Lefordította a Káma-Szútrát, de az erotikus kézikönyv magyar változata csak ezer példányban jelenhetett meg akkor
Az egyik legizgalmasabb életutat bejárt tudósunk, az orientalista Baktay Ervin 1890-ben sírt fel Dunaharasztin, négy testvérét követve a sorban. Zsidó származású szülei akkor még nem tudták, hogy egy évvel később születni fog valaki a világban, ami miatt még keseregni fognak azon, hogy fiukat eredetileg Gottesmann Ervin Adolf Sándor Alfréd Jánosnak nevezték el.
India már gyermekként foglalkoztatta Ervint, miután édesapja adott neki egy hindu mesekönyvet, sőt, együtt készítettek jelmezeket az olvasmányok hiteles átéléséhez. Miután a legidősebb lánytestvér férjhez ment egy szikh főnemeshez, a fiút végérvényesen bekebelezte a mesés Kelet. Az említett házasságból született bájos leánygyermek – Baktay Ervin unokahúga – pedig felcseperedve az egyik leghíresebb indiai-magyar festővé vált Amrita Sher-Gil néven. Eleinte Ervin segítette a leányt tehetsége kibontakozásában, mivel maga is festőtanonc volt.
Az első világháborút Baktay Ervin rádiósként vészelte át, később viszont elutazott a vágyott ázsiai országba, Indiába, ahol uralkodók portréfestéséből, valamint cikkírásból tartotta fenn magát.
Három év csavargás után hazajött, és mindenről írt egy könyvet, amit csak látott és hallott. Így történt, hogy Magyarország megismerkedhetett a jógával – amit a férfi remekül művelt is, nem csak tanulmányozott –, az általa lefordított Káma-szútrával, sőt, Kőrösi Csoma Sándorral is.
Utóbbiról azt érdemes tudni, hogy Keleten kóborolt a magyarság őshazáját kutatva mindaddig, amíg első európaiként felfedezte Tibet érintetlen világát. Végül Kőrösi ugyan nem érte el eredeti célját, de a keleti nyelvtudományok tudósaként vált ismertté.
Fotó: Fortepan
Az izgalmakat hajszoló kalandor-tudós egyik legfontosabb munkája az 1920-as Káma-szútra-fordítás, amelyet igyekezett autentikusan elkészíteni: az indiai könyvek hagyományaihoz híven Baktay fatáblák közé tette a merített papírokat. Ez még nem a végleges és kereskedelmi forgalomba került verzió volt, hiszen akkor nem állt még a rendelkezésére a teljes szanszkrit szöveg, ezért angol, francia és német fordításokból dolgozott.
Eleinte az erotikus kézikönyv magyar változata csak ezer példányban, kizárólag egyedi megrendelésre postázva került fel a könyvespolcokra.
A szerelem művészete, azaz a három földi érték (erény, vagyon és szerelem) közül a harmadikról szóló gyakorlati tankönyv. Mallanaga Vátszjájana egyetlen műve 1250 verset tartalmaz és 36 fejezetből áll.
A közhiedelemmel ellentétben nem csupán arról szól, hogy lehet a testiséget magas fokon űzni, hanem elméleti és párkapcsolati kérdésekben is tanácsokat ad. Olyan fejezetcímekkel találkozhatunk a könyvben, mint például „Mit kell a férfinak tennie, hogy a leányt elnyerje, és mit kell tennie a lánynak, hogy uralkodjon a férfi felett”, egyszóval a Bravo magazin Szex, szerelem, gyengédség rovat korabeli megfelelőjeként is tekinthetünk rá.
Pár évvel később az indiológus Mahatma Gandhi írásait és beszédeit is magyarra fordította, akivel levelezett is egy időben. Nagyra becsülte és reálisan látta a szabadságharcos eszméit azokban az időkben, amikor még csak flúgos fazonként írtak róla a sajtóban, nem pedig egy százmilliók életét befolyásoló nemzeti mozgalom vezéréről.
