11 hajmeresztő dolog, amit régen a nőkről gondoltak

Évszázadokon, sőt évezredeken át olyan jellemzőket tulajdonítottak a nőknek, amelyekről mára bebizonyosodott, hogy egytől egyig tévedés. Ennek ellenére egyik-másik a közvélekedésben máig makacsul tartja magát.

Összegyűjtöttünk tizenegy hajmeresztő dolgot, amit a nőkről gondoltak.

1. A nőknek eggyel több bordapárjuk van

A középkorig az orvostudományban elterjedt nézet volt, hogy a férfi és a nő csontozata a bordák számában eltér egymástól. Szentül meg voltak győződve arról, hogy a férfiak testében kevesebb a borda, mint a nőkében. Miért? Mert a Biblia teremtéstörténetében az szerepelt, hogy az Úr a férfi oldalbordájából teremtette a nőt.

"Így adott az ember nevet minden állatnak, az égi madaraknak és minden mezei élőlénynek, de az emberhez illő segítőtársat nem talált. Mély álmot bocsátott azért az Úristen az emberre, és az elaludt. Akkor kivette az egyik oldalbordáját, és húst tett a helyére. Az emberből kivett oldalbordát asszonnyá formálta az Úristen, és odavitte az emberhez. Akkor ezt mondta az ember: Ez most már csontomból való csont, testemből való test. Asszonyember legyen a neve: mert férfiemberből vétetett." Forrás: Mózes első könyve, második fejezet - a Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája.

2. A nőnek nem való a kultúra és a tudomány, csak lerombolja az

Az ókori görög férfiak szerint a nő ösztönlény, alantasabb élőlény. Lesarkítva és leegyszerűsítve: arra alkalmas, hogy a férfi magját befogadja és gyermeket szüljön, de magasztos gondolatokra alkalmatlan. Az anyagi világot képviseli szemben a férfival, aki a szellemi világ képviselője.

Ezek a nézetek csak arra voltak alkalmasak, hogy teljesen elnyomják a nőket, és azok ne örökölhessenek, ne legyen saját vagyonuk, ne rendelkezhessenek a saját testük és az életük felett, hanem csak a férfit szolgálják.

3. A nők sokat sírnak

Nem feltétlenül. Egyrészt: mi a sok? És mi a kevés? Másrészt a nők és férfiak eltérő neveltetése miatt tapasztaljuk azt, hogy nőket gyakrabban látunk sírni, mint férfiakat. A fiúgyermekeket ugyanis a szüleik hajlamosak úgy nevelni, hogy elfojtsák az érzelmeiket. Ha egy kisfiú megüti magát akkor gyakrabban hallja azt, hogy "ebcsont beforr" vagy hogy "katonadolog", a lányokat pedig rendszerint hagyják, hadd sírják ki magukat.

4. A kislányok ösztönösen a babázást és a főzést választják, a fiúk pedig a katonás játékokat és a kisautókat

Elterjedt tévhit, hogy előre kódolt, mivel fognak játszani a gyermekek. Pedig ez is csak hozzáállás, és neveltetés kérdése.

Néhány hete bejárta a közösségi oldalakat egy videó arról, hogy a felnőttek alakítják úgy, hogy más dolgokkal foglalkozzanak a fiúk és a lányok. Lányruhába öltöztettek egy kisfiút és fiúruhába egy kislányt. Ezután idegen felnőtteket kértek meg arra, hogy játsszanak a kicsikkel. A fiúnak gondolt lány például logikai játékot kapott, a lánynak gondolt fiút pedig többek közt puha plüssállattal szórakoztatták.

5. A nő félresikerült férfi, akit egész életében frusztrál a csökevényes nemi szerve

Ennek a gondolatnak az alapjait Sigmund Freud vetette meg, aki azt állította, hogy a péniszirigység munkál a nőkben. Úgy vélte, a nők a pénisz hiánya miatt alapvetően komplexusokat hordoznak magukban, melyek eredendően befolyásolják a jövőbeli viselkedésüket és életbeli feladataikat.

Szerinte a kompenzációnak 2 útja lehetséges: a nő a gyermekszülésben teljesedik ki, vagy elnyomja női funkcióit, férfias szerepeket vesz fel, hogy minél inkább hasonlítson a férfiakra - így bélyegezte meg a karrierre vágyó nőket.

6. A nők szertelenségük miatt alkalmatlanok a szerzetesi életre

A középkorban még nem vették komolyan a nők vallás, egyház iránti elhivatottságát, emiatt kevesebb kolostor volt apácák számára, és egy időben az új zárdák alapítását is tiltották.

7. A tanulás, a tudás a lányokra nézve veszélyes

E gondolat mélyén az a páni félelem rejtőzött, hogy ha a leánygyermek tanul, önálló mesterségre tesz szert, akkor majd lenézi a férjét, vitatkozik vele (vagyis esetleg önálló véleményt fogalmaz meg és nem engedelmeskedik vakon férje parancsainak), elhanyagolja a háztartást, nem szül elegendő utódot vagy nem gondoskodik a gyermekeiről. Ezzel szemben azok a nők, akiket megfelelően taníttattak, kiváló költők, írók, gondolkodók, mesterek voltak.

Christine de Pisan késő középkori francia író a következőképpeen értekezik A nők városa című munkájában: "...Ha szokás volna a kislányokat iskolába járatni és ugyanazokat a dolgokat tanítanák nekik, mint a fiúknak, a lányok is éppolyan jól tanulnának és megértenék a művészetek és tudományok finomságait. Talán még jobbak is volnának, mint a fiúk... mivel a női test lágyabb, mint a férfié, így elméjük élesebb... Ha kevesebbet tudnak a lányok, az csak azért van, mert nem mehetnek el hazulról és nem láthatnak különböző helyeket és gondolatokat, mivel otthon vannak és munkájukat végzik. Márpedig semminek nincs akkora nevelő hatása egy értelmes teremtmény számára, mint a különböző gondolatoknak.

[A megszemélyesített Becsületesség az alábbiakat mondja Christine-nek.] Apádnak, aki természettudós volt, nem az volt a véleménye, hogy a művelt nők rosszá válnak. Ellenkezőleg, mint tudod, nagy örömmel nézte a tanulás iránti érdeklődésedet. Anyád viszont, akinek hagyományos női elképzelései voltak a dologról, azt szerette volna, hogy fonással töltsd az idődet, mint más asszonyok, és gyerekkorodban gátolta a fejlődésedet, a tudományokban és a tanulásban való elmélyülésedet. De miként a közmondás is mondja, a természet adományát nem lehet semmibe venni. Kis cseppenként gyűjtögetted a tudást, és úgy tekinthetsz most rá, mint valami nagy kincsre, és jogod van így tenni. "Asszonyom" [válaszolta Christine] "amit mondasz, oly igaz, akár csak a Miatyánk."

Forrás: Tollam szivárványba mártom.

8. A női test lágyabb, finomabb

Bármennyire rokonszenves és helyénvaló is, amit Christine de Pisan írt a lányok neveltetéséről - lásd fent, a 7. pontban az idézetet - nem lehet maradéktalanul egyetérteni azzal, amit ott írt a női testről. És azzal sem, amit az idézetben levezet, hogy talán még okosabbak is a lányok a fiúknál.

Mai ismereteink szerint nyilvánvalóak ugyan a női és férfi test különbségei akár a belső szerveket, akár a külső jegyeket vizsgáljuk, azonban azt is tudjuk, hogy a női test minden olyasmire képes, amiről azt gondolták, csak a férfi képes megtenni: testedzés, izomtömeg növelése, fegyverforgatás, hegymászás, gépek irányítása stb.

9. "A nő híján van a teremtő géniusznak"

Vagyis alkalmatlan a kreativitásra, az alkotásra. Alkalmatlan a tudományos és a művészi pályára. Ezt Madách Imre írta le annak idején. "A nő korábban fejlődik, de teljes férfiú érettségre sohasem jut: könnyebben tanul és felfog, de híján van a teremtő géniusznak. Dilettáns marad és soha a művészetet és tudományt előre nem viszi."

Sajnos ez a gondolkodásmód vezetett ahhoz, hogy az első magyar orvosnőnek, Hugonnai Vilmának iszonyatos küzdelmet kellett vívnia teljes ellenszélben azért, hogy egyáltalán tanulhasson, a diplomáját Magyarországon elfogadják, és a szakmájában dolgozhasson. Hugonnai Vilma életéről Nyáry Krisztián írt Facebook-posztot.

10. Nem a férfi kívánja meg a nőt, hanem a nő provokálja ki a gerjedelmet,

A nő, ez az érzékeinek élő ösztönlény kelti fel a vágyat a férfiakban. Ez a gondolat végső soron a nőtlen szerzetesektől és papoktól származik, végighúzódik a középkoron, és ez a gondolat áll a nők lefátyolozásának, a női test és arc eltakarásának hagyománya mögött.

A fenti motívumban egyébként Lilith alakja is tetten érhető. A legenda szerint ő volt Ádám első asszonya, aki nem hagyta, hogy férje uralkodjon felette, mivel magát vele egyenlőnek gondota, és otthagyta Ádámot, hogy később gaz, csábító démon képében visszatérjen, és kígyó képében rávegye Évát a bűnre. Lilithről részletesen itt olvashattok.

Egy református lelkész egyszer arra a felvetésre, hogy "baj van a nők öltözködésével" (vagyis "kihívóak", mert nyári ruhát és miniszoknyát vesznek fel), azt válaszolta, hogy azt kellene inkább megvizsgálni, hogy nem a férfiak szemével van-e baj.

11. A szűz lányok megpillanthatják az egyszarvút, sőt, csak a segítségükkel lehet elkapni ezt a mitikus lényt

A legenda szerint az unikornist úgy lehet "levadászni", ha érintetlen hajadont visznek magukkal, mivel az egyszarvú majd megáll, és letérdel előtte.