MÚLT
A Rovatból

Hajdani, ma is működő patinás szállodák Budapesten

Gazdag irodalmi, gasztronómiai vagy képzőművészeti múlttal bírnak. Kész csoda, hogy még ma is üzemelnek.


Az egykori legendás, és még ma is üzemelő irodalmi kávéházakat bemutató cikkünket sokan olvastátok. Most néhány olyan budapesti szálloda történetét elevenítjük fel, amelyek a nagy túlélők közé tartoznak. Évszázadok óta vagy éppen 100 éve állnak, Budapest ostroma, illetve az 1956-os események után mindet újjáépítették, és mindegyikük szállodaként működik a mai napig.

1. Astoria Szálló - Danubius Hotel Astoria

Izgalmas környéken épült, mivel a mai közlekedési csomópont helyén állt egykor a város keleti bejárata, a Hatvani kapu. Egy XV. századi kaputoronyból és egy XVI. századi rondellából állt. A törökök kiűzése után már nem volt rá szükség, a rondellát a XVIII. században bontották el, a kaputornyot 1808-ban. A torony lebontása után felszabadult telekre több ház is épült; a sarkon a Bekella-ház állt, amelyben 1824-ben Müller József vendégfogadót nyitott. A Zrínyi 1870-ig működött, aztán a ház egy patikuscsaládhoz került, végül néhány vállalkozó megvette és lebontatta a szomszédos épülettel együtt.

1912 és 1914 között itt épült fel az Astoria Szálló. Tervezői ügyeltek arra, hogy igényes, finom, leginkább a francia empire-re emlékeztető épületet alkossanak. A Britannia Szállóhoz hasonlóan korszerű és kényelmes volt: központi porszívó és központi fűtés működött az épületben, Applewhite és Chippendale bútorokkal rendezték be az éttermet.

1928-ban az akkori tulajdonosok átalakíttatták, ekkor kapott helyet a Magyar utca felőli részen a kávéház. Híres vendégei között volt például Krúdy Gyula, aki azért szerette a szállodát, mert délig senki sem háborgatta. Az alábbi fotók 1919-ben, 1931-ben és 1969-ben készültek (forrás: Fortepan.hu)

astoria1919

astoria1931

astoria1969

A II. világháborúban Budapest ostroma alatt jelentős károkat szenvedett el az épület. Másodszorra 1956-ban érte jelentős kár a szállót, mivel a környék a leghevesebb harcok egyik színhelye volt. Az 1980-as években hatalmas átalakítási munkák zajlottak az Astoriában, 1988-ban nyitott újra. A rendszerváltás után a Danubius Hotels Group vette át, a 2000-es évek elején jelentős felújítást végeztek az épületen. Kultúrtörténeti szempontból azért is jelentős hely, mert az Astoria Szálló halljából jelentkezett évtizedeken át a Magyar Rádió egyik legnépszerűbb műsora, a Ki nyer ma?, Czigány György vezetésével.

Az Astoria ma:

2. Britannia Szálló - Béke Szálló - Radisson Blu Béke Hotel

Kalandos sorsú, legendás budapesti szállodáink egyike. Épülete (1896) eredetileg bérház volt, ám 1912-ben szállodává alakíttatta és Britannia Szálló néven 1913. május 10-én nyitotta meg Fábri Henrik kávékereskedő. 102 éve üzemel kisebb megszakításokkal szállodaként.

Eleve luxuskategóriájúnak szánták, kora legmodernebb megoldásait alkalmazták: központi gőz- és vízfűtés volt, a szobákba hideg és meleg folyóvizet vezettek be. Rendelkezett központi porszívóval (akár az Astoria), önálló mosodával, de a legnagyobb szenzáció a szobahívó fényjelzés volt. Az első világháború azonban gazdaságilag megtépázta a vállalkozót, kénytelen volt eladni az épületet. Az új tulajdonos az 1920-as évek közepén a debreceni Arany Bika üzletvezetőjét, Németh Aladárt bízta meg a Britannia Szálló vezetésével.

britannia3

Így nézett ki egykor a Britannia

britannia4

Egy 1937-es díszvacsora a Britannia szállóban

Németh Aladárnak köszönhető egy sor újítás, átalakítás, és az, hogy a magyar irodalom és képzőművészet egyik fellegvárává tette a Britanniát. Kosztolányi, Karinthy, Babits, Móricz, Tersánszky Józsi Jenő, Csinszka, a Kassák-házaspár, Nagy Endre, Gellért Oszkár, Kodolányi János, Rózsahegyi Kálmány és megannyi híresség megfordult a falai között, és itt működött 1931-ben a Nyugat Barátok Köre.

A Britannia Szálló különlegességei

Németh Aladár tematikus termeket, például sörözőt, borozót és a földszinten kávéházat nyitott - mai utódja a szintén a földszinten működő Zsolnay-Kávéház. A szomszédban lakó Móra Ferenc annyi időt töltött a Britanniában, hogy külön szobát kapott, a falat pedig a műveihez szánt illusztrációk borították. Az összes tematikus terem és szoba belső dekorációját (az üvegablakoktól a freskókig) Haranghy Jenőr készítette, akit Németh még Debrecenből ismert.

Az egyik híres helyiség a Shakespeare-terem volt, ahol tizennégy Shakespeare mű egy-egy fatáblára festett jelenetét láthatták a vendégek. A velencei kalmár egyik alakjához Haranghy Jenő felesége állt modellt. Ez a festmény ma a Radisson Blu Béke Hotel első emeleti konferenciatermét díszíti.

A harmincas években nyílt a több mint ötszáz főre tervezett Kupolaterem, Budapest egyik legszebb és legmodernebb mulatóhelye. Ez azért számított kitűnő lépésnek, mert a közeli Royal (a mai Corinthia) bálterme akkoriban már rég moziként működött, és a környéken szükség volt nagy táncteremre. A Kupolateremben márvány kandallók voltak, márványoszlopok, a mennyezetet óriási és gyönyörű üvegkupola fedte - természetesen ez is Haranghy munkája. A kupolát gombnyomásra szét lehetett nyitni. A terem padlójának középső része is üvegből készült, és ha valaki lenézett, Budapest első mélygarázsát láthatta.

britannia1

Az egykori Kupolaterem, amelyet a háború után sajnos úgy alakítottak át, hogy instabillá vált, ezért le kellett bontani

haranghy1

Haranghy Jenő egyik Shakespeare-festménye

britannia2

A megmarad üvegkupola a Radisson Blu Béke Hotel első emeletén - bal oldalon egy Haranghy-üvegtábla látható, a háttérben az ablakokat is Haranghy munkái díszítik

notasterem

Ilyen volt a Nótás terem Haranghy Jenő illusztrációival

A második világháború alatt az épületben sebesült katonákat láttak el, a sörözőt ideiglenesen műtővé alakították át. Az államosításkor egyik napról a másikra az utcára tették Németh Aladárt és családját - az épületben volt az otthonuk. 1949-ben a nagykörúti ingatlan már Béke Szállóként üzemelt tovább, majd 2009-ben vette fel ma is használatos nevét.

Béke Szállóként az Orfeumáról volt híres. Számos színész, zenész, táncos kezdte itt a pályáját, mivel a műsoros esteken szívesen szerződtettek a már gyakorlott, idősebb előadók mellett például frissen végzett színészeket. Bitskey Tibor, Bodrogi Gyula, Klapka György és Szulák Andrea is fellépett pályakezdőként az Orfeumban, de olyan már befutott előadókat is láthatott a közönség, mint Honthy Hanna vagy a Benkó Dixieland Band tagjai.

A szálloda ma:

3. Fortuna fogadó - Szent György fogadó

A Fortuna u. 4. szám alatt álló épület helyén a középkorban három másik ház állt. Többször is gazdát cseréltek, míg 1784-ben Buda városának tulajdonába kerültek. Ebben az időben nyílt a fogadó, kávéház és vendéglő, amely a Fortuna nevet kapta. (Később ez lett az utca neve is.)

A fogadó a budai társasági élet egyik igazi központja lett, sokan kockázni, billiárdozni és kártyázni jártak ide. A szabadságharc idején itt szállt meg Hentzi (Heinrich Hentzi von Arthurm császári és királyi vezérőrnagy), aki folyamatosan lövette a polgári célpontokat, hogy megfélemlítse Pest lakóit, a szabadságharcosok pedig ágyúval lőttek a fogadóra. Hentzi végül a Görgey által vezetett ostrom alatt esett el.

fortuna1953

A Fortuna utca és a fogadó épülete (jobbra) 1953-ban - még láthatók a házakon a háborús belövések nyomai

fortuna1963

1963-ban ilyen volt a Fortuna utca

A 19. század második felében a fogadó hanyatlásnak indult, mivel jelentősen visszaesett a vendégforgalom. Egy időben még börtönként is funkcionált. A 2. világháborúban megsérült az épület, 1959-ben állították helyre. 1966-tól a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum használta az ingatlant 2004-ig. Az épület jelenlegi tulajdonosai műemléki jellegének megőrzésével állíttatták helyre, a szálloda berendezésekor pedig korhű vagy legalábbis történelmi hangulatú belsőre törekedtek.

A belső, zöld udvaron egy, a szabadságharc idejéről származó ágyú látható, és megőriztek egy régi gesztenyefát, illetve két, legalább kétszáz éves védett szőlőtőkét is.

szent_gyorgy06_2

A fogadó épülete 2014-ben

szent_gyorgy01_1

A bejárat

szent_gyorgy05_2

A Szent György udvara egy 1848-49-es ágyúval és a 200 éves szőlőtőkékkel

Ezt a 3 szállodát sajnos már nem láthatjuk Budapesten

Az Erzsébet Királyné Szálloda 1872-ben nyílt a mi Károlyi Mihály utcában. A pincében 1927-től működött a János Vitéz Söröző 12, a művet illusztráló faliképpel. Állítólag később annyira leromlott az állapota hogy nem érte meg felújítani, így a hetvenes években bezárták, 1983 és 85 között pedig új szálloda épült a helyére, a mai Hotel Erzsébet City Center.

A "Vendégfogadó a Nádorhoz" egy 1810-es építésű házban nyílt meg. Az épületet többszöri tulajdonosváltás után 1876-ban lebontották. A helyén épült ház sem volt szerencsésebb, az ostrom alatt tönkrement. A telekre emelték az 1980-as években a Taverna Szállót, amely 2007 óta Taverna Hotel Mercure Budapest City Center néven üzemel.

A Duna-partra épült egykori Stein-ház helyén emelt Ritz is szomorú sorsra jutott. 1910-1913 között épült meg a 120 lakosztályos, ötemeletes, Grand Hotel Ritz, amely a kor minden luxusával el volt látva, és még tetőterasszal, illetve télikerttel is büszkélkedett. Híres vendégei között volt Rabindranath Tagore, Sir Livingstone és a későbbi III. Edward angol uralkodó. Az ostrom alatt is nyitva tartott, alagsorában lehetett étkezni, amikor a felsőbb szinteken már kilőtték az ablakokat. Végül bombatalálatot kapott, és az akkori szemtanúk szerint napokig égett... A helyére épült a Forum Szálló, a mai Hotel Intercontinental.

ritz

A Grand Hotel Ritz, a későbbi Dunapalota és a pesti rakpart a Lánchíd felől nézve. Balra Eötvös József szobra, a távolban jobbra az Erzsébet híd látható. A felvétel 1916-ban készült. A kép forrása: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.083

ritz2

Társaság a Ritzben 1920-ban - a képen balról a második Magyar Elek, vagyis az Ínyesmester, a huszadik század első felének legjelentősebb gasztronómiai újságírója

4. Gellért Gyógyfürdő és Szálló - Danubius Hotel Gellért

Hihetetlennek tűnik, de a szálloda felépítésének egyik oka egészen az Árpád-korig nyúlik vissza. Abban az időben ugyanis a Kelen-hegy (Gellért-hegy) tövében már fürdőkhöz használták az itt feltörő meleg vizet. A török megszállás alatt Acsik ilidzse néven működött fürdő a forrás fölött. Az oszmán uralom után kincstári tulajdon lett, majd I. Lipót emeltetett új fürdőépületet, amit a Ferenc József (Szabadság) híd építése miatt 1894-ben lebontottak.

A századfordulós fejlődés eredményeként a főváros úgy határozott, hogy a gyógyforrás vizét kihasználva világvároshoz illő fürdőt és gyógyszállót építtet. Európa egyik legkorszerűbb komplexumát tervezte meg Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr és Sterk Izidor. Egy időben 3500 vendég befogadására volt alkalmas a Gellért Szálló fürdője, külön kórházában pedig harminc személy gyógyulhatott. A Gellért Szálló ma is jelentős gasztronómiai hírnevét 1927-ben alapozta meg, amikor az éttermei vezetését Gundel Károlyra bízta, aki úgy gondolta: "A kiválóság nem örökletes. A minőség nem veled született. Csak akkor lehetsz a legjobb, ha a legjobbakkal veszed fel a versenyt."

gellert1

A Gellért Szálló 1940-ben...

gellert1941

...és 1941-ben

gellert1945

1945-ben ilyen látványt nyújtott Budapest egyik legszebb szállodája

gellert1957

A Gellért 1957-ben

A virágzás egészen a második világháborúig tartott. A pusztító ostrom a Gellértet sem kímélte, az épületben és a berendezésben is komoly károk keletkeztek. A háború után részeleges felújítás folyt, a Dunára néző oldalt 1961-ben renoválták. 1980-ban újabb átalakítást követően 138 egyágyas, 83 kétágyas szoba és 14 lakosztály várta a vendégeket.

A Danubius Hotel Gellértben Habsburg Ottó, Turay Ida, Páger Antal, Richard Nixon, Yehudi Menuhin, Andrew-Lloyd Webber és Maximillian Shell is gyakori vendég volt. Nevüket ma már egy-egy lakosztály viseli. Zsigmond Vilmos 2015. június 16-án ünnepelte 85. születésnapját, ebből az alkalomból, a hagyományt folytatva róla is elneveztek egy lakosztályt.

470_gellert

A Gellért 2014-ben - Pozsonyi Roland fotója

asp_620_142

Rendezvény a Gellértben - Huszár Boglárka fotója

gellert_zsigmond

Zsigmond Vilmos lakosztály

Margitszigeti Nagyszálló - RAMADA Grand Hotel - Danubius Grand Hotel Margitsziget

"A gazdag múlttal rendelkező Margitszigeti Nagyszálló, közismert és közkedvelt szálloda 1873-ban épült Ybl Miklós, az egyik leghíresebb magyar építész tervei alapján. A húszas években Wälder Gyula tervei szerint bővítették, a harmincas években a magastető helyére harmadik emelet készült. Az 1965-ös árvíz hatásának már nem tudott ellenállni: 1966 januárjában - a szerencsére kiürített épület - egy része beomlott. Gazdasági megfontolásból a teljes korszerűsítés és helyreállítás mellett döntöttek. 1985 és 1987 között teljes felújításra került. A "lepényépület" a történelmi épülethez illő homlokzatot kapott, az épület visszakapta a sátortetőt is. Földalatti folyosó köti össze a Thermal szállodával." Forrás: Egykor.hu

"Az épület bejárata kezdetben a park felől nyílott. Ismételt átépítésekkel bővítették, és a Duna-part feltöltése után bejáratát a Duna felőli oldalon alakították ki. 1926-ban a déli oldalon Walder Gyula által tervezett szanatóriumi épületrésszel bővült. A II. világháború végére teljesen lepusztult, csak a fő falak maradtak meg" olvashatjuk a Műalkotások a Margitszigeten című tanulmányban.

margitszigeti1

A Nagyszálló 1890 körül

margitszigeti2

A Nagyszálló az ezredfordulón

margitszigeti3

A belső tér a pusztító II. világháború előtt...

margitszigeti_bombazas

...és a Margitszigeti Nagyszálló az ostrom után

margitszigeti4

A szálloda az 1950-es években

margit1

A Danubius Grand Hotel Margitsziget ma így néz ki - Fotó: Danubiushotels.com

margit2

A belső tér - Fotó: Booking.com

6. Grand Hotel Royal - Corinthia Hotel Budapest

A millenniumi ünnepségekre, Magyarország fennállásának ezredik évfordulójára épült fel a gyönyörű szálloda. 232 szoba és 20 külön lakosztály várta a vendégeket, a személyzet pedig a padlástéren kialakított szobákban lakott. Minden szempontból felső kategóriás hotelnak szánták, az épületben postahivatal, bank, fodrász, jegyiroda, két étterem, egy Gerbeaud cukrászda, egy kávéház, egy bár és egy élelmiszerüzlet működött. A nyugati főcsarnokban pálmakert volt, szórakozni a bálteremben lehetett.

A szálloda kávézójában az 1910-es években filmvetítést tartottak, végül 100 évvel ezelőtt, 1915-ben a bálterembe költözött az Apolló Mozi, amely a II. világháború után Vörös Csillag néven működött tovább.

"Udvarán szökőkút csobog, apró bizalmas teraszok néznek ki az utcára, fehér szobrok emelkednek ki egy-egy üvegházi részletből, neszfogó szőnyegeken enyészik el a léptek zaja, nehéz selyem, damaszt, brokát mindenütt. Az első emeleten a nagyterem: gyönyörű hatalmas arányokban. A falakon freskók, fehér és arany a többi. Dísztermében egymást érik a hangversenyek, bálok, előadóestek" írta Heltai Jenő a Royalról.

royalszallo1

royalszallo2

"1956-ban a forradalmárok foglalták el és rendezték be itt főhadiszállásukat. Az épület mindkét alkalommal súlyos károkat szenvedett az orosz csapatok támadásaitól, helyreállítása több évet vett igénybe" - írta Láng Dávid egy korábbi cikkünkben.

royal1956

Az 1956-os utcai harcok alatt a szálloda kiégett

royal19562

Egy másik '56-os fotó

1992-ben bezárták a szállodát, és több mint tíz évet kellett várni arra, hogy ismét élet költözzön a falak közé. Az épületet a máltai központú Corinthia csoport vásárolta meg; vállalták, hogy a műemléki szempontokat is figyelembe véve újítják fel. A Corinthia Hotel Budapest 2003 áprilisában nyitott újra, 414 szobával. Két évvel később 26 apartmannal is kiegészült a Hársfa utcai szárnyban. Pozsonyi Roland fotóin láthatjátok, milyen most az szálloda.

royalma1

royalma3

royalma2

Ha érdekes volt az összeállítás, ajánld másoknak is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
„Hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót” – 30 éve történt az ország legsúlyosabb vonatbalesete, amiben 31-en haltak meg
1994. december 2-án 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat több kocsija is. 31-en haltak meg, az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.


1994. december 2-án szörnyű tragédia rázta meg az országot. 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik 110 kilométer/órás sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak.

A balesetben összesen 31-en vesztették életüket, 27-en a helyszínen, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig megsérültek. Az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Később kiderült, a balesetet emberi mulasztás okozta. A vonat érkezése előtt negyed órával az első vágányon tolatást végeztek, csakhogy a váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. A tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót az első vágányra.

A gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel, azaz körülbelül 110 kilométer/órával érkezett az állomás felé, a kitérő állású váltót ebben az állásban viszont legfeljebb 40 kilométer/órás sebességgel közelíthette volna meg a szerelvény. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija leszakadt, majd kisiklott, és egy része az állomásépületbe rohant.

A mentést a baleset után közvetlenül az állomáson szolgálatot teljesítő vasúti dolgozók és az utasok kezdték meg. Aztán megérkeztek a mentők, tűzoltók, és katonák is. Még ők sem láttak még ehhez fogható katasztrófát, de az első újságírók sem tudták eleinte felfogni, mi történt.

Mészáros János a Szoljon.hu fotóriportere az elsők között ért oda, a szirénák hangját követte.

„Láttam, hogy egymáson vannak a vagonok. Akkor már hallottam zajokat, síró, jajveszékelő embereket a roncsok alól. Néhol mozogtak elemlámpák, a tűzoltók és a mentők ekkor már bemásztak a roncsok közé és próbálták megtalálni a túlélőket, sérült embereket”

– mondta a fotós korábban a XXI. Századnak.

Huszonhét ember a helyszínen meghalt, a holttesteket először a váróba fektették.

„Nem kívánom senkinek azt a látványt, érzést, amit az váróterem látványa nyújtott, ahová korábban a holttesteket fektették. Néhány kolléganőmmel hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót. Az egyik munkatársnőnk épp babát várt, mondtuk neki, ő ne jöjjön, máshol segítsen, ha tud. Borzasztó emlék”

– emlékezett vissza szörnyű tragédiára a Szoljon.hu-nak egy asszony, aki már akkor is a vasútnál dolgozott. Azt mondta, sokan bementek aznap éjjel dolgozni közülük, olyanok is, akik nem voltak szolgálatban.

Kárándi Béla nyugalmazott alezredest is a helyszínre rendelték. Az ő feladatuk a halottak azonosítása volt.

„Csendben dolgoztunk, senkinek nem volt kedve megszólalni. Szavakkal nem is lehet elmondani, milyen érzés volt látni, amikor az egyik fiatal mellé lefeküdt a földre az édesanyja. Átölelte a fiát, és perceken át zokogott. Az áldozatok között volt az ORFK egyik középvezetőjének az anyósa is. Amikor bejött az asszony férje, összetört egy széket. Rajta így jött ki a mérhetetlen düh és fájdalom, hogy elveszítette a feleségét”

– mesélte a tragikus éjszakáról a keleten.hu-nak.

A balesetben hatan életveszélyes, húszan súlyos, tizenketten könnyű sérüléseket szenvedtek. A sérülteket több kórházba szállították. Tizennégy embert elsősegélynyújtás után haza is engedtek, négy ember életét viszont már nem tudták megmenteni. Az áldozatok száma így később harmincegyre nőtt.

A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért Szűcs Ferenc váltókezelőt öt és fél év, Farkas István tolatásvezetőt két év, Illyés Ferenc kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság. Szűcs Ferenc három év letöltése után kegyelemmel szabadult.

A MÁV az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és azoknak, akik anyagi veszteséget szenvedtek kártérítést fizetett. Az esetenkénti összeg 20 ezertől 6 millió forintig terjedt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

MÚLT
A Rovatból
Nem színezi túl a valóságot, de ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni – S.E.R.E.G-kritika
Mire képes egy igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon? Megnéztük, hogyan indul a S.E.R.E.G.


Nem vagyunk elkényeztetve manapság (igaz, sosem voltunk) jó magyar sorozatokkal, főleg az agyontámogatott propagandafilmek korában. Na de mire képes egy hazai viszonylatban igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon?

Milyen más sorozat lehetne ma Magyarországon 900 millióval megtámogatva, mint egy tisztes katonai sztori, ahol apa-fia konfliktusokról és komoly, felelősségteljes férfiasságról témázgatnak?

Erős fenntartásokkal ültem neki tehát az első résznek. Kicsit vártam is, hogy mennyire lesz ez egy már-már parodisztikus mű, amilyen akár az Elk*rtuk is volt, vagy a Most vagy soha!. Ezzel szemben nem ez történik, hanem valóban megpróbáltak valami egészen korszerű, történetmesélésben is egészen helytálló sorozatot létrehozni.

A sorozat egyből egy rendkívül komoly harcjelenettel indít, ahol a főszereplő, Győrbíró (Csórics Balázs) makacsul, hősiesen felülírja a neki is kiadott parancsokat, majd önálló akciózásba kezd. Nem vagyok teljesen tisztában a katonai missziók törvényeivel, de tudtommal ennek a való életben sokkal szigorúbb következményei vannak, mint az, amilyen gyorsan túlteszi magát a sorozat ezen a felütésen. A harcjelenet egyébként szörnyen izzadságszagú, ahol páremberes lövöldözések mellett egészen komolyan vehetetlen halálok és effektek tűnnek fel. Mintha a kurd statiszták egy alsópolcos videójátékot imitálva hullanának el, az egyik gránát robbanásától való belassított elugrás pedig már-már komikus. Eszembe jut hirtelen a Sharknadónak egy felturbózott verziója, de a történet gyorsan tovább is áll.

Már Győrbíró házában vagyunk, aki a képek alapján a katonaság mellett lottózhatott is, amilyen lehengerlően szép családi házba sikerült berakni a főszereplőket. Megismerkedünk Marcival (Séra Dániel), akit a sorozat egy egészen céltalan figuraként próbál ábrázolni.

Maga a sorozat tehát két szálon fut, egyrészt a fiatal srác, aki az életét rendbe hozni jelentkezik tartalékos katonának, illetve az apáról, aki egy újabb misszióra próbál csapatot verbuválni.

Ez azért sem rossz, mert az izzadságszagú hőstetteket és a nagy, nemes dolgokat szépen ellensúlyozza az esetlen fiatal felnőtt története. Az előbb említett Marci mellett barátja, Jocó (Kövesi Zsombor) is szépen hozza a saját történetét, sok beszélgetés igazán emberi. Simán meg tudjuk kedvelni a karaktereket, és az is szuper, hogy a fiatalok nyelve végre nem megy át egy Amerikai Pite hasonmásversenybe, nem adtak a szereplők szájába „öcsisajtokat” és egyéb korszerűtlen kifejezéseket.

Egyelőre egy rész alapján, gyaníthatóan a missziós csapat összerakása a fő szál, ami viszont sokkal gyengébb, esetlen és logikátlan dialógusokkal. A színészek Kamarás Iván kivételével nem adnak sokat a karakterekhez, ami nem is biztos, hogy az ő hibájuk:

Sokkal inkább maguk a szerepek tűnnek kidolgozatlannak.

Szándékosan igyekeztem elsősorban sorozatként nézni, és csak másodsorban figyelni a szoftpropagandára, amit helyenként azért szépen elhelyeznek. Marci nézegeti a sereg honlapját, anyuka is elmondja, hogy a sereg megoldás lehet az ösztöndíj kifizetésére is, de még a katona apuka is a legkomolyabb motoron vereti, a tökéletesen kinéző családi házból reggel elindulva, ami a katonalét egy szép víziója. De valóban másodsorban van a „mi lehet jobb, mint katonának lenni” felkiáltás, a történetre ezerszer nagyobb hangsúlyt fektetnek. Természetesen a morális kérdések szépen megjelennek olyan hatásvadász vágóképekben, mint amikor a merengő Győrbíró egy boltból kijövő anyát pásztáz gyermekével.

Szerintem az egyik legtisztelhetőbb rész, hogy nem színezi túl a sorozat a valóságot, a katonai laktanyában az irodák, ahol Győrbíró is tengeti mindennapjait, még mindig tele van a kommunizmusból itt ragadt bútorokkal, a kórház folyosója, ahol Marci sebét összevarrják, pontosan olyan hányadékként néz ki, mint a legtöbb kórházi folyosó egyébként itthon.

Rengeteget gondolkodtam azon is, hogy miért kell a címben a sereget S.E.R.E.G.-ként írni. Csak online tudtam meg, hogy Szolgálat-Erény-Rend-Erkölcs-Gondviselés lesz a megfejtés. Gondolom, a pöszékre való tekintettel a „Szereg” kicsit furán adta volna ki, más S-betűs szót meg nem lehet kitalálni a katonasággal kapcsolatban.

Összegezve, a S.E.R.E.G. nem egy pokolian jó sorozat, ugyanakkor azt gondolom, hogy ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni. A fiatalok szála üdítő, az átlagos tévénéző szerintem nagyon gyorsan meg tudja szeretni Marci karakterét, és már várja a következő adást, hogy vajon sikerül-e neki Galambost (Gál Réka Ágota) meghódítani. Gyanúsan arra is kíváncsiak leszünk, hogy Kamarás Iván hogyan és mennyire akar kiszúrni Csórics Balázs karakterével. Ezek miatt pedig néha még meg is lehet bocsátani azokat a rém kellemetlen propagandisztikus részeket is, amikbe az egészet becsomagolják. Láttunk ennél rosszabb sorozatot még Netflixen is, bár azt gondolom, hogy a S.E.R.E.G miatt nem fog a hétköznapi ember a tévé előtt toporzékolva várni hétköznap esténként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
A magyar származású Albrecht Dürer az önmarketing mestere is volt, nemcsak a reneszánszé
Elképzelt orrszarvú, forradalmi sokszorosítási eljárás és botrányos önarckép: a németalföldi festészet zsenije Nürnbergből hódította meg Európát. Bejártuk a házat, ahol élt és dolgozott 20 évig.
Tóth Noémi - szmo.hu
2024. november 18.



Tele a történelemkönyv világhírű magyarokkal: a festő-grafikus-könyvkiadó géniusz Albrecht Dürerről is kevesen tudják, hogy aranyműves apja révén magyar vér csörgedezett az ereiben, bár ő már Németországban született 1471-ben. A festőinasnak szegődött fiúban csak úgy buzogott a tudásvágy és az újítási hajlam, és elképesztően pontosan tudta ábrázolni a természetet vagy az emberi vonásokat. Kortársai megítélése szerint ráadásul Dürer csupa meglepő dologra vetemedett. Például humánus témákat választott – gondoljunk csak ’A nagy nyúl’ című akvarellje és önarcképére –, amelyek akkoriban nem voltak divatosak.

1505-ben elkészítette egyik legismertebb grafikáját egy orrszarvúról, amelynek az a különlegessége, hogy Dürer soha nem látott élőben orrszarvút, és egy leírás alapján készítette el a művet. Ez a grafika rendkívül népszerű lett, és sokan csak ezen keresztül ismerték meg az állatot. Azonban nem minden alkotása lett az ismertségen felül sikeres is: az önarcképeit sok kritika érte, mondván, Dürer túlságosan is egoista – főleg az okozott botrányt, amelyen Krisztusként áldja gyakorlatilag önmagát. Önbizalomban és provokációban nem szűkölködött, az biztos…

Viszont szakmai érdemei elvitathatatlanok:

Dürer egyfajta „művész-influencerként” forradalmasította a művészeti alkotások terjesztését. Fametszeteivel és rézkarcaival felfedezte a sokszorosítás újfajta technikáját, amelynek segítségével képes volt műveit széles körben terjeszteni könyvszerű formában, ezzel növelve a bevételét és a hírnevét szerte Európában.
Munkásságának egyik fontos aspektusa volt a könyvnyomtatás iránti szenvedélye, amelyet nagybátyja, Anton Koberger, Nürnberg egyik vezető nyomdásza segítségével fejlesztett tökélyre. Dürer fametszet-illusztrációi, mint az ’Apokalipszis’, jelentős mértékben hozzájárultak a kor művészetéhez.

A Dürer-ház nem csak múzeum, hanem skanzen is

A művész Nürnbergben található otthona, a Dürer-ház ma múzeumként üzemel a bajor város turisztikai központjában, egy gyönyörű téren a vár aljánál. Dürer már eleve százéves házként vásárolta meg az ingatlant, ahol édesanyjával, illetve feleségével élt és alkotott – utódok nélkül – két évtizedig. A festő 1528-ban bekövetkezett halála után még a felesége lakott benne egy évtizedig, aztán több tulajdonosváltás után visszavásárolta a város, hogy közkinccsé tegye a házat. A Dürer-házon szerencsére a II. világháború sem hagyott akkora nyomot, mindössze a tetőt kellett megjavítani rajta, pedig a város nagy részét lebombázták annak idején. Úgyhogy ma is szinte egykori hangulatában tekinthető meg a jellegzetes stílusú, ötemeletes, és belül kissé puritán berendezésű épület.

A termeket róva az ember úgy érzi, időutazásba csöppent, miközben a korabeli technikákkal is megismerkedhet. A házat korhű bútorokkal rendezték be, és rekonstruálták Dürer műtermét is. Jó érzés úgy barangolni a házban, hogy azon ritka, fennmaradt reneszánsz-kori ház Európában, amely egy művész tulajdonát képezte. Még akkor is, ha sok alkotás a tárlaton csak másolat (élén a botrányos önarcképpel), hiszen az eredeti festményeket a világ nívós múzeumai birtokolják.

Albrecht Dürer élete és művészeti tevékenysége nagyban hozzájárult tehát a nyomtatási technikák és sokszorosított grafikák fejlődéséhez. Polihisztor-voltát az is mutatja, hogy nem csupán mint festő, könyvillusztrátor és grafikus, hanem mint író és irodalmár is tevékenykedett: önéletrajzokat és útinaplókat is írt, valamint elméleti könyveket festészetről, méretezésről és várépítésről, amelyek hosszú ideig szolgáltak alapul a művészeti oktatásban és gyakorlatban egyaránt. Dürer munkássága meghatározó része Európa kulturális örökségének, magyar gyökereiről pedig a városligeti Ajtósi Dürer sor emlékezik meg, amelyet halálának 400. évfordulóján neveztek el róla.

Források: 1, 2, 3


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT
A Rovatból
Felkavaró emlékek! Az űrből is jól látszott a szeptember 11-i terrortámadás füstje
Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba. Az űrhajós felvételt készített a füstfelhőről.
Fotó: NASA - szmo.hu
2024. szeptember 11.



A tragédia évfordulóján ismét előkerült az az űrből készített videót, amin jól látszik a World Trade Center ellen elkövetett terrortámadás füstje. A NASA felvételén a hatalmas füstfelhő az űrből is jól kivehető volt.

Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot 400 kilométerre a Földtől, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba.

Az űrhajós szemtanúja volt a második torony összeomlásának 2001. szeptember 11-én.

Culbertson korábban már az Astronauts: Houston We Have a Problem című dokumentumfilmben beszélt arról a felejthetetlen napról. Így emlékezett vissza:

"Azonnal megpróbáltam szerezni egy videókamerát és egy ablakot, amely a megfelelő irányba néz. Az idő teljesen tiszta volt aznap. Könnyen kivehető volt New York: egy nagy fekete füstoszlop jött ki a városból, és ahogy ráközelítettem a kamerával, láttam ezt a nagy szürke foltot, amely beborítja Manhattan déli részét."

Az űrhajós azt is leírta, hogy a füst úgy nézett ki, mint valami furcsa virág, amelynek a szára dél felé áramlik.

(via Ladbible)


Link másolása
KÖVESS MINKET: