MÚLT

A magyar sport 5 legnagyobb dicsősége

Szubjektív lista azokról a pillanatokról, amelyekre igazán büszkék lehetünk és amelyeket mindig is érdemes lesz felidézni.

Berei Dániel, képek: Wikipédia - szmo.hu
2014. szeptember 02.

Amik kimaradtak: Papp László, a magyar ökölvívás legnagyobb alakja, a 18 olimpiai érmünk birkózásból, Balczó András és az öttusa, a hihetetlen atlétikai sikereink, Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, a női kézilabda válogatott és klubcsapataink sikerei. És még sok más, amire illik emlékezni. Az ötös listába a számomra igazán kedveseket szedtem össze.

1. A harmadik olimpiai aranyérem zsinórban

A magyar férfi vízilabda válogatott 2008-ban, Pekingben harmadszorra is megnyerte egymás után az olimpiát. A hihetetlen eredmény azért számíthat a magyar sporttörténelem legkiemelkedőbb sportteljesítményének, mert ugyan több aranykora volt a magyar férfi vízilabdának, 12 évig soha nem álltunk a világ tetején. Ennél nagyszerűbb teljesítményre egyetlen sportágban sem volt képes a világon senki (kézilabdában a dánok és szintén vízilabdában, még az 1910-es években az angolok szintén vízilabdában uralták 3 olimpián keresztül a mezőnyt).

LIBABŐR: A 2000-es olimpiai döntő összefoglalója

Kemény Dénes csapata 2000-ben a sidney-i olimpián úgy verte rommá az oroszokat a döntőben, hogy az ellenfélnek egyetlen pillanatig sem volt esélye. 1976 után lettünk újra bajnokok és legtöbben éreztük – jogosan –, hogy egy újabb sikerkorszak kezdődik el. Ráadásul azon az október 1-jén női kézilabda válogatottunk sajnálatos módon 23-17-es vezetésről vesztette el a dánok ellen a döntőt – így külön örömöt okozott, hogy mégis nyerni tudtunk egy csapat-aranyérmet.

A magyar vízilabda válogatott a legjobb a világon. Mutatja ezt a 3 Világkupa-, a 2 Világliga-, a 12 Európa-bajnoki és a 3 világbajnoki cím is, de legfőképp a 9 darab olimpiai aranyérem mutatja, amivel valószínűleg soha többet nem fog minket utolérni.

2004-ben aztán 7-ből 7 meccset nyertünk. Először a csoportkörben, aztán a döntőben is megvertük az akkor még egy országnak számító Szerbia és Montenegró csapatát. Az elődöntőben az oroszokat vertük, akiket négy évvel később hét góllal ütöttünk ki a döntőben. Athénban Kemény Dénes csapata beállította a csúcsot, amit elődjei, Komjádi Béla, Beleznay László és Rajki Béla elértek.

Az utolsó 10 perc, a 2004-es döntőben, 7-6-os szerb vezetéstől

Pekingben, 2008-ban aztán olyasmi történt, ami arany betűkkel került bele a magyar sport nagy könyvébe. Újból veretlenül, mindössze egyetlen döntetlent elérve nyertük meg az olimpiát, és ekkor mindenki megtanulta a világon: három a magyar igazság. Azzal a Montenegróval játszottunk a csoportmeccseken 10-10-es döntetlent, akit aztán az elődöntőben 11-9-re megvertünk. A Dénes-csapat tehát időzíteni is jól tudott, ami olyannyira vált védjegyévé, mint a hatalmas, távoli bombák Kiss Gergőtől.

2. A magyar futball aranykora

Az Aranycsapat, vagy ahogy külföldön mondták a Mágikus Magyarok a világ legjobbjai voltak 1950 és 1954 között. Ezt bizonyítja a világranglistán akkor elfoglalt 1. hely, melyről nem tudott letaszítani minket senki, az olimpiai aranyérem és a világbajnoki ezüstérem is. Utóbbi története számunkra inkább szomorú, mint vidám, de gondoljunk bele: hogy reagálnánk le, ha a mostani magyar fociválogatott kikapna a németektől a döntőben. Vagy ha 6-3-ra vernénk idegenben az angolokat...

Mindenki tudja, hogy akkoriban Puskás, Kocsis, Hidegkuti, Czibor voltak a világ legjobbjai. Azt viszont kevesen tudják – pedig épp emiatt is válik igazán naggyá az akkori válogatott és az általuk elért sikerek –, hogy az akkori magyar válogatott Sebes Gusztáv által kitalált formációja és taktikai hadrendje alapjaiban változtatta meg a futballt. Annyira alapjaiban, hogy korábban senki nem játszott hasonlót, majd a futball legnagyobb nemzetének tartott brazilok 1958-ban a magyarokhoz hasonló taktikával és nyerték meg az első világbajnoki címüket.

Összefoglaló: A legendás 6-3

A későbbiek során olyan legendás klubok aranykorában lehetett felismerni az Aranycsapat taktikájára igen hasonlító elemeket, mint az Ajax, a Milan és a mostani Barcelona. Kevesen tudják, de az elmúlt évek legnagyobb csapata, a Messi fémjelezte Barcelona játékában is „felismerték a szakmabeliek az Aranycsapatot”.

Milyen érdekes: mégis mennyit adott a magyar nép a világ futballjának... És mennyire sajnálatos ennek tudatában az, ahogyan most áll hazánk futballja.

3. Egerszegi Krisztina és az úszósport

Nem sok olyan sportág van a világon – azért akad egy pár –, amiben közvetlenül a világ nagyhatalmai mögött mi vagyunk az elsők. És még kevesebb olyan sport van, amiben meg is előzünk közülük néhányat. Néhány olyat, mint Kína, Németország, Oroszország, Olaszország vagy Franciaország. Na, a felsoroltak közül úszásban mind mögöttünk van a nyári olimpiai játékok összesített éremtáblázatán.

"Gyere egérke, gyere kicsi lány!"

1896-ban, amikor az első újkori olimpiát megrendezték a görögök, még egészen más volt ez a sport. Nem medencében, faltól falig úsztak a versenyzők, hanem a tengerben, például egy hajóról a partig. Akkor még el lehetett követni olyan hibákat olimpián, mint a legnagyobb magyar nyertes, Hajós Alfréd tiszteletére felhúzott osztrák zászló. Ez mind teljesen lényegtelen annak tudatában, hogy Hajós megjelenésével a magyarok fókusza már igen korán, a 20. század elején az úszásra terelődött. Ezért lehet az, hogy az olimpiai összesített táblázaton 23 arany mellett 23 ezüst és 17 bronzérmünk van, ezzel pedig a 4. helyet foglaljuk el a világ legjobbjai közt.

A magyar úszósport olyan legendákat nevelt ki, mint a Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina, Czene Attila, Cseh László vagy Risztov Éva. Az utánpótlás is hosszú időre támogatja számunkra az izgalmas olimpiákat: Gyurta Dani, Jakabos Zsuzsi és az elmúlt hetekben világcsúcsokat egymás után halmozó Hosszú Katinka mindössze 25 évesek, Kapás Bogi és Bohus Marci 21, Bernek Peti 22, Kozma Dominik és Gyurta Dani 23 évesen még mindig hatalmas jövő előtt állhat.

Barcelonában Egerszegi Krisztina 3 olimpiai aranyat nyert:

1996, Atlanta: "Egy ilyen pályafutást nem lehet vereséggel befejezni"

A felsoroltak közül hosszabban Egerszegi Krisztinával foglalkoznék, aki 1988 és 1996 közt a magyar úszósport megkoronázott királynője volt. Egérke a mai napig az egyetlen olyan sportoló, aki képes volt kizárólag egyéniben 5 olimpiai aranyig jutni (emellé jön még egy ezüst és egy bronz), és ezzel a magyar sporttörténelem legeredményesebb egyéni sportolója. Ha valaki egyéniben megcsinálta azt, amit a vízilabda válogatottunk csapatban, akkor az Egérke: 12 évig ült a 200 méter hátúszás trónján. Egérke egyetlen olimpián, 1992-ben Barcelonában 3 olimpiai aranyat is begyűjtött.

4. Gerevich Aladár és a vívás

A vívással is ugyanaz a helyzet, mint az úszással: hihetetlen jók vagyunk benne. Az összesített éremtáblán harmadikok vagyunk az olaszok és a franciák mögött, 34 aranyunk, 22 ezüstünk és 26 bronzérmünk. A vívó-tradíciók valahol az 1900-as évek elején indultak, amikor már akkora zsenik kardoztak, mint a négyszeres olimpiai bajnok Fuchs Jenő. Ami nagyon nagy eredmény, hogy az évszázad elején nem csak egyéniben tudtunk zseniket felsorakoztatni, hanem csapatszinten is. 1928, 1932, 1936 három olyan év, amikor a magyar kardvívó válogatott aranyérmet nyert.

Egy felvétel 1933-ból, a magyar kardvívás nagy alakjáról, Gerevich Aladárról:

Ekkor volt az a korszak, aminek ikonikus alakja volt Gerevich Aladár. Róla a következőket mindenképp érdemes tudni: a világ legsikeresebb kardvívója, 1932 és 1960 közt 6 olimpián is szerepelt, mindegyikről kivétel nélkül legalább egy arannyal tért vissza; 7 olimpiai aranyérmet, 1 ezüstöt és 2 bronzot nyert; a magyarok közül ő nyerte a legtöbb olimpiai aranyat. Hihetetlen pályafutásában külön érdekesség, hogy 50 évesen is indult az olimpián (természetesen arannyal tért haza), ám sokak kételkedtek benne. Úgy sikerült eloszlatnia a kételyeket, hogy kihívta az összes fiatal magyar versenyzőt és egytől egyik elverte őket.

Vívásban a világ legjobbjai voltunk ezekben az években, évtizedekben. Gerevich egész családja sikeres kardozó volt, felesége és egyik fia is olimpiai bronzot nyert, másik fia pedig edzőként dolgozott. És vajon „csak” 7 aranyérmet nyert volna akkor is, ha a pályafutása alatt nem marad el két olimpia?

5. Kajak-kenu

Az úszás és a vívás mellett a létezik egy sport, ami a magyar sport sikerkovácsa. Ebben a sportágban ugyan nincsenek öt- és hétszeres bajnokaink, de egy pillanatig sincs okunk fanyalogni Dusev-Janics Natasa, Kovács Kati, Storcz Botond vagy Kammerer Zoltán „csupán” három aranyán. Főleg, hogy ez már rögtön tizenkettő. Ehhez még hozzájönnek azok az érmek, amiket a kiváló kenusok lapátoltak össze: a „nagy öreg” Wichmann Tamás, a „Kenukirály” Kolonics György vagy Vajda Attila. Az összesített éremtáblán harmadikok vagyunk a Szovjetunió és Németország mögött.

Kovács Kati és Janics Natasa Athénban:

Vajda Attila olimpiai győzelme

A különbség az az úszás és a kajak-kenu közt, hogy utóbbiban még az is esélyes, hogy egyszer az élre ugrunk, hiszen nincs akkora szakadék, mint mondjuk úszásban az USA és köztünk. 19 aranyunk van, 27 ezüstünk és 25 bronzunk, ez a 71 érem pedig messze több, mint a bármelyik nemzet magáénak mondhat.

A sportág sikerét egyesek az országunk természetes vizei nyújtotta tökéletes lehetőségeknek tulajdonítják. Mindegy miért, ahogy a futballban mondani szokás „a győzelmet nem kell megmagyarázni”, tehát a világranglista-elsőséget főképp nem.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Mérgezett csokitojással ölt a brazil nő: két gyerek halt meg, csak mert féltékeny volt

Elhunyt annak az anyának a második, idősebb gyereke is, aki megosztotta családjával az ajándékba kapott csokitojást. A gyilkos féltékenységből küldte a mérgezett húsvéti csomagot.

KÉK HÍREK

Elmagyarázta a rendőrség, hogy miért rontottak rá a TEK-esek a törökbálinti drogkereskedő szomszédjára

A kommandósok először egy rossz házba mentek be, ahol egy kisgyerek és egy idős nő tartózkodott. A valódi célpont később fegyvert rántott és megsebesítette magát.

KULT

Fekete öves taekwondós, az anyjának köszönheti a karrierjét, és a Föld 100 legnagyobb hatású embere közé sorolták – 35 érdekesség a 35 éves Dev Patelről

A Gettómilliomos főszereplőjeként robbant be a filmvilágba 18 évesen, azóta pedig talán a leghíresebb indiai származású színész lett belőle, sőt, van, aki szerint ő a legszexibb élő férfi.

Címlapról ajánljuk

MÚLT

„Hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót” – 30 éve történt az ország legsúlyosabb vonatbalesete, amiben 31-en haltak meg

1994. december 2-án 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat több kocsija is. 31-en haltak meg, az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Fartek Patrícia / Fotó: YouTube/Kommentár nélkül - szmo.hu
2024. december 02.

1994. december 2-án szörnyű tragédia rázta meg az országot. 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik 110 kilométer/órás sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak.

A balesetben összesen 31-en vesztették életüket, 27-en a helyszínen, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig megsérültek. Az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Később kiderült, a balesetet emberi mulasztás okozta. A vonat érkezése előtt negyed órával az első vágányon tolatást végeztek, csakhogy a váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. A tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót az első vágányra.

A gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel, azaz körülbelül 110 kilométer/órával érkezett az állomás felé, a kitérő állású váltót ebben az állásban viszont legfeljebb 40 kilométer/órás sebességgel közelíthette volna meg a szerelvény. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija leszakadt, majd kisiklott, és egy része az állomásépületbe rohant.

A mentést a baleset után közvetlenül az állomáson szolgálatot teljesítő vasúti dolgozók és az utasok kezdték meg. Aztán megérkeztek a mentők, tűzoltók, és katonák is. Még ők sem láttak még ehhez fogható katasztrófát, de az első újságírók sem tudták eleinte felfogni, mi történt.

Mészáros János a Szoljon.hu fotóriportere az elsők között ért oda, a szirénák hangját követte.

„Láttam, hogy egymáson vannak a vagonok. Akkor már hallottam zajokat, síró, jajveszékelő embereket a roncsok alól. Néhol mozogtak elemlámpák, a tűzoltók és a mentők ekkor már bemásztak a roncsok közé és próbálták megtalálni a túlélőket, sérült embereket”

– mondta a fotós korábban a XXI. Századnak.

Huszonhét ember a helyszínen meghalt, a holttesteket először a váróba fektették.

„Nem kívánom senkinek azt a látványt, érzést, amit az váróterem látványa nyújtott, ahová korábban a holttesteket fektették. Néhány kolléganőmmel hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót. Az egyik munkatársnőnk épp babát várt, mondtuk neki, ő ne jöjjön, máshol segítsen, ha tud. Borzasztó emlék”

– emlékezett vissza szörnyű tragédiára a Szoljon.hu-nak egy asszony, aki már akkor is a vasútnál dolgozott. Azt mondta, sokan bementek aznap éjjel dolgozni közülük, olyanok is, akik nem voltak szolgálatban.

Kárándi Béla nyugalmazott alezredest is a helyszínre rendelték. Az ő feladatuk a halottak azonosítása volt.

„Csendben dolgoztunk, senkinek nem volt kedve megszólalni. Szavakkal nem is lehet elmondani, milyen érzés volt látni, amikor az egyik fiatal mellé lefeküdt a földre az édesanyja. Átölelte a fiát, és perceken át zokogott. Az áldozatok között volt az ORFK egyik középvezetőjének az anyósa is. Amikor bejött az asszony férje, összetört egy széket. Rajta így jött ki a mérhetetlen düh és fájdalom, hogy elveszítette a feleségét”

– mesélte a tragikus éjszakáról a keleten.hu-nak.

A balesetben hatan életveszélyes, húszan súlyos, tizenketten könnyű sérüléseket szenvedtek. A sérülteket több kórházba szállították. Tizennégy embert elsősegélynyújtás után haza is engedtek, négy ember életét viszont már nem tudták megmenteni. Az áldozatok száma így később harmincegyre nőtt.

A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért Szűcs Ferenc váltókezelőt öt és fél év, Farkas István tolatásvezetőt két év, Illyés Ferenc kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság. Szűcs Ferenc három év letöltése után kegyelemmel szabadult.

A MÁV az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és azoknak, akik anyagi veszteséget szenvedtek kártérítést fizetett. Az esetenkénti összeg 20 ezertől 6 millió forintig terjedt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Autópályán rugdosta a rendőröket a részeg garázda, sokkolóval kellett megfékezni

Az agresszív férfit egy budapesti lakásból kellett kirakni, ezután gyalogolt fel az M1/M7-es autópálya bevezetőjére. Nem először került összeütközésbe a törvénnyel.

KÉK HÍREK

„Elvágtuk a torkukat, majd egy machetével feldaraboltuk őket” – brutális gyilkossággal vádolják a legendás kerékpárost, Luis Alberto Herrerát

A Lucho néven ismert legendást azzal vádolják, hogy 2002-ben meggyilkoltatta négy szomszédját, hogy megszerezze a földjeiket.

KÉK HÍREK

Lezuhant a várfalról egy gyerek Esztergomban – mentőhelikoptert kellett hívni hozzá

Mentőhelikopter szállt le Esztergomban, miután egy gyerek lezuhant a közeli várfalról. A hírek szerint egy háztetőre esett, súlyosan megsérült.

MÚLT

Nem színezi túl a valóságot, de ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni – S.E.R.E.G-kritika

Mire képes egy igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon? Megnéztük, hogyan indul a S.E.R.E.G.

Varga Vencel. Kép: Youtube - szmo.hu
2024. november 12.

Nem vagyunk elkényeztetve manapság (igaz, sosem voltunk) jó magyar sorozatokkal, főleg az agyontámogatott propagandafilmek korában. Na de mire képes egy hazai viszonylatban igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon?

Milyen más sorozat lehetne ma Magyarországon 900 millióval megtámogatva, mint egy tisztes katonai sztori, ahol apa-fia konfliktusokról és komoly, felelősségteljes férfiasságról témázgatnak?

Erős fenntartásokkal ültem neki tehát az első résznek. Kicsit vártam is, hogy mennyire lesz ez egy már-már parodisztikus mű, amilyen akár az Elk*rtuk is volt, vagy a Most vagy soha!. Ezzel szemben nem ez történik, hanem valóban megpróbáltak valami egészen korszerű, történetmesélésben is egészen helytálló sorozatot létrehozni.

A sorozat egyből egy rendkívül komoly harcjelenettel indít, ahol a főszereplő, Győrbíró (Csórics Balázs) makacsul, hősiesen felülírja a neki is kiadott parancsokat, majd önálló akciózásba kezd. Nem vagyok teljesen tisztában a katonai missziók törvényeivel, de tudtommal ennek a való életben sokkal szigorúbb következményei vannak, mint az, amilyen gyorsan túlteszi magát a sorozat ezen a felütésen. A harcjelenet egyébként szörnyen izzadságszagú, ahol páremberes lövöldözések mellett egészen komolyan vehetetlen halálok és effektek tűnnek fel. Mintha a kurd statiszták egy alsópolcos videójátékot imitálva hullanának el, az egyik gránát robbanásától való belassított elugrás pedig már-már komikus. Eszembe jut hirtelen a Sharknadónak egy felturbózott verziója, de a történet gyorsan tovább is áll.

Már Győrbíró házában vagyunk, aki a képek alapján a katonaság mellett lottózhatott is, amilyen lehengerlően szép családi házba sikerült berakni a főszereplőket. Megismerkedünk Marcival (Séra Dániel), akit a sorozat egy egészen céltalan figuraként próbál ábrázolni.

Maga a sorozat tehát két szálon fut, egyrészt a fiatal srác, aki az életét rendbe hozni jelentkezik tartalékos katonának, illetve az apáról, aki egy újabb misszióra próbál csapatot verbuválni.

Ez azért sem rossz, mert az izzadságszagú hőstetteket és a nagy, nemes dolgokat szépen ellensúlyozza az esetlen fiatal felnőtt története. Az előbb említett Marci mellett barátja, Jocó (Kövesi Zsombor) is szépen hozza a saját történetét, sok beszélgetés igazán emberi. Simán meg tudjuk kedvelni a karaktereket, és az is szuper, hogy a fiatalok nyelve végre nem megy át egy Amerikai Pite hasonmásversenybe, nem adtak a szereplők szájába „öcsisajtokat” és egyéb korszerűtlen kifejezéseket.

Egyelőre egy rész alapján, gyaníthatóan a missziós csapat összerakása a fő szál, ami viszont sokkal gyengébb, esetlen és logikátlan dialógusokkal. A színészek Kamarás Iván kivételével nem adnak sokat a karakterekhez, ami nem is biztos, hogy az ő hibájuk:

Sokkal inkább maguk a szerepek tűnnek kidolgozatlannak.

Szándékosan igyekeztem elsősorban sorozatként nézni, és csak másodsorban figyelni a szoftpropagandára, amit helyenként azért szépen elhelyeznek. Marci nézegeti a sereg honlapját, anyuka is elmondja, hogy a sereg megoldás lehet az ösztöndíj kifizetésére is, de még a katona apuka is a legkomolyabb motoron vereti, a tökéletesen kinéző családi házból reggel elindulva, ami a katonalét egy szép víziója. De valóban másodsorban van a „mi lehet jobb, mint katonának lenni” felkiáltás, a történetre ezerszer nagyobb hangsúlyt fektetnek. Természetesen a morális kérdések szépen megjelennek olyan hatásvadász vágóképekben, mint amikor a merengő Győrbíró egy boltból kijövő anyát pásztáz gyermekével.

Szerintem az egyik legtisztelhetőbb rész, hogy nem színezi túl a sorozat a valóságot, a katonai laktanyában az irodák, ahol Győrbíró is tengeti mindennapjait, még mindig tele van a kommunizmusból itt ragadt bútorokkal, a kórház folyosója, ahol Marci sebét összevarrják, pontosan olyan hányadékként néz ki, mint a legtöbb kórházi folyosó egyébként itthon.

Rengeteget gondolkodtam azon is, hogy miért kell a címben a sereget S.E.R.E.G.-ként írni. Csak online tudtam meg, hogy Szolgálat-Erény-Rend-Erkölcs-Gondviselés lesz a megfejtés. Gondolom, a pöszékre való tekintettel a „Szereg” kicsit furán adta volna ki, más S-betűs szót meg nem lehet kitalálni a katonasággal kapcsolatban.

Összegezve, a S.E.R.E.G. nem egy pokolian jó sorozat, ugyanakkor azt gondolom, hogy ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni. A fiatalok szála üdítő, az átlagos tévénéző szerintem nagyon gyorsan meg tudja szeretni Marci karakterét, és már várja a következő adást, hogy vajon sikerül-e neki Galambost (Gál Réka Ágota) meghódítani. Gyanúsan arra is kíváncsiak leszünk, hogy Kamarás Iván hogyan és mennyire akar kiszúrni Csórics Balázs karakterével. Ezek miatt pedig néha még meg is lehet bocsátani azokat a rém kellemetlen propagandisztikus részeket is, amikbe az egészet becsomagolják. Láttunk ennél rosszabb sorozatot még Netflixen is, bár azt gondolom, hogy a S.E.R.E.G miatt nem fog a hétköznapi ember a tévé előtt toporzékolva várni hétköznap esténként.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Piszkavassal verte agyon anyósát egy 42 éves nő, egészen addig ő ápolta az asszonyt

A 66 éves asszony már évek óta súlyos beteg volt. Fia és annak párja ápolta, naponta etették, pelenkázták.

KÉK HÍREK

Kegyetlen lincselés: elevenen elégettek egy gyilkossággal gyanúsított férfit Ecuadorban

A vélhetően brit áldozat korábban agyonlőhetett egy helyi lakost. A környéken élők a rendőrségről rabolták el, hogy megégessék.

KÉK HÍREK

Vád alatt a győri gyorshajtó, az M1-es autópályáig hiába kergették a rendőrök - Videón a hajsza

A 48 éves férfi egy szabálysértés után kezdett menekülni, hajmeresztő manőverekkel. A rendőrök végül nem tudták feltartóztatni az M1-esen.

MÚLT

A magyar származású Albrecht Dürer az önmarketing mestere is volt, nemcsak a reneszánszé

Elképzelt orrszarvú, forradalmi sokszorosítási eljárás és botrányos önarckép: a németalföldi festészet zsenije Nürnbergből hódította meg Európát. Bejártuk a házat, ahol élt és dolgozott 20 évig.

Tóth Noémi - szmo.hu
2024. november 18.

Tele a történelemkönyv világhírű magyarokkal: a festő-grafikus-könyvkiadó géniusz Albrecht Dürerről is kevesen tudják, hogy aranyműves apja révén magyar vér csörgedezett az ereiben, bár ő már Németországban született 1471-ben. A festőinasnak szegődött fiúban csak úgy buzogott a tudásvágy és az újítási hajlam, és elképesztően pontosan tudta ábrázolni a természetet vagy az emberi vonásokat. Kortársai megítélése szerint ráadásul Dürer csupa meglepő dologra vetemedett. Például humánus témákat választott – gondoljunk csak ’A nagy nyúl’ című akvarellje és önarcképére –, amelyek akkoriban nem voltak divatosak.

1505-ben elkészítette egyik legismertebb grafikáját egy orrszarvúról, amelynek az a különlegessége, hogy Dürer soha nem látott élőben orrszarvút, és egy leírás alapján készítette el a művet. Ez a grafika rendkívül népszerű lett, és sokan csak ezen keresztül ismerték meg az állatot. Azonban nem minden alkotása lett az ismertségen felül sikeres is: az önarcképeit sok kritika érte, mondván, Dürer túlságosan is egoista – főleg az okozott botrányt, amelyen Krisztusként áldja gyakorlatilag önmagát. Önbizalomban és provokációban nem szűkölködött, az biztos…

Viszont szakmai érdemei elvitathatatlanok:

Dürer egyfajta „művész-influencerként” forradalmasította a művészeti alkotások terjesztését. Fametszeteivel és rézkarcaival felfedezte a sokszorosítás újfajta technikáját, amelynek segítségével képes volt műveit széles körben terjeszteni könyvszerű formában, ezzel növelve a bevételét és a hírnevét szerte Európában.

Munkásságának egyik fontos aspektusa volt a könyvnyomtatás iránti szenvedélye, amelyet nagybátyja, Anton Koberger, Nürnberg egyik vezető nyomdásza segítségével fejlesztett tökélyre. Dürer fametszet-illusztrációi, mint az ’Apokalipszis’, jelentős mértékben hozzájárultak a kor művészetéhez.

A Dürer-ház nem csak múzeum, hanem skanzen is

A művész Nürnbergben található otthona, a Dürer-ház ma múzeumként üzemel a bajor város turisztikai központjában, egy gyönyörű téren a vár aljánál. Dürer már eleve százéves házként vásárolta meg az ingatlant, ahol édesanyjával, illetve feleségével élt és alkotott – utódok nélkül – két évtizedig. A festő 1528-ban bekövetkezett halála után még a felesége lakott benne egy évtizedig, aztán több tulajdonosváltás után visszavásárolta a város, hogy közkinccsé tegye a házat. A Dürer-házon szerencsére a II. világháború sem hagyott akkora nyomot, mindössze a tetőt kellett megjavítani rajta, pedig a város nagy részét lebombázták annak idején. Úgyhogy ma is szinte egykori hangulatában tekinthető meg a jellegzetes stílusú, ötemeletes, és belül kissé puritán berendezésű épület.

A termeket róva az ember úgy érzi, időutazásba csöppent, miközben a korabeli technikákkal is megismerkedhet. A házat korhű bútorokkal rendezték be, és rekonstruálták Dürer műtermét is. Jó érzés úgy barangolni a házban, hogy azon ritka, fennmaradt reneszánsz-kori ház Európában, amely egy művész tulajdonát képezte. Még akkor is, ha sok alkotás a tárlaton csak másolat (élén a botrányos önarcképpel), hiszen az eredeti festményeket a világ nívós múzeumai birtokolják.

Albrecht Dürer élete és művészeti tevékenysége nagyban hozzájárult tehát a nyomtatási technikák és sokszorosított grafikák fejlődéséhez. Polihisztor-voltát az is mutatja, hogy nem csupán mint festő, könyvillusztrátor és grafikus, hanem mint író és irodalmár is tevékenykedett: önéletrajzokat és útinaplókat is írt, valamint elméleti könyveket festészetről, méretezésről és várépítésről, amelyek hosszú ideig szolgáltak alapul a művészeti oktatásban és gyakorlatban egyaránt. Dürer munkássága meghatározó része Európa kulturális örökségének, magyar gyökereiről pedig a városligeti Ajtósi Dürer sor emlékezik meg, amelyet halálának 400. évfordulóján neveztek el róla.

Források: 1, 2, 3

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Három gyerekükkel menekültek az égő házból, az áramszünet miatt nem nyílt ki a kapu

Hirtelen sötét lett este a lakásban, ezért a szülők kimentek, hogy megnézzék, mi a gond. Ekkor vették észre a füstszagot és hallották meg a tető felől a tűz ropogását.

KULT

A Bűnösök dögös, fülledt, bizsergető, véres, brutális, elképesztő – A Creed és a Fekete Párduc rendezőjének új zenés horrorja az év kiemelkedő mozis élménye

Képzeljük el az Alkonyattól pirkadatigot az 1930-as évek amerikai délvidékén fekete blueszenével és ír vámpírokkal! Vérbő 137 perc következik.

KÉK HÍREK

Nem keresik tovább a Dunában eltűnt erőnléti edzőt, a vele utazó egyik férfit azzal gyanúsítják, hogy ő vezette részegen a csónakot

A gyanúsított tagadja, hogy ő vezette volna a hajót, ami felborult. Hétfőn kiengedték az őrizetből, és szabadlábon védekezhet.

MÚLT

Felkavaró emlékek! Az űrből is jól látszott a szeptember 11-i terrortámadás füstje

Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba. Az űrhajós felvételt készített a füstfelhőről.

Fotó: NASA - szmo.hu
2024. szeptember 11.

A tragédia évfordulóján ismét előkerült az az űrből készített videót, amin jól látszik a World Trade Center ellen elkövetett terrortámadás füstje. A NASA felvételén a hatalmas füstfelhő az űrből is jól kivehető volt.

Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot 400 kilométerre a Földtől, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba.

Az űrhajós szemtanúja volt a második torony összeomlásának 2001. szeptember 11-én.

Culbertson korábban már az Astronauts: Houston We Have a Problem című dokumentumfilmben beszélt arról a felejthetetlen napról. Így emlékezett vissza:

"Azonnal megpróbáltam szerezni egy videókamerát és egy ablakot, amely a megfelelő irányba néz. Az idő teljesen tiszta volt aznap. Könnyen kivehető volt New York: egy nagy fekete füstoszlop jött ki a városból, és ahogy ráközelítettem a kamerával, láttam ezt a nagy szürke foltot, amely beborítja Manhattan déli részét."

Az űrhajós azt is leírta, hogy a füst úgy nézett ki, mint valami furcsa virág, amelynek a szára dél felé áramlik.

(via Ladbible)

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A kisfia is vele volt, mikor a részeg anya felborult az autójával, olyan ittas volt, hogy a szondát sem tudta megfújni

A nő elvesztette uralmát a kocsija felett, nekicsapódott egy parkoló autónak, majd egy kapunak és onnan egy másik autónak. A rendőrök mintavételre magukkal vitték, a kisfiút pedig a mentők kórházba szállították, hogy kivizsgálják.