8 középkori magyar templom, amit neked is látnod kell
1. A székesfehérvári koronázótemplom romjai
Az első kihagyhatatlan helyszín az egykori koronázó templom romjai. A hatalmas templom egykor Európa egyik legmagasabb kőépítményei közé soroltatott. Maga I. István építtette, saját magánkápolnájának. István úgy rendelkezett, hogy halála után ide temessék, ami megalapozta az épület jelentőségét több száz éven keresztül. 1526-ig valamennyi magyar királyt itt koronáztak, és 37 királyból 15-öt itt helyeztek végső nyugalomra.
Az eredetileg román stílusban épült hatalmas épületet több alkalommal is átépítették, míg végül az egyik legszebben faragott és díszített gótikus épület lett belőle. A város török kézre kerülése után a megszálló csapatok a királysírokat felbolygatták, kirabolták.


Szapolyai János holttestét kihajították a városfalon kívülre. Az akkori magyar kereszténység építettet szimbólumából dzsámit és lőporraktárat alakítottak ki. A visszafoglalást követően köveit a város újjáépítésének során használták fel. Ma az egykori koronázótemplom gyakorlatilag a földdel egyenlő. Elképzelni is nehéz, hogyan is nézhetett ki egykor Európa egyik legszebb épülete.
2. A zsámbéki romtemplom
Zsámbék fénykora a középkorra tehető, hiszen a Székesfehérvár és Esztergom közötti útvonal mentén feküdt. III. Béla király hitvesével (a francia király lányával) az országba érkező Aynard lovag építtette a ma is látható háromhajós késő román kori, gótikus templomot. A zsámbéki romtemplomot Magyarország kiemelkedő építészeti emlékei között tartják számon. Nem sok ebből a korból megmaradt ilyen jellegű épülettel büszkélkedhetünk. Bár a zsámbéki templom is romos állapotában maradt fent, azért tisztán kivehetők a térelosztások, és a falak egy jó része is épségben áll.


A zsámbéki templomot a tatátjárás alatt teljesen elpusztították, de IV. Béla király újjáépíttette. A 14. században a település a Maróthyak kezébe került. 1467-ben Mátyás király mezővárosi rangot adományozott a településnek. 1541-ben a török elfoglalta, és az ő uralkodásuk ideje alatt rongálódott meg a templom és a hozzá tartozó kolostor. Köveit elhordták és beépítették a környező házakba, ennek ma is látható nyomai vannak. Feltételezhető, hogy a településen található kastélyban is vannak innen származó építőkövek. Legújabb felmérések szerint a ma álló romoknak legfeljebb 50 éve van hátra, ha nem történik valami.
3. Az avasi templomrom
Több forrás feltételezi a rómaiak óta fennálló, folyamatosan élő település meglétét, a XIII. századra teszi a templom építését. A XII. század elején királyi birtokként kapta az Atyusz nemzetség. A templom egyes részei a zalai várhoz tartoztak. Később a szigligeti vár tartozéka lett, és annak sorsában osztozott. A vár felépítése után a XIV—XV. században a régi község elnéptelenedett, és lakosai a Várhegy alatt újonnan települt Újfaluba húzódtak. Egy 1420-as határjárás szerint ekkor már nem voltak lakói.

A lakosság a vár elkészülte után a feltehetően nagyobb biztonságot nyújtó, az erősséghez közelebb fekvő Újfaluba költözött a XIV-XV. században. A templomépület végleges pusztulása 1544 és 1550 között következhetett be a törökök támadásának következtében.
4. A fülöpi templomrom
A fülöpi templomrom Révfülöp belterületén található, közvetlenül a révfülöpi vasútállomás mellett. Az 1211-ben először említett Fülöp falu egyhajós templomának romja. A viszonylag jó állapotban megmaradt templomrom ma műemlék. A Révfülöpön található rom könnyen megközelíthető, közvetlen a vasútállomás mellett, a település belterületén tekinthető meg. A XIII. században épült templom a török időkben néptelenedett el a faluval egyetemben. A szépen fennmaradt falakat 1953-ban a Műemléki Hivatal konzerváltatta.



A templomromot 2000-ben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal felújíttatta. A középkorban a Pilip praedium névre hallgató falu a Tihanyi apátság uradalmi majorja volt, és már az Árpád-korban rév, átkelőhely volt. Az aprócska halászfaluhoz tartozott az egyhajós, oldalt sekrestyével rendelkező templom.
5. Az ecséri templomrom
Az ecséri, vagy ecsérpusztai templomrom a 12. században épült, román stílusban. A falu a mai Révfülöp és Kővágóörs közötti területen állt. 1548-ban a török porig égette, csak a kőből épült templom és a hozzá tartozó épületek falai állnak. A falut elsőként egy 1082-ben írt oklevélben említik. A falu papjáról egy 1333-ban keltezett pápai tizedjegyzékben olvashatunk, a templomot csak később, 1353-ban említik. A templom építéséhez feltehetőleg felhasználták egy romai kori épület köveit. 1430-ban Ecséri László, altárnokmester bővíttette a templomot. Előcsarnokot, sekrestyét építtet, és gótikus stílusban átépíttette az épületet. Ritka a környéken, hogy egy falu temploma háromhajós legyen és íves záródású szentéllyel rendelkezzen. A feltáráskor a szentély lépcsői előtt az Ecséri család sírjait fedezték fel.


Az épület egyes részein a vakolat és a freskók is láthatóak, köztük egy Szent Kristóf-ábrázolás. A nyugati oldalon álló toronynak csupán az alapjait találták meg. Áll még a karzatra vezető lépcső egy része és a gótikus, háromíves fal. Megtalálták a keresztelőmedencét is. A templomot körbevevő kőfal a temetkezési helyet jelölte ki. Mellette a paplak alapozása van feltárva. A föld alatt pedig az a magyar középkori falu, amit a törökök a földig égettek, lakóit elhurcolták. A falu eztán elnéptelenedett, a templom megmaradt falai pusztulni kezdtek. A templom és a falu feltárását 1962-ben kezdték el. A régészeti kutatásokat Sz. Ceglédi Ilona vezette. 1963-ban a templomromot konzerváltatták. A millenium évében a romokat felújították.
6. Az ösküi kerektemplom
Az ösküi kerektemplom a Veszprém megyei Öskü értékes középkori műemléke. A Bakony lábánál elterülő karsztos fennsík egyik sziklás dombját koronázza a kupolás tetejű kerek templom (rotunda), amelynek eredetétől régebben sok kalandos elméletet megfogalmaztak. Sokan azt gondolták, hogy eredetileg török mecset lett volna, vagy esetleg vártorony maradványa, sőt római eredetre is gyanakodtak. A helyreállításhoz kapcsolódó fölmérés során derült ki, hogy a templom hajója nem kör alakú, hanem ovális (átmérője csaknem 7 m), eredetileg kúp alakú lehetett a teteje.

A templom szentélyének belső íve eredetileg patkó alakú volt, nem pedig nyújtott félköríves. Bejárata régebben is a jelenlegi helyén volt, de az ajtónyílás eredeti formája nem rekonstruálható. A déli oldalra nyílik két romanikus résablak, nyugatra egy kis körablak. A szentélynek is hasonló ablakai lehettek.
7. A Szent Anna kápolna, Székesfehérvár
A székesegyház tőszomszédságában ma is látható a Szent Anna kápolna gótikus épülete, nagyon szép állapotban. A kápolna a városháza épületének hátsó homlokzatához van építve. Ma is megtekinthetjük a szépen faragott csúcsíves ablakait. A bejárat felett kis méretű rózsaablak található. A város egyetlen teljes egészében, épen fennmaradt középkori épülete. 1474-ben építtette egy Hentel nevezetű polgár.


Az építtetésben részt vállal Kálmáncsehi Domokos is, aki a koronázó templom prépostja volt. Szobra a kápolna előtt található. A törökök imaházként használták.
8. Az aszófői templomrom
Aszófőn a vasútállomástól délre, a Balaton partján, a természetvédelmi területen található egy középkori templomrom. Egykor római kori épület alapjaira épült, hisz ez a terület már ekkor is lakott volt. Első írásos említése 1093-ból való, a Tihanyi apátság birtokaként. A templom a 13. században épült, román stílusban. Az épület egyhajós, egyenes záródású szentéllyel, ami nagyon jellemző a Balaton-felvidéken található, több tucat templomromra. A fő homlokzaton fennmaradt sor mintázata csúcsíves, gömbökkel díszített párkány, nagyban hasonlít a lébényi és jáki templom mintavilágához.


A templom szentélyénél kiástak egy római kori oltárkövet is. Ez most a rom melletti Almás-forrás szomszédságában van felállítva. Az épület falaiban ágyúgolyókat, a feltárt sírokban elszenesedett emberi maradványokat találtak, amelyek a törökök idejében bekövetkezett pusztításról tanúskodnak.