HÍREK
A Rovatból

10 Nobel-díjas, aki kimaradt a középiskolából

Gondoltad volna, hogy Einstein, George Bernard Shaw és Albert Camus sem végezte el a középiskolát?


A Nobel-díj az egyik legnagyobb presztízsű elismerés, amit csak az ember kaphat, ezért ha a díjazottakról esik szó, az adott terület legkiemelkedőbb alakjaira gondolunk. És hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy azok lettek a legkiválóbbak, akik a legjobb oktatáshoz jutottak hozzá. Nem járunk messze az igazságtól, mégis vannak, akik úgy alkottak maradandót, hogy nem végezték el a középiskolát.

Íme 10 Nobel-díjas, aki kimaradt az iskolából.

10 Joszif Brodszkij

A világ egyik legelismertebb költője 1940. május 24-én született Leningrádban. Tizenöt évesen fordított hátat az oktatásnak, részben iskolai problémái, részben pedig a család siralmas anyagi helyzete miatt, és fizikai munkát vállalt. Mindeközben angolul és lengyelül tanult, műfordítással foglalkozott, és a Szentpétervári kör tagjaival eljártak Anna Ahmatova költőhöz, aki elsőként figyelt fel Brodszkij tehetségére.

1972-ben, az első zsidó kivándorlási hullám idején a hatóságok arra kényszerítették, hogy hagyja el a Szovjetuniót. Először Ausztriába ment, majd Wystan Hugh Auden angol költő segítségével az Egyesült Államokban telepedett le. Kilenc verseskötete jelent meg, a Columbián és a Mount Holyoke-on is professzori címet kapott. Az irodalmi Nobel-díjat 1987-ben kapta meg. Szívroham következtében 1996-ban halt meg.

9. Arthur Henderson

Glasgow-ban született, 1863. szeptember 13-án. Apja halála után a család elszegényedett, így kénytelen volt kimaradni az iskolából. Anyja később ismét férjhez ment, így Henderson három évig folytathatta tanulmányait, mígnem végleg felhagyott velük.

Tudását újságokból és az öntödében szerezte, ahol inaskodott. 18 évesen belépett az öntőmunkások szakszervezetébe, majd nem sokkal később a newcastle-i szervezet titkára lett. Politikai karrierje 1892-ben indult. Henderson volt a brit Munkáspárt társalapítója 1906-ban, melynek 23 éven át volt a titkára. 1929-ben lett külügyminiszter, majd 1934-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat.

8. Leon Jouhaux

Párizsban született, 1879. július 1-én. Apja gyufagyári munkás volt, ám egy sztrájk miatt kiesett a keresete, így Leonnak ki kellett maradnia az iskolából. Egy évet még eltöltött egy másik intézményben, mielőtt abbahagyta tanulmányait, hogy támogatni tudja családját. Először a gyufagyárban helyezkedett el, majd belépett a seregbe, de visszahívták a gyárba, mert apja a foszfortól, amivel dolgoztak, megvakult.

Amikor először vett részt sztrájkban, kirúgták, majd ismét visszavették. Ő lett a CGT, a helyi szakszervezet főtitkára, s rengeteg országban tartott beszédet, sürgetve a szakszervezetek összefogását a béke megteremtése érdekében. Később a Szabad Kereskedelmi Unió Nemzetközi Szövetségének alelnöke, 1949-ben pedig az Európa Tanács Nemzetközi Bizottságának elnöke lett. 1951-ben kapta meg a Nobel-békedíjat.

7. Harry Martinson

1904-ben született a svédországi Jamshogban. Hamar árvaságra jutott. 16 évesen megszökött az intézetből és tengerre szállt. Több hajófedélzetén is megfordult, több országban dolgozott fizikai munkásként. Az így szerzett tapasztalatai és emberi kapcsolatai mind megjelennek műveiben. Írásaiban megtalálhatók a nehéz gyermekkor benyomásai, a természet szeretete, és a tudományos érdeklődés. 1974-ben Eyvind Johnsonnal megosztva kapta az irodalmi Nobel-díjat.

6. George Bernard Shaw

1856. július 26-án született Dublinban. Kezdetben nagybátyja tanítgatta, majd a helyi iskolákba járt, ám nem igazán szerette a szervezett oktatást, így 15 évesen munkába állt. 1876-ban Londonba költözött, hogy elindulhasson az írói pályán. Miután regényei nem találtak épp meleg fogadtatásra, és anyagilag anyja és testvére támogatására szorult, a színdarabírás felé fordult. Később megismerkedett a szocializmus eszméivel és csatlakozott a Fabiánus Társasághoz.

Korai művei társadalmi problémákra fókuszáltak, Show jellegzetes humora sikerre vitte őket. 1925-ben ítélték oda neki az irodalmi Nobel-díjat, 13 évvel később pedig egy Oscart is bezsebelhetett a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában a Pygmalionért.

eq

5. Herbert C. Brown

1912. május 22-én született Londonban, majd két évvel később a család az Egyesült Államokba költözött. Kitűnő tanuló volt, ám apja halála miatt kénytelen volt kimaradni az iskolából. Miután rájött, hogy az üzleti élet nem neki való, visszaült az iskolapadba, majd főiskolán kémiát hallgatott, végül a Chicagói Egyetemen végzett. 1938-ban doktorált. Kutatási asszisztensként dolgozott az alma materben, ahol bórhidridekkel kapcsolatos kutatásai a szervetlen reagensek egy új családjának kifejlesztéséhez vezettek.

Több egyetemen is tanított, a Nemzetközi Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává fogadta. George Wittiggel megosztva kapta a kémiai Nobel-díjat 1979-ben. 2004-ben szívroham következtében hunyt el.

4. Albert Camus

Camus Algériában született, 1913. november 7-én. Alig egy évvel később apja meghalt az első világháborúban, és a család az anyai nagymamával, valamint a mozgássérült nagybácsival költözött össze, egy kétszobás lakásban.

Jó nevű középiskolába nyert ösztöndíjat, ám tuberkulózisa miatt nem járhatott. Autodidakta módon folytatta tanulmányait, míg végül bekerült az Algíri Egyetem filozófia szakára. Imádta a színházat, munkásságának mégis a színdarabjai a legkevésbé értékesnek tartott területe. Franciaországban újságíró lett, és megbecsült irodalmár, aki 44 évesen, 1957-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Sajnos alig három évvel később autóbalesetben életét vesztette.

wer

3. William Faulkner

1897. szeptember 25-én született Mississippiben, és igazi déli nevelést kapott középosztálybeli szüleitől. A középiskolát ugyan nem végezte el, de rengeteget olvasott és tanult, először egymaga, majd a család egyik barátjának szárnyai alatt.

1918-ban beállt a brit hadseregbe, de pár hónappal később hazatért. Hallgatott néhány tárgyat az egyetemen, közben pedig versei jelentek meg és szerkesztette az egyetemi lapot. Több regénye is megjelent, melyeket szinte teljes magányban alkotott. Faulkner a XX. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Művei alapvető problémákat feszegetnek, néhány kritikus szerint erőszakosak. Az irodalmi Nobel-díjat 1949-ben kapta meg.

2. José Saramango

Egy apró portugál városkában látta meg a napvilágot 1922-ben. Bár kitűnő tanuló volt, mint oly sok sorstársa ezen a listán, neki is anyagi okok miatt kellett abbahagyni az iskolát. Fordítóként és újságíróként kezdett dolgozni a Diario de Noticias számára.

Első irodalmi sikereit ötvenes évei derekán könyvelhette el, a Baltasar és Blimunda című regénye megjelenése kapcsán. 1969-ben belépett a Kommunista Pártba, nyíltan ateista volt. Saramango nem hitt a tulajdonnevekben, így művei attól is különlegesek, hogy alakjai többségének nincs neve. 1988-ban kapta meg az irodalmi Nobel-díjat.

1. Albert Einstein

Németországban született 1879. március 14-én. Átlagos diák volt, ám rendkívüli érdeklődést mutatott a természettudományok és a matematika iránt. 15 éves korában úgy döntött, otthagyja az iskolát. Hogy aztán mégis tovább tanulhasson Zürichben, egy svájci középiskolában leérettségizett.

Később Bernbe költözött és a Találmányi Hivatalban kapott állást, szabadidejében pedig elméleti fizikával foglalkozott. Idővel rengeteg publikációja jelent meg, többek közt a relativitás elméletéről.

1921-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat. A náci eszmék terjedése miatt az Egyesült Államokba költözött. Utolsó éveit a világtól elvonultan töltötte Princetonban. 1955-ben halt meg.

Albert_Einstein_Head

via Listverse


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Botrány a határnál: Elásták a fertőzött tetemeket, de az osztrákoknak senki sem szólt
Ausztria csak utólag értesült a peresztegi dögkútról. Most szakértők vizsgálják, veszélyezteti-e a talajvíz a határ túloldalát.


Az osztrák hatóságok nem kaptak előzetes tájékoztatást arról, hogy Pereszteg közelében, a magyar oldalon nagy tömegben ástak el fertőzött állattetemeket – írja az mfor.hu a Vol.at és az APA hírügynökség nyomán.

A Burgenlandi Tartományi Hivatal első értékelése szerint az ausztriai oldalon egyelőre nincs közvetlen veszély a talajvízre nézve.

Az osztrák forrás a magyar fél utólagos tájékoztatására hivatkozva azt írja, a leölt állatokat egy korábban bányászat céljára használt homokbányában földelték el, ahol a talaj sűrű szerkezetű, túlnyomórészt agyagos. Emellett megerősítették azt is, hogy a talajvíz áramlási iránya északnyugat–délkelet, így jelenleg nem kell számolni azzal, hogy a szennyezés elérné az osztrák oldalt.

A burgenlandi vízügyi főosztály szakemberei ettől függetlenül vizsgálják a helyzetet. Heinrich Dorner tartományi tanácsos közleménye szerint „továbbra is nagy figyelmet fordítunk arra, hogy kizárhassuk a talajvízre gyakorolt esetleges hatásokat”.

A fertőzött szarvasmarhák és a kényszervágásra ítélt sertések tetemeit pénteken kezdték Peresztegre szállítani, egy állami tulajdonban lévő ATEV telepre, amelyet már korábban is használták dögtemetőként.

Magyarország kiterjesztette a korlátozási zónát, ahonnan nem lehet állatokat vagy állati eredetű termékeket külföldre szállítani. Burgenlandban emiatt jelenleg 21 kisebb határátkelőt teljesen lezártak, a nagyobb átkelőknél – például Nickelsdorfnál – fertőtlenítő szőnyegeket fektettek le. A tartományi vezetés közölte, hogy az intézkedéseket folyamatosan értékelik, és ha szükséges, módosítják is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Az Irigy Hónaljmirigy tagja Kollár Kingáról: Hunyadi korában azonnal ment volna a bitóra egy ilyen ember
Molnár Imre megmondta a véleményét Magyar Péterről és a Tisza Pártról is, de szóba kerültek a kormánypárti politikai szereplők is.


A Mandiner munkatársa, Lentulai Krisztián Hotel Lentulai című műsorának vendége volt Molnár Imre. Az Irigy Hónaljmirigy basszusgitárosa és a házigazda már az interjú elején leszögezték, hogy egy értékrendet vallanak és egy oldalon állnak. Némi mókázás után a Hír TV-től 18 év után nemrég távozó Lentulai már az első percben Magyar Péter felé terelte a szót, mondván: „én be tudom azonosítani ezt a nevet, hogy Irirgy Hónaljmirigy – egy mai magyar politikusra én rá tudom tenni: ő Magyar Péter.”

Molnár ekkor még no commenttel válaszolt, de később már belement a Tisza elnökének elemzésébe. Arról beszélt, hogy neki Magyar Péter egyelőre egy csukott könyv, „még nagyon nem nyílt ki, vagy még meg sem írták azt a könyvet”. De természetesen Lentulai Krisztiánnál nem lehet megúszni ennyivel a magyarpéterezést, és a műsorvezető felveti, hogy Magyar ősbűne, hogy lehallgatta a feleségét. Ezzel Molnár Imre is egyetértett, ahogy hasonló ősbűnnek tartotta Kollár Kinga európai parlamenti elszólását is. Lentulai vissza is kérdezett, hogy valóban csak elszólásról volt-e szó.

„Egyik rosszabb, mint a másik. Ha elszólás, azért rossz, ha pedig annyira nyeregben érzem magam, hogy 'nesze nektek, így az arcotokba vágom!', akkor pedig azért rossz.

Ez szerintem szörnyű, a Hunyadi korában azonnal ment volna a bitóra egy ilyen ember”

– idézte fel a mostanában futó népszerű sorozatot a paródiazenekar basszusgitárosa – ami az intrikákkal és (világ)politikai helyezkedésekkel teli korszakot tekintve finoman szólva érdekes állítás.

Molnár Imre azt is elmondta, hogy a Tisza Párt mögött megint csak a gyűlöletből politizálást látja, és ma már visszasír olyan politikai ellenfeleket, mint Mesterházy Attila vagy Botka László. Ugyanakkor azt is hozzátette: fontosnak tartja, hogy ne nézzék le azokat az embereket, akik Magyar Péter támogatói.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Máris dőlnek a dominók: összeomolhat a tengeri kereskedelem - Napok alatt óriási a zuhanás
A Kínából induló importáruk jó része már el sem jut Amerikába. A globális ellátás akadozik – és ez még csak a kezdet lehet. Az import egy hét alatt 64 százalékkal zuhant, miközben az export 30 százalékos csökkenést mutat az USA-Kína relációban.


Az amerikai vámháború hatására súlyos válság van kialakulóban a tengeri szállítás területén, és ez különösen igaz az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelemre - írja a Les Echos francia gazdasági lap nyomán a Portfolio.

Az import egy hét alatt 64 százalékkal zuhant, miközben az export 30 százalékos csökkenést mutat.

A hajózási társaságok sorra törlik a szállítmányokat, és sokan arról számolnak be, hogy a konténerkapacitásra vonatkozó megrendelések 50–60 százalékkal estek vissza. A forgalom „teljesen befagyott”, főként a Kína–USA útvonalon.

A helyzetet tovább súlyosbította az április 4-én bejelentett 145 százalékos amerikai vámemelés és Peking másnapi válaszlépése, amellyel 125 százalékos emeléssel sújtotta az amerikai árukat. Ezek után a szállítmányok 70 százalékát leállították vagy törölték, és a napokban már arra is akadt példa, hogy egy kínai légitársaság inkább nem vette át az amerikai Boeingtől rendelt és leszállított utasszállító repülőgépét, amit így vissza kellett küldeni az USA-ba.

A Kereskedelmi Világszervezet arra számít, hogy az áruforgalom az Egyesült Államok és Kína között akár 80 százalékkal is visszaeshet. Ezt a becslést a hajótársaságok foglalási adatai is alátámasztják: március 30. és április 8. között világszinten 18,4 százalékkal csökkent a konténerfoglalások száma.

A kínai exportőrök próbálják elkerülni az amerikai vámokat, így Indián, Vietnámon, Mexikón vagy Perun keresztül szállítanak Észak-Amerikába.

Bár Európát egyelőre kevésbé érinti a válság, a hatások hamarosan ide is elérhetnek. A Távol-Keletről Észak-Európába tartó szállítások mennyisége rekordszintre emelkedett, ami rövid időn belül túlterhelheti a már most is zsúfolt rotterdami, antwerpeni és hamburgi kikötőket.

A szállítmányozásban tehát dominóhatás indult el, de a következmények mértékét még senki nem látja előre. Egy biztos, hazánk sem marad érintetlen. Itt arról írtunk, hogy az Egyesült Államok által kivetett importvámok – különösen az európai autókat érintően –, valamint a még magasabb kínai vámokkal járó kereskedelmi háború egyik nagy vesztese lehet Magyarország. Ennek legfőbb oka az, hogy hazánk gazdasága jelentős mértékben épít a német autóiparra, illetve a kínai elektromos jármű- és akkumulátorgyártásra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A botrányos Munkácsy-díjas Vészabó Noémi exférje is lefoglalta az Erzsébet hidat – méghozzá négy napra
Ráadásul Hadházy Ákos tervezett tüntetésének idejére is igényt tartana a helyszínre. Persze Dézsy Zoltán akciójában van egy komoly csavar.


Dézsy Zoltán, az Elment az öszöd című (az IMDB-n 1,1-es értékelésen álló) film rendezője négy napra lefoglalta az Erzsébet hidat, és egy nagy demonstrációt szervez április 22. és 26. között minden nap, 18 és 19 óra között –szúrta ki a 444.hu.

A rendező már engedélyt is kapott a BRFK egyik képviselőjétől. A rendőrség a 444-nek megerősítette, hogy egy magánszemély valóban bejelentette a gyűlést a híd járdaszakaszaira, amit a gyülekezési hatóság tudomásul vett.

Dézsy a demonstrációra minimum 50 ezer résztvevőt vár. A BKK becslése szerint csúcsidőben ennyien haladnak át óránként az Erzsébet hídon. Azt írta, az egész hídon tartják majd a tüntetést:

a gyalogosok a járdán, az autósok pedig az úttesten vonulnak, miközben mindenki „szépen közlekedik és továbbhalad”.

A rendező bejegyzésében azt is írta: „Amíg mi tüntetünk, senki nem veheti el tőlünk a hidat. Visszaszerezzük Erzsébetet! Nincs az a lyukas zoknis lódoktor, aki ezt megzavarhatná” – utalt Hadházy Ákosra.

Közben arról mi is írtunk korábban, hogy a független országgyűlési képviselő nem kapott engedélyt, hogy az Erzsébet hídon tartsa meg a tiltakozását. A Ferenciek terére tervezett tüntetését is elutasították. Ennek ellenére azt mondta, kedden délután öt órakor kiáll a térre, és kisétál a hídra.

Dézsyn kívül már több fideszes politikus (így Gulyás Gergely, Szentkirályi Alexandra és Orbán Viktor) is jelezte, hogy valamilyen módon korlátoznák azt, hogy a hídon tüntetést tarthassanak, többezer ember közlekedését akadályozva.

Dézsy Zoltán annak a Vészabó Noéminak a volt férje, aki a szakértők tiltakozása ellenére, de Hankó Balázs miniszter külön lobbizásának köszönhetően, munkássága művészeti értékének megkérdőjelezhetőségese ellenére idén Munkácsy-díjban részesült.


Link másolása
KÖVESS MINKET: