Az egyetlen kvízműsor, amiben könyveket lehetett használni a válaszadáshoz: egy bölcsi volt a főnyeremény
2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.
A fotótárban pedig mintegy százhetvenezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.
Az 1960-as évek végén, amikor a televízió műsorait a hét hat napján még egyetlen adón, fekete-fehérben sugározták, és mindössze a háztartások 60%-ában volt tévékészülék, a Magyar Televízió Budapest felszabadulásának negyedszázados évfordulójához közeledve helyismereti vetélkedő-sorozatot indított.
A játék még szinte el sem kezdődött, már elérte célját: felkeltette a városlakók érdeklődését szűkebb pátriájuk múltja iránt, közösségeket teremtett, és lendületet adott a helytörténeti kutatásoknak.
A felkészülés hónapjaiban a FSZEK Budapest Gyűjteménye „vizsgázott”. Kollégáink elsőként a műsorfolyam ifjú alkotóit, Fellegi Tamás szerkesztő-rendezőt és Liszkay Tamás sorozatíró-szerkesztőt látták el olvasni- és néznivalóval, majd a kerületek - főként tanárokból, történészekből és lelkes lokálpatriótákból verbuvált - csapatait fogadták, és segítették a tájékozódásban. A könyvek egyébként a műsorba is elkísérték a versenyzőket, hiszen ez volt az első - és talán azóta is az egyetlen - kvízműsor, ahol a válaszadáshoz könyveket lehetett használni.
A saját és a rivális kerület történetére vonatkozó kérdések a versenyzők lexikális tudását tették próbára, de a játékban a gyorsaságnak és a szerencsének is szerep jutott: egy-egy helyes válasz után a csapatokat a Szabadság téri stúdióban képviselő, élő partiban részt vevő sakkmester következett lépésre. A sakkfigurák a tábla újabb és újabb mezőit hozták játékba, a mezők pedig újabb kérdéseket rejtettek.
A lágymányosi lakótelep Bogdánfy utcai „fekete-fehér” óvodája időközben sárga lett, de napjainkban is működik. Az egykori vetélkedőről, a kerület és az adományozók összefogásáról emléktábla tudósít. Képeink a legendás műsort idézik.

1975 (?) Szabadság tér 17. A Magyar Televízió székházának bejárata esti fényben. Ism. felv. f.: https://dunavolgyipeter.hu/
A Magyar Televízió Vállalat (MTV) az 1950-es évek közepén költözött be a Tőzsdepalotába (terv. Alpár Ignác, 1905), a korábban itt működő Lenin Intézet egykori helyiségeibe. Az első kísérleti adások 1957 májusában indultak. Szintén itt működött még sokáig a Technika Háza is; az MTV épp 1969 folyamán bővült új stúdióhelyiségekkel, irodákkal, és foglalta el végül az egész épületet. 1969 végén innen sugározták az első színes adást. Az intézmény 2009-ben hagyta el a Szabadság teret, az épület azóta üresen áll.

[1978 k.] A Budapest Gyűjtemény olvasóterme, ekkor még a Wenckheim-palotában. Ismeretlen felvétele (FSZEK Budapest Gyűjtemény). A palota egykori dohányzótermében először a Fővárosi Könyvtár Keleti Gyűjteményét helyezték el (1931), amelynek anyaga a 2. világháborút követően a Kelet-kutatás központjává váló MTA könyvtárához került, s a terem hosszú évtizedekre a Budapest Gyűjtemény otthona lett; végül a Központi Könyvtár 1998-2001 közötti épületrekonstrukciója és bővítése után bölcseleti olvasóteremként nyílt meg újra.

[1963 k.] Légifotó Lágymányosról. Balra az Irinyi József utca, előtérben a Budapesti Műszaki Egyetem (később Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) épületei. Balra fent a Bogdánfy utca házai. (f.: MHSZ/ Fortepan, FP 73736)

A lágymányosi lakótelep S jelű épületei az Irinyi utca felől (tervezők: Borostyánkői László (LAKÓTERV), Iványi László (BUVÁTI)) In: Magyar Építőművészet 1965/4

„A IX. kerületi helyszín a kamera túlsó oldaláról”. Ism. felv. Lobogó 1969. január 8.

Vitray Tamás játékvezető az MTV stúdiójában. In: Lobogó 1969. január 8.

„A pepita tábla körül: Dr. Hajtan József, Szabó László és Lengyel Levente.” Ism. felv. In: Lobogó 1969. január 8.

Váci utca 62-64. A döntő szereplői az Új Városháza üléstermében. (Ma Budapest Főváros Kormányhivatala működik az épületben.) In: Lobogó 1970. február 18.

Vitray Tamás a döntőn, az Új Városháza üléstermében In: Film Színház Muzsika 1970. február 21.

A győztes csapat a címlapon. Ism. felv. Tükör 1970. február 24.

Versenyzők. Film Színház Muzsika Évkönyv, 1970.

1970 Esti program. Kereki Sándor felvétele (f.: Kereki Sándor/Fortepan, FP 204815)

[1969-70] „Teljes üzemben a Fekete? Fehér? Igen? Nem? vezérkara a stúdióban.” (A játékvezető, a sakkparti résztvevői, a zsűri és a három kameraman.) Ism. felv. In: Film Színház Muzsika Évkönyv, 1971.

Főnyeremény: óvoda a XI., Bogdánfy utcában. ifj. Bohanek Miklós felvétele. Ország-Világ 1971. június 9.

Az óvoda udvarán. [ifj. Bohanek Miklós felvétele, 1971. június] A hetekkel a hivatalos átadás előtt készült képes riportban a vezető óvónő, Czabai Istvánné is megszólalt. „Segítséget jelent - és köszönet érte - a Csöpi Ktsz-nek a takarókért, a békéscsabaiaknak a napozókért, a Selyemipari Vállalatnak a függönyökért. Anélkül, hogy vissza akarna élni az adakozók bőkezűségével, megemlíti, hogy virágra, növényekre, virágtartókra már nem jut a költségvetésből. Abban is reménykedik, hogy akadnak még gyerekszerető képzőművészek, akik néhány fal díszítését elvállalják." (...) „Amikor a televízióban eredményt hirdettek a „Fekete-fehér, igen-nem" vetélkedőben, boldogan hallgattuk valamennyien: mennyi az anyagi és munkafelajánlás, amivel közel és távol lakó intézmények, vállalatok segíteni akarják az óvoda kicsinyeit. Ki hitte volna, hogy a legfőbb hiány - az ország legmodernebb óvodájában is - a munkaerő lesz. A meghirdetett óvónői pályázatra igen csekély számú jelentkezés érkezett be. Nyolc óvónői állás közül kettő betöltetlen.” (Ország-Világ 1971. június 9.)

A 2002-ben avatott új emléktábla. Via: Wikipédia

A lágymányosi lakótelep S jelű épületei az Irinyi utca felől (tervezők: Borostyánkői László (LAKÓTERV), Iványi László (BUVÁTI)) In: Magyar Építőművészet 1965/4