Az Egyesült Államok végig Batistát támogatta, és kezdettől fogva gyanakvással szemlélte Castrot. Ez csak erősödött, amikor központosította a gazdaságot, és államosította a bankokat, valamint az ültetvényeket.

1961. április 17-én a Disznó-öbölnél amerikai támogatással, és a CIA segítségével partra szállt 1300 kubai emigráns, de a támadás alig három nap alatt összeomlott. 1962 februárjában Washington kereskedelmi embargót rendelt el Kuba ellen, válaszul Castro Moszkva támogatását kérte, és a szovjetek rakétákat telepítettek Kubába, mindössze 150 kilométerre Florida partjaitól. Nagyon kevésen múlt az atomháború.

Kennedyt a CIA és a katonai vezetők megpróbálták meggyőzni, hogy indítson támadást Kuba ellen. Az ország köré az amerikai haditengerészet blokádot vont. Kennedy azonban az ENSZ közvetítésével tárgyalni kezdett. Végül Amerika garantálta, hogy nem nyúl Kubához, és leépíti a török rakétabázisait, cserében pedig Hruscsov kivonta a szovjet atomfegyvereket a szigetországból.

Castro kórházakat és iskolákat nyitott, de üldözte az ellenzékét, és szó sem lehetett semmiféle szabadságjogról. Százezrek menekültek el az országból.

Kuba a szocialista világrendszer 1989-es összeomlása után is a saját útját járta. „Szocializmus vagy halál” - hangzott Castro jelszava. Ugyanakkor nyitott a kapitalizmus felé, korlátozott gazdasági reformokat vezetett be. A kubai állam megtűrte a magánvállalkozásokat és külföldi tőkét vont be.

Castro végig kemény kézzel irányította országát, meg volt győződve a tévedhetetlenségéről. Legendásak voltak órákig tartó szónoklatai. Ő volt a nyugati világ utolsó kommunista vezetője, és a világ egyik legrégebben hivatalban lévő államfője. Csak a thaiföldi király és II. Erzsébet brit uralkodó előzte meg. Tíz amerikai elnököt, és egy sor ellene szervezett merényletet túlélt. Hiába próbálkozott a CIA robbanó szivarral, gombafertőzött búvárruhával, vagy épp maffiaszerű leszámolással, az amerikaiak egyszer sem jártak sikerrel.

VIDEÓ: a 90 éves Fidel Castro

2006. július 31-én öt évvel fiatalabb öccsének, Raúl Castrónak adta át a hatalmat, miután súlyos bélműtéten esett át. Azóta csak ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt. Utoljára nyilvánosan áprilisban, a kubai kommunista párt kongesszusán beszélt. Azt mondta, a kubai forradalom eredményei ma is érvényesek.

Forrás: Wikipédia


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÉK HÍREK
A Rovatból
Nem keresik tovább a Dunában eltűnt erőnléti edzőt, a vele utazó egyik férfit azzal gyanúsítják, hogy ő vezette részegen a csónakot
A gyanúsított tagadja, hogy ő vezette volna a hajót, ami felborult. Hétfőn kiengedték az őrizetből, és szabadlábon védekezhet.


Szombaton a Dunában tűnt el Lieszkovszky Zalán, a Csepel SC labdarúgócsapatának 34 éves erőnléti edzője. A hatóságok keresték a hajókirándulás során felborult a csónakból eltűnt férfit, de eddig nem találták meg.

A hajóban öten utaztak, hárman kiúsztak, egy utast a vízi-rendőrök mentettek ki, de a Csepel TC edzőjét nem találták meg.

Szemtanúk szerint négyen megpróbálták visszafordítani a csónakot, miközben Zalán elmerült a folyóban. A felborult hajó hosszan sodródott, végül Százhalombattánál emelték ki a Dunából.

A Tények beszámolója szerint az egyik férfit azzal gyanúsították, hogy részegen vezette a motorcsónakot. Ő azonban tagadta, hogy ő vezetett. A Tények úgy tudja, hogy a meggyanúsított férfinek nem volt hajóvezetési engedélye. Hétfőn azonban kiengedték az őrizetből a férfit, szabadlábon védekezhet.

Annak egyre kisebb az esélye, hogy az eltűnt férfit élve találják meg.

VIDEÓ: A Tények beszámolója

A Csepel TC a közösség oldalán azt írta: "Gondolatban és imáinkban vele vagyunk". Azt kérték, hogy ha valaki tud valamit az esetről, vagy a helyszín közelében tartózkodott április 19-én, az haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a hatóságokkal, vagy írjon nekik privát üzenetben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÉK HÍREK
A Rovatból
Három gyerekükkel menekültek az égő házból, az áramszünet miatt nem nyílt ki a kapu
Hirtelen sötét lett este a lakásban, ezért a szülők kimentek, hogy megnézzék, mi a gond. Ekkor vették észre a füstszagot és hallották meg a tető felől a tűz ropogását.


Vasárnap este lefekvéshez készülődött az ötfős család Ecseren, amikor hirtelen sötét lett. Elment az áram, és a szülők kimentek, hogy megnézzék, mi történt. Ekkor vették észre, hogy ég a házuk teteje, füstszag volt, és a tető később be is szakadt.

A három gyerekkel együtt nehezen tudtak kimenekülni a lakásból, mert áram nélkül nem működött az elektromos kapu. Végül átmásztak, így jutottak ki a kertből. A gyerekek a kisállatokat féltették, de végül azokat is sikerült kimenteni a házból. Szinte mindenük elégett, igen komoly károkat szenvedtek. Valószínűleg elektromos hiba okozta a tüzet.

VIDEÓ: A Tények beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK
A Rovatból
Piszkavassal verte agyon anyósát egy 42 éves nő, egészen addig ő ápolta az asszonyt
A 66 éves asszony már évek óta súlyos beteg volt. Fia és annak párja ápolta, naponta etették, pelenkázták.


Brutális tragédia rázta meg a Tatabánya külvárosában található a 6-os telep lakóit. Itt élt a 66 éves Erzsike is, aki súlyos beteg volt. Az asszonyt a fia és annak párja ápolta, naponta etették, pelenkázták. Az asszony azonban nemrég elhunyt.

Április 1-jén rendőrök jelentek meg a háznál, és kiderült, hogy Erzsike nem betegség miatt halt meg, hanem meggyilkolták, ráadásul a saját menye, aki egészen addig ápolta.

A Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyészség szóvivője, dr. Stoller Katalin a Blikk megkeresésére közölte: március 31-én egy családtag értesítette a rendőrséget arról, hogy a 66 éves tatabányai nő erőszakos halált halt. A helyszínre érkező mentők azonban már csak a halál beálltát tudták megállapítani.

„Egy 42 éves nő a gyanúsított, aki március 31-én, délután egy tatabányai házban több alkalommal megütötte az ágyban fekvő, demens és mozgásában erősen korlátozott 66 éves nőt fejét egy piszkavassal. A sértettet másnap is újra bántalmazta, aki belehalt a sérüléseibe”

– közölte a szóvivő.

A hatóság különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt indított eljárást. A Tatabányai Járásbíróság egy hónapra elrendelte a nő letartóztatását, pszichés állapota miatt elmeorvosi vizsgálatot is kértek.

„Három éve lakom itt, akkor még láttam Erzsikét az utcán, ám már akkor is látszott rajta, hogy betegeskedik” – mondta az asszony egyik szomszédja a Blikknek. Hozzátette, nem volt közeli kapcsolatban velük, de tudta, hogy a család ápolja az idős nőt.

Egy másik szomszéd azt mondja, nem érti, hogy ha nem bírták tovább a 20 kilósra lefogyott asszony ápolását, miért nem vitették el egy kórház elfekvőosztályára.

„Senki nem érdemel ilyen halált, még ha maga a halál ténye a beteg asszonynak maga volt a megváltás. Megértem Tímeát, hogy belefáradt az anyósa napi ápolásába, tisztán tartásába, de ennek akkor sem szabadott volna így megtörténnie. A szomszédom, Zoli is láthatta ezt, de ő meg dolgozott, rendesen, alig volt itthon, nem tudta, mi mehet a négy fal között, milyen óriási feszültségek halmozódtak ott fel. Sajnálok mindenkit, Erzsike nénit is, Zolit is, de Tímeát is. Úgy hallottuk, beleőrült abba, amit tett, s nem is csodálom”

Egy másik utcabeli szerint gyakoriak voltak a viták a házban. Úgy tudja, Erzsike sokat veszekedett menyével, amikor fia nem volt otthon. „Nekem is volt ilyen idős, beteg rokonom, tudom, milyen az, amikor valaki a baját, a fájdalmát, dühét azok ellen fordítja, akik éppen ezt az állapotot akarják megkönnyíteni. Tímeánál elszakadhatott a cérna, ezt nem mindenki tudja elviselni idegileg. Ám az, hogy felkapott egy piszkavasat és szétverte egy fekvő beteg fejét, megbocsáthatatlan, arra nincs magyarázat. Itt a telepen volt már vita, szurkálták meg egymást férfiak féltékenységből, mentek egymásnak emberek félreértések miatt, de ilyen még sohasem történt, s remélem, nem is fog” - fogalmazott.

Zoltán, az áldozat fia, most még többet dolgozik, a temetésre és a költözésre gyűjt. Nem akar abban a házban maradni, ahol édesanyja meghalt. A gyanúsított lánya is még ott él. Azt mondja, a történtek óta beszélt az édesanyjával is már.

„Beszéltem anyával, ha nem is tudom elfogadni, de megértem a tettét, kiborult. Megígértem neki, várok rá, látogatni fogom, szakmát szerzek, munkát szerzek, hogy mire kiszabadul, újra együtt lehessünk. Reméljük, a tárgyalásig hazaengedik, vagyis szabadlábon védekezhet, mert bármit is tett, ő nem egy elvetemült gyilkos. Elátkozott hely a 6-os, nem kellett volna idejönnünk!”

- fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÉK HÍREK
A Rovatból
Kegyetlen lincselés: elevenen elégettek egy gyilkossággal gyanúsított férfit Ecuadorban
A vélhetően brit áldozat korábban agyonlőhetett egy helyi lakost. A környéken élők a rendőrségről rabolták el, hogy megégessék.


Gyilkosság után történt még súlyosabb, megrázó bűncselekmény Ecuadorban, a Cuyabeno Vadvédelmi Rezervátum térségében, ahol vasárnap egy férfi halálos lövést adott le egy helyi lakosra. A gyanúsítottat – akit az ecuadori média angolként említ – ugyan őrizetbe vették, és Sucumbíos tartomány egyik rendőrőrsén fogva tartották, de a feldühödött helyieknek ez nem volt elég.

A környékbeli lakosok egyre nagyobb számban érkeztek a rendőrség épületéhez, kezükben fegyverekkel és házilag készített eszközökkel – számolt be az esetről a Ladbible. A végül kb. 200 fősre duzzadt tömeg kirángatta a férfit a rendőrségről, majd brutális módon végzett vele: élve elégette.

A férfi vasárnap dél körül vesztette életét, körülbelül hat órával azután, hogy elhurcolták az őrs épületéből.

A helyi rendőrfőnök az esettel kapcsolatban azt mondta, a rendőrök igyekeztek megvédeni a „lövöldözés miatt letartóztatott személyt”, de nem tudták megfékezni a helyieket. „Sajnos a tömeg létszáma meghaladta a helyszínen tartózkodó hét rendőr kapacitását” – közölte a tiszt, hozzátéve: a csődület azzal fenyegetőzött, hogy felgyújtja az őrsöt, ha a rendőrök nem adják ki a férfit.

A hatóságok úgy tudják, a tragédiát megelőző lövöldözésre azért került sor, mert a két érintett férfi között több konfliktus is feszült.

Az eddigi hírek szerint egyikük, a vélhetően brit állampolgárságú férfi agyonlőtte a helyi lakost, akit később Rodrigo Chávez néven azonosítottak. A rendőrség annyit tud még róla, hogy a meglincselése előtt angolt tanított és turistáknak segített szállást foglalni a környéken. A személyazonossága egyelőre nem tisztázódott, az ügyben nyomozás indult.


Link másolása
KÖVESS MINKET: