KULT
A Rovatból

X-Faktor, 1. élő show: ByeAlex Freddy Krueger pulcsijában érkezett, Csobot Adél megkopasztott egy paradicsommadarat

Mardoll pedig pudlifejű ősasszonynak öltözött, de szerencsére jó éneklésből sem volt hiány. Kritika.


Ezt is megértük: elérkezett az első élő adás. Innentől felgyorsulnak az események, hiszen rögtön négyen ki is esnek, és a döntővel együtt mindösszesen csak öt élő adás lesz. Pozitívum, hogy ezek szerint a műsor készítői nem babonásak, mert akárhogy is számolom, az előválogatókkal együtt összesen 13 adás jön ki.

Annyira lefoglalt minket, hogy melyik tehetséges versenyző jut tovább és esik ki, hogy elfeledkeztünk egy nyugtalanító tényről:

a mentorok Miller Dávidot is magukkal vitték az élő showba.

Amúgy Miller Dávidot eddig kedveltem, de most dalra fakadt. Persze könnyű neki dalra fakadni, nem fogják kiejteni, és még szék sem kell hozzá.

Jó, csak gonoszkodok, Dávid nem énekel rosszul, és ha Istenes Bence és Csobot Adél promózhatta a válogatóban a Sowiesót, akkor ennyi Dávidnak is jár. A nagy bevonulás közben azon töprengtem, ki lehet a pudlinak öltözött versenyző. Aztán rájöttem: Mardoll, ki más.

A mentorok is úgy öltöztek fel, mint akiknek az éjszaka közepén atomtámadás érte a gardróbját, hetekig pucéran voltak kénytelenek járni, és most már mindegy nekik, mit, csak ruhát kapjanak.

Alexet talán a kedvenc filmjei ihlették meg: Grindelwald hajában és Freddy Krueger pulcsijában érkezett. Adél dzsinn lány frizurát csináltatott és megkopasztott egy paradicsommadarat, csodálom is, hogy a környezettudatos Peti szó nélkül hagyta.

Persze ő is figyelemre méltó öltözetben érkezett, Harry Potterbe oltott Kőhalmi Zoliként vonult be, de nekem még Dexter is eszembe jutott róla, a feltaláló kölyök. Laci volt a legvisszafogottabb, szerintem belátta, a mentor csapat elérte az őrületnek azt a fokát, hogy már csak a normalitással lehet kitűnni onnan.

A Harmonies kezdte a műsort. Amúgy az adás este 8-tól negyed 1-ig tartott, ami csak egy dolgot jelenthetett: bitang hosszú felvezető kisfilmeket (és sok reklámot).

Sajnos az egyes produkciók egyelőre nem elérhetőek az RTL hivatalos felületein, kénytelenek vagytok beérni a felvezető videóval, illetve kutakodni az internet bugyraiban.

Dua Lipa If You Don’t Wanna See Me című számát énekelték, picit beidézve Whitney Hustont is. Nem tudom, hogy csinálja ez a három lány, de miközben az este (és a verseny) során alig volt olyan énekes, aki ne betlizett volna, ők mindig tisztán énekelnek, még három szólamban is. A lányok természetesen széket kaptak.

A reklámszünetben teleszórták a színpadot dinókkal, és érkezett Mardoll, akiről kiderült, mégsem pudlinak öltözött, hanem ősasszonynak. (Gondolom, ez nem az a műsor és produkció, ahol értelme volna rámutatni, hogy a dinoszauruszoknak semmi köze az ősemberekhez.) Egyébként a dal (bár még mindig zavarban vagyok, amikor egy rapszámot dalnak nevezünk) fent van a youtube-on, angolul tudóknak ott a szöveg is.

Könyvdarálóknak nem ajánlom.

Legyen elég annyi, a „go full in, hit my tonsils” (kb. told fel a mandulámig) sor nem a gégészet szépségeire próbál rávilágítani.

Mardoll-lal kapcsolatban dilemmáztam, nem tudtam eldönteni, hogy ő egy nagyon érzékeny művész, akinek sok gondolata van a világról, vagy egyszerűen csak zizi. Most az utóbbira hajlok, de az biztos, hogy neki színpadon a helye. Nem feltétlenül azon a színpadon, ami előtt én ülök (esetleg állok), de színpadra született, az biztos. Nem meglepő, hogy leült.

Nagy Regina színpadra lépése előtt Peti hosszú monológot tartott arról, hogy a kommentelőknek bele kéne gondolniuk, miket írkálnak adott esetben gyerekeknek. Tök igaza van, de mind tudjuk, hogy teljesen reménytelen.

Viszont én is önkorrekciót tartok. Nekem Regina eddig nem tetszett annyira, mert hát szép hangja van, aranyos, de a Szécsi Pál dalok éneklése annyira nem tudott lázba hozni.

Na de most! A Nem vagy te Néró című dalt énekelte, amit valaha Késmárky Marika vitte sikerre (tudom, fogalmatok sincs, ki ő, guglizzatok rá), de Reginának olyan jól állt, mintha direkt neki írták volna. Magabiztos természeteséggel mozgott a színpadon. Le a kalappal, Marót Viki aggódhat, új retro királynő van születőben. (Regina produkcióját néztem újra a legtöbbször ebből az adásból.)

Három erős produkcióval indult tehát a show. Ekkor jött Roland, akiről Alex elmondta, nem alakult ki még a zenei egyénisége. Azt is felvetette, hogy Roland nem popénekes, inkább az alternatív stílusok illenek hozzá.

Ennek ellenére Justin Biebert adott neki, ami minden, csak nem alternatív. A korábbi versenyzőkhöz képest nem volt meggyőző, nem érdemelt (és nem is kapott) széket. Roland a felvezető kisfilmben elmondta, hogy nagyon megviselte a stressz, például köhögést okozott nála. Laci szerint alighanem az előadásán is ez érződött.

Imi Plaza az egyik kedvencem a műsorban, mert Mardoll mellett a másik nagy bohóc (jó értelemben), aki képes hatalmas show-t csinálni. Laci nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy elsüssön egy poént. Még a válogatón felvetette Iminek, hogy a Modern Talking You My Heart You my Soulját kellene elénekelnie – és lőn.

Petinek ez a poén nem esett le, teljesen értetlenül állt azelőtt, hogy miért ezt a dalt választották.

Amúgy kicsit én is csodálkoztam a dalválasztáson, mert Laci a mentorházban pont azt kifogásolta Imi produkciójában, hogy elhitte magáról, nagy énekes, miközben nem az. És bár a Modern Talking azon együttesek közé tartozik, akikre ma már nem vagyok büszke (mármint hogy anno rajongtam értük), azt nem lehet elvitatni, hogy Thomas Anders nagyszerű énekes, impozáns hangterjedelemmel.

Iminek viszont a fejhangok nem mentek zökkenőmentesen.

Bár nem mondták ki egyértelműen, félmondatokból azt szűrtem le, hogy magától Imi sosem énekelte volna el ezt a számot, és lehet, Laci jobban tette volna, ha hagyja a versenyzőjét a saját ízlése után menni. Nem sikerült jól a produkció, annak ellenére, hogy Imi nagyon szerethető figura, és remekül áll neki a színpad.

Nem biztos, hogy az éneklés az ő útja. Én az RTL potentátjai helyében kipróbálnám műsorvezetőként, simán el tudnám képzelni egy Talk Show hostjaként, ahol az is belefér, hogy néha dalra fakad – még Friderikusz is próbálkozott ilyesmivel, és az ő karrierje sem roppant bele, pedig... Végül csak Lacitól és Alextől kapott volna széket, így a veszélyzónába került.

Nem úgy, mint Mehringer Marci, akit eddig is nagyon szerettem, de most még jobban a szívembe zártam. A bevezető videójában ugyanis pár pillanatra felvillant egy home video, amin Marci kisfiúként Cseh Tamást énekelt. Nem tudom, Alex, olvasod-e ezt, de amióta vannak magyar zenei tehetségkutatók, azt várom, hogy valaki Cseh Tamást énekeljen.

Ha netán meglépnétek ezt, ígérem, hogy életemben először fogok sms-ben szavazni.

Mivel Marci most AWS-t énekelt, így érthetően nem is szavaztam (igaz, nem is volt rá szüksége, hiszen leült és fel sem állt a műsor végéig). Nekem azzal együtt tetszett az előadás, hogy az AWS munkássága eddig nem szippantott be. 4 igent kapott.

A Beneath My Skin előadása sajnos nem volt ilyen sikeres, ahogy meg is jegyezték a mentorok, szétesett a produkció. Nem kaptak széket.

Paulina is az évad legnagyobb felfedezettjei közé tartozik. Most is saját dalt hozott, ami a mentorokat megosztotta, nekem bejött. Szegény Paulinát felültették a magasba, talán ez is hozzájárult, hogy nem tudott olyan felszabadultan énekelni, ahogy kellett volna.

De még így is sokkal jobban vinni tudott magával, mint Mardoll vagy a Beneath My Skin.

Ennek a dalnak van már klipje, ezért ha az X-Faktoros produkciót nem is, a videót megnézhetitek.

Szerencsére a mentorok is úgy gondolták, hogy a kis megingás ellenére is széken a helye a lánynak, hiszen az egyik legjobb énekes és dalszerző a mezőnyben, így leülhetett. Viszont ezzel elérkezett az első helycsere ideje. Mivel mind a négy szék foglalt volt, a nézők szavazhattak, ki álljon fel. A Harmonies került a veszélyzónába.

A Palace sosem volt a kedvencem, és most sem lett az. Az általuk képviselt cukirock (vagy popmetal) alapjában véve sosem jött be. Vannak olyan átütő erejű előadók, akiktől még ezt is elfogadom (pl. Bon Jovi), de a Palace nálam nem ez a kategória. Talán Alex fogalmazta meg a legjobban: „A rock and rollhoz nem tej és kakaó kell, hanem vodka”. Word.

Szerencsére senkit nem érdekel, hogy én mit gondolok, a mentoroknak tetszettek a srácok. Laci odáig ment, hogy akár a döntőben is ott lenne a helyük. (Spoiler: ennek ellenére nem kaptak széket, és nem lesznek ott a döntőben, mert kiestek.)

Ne is vesztegessünk rájuk több szót, hiszen jött Kamilla, és leénekelte a fejünket. Pedig Lady Gaga is azon előadók egyike, akinek a dalaival rendszeresen elvéreznek a zenei tehetségkutatókban. De Kamilla kész, érett előadó, akinek nem kell semmi, csak egy színpad, egy mikrofon és a hangja, hogy varázsoljon. Ami ritka:

kicsit úgy tűnik, az összes mentor benne látja az idei X-Faktor győztesét.

Mardollt váltotta a székeken.

Alee kicsit éneklősre váltott. Bevallom, én nem érzem, hogy annyira más lett volna ez a produkciója, mint a Nincsen gond és egyetértek Adéllal, aki úgy érezte, hogy ennél volt már sokkal átütőbb is a srác.

Ezzel együtt szerethető, múlt heti klipje is már 650 000 feletti megtekintésnél tart. Drukkolok neki. Regina helyére ülhetett le.

Tabatabai Flóra lépett színpadra utoljára, aki a mentorok szerint önmagához képest gyengébb volt, de még így is elég jó ahhoz, hogy leülhessen. (Az éneklés után megtudhattuk Alextől, hogy Flóra betegeskedett a felkészülés alatt.)

A nézők meglepő módon Kamillát állították fel.

Így már biztos volt:

Paulina, Flóra, Alee és Marci ott lesz a második élő show-ban. Ezután Ruszó Tibi énekelt nekünk egyet – nagyon jól énekel a srác, megérdemelne valami jó dalt is a tucattermék szerelmes ömlengés helyett –, majd Dávid lezárta a szavazást.

A szavazás nem hozott nagy drámát. Bár sajnálom, hogy búcsút kell mondanunk Imi Plázának, de be kell látnom, a továbbjutottak közül senkit nem cserélnék le rá. Elköszöntünk Rolandtól, akinek talán még sok az X-Faktor, de reméljük, nem adja fel.

Szegény Adél járt a legrosszabbul a mentorok közül, hiszen a Palace és a Beneath My Skin is kiesett – de hát a zenekarok sosem tartozott a legnépszerűbb kategóriák közé. Arccal a jövő szombat felé!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Szűcs Márta
A Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes 72 éves volt.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. április 24.



Elhunyt Szűcs Márta Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetettje – írja a Papgeno.

Szűcs Márta 1952. szeptember 7-én született. 1981-ben diplomázott a Zeneakadémián Révhegyi Olga növendékeként. Közvetlenül diplomaszerzése után a Magyar Állami Operaházhoz szerződött. Giuseppe Verdi Rigolettójának Gilda szerepével debütált.

1983-ban a Brüsszeli Belcanto Énekversenyen a legjobb női alakítás díját nyerte Donizetti Lammermoori Luciájával. 1984-ben Edinburgh-ban, Glasgowban, Liverpoolban és Newcastle-ben Gilda szerepét énekelte nagy sikerrel.

Szűcs Márta olyan világsztárokkal énekelt együtt, mint Renato Bruson, Piero Cappuccilli, Sherill Milnes, Jevgenyij Nyesztyerenko, Jennifer Larmoore vagy Peter Dvorsky.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Meghalt Galkó Balázs
Fia közösségi oldalán jelentette be a hírt. A színész az utóbbi időszakban több egészségügyi problémával küzdött.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. április 25.



75 éves korában elhunyt Galkó Balázs színész. Halálhírét fia, Galkó Máté közölte a Facebookon.

„Apa-Balázs immár József Attila és Miki bácsi társaságában elmélkedik egy jobb világról. Búcsúztatásáról itt a facebookon értesítünk benneteket”

– írta a bejegyzésben, amit a Blikk vett észre.

Galkó Balázs az elmúlt évben több súlyos balesetet is elszenvedett: hat bordája eltört, és kétoldali tüdőgyulladást is diagnosztizáltak nála. Többször szorult sürgősségi ellátásra, január elején pedig hosszabb időre kórházba került.

Nemrég a lap munkatársai otthonában keresték fel, ahol arról beszélt, hogy anyagi nehézségekkel küzd, és nem tud megélni a nyugdíjából. Februárban adta hírül, hogy munkát talált: hivatalsegédként kezdett dolgozni egy könyvelőirodánál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Kifogyunk a szuperlatívuszokból… visszatért a legjobb Star Wars, amit valaha láttunk: az Andor!
Ha szereted a Star Warst azért nézd, ha pedig nem, azért! Nincs kérdés, az utóbbi idők legjobb sorozatát tette le elénk Tony Gilroy és kis csapata.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. április 24.



Nem véletlen, a háromrészes első pakk, amit az egeres cég megosztott velünk a Disney+-on. Az Andor eddig is történetfolyamokkal operált, volt egy bonyodalom, amibe Andor vagy egyéb fontos szereplő belekeveredett, majd több részen keresztül ügyesen szőtt sztorivezetéssel megoldották a problémákat. Majd jött a következő kalamajka, ami az előző etap közvetlen következménye volt, és egy pár részen keresztül ekörül forognak főszereplőink. Az első évadból példaként említhetjük a „bankrablást”, melynek eredménye a börtönből való megszökés fejezet.

A mostani három epizód Andor (Diego Luna) kis kalandjával kezdődik. Ellop egy kísérleti Tie Fightert (egy birodalmi űrhajó a Star Wars világában), majd leszállítja azt egy másik pilótának.

Ám nem a kollégáját találja az átadáskor, hanem tizenöt éhes, szedett-vedett, menekült lázadót, akik nem tudják ki Andor és csak el akarnak menekülni a bolygóról. Főszereplőnk megint rossz helyen volt, rossz időben, de jó szokásához híven itt is rabként folytatja a történetszállát. Ezalatt a galaxis többi szegletén is tevékenykednek az első évadból megismert karakterek.

Mon Mothma (Genevive O’Reilly) lánya esküvőjén próbálja a lázadás pénzügyi hátterét stabilizálni kapcsolatainak köszönhetően. Syril Karn (Kyle Soller) is visszatér, aki a birodalmi aktatologatóból kisfőnökké avanzsált – a két évad között eltelt egy év és ez idő alatt elkezdte élvezni új szerepkörét. A törtető birodalmi tiszt Dedra (Denise Gough) egyengeti karrierjét, akivel az előző szezon óta egy párt alkotnak.

Ennek a szálnak a legnagyobb konfliktus forrása egy zseniális ebéd Karn kegyetlen édesanyjával.

Emellett megkapjuk az előzetesekben beígért Krennic igazgató (Ben Mendelsohn) cameo-t, reméljük nagyobb szerepe lesz az ausztrál színésznek. Luthen Rael (Stellan Skarsgård) pedig továbbra is elvégzi a szükséges piszkos munkát a lázadás sikeréért, amihez senkinek nincsen gyomra. Akár egy esküvőn is tevékenykedik az öreg.

Az emlegetett lázadás pedig szépen, lassan építkezik, ez a sok történetszál már az első három részben szépen összeáll, ismerjük célokat, a motivációkat, minden karakter tökéletesen átalakul az alkotó Tony Gilroy víziójának megfelelően. Látjuk, melyik szereplő, hogyan fog bekapcsolódni a galaktikus konfliktusba. Nem viccelek, amikor azt írom, az Andor továbbra is egy csiszolatlan gyémánt.

Akik nem szeretik a Star Wars-t, azok is bátran próbálkozzanak vele, mert nem a szokásos Csillagok háborúját kapjuk, mint amire számítunk.

Talán ez volt a legnagyobb probléma az első évaddal is. Akik szerették a Star Wars-t, azok számára lassúnak és vontatottnak tűnt, akik pedig nem kedvelték a franchise-t, azok hozzá se mertek nyúlni. Pedig ez egy bámulatosan csavaros összeesküvés és lázadás története, apró sztorimorzsákkal elmesélve a karaktereken keresztül. A kisember küzdelmét mutatja be egy elnyomó rendszer ellen. Legyen az egy galaktikus birodalom vagy egy kegyetlen anya karaktere. Elképesztően hatásos és akkor még csak a történetről beszéltünk.

A látványra nincsenek szavak. Mintha ott lennénk Mon Mothma esküvőjén, vagy Bixékkel az ellátmány bolygón. Ja igen. A fekete ló, ami az első évadot sokaknak megkeserítette, sajnos még mindig itt van. Bixnek (Adria Arjona) továbbra sincsen igazán funkciója vagy célja azon kívül, hogy megint jól bántalmazzák szegényt.

A hölgy tényleg csak azért van jelen, hogy Andor aggódjon valakiért és egy célt adjon neki, hogy meg lehessen menteni.

Még akkor is, ha Bix talán már nem annyira törékeny, mint az első évadban volt, de még mindig nem ér fel a többi részletesen megírt, árnyalt karakterhez. Pedig Adria Arjona jó színésznő, ezt már a tavalyi A bérgyilkos, aki nem is volt-ban is bizonyította. Akit eddig zavart Bix, nem kecsegtetem, ugyan olyan rossz. Ám a többiek továbbra is lélegzetelállítóan autentikusak. Stellan Skarsgård hihetetlenül gyorsan vált a lázadás verőembere és a jólelkű műkincskereskedő szerepe között.

Diego Luna, mint egy svájci óra hozza Cassian Andor szerepét, akit talán egy mocskos Han Solonak lehetne leírni.

Mon Mothmát alakító Genevieve O’Reilly már nem csak külsőleg hasonlít az eredeti trilógia híres szenátorára, hanem ténylegesen, aktívan vezeti a lázadást a háttérből.

Minden apró részlet, amit a képernyőn látunk, egy élő, lélegző világot mutat be nekünk. Látjuk a tárgyak funkcióját, nem csak a háttérben látványos díszletként vannak jelen. A vizuális effektek hibátlanok és az eltelt egy év alatt a birodalmi rohamosztagosok is megtanultak célozni!

Nem gondoltam volna, hogy látni fogok Star Warsban bárkit meghalni rohamosztagosok pontos lövései által, de ez a nap is eljött!

Tony Gilroy úgy szővi a forgatókönyvet, mint a Banyapók a hálóját J.R.R. Tolkien könyveiben. Becsalja a nézőt a képernyő elé, elragadja és ott tartja az első pillanattól az utolsóig és továbbra is nagyon működik. Alig várom a folytatást!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Queer – A film, amiben alig történik valami, mégis eseménydús és magával ragadó
Lehet, hogy nehezen veszi rá magát az ember a több mint kétórás mű megtekintésére, pedig megéri! Megmutatjuk , miért érdemes egy esélyt adni, akkor is, ha elsőre a téma távolinak is tűnik.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. április 25.



Luca Guadagnino egy zseni. Ezzel szerintem egyetlen cinefil se vitatkozik. Az olasz író-rendező sorra hozza a jobbnál-jobb filmeket. Nekem a Szólíts a nevedennel tette fel magát a filmes térképre, ami egyébként nagyon hasonlít cikkünk tárgyára, de erről majd később.

Ezután következett a mesteri Sóhajok, amely Dario Argento 1977-es horrorfilmjét gondolta újra.

Nagyobb kihagyást követően a Csontok meg mindenben újra együttdolgozott Timothée Chalamet-val, ám a mű nem aratott akkora siker, mint azt mindenki várta. Ezután, 2024-ben következett két csodálatos projekt. A Challangers szerintem 2024 egyik legjobb filmje, mely mellett sajnos teljesen eltűnt a másik mozija, a Queer. A magyar bemutatóra 2025 április végéig várni is kellett. De vajon miért?

A Queer egy eléggé nehéz film, könnyed Guadagninos máz alá rejtve. Rendezőnk 17 évesen olvasta William S. Burroughs azonos című regényét, ami nagy hatást gyakorolt az épp szárnyait próbálgató, homoszexuális fiatalra. A regény írója éppen kilépett házasságából, és rájött másságára. Leginkább ez ihlette fikciós könyvét. Guadagnino nagyon régóta tervezgette, hogy adaptálja Burroughs művét, de sokáig kellett várnia, mire összejött a Szupercsapata. Nem olvastam az alapanyagot, de az A24 stúdió nem véletlenül ált Guadagnino mellé.

Ez a stúdió híresen ad a minőségre és tényleg a szerzői filmesek Mekkája. De miről is szól a Queer?

A könyv főszereplője maga az író volt, vagyis inkább egy kitalált verziója, Lee (Daniel Craig). A középkorú férfi kocsmáról kocsmára éli az életét Mexikóvárosban az 1950-es években. A hidegháború fenyegetése miatt sok a katona a közép-amerikai országban. Főszereplőnk habzsolja az életet, alkohol, drogok és persze fiatal férfiak. Egészen, amíg meg nem látja Eugenet (Drew Starkey), akibe első látásra belehabarodik. Van egy apró zökkenő: nem tudja, hogy a fiatal férfi homoszexuális-e. Innentől, azt hittem, hogy Lee két órán át fogja csapni a szelet Eugene-nek, és egy se veled, se nélküled kapcsolati dráma lesz. Félig tévedtem – mondjuk az hatalmas tévedés volt.

A film második fele egy körutazás Dél-Amerikában, Mexikóból indulunk, miközben Lee csapja a szelet Eugenenek. Guadagnino, mint egy könyvet, fejezetekre bontotta a cselekményt, és a mexikói hódítás/hódítási kísérletek csupán az első fejezetet teszik ki. Ezután Lee és Eugene utazását láthatjuk, csodálatos környezetben, bámulatos, szinte pszichedelikus megvalósításban csipetnyi egzisztencializmussal fűszerezve. Guadagnino stílusa páratlan, könnyed és nézeti magát az amúgy nem túl könnyed téma. Lee szerelmes a fiatalabb társába, ám láthatóan Eugene csak próbálja kihasználni a helyzet előnyeit és szinte sarokba szorítva küzd a kapcsolat ellen, egyúttal valószínűleg saját boldogsága ellen is.

Órákig néztem volna még a két színész játékát. Daniel Craig nagyon elhivatott a szerepe iránt, mindent bevállalt a cél érdekében.

Craiget egyértelműen megfosztották egy aranyszobrocskától 2024-ben, legalábbis egy jelöléstől minimum. Amit ki kell emelni, hogy nem vicc a 18+-os karika. Aki egy picit érzékeny lelkületű, jó ha tudja, itt keveset hagynak a fantáziánkra. Éppen, hogy csak az explicit aktust nem látjuk élőben. Ez a fülledt homoszexuális atmoszféra egyértelműen a Szólíts a nevedenre emlékeztetett. A Queerben is hasónlóan egy idősebb, tapasztaltabb karakter avatja be a fiatalabbat a testi örömökbe, csak most az érettebb szempontjából látjuk a történéseket, és a kapcsolati felállás szinte teljesen fordított.

Guadagnino vizuális stílusa csöpög a vászonról. Rengeteget játszik a kamerával, a beállításokkal és meglepően sok vizuális effekt is van a filmben. Még a hosszú játékidő és a melankolikus hangnem mellett is szinte rohan a film.

Remek tempót diktál, egy pillanatra sem ül le, lefoglalja a nézőt, egy audiovizuális orgia hozzáértő szemmel nézni a Queert, persze figyelembe véve, hogy szerzői drámáról van szó, nem egy látványos akciófilmről.

A zene elképesztő, ami nem is véletlen, a többszörös Oscar-díjas Trent Reznor és Atticus Ross brillírozik, olyan előadók licencelt zenéi mellett, mint a Nirvana, Shidéad O’Connor vagy a New Order.

Elképesztő ezt így leírni, de nem sok minden történik a Queer-ben, mégis eseménydús film.

Magával ragadó alkotás, igazi pszichedelikus utazás egy önmagát kereső középkorú, önpusztító homoszexuális karakter szemén keresztül.

A színészek mindent beleadnak, Guadagninoban nem csalódtam, továbbra is elképesztő író-rendező. Lassú, de bámulatos!


Link másolása
KÖVESS MINKET: