MÚLT

A csendes-óceáni vérfürdő, amely megfordította a II. világháború menetét – Pearl Harbor 80 éve

A legsúlyosabb idegen támadás volt amerikai terület ellen egészen 9/11-ig.

Göbölyös N. László, fotó: Flickr - szmo.hu
2021. december 07.

Ha a II. világháború fordulópontjáról van szó, a történészek rendszerint a sztálingrádi csatát emlegetik, amely 1943 januárjában a náci haderők teljes vereségével, többszáz ezer német katona fogságba esésével végződött. Volt azonban már 1941 decemberében két esemény, amelyek ha nem is azonnal, de végül döntően befolyásolták a háború kimenetelét. December 5-én a Távol-Keletről átvezényelt katonákkal megerősített szovjet hadsereg Moszkva alatt megállította a német támadást, két nappal később pedig a japán légierő lebombázta a Hawaii-szigeteken lévő Pearl Harbor hadikikötőjét.

A moszkvai ellentámadás volt az első eset a háború kitörése óta eltelt több mint 2 év alatt, hogy a náci csapatok meghátrálásra kényszerültek, a japán szőnyegbombázás pedig végleg eloszlatta az amerikai politikai és katonai vezetésben a háborúba való belépéssel kapcsolatos kételyeket.

A japán-amerikai viszony már 1937-ben feszültté vált, amikor bombatámadás érte a Panay hadihajót és a Standard Oil általa kísért három hajóját a megszállt Kínában, a Jangce folyón. Az amerikai kormány akkor közös akciót javasolt Nagy-Britanniának egy Japán elleni blokád létrehozásában, de London nem állt kötélnek. Egy évvel később Franklin D. Roosevelt elnök felszólította az amerikai cégeket, hogy ne szállítsanak hadi célokra felhasználható termékeket Japánnak, majd 1940-ben, Francia-Indokína lerohanása után elrendelte a repülőgép-alkatrész és üzemanyag-szállításokat is. Az olajexportot azonban végül csak 1941 júliusában szüntették be, mivel Japán az amerikai olajtól függött, és Washingtonban attól tartottak, hogy ezt Tokióban provokációnak tekintenék.

1940 közepén Roosevelt átvezényelte az Egyesült Államok Csendes-óceáni flottájának fő bázisát a kaliforniai San Diegóból a Hawaii-szigetekre és elrendelte egy támaszpont kiépítését a Fülöp-szigeteken, hogy ezzel is fékezzék a távol-keleti japán agressziót. Ez utóbbi létrehozása azonban csak egy évvel később kezdődött meg. Mindezzel együtt tény, hogy az Egyesült Államok, bár már 1941 eleje óta jelentős támogatást nyújtott a náci bombázások sújtotta Nagy-Britanniának, sőt, a német támadás után a Szovjetuniónak is, akárcsak az első világháború idején, a végsőkig próbálta elhúzni a háborúban való aktív részvételt. És bár Amerika sok, Hitler elől menekülő európainak nyújtott menedéket, az sem tagadható, hogy nem csupán olyan hírességek, mint Charles Lindbergh vagy a klánalapító, Joseph Kennedy voltak nyíltan náci-szimpatizánsok, hanem jelentős nagyvállalatok, mint a General Motors, a Coca-Cola, az IBM, a Kodak és a Standard Oil is a nagy gazdasági válság utáni virágzásukat a Harmadik Birodalommal kötött üzleteknek köszönhették. Tokióban azonban számítottak arra, hogy a háború eszkalációjával Amerika előbb-utóbb csatlakozik a hadviselő felekhez a maga erős katonai potenciáljával, és ezt meg akarták akadályozni.

Kezdetben még a diplomáciáé volt a főszerep. Több tárgyalási alapot követően 1941. november 20-án Japán felajánlotta, hogy kivonul Indokína déli részéről, és nem hajt végre újabb támadásokat Délkelet-Ázsiában, ha cserébe az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Hollandia (Indonézia akkori gyarmattartója) 3,8 millió liter repülőgép-üzemanyagot szállít és feloldja a szigetország elleni szankciókat, továbbá nem támogatja tovább Kínát. Egy héttel később érkezett az amerikai válasz: Japán feltétel nélkül vonuljon ki egész Kínából és kössön megnemtámadási szerződéseket a Csendes-óceáni hatalmakkal.

Cordell Hull amerikai külügyminiszter jegyzékének átvétele előtti napon azonban már hat japán repülőgép-hordozó megindult Pearl Harbor felé. Megelőző csapásra készültek, még mielőtt kifogynak az üzemanyagból.

A támadás kidolgozója, Jamamoto Iszoroku tengernagy, a japán haditengerészet parancsnoka az ötletet egy 1925-ben megjelent angol regényből vette, amelyben Japán előbb megsemmisíti az amerikai hadiflottát, majd elfoglalja a Fülöp-szigeteket. Az akció sikerét fatális félreértések is segítették. Az amerikai elhárítás december 6-án elfogott egy rejtjeles japán üzenetet, amely a Pearl Harbor körüli hajómozgások iránt érdeklődött. Szombati nap volt, a kódfejtő átadta az üzenetet felettesének, aki hétfőre ígért választ. A támadás hajnalán egy radaroperátor Oahu szigetéhez közeledő repülőgépeket észlelt. Felhívta elöljáróját, aki azt felelte neki: valószínűleg a saját B-17-es bombázóink…

A Pearl Harbor-i vérfürdő nemcsak 2403 ember szörnyű halála, az 1200 sebesült, a 188 repülőgép és 19 hadihajó elpusztítása sokkolta az amerikai közvéleményt, hanem azért is, mert az Egyesült Államok területét az 1846-48-as amerikai-mexikói háború óta kisebb határincidenseket leszámítva nem érte idegen támadás (nem véletlenül hozták sokszor párhuzamba 60 évvel később 2001. szeptember 11-gyel…). Pedig egy néhány nappal korábbi Gallup-felmérésből kiderült, hogy az amerikaiak 52%-a tartott a japán agressziótól. Az amerikai vezetők is valószínűnek tartották, csak éppen a Fülöp-szigeteken várták.

A USS Arizona 1777 fős legénységével, és a hajóhídon álló parancsnokkal, Isaac C.Kidd ellentengernaggyal együtt szállt a hullámsírba. Ma ez a hajóroncs Pearl Harbor emlékműve.

A japán támadás helyi idő szerint reggel 7:55-kor kezdődött, és mindössze 1 óra 15 percig tartott. A jeladás a bombázásra a Tora, Tora, Tora kód volt, amely azt jelentette, hogy meglepetésszerűen támadnak az amerikai kikötőre. A japán követ még előzőleg át akarta adni a hadüzenetet, hogy ne sértse meg az 1907-es Hágai Konvenció ide vonatkozó első cikkelyét, de az csak akkor jutott el a Fehér Házig, amikor már javában folyt az offenzíva. Éppen ezért került be Pearl Harbor a vádpontok közé a japán háborús bűnösök 1946-os tokiói perében. Jamamoto admirális ezt már nem érte meg, mert 1943. áprilisában Pápua-Új-Guinea felett lelőtték a gépét.

Pearl Harbor horderejére jellemző, hogy a japánok 353 harci gépet vetettek be, amelyeket többek között 35 tengeralattjáró, négy cirkáló és 11 romboló támogatott. Az amerikaiaknak az volt a szerencséje, hogy a Csendes-óceáni flotta három nagy repülőgép-hordozója a kikötőtől távol, a nyílt tengeren tartott hadgyakorlatot, így megmenekültek. A japánok mindössze 29 repülőgépet, 5 törpe tengeralattjárót és 129 katonát vesztettek.

A II.világháborút követően sokan keresték a választ arra, hogy miként lephették meg ennyire a Csendes-óceáni flottát. Akárcsak 9/11 kapcsán, itt is felmerült a titkosszolgálat és nem utolsósorban a politikusok felelőssége.

Már 1944 szeptemberében megjelent az Egyesült Államokban egy pamflet, amelyben neves újságírók, történészek, valamint egy nyugalmazott ellentengernagy, Robert Alfred Theobald is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy valójában az elnöktől a katonai vezetőkig mindenki tudta még a várható japán támadás időpontját is, de éppen ezt akarták, hogy meglegyen a háborúba lépés indoka.

Az egyik magyarázat az volt, hogy Roosevelt több haditengerészeti parancsnok is figyelmeztette a flotta áttelepítésekor, hogy Pearl Harbor nehezen védhető, de az elnök nem hallgatott rájuk. Mindez azonban az elmúlt 80 évben megmaradt az összeesküvés-elméletek szintjén.

Pearl Harbor gyakran adott témát a mozinak is. Már a háború idején több amerikai propagandafilmnek volt a kiindulópontja, sőt, még egy hazafias musical is készült This Is The Army címmel, amelyet Kertész Mihály rendezett, szereplői között pedig ott találjuk a későbbi elnök Ronald Reagant. Az egyik legemlékezetesebb azonban a James Jones-regényből készült Most és mindörökké (1953), Fred Zinneman rendezésében, amely 8 Oscar-díjat kapott, három főszereplőjét pedig Burt Lancaster, Frank Sinatra és Montgomery Clift alakították. 1979-ben nagy port pert fel Steven Spielberg Meztelenek és bolondok (eredetileg csak 1941) című filmje, amelyben többek között a Blues Brothers-kettős, John Belushi és Dan Aycroyd, valamint a Hair Bergere, Treat Williams parádézott. 1980-ban készült Don Taylor sci-fije, a Végső visszaszámlálás, amelyben egy időviharba került hadihajónak lehetősége nyílik a katasztrófa megakadályozására, de a kapitány (Kirk Douglas) végül nem vállalja annak az ódiumát, hogy hajója és emberei élete árán beavatkozzon a történelembe. 2001-ben Michael Bay készítette el a Pearl Harbor című három órás szuperfilmet, amelynek légicsata-jelenetei valóban kielégítettek minden 21. századi vizuális igényt, de az egészen végighúzódik egy Titanic-szerű giccses szerelmi történet, ami szinte nézhetetlenné teszi a filmet. A bemutatóra 2001. május 25-én, alig néhány hónappal a World Trade Center elleni terrortámadás előtt.

Mindmáig a leghitelesebb mozi Pearl Harborról az 1970-ben készült Tora! Tora! Tora! volt, amelyet közösen rendezett az amerikai Richard Fleischer és a japán Maszudi Tosio. Ebben már-már dokumentarista pontossággal rekonstruálják az eseményeket, a katonai-diplomáciai hátteret és az emberi érzelmeknek csak annyit teret adnak, amennyi egy játékfilmben feltétlenül kell.

E filmben elhangzik az a mondat, amelyet Jamamoto admirálisnak tulajdonítottak Pearl Harbor után: „Attól tartok, hogy nem értünk el mást, minthogy felébresztettünk egy alvó óriást”. Akár mondta a tengernagy, akár nem, e kijelentést a történelem igazolta.

Roosevelt elnök Pearl Harbor másnapján megkapta a kongresszusi felhatalmazást a Japán elleni hadüzenetre, majd december 11-én kölcsönös hadüzenetváltásra került sor az Egyesült Államok és Németország, valamint Olaszország között. Az amerikai légierő szinte hihetetlenül rövid idő alatt magához tért a sokkból, olyannyira, hogy 1942. április 18-án szintén meglepetésszerű légi támadást intéztek Tokió ellen, aminek inkább lélektani hatása volt jelentős. Ezt követően 1942. június 4. és 7. között a Csendes-óceáni Midway-korallszigetek mellett tönkreverték a japán hadiflottát. Bár az amerikaiak az európai hadszintéren csak 1943 júliusában a szicíliai szövetséges partraszállással jelentek meg, a Csendes-óceáni térségben nagy mértékben hozzájárultak az erőviszonyok kiegyenlítéséhez, amelyet végül 1944. június 6-án a „második front” normandiai megnyitása billentett át véglegesen az antifasiszta koalíció javára.

Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Szökésben egy szekszárdi pár, akik bevonták a szexjátékba a nő 10 éves kisfiát

A pár nem jelent meg a bíróságon, és a rendőrség sem találta őket lakcímükön. Az ügy vádlottjai Németországban vagy Spanyolországban lehetnek.

KÉK HÍREK

Kovács Lajos: Gyárfás Tamás meg akarta öletni Fenyő Jánost

A Frizbi vendége volt a legendás nyomozó, és új részleteket árult el a Fenyő-gyilkosság hátteréről. Kovács Lajos szerint az ügy hemzseg a hazugságoktól és a kételyektől.

KÉK HÍREK

Hatalmas bombát találtak a városligeti hőlégballonnál

A bomba egy csőtörés javítása során került elő a hőlégballon közelében. A tűzszerészek szerint nem volt szükség lezárásokra.

Címlapról ajánljuk

MÚLT

„Hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót” – 30 éve történt az ország legsúlyosabb vonatbalesete, amiben 31-en haltak meg

1994. december 2-án 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat több kocsija is. 31-en haltak meg, az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Fartek Patrícia / Fotó: YouTube/Kommentár nélkül - szmo.hu
2024. december 02.

1994. december 2-án szörnyű tragédia rázta meg az országot. 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik 110 kilométer/órás sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak.

A balesetben összesen 31-en vesztették életüket, 27-en a helyszínen, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig megsérültek. Az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Később kiderült, a balesetet emberi mulasztás okozta. A vonat érkezése előtt negyed órával az első vágányon tolatást végeztek, csakhogy a váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. A tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót az első vágányra.

A gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel, azaz körülbelül 110 kilométer/órával érkezett az állomás felé, a kitérő állású váltót ebben az állásban viszont legfeljebb 40 kilométer/órás sebességgel közelíthette volna meg a szerelvény. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija leszakadt, majd kisiklott, és egy része az állomásépületbe rohant.

A mentést a baleset után közvetlenül az állomáson szolgálatot teljesítő vasúti dolgozók és az utasok kezdték meg. Aztán megérkeztek a mentők, tűzoltók, és katonák is. Még ők sem láttak még ehhez fogható katasztrófát, de az első újságírók sem tudták eleinte felfogni, mi történt.

Mészáros János a Szoljon.hu fotóriportere az elsők között ért oda, a szirénák hangját követte.

„Láttam, hogy egymáson vannak a vagonok. Akkor már hallottam zajokat, síró, jajveszékelő embereket a roncsok alól. Néhol mozogtak elemlámpák, a tűzoltók és a mentők ekkor már bemásztak a roncsok közé és próbálták megtalálni a túlélőket, sérült embereket”

– mondta a fotós korábban a XXI. Századnak.

Huszonhét ember a helyszínen meghalt, a holttesteket először a váróba fektették.

„Nem kívánom senkinek azt a látványt, érzést, amit az váróterem látványa nyújtott, ahová korábban a holttesteket fektették. Néhány kolléganőmmel hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót. Az egyik munkatársnőnk épp babát várt, mondtuk neki, ő ne jöjjön, máshol segítsen, ha tud. Borzasztó emlék”

– emlékezett vissza szörnyű tragédiára a Szoljon.hu-nak egy asszony, aki már akkor is a vasútnál dolgozott. Azt mondta, sokan bementek aznap éjjel dolgozni közülük, olyanok is, akik nem voltak szolgálatban.

Kárándi Béla nyugalmazott alezredest is a helyszínre rendelték. Az ő feladatuk a halottak azonosítása volt.

„Csendben dolgoztunk, senkinek nem volt kedve megszólalni. Szavakkal nem is lehet elmondani, milyen érzés volt látni, amikor az egyik fiatal mellé lefeküdt a földre az édesanyja. Átölelte a fiát, és perceken át zokogott. Az áldozatok között volt az ORFK egyik középvezetőjének az anyósa is. Amikor bejött az asszony férje, összetört egy széket. Rajta így jött ki a mérhetetlen düh és fájdalom, hogy elveszítette a feleségét”

– mesélte a tragikus éjszakáról a keleten.hu-nak.

A balesetben hatan életveszélyes, húszan súlyos, tizenketten könnyű sérüléseket szenvedtek. A sérülteket több kórházba szállították. Tizennégy embert elsősegélynyújtás után haza is engedtek, négy ember életét viszont már nem tudták megmenteni. Az áldozatok száma így később harmincegyre nőtt.

A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért Szűcs Ferenc váltókezelőt öt és fél év, Farkas István tolatásvezetőt két év, Illyés Ferenc kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság. Szűcs Ferenc három év letöltése után kegyelemmel szabadult.

A MÁV az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és azoknak, akik anyagi veszteséget szenvedtek kártérítést fizetett. Az esetenkénti összeg 20 ezertől 6 millió forintig terjedt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Mérgezett csokitojással ölt a brazil nő: két gyerek halt meg, csak mert féltékeny volt

Elhunyt annak az anyának a második, idősebb gyereke is, aki megosztotta családjával az ajándékba kapott csokitojást. A gyilkos féltékenységből küldte a mérgezett húsvéti csomagot.

KÉK HÍREK

Elmagyarázta a rendőrség, hogy miért rontottak rá a TEK-esek a törökbálinti drogkereskedő szomszédjára

A kommandósok először egy rossz házba mentek be, ahol egy kisgyerek és egy idős nő tartózkodott. A valódi célpont később fegyvert rántott és megsebesítette magát.

KULT

Fekete öves taekwondós, az anyjának köszönheti a karrierjét, és a Föld 100 legnagyobb hatású embere közé sorolták – 35 érdekesség a 35 éves Dev Patelről

A Gettómilliomos főszereplőjeként robbant be a filmvilágba 18 évesen, azóta pedig talán a leghíresebb indiai származású színész lett belőle, sőt, van, aki szerint ő a legszexibb élő férfi.

MÚLT

Nem színezi túl a valóságot, de ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni – S.E.R.E.G-kritika

Mire képes egy igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon? Megnéztük, hogyan indul a S.E.R.E.G.

Varga Vencel. Kép: Youtube - szmo.hu
2024. november 12.

Nem vagyunk elkényeztetve manapság (igaz, sosem voltunk) jó magyar sorozatokkal, főleg az agyontámogatott propagandafilmek korában. Na de mire képes egy hazai viszonylatban igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon?

Milyen más sorozat lehetne ma Magyarországon 900 millióval megtámogatva, mint egy tisztes katonai sztori, ahol apa-fia konfliktusokról és komoly, felelősségteljes férfiasságról témázgatnak?

Erős fenntartásokkal ültem neki tehát az első résznek. Kicsit vártam is, hogy mennyire lesz ez egy már-már parodisztikus mű, amilyen akár az Elk*rtuk is volt, vagy a Most vagy soha!. Ezzel szemben nem ez történik, hanem valóban megpróbáltak valami egészen korszerű, történetmesélésben is egészen helytálló sorozatot létrehozni.

A sorozat egyből egy rendkívül komoly harcjelenettel indít, ahol a főszereplő, Győrbíró (Csórics Balázs) makacsul, hősiesen felülírja a neki is kiadott parancsokat, majd önálló akciózásba kezd. Nem vagyok teljesen tisztában a katonai missziók törvényeivel, de tudtommal ennek a való életben sokkal szigorúbb következményei vannak, mint az, amilyen gyorsan túlteszi magát a sorozat ezen a felütésen. A harcjelenet egyébként szörnyen izzadságszagú, ahol páremberes lövöldözések mellett egészen komolyan vehetetlen halálok és effektek tűnnek fel. Mintha a kurd statiszták egy alsópolcos videójátékot imitálva hullanának el, az egyik gránát robbanásától való belassított elugrás pedig már-már komikus. Eszembe jut hirtelen a Sharknadónak egy felturbózott verziója, de a történet gyorsan tovább is áll.

Már Győrbíró házában vagyunk, aki a képek alapján a katonaság mellett lottózhatott is, amilyen lehengerlően szép családi házba sikerült berakni a főszereplőket. Megismerkedünk Marcival (Séra Dániel), akit a sorozat egy egészen céltalan figuraként próbál ábrázolni.

Maga a sorozat tehát két szálon fut, egyrészt a fiatal srác, aki az életét rendbe hozni jelentkezik tartalékos katonának, illetve az apáról, aki egy újabb misszióra próbál csapatot verbuválni.

Ez azért sem rossz, mert az izzadságszagú hőstetteket és a nagy, nemes dolgokat szépen ellensúlyozza az esetlen fiatal felnőtt története. Az előbb említett Marci mellett barátja, Jocó (Kövesi Zsombor) is szépen hozza a saját történetét, sok beszélgetés igazán emberi. Simán meg tudjuk kedvelni a karaktereket, és az is szuper, hogy a fiatalok nyelve végre nem megy át egy Amerikai Pite hasonmásversenybe, nem adtak a szereplők szájába „öcsisajtokat” és egyéb korszerűtlen kifejezéseket.

Egyelőre egy rész alapján, gyaníthatóan a missziós csapat összerakása a fő szál, ami viszont sokkal gyengébb, esetlen és logikátlan dialógusokkal. A színészek Kamarás Iván kivételével nem adnak sokat a karakterekhez, ami nem is biztos, hogy az ő hibájuk:

Sokkal inkább maguk a szerepek tűnnek kidolgozatlannak.

Szándékosan igyekeztem elsősorban sorozatként nézni, és csak másodsorban figyelni a szoftpropagandára, amit helyenként azért szépen elhelyeznek. Marci nézegeti a sereg honlapját, anyuka is elmondja, hogy a sereg megoldás lehet az ösztöndíj kifizetésére is, de még a katona apuka is a legkomolyabb motoron vereti, a tökéletesen kinéző családi házból reggel elindulva, ami a katonalét egy szép víziója. De valóban másodsorban van a „mi lehet jobb, mint katonának lenni” felkiáltás, a történetre ezerszer nagyobb hangsúlyt fektetnek. Természetesen a morális kérdések szépen megjelennek olyan hatásvadász vágóképekben, mint amikor a merengő Győrbíró egy boltból kijövő anyát pásztáz gyermekével.

Szerintem az egyik legtisztelhetőbb rész, hogy nem színezi túl a sorozat a valóságot, a katonai laktanyában az irodák, ahol Győrbíró is tengeti mindennapjait, még mindig tele van a kommunizmusból itt ragadt bútorokkal, a kórház folyosója, ahol Marci sebét összevarrják, pontosan olyan hányadékként néz ki, mint a legtöbb kórházi folyosó egyébként itthon.

Rengeteget gondolkodtam azon is, hogy miért kell a címben a sereget S.E.R.E.G.-ként írni. Csak online tudtam meg, hogy Szolgálat-Erény-Rend-Erkölcs-Gondviselés lesz a megfejtés. Gondolom, a pöszékre való tekintettel a „Szereg” kicsit furán adta volna ki, más S-betűs szót meg nem lehet kitalálni a katonasággal kapcsolatban.

Összegezve, a S.E.R.E.G. nem egy pokolian jó sorozat, ugyanakkor azt gondolom, hogy ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni. A fiatalok szála üdítő, az átlagos tévénéző szerintem nagyon gyorsan meg tudja szeretni Marci karakterét, és már várja a következő adást, hogy vajon sikerül-e neki Galambost (Gál Réka Ágota) meghódítani. Gyanúsan arra is kíváncsiak leszünk, hogy Kamarás Iván hogyan és mennyire akar kiszúrni Csórics Balázs karakterével. Ezek miatt pedig néha még meg is lehet bocsátani azokat a rém kellemetlen propagandisztikus részeket is, amikbe az egészet becsomagolják. Láttunk ennél rosszabb sorozatot még Netflixen is, bár azt gondolom, hogy a S.E.R.E.G miatt nem fog a hétköznapi ember a tévé előtt toporzékolva várni hétköznap esténként.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Autópályán rugdosta a rendőröket a részeg garázda, sokkolóval kellett megfékezni

Az agresszív férfit egy budapesti lakásból kellett kirakni, ezután gyalogolt fel az M1/M7-es autópálya bevezetőjére. Nem először került összeütközésbe a törvénnyel.

KÉK HÍREK

„Elvágtuk a torkukat, majd egy machetével feldaraboltuk őket” – brutális gyilkossággal vádolják a legendás kerékpárost, Luis Alberto Herrerát

A Lucho néven ismert legendást azzal vádolják, hogy 2002-ben meggyilkoltatta négy szomszédját, hogy megszerezze a földjeiket.

KÉK HÍREK

Lezuhant a várfalról egy gyerek Esztergomban – mentőhelikoptert kellett hívni hozzá

Mentőhelikopter szállt le Esztergomban, miután egy gyerek lezuhant a közeli várfalról. A hírek szerint egy háztetőre esett, súlyosan megsérült.

MÚLT

A magyar származású Albrecht Dürer az önmarketing mestere is volt, nemcsak a reneszánszé

Elképzelt orrszarvú, forradalmi sokszorosítási eljárás és botrányos önarckép: a németalföldi festészet zsenije Nürnbergből hódította meg Európát. Bejártuk a házat, ahol élt és dolgozott 20 évig.

Tóth Noémi - szmo.hu
2024. november 18.

Tele a történelemkönyv világhírű magyarokkal: a festő-grafikus-könyvkiadó géniusz Albrecht Dürerről is kevesen tudják, hogy aranyműves apja révén magyar vér csörgedezett az ereiben, bár ő már Németországban született 1471-ben. A festőinasnak szegődött fiúban csak úgy buzogott a tudásvágy és az újítási hajlam, és elképesztően pontosan tudta ábrázolni a természetet vagy az emberi vonásokat. Kortársai megítélése szerint ráadásul Dürer csupa meglepő dologra vetemedett. Például humánus témákat választott – gondoljunk csak ’A nagy nyúl’ című akvarellje és önarcképére –, amelyek akkoriban nem voltak divatosak.

1505-ben elkészítette egyik legismertebb grafikáját egy orrszarvúról, amelynek az a különlegessége, hogy Dürer soha nem látott élőben orrszarvút, és egy leírás alapján készítette el a művet. Ez a grafika rendkívül népszerű lett, és sokan csak ezen keresztül ismerték meg az állatot. Azonban nem minden alkotása lett az ismertségen felül sikeres is: az önarcképeit sok kritika érte, mondván, Dürer túlságosan is egoista – főleg az okozott botrányt, amelyen Krisztusként áldja gyakorlatilag önmagát. Önbizalomban és provokációban nem szűkölködött, az biztos…

Viszont szakmai érdemei elvitathatatlanok:

Dürer egyfajta „művész-influencerként” forradalmasította a művészeti alkotások terjesztését. Fametszeteivel és rézkarcaival felfedezte a sokszorosítás újfajta technikáját, amelynek segítségével képes volt műveit széles körben terjeszteni könyvszerű formában, ezzel növelve a bevételét és a hírnevét szerte Európában.

Munkásságának egyik fontos aspektusa volt a könyvnyomtatás iránti szenvedélye, amelyet nagybátyja, Anton Koberger, Nürnberg egyik vezető nyomdásza segítségével fejlesztett tökélyre. Dürer fametszet-illusztrációi, mint az ’Apokalipszis’, jelentős mértékben hozzájárultak a kor művészetéhez.

A Dürer-ház nem csak múzeum, hanem skanzen is

A művész Nürnbergben található otthona, a Dürer-ház ma múzeumként üzemel a bajor város turisztikai központjában, egy gyönyörű téren a vár aljánál. Dürer már eleve százéves házként vásárolta meg az ingatlant, ahol édesanyjával, illetve feleségével élt és alkotott – utódok nélkül – két évtizedig. A festő 1528-ban bekövetkezett halála után még a felesége lakott benne egy évtizedig, aztán több tulajdonosváltás után visszavásárolta a város, hogy közkinccsé tegye a házat. A Dürer-házon szerencsére a II. világháború sem hagyott akkora nyomot, mindössze a tetőt kellett megjavítani rajta, pedig a város nagy részét lebombázták annak idején. Úgyhogy ma is szinte egykori hangulatában tekinthető meg a jellegzetes stílusú, ötemeletes, és belül kissé puritán berendezésű épület.

A termeket róva az ember úgy érzi, időutazásba csöppent, miközben a korabeli technikákkal is megismerkedhet. A házat korhű bútorokkal rendezték be, és rekonstruálták Dürer műtermét is. Jó érzés úgy barangolni a házban, hogy azon ritka, fennmaradt reneszánsz-kori ház Európában, amely egy művész tulajdonát képezte. Még akkor is, ha sok alkotás a tárlaton csak másolat (élén a botrányos önarcképpel), hiszen az eredeti festményeket a világ nívós múzeumai birtokolják.

Albrecht Dürer élete és művészeti tevékenysége nagyban hozzájárult tehát a nyomtatási technikák és sokszorosított grafikák fejlődéséhez. Polihisztor-voltát az is mutatja, hogy nem csupán mint festő, könyvillusztrátor és grafikus, hanem mint író és irodalmár is tevékenykedett: önéletrajzokat és útinaplókat is írt, valamint elméleti könyveket festészetről, méretezésről és várépítésről, amelyek hosszú ideig szolgáltak alapul a művészeti oktatásban és gyakorlatban egyaránt. Dürer munkássága meghatározó része Európa kulturális örökségének, magyar gyökereiről pedig a városligeti Ajtósi Dürer sor emlékezik meg, amelyet halálának 400. évfordulóján neveztek el róla.

Források: 1, 2, 3

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Piszkavassal verte agyon anyósát egy 42 éves nő, egészen addig ő ápolta az asszonyt

A 66 éves asszony már évek óta súlyos beteg volt. Fia és annak párja ápolta, naponta etették, pelenkázták.

KÉK HÍREK

Kegyetlen lincselés: elevenen elégettek egy gyilkossággal gyanúsított férfit Ecuadorban

A vélhetően brit áldozat korábban agyonlőhetett egy helyi lakost. A környéken élők a rendőrségről rabolták el, hogy megégessék.

KÉK HÍREK

Vád alatt a győri gyorshajtó, az M1-es autópályáig hiába kergették a rendőrök - Videón a hajsza

A 48 éves férfi egy szabálysértés után kezdett menekülni, hajmeresztő manőverekkel. A rendőrök végül nem tudták feltartóztatni az M1-esen.

MÚLT

Felkavaró emlékek! Az űrből is jól látszott a szeptember 11-i terrortámadás füstje

Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba. Az űrhajós felvételt készített a füstfelhőről.

Fotó: NASA - szmo.hu
2024. szeptember 11.

A tragédia évfordulóján ismét előkerült az az űrből készített videót, amin jól látszik a World Trade Center ellen elkövetett terrortámadás füstje. A NASA felvételén a hatalmas füstfelhő az űrből is jól kivehető volt.

Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot 400 kilométerre a Földtől, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba.

Az űrhajós szemtanúja volt a második torony összeomlásának 2001. szeptember 11-én.

Culbertson korábban már az Astronauts: Houston We Have a Problem című dokumentumfilmben beszélt arról a felejthetetlen napról. Így emlékezett vissza:

"Azonnal megpróbáltam szerezni egy videókamerát és egy ablakot, amely a megfelelő irányba néz. Az idő teljesen tiszta volt aznap. Könnyen kivehető volt New York: egy nagy fekete füstoszlop jött ki a városból, és ahogy ráközelítettem a kamerával, láttam ezt a nagy szürke foltot, amely beborítja Manhattan déli részét."

Az űrhajós azt is leírta, hogy a füst úgy nézett ki, mint valami furcsa virág, amelynek a szára dél felé áramlik.