MÚLT

Ilyen is volt Budapest: Földalatti Vasút

A két(!) év alatt elkészült földalattin még Ferenc József is utazott.

Forrás: Ilyen is volt Budapest és Budapest Lexikon - szmo.hu
2014. február 07.

Az egykori közlekedési vállalat a Siemens céggel társulva 1894-ben hozzákezdett a Gizella (ma Vörösmarty) tér és a Városliget közötti, az Andrássy út forgalmát is ellátó, földalatti vasút építéséhez. Ugyanis az Andrássy úton nem engedélyezték sem lóvasút, sem villamosvasút építését, az omnibusz pedig már nem felelt meg a kor igényeinek. A Millenniumi ünnepségek helyszínét, a Városligetet viszont valahogyan össze kellett kapcsolni a Belvárossal.

A földalatti vasút építését - két(!) évvel az építkezés megkezdése után - 1896. május 2-án fejezték be és át is adták a forgalomnak. Mivel Ferenc József is utazott rajta, tiszteletére a Ferenc József Földalatti Villamosvasút nevet kapta. A kontinensen ez volt az első földalatti vasút, a világon pedig az első olyan, ami motorkocsikat használt.

1970-ben nevezték el Millenniumi Földalatti Vasútnak és 1973-ban a nagy rekonstrukció alatt hosszabbították meg az útvonalát is. Ekkor fordították meg az irányát, hiszen addig "balra hajts" szerint közlekedett. Ma már a budapesti metró rendszerének a része és egyre kevesebbszer említik Földalattiként.

Névjegy: Ilyen is volt Budapest blog

A szerkesztő, Popovics András 14 éves kora óta járja Budapest utcáit. Akkor, 1970-ben kapott szüleitől egy Verhovina motort, amit régesrég autó váltott fel, hiszen András taxisként dolgozik. Ő a City Taxi 424-es munkatársa és tulajdonostársa, aki Budapestet örökre a szívébe zárta.

Eleinte csak gyűjtötte a fotókat, majd szenvedélyévé vált, hogy minden képről, minél több információt szerezzen. Innen pedig már csak egy ugrás volt, hogy gyűjteményét nagyon sok Budapest rajongóval megossza, és ezekkel a szavakkal ajánl a figyelmetekbe:

"az oldalamat nem csak a nosztalgiázni vágyóknak ajánlom, hanem azoknak is akik szeretnék tudni, szeretnék látni, hogy milyen is volt Budapest egyik-másik pontja, tere, útja, utcája, kereszteződése, háza, hídja, épülete, egyéb nevezetessége, stb. 20,30,50,70,100, vagy akár 130 évvel ezelőtt!"

Ebből a fantasztikus és kiapadhatatlan gyűjteményből válogatunk mi is és portálunkon időről időre találkozhattok majd a különböző válogatásokkal.

1894. A Földalatti építése

Fotó: ismeretlen

Az Andrássy úton az Oktogonnál minden ember fején van valamilyen fejfedő. Mint a szocializmus korában: senki nem dolgozik, de a Cucc megépül. Az a cseléd intézet felirat se kutya. :)

1894. A Földalatti építkezése a Vörösmarty utcánál

Ebédidő a földalatti vasút építése közben. A majd 100 emberből senki nem dolgozik!

Fotó: budapestmania.hu

Nincs az a kozmetikai, vagy divat cég napjainkban, amelyik nagyobb védelmet tudna ajánlani napszúrás ellen, mint az itteni öltözetet viselő emberek (kubikosok)! Mindenki fejfedőben, és maximum a csuklóik vannak szabadon. Figyelemre méltó még a hagyományos kubikos talicska és mellette az újabb fajta!

1895. A Gizella téren "A" Földalatti építését láthatjuk. Fotó: Ismeretlen

1896. Gizella tér

A Földalatti gyönyörű lejárói! Ezek olyannyira csodaszépek, hogy számomra felfoghatatlan, miért nem építették újjá őket valahol valamikor!? A gázlámpa a kandeláber tetején se kutya!

Oldalt látható a Szálloda a Magyar Királyhoz. Szemben pedig a Pesti Kereskedelmi Bank épülete, amelynek átépítéséből lett később a Gerbeaud ház.

1896, Nyolcszög tér

1877-től 1879-ig épült fel a tér négy eklektikus épülete Szkalnitzky Antal tervei szerint. A négy épület teljesen egyforma volt, nagyrészt még ilyen ma is. Csak észre kell venni!

Fotó: Facebook

Nyitott peronú, alsószedős villamosok iramlanak baloldalt előre a kockaköves Nagykörúton. Itt még megvan az eredeti, gyönyörű Földalatti lejárók egyike, amit egy másik képnél a világ legszebbjének tituláltam!

Valamint felfedezhetünk még konflist és egyszerű lovaskocsit is. De ennél a képnél is elcsodálkozom, hogy mindenkinek a fején van valamely fejfedő! Lehet, hogy ezek az emberek jobban tudták, hogy miként kell védekezni a Nap káros sugárzásai ellen?

1900-1968, Földalatti kocsi fabetéttel kívülről szegecselve: piros, 11-es típusú, négytengelyű motorkocsi. Csodaszép! Fotó: ismeretlen

1955. Engels tér

Az orrunk előtt a Földalatti. Hangsúlyozni szeretném: Földalatti, ami egy szép magyar szó. NEM kellett volna lecserélni metróra. Főleg, mivel ez volt a kontinens első földalatti villamos vasútja.

Hál' Istennek a lejárókon ma is ez díszeleg!

Fotó: Fortepan

A lejáró feliratán látjuk, hogy balra-előre haladhatunk a vonalon, ami, mint tudjuk 1973-ig tartott! Manapság a baloldali épület mögött van a Gödör, sőt, azóta már Akvárium nevű szórakozóhely, ahol nagyon sokáig a vidékre irányuló autóbuszok pályaudvara volt. A háttérben az Anker-palota.

1957. Népköztársaság útja

Az Andrássy és a Dózsa György út kereszteződésében a következőket vehetjük szemügyre: A Dózsa György út ekkor és még nagyon sokáig kockaköves, az 1-es Ikarus 60-as a megállójában, ami kb.: 4 méterre található a Földalatti (nem Metró!) lejárójától!

Mellette a kandeláber a régi időket idéző míves darab. Középen pedig mindenkinek a keze ügyében a korabeli fém szemétgyűjtő még csikktartó nélkül.

Fotó: Fortepan

Ám a legérdekesebb a Földalatti lejáró felirata: A Vörösmarty tér felé! 1973-ig a Földalatti volt az utolsó előtti, ami "fordítva" (balra előre) közlekedett!

1960-as évek, Vörösmarty tér

Baloldalt a Gerbeaud ház és az aljában a cukrászda. Előtte (ahol ma csak gyalogosok mutatkozhatnak), akkora a járműforgalom, hogy az szinte elképzelhetetlen. A Földalatti lejárója sokat változott az eredetihez képest (nem előnyére).

Négy sáv a Gerbeaud cukrászda előtt és mindez egyirányban! Nyitható tetőablakos 9-es járatszámú Ikarus 620-as autóbusz (aminek ekkoriban itt volt a végállomása) csatlakozik a Földalattihoz. (NEM metróhoz!)

Fotó: családi archívum

Ezen a képen is úgy tűnik, hogy a téren körforgalom van érvényben. Érdekes még a két elárusító bódé (pardon: pavilon)! Létezik még a fém szemétgyűjtő. A nagy kérdés pedig a fekete autó a kép közepén...

1960-as évek. Zugló. Állatkerti körút. A földalatti végállomása a Széchenyi fürdő mellett. Fotó: Tildy Tibor

1960-as évek, Belváros

A Vörösmarty tér és a Vigadó mögötti üres telek parkolóként működött. A Dorottya utcából három sávon özönlik a forgalom a Vörösmarty téren keresztül a Váci utca felé! Az itt látható autók megfejtése egy külön fejezetet igényel.

Fotó: egykor.hu

A járdaszigeten négy szemétgyűjtő is fellelhető. A közvilágítást adó eszköz ugyanitt, számomra rejtély. A téren ott a Gerbeaud ház az aljában ekkoriban a Vörösmarty cukrászdával. A cukrászda előtt a Földalatti lejáró, ami ugyebár már nem az "igazi"! És itt vannak a míves kandeláberek is.

1960-as évek. Hősök tere, a szobrok mögött.

A Millenniumi Földalatti Vasút a felszínen! A háttérben a háború emlékműve, és a béke emlékműve. A kép magaslatán a Gábriel arkangyal szobra.

Fotó: ismeretlen

Figyelem : A forgalom itt még balra hajts! És a két Földalatti kocsi az ékes bizonyíték: A jobb oldali kocsinak világít a "tompítottja", mivel éppen a sötétből jön ki! A a mellette lévőnek nem világítanak ugyanezen lámpái, lévén befelé megy és akkor hátul meg minek. 1973-ban fordult jobbosra. Ekkortól már csak egyetlen kivétel maradt

1960-as, 1970-es évek, Állatkerti körút

Itt pedig egy csodaszép Földalatti szerelvény. Mit ad Isten, éppen Wünsch Róbert hídja alatt. Kisebb csoda, hogy még napjainkban is látható.

Fotó: villamosok.hu

A Városligetben sétáló emberek többségének talán fogalma sincs arról, hogy ennek a hídnak micsoda történelme van. Ez talán érthető, ha figyelembe vesszük, hogy az emléktáblát sikerült jól eldugni.

De kicsivel többet is megtudhat róla a tisztelt látogató itt.

1970-es évek. Az Állatkerti körúton a Bagolyvár étterem

Előtte egy történelmi pillanat. Földalatti szerelvény MUKI-val az elején egy "újabb" és mögötte egy régi, "igazi" Földalatti kocsival. Fotó: ismeretlen

1970-es évek, Dózsa György út

A Millenniumi Földalatti Vasút remíz az igen-igen kockaköves Dózsa György út és az Állatkerti körút kereszteződésében. A földalatti kocsik pihenő helye volt itt sokáig. Ahová a sínek vezetnek.

Fotó: Tildy Tibor

Ma itt van a MÁV kórház "új" épülete. A háttérben a remíz kerítése nem is egy, fém szemétgyűjtővel.

Az autó (Lenkei Gábor kedves látogató segítségével) egy Renault R16. Köszi.

1972. Vörösmarty tér

A háttérben az ORI székház. Jobboldalt, némileg a fa takarásában a Gerbeaud ház. A járműforgalom itt is jelen van, nem is csekély mértékben. De a csúcs: a három + egy sáv (egy irányban!) a Vörösmarty téren!

Fotó: egykor.hu

A valaha díszes-míves Földalatti lejáró 1972-ben már csak ilyen egyszerű lejáró. Az autók haladási irányából úgy tűnik, mintha a téren körforgalom lenne.

Ha pedig ellátogattok az Ilyen is volt Budapest oldalra, a fotókat kinagyítva, minden apró részletet szemügyre vehettek.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Kegyetlen lincselés: elevenen elégettek egy gyilkossággal gyanúsított férfit Ecuadorban

A vélhetően brit áldozat korábban agyonlőhetett egy helyi lakost. A környéken élők a rendőrségről rabolták el, hogy megégessék.

KÉK HÍREK

Vád alatt a győri gyorshajtó, az M1-es autópályáig hiába kergették a rendőrök - Videón a hajsza

A 48 éves férfi egy szabálysértés után kezdett menekülni, hajmeresztő manőverekkel. A rendőrök végül nem tudták feltartóztatni az M1-esen.

KÉK HÍREK

Három gyerekükkel menekültek az égő házból, az áramszünet miatt nem nyílt ki a kapu

Hirtelen sötét lett este a lakásban, ezért a szülők kimentek, hogy megnézzék, mi a gond. Ekkor vették észre a füstszagot és hallották meg a tető felől a tűz ropogását.

Címlapról ajánljuk

MÚLT

„Hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót” – 30 éve történt az ország legsúlyosabb vonatbalesete, amiben 31-en haltak meg

1994. december 2-án 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat több kocsija is. 31-en haltak meg, az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Fartek Patrícia / Fotó: YouTube/Kommentár nélkül - szmo.hu
2024. december 02.

1994. december 2-án szörnyű tragédia rázta meg az országot. 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik 110 kilométer/órás sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak.

A balesetben összesen 31-en vesztették életüket, 27-en a helyszínen, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig megsérültek. Az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Később kiderült, a balesetet emberi mulasztás okozta. A vonat érkezése előtt negyed órával az első vágányon tolatást végeztek, csakhogy a váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. A tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót az első vágányra.

A gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel, azaz körülbelül 110 kilométer/órával érkezett az állomás felé, a kitérő állású váltót ebben az állásban viszont legfeljebb 40 kilométer/órás sebességgel közelíthette volna meg a szerelvény. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija leszakadt, majd kisiklott, és egy része az állomásépületbe rohant.

A mentést a baleset után közvetlenül az állomáson szolgálatot teljesítő vasúti dolgozók és az utasok kezdték meg. Aztán megérkeztek a mentők, tűzoltók, és katonák is. Még ők sem láttak még ehhez fogható katasztrófát, de az első újságírók sem tudták eleinte felfogni, mi történt.

Mészáros János a Szoljon.hu fotóriportere az elsők között ért oda, a szirénák hangját követte.

„Láttam, hogy egymáson vannak a vagonok. Akkor már hallottam zajokat, síró, jajveszékelő embereket a roncsok alól. Néhol mozogtak elemlámpák, a tűzoltók és a mentők ekkor már bemásztak a roncsok közé és próbálták megtalálni a túlélőket, sérült embereket”

– mondta a fotós korábban a XXI. Századnak.

Huszonhét ember a helyszínen meghalt, a holttesteket először a váróba fektették.

„Nem kívánom senkinek azt a látványt, érzést, amit az váróterem látványa nyújtott, ahová korábban a holttesteket fektették. Néhány kolléganőmmel hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót. Az egyik munkatársnőnk épp babát várt, mondtuk neki, ő ne jöjjön, máshol segítsen, ha tud. Borzasztó emlék”

– emlékezett vissza szörnyű tragédiára a Szoljon.hu-nak egy asszony, aki már akkor is a vasútnál dolgozott. Azt mondta, sokan bementek aznap éjjel dolgozni közülük, olyanok is, akik nem voltak szolgálatban.

Kárándi Béla nyugalmazott alezredest is a helyszínre rendelték. Az ő feladatuk a halottak azonosítása volt.

„Csendben dolgoztunk, senkinek nem volt kedve megszólalni. Szavakkal nem is lehet elmondani, milyen érzés volt látni, amikor az egyik fiatal mellé lefeküdt a földre az édesanyja. Átölelte a fiát, és perceken át zokogott. Az áldozatok között volt az ORFK egyik középvezetőjének az anyósa is. Amikor bejött az asszony férje, összetört egy széket. Rajta így jött ki a mérhetetlen düh és fájdalom, hogy elveszítette a feleségét”

– mesélte a tragikus éjszakáról a keleten.hu-nak.

A balesetben hatan életveszélyes, húszan súlyos, tizenketten könnyű sérüléseket szenvedtek. A sérülteket több kórházba szállították. Tizennégy embert elsősegélynyújtás után haza is engedtek, négy ember életét viszont már nem tudták megmenteni. Az áldozatok száma így később harmincegyre nőtt.

A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért Szűcs Ferenc váltókezelőt öt és fél év, Farkas István tolatásvezetőt két év, Illyés Ferenc kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság. Szűcs Ferenc három év letöltése után kegyelemmel szabadult.

A MÁV az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és azoknak, akik anyagi veszteséget szenvedtek kártérítést fizetett. Az esetenkénti összeg 20 ezertől 6 millió forintig terjedt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

A Bűnösök dögös, fülledt, bizsergető, véres, brutális, elképesztő – A Creed és a Fekete Párduc rendezőjének új zenés horrorja az év kiemelkedő mozis élménye

Képzeljük el az Alkonyattól pirkadatigot az 1930-as évek amerikai délvidékén fekete blueszenével és ír vámpírokkal! Vérbő 137 perc következik.

KÉK HÍREK

Nem keresik tovább a Dunában eltűnt erőnléti edzőt, a vele utazó egyik férfit azzal gyanúsítják, hogy ő vezette részegen a csónakot

A gyanúsított tagadja, hogy ő vezette volna a hajót, ami felborult. Hétfőn kiengedték az őrizetből, és szabadlábon védekezhet.

KÉK HÍREK

A kisfia is vele volt, mikor a részeg anya felborult az autójával, olyan ittas volt, hogy a szondát sem tudta megfújni

A nő elvesztette uralmát a kocsija felett, nekicsapódott egy parkoló autónak, majd egy kapunak és onnan egy másik autónak. A rendőrök mintavételre magukkal vitték, a kisfiút pedig a mentők kórházba szállították, hogy kivizsgálják.

MÚLT

Nem színezi túl a valóságot, de ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni – S.E.R.E.G-kritika

Mire képes egy igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon? Megnéztük, hogyan indul a S.E.R.E.G.

Varga Vencel. Kép: Youtube - szmo.hu
2024. november 12.

Nem vagyunk elkényeztetve manapság (igaz, sosem voltunk) jó magyar sorozatokkal, főleg az agyontámogatott propagandafilmek korában. Na de mire képes egy hazai viszonylatban igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon?

Milyen más sorozat lehetne ma Magyarországon 900 millióval megtámogatva, mint egy tisztes katonai sztori, ahol apa-fia konfliktusokról és komoly, felelősségteljes férfiasságról témázgatnak?

Erős fenntartásokkal ültem neki tehát az első résznek. Kicsit vártam is, hogy mennyire lesz ez egy már-már parodisztikus mű, amilyen akár az Elk*rtuk is volt, vagy a Most vagy soha!. Ezzel szemben nem ez történik, hanem valóban megpróbáltak valami egészen korszerű, történetmesélésben is egészen helytálló sorozatot létrehozni.

A sorozat egyből egy rendkívül komoly harcjelenettel indít, ahol a főszereplő, Győrbíró (Csórics Balázs) makacsul, hősiesen felülírja a neki is kiadott parancsokat, majd önálló akciózásba kezd. Nem vagyok teljesen tisztában a katonai missziók törvényeivel, de tudtommal ennek a való életben sokkal szigorúbb következményei vannak, mint az, amilyen gyorsan túlteszi magát a sorozat ezen a felütésen. A harcjelenet egyébként szörnyen izzadságszagú, ahol páremberes lövöldözések mellett egészen komolyan vehetetlen halálok és effektek tűnnek fel. Mintha a kurd statiszták egy alsópolcos videójátékot imitálva hullanának el, az egyik gránát robbanásától való belassított elugrás pedig már-már komikus. Eszembe jut hirtelen a Sharknadónak egy felturbózott verziója, de a történet gyorsan tovább is áll.

Már Győrbíró házában vagyunk, aki a képek alapján a katonaság mellett lottózhatott is, amilyen lehengerlően szép családi házba sikerült berakni a főszereplőket. Megismerkedünk Marcival (Séra Dániel), akit a sorozat egy egészen céltalan figuraként próbál ábrázolni.

Maga a sorozat tehát két szálon fut, egyrészt a fiatal srác, aki az életét rendbe hozni jelentkezik tartalékos katonának, illetve az apáról, aki egy újabb misszióra próbál csapatot verbuválni.

Ez azért sem rossz, mert az izzadságszagú hőstetteket és a nagy, nemes dolgokat szépen ellensúlyozza az esetlen fiatal felnőtt története. Az előbb említett Marci mellett barátja, Jocó (Kövesi Zsombor) is szépen hozza a saját történetét, sok beszélgetés igazán emberi. Simán meg tudjuk kedvelni a karaktereket, és az is szuper, hogy a fiatalok nyelve végre nem megy át egy Amerikai Pite hasonmásversenybe, nem adtak a szereplők szájába „öcsisajtokat” és egyéb korszerűtlen kifejezéseket.

Egyelőre egy rész alapján, gyaníthatóan a missziós csapat összerakása a fő szál, ami viszont sokkal gyengébb, esetlen és logikátlan dialógusokkal. A színészek Kamarás Iván kivételével nem adnak sokat a karakterekhez, ami nem is biztos, hogy az ő hibájuk:

Sokkal inkább maguk a szerepek tűnnek kidolgozatlannak.

Szándékosan igyekeztem elsősorban sorozatként nézni, és csak másodsorban figyelni a szoftpropagandára, amit helyenként azért szépen elhelyeznek. Marci nézegeti a sereg honlapját, anyuka is elmondja, hogy a sereg megoldás lehet az ösztöndíj kifizetésére is, de még a katona apuka is a legkomolyabb motoron vereti, a tökéletesen kinéző családi házból reggel elindulva, ami a katonalét egy szép víziója. De valóban másodsorban van a „mi lehet jobb, mint katonának lenni” felkiáltás, a történetre ezerszer nagyobb hangsúlyt fektetnek. Természetesen a morális kérdések szépen megjelennek olyan hatásvadász vágóképekben, mint amikor a merengő Győrbíró egy boltból kijövő anyát pásztáz gyermekével.

Szerintem az egyik legtisztelhetőbb rész, hogy nem színezi túl a sorozat a valóságot, a katonai laktanyában az irodák, ahol Győrbíró is tengeti mindennapjait, még mindig tele van a kommunizmusból itt ragadt bútorokkal, a kórház folyosója, ahol Marci sebét összevarrják, pontosan olyan hányadékként néz ki, mint a legtöbb kórházi folyosó egyébként itthon.

Rengeteget gondolkodtam azon is, hogy miért kell a címben a sereget S.E.R.E.G.-ként írni. Csak online tudtam meg, hogy Szolgálat-Erény-Rend-Erkölcs-Gondviselés lesz a megfejtés. Gondolom, a pöszékre való tekintettel a „Szereg” kicsit furán adta volna ki, más S-betűs szót meg nem lehet kitalálni a katonasággal kapcsolatban.

Összegezve, a S.E.R.E.G. nem egy pokolian jó sorozat, ugyanakkor azt gondolom, hogy ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni. A fiatalok szála üdítő, az átlagos tévénéző szerintem nagyon gyorsan meg tudja szeretni Marci karakterét, és már várja a következő adást, hogy vajon sikerül-e neki Galambost (Gál Réka Ágota) meghódítani. Gyanúsan arra is kíváncsiak leszünk, hogy Kamarás Iván hogyan és mennyire akar kiszúrni Csórics Balázs karakterével. Ezek miatt pedig néha még meg is lehet bocsátani azokat a rém kellemetlen propagandisztikus részeket is, amikbe az egészet becsomagolják. Láttunk ennél rosszabb sorozatot még Netflixen is, bár azt gondolom, hogy a S.E.R.E.G miatt nem fog a hétköznapi ember a tévé előtt toporzékolva várni hétköznap esténként.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Összegyűlt a 460 millió Ágoston életmentő kezelésére – Egy ország fogott össze a 10 hónapos kisfiúért

A gyermek egy ritka, agresszív leukémiával küzd, egyetlen esélye az amerikai kezelés. Több mint 31 ezer ember és 64 cég fogott össze, hogy időben elindulhasson a terápiára.

MÚLT

A magyar származású Albrecht Dürer az önmarketing mestere is volt, nemcsak a reneszánszé

Elképzelt orrszarvú, forradalmi sokszorosítási eljárás és botrányos önarckép: a németalföldi festészet zsenije Nürnbergből hódította meg Európát. Bejártuk a házat, ahol élt és dolgozott 20 évig.

Tóth Noémi - szmo.hu
2024. november 18.

Tele a történelemkönyv világhírű magyarokkal: a festő-grafikus-könyvkiadó géniusz Albrecht Dürerről is kevesen tudják, hogy aranyműves apja révén magyar vér csörgedezett az ereiben, bár ő már Németországban született 1471-ben. A festőinasnak szegődött fiúban csak úgy buzogott a tudásvágy és az újítási hajlam, és elképesztően pontosan tudta ábrázolni a természetet vagy az emberi vonásokat. Kortársai megítélése szerint ráadásul Dürer csupa meglepő dologra vetemedett. Például humánus témákat választott – gondoljunk csak ’A nagy nyúl’ című akvarellje és önarcképére –, amelyek akkoriban nem voltak divatosak.

1505-ben elkészítette egyik legismertebb grafikáját egy orrszarvúról, amelynek az a különlegessége, hogy Dürer soha nem látott élőben orrszarvút, és egy leírás alapján készítette el a művet. Ez a grafika rendkívül népszerű lett, és sokan csak ezen keresztül ismerték meg az állatot. Azonban nem minden alkotása lett az ismertségen felül sikeres is: az önarcképeit sok kritika érte, mondván, Dürer túlságosan is egoista – főleg az okozott botrányt, amelyen Krisztusként áldja gyakorlatilag önmagát. Önbizalomban és provokációban nem szűkölködött, az biztos…

Viszont szakmai érdemei elvitathatatlanok:

Dürer egyfajta „művész-influencerként” forradalmasította a művészeti alkotások terjesztését. Fametszeteivel és rézkarcaival felfedezte a sokszorosítás újfajta technikáját, amelynek segítségével képes volt műveit széles körben terjeszteni könyvszerű formában, ezzel növelve a bevételét és a hírnevét szerte Európában.

Munkásságának egyik fontos aspektusa volt a könyvnyomtatás iránti szenvedélye, amelyet nagybátyja, Anton Koberger, Nürnberg egyik vezető nyomdásza segítségével fejlesztett tökélyre. Dürer fametszet-illusztrációi, mint az ’Apokalipszis’, jelentős mértékben hozzájárultak a kor művészetéhez.

A Dürer-ház nem csak múzeum, hanem skanzen is

A művész Nürnbergben található otthona, a Dürer-ház ma múzeumként üzemel a bajor város turisztikai központjában, egy gyönyörű téren a vár aljánál. Dürer már eleve százéves házként vásárolta meg az ingatlant, ahol édesanyjával, illetve feleségével élt és alkotott – utódok nélkül – két évtizedig. A festő 1528-ban bekövetkezett halála után még a felesége lakott benne egy évtizedig, aztán több tulajdonosváltás után visszavásárolta a város, hogy közkinccsé tegye a házat. A Dürer-házon szerencsére a II. világháború sem hagyott akkora nyomot, mindössze a tetőt kellett megjavítani rajta, pedig a város nagy részét lebombázták annak idején. Úgyhogy ma is szinte egykori hangulatában tekinthető meg a jellegzetes stílusú, ötemeletes, és belül kissé puritán berendezésű épület.

A termeket róva az ember úgy érzi, időutazásba csöppent, miközben a korabeli technikákkal is megismerkedhet. A házat korhű bútorokkal rendezték be, és rekonstruálták Dürer műtermét is. Jó érzés úgy barangolni a házban, hogy azon ritka, fennmaradt reneszánsz-kori ház Európában, amely egy művész tulajdonát képezte. Még akkor is, ha sok alkotás a tárlaton csak másolat (élén a botrányos önarcképpel), hiszen az eredeti festményeket a világ nívós múzeumai birtokolják.

Albrecht Dürer élete és művészeti tevékenysége nagyban hozzájárult tehát a nyomtatási technikák és sokszorosított grafikák fejlődéséhez. Polihisztor-voltát az is mutatja, hogy nem csupán mint festő, könyvillusztrátor és grafikus, hanem mint író és irodalmár is tevékenykedett: önéletrajzokat és útinaplókat is írt, valamint elméleti könyveket festészetről, méretezésről és várépítésről, amelyek hosszú ideig szolgáltak alapul a művészeti oktatásban és gyakorlatban egyaránt. Dürer munkássága meghatározó része Európa kulturális örökségének, magyar gyökereiről pedig a városligeti Ajtósi Dürer sor emlékezik meg, amelyet halálának 400. évfordulóján neveztek el róla.

Kapcsolódó

„Pohárba töltetvén szüntelen szénsav buborékokat hány” – a szénsavas üdítőt és a fröccsöt is egy magyarnak köszönheted

Jedlik Ányos találta fel a szódavíz gyártásának módszerét a világon először – ahogyan a dinamóelvet és az elektromotort is. És azt tudtad, mikor jelent meg az első palackozott ásványvíz-márka Magyarországon?

Források: 1, 2, 3

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT

Felkavaró emlékek! Az űrből is jól látszott a szeptember 11-i terrortámadás füstje

Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba. Az űrhajós felvételt készített a füstfelhőről.

Fotó: NASA - szmo.hu
2024. szeptember 11.

A tragédia évfordulóján ismét előkerült az az űrből készített videót, amin jól látszik a World Trade Center ellen elkövetett terrortámadás füstje. A NASA felvételén a hatalmas füstfelhő az űrből is jól kivehető volt.

Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot 400 kilométerre a Földtől, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba.

Az űrhajós szemtanúja volt a második torony összeomlásának 2001. szeptember 11-én.

Culbertson korábban már az Astronauts: Houston We Have a Problem című dokumentumfilmben beszélt arról a felejthetetlen napról. Így emlékezett vissza:

"Azonnal megpróbáltam szerezni egy videókamerát és egy ablakot, amely a megfelelő irányba néz. Az idő teljesen tiszta volt aznap. Könnyen kivehető volt New York: egy nagy fekete füstoszlop jött ki a városból, és ahogy ráközelítettem a kamerával, láttam ezt a nagy szürke foltot, amely beborítja Manhattan déli részét."

Az űrhajós azt is leírta, hogy a füst úgy nézett ki, mint valami furcsa virág, amelynek a szára dél felé áramlik.

(via Ladbible)

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk