MÚLT

II. Lajos nem is fulladt a Csele-patakba?

Az 1526-os mohácsi vészhez köthető a mindössze húszéves királyunk titokzatos halála, amelyről a mai napig nem tudjuk biztosan, nem egy elfedett gyilkosság volt-e.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2017. február 01.

1526. augusztus 29-én a magyarok katasztrofális vereséget szenvedtek a törököktől. Szokás ezt a csatát a "mohácsi vésznek" is nevezni, és a történelemkönyvek közt van, amelyik azt írja: az itt elszenvedett bukás csaknem napjainkig meghatározza körülményeinket. A mohácsi vereség után kezdődött meg a törökök 160 éves uralma országunk felett, ám van a történetnek egy homályos része, ez pedig akkori uralkodónk, a húszéves II. Lajos király halála.

Mint ismeretes, a fiatal uralkodó holttestét a Csele-patakban találták meg, ám hogy pontosan hogy került oda - beleesett és megfulladt, vagy meggyilkolták és beledobták - , arról mind a mai napig megoszlanak a vélemények. A témát időről időre körüljárják a szakértők: még a király lovát és lovas felszerelését is vizsgálták annak reményében, hogy egyértelművé váljon, mi történt.

Azt, hogy a Csele-patakba belefulladhatott, az alapján is megerősítettnek vélik, hogy az ütközetet megelőző napokban kiadós esőzések voltak, aminek következtében a talaj erősen felázott, a Dunába torkolló kisebb patakok és vízmosások pedig megduzzadtak, megteltek vízzel.

Dorffmaister István: II. Lajos halála

Az alábbiakban sorra vesszük a király halála körüli feltételezéseket, a korabeliektől egészen a legfrissebb, 2015-ös szakmai kijelentésekig.

1. A királyt testőrei ölték meg

Magára hagyták a csatában.

II. Lajos kancellárja, Brodarics István a következőket írja Igaz történet a magyarok és Szulejmán török császár mohácsi ütközetéről című művében, amelyet a leghitelesebb forrásnak és általánosságban véve elfogadottnak nyilvánítottak a történészek:

…És ebben a percben a király nem látszott a mi sorunkban, vagy azért, mert előrement azokba a sorokba, amelyek, mint mondtuk, előtte voltak (mert annak előtte úgy határoztatott, hogy a király ne álljon ugyanazon a helyen), vagy mert elragadták a hadból azok, akikről mondtuk, hogy a háta mögött helyezkedtek el, hiszen mindkettő megtörténhetett. Akadnak, akik azt mondják, hogy saját oszlopának első soraiig előretörve egészen a legelsőkig nyomult, és ott hősiesen küzdött az ellenséggel, amit én sem megerősíteni, sem kereken cáfolni nem merészkedem. Azt az egyet biztosan tudom, hogy sorunkból és helyéről hiányzott akkor, amikor az ellenséges ágyúk dörögni kezdtek, és amikor a jobbszárnyon megkezdődött a futás. Másodjára észrevettük, hogy ugyanabból a sorból és csaknem ugyanazon percben, mint a király, hiányzott az esztergomi érsek és néhányan a király szomszédságából.…

Eszerint tehát amikor a királyt a kancellár szem elől tévesztette, az történhetett amiatt, mert előre nyomult, hogy az első sorokban küzdjön az ellenséggel - többen azt állítják, látták őt ezt tenni - , vagy amiatt, mert elragadták őt. Az előre nyomulás azért került a feltételezések közé, mert a tartalékban álló Lajos király a hadtörténészek szerint valóban kapott egy üzenetet elölről, hogy menjen az élre ő is az ellenséggel küzdeni. El is indult, addigra azonban a török tüzérség már odaért a magyarokhoz, így aztán, látva a veszett helyzetet, sokakkal együtt a király is sarkon fordult, hogy meneküljön.

Rontotta azonban az esélyeit, hogy a személyes védelmére kirendelt testőrző csapatot a csata elején ütközetbe vezényelték a király mellől. Mellette tehát mindössze 2-3 fő maradt. E momentum kapcsán tehát a király haláláért testőreit is sokan okolták, mondván: magára hagyták az uralkodót.

Azonban ez a vád a legkevésbé helytálló, mivel Lajos tisztában volt mindennel, és vigyázói az ő jóváhagyásával kerültek el mellőle.

2. Menekülés közben a Csele-patakba zuhant és megfulladt

Ez tehát a legtöbb törikönyvben szereplő végkifejlet, amelyet Horváth Mihály leírására alapoznak:

A király Atzél és Czettricz kamarások kíséretében futott el a csatából; de tőlük aztán elszakadt; és midőn a Cselye palakon átugrálni akart, lova a meredek partról hanyatt esett, s a szerencsétlen Lajos a mocsárba fuladt.

Azok feltételezései szerint, akik a menekülés gyorsaságára vagy arra próbálnak következtetni, hogy tudott-e nagyot ugratni a pataknál,

Lajos egy kb. 30 kilós vértben, a nem igazán galopp-pályára való alkatú fríz lova pedig ugyancsak páncélba burkolva, körülbelül 130–140 kilogrammot cipelve próbált menekülni.

Ami röviden összefoglalva: nagyon nehéz lehetett. Ez pedig esélyt ad arra, hogy a megáradt patakkal szemben alulmaradjon.

3. Szapolyai György gróf ölte meg

Szerémi György udvari káplán írása, a Levél Magyarország romlásáról, egy egészen más történetét mesél el. Mint írja:

amikor paptársaival a király holttestét nézte, három szúrást találtak, amiből megállapították, hogy cseh kardot döftek bele.

Ezután részletezi azt, amit egy magyar vitéztől hallani vélt. Eszerint a vereség után Lajos királyt a később királlyá választott Szapolyai János öccse, Szapolyai (más néven Szepesi) György főúr és gróf, Tomori Pál hadvezérrel együtt épen és egészségesen átvitte a Csele patakon. Amikor megérkeztek Báta mezőváros mellett egy faluba,

mondta Szepesi György: Király uram, nemde akarsz itt valami pihenőt tartani, leszállni a lóról, a vasból kivetkőzni, s hogy valami ennivalót készítsünk neked. Hogy a szegény király ezt hallotta, tetszett neki a tanács, hasonlóképpen a Cseribasa (Tomori Pál) is jóváhagyta. Mikor a király megtette, amit mondtak neki, Tomori Pál a király engedelmével elment szállására. Azután György a királlyal maradt.

S ekkor, hogy Szepesi/Szapolyai György egyedül maradt vele, állítólag ráförmedt, amiért elvesztette Magyarországot, és az ő jogaikat és az igazságos ítéletet Lőrincz herceg birtokára. Kihúzta cseh kardját és megszúrta több mint háromszor. A király pedig, mivel nem volt rajta védőöltözék, össze is esett.

Visszaérve a szállásról és meglátva, mi történt, Tomori Pál nekiesett Szapolyainak, és megölte. Szapolyainak pedig alhadnagya és csapata vonult a helyszínre, miután megtudták, hogy vezérük halott: ők pedig Tomorival végeztek. A vitéz beszámolója szerint ekkor nagyon sötét, péntekre virradó éjszaka volt.

És tüstént gyorsan Györgyöt és Pált egy sírba fektették a falusiak templomában. Lajos királyt ruhájából kivetkőztették, s így vitték a tóhoz. De nem bocsáták le a tóba, hanem a tó partján lenn ástak sírt szegénynek, s otthagyták.

Hasonlóképpen Wolfgangus Lazius bécsi humanista is a következőnek megválasztott királyt, Szapolyai Jánost okolta a király haláláért kéziratos történeti munkájában, állítva, hogy az ő elrendelésére történt az, és szerinte is az ő öccse, Szapolyai György fojtotta bele Lajost a mocsárba. Ugyanakkor megjegyezte: „ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem áll módunkban.”

4. A legfrissebb felfedezés: nem Lajos holttestét hozták el a helyszínről

A történet szerint II. Lajos holttestét Szapolyai János kerestette meg a Cselénél, és Székesfehérvárra vitette. 1526. november 10-én temették el a székesfehérvári bazilikában.

2015 tavaszán azonban nyilvánossá váltak olyan orvosszakértői vélemények, amelyek szerint a pataktól nem II. Lajos holttestét hozták el.

Dr. Nemes István arc-, állcsont- és szájsebész szakorvos, valamint dr. Tolvaj Balázs patológus, igazságügyi orvosszakértő a II. Lajos magyar király (1506-1526) holttestének megtalálása - Az 1926-ban írt igazságügyi orvosszakértői vélemény elemzése és újraértelmezésecímű tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy

a történettudományban és az iskolai tankönyvekben bevettnek számító verzió – II. Lajos fulladásos halála, megtalálásának és eltemetésének körülményei – a korabeli leírások és a négyszáz évvel később készült igazságügyi orvosszakértői vélemény összevetésével nem állja meg a helyét.

Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy II. Lajos úgy távozott el az élők sorából, ahogy Brodarics krónikája leírja, az azonban

szinte bizonyos, hogy Czettrich kamarás és Sárffy Ferenc győri várkapitány nem II. Lajos testét ásta ki a csatát követő hetedik héten, valamikor október 13. és 18. között, egy mocsár melletti friss sírdomb alól.

Ezt például azzal támasztják alá, hogy Czettrich beszámolója szerint a király teste valamiféle isteni csoda folytán még egyáltalán nem indult bomlásnak, szemben a többi testtel - mégis arról magyaráz utána, hogy a lábán lévő különös ismertetőjegyből és fogaiból állapították meg, hogy ő valóban II. Lajos. Ez utóbbiakból pedig az a következtetés adódik, hogy a megtalált férfi legfeljebb néhány nappal korábban veszthette életét, és nem II. Lajosról van szó – fejtik ki tanulmányukban az orvosszakértők. Kivéve, ha ismeretlen tettesek a csata után még több hétig életben lévő királyt októberben meggyilkolták, majd visszaszállították halálának feltételezett helyszínére. Ami akár lehetséges is.

Forrás:

wikipedia.org, lovasok.hu, Magyar Könyvszemle, nemzetikonyvtar.blog.hu, napitortenelmiforras.blog.hu, dunaszekcso.hu, index.hu, ma.hu

Ha érdekesnek találtad a cikket, oszd meg!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Kegyetlen lincselés: elevenen elégettek egy gyilkossággal gyanúsított férfit Ecuadorban

A vélhetően brit áldozat korábban agyonlőhetett egy helyi lakost. A környéken élők a rendőrségről rabolták el, hogy megégessék.

KÉK HÍREK

Vád alatt a győri gyorshajtó, az M1-es autópályáig hiába kergették a rendőrök - Videón a hajsza

A 48 éves férfi egy szabálysértés után kezdett menekülni, hajmeresztő manőverekkel. A rendőrök végül nem tudták feltartóztatni az M1-esen.

KÉK HÍREK

Három gyerekükkel menekültek az égő házból, az áramszünet miatt nem nyílt ki a kapu

Hirtelen sötét lett este a lakásban, ezért a szülők kimentek, hogy megnézzék, mi a gond. Ekkor vették észre a füstszagot és hallották meg a tető felől a tűz ropogását.

Címlapról ajánljuk

MÚLT

„Hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót” – 30 éve történt az ország legsúlyosabb vonatbalesete, amiben 31-en haltak meg

1994. december 2-án 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat több kocsija is. 31-en haltak meg, az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Fartek Patrícia / Fotó: YouTube/Kommentár nélkül - szmo.hu
2024. december 02.

1994. december 2-án szörnyű tragédia rázta meg az országot. 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik 110 kilométer/órás sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak.

A balesetben összesen 31-en vesztették életüket, 27-en a helyszínen, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig megsérültek. Az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Később kiderült, a balesetet emberi mulasztás okozta. A vonat érkezése előtt negyed órával az első vágányon tolatást végeztek, csakhogy a váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. A tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót az első vágányra.

A gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel, azaz körülbelül 110 kilométer/órával érkezett az állomás felé, a kitérő állású váltót ebben az állásban viszont legfeljebb 40 kilométer/órás sebességgel közelíthette volna meg a szerelvény. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija leszakadt, majd kisiklott, és egy része az állomásépületbe rohant.

A mentést a baleset után közvetlenül az állomáson szolgálatot teljesítő vasúti dolgozók és az utasok kezdték meg. Aztán megérkeztek a mentők, tűzoltók, és katonák is. Még ők sem láttak még ehhez fogható katasztrófát, de az első újságírók sem tudták eleinte felfogni, mi történt.

Mészáros János a Szoljon.hu fotóriportere az elsők között ért oda, a szirénák hangját követte.

„Láttam, hogy egymáson vannak a vagonok. Akkor már hallottam zajokat, síró, jajveszékelő embereket a roncsok alól. Néhol mozogtak elemlámpák, a tűzoltók és a mentők ekkor már bemásztak a roncsok közé és próbálták megtalálni a túlélőket, sérült embereket”

– mondta a fotós korábban a XXI. Századnak.

Huszonhét ember a helyszínen meghalt, a holttesteket először a váróba fektették.

„Nem kívánom senkinek azt a látványt, érzést, amit az váróterem látványa nyújtott, ahová korábban a holttesteket fektették. Néhány kolléganőmmel hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót. Az egyik munkatársnőnk épp babát várt, mondtuk neki, ő ne jöjjön, máshol segítsen, ha tud. Borzasztó emlék”

– emlékezett vissza szörnyű tragédiára a Szoljon.hu-nak egy asszony, aki már akkor is a vasútnál dolgozott. Azt mondta, sokan bementek aznap éjjel dolgozni közülük, olyanok is, akik nem voltak szolgálatban.

Kárándi Béla nyugalmazott alezredest is a helyszínre rendelték. Az ő feladatuk a halottak azonosítása volt.

„Csendben dolgoztunk, senkinek nem volt kedve megszólalni. Szavakkal nem is lehet elmondani, milyen érzés volt látni, amikor az egyik fiatal mellé lefeküdt a földre az édesanyja. Átölelte a fiát, és perceken át zokogott. Az áldozatok között volt az ORFK egyik középvezetőjének az anyósa is. Amikor bejött az asszony férje, összetört egy széket. Rajta így jött ki a mérhetetlen düh és fájdalom, hogy elveszítette a feleségét”

– mesélte a tragikus éjszakáról a keleten.hu-nak.

A balesetben hatan életveszélyes, húszan súlyos, tizenketten könnyű sérüléseket szenvedtek. A sérülteket több kórházba szállították. Tizennégy embert elsősegélynyújtás után haza is engedtek, négy ember életét viszont már nem tudták megmenteni. Az áldozatok száma így később harmincegyre nőtt.

A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért Szűcs Ferenc váltókezelőt öt és fél év, Farkas István tolatásvezetőt két év, Illyés Ferenc kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság. Szűcs Ferenc három év letöltése után kegyelemmel szabadult.

A MÁV az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és azoknak, akik anyagi veszteséget szenvedtek kártérítést fizetett. Az esetenkénti összeg 20 ezertől 6 millió forintig terjedt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

A Bűnösök dögös, fülledt, bizsergető, véres, brutális, elképesztő – A Creed és a Fekete Párduc rendezőjének új zenés horrorja az év kiemelkedő mozis élménye

Képzeljük el az Alkonyattól pirkadatigot az 1930-as évek amerikai délvidékén fekete blueszenével és ír vámpírokkal! Vérbő 137 perc következik.

KÉK HÍREK

Nem keresik tovább a Dunában eltűnt erőnléti edzőt, a vele utazó egyik férfit azzal gyanúsítják, hogy ő vezette részegen a csónakot

A gyanúsított tagadja, hogy ő vezette volna a hajót, ami felborult. Hétfőn kiengedték az őrizetből, és szabadlábon védekezhet.

KÉK HÍREK

A kisfia is vele volt, mikor a részeg anya felborult az autójával, olyan ittas volt, hogy a szondát sem tudta megfújni

A nő elvesztette uralmát a kocsija felett, nekicsapódott egy parkoló autónak, majd egy kapunak és onnan egy másik autónak. A rendőrök mintavételre magukkal vitték, a kisfiút pedig a mentők kórházba szállították, hogy kivizsgálják.

MÚLT

Nem színezi túl a valóságot, de ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni – S.E.R.E.G-kritika

Mire képes egy igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon? Megnéztük, hogyan indul a S.E.R.E.G.

Varga Vencel. Kép: Youtube - szmo.hu
2024. november 12.

Nem vagyunk elkényeztetve manapság (igaz, sosem voltunk) jó magyar sorozatokkal, főleg az agyontámogatott propagandafilmek korában. Na de mire képes egy hazai viszonylatban igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon?

Milyen más sorozat lehetne ma Magyarországon 900 millióval megtámogatva, mint egy tisztes katonai sztori, ahol apa-fia konfliktusokról és komoly, felelősségteljes férfiasságról témázgatnak?

Erős fenntartásokkal ültem neki tehát az első résznek. Kicsit vártam is, hogy mennyire lesz ez egy már-már parodisztikus mű, amilyen akár az Elk*rtuk is volt, vagy a Most vagy soha!. Ezzel szemben nem ez történik, hanem valóban megpróbáltak valami egészen korszerű, történetmesélésben is egészen helytálló sorozatot létrehozni.

A sorozat egyből egy rendkívül komoly harcjelenettel indít, ahol a főszereplő, Győrbíró (Csórics Balázs) makacsul, hősiesen felülírja a neki is kiadott parancsokat, majd önálló akciózásba kezd. Nem vagyok teljesen tisztában a katonai missziók törvényeivel, de tudtommal ennek a való életben sokkal szigorúbb következményei vannak, mint az, amilyen gyorsan túlteszi magát a sorozat ezen a felütésen. A harcjelenet egyébként szörnyen izzadságszagú, ahol páremberes lövöldözések mellett egészen komolyan vehetetlen halálok és effektek tűnnek fel. Mintha a kurd statiszták egy alsópolcos videójátékot imitálva hullanának el, az egyik gránát robbanásától való belassított elugrás pedig már-már komikus. Eszembe jut hirtelen a Sharknadónak egy felturbózott verziója, de a történet gyorsan tovább is áll.

Már Győrbíró házában vagyunk, aki a képek alapján a katonaság mellett lottózhatott is, amilyen lehengerlően szép családi házba sikerült berakni a főszereplőket. Megismerkedünk Marcival (Séra Dániel), akit a sorozat egy egészen céltalan figuraként próbál ábrázolni.

Maga a sorozat tehát két szálon fut, egyrészt a fiatal srác, aki az életét rendbe hozni jelentkezik tartalékos katonának, illetve az apáról, aki egy újabb misszióra próbál csapatot verbuválni.

Ez azért sem rossz, mert az izzadságszagú hőstetteket és a nagy, nemes dolgokat szépen ellensúlyozza az esetlen fiatal felnőtt története. Az előbb említett Marci mellett barátja, Jocó (Kövesi Zsombor) is szépen hozza a saját történetét, sok beszélgetés igazán emberi. Simán meg tudjuk kedvelni a karaktereket, és az is szuper, hogy a fiatalok nyelve végre nem megy át egy Amerikai Pite hasonmásversenybe, nem adtak a szereplők szájába „öcsisajtokat” és egyéb korszerűtlen kifejezéseket.

Egyelőre egy rész alapján, gyaníthatóan a missziós csapat összerakása a fő szál, ami viszont sokkal gyengébb, esetlen és logikátlan dialógusokkal. A színészek Kamarás Iván kivételével nem adnak sokat a karakterekhez, ami nem is biztos, hogy az ő hibájuk:

Sokkal inkább maguk a szerepek tűnnek kidolgozatlannak.

Szándékosan igyekeztem elsősorban sorozatként nézni, és csak másodsorban figyelni a szoftpropagandára, amit helyenként azért szépen elhelyeznek. Marci nézegeti a sereg honlapját, anyuka is elmondja, hogy a sereg megoldás lehet az ösztöndíj kifizetésére is, de még a katona apuka is a legkomolyabb motoron vereti, a tökéletesen kinéző családi házból reggel elindulva, ami a katonalét egy szép víziója. De valóban másodsorban van a „mi lehet jobb, mint katonának lenni” felkiáltás, a történetre ezerszer nagyobb hangsúlyt fektetnek. Természetesen a morális kérdések szépen megjelennek olyan hatásvadász vágóképekben, mint amikor a merengő Győrbíró egy boltból kijövő anyát pásztáz gyermekével.

Szerintem az egyik legtisztelhetőbb rész, hogy nem színezi túl a sorozat a valóságot, a katonai laktanyában az irodák, ahol Győrbíró is tengeti mindennapjait, még mindig tele van a kommunizmusból itt ragadt bútorokkal, a kórház folyosója, ahol Marci sebét összevarrják, pontosan olyan hányadékként néz ki, mint a legtöbb kórházi folyosó egyébként itthon.

Rengeteget gondolkodtam azon is, hogy miért kell a címben a sereget S.E.R.E.G.-ként írni. Csak online tudtam meg, hogy Szolgálat-Erény-Rend-Erkölcs-Gondviselés lesz a megfejtés. Gondolom, a pöszékre való tekintettel a „Szereg” kicsit furán adta volna ki, más S-betűs szót meg nem lehet kitalálni a katonasággal kapcsolatban.

Összegezve, a S.E.R.E.G. nem egy pokolian jó sorozat, ugyanakkor azt gondolom, hogy ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni. A fiatalok szála üdítő, az átlagos tévénéző szerintem nagyon gyorsan meg tudja szeretni Marci karakterét, és már várja a következő adást, hogy vajon sikerül-e neki Galambost (Gál Réka Ágota) meghódítani. Gyanúsan arra is kíváncsiak leszünk, hogy Kamarás Iván hogyan és mennyire akar kiszúrni Csórics Balázs karakterével. Ezek miatt pedig néha még meg is lehet bocsátani azokat a rém kellemetlen propagandisztikus részeket is, amikbe az egészet becsomagolják. Láttunk ennél rosszabb sorozatot még Netflixen is, bár azt gondolom, hogy a S.E.R.E.G miatt nem fog a hétköznapi ember a tévé előtt toporzékolva várni hétköznap esténként.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Összegyűlt a 460 millió Ágoston életmentő kezelésére – Egy ország fogott össze a 10 hónapos kisfiúért

A gyermek egy ritka, agresszív leukémiával küzd, egyetlen esélye az amerikai kezelés. Több mint 31 ezer ember és 64 cég fogott össze, hogy időben elindulhasson a terápiára.

MÚLT

A magyar származású Albrecht Dürer az önmarketing mestere is volt, nemcsak a reneszánszé

Elképzelt orrszarvú, forradalmi sokszorosítási eljárás és botrányos önarckép: a németalföldi festészet zsenije Nürnbergből hódította meg Európát. Bejártuk a házat, ahol élt és dolgozott 20 évig.

Tóth Noémi - szmo.hu
2024. november 18.

Tele a történelemkönyv világhírű magyarokkal: a festő-grafikus-könyvkiadó géniusz Albrecht Dürerről is kevesen tudják, hogy aranyműves apja révén magyar vér csörgedezett az ereiben, bár ő már Németországban született 1471-ben. A festőinasnak szegődött fiúban csak úgy buzogott a tudásvágy és az újítási hajlam, és elképesztően pontosan tudta ábrázolni a természetet vagy az emberi vonásokat. Kortársai megítélése szerint ráadásul Dürer csupa meglepő dologra vetemedett. Például humánus témákat választott – gondoljunk csak ’A nagy nyúl’ című akvarellje és önarcképére –, amelyek akkoriban nem voltak divatosak.

1505-ben elkészítette egyik legismertebb grafikáját egy orrszarvúról, amelynek az a különlegessége, hogy Dürer soha nem látott élőben orrszarvút, és egy leírás alapján készítette el a művet. Ez a grafika rendkívül népszerű lett, és sokan csak ezen keresztül ismerték meg az állatot. Azonban nem minden alkotása lett az ismertségen felül sikeres is: az önarcképeit sok kritika érte, mondván, Dürer túlságosan is egoista – főleg az okozott botrányt, amelyen Krisztusként áldja gyakorlatilag önmagát. Önbizalomban és provokációban nem szűkölködött, az biztos…

Viszont szakmai érdemei elvitathatatlanok:

Dürer egyfajta „művész-influencerként” forradalmasította a művészeti alkotások terjesztését. Fametszeteivel és rézkarcaival felfedezte a sokszorosítás újfajta technikáját, amelynek segítségével képes volt műveit széles körben terjeszteni könyvszerű formában, ezzel növelve a bevételét és a hírnevét szerte Európában.

Munkásságának egyik fontos aspektusa volt a könyvnyomtatás iránti szenvedélye, amelyet nagybátyja, Anton Koberger, Nürnberg egyik vezető nyomdásza segítségével fejlesztett tökélyre. Dürer fametszet-illusztrációi, mint az ’Apokalipszis’, jelentős mértékben hozzájárultak a kor művészetéhez.

A Dürer-ház nem csak múzeum, hanem skanzen is

A művész Nürnbergben található otthona, a Dürer-ház ma múzeumként üzemel a bajor város turisztikai központjában, egy gyönyörű téren a vár aljánál. Dürer már eleve százéves házként vásárolta meg az ingatlant, ahol édesanyjával, illetve feleségével élt és alkotott – utódok nélkül – két évtizedig. A festő 1528-ban bekövetkezett halála után még a felesége lakott benne egy évtizedig, aztán több tulajdonosváltás után visszavásárolta a város, hogy közkinccsé tegye a házat. A Dürer-házon szerencsére a II. világháború sem hagyott akkora nyomot, mindössze a tetőt kellett megjavítani rajta, pedig a város nagy részét lebombázták annak idején. Úgyhogy ma is szinte egykori hangulatában tekinthető meg a jellegzetes stílusú, ötemeletes, és belül kissé puritán berendezésű épület.

A termeket róva az ember úgy érzi, időutazásba csöppent, miközben a korabeli technikákkal is megismerkedhet. A házat korhű bútorokkal rendezték be, és rekonstruálták Dürer műtermét is. Jó érzés úgy barangolni a házban, hogy azon ritka, fennmaradt reneszánsz-kori ház Európában, amely egy művész tulajdonát képezte. Még akkor is, ha sok alkotás a tárlaton csak másolat (élén a botrányos önarcképpel), hiszen az eredeti festményeket a világ nívós múzeumai birtokolják.

Albrecht Dürer élete és művészeti tevékenysége nagyban hozzájárult tehát a nyomtatási technikák és sokszorosított grafikák fejlődéséhez. Polihisztor-voltát az is mutatja, hogy nem csupán mint festő, könyvillusztrátor és grafikus, hanem mint író és irodalmár is tevékenykedett: önéletrajzokat és útinaplókat is írt, valamint elméleti könyveket festészetről, méretezésről és várépítésről, amelyek hosszú ideig szolgáltak alapul a művészeti oktatásban és gyakorlatban egyaránt. Dürer munkássága meghatározó része Európa kulturális örökségének, magyar gyökereiről pedig a városligeti Ajtósi Dürer sor emlékezik meg, amelyet halálának 400. évfordulóján neveztek el róla.

Kapcsolódó

„Pohárba töltetvén szüntelen szénsav buborékokat hány” – a szénsavas üdítőt és a fröccsöt is egy magyarnak köszönheted

Jedlik Ányos találta fel a szódavíz gyártásának módszerét a világon először – ahogyan a dinamóelvet és az elektromotort is. És azt tudtad, mikor jelent meg az első palackozott ásványvíz-márka Magyarországon?

Források: 1, 2, 3

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT

Felkavaró emlékek! Az űrből is jól látszott a szeptember 11-i terrortámadás füstje

Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba. Az űrhajós felvételt készített a füstfelhőről.

Fotó: NASA - szmo.hu
2024. szeptember 11.

A tragédia évfordulóján ismét előkerült az az űrből készített videót, amin jól látszik a World Trade Center ellen elkövetett terrortámadás füstje. A NASA felvételén a hatalmas füstfelhő az űrből is jól kivehető volt.

Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot 400 kilométerre a Földtől, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba.

Az űrhajós szemtanúja volt a második torony összeomlásának 2001. szeptember 11-én.

Culbertson korábban már az Astronauts: Houston We Have a Problem című dokumentumfilmben beszélt arról a felejthetetlen napról. Így emlékezett vissza:

"Azonnal megpróbáltam szerezni egy videókamerát és egy ablakot, amely a megfelelő irányba néz. Az idő teljesen tiszta volt aznap. Könnyen kivehető volt New York: egy nagy fekete füstoszlop jött ki a városból, és ahogy ráközelítettem a kamerával, láttam ezt a nagy szürke foltot, amely beborítja Manhattan déli részét."

Az űrhajós azt is leírta, hogy a füst úgy nézett ki, mint valami furcsa virág, amelynek a szára dél felé áramlik.

(via Ladbible)

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk