MÚLT

10 izgalmas, elhagyatott hely Magyarországon, amit kevesen ismernek

Rengeteg lenyűgöző helyen járt a Szellemvárosok Magyarországon csapata, ezekből adunk egy válogatást.

Összeállította: Szellemvárosok Magyarországon - szmo.hu
2015. május 14.

Ez az összeállítás a Szellemvárosok Magyarországon által 2014-ben bejárt területekről szóló válogatás. Rengeteg hihetetlenül izgalmas és lenyűgöző helyen jártunk már, így elég nehéz volt egy tízes listát összeállítani, de mégis megpróbálkozunk vele.

Visszatekintve a 2014-es "szezonra", megszámlálhatatlanul sok elhagyatott helyre sikerült eljutnunk, még oda is, amiről még azt sem tudtuk, hogy egyáltalán létezik.

A számok csupán a bejegyzések átláthatóságát hivatott megkönnyíteni, nem állítottuk sorrendbe "legjobb" és "kevésbé jobb" értékelés szerint. Természetesen a felsorolás közt több olyan objektum is van, amit jelenleg is szigorúan őriznek, de akad olyan is, aminek állagmegóvási okokból nem áruljuk el a helyét, illetve azért sem, mert nem kaptunk rá engedélyt.

1. Kis-Moszkva

A '60-as évek végén épült szovjet laktanya területén, a rendszerváltás előtt nukleáris tölteteket tároltak. Ehhez persze elengedhetetlen volt, hogy több kiszolgáló létesítménnyel, lakóházakkal, uszodával, iskolával, sportpályákkal, kiképzőterekkel bővítsék a laktanyát, ami az évek során egy komplett kisvárossá nőtte ki magát.

A rendszerváltás után a szovjet hadsereg elhagyta hazánkat, a laktanya pedig szellemváros lett. Az üres várost jelenleg is a honvédség őrzi, ezért is maradhatott meg oly mértékben az a hihetetlenül lenyűgöző, hátborzongató hangulata.

A Kis-Moszkváról szóló teljes anyag ide kattintva elérhető.

2. A Füred Hotel

Az eredetileg SZOT szállodaként és oktatási központként '75-ben épült balatonfüredi hotel, a '70-es és '80-as években élte aranykorát. A rendszerváltás után Füred Hotel névre keresztelt hotelnek a rendkívül jó adottságai ellenére 2008-ban - hivatalos adatok szerint felújítás miatt - bezárt. Aztán pedig közbeszólt a gazdasági válság is, a felújítás pedig elmaradt. Több mint hat évig állt elhagyatottan, a környékbeliek csak szellemhotelként emlegették. Végül 2014-ben a szomszédos szálloda tulajdonosa megvette, és nekilátott a felújításának, bővítésének.

Persze mi sem voltunk tétlenek: Még a felújítás előtt, éjszaka belopóztunk, hogy megnézzük, mi maradt az egykori SZOT Füredből, ami még akkor is hűen a szocialista építészet hangulatát keltette.

A Füred Hotelről szóló teljes anyag ide kattintva elérhető.

3. Elhagyatott gyermekkórház

"Épült: az örök emberszeretet nevében...." - áll a lépcsőház falán lévő táblán.

A XX. század elején, eredetileg gyermekmenhelyként emelt épület a két világháború között árva gyermekek tízezreinek adott otthont. A '50-es években már gyermekkórházként üzemelő épületben orvosi szemmel is hihetetlen dolgok is történtek.

A mára már üressé vált épületben, olyan nem mindennapi relikviákat is lehetett találni, mint a Magyar Királyi pecséttel ellátott, 1941-es főkönyv, aminek az akkor ott lakott gyermekek nevei és adatai is szerepelnek. A több mint száz éves épület a '90-es évek közepéig működött, azóta pedig elhagyatottan áll.

A gyermekkórházról szóló teljes anyag ide kattintva elérhető.

4. Gyermeküdülő az erdőben

Mi lehetne félelmetesebb egy elhagyatott, erdei gyermeküdülőnél? Szerintem nem sok ilyen hely van.

Az eredetileg postásüdülőknek épült tábor, már a '20-as években is létezett. Ekkor csak a főépületet áll, majd a '80-as évek elején, a további bővítéseknek köszönhetően kiegészült 12 darab faházzal is. Az üdülő a rendszerváltás után elveszítette varázsát, végül valamikor a kétezres évek elején bezárt.

A félelmetes hangulatot árasztó gyermeküdülőre Hollywood is felfigyelt: pár éve egy horrorfilmet is forgattak falai közt. A jelenleg is gazdára váró üdülőtelep ma is hátborzongató látványt nyújt.

A gyermeküdülőről szóló teljes anyag ide kattintva elérhető.

5. Egy érintetlen szellemfalu

Ez a rész egy kakukktojás, ugyanis a szellemfalu anyaga még nem készült el. Olyannyira sem, hogy a napokban megyünk majd vissza a helyszínre, hogy befejezzük a forgatást.

Bátran kimerem jelenteni, hogy ez a hely messze a legizgalmasabb volt mind közül. A falu utolsó lakosa sajnos pár hónapja elhunyt, így vele már nem tudtunk beszélni. A szellemfaluvá vált településen a mai napig is ott vannak az egykori lakosok bútorai, használati tárgyai és személyes iratai is.

Fosztogatók és vandálok sem nagyon jártak itt, erre utal az is, hogy az ágy úgy van bevetve, ahogy az utolsó lakos hagyta, a szekrényekben pedig a ruháik lógnak felakasztva. A falu pontos helyét ezért titokban tartjuk.

A szellemfalu anyaga hamarosan kész lesz, addig is itt látható egy előzetes videó róla.

6. Erdei kemping a Balatonnál

"Egyedülállóan szép természeti környezetben, a Balaton parttól csak 3 km-re fekszik az erdei kemping, a természet lágy ölén." – Valaha így szólt az üdülő hirdetése, ahova túlnyomórészt német és osztrák turisták jártak.

A csodás környezetben lévő kemping azonban 2007-ben bezárt. Az évek során a vandálok teljesen szétverték az épületeket, elvittek amit csak tudtak. Ottjártamkor sűrű köd volt, ami még izgalmasabbá tette a terület bejárását.

Félelmetes, de a 2007-ben bezárt, háromcsillagos kemping a netes hirdetéseken keresztül még a mai napig is hívogatja a turistákat...

Az erdei kempingről szóló teljes anyag ide kattintva elérhető.

7. Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet

Ismertebb nevén az O.P.N.I.. A Lipótmezőn álló egykori elmegyógyintézet épülete 1868-ban készült el, és egészen a bezárásáig, 2007-ig üzemelt. A működése alatti 139 évben, több emberöltőn át gyógyította az arra rászoruló embereket.

Persze sokak ma is kételkednek az intézmény működésének hatékonyságában, de a cikk videóanyagában, Dr. Füredi Jánosnak köszönhetően szinte mindenre fény derül a hírhedt elmegyógyintézettel kapcsolatban.

Az O.P.N.I.-ról szóló teljes anyag ide kattintva elérhető.

8. Bunkertúra

Úgy gondolom, hogy nem lehet teljes az anyag egy jó kis bunkertúra nélkül.

A Győrtől nagyjából 15 kilométerre lévő földalatti építmény fő funkciója az lett volna, hogy egy atomcsapás esetén pár napig védelmet nyújtson a megyei vezetőknek, így ezáltal a csapást túlélve, továbbra is fenn tudták volna tartani a kapcsolatot a többi vezetési ponttal.

A Győr-Moson-Sopron megyei vezetési pont atombiztos bunkere a hidegháború befejeztével elvesztette funkcióját. Ugyan a '90-es évek végéig még néha-néha használták és karbantartották, azóta nem sok ember tehette be oda a lábát. Mi kaptunk egy kivételes lehetőséget, és bemehettünk az egykor szigorúan őrzött objektumba.

Az atombunkerről szóló teljes anyag ide kattintva elérhető.

9. Titkos pince

Van valahol az országban egy sötét pince, ami olyan törött és megrongált szobrokat, emléktáblákat rejt, amik többsége az előző rendszerből maradt vissza. A rendszerváltás után a kommunista eszméket méltató, és ezen eszmékért harcoló embereket dicsőítő emléktáblákat és szobrokat eltávolították a települések köztereiről.

Hely és ötlet hiányában egy sötét pincébe zárták őket, ahol több más, szinte már-már muzeális értékű dolgok is rohadnak.

A titkos pincéről szóló teljes anyag ide kattintva elérhető.

10. Gyönyörű elhagyatott présház

A hihetetlen panorámával rendelkező, tárva-nyitva álló présház feltehetőleg a ’20-as években épült. Az évek óta elhagyatottan álló épületben, máig szinte minden eszköz megtalálható: prések, hordók, daráló, sőt, a borkészítéshez is használatos eszközök és vegyszerek is.

Az, hogy az épület máig megőrizte a szépségét és állagát annak köszönhető, hogy nagyon eldugott, csendes helyen van. Az épületet körüljárva persze már szembetűnik az elmúlás és az enyészet: a vakolat potyog, a fal omlik, az ablakok pedig kitörve.

A présházról szóló teljes anyag ide kattintva elérhető.

10+1. A gyár, ahol megállt az idő

Ezt az anyagot semmiképp nem akartam kihagyni, hiszen talán ez az egyetlen gyártelep, ami a napi napig is hűen tükrözi a szocialista állapotokat. A 2000 környékén bezárt lenfonó üzem már a rendszerváltás előtt is haldoklott, így már a '90-es években tudták, hogy nincs neki sok hátra.

A XIX. században alapított gyártelepen még mindig lehet találni szocialista korabeli könyveket, kitüntetéseket és egyéb tárgyakat. A telep tűzoltószertárában pedig egy nem mindennapi csoda alussza álmát..

Az elhagyatott gyárról szóló teljes anyag ide kattintva elérhető.

Még több elhagyott helyet ITT TALÁLTOK.

Ha érdekes volt az összeállítás, nyomj egy lájkot!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Meghalt Galkó Balázs

Fia közösségi oldalán jelentette be a hírt. A színész az utóbbi időszakban több egészségügyi problémával küzdött.

KÉK HÍREK

Autóba rejtett bomba végzett egy orosz altábornaggyal Moszkva mellett

A hatóságok először véletlen robbanásra gyanakodtak, de hamar kiderült, ki volt az áldozat. A robbanás egy nyugdíjas katonáknak otthont adó lakótelepen történt.

KÉK HÍREK

Külföldön kapták el a bujkáló a szekszárdi párt, akik nemi aktusba vonták be a nő 10 éves kisfiát

A szekszárdi anya és pásztói párja éveken át rejtőzködött – a közösségi média segítségével buktak le. A kiskorú rokon sérelmére elkövetett szörnyű tetteik miatt bíróság elé állhatnak.

Címlapról ajánljuk

MÚLT

„Hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót” – 30 éve történt az ország legsúlyosabb vonatbalesete, amiben 31-en haltak meg

1994. december 2-án 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat több kocsija is. 31-en haltak meg, az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Fartek Patrícia / Fotó: YouTube/Kommentár nélkül - szmo.hu
2024. december 02.

1994. december 2-án szörnyű tragédia rázta meg az országot. 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik 110 kilométer/órás sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak.

A balesetben összesen 31-en vesztették életüket, 27-en a helyszínen, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig megsérültek. Az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Később kiderült, a balesetet emberi mulasztás okozta. A vonat érkezése előtt negyed órával az első vágányon tolatást végeztek, csakhogy a váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. A tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót az első vágányra.

A gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel, azaz körülbelül 110 kilométer/órával érkezett az állomás felé, a kitérő állású váltót ebben az állásban viszont legfeljebb 40 kilométer/órás sebességgel közelíthette volna meg a szerelvény. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija leszakadt, majd kisiklott, és egy része az állomásépületbe rohant.

A mentést a baleset után közvetlenül az állomáson szolgálatot teljesítő vasúti dolgozók és az utasok kezdték meg. Aztán megérkeztek a mentők, tűzoltók, és katonák is. Még ők sem láttak még ehhez fogható katasztrófát, de az első újságírók sem tudták eleinte felfogni, mi történt.

Mészáros János a Szoljon.hu fotóriportere az elsők között ért oda, a szirénák hangját követte.

„Láttam, hogy egymáson vannak a vagonok. Akkor már hallottam zajokat, síró, jajveszékelő embereket a roncsok alól. Néhol mozogtak elemlámpák, a tűzoltók és a mentők ekkor már bemásztak a roncsok közé és próbálták megtalálni a túlélőket, sérült embereket”

– mondta a fotós korábban a XXI. Századnak.

Huszonhét ember a helyszínen meghalt, a holttesteket először a váróba fektették.

„Nem kívánom senkinek azt a látványt, érzést, amit az váróterem látványa nyújtott, ahová korábban a holttesteket fektették. Néhány kolléganőmmel hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót. Az egyik munkatársnőnk épp babát várt, mondtuk neki, ő ne jöjjön, máshol segítsen, ha tud. Borzasztó emlék”

– emlékezett vissza szörnyű tragédiára a Szoljon.hu-nak egy asszony, aki már akkor is a vasútnál dolgozott. Azt mondta, sokan bementek aznap éjjel dolgozni közülük, olyanok is, akik nem voltak szolgálatban.

Kárándi Béla nyugalmazott alezredest is a helyszínre rendelték. Az ő feladatuk a halottak azonosítása volt.

„Csendben dolgoztunk, senkinek nem volt kedve megszólalni. Szavakkal nem is lehet elmondani, milyen érzés volt látni, amikor az egyik fiatal mellé lefeküdt a földre az édesanyja. Átölelte a fiát, és perceken át zokogott. Az áldozatok között volt az ORFK egyik középvezetőjének az anyósa is. Amikor bejött az asszony férje, összetört egy széket. Rajta így jött ki a mérhetetlen düh és fájdalom, hogy elveszítette a feleségét”

– mesélte a tragikus éjszakáról a keleten.hu-nak.

A balesetben hatan életveszélyes, húszan súlyos, tizenketten könnyű sérüléseket szenvedtek. A sérülteket több kórházba szállították. Tizennégy embert elsősegélynyújtás után haza is engedtek, négy ember életét viszont már nem tudták megmenteni. Az áldozatok száma így később harmincegyre nőtt.

A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért Szűcs Ferenc váltókezelőt öt és fél év, Farkas István tolatásvezetőt két év, Illyés Ferenc kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság. Szűcs Ferenc három év letöltése után kegyelemmel szabadult.

A MÁV az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és azoknak, akik anyagi veszteséget szenvedtek kártérítést fizetett. Az esetenkénti összeg 20 ezertől 6 millió forintig terjedt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Queer – A film, amiben alig történik valami, mégis eseménydús és magával ragadó

Lehet, hogy nehezen veszi rá magát az ember a több mint kétórás mű megtekintésére, pedig megéri! Megmutatjuk , miért érdemes egy esélyt adni, akkor is, ha elsőre a téma távolinak is tűnik.

KULT

Színpadra kerül a Hogyan tudnék élni nélküled? – A közönségkedvenc magyar film musicalként hódít az Erkel Színházban

A színpadi adaptáció 2026 februárjában debütál az Erkel Színház megújuló évadának részeként – Marics Peti is színpadra lép benne.

KÖZÖSSÉG

„Nagyon kedves, céltudatos lány volt, amivel belopta magát a szívembe, és örökké ott is marad” – Megrendítő sorokkal emlékeznek Kiss Dorottyára

A fiatal kézilabdázó szerdán szenvedett halálos baleset, amikor autóját oldalról eltalálta egy furgon. A sportvilágot sokkolta a hír, klubja gyertyagyújtással emlékezik rá.

MÚLT

Nem színezi túl a valóságot, de ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni – S.E.R.E.G-kritika

Mire képes egy igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon? Megnéztük, hogyan indul a S.E.R.E.G.

Varga Vencel. Kép: Youtube - szmo.hu
2024. november 12.

Nem vagyunk elkényeztetve manapság (igaz, sosem voltunk) jó magyar sorozatokkal, főleg az agyontámogatott propagandafilmek korában. Na de mire képes egy hazai viszonylatban igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon?

Milyen más sorozat lehetne ma Magyarországon 900 millióval megtámogatva, mint egy tisztes katonai sztori, ahol apa-fia konfliktusokról és komoly, felelősségteljes férfiasságról témázgatnak?

Erős fenntartásokkal ültem neki tehát az első résznek. Kicsit vártam is, hogy mennyire lesz ez egy már-már parodisztikus mű, amilyen akár az Elk*rtuk is volt, vagy a Most vagy soha!. Ezzel szemben nem ez történik, hanem valóban megpróbáltak valami egészen korszerű, történetmesélésben is egészen helytálló sorozatot létrehozni.

A sorozat egyből egy rendkívül komoly harcjelenettel indít, ahol a főszereplő, Győrbíró (Csórics Balázs) makacsul, hősiesen felülírja a neki is kiadott parancsokat, majd önálló akciózásba kezd. Nem vagyok teljesen tisztában a katonai missziók törvényeivel, de tudtommal ennek a való életben sokkal szigorúbb következményei vannak, mint az, amilyen gyorsan túlteszi magát a sorozat ezen a felütésen. A harcjelenet egyébként szörnyen izzadságszagú, ahol páremberes lövöldözések mellett egészen komolyan vehetetlen halálok és effektek tűnnek fel. Mintha a kurd statiszták egy alsópolcos videójátékot imitálva hullanának el, az egyik gránát robbanásától való belassított elugrás pedig már-már komikus. Eszembe jut hirtelen a Sharknadónak egy felturbózott verziója, de a történet gyorsan tovább is áll.

Már Győrbíró házában vagyunk, aki a képek alapján a katonaság mellett lottózhatott is, amilyen lehengerlően szép családi házba sikerült berakni a főszereplőket. Megismerkedünk Marcival (Séra Dániel), akit a sorozat egy egészen céltalan figuraként próbál ábrázolni.

Maga a sorozat tehát két szálon fut, egyrészt a fiatal srác, aki az életét rendbe hozni jelentkezik tartalékos katonának, illetve az apáról, aki egy újabb misszióra próbál csapatot verbuválni.

Ez azért sem rossz, mert az izzadságszagú hőstetteket és a nagy, nemes dolgokat szépen ellensúlyozza az esetlen fiatal felnőtt története. Az előbb említett Marci mellett barátja, Jocó (Kövesi Zsombor) is szépen hozza a saját történetét, sok beszélgetés igazán emberi. Simán meg tudjuk kedvelni a karaktereket, és az is szuper, hogy a fiatalok nyelve végre nem megy át egy Amerikai Pite hasonmásversenybe, nem adtak a szereplők szájába „öcsisajtokat” és egyéb korszerűtlen kifejezéseket.

Egyelőre egy rész alapján, gyaníthatóan a missziós csapat összerakása a fő szál, ami viszont sokkal gyengébb, esetlen és logikátlan dialógusokkal. A színészek Kamarás Iván kivételével nem adnak sokat a karakterekhez, ami nem is biztos, hogy az ő hibájuk:

Sokkal inkább maguk a szerepek tűnnek kidolgozatlannak.

Szándékosan igyekeztem elsősorban sorozatként nézni, és csak másodsorban figyelni a szoftpropagandára, amit helyenként azért szépen elhelyeznek. Marci nézegeti a sereg honlapját, anyuka is elmondja, hogy a sereg megoldás lehet az ösztöndíj kifizetésére is, de még a katona apuka is a legkomolyabb motoron vereti, a tökéletesen kinéző családi házból reggel elindulva, ami a katonalét egy szép víziója. De valóban másodsorban van a „mi lehet jobb, mint katonának lenni” felkiáltás, a történetre ezerszer nagyobb hangsúlyt fektetnek. Természetesen a morális kérdések szépen megjelennek olyan hatásvadász vágóképekben, mint amikor a merengő Győrbíró egy boltból kijövő anyát pásztáz gyermekével.

Szerintem az egyik legtisztelhetőbb rész, hogy nem színezi túl a sorozat a valóságot, a katonai laktanyában az irodák, ahol Győrbíró is tengeti mindennapjait, még mindig tele van a kommunizmusból itt ragadt bútorokkal, a kórház folyosója, ahol Marci sebét összevarrják, pontosan olyan hányadékként néz ki, mint a legtöbb kórházi folyosó egyébként itthon.

Rengeteget gondolkodtam azon is, hogy miért kell a címben a sereget S.E.R.E.G.-ként írni. Csak online tudtam meg, hogy Szolgálat-Erény-Rend-Erkölcs-Gondviselés lesz a megfejtés. Gondolom, a pöszékre való tekintettel a „Szereg” kicsit furán adta volna ki, más S-betűs szót meg nem lehet kitalálni a katonasággal kapcsolatban.

Összegezve, a S.E.R.E.G. nem egy pokolian jó sorozat, ugyanakkor azt gondolom, hogy ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni. A fiatalok szála üdítő, az átlagos tévénéző szerintem nagyon gyorsan meg tudja szeretni Marci karakterét, és már várja a következő adást, hogy vajon sikerül-e neki Galambost (Gál Réka Ágota) meghódítani. Gyanúsan arra is kíváncsiak leszünk, hogy Kamarás Iván hogyan és mennyire akar kiszúrni Csórics Balázs karakterével. Ezek miatt pedig néha még meg is lehet bocsátani azokat a rém kellemetlen propagandisztikus részeket is, amikbe az egészet becsomagolják. Láttunk ennél rosszabb sorozatot még Netflixen is, bár azt gondolom, hogy a S.E.R.E.G miatt nem fog a hétköznapi ember a tévé előtt toporzékolva várni hétköznap esténként.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Szívszorító videó: a tűzoltók és mentők küzdöttek a fiatal sportoló, Kiss Dorottya életéért, aki tragikus balesetet szenvedett

Hiába próbáltak meg mindent, a ronccsá vált autóból kiemelt fiatal lány életét már nem tudták megmenteni.

KÉK HÍREK

Videó: Gyárfás Tamás felolvasta Portik nyilatkozatát arról, hogy Princz Gábor fizetett neki, hogy Gyárfásra terelje a gyanút

Gyárfás Tamás szerint Portik Tamás friss vallomása is bizonyíthatja ártatlanságát. A médiavállalkozó perújítást kezdeményez, hogy bizonyítsa ártatlanságát.

KÉK HÍREK

Belehalt sérüléseibe az a kislány, akit áramütés ért a kádban a töltőn lévő mobiljától

A készülék a vízbe esett, a gyerek pedig elvesztette az eszméletét, és nagyon súlyos sérüléseket szenvedett. Napokig küzdöttek érte, de nem tudták megmenteni.

MÚLT

A magyar származású Albrecht Dürer az önmarketing mestere is volt, nemcsak a reneszánszé

Elképzelt orrszarvú, forradalmi sokszorosítási eljárás és botrányos önarckép: a németalföldi festészet zsenije Nürnbergből hódította meg Európát. Bejártuk a házat, ahol élt és dolgozott 20 évig.

Tóth Noémi - szmo.hu
2024. november 18.

Tele a történelemkönyv világhírű magyarokkal: a festő-grafikus-könyvkiadó géniusz Albrecht Dürerről is kevesen tudják, hogy aranyműves apja révén magyar vér csörgedezett az ereiben, bár ő már Németországban született 1471-ben. A festőinasnak szegődött fiúban csak úgy buzogott a tudásvágy és az újítási hajlam, és elképesztően pontosan tudta ábrázolni a természetet vagy az emberi vonásokat. Kortársai megítélése szerint ráadásul Dürer csupa meglepő dologra vetemedett. Például humánus témákat választott – gondoljunk csak ’A nagy nyúl’ című akvarellje és önarcképére –, amelyek akkoriban nem voltak divatosak.

1505-ben elkészítette egyik legismertebb grafikáját egy orrszarvúról, amelynek az a különlegessége, hogy Dürer soha nem látott élőben orrszarvút, és egy leírás alapján készítette el a művet. Ez a grafika rendkívül népszerű lett, és sokan csak ezen keresztül ismerték meg az állatot. Azonban nem minden alkotása lett az ismertségen felül sikeres is: az önarcképeit sok kritika érte, mondván, Dürer túlságosan is egoista – főleg az okozott botrányt, amelyen Krisztusként áldja gyakorlatilag önmagát. Önbizalomban és provokációban nem szűkölködött, az biztos…

Viszont szakmai érdemei elvitathatatlanok:

Dürer egyfajta „művész-influencerként” forradalmasította a művészeti alkotások terjesztését. Fametszeteivel és rézkarcaival felfedezte a sokszorosítás újfajta technikáját, amelynek segítségével képes volt műveit széles körben terjeszteni könyvszerű formában, ezzel növelve a bevételét és a hírnevét szerte Európában.

Munkásságának egyik fontos aspektusa volt a könyvnyomtatás iránti szenvedélye, amelyet nagybátyja, Anton Koberger, Nürnberg egyik vezető nyomdásza segítségével fejlesztett tökélyre. Dürer fametszet-illusztrációi, mint az ’Apokalipszis’, jelentős mértékben hozzájárultak a kor művészetéhez.

A Dürer-ház nem csak múzeum, hanem skanzen is

A művész Nürnbergben található otthona, a Dürer-ház ma múzeumként üzemel a bajor város turisztikai központjában, egy gyönyörű téren a vár aljánál. Dürer már eleve százéves házként vásárolta meg az ingatlant, ahol édesanyjával, illetve feleségével élt és alkotott – utódok nélkül – két évtizedig. A festő 1528-ban bekövetkezett halála után még a felesége lakott benne egy évtizedig, aztán több tulajdonosváltás után visszavásárolta a város, hogy közkinccsé tegye a házat. A Dürer-házon szerencsére a II. világháború sem hagyott akkora nyomot, mindössze a tetőt kellett megjavítani rajta, pedig a város nagy részét lebombázták annak idején. Úgyhogy ma is szinte egykori hangulatában tekinthető meg a jellegzetes stílusú, ötemeletes, és belül kissé puritán berendezésű épület.

A termeket róva az ember úgy érzi, időutazásba csöppent, miközben a korabeli technikákkal is megismerkedhet. A házat korhű bútorokkal rendezték be, és rekonstruálták Dürer műtermét is. Jó érzés úgy barangolni a házban, hogy azon ritka, fennmaradt reneszánsz-kori ház Európában, amely egy művész tulajdonát képezte. Még akkor is, ha sok alkotás a tárlaton csak másolat (élén a botrányos önarcképpel), hiszen az eredeti festményeket a világ nívós múzeumai birtokolják.

Albrecht Dürer élete és művészeti tevékenysége nagyban hozzájárult tehát a nyomtatási technikák és sokszorosított grafikák fejlődéséhez. Polihisztor-voltát az is mutatja, hogy nem csupán mint festő, könyvillusztrátor és grafikus, hanem mint író és irodalmár is tevékenykedett: önéletrajzokat és útinaplókat is írt, valamint elméleti könyveket festészetről, méretezésről és várépítésről, amelyek hosszú ideig szolgáltak alapul a művészeti oktatásban és gyakorlatban egyaránt. Dürer munkássága meghatározó része Európa kulturális örökségének, magyar gyökereiről pedig a városligeti Ajtósi Dürer sor emlékezik meg, amelyet halálának 400. évfordulóján neveztek el róla.

Kapcsolódó

„Pohárba töltetvén szüntelen szénsav buborékokat hány” – a szénsavas üdítőt és a fröccsöt is egy magyarnak köszönheted

Jedlik Ányos találta fel a szódavíz gyártásának módszerét a világon először – ahogyan a dinamóelvet és az elektromotort is. És azt tudtad, mikor jelent meg az első palackozott ásványvíz-márka Magyarországon?

Források: 1, 2, 3

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Sokkoló gyilkosság: Forró volt a leves, ezért leszúrta a feleségét a férfi – Börtön helyett kényszergyógykezelésre ítélték

A férfit aznap engedték ki a pszichiátriáról, ahol éveken át kezelték. A gyilkosság után is kényszerképzetei voltak, a bíró által elmondottakat sem nagyon értette.

KULT

Kifogyunk a szuperlatívuszokból… visszatért a legjobb Star Wars, amit valaha láttunk: az Andor!

Ha szereted a Star Warst azért nézd, ha pedig nem, azért! Nincs kérdés, az utóbbi idők legjobb sorozatát tette le elénk Tony Gilroy és kis csapata.

KÉK HÍREK

„Megharapott, megharapott!” – Brutális cápatámadás áldozata lett egy négygyermekes apa, később megtalálták a testrészeit

Barak Cách csak cápákat akart fotózni az izraeli Olga strandnál, de a ragadozók végül megtámadták. Felesége szerint a férfi még az utolsó pillanatokban is próbálta távol tartani a támadókat.

MÚLT

Felkavaró emlékek! Az űrből is jól látszott a szeptember 11-i terrortámadás füstje

Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba. Az űrhajós felvételt készített a füstfelhőről.

Fotó: NASA - szmo.hu
2024. szeptember 11.

A tragédia évfordulóján ismét előkerült az az űrből készített videót, amin jól látszik a World Trade Center ellen elkövetett terrortámadás füstje. A NASA felvételén a hatalmas füstfelhő az űrből is jól kivehető volt.

Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot 400 kilométerre a Földtől, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba.

Az űrhajós szemtanúja volt a második torony összeomlásának 2001. szeptember 11-én.

Culbertson korábban már az Astronauts: Houston We Have a Problem című dokumentumfilmben beszélt arról a felejthetetlen napról. Így emlékezett vissza:

"Azonnal megpróbáltam szerezni egy videókamerát és egy ablakot, amely a megfelelő irányba néz. Az idő teljesen tiszta volt aznap. Könnyen kivehető volt New York: egy nagy fekete füstoszlop jött ki a városból, és ahogy ráközelítettem a kamerával, láttam ezt a nagy szürke foltot, amely beborítja Manhattan déli részét."

Az űrhajós azt is leírta, hogy a füst úgy nézett ki, mint valami furcsa virág, amelynek a szára dél felé áramlik.