MÚLT

10 horrortörténet a hullaházakról, amit borzongva fogsz olvasni

Ezeket csak akkor olvasd el, ha úgy gondolod, hogy elég erős az idegrendszered, és úgysem tudnál ma éjjel aludni.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2017. május 05.

A halottasházakat mindig is rémülettel vegyes tisztelet övezte. Az 1800-as évek közepétől az 1900-as évek elejéig az újságok szívesen közöltek történeteket működésükről, problémáikról, rejtélyeikről. A Listverse.com gyűjtötte össze a legérdekesebb eseteket.

Váróteremből alkalmi halottasház

Nagyobb balesetek esetén bevett gyakorlat volt alkalmi halottasház kijelölése. Ilyen tömegszerencsétlenség történt 1908-ban, Ausztráliában, ahol két vonat ütközött össze. Szétszakadt, összeroncsolt holttestek maradtak a sínek mentén. A darabokra tört vasúti kocsik kigyulladtak, a menekülés szinte lehetetlen volt. 43-an meghaltak, 232-en megsebesültek. A baleset híre gyorsan terjedt.

Az állomást elözönlötték a hozzátartozók és a bámészkodók. Két váróteremből alkalmi halottasházat csináltak. Minden bútort kivittek, a testeket pedig egymás mellé fektették a padlóra. Lámpákat gyújtottak, aztán elkezdték hatosával beengedni a hozzátartozókat, hogy azonosítsák a szeretteiket.

Halottasház helyet halottas fészer

Akik 1889-ben, a nyugat-ausztráliai Albanyban hunytak el azoknak a testével nem bántak méltó módon. A holttesteket ugyanis egy fészerben tárolták a börtön területén, ahol a lyukas tetőn keresztül beömlött az esővíz az elhunytakra. A "friss" halottakat egy faasztalra fektették. A testüket leterítették, hogy elfedjék az intim testrészeket addig, amíg egy jelöletlen gödörbe el nem temették őket.

Albany halottas kamrája mégis valóságos palota volt a victoriai Beecworth hasonló intézménye mellett. 1877-ben jelentették, hogy a kórház halottasháza ijesztő mértékben veszélyes. Az egyik orvos, Dr. Dobbyn szerint valóságos kórokozó-tenyészetként működött.

Egy bizottság úgy döntött, hogy új halottasházat kell építeni a helyén. Sok orvos azonban attól félt, hogyha felbontják a régi épület padlózatát, dögvészt szabadítanak a városra....

Két hulla közt ébredni

Képzeld el, milyen lenne halottak közt ébredni! San Franciscóban megtörtént. 1870-ben egy német embert kezeltek a kórházban, és halottnak nyilvánították. Azonnal a kórház hullaházába vitték, és "elhelyezték egy ládában, két másik hulla között."

Úgy éjfél körül magához tért, és üvölteni kezdet. A kórház személyzete felébredt, és szóltak a halottasház őrének, hogy nézze meg, mi történt. A férfi félt bemenni, azt mondta, hagyják, hogy a kísértetek elintézzék egymás közt a dolgokat. Végül azonban megadta magát a nyomásnak. Amikor az őr ajtót nyitott, meglátta, hogy a német férfi a hullákra adott hálóingben áll, elájult. A "feltámadt" beteg kiszaladt a hullaházból, és a kórház folyosóin rohangált. Úgy kellett a földre teperni. Végül egy orvosnak sikerült észhez térítenie.

Halottasház - élőknek is

A Los Angeles-i kínai negyed halottasháza nem csak a halottakat, de a haldoklókat is "fogadta". Egy 1888-a jelentés szerint "a kínai halottasház egy elkülönült, düledező kalyiba, ahová egyszerűen bedobálják a gyógyíthatatlan kínaiakat meghalni." Egyszer egy leprás férfi is odakerült. Egy rendőr talált rá a hullaházban a csontsovány férfira, aki fájdalmasan nyöszörgött, és úgy tűnt, belülről rothad. A rendőr jelentette az esetet a kapitányságon. Miután a leprától mindenki félt, úgy döntöttek, otthagyják az áldozatot, amíg el nem döntik, mit tesznek vele. Hogy mi lett az eset vége, az nem szerepel a híradásokban, de feltételezhető, hogy a leprás a halottasházban hunyt el.

Víz nélkül nincs élet - és halál?

Az ember azt gondolná, ha van valami, ami alapfelvétel egy halottasházban, hát a folyó víz az. Ám egy 1886-as olvasói levélben pont ezzel kapcsolatban fejezi ki a szerző az aggodalmát a nyugat-ausztrál Fremantel halottasházáról. A levél szerint a hullaházban, ahol "gyakran végeznek boncolást", nincs semmilyen folyó víz. A helyiségben nincs vizsgálóasztal és a halottasház ajtaját nem lehet rendesen becsukni. Az ment be, aki akart. Megszentségteleníthették a halottakat, vagy bármikor megzavarhattak egy fontos boncolást.

A Salisbury Börtön

John G. Weaver az amerikai polgárháborúban esett fogságba. Miután a déliek elfogták, saját bevallása szerint nagyon jól bántak vele. Egészen addig, míg el nem szállították a Salisbury Börtönbe, Észak-Karolinába. Weaver a börtönben sok éhező fogollyal találkozott. Ráadásul a börtön nyirkos, dohos volt az esős évszakok alatt, és sokan meghaltak az éhezéstől és a betegségektől.

Az őrök minden reggel összeszedték a holtakat és a haldoklókat, és a halottasházba dobták őket. De ez csak a kezdet. Miután a testeket egymásra dobálták, jött a halottaskocsi, hogy kivigye őket a tömegsírokhoz. Bár a kocsi folyamatosan ingázott a börtön és a temető között, sosem fogytak el a hullák.

Kétszer a halottasházban

Robert Hughes-t rendőrkocsi vitte az ausztrál Newcastle Kórházba, 1901-ben. Hughes-t sietősen megvizsgálták a kocsiban, és halottnak nyilvánították. Azonnal a halottasházba vitték. Hideg márványlapra fektették, ami valószínűleg sokkolta a szervezetét. Rángatózni és zihálni kezdett az asztalon. A rendőrök megijedtek, és orvost hívtak.

Egy újabb gyors vizsgálat megállapította, hogy Hughes valóban él. Átvitték a kórházba, ott azonban öt perc múlva másodszor is meghalt. Ezúttal halott is maradt, így másodszor is a halottasházba került. Az orvosok nem tudták pontosan megállapítani a halál okát, de feltételezésük szerint vagy az öreg kora miatt vesztette életét, vagy megmérgezték.

A mozgó koponya

A halottasházak gyakran válnak gonosz tréfák helyszínévé. Sokat lehet olvasni halottként pózoló és kísértetüvöltést imitáló medikusokról. Egy orvos azonban egészen másfajta ijesztgetés áldozata lett. Egy régi, New Orleans-i újságnak mesélte 1884-ben, hogy volt egy páciense, aki ütőértágulatban szenvedett. Miután az orvos nem értette az esetet, úgy döntött, halála után felboncolja a beteget. Nem is kellett sokat várnia. A halottat átszállították a halottasházba a vizsgálatig.

Az orvos egy órával éjfél előtt ért a halottasházba. Ott felboncolta és vizsgálni kezdte korábbi páciensét. Hirtelen csoszogó hangot hallott a sarokból. Megijedt, mert azt hitte, egyedül tartózkodik a helyiségben – legalábbis ő az egyetlen élő. Körülnézett ott, ahonnan a zajt hallotta. De csak öt koponyát látott a földön, amit orvostanhallgatók készítettek oda. Így hát folytatta a boncolást. De hirtelen mozgást érzékelt ugyanabból a sarokból. Ismét félbehagyta a munkát, és ijedten látta, hogy az egyik koponya felé indul.

Szemügyre vette a padlót, kereste a zsinórt, de nem talált semmit. Miután nem tudta, mit tegyen, leült egy sámlira, pipára gyújtott.

A koponya megint közeledni kezdett felé. Az orvos nem bírta tovább. Felpattant, és felvette a földről a koponyát. Egy patkányt talált benne, ami valahogy beszorult a koponyaüregbe. Kiszabadította a rágcsálót, ami elszaladt, az orvos pedig folytatta a munkát.

A kislány, akit a csomagok öltek meg

A párizsi halottasház a Szajna partján állt. Azokat szállíttatta ide a város, akik erőszakos véget értek. Addig ott maradtak, amíg egy családtag nem jelentkezett értük, vagy el nem temették őket.

1839-ben két férfi üzemeltette a halottasházat, mindketten a hullaház emeletén éltek a családjukkal. A feleségeik segítségével tökéletes nyilvántartást vezettek az elhunytakról. Név, halál oka, és a dátum, amikor a hullát az épületbe szállították. A férfiak sok tragédiát láttak a La Morgue-ban, de talán Leonore-é volt a legszomorúbb. A kislányt egy téli nap hozták a halottasházba. A dajkája cipelte oda. Mint elmondta, postakocsin utaztak, és elaludt. A kicsi pedig valahogy becsúszott a többi utas poggyászai közé, és megfulladt.

A dada lefektette a kislányt, csókolgatni kezdte és könyörgött, hogy keltsék életre. Miután tudatosult benne, hogy ez nem lehetséges, annyit kért, had lássa utoljára a gyermek szép, kék szemét. A dada távozott, de nem maradt távol sokáig. Nemsokára visszahozták víztől csöpögő holttestét.

Patkányinvázió

1911-ben diskurzus indult arról, mihez kezdjenek az írországi Bantry halottasházával. Mint kiderült, a halottakat egy szegényház kápolnájában tárolták, amíg a családok át nem vették őket. A halottasház fő problémája az volt, hogy igazi patkányfészekké vált. Hatalmas köveket tettek a koporsók tetejére, hogy a rágcsálók ne férjenek hozzá a halottakhoz. Meglehetősen heves vita alakult ki, és a vitázók legalább egyike semmi kivetnivalót nem talált abban, ha a patkányok megeszik a halottakat.

via Listverse

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Kegyetlen lincselés: elevenen elégettek egy gyilkossággal gyanúsított férfit Ecuadorban

A vélhetően brit áldozat korábban agyonlőhetett egy helyi lakost. A környéken élők a rendőrségről rabolták el, hogy megégessék.

KÉK HÍREK

Vád alatt a győri gyorshajtó, az M1-es autópályáig hiába kergették a rendőrök - Videón a hajsza

A 48 éves férfi egy szabálysértés után kezdett menekülni, hajmeresztő manőverekkel. A rendőrök végül nem tudták feltartóztatni az M1-esen.

KÉK HÍREK

Három gyerekükkel menekültek az égő házból, az áramszünet miatt nem nyílt ki a kapu

Hirtelen sötét lett este a lakásban, ezért a szülők kimentek, hogy megnézzék, mi a gond. Ekkor vették észre a füstszagot és hallották meg a tető felől a tűz ropogását.

Címlapról ajánljuk

MÚLT

„Hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót” – 30 éve történt az ország legsúlyosabb vonatbalesete, amiben 31-en haltak meg

1994. december 2-án 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat több kocsija is. 31-en haltak meg, az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Fartek Patrícia / Fotó: YouTube/Kommentár nélkül - szmo.hu
2024. december 02.

1994. december 2-án szörnyű tragédia rázta meg az országot. 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik 110 kilométer/órás sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak.

A balesetben összesen 31-en vesztették életüket, 27-en a helyszínen, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig megsérültek. Az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Később kiderült, a balesetet emberi mulasztás okozta. A vonat érkezése előtt negyed órával az első vágányon tolatást végeztek, csakhogy a váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. A tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót az első vágányra.

A gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel, azaz körülbelül 110 kilométer/órával érkezett az állomás felé, a kitérő állású váltót ebben az állásban viszont legfeljebb 40 kilométer/órás sebességgel közelíthette volna meg a szerelvény. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija leszakadt, majd kisiklott, és egy része az állomásépületbe rohant.

A mentést a baleset után közvetlenül az állomáson szolgálatot teljesítő vasúti dolgozók és az utasok kezdték meg. Aztán megérkeztek a mentők, tűzoltók, és katonák is. Még ők sem láttak még ehhez fogható katasztrófát, de az első újságírók sem tudták eleinte felfogni, mi történt.

Mészáros János a Szoljon.hu fotóriportere az elsők között ért oda, a szirénák hangját követte.

„Láttam, hogy egymáson vannak a vagonok. Akkor már hallottam zajokat, síró, jajveszékelő embereket a roncsok alól. Néhol mozogtak elemlámpák, a tűzoltók és a mentők ekkor már bemásztak a roncsok közé és próbálták megtalálni a túlélőket, sérült embereket”

– mondta a fotós korábban a XXI. Századnak.

Huszonhét ember a helyszínen meghalt, a holttesteket először a váróba fektették.

„Nem kívánom senkinek azt a látványt, érzést, amit az váróterem látványa nyújtott, ahová korábban a holttesteket fektették. Néhány kolléganőmmel hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót. Az egyik munkatársnőnk épp babát várt, mondtuk neki, ő ne jöjjön, máshol segítsen, ha tud. Borzasztó emlék”

– emlékezett vissza szörnyű tragédiára a Szoljon.hu-nak egy asszony, aki már akkor is a vasútnál dolgozott. Azt mondta, sokan bementek aznap éjjel dolgozni közülük, olyanok is, akik nem voltak szolgálatban.

Kárándi Béla nyugalmazott alezredest is a helyszínre rendelték. Az ő feladatuk a halottak azonosítása volt.

„Csendben dolgoztunk, senkinek nem volt kedve megszólalni. Szavakkal nem is lehet elmondani, milyen érzés volt látni, amikor az egyik fiatal mellé lefeküdt a földre az édesanyja. Átölelte a fiát, és perceken át zokogott. Az áldozatok között volt az ORFK egyik középvezetőjének az anyósa is. Amikor bejött az asszony férje, összetört egy széket. Rajta így jött ki a mérhetetlen düh és fájdalom, hogy elveszítette a feleségét”

– mesélte a tragikus éjszakáról a keleten.hu-nak.

A balesetben hatan életveszélyes, húszan súlyos, tizenketten könnyű sérüléseket szenvedtek. A sérülteket több kórházba szállították. Tizennégy embert elsősegélynyújtás után haza is engedtek, négy ember életét viszont már nem tudták megmenteni. Az áldozatok száma így később harmincegyre nőtt.

A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért Szűcs Ferenc váltókezelőt öt és fél év, Farkas István tolatásvezetőt két év, Illyés Ferenc kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság. Szűcs Ferenc három év letöltése után kegyelemmel szabadult.

A MÁV az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és azoknak, akik anyagi veszteséget szenvedtek kártérítést fizetett. Az esetenkénti összeg 20 ezertől 6 millió forintig terjedt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

A Bűnösök dögös, fülledt, bizsergető, véres, brutális, elképesztő – A Creed és a Fekete Párduc rendezőjének új zenés horrorja az év kiemelkedő mozis élménye

Képzeljük el az Alkonyattól pirkadatigot az 1930-as évek amerikai délvidékén fekete blueszenével és ír vámpírokkal! Vérbő 137 perc következik.

KÉK HÍREK

Nem keresik tovább a Dunában eltűnt erőnléti edzőt, a vele utazó egyik férfit azzal gyanúsítják, hogy ő vezette részegen a csónakot

A gyanúsított tagadja, hogy ő vezette volna a hajót, ami felborult. Hétfőn kiengedték az őrizetből, és szabadlábon védekezhet.

KÉK HÍREK

A kisfia is vele volt, mikor a részeg anya felborult az autójával, olyan ittas volt, hogy a szondát sem tudta megfújni

A nő elvesztette uralmát a kocsija felett, nekicsapódott egy parkoló autónak, majd egy kapunak és onnan egy másik autónak. A rendőrök mintavételre magukkal vitték, a kisfiút pedig a mentők kórházba szállították, hogy kivizsgálják.

MÚLT

Nem színezi túl a valóságot, de ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni – S.E.R.E.G-kritika

Mire képes egy igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon? Megnéztük, hogyan indul a S.E.R.E.G.

Varga Vencel. Kép: Youtube - szmo.hu
2024. november 12.

Nem vagyunk elkényeztetve manapság (igaz, sosem voltunk) jó magyar sorozatokkal, főleg az agyontámogatott propagandafilmek korában. Na de mire képes egy hazai viszonylatban igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon?

Milyen más sorozat lehetne ma Magyarországon 900 millióval megtámogatva, mint egy tisztes katonai sztori, ahol apa-fia konfliktusokról és komoly, felelősségteljes férfiasságról témázgatnak?

Erős fenntartásokkal ültem neki tehát az első résznek. Kicsit vártam is, hogy mennyire lesz ez egy már-már parodisztikus mű, amilyen akár az Elk*rtuk is volt, vagy a Most vagy soha!. Ezzel szemben nem ez történik, hanem valóban megpróbáltak valami egészen korszerű, történetmesélésben is egészen helytálló sorozatot létrehozni.

A sorozat egyből egy rendkívül komoly harcjelenettel indít, ahol a főszereplő, Győrbíró (Csórics Balázs) makacsul, hősiesen felülírja a neki is kiadott parancsokat, majd önálló akciózásba kezd. Nem vagyok teljesen tisztában a katonai missziók törvényeivel, de tudtommal ennek a való életben sokkal szigorúbb következményei vannak, mint az, amilyen gyorsan túlteszi magát a sorozat ezen a felütésen. A harcjelenet egyébként szörnyen izzadságszagú, ahol páremberes lövöldözések mellett egészen komolyan vehetetlen halálok és effektek tűnnek fel. Mintha a kurd statiszták egy alsópolcos videójátékot imitálva hullanának el, az egyik gránát robbanásától való belassított elugrás pedig már-már komikus. Eszembe jut hirtelen a Sharknadónak egy felturbózott verziója, de a történet gyorsan tovább is áll.

Már Győrbíró házában vagyunk, aki a képek alapján a katonaság mellett lottózhatott is, amilyen lehengerlően szép családi házba sikerült berakni a főszereplőket. Megismerkedünk Marcival (Séra Dániel), akit a sorozat egy egészen céltalan figuraként próbál ábrázolni.

Maga a sorozat tehát két szálon fut, egyrészt a fiatal srác, aki az életét rendbe hozni jelentkezik tartalékos katonának, illetve az apáról, aki egy újabb misszióra próbál csapatot verbuválni.

Ez azért sem rossz, mert az izzadságszagú hőstetteket és a nagy, nemes dolgokat szépen ellensúlyozza az esetlen fiatal felnőtt története. Az előbb említett Marci mellett barátja, Jocó (Kövesi Zsombor) is szépen hozza a saját történetét, sok beszélgetés igazán emberi. Simán meg tudjuk kedvelni a karaktereket, és az is szuper, hogy a fiatalok nyelve végre nem megy át egy Amerikai Pite hasonmásversenybe, nem adtak a szereplők szájába „öcsisajtokat” és egyéb korszerűtlen kifejezéseket.

Egyelőre egy rész alapján, gyaníthatóan a missziós csapat összerakása a fő szál, ami viszont sokkal gyengébb, esetlen és logikátlan dialógusokkal. A színészek Kamarás Iván kivételével nem adnak sokat a karakterekhez, ami nem is biztos, hogy az ő hibájuk:

Sokkal inkább maguk a szerepek tűnnek kidolgozatlannak.

Szándékosan igyekeztem elsősorban sorozatként nézni, és csak másodsorban figyelni a szoftpropagandára, amit helyenként azért szépen elhelyeznek. Marci nézegeti a sereg honlapját, anyuka is elmondja, hogy a sereg megoldás lehet az ösztöndíj kifizetésére is, de még a katona apuka is a legkomolyabb motoron vereti, a tökéletesen kinéző családi házból reggel elindulva, ami a katonalét egy szép víziója. De valóban másodsorban van a „mi lehet jobb, mint katonának lenni” felkiáltás, a történetre ezerszer nagyobb hangsúlyt fektetnek. Természetesen a morális kérdések szépen megjelennek olyan hatásvadász vágóképekben, mint amikor a merengő Győrbíró egy boltból kijövő anyát pásztáz gyermekével.

Szerintem az egyik legtisztelhetőbb rész, hogy nem színezi túl a sorozat a valóságot, a katonai laktanyában az irodák, ahol Győrbíró is tengeti mindennapjait, még mindig tele van a kommunizmusból itt ragadt bútorokkal, a kórház folyosója, ahol Marci sebét összevarrják, pontosan olyan hányadékként néz ki, mint a legtöbb kórházi folyosó egyébként itthon.

Rengeteget gondolkodtam azon is, hogy miért kell a címben a sereget S.E.R.E.G.-ként írni. Csak online tudtam meg, hogy Szolgálat-Erény-Rend-Erkölcs-Gondviselés lesz a megfejtés. Gondolom, a pöszékre való tekintettel a „Szereg” kicsit furán adta volna ki, más S-betűs szót meg nem lehet kitalálni a katonasággal kapcsolatban.

Összegezve, a S.E.R.E.G. nem egy pokolian jó sorozat, ugyanakkor azt gondolom, hogy ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni. A fiatalok szála üdítő, az átlagos tévénéző szerintem nagyon gyorsan meg tudja szeretni Marci karakterét, és már várja a következő adást, hogy vajon sikerül-e neki Galambost (Gál Réka Ágota) meghódítani. Gyanúsan arra is kíváncsiak leszünk, hogy Kamarás Iván hogyan és mennyire akar kiszúrni Csórics Balázs karakterével. Ezek miatt pedig néha még meg is lehet bocsátani azokat a rém kellemetlen propagandisztikus részeket is, amikbe az egészet becsomagolják. Láttunk ennél rosszabb sorozatot még Netflixen is, bár azt gondolom, hogy a S.E.R.E.G miatt nem fog a hétköznapi ember a tévé előtt toporzékolva várni hétköznap esténként.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Összegyűlt a 460 millió Ágoston életmentő kezelésére – Egy ország fogott össze a 10 hónapos kisfiúért

A gyermek egy ritka, agresszív leukémiával küzd, egyetlen esélye az amerikai kezelés. Több mint 31 ezer ember és 64 cég fogott össze, hogy időben elindulhasson a terápiára.

MÚLT

A magyar származású Albrecht Dürer az önmarketing mestere is volt, nemcsak a reneszánszé

Elképzelt orrszarvú, forradalmi sokszorosítási eljárás és botrányos önarckép: a németalföldi festészet zsenije Nürnbergből hódította meg Európát. Bejártuk a házat, ahol élt és dolgozott 20 évig.

Tóth Noémi - szmo.hu
2024. november 18.

Tele a történelemkönyv világhírű magyarokkal: a festő-grafikus-könyvkiadó géniusz Albrecht Dürerről is kevesen tudják, hogy aranyműves apja révén magyar vér csörgedezett az ereiben, bár ő már Németországban született 1471-ben. A festőinasnak szegődött fiúban csak úgy buzogott a tudásvágy és az újítási hajlam, és elképesztően pontosan tudta ábrázolni a természetet vagy az emberi vonásokat. Kortársai megítélése szerint ráadásul Dürer csupa meglepő dologra vetemedett. Például humánus témákat választott – gondoljunk csak ’A nagy nyúl’ című akvarellje és önarcképére –, amelyek akkoriban nem voltak divatosak.

1505-ben elkészítette egyik legismertebb grafikáját egy orrszarvúról, amelynek az a különlegessége, hogy Dürer soha nem látott élőben orrszarvút, és egy leírás alapján készítette el a művet. Ez a grafika rendkívül népszerű lett, és sokan csak ezen keresztül ismerték meg az állatot. Azonban nem minden alkotása lett az ismertségen felül sikeres is: az önarcképeit sok kritika érte, mondván, Dürer túlságosan is egoista – főleg az okozott botrányt, amelyen Krisztusként áldja gyakorlatilag önmagát. Önbizalomban és provokációban nem szűkölködött, az biztos…

Viszont szakmai érdemei elvitathatatlanok:

Dürer egyfajta „művész-influencerként” forradalmasította a művészeti alkotások terjesztését. Fametszeteivel és rézkarcaival felfedezte a sokszorosítás újfajta technikáját, amelynek segítségével képes volt műveit széles körben terjeszteni könyvszerű formában, ezzel növelve a bevételét és a hírnevét szerte Európában.

Munkásságának egyik fontos aspektusa volt a könyvnyomtatás iránti szenvedélye, amelyet nagybátyja, Anton Koberger, Nürnberg egyik vezető nyomdásza segítségével fejlesztett tökélyre. Dürer fametszet-illusztrációi, mint az ’Apokalipszis’, jelentős mértékben hozzájárultak a kor művészetéhez.

A Dürer-ház nem csak múzeum, hanem skanzen is

A művész Nürnbergben található otthona, a Dürer-ház ma múzeumként üzemel a bajor város turisztikai központjában, egy gyönyörű téren a vár aljánál. Dürer már eleve százéves házként vásárolta meg az ingatlant, ahol édesanyjával, illetve feleségével élt és alkotott – utódok nélkül – két évtizedig. A festő 1528-ban bekövetkezett halála után még a felesége lakott benne egy évtizedig, aztán több tulajdonosváltás után visszavásárolta a város, hogy közkinccsé tegye a házat. A Dürer-házon szerencsére a II. világháború sem hagyott akkora nyomot, mindössze a tetőt kellett megjavítani rajta, pedig a város nagy részét lebombázták annak idején. Úgyhogy ma is szinte egykori hangulatában tekinthető meg a jellegzetes stílusú, ötemeletes, és belül kissé puritán berendezésű épület.

A termeket róva az ember úgy érzi, időutazásba csöppent, miközben a korabeli technikákkal is megismerkedhet. A házat korhű bútorokkal rendezték be, és rekonstruálták Dürer műtermét is. Jó érzés úgy barangolni a házban, hogy azon ritka, fennmaradt reneszánsz-kori ház Európában, amely egy művész tulajdonát képezte. Még akkor is, ha sok alkotás a tárlaton csak másolat (élén a botrányos önarcképpel), hiszen az eredeti festményeket a világ nívós múzeumai birtokolják.

Albrecht Dürer élete és művészeti tevékenysége nagyban hozzájárult tehát a nyomtatási technikák és sokszorosított grafikák fejlődéséhez. Polihisztor-voltát az is mutatja, hogy nem csupán mint festő, könyvillusztrátor és grafikus, hanem mint író és irodalmár is tevékenykedett: önéletrajzokat és útinaplókat is írt, valamint elméleti könyveket festészetről, méretezésről és várépítésről, amelyek hosszú ideig szolgáltak alapul a művészeti oktatásban és gyakorlatban egyaránt. Dürer munkássága meghatározó része Európa kulturális örökségének, magyar gyökereiről pedig a városligeti Ajtósi Dürer sor emlékezik meg, amelyet halálának 400. évfordulóján neveztek el róla.

Kapcsolódó

„Pohárba töltetvén szüntelen szénsav buborékokat hány” – a szénsavas üdítőt és a fröccsöt is egy magyarnak köszönheted

Jedlik Ányos találta fel a szódavíz gyártásának módszerét a világon először – ahogyan a dinamóelvet és az elektromotort is. És azt tudtad, mikor jelent meg az első palackozott ásványvíz-márka Magyarországon?

Források: 1, 2, 3

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

MÚLT

Felkavaró emlékek! Az űrből is jól látszott a szeptember 11-i terrortámadás füstje

Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba. Az űrhajós felvételt készített a füstfelhőről.

Fotó: NASA - szmo.hu
2024. szeptember 11.

A tragédia évfordulóján ismét előkerült az az űrből készített videót, amin jól látszik a World Trade Center ellen elkövetett terrortámadás füstje. A NASA felvételén a hatalmas füstfelhő az űrből is jól kivehető volt.

Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot 400 kilométerre a Földtől, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba.

Az űrhajós szemtanúja volt a második torony összeomlásának 2001. szeptember 11-én.

Culbertson korábban már az Astronauts: Houston We Have a Problem című dokumentumfilmben beszélt arról a felejthetetlen napról. Így emlékezett vissza:

"Azonnal megpróbáltam szerezni egy videókamerát és egy ablakot, amely a megfelelő irányba néz. Az idő teljesen tiszta volt aznap. Könnyen kivehető volt New York: egy nagy fekete füstoszlop jött ki a városból, és ahogy ráközelítettem a kamerával, láttam ezt a nagy szürke foltot, amely beborítja Manhattan déli részét."

Az űrhajós azt is leírta, hogy a füst úgy nézett ki, mint valami furcsa virág, amelynek a szára dél felé áramlik.

(via Ladbible)

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk