Jessie J. A Grammy-re is jelölt díva Európában már sokszor, de hazánkban még sosem lépett nagyközönség elé. A napokban azonban aláírta: 2018. július 10-16. között, a Velence-Sukoró térségében megrendezett EFOTT-on már biztosan ott lesz a nagyszínpadon!
A Bang Bang Ariana Grande-vel és Nicki Minajjal, a Price Tag, a Flashlight, a Domino és még sorolhatnánk – a sztár dalai többmilliárdos letöltést generáltak már a zene-streamelő platformokon, illetve a YouTube-on, de igen nagy tekintélyre és nézettségre tett szert a brit és ausztrál Voice mentoraként és zsűritagjaként is.
Az angol popdíva már fiatal korában elkönyvelte magáról, hogy az egyetlen olyan dolog, amiben mindig is jó volt, az az éneklés.
Gyermekként tagja volt az iskolai kórusnak – bár onnan elküldték, mondván, túl hangos... Jessie J tovább küzdött, és 16 évesen felvételt nyert a The BRIT Schoolba, ahol olyan neves előadókkal végzett, mint Adele és Leona Lewis. Karrierjét dalszövegíróként kezdte, többek között Chris Brown és Miley Cyrus is köszönhet neki dalokat. A sokak által ismert, négyszeres platinalemez minősítést kapott Party in the USA is Jessie J nevéhez fűződik, amely elmondása szerint akkora bevételt hozott neki, hogy három évig tudta fizetni belőle lakbérét.
2010-ben jelent meg első kislemeze Do It Like a Dude címmel, majd ezt követte a Price Tag, amely világszerte uralta a toplistákat. 2011 februárjában debütált első albuma, a Who You Are, amelyet még kettő követett (Alive 2013, Sweet Talker 2014). Közben megszületett David Guettával közös slágere, a Laserlight, amely szintén meghódította a világot. Évekig dolgozott a brit és az ausztrál Voice-ban, aztán újra robbantott: 2017 augusztusában megjelent Real Deal című slágere, amit három új dal követet – következő albumát pedig 2018-ra ígéri, R.O.S.E. címmel. Koncertjei mellett jelenleg a százmilliós nézettségű ázsiai profi tehetségkutatóban is aratja a sikereket: első nemzetközi versenyzőként hétről-hétre vezeti a szavazatok listáját.
A hazai közönség idén júliusban először hallhatja és láthatja a brit világsztárt élőben Velencén, az EFOTT-on
"Talán nem esem túlzásba, ha azt mondom, hogy ekkora popdíva, mint Jessie J, még nem érkezett a fesztiválra, és mi magunk is izgatottan várjuk őt a nagyszínpadra. Jelenleg zajlik a fellépők listájának véglegesítése, a közösségi oldalakon hétről-hétre publikáljuk a már biztos neveket, ezzel párhuzamosan pedig nagy erőkkel szervezzük a színes nappali, elsősorban sport, kulturális és turisztikai programokat" – tájékoztatott Maszlavér Gábor fesztiváligazgató.
Jessie J. A Grammy-re is jelölt díva Európában már sokszor, de hazánkban még sosem lépett nagyközönség elé. A napokban azonban aláírta: 2018. július 10-16. között, a Velence-Sukoró térségében megrendezett EFOTT-on már biztosan ott lesz a nagyszínpadon!
A Bang Bang Ariana Grande-vel és Nicki Minajjal, a Price Tag, a Flashlight, a Domino és még sorolhatnánk – a sztár dalai többmilliárdos letöltést generáltak már a zene-streamelő platformokon, illetve a YouTube-on, de igen nagy tekintélyre és nézettségre tett szert a brit és ausztrál Voice mentoraként és zsűritagjaként is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Galkó Balázs az elmúlt évben több súlyos balesetet is elszenvedett: hat bordája eltört, és kétoldali tüdőgyulladást is diagnosztizáltak nála. Többször szorult sürgősségi ellátásra, január elején pedig hosszabb időre kórházba került.
Nemrég a lap munkatársai otthonában keresték fel, ahol arról beszélt, hogy anyagi nehézségekkel küzd, és nem tud megélni a nyugdíjából. Februárban adta hírül, hogy munkát talált: hivatalsegédként kezdett dolgozni egy könyvelőirodánál.
Nem véletlen, a háromrészes első pakk, amit az egeres cég megosztott velünk a Disney+-on. Az Andor eddig is történetfolyamokkal operált, volt egy bonyodalom, amibe Andor vagy egyéb fontos szereplő belekeveredett, majd több részen keresztül ügyesen szőtt sztorivezetéssel megoldották a problémákat. Majd jött a következő kalamajka, ami az előző etap közvetlen következménye volt, és egy pár részen keresztül ekörül forognak főszereplőink. Az első évadból példaként említhetjük a „bankrablást”, melynek eredménye a börtönből való megszökés fejezet.
A mostani három epizód Andor (Diego Luna) kis kalandjával kezdődik. Ellop egy kísérleti Tie Fightert (egy birodalmi űrhajó a Star Wars világában), majd leszállítja azt egy másik pilótának.
Ám nem a kollégáját találja az átadáskor, hanem tizenöt éhes, szedett-vedett, menekült lázadót, akik nem tudják ki Andor és csak el akarnak menekülni a bolygóról. Főszereplőnk megint rossz helyen volt, rossz időben, de jó szokásához híven itt is rabként folytatja a történetszállát. Ezalatt a galaxis többi szegletén is tevékenykednek az első évadból megismert karakterek.
Mon Mothma (Genevive O’Reilly) lánya esküvőjén próbálja a lázadás pénzügyi hátterét stabilizálni kapcsolatainak köszönhetően. Syril Karn (Kyle Soller) is visszatér, aki a birodalmi aktatologatóból kisfőnökké avanzsált – a két évad között eltelt egy év és ez idő alatt elkezdte élvezni új szerepkörét. A törtető birodalmi tiszt Dedra (Denise Gough) egyengeti karrierjét, akivel az előző szezon óta egy párt alkotnak.
Ennek a szálnak a legnagyobb konfliktus forrása egy zseniális ebéd Karn kegyetlen édesanyjával.
Emellett megkapjuk az előzetesekben beígért Krennic igazgató (Ben Mendelsohn) cameo-t, reméljük nagyobb szerepe lesz az ausztrál színésznek. Luthen Rael (Stellan Skarsgård) pedig továbbra is elvégzi a szükséges piszkos munkát a lázadás sikeréért, amihez senkinek nincsen gyomra. Akár egy esküvőn is tevékenykedik az öreg.
Az emlegetett lázadás pedig szépen, lassan építkezik, ez a sok történetszál már az első három részben szépen összeáll, ismerjük célokat, a motivációkat, minden karakter tökéletesen átalakul az alkotó Tony Gilroy víziójának megfelelően. Látjuk, melyik szereplő, hogyan fog bekapcsolódni a galaktikus konfliktusba. Nem viccelek, amikor azt írom, az Andor továbbra is egy csiszolatlan gyémánt.
Akik nem szeretik a Star Wars-t, azok is bátran próbálkozzanak vele, mert nem a szokásos Csillagok háborúját kapjuk, mint amire számítunk.
Talán ez volt a legnagyobb probléma az első évaddal is. Akik szerették a Star Wars-t, azok számára lassúnak és vontatottnak tűnt, akik pedig nem kedvelték a franchise-t, azok hozzá se mertek nyúlni. Pedig ez egy bámulatosan csavaros összeesküvés és lázadás története, apró sztorimorzsákkal elmesélve a karaktereken keresztül. A kisember küzdelmét mutatja be egy elnyomó rendszer ellen. Legyen az egy galaktikus birodalom vagy egy kegyetlen anya karaktere. Elképesztően hatásos és akkor még csak a történetről beszéltünk.
A látványra nincsenek szavak. Mintha ott lennénk Mon Mothma esküvőjén, vagy Bixékkel az ellátmány bolygón. Ja igen. A fekete ló, ami az első évadot sokaknak megkeserítette, sajnos még mindig itt van. Bixnek (Adria Arjona) továbbra sincsen igazán funkciója vagy célja azon kívül, hogy megint jól bántalmazzák szegényt.
A hölgy tényleg csak azért van jelen, hogy Andor aggódjon valakiért és egy célt adjon neki, hogy meg lehessen menteni.
Még akkor is, ha Bix talán már nem annyira törékeny, mint az első évadban volt, de még mindig nem ér fel a többi részletesen megírt, árnyalt karakterhez. Pedig Adria Arjona jó színésznő, ezt már a tavalyi A bérgyilkos, aki nem is volt-ban is bizonyította. Akit eddig zavart Bix, nem kecsegtetem, ugyan olyan rossz. Ám a többiek továbbra is lélegzetelállítóan autentikusak. Stellan Skarsgård hihetetlenül gyorsan vált a lázadás verőembere és a jólelkű műkincskereskedő szerepe között.
Diego Luna, mint egy svájci óra hozza Cassian Andor szerepét, akit talán egy mocskos Han Solonak lehetne leírni.
Mon Mothmát alakító Genevieve O’Reilly már nem csak külsőleg hasonlít az eredeti trilógia híres szenátorára, hanem ténylegesen, aktívan vezeti a lázadást a háttérből.
Minden apró részlet, amit a képernyőn látunk, egy élő, lélegző világot mutat be nekünk. Látjuk a tárgyak funkcióját, nem csak a háttérben látványos díszletként vannak jelen. A vizuális effektek hibátlanok és az eltelt egy év alatt a birodalmi rohamosztagosok is megtanultak célozni!
Nem gondoltam volna, hogy látni fogok Star Warsban bárkit meghalni rohamosztagosok pontos lövései által, de ez a nap is eljött!
Tony Gilroy úgy szővi a forgatókönyvet, mint a Banyapók a hálóját J.R.R. Tolkien könyveiben. Becsalja a nézőt a képernyő elé, elragadja és ott tartja az első pillanattól az utolsóig és továbbra is nagyon működik. Alig várom a folytatást!
Nem véletlen, a háromrészes első pakk, amit az egeres cég megosztott velünk a Disney+-on. Az Andor eddig is történetfolyamokkal operált, volt egy bonyodalom, amibe Andor vagy egyéb fontos szereplő belekeveredett, majd több részen keresztül ügyesen szőtt sztorivezetéssel megoldották a problémákat. Majd jött a következő kalamajka, ami az előző etap közvetlen következménye volt, és egy pár részen keresztül ekörül forognak főszereplőink. Az első évadból példaként említhetjük a „bankrablást”, melynek eredménye a börtönből való megszökés fejezet.
A mostani három epizód Andor (Diego Luna) kis kalandjával kezdődik. Ellop egy kísérleti Tie Fightert (egy birodalmi űrhajó a Star Wars világában), majd leszállítja azt egy másik pilótának.
Ám nem a kollégáját találja az átadáskor, hanem tizenöt éhes, szedett-vedett, menekült lázadót, akik nem tudják ki Andor és csak el akarnak menekülni a bolygóról. Főszereplőnk megint rossz helyen volt, rossz időben, de jó szokásához híven itt is rabként folytatja a történetszállát. Ezalatt a galaxis többi szegletén is tevékenykednek az első évadból megismert karakterek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Queer – A film, amiben alig történik valami, mégis eseménydús és magával ragadó
Lehet, hogy nehezen veszi rá magát az ember a több mint kétórás mű megtekintésére, pedig megéri! Megmutatjuk , miért érdemes egy esélyt adni, akkor is, ha elsőre a téma távolinak is tűnik.
Luca Guadagnino egy zseni. Ezzel szerintem egyetlen cinefil se vitatkozik. Az olasz író-rendező sorra hozza a jobbnál-jobb filmeket. Nekem a Szólíts a nevedennel tette fel magát a filmes térképre, ami egyébként nagyon hasonlít cikkünk tárgyára, de erről majd később.
Ezután következett a mesteri Sóhajok, amely Dario Argento 1977-es horrorfilmjét gondolta újra.
Nagyobb kihagyást követően a Csontok meg mindenben újra együttdolgozott Timothée Chalamet-val, ám a mű nem aratott akkora siker, mint azt mindenki várta. Ezután, 2024-ben következett két csodálatos projekt. A Challangers szerintem 2024 egyik legjobb filmje, mely mellett sajnos teljesen eltűnt a másik mozija, a Queer. A magyar bemutatóra 2025 április végéig várni is kellett. De vajon miért?
A Queer egy eléggé nehéz film, könnyed Guadagninos máz alá rejtve. Rendezőnk 17 évesen olvasta William S. Burroughs azonos című regényét, ami nagy hatást gyakorolt az épp szárnyait próbálgató, homoszexuális fiatalra. A regény írója éppen kilépett házasságából, és rájött másságára. Leginkább ez ihlette fikciós könyvét. Guadagnino nagyon régóta tervezgette, hogy adaptálja Burroughs művét, de sokáig kellett várnia, mire összejött a Szupercsapata. Nem olvastam az alapanyagot, de az A24 stúdió nem véletlenül ált Guadagnino mellé.
Ez a stúdió híresen ad a minőségre és tényleg a szerzői filmesek Mekkája. De miről is szól a Queer?
A könyv főszereplője maga az író volt, vagyis inkább egy kitalált verziója, Lee (Daniel Craig). A középkorú férfi kocsmáról kocsmára éli az életét Mexikóvárosban az 1950-es években. A hidegháború fenyegetése miatt sok a katona a közép-amerikai országban. Főszereplőnk habzsolja az életet, alkohol, drogok és persze fiatal férfiak. Egészen, amíg meg nem látja Eugenet (Drew Starkey), akibe első látásra belehabarodik. Van egy apró zökkenő: nem tudja, hogy a fiatal férfi homoszexuális-e. Innentől, azt hittem, hogy Lee két órán át fogja csapni a szelet Eugene-nek, és egy se veled, se nélküled kapcsolati dráma lesz. Félig tévedtem – mondjuk az hatalmas tévedés volt.
A film második fele egy körutazás Dél-Amerikában, Mexikóból indulunk, miközben Lee csapja a szelet Eugenenek. Guadagnino, mint egy könyvet, fejezetekre bontotta a cselekményt, és a mexikói hódítás/hódítási kísérletek csupán az első fejezetet teszik ki. Ezután Lee és Eugene utazását láthatjuk, csodálatos környezetben, bámulatos, szinte pszichedelikus megvalósításban csipetnyi egzisztencializmussal fűszerezve. Guadagnino stílusa páratlan, könnyed és nézeti magát az amúgy nem túl könnyed téma. Lee szerelmes a fiatalabb társába, ám láthatóan Eugene csak próbálja kihasználni a helyzet előnyeit és szinte sarokba szorítva küzd a kapcsolat ellen, egyúttal valószínűleg saját boldogsága ellen is.
Órákig néztem volna még a két színész játékát. Daniel Craig nagyon elhivatott a szerepe iránt, mindent bevállalt a cél érdekében.
Craiget egyértelműen megfosztották egy aranyszobrocskától 2024-ben, legalábbis egy jelöléstől minimum. Amit ki kell emelni, hogy nem vicc a 18+-os karika. Aki egy picit érzékeny lelkületű, jó ha tudja, itt keveset hagynak a fantáziánkra. Éppen, hogy csak az explicit aktust nem látjuk élőben. Ez a fülledt homoszexuális atmoszféra egyértelműen a Szólíts a nevedenre emlékeztetett. A Queerben is hasónlóan egy idősebb, tapasztaltabb karakter avatja be a fiatalabbat a testi örömökbe, csak most az érettebb szempontjából látjuk a történéseket, és a kapcsolati felállás szinte teljesen fordított.
Guadagnino vizuális stílusa csöpög a vászonról. Rengeteget játszik a kamerával, a beállításokkal és meglepően sok vizuális effekt is van a filmben. Még a hosszú játékidő és a melankolikus hangnem mellett is szinte rohan a film.
Remek tempót diktál, egy pillanatra sem ül le, lefoglalja a nézőt, egy audiovizuális orgia hozzáértő szemmel nézni a Queert, persze figyelembe véve, hogy szerzői drámáról van szó, nem egy látványos akciófilmről.
A zene elképesztő, ami nem is véletlen, a többszörös Oscar-díjas Trent Reznor és Atticus Ross brillírozik, olyan előadók licencelt zenéi mellett, mint a Nirvana, Shidéad O’Connor vagy a New Order.
Elképesztő ezt így leírni, de nem sok minden történik a Queer-ben, mégis eseménydús film.
Magával ragadó alkotás, igazi pszichedelikus utazás egy önmagát kereső középkorú, önpusztító homoszexuális karakter szemén keresztül.
A színészek mindent beleadnak, Guadagninoban nem csalódtam, továbbra is elképesztő író-rendező. Lassú, de bámulatos!
Luca Guadagnino egy zseni. Ezzel szerintem egyetlen cinefil se vitatkozik. Az olasz író-rendező sorra hozza a jobbnál-jobb filmeket. Nekem a Szólíts a nevedennel tette fel magát a filmes térképre, ami egyébként nagyon hasonlít cikkünk tárgyára, de erről majd később.
Ezután következett a mesteri Sóhajok, amely Dario Argento 1977-es horrorfilmjét gondolta újra.
Nagyobb kihagyást követően a Csontok meg mindenben újra együttdolgozott Timothée Chalamet-val, ám a mű nem aratott akkora siker, mint azt mindenki várta. Ezután, 2024-ben következett két csodálatos projekt. A Challangers szerintem 2024 egyik legjobb filmje, mely mellett sajnos teljesen eltűnt a másik mozija, a Queer. A magyar bemutatóra 2025 április végéig várni is kellett. De vajon miért?
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb mérföldkőhöz érkezik a hazai zenés színház világa: a rendszerváltás utáni magyar filmgyártás legnézettebb mozija, a Hogyan tudnék élni nélküled? színpadi változatban tér vissza – méghozzá az ország egyik legnagyobb teátrumában, a megújuló Erkel Színházban.
A tavaly decemberben bemutatott film nem csupán a nézők szívét hódította meg, de minden korábbi nézettségi rekordot megdöntött: közel 750 ezren váltottak rá jegyet, amivel toronymagasan vezeti a rendszerváltás utáni magyar mozisikerek listáját. A Demjén Ferenc slágereire épülő romantikus vígjáték már a mozikban is igazi érzelmi hullámvasútra ültette a közönséget – és most a színpadon is ezt ígéri.
A Hogyan tudnék élni nélküled? musicalváltozata 2026. február 14-én, Valentin-napon mutatkozik be az Erkel Színházban – méghozzá a frissen megújuló, Szente Vajk művészeti vezetésével újjászülető évad részeként.
A színház az új irányvonalat a magyar musicalek otthonaként képzeli el, és ez a darab tökéletes nyitánya lehet egy új korszaknak.
Május 2-án koncertshow az évad bemutatóiról
A darab hivatalos bejelentésére egy nagyszabású koncertshow keretében kerül sor május 2-án, ahol az ősztől színpadra kerülő darabok legismertebb zenei részleteiből válogatnak. A színház közösségi média oldalain azonban már elárulták: az egyik kiemelt premier éppen a Hogyan tudnék élni nélküled? lesz.
Marics Peti a színpadon is bemutatkozik
A musicalben színpadra lép a film egyik legismertebb szereplője, Marics Peti is, akit a közönség a mozikból már jól ismer.
A ValMar énekese a vásznon megmutatta, hogy a zenén túl a színészi játékban is otthon van – most pedig a színpadi reflektorok fényében bizonyíthat újra.
Ráadásul a Demjén-slágerek élő előadásban csendülnek fel, ami önmagában is hatalmas vonzerő.
Demjén Ferenc dalai új értelmet nyernek
A film és a musical is Demjén Ferenc legnagyobb slágereit helyezi a történet középpontjába – olyan klasszikusokkal, mint a Szerelemvonat, az El kell, hogy engedj, vagy a címadó Hogyan tudnék élni nélküled?. Ezek a dalok nemcsak hangulatot adnak, hanem szervesen épülnek a történetbe, a karakterek érzéseit, dilemmáit fejezik ki – igazi érzelmi mélységet kölcsönözve az előadásnak.
Jegyek hamarosan kaphatók
A 2025/26-os évad többi bemutatójáról is hamarosan lehull a lepel, és indul a jegyértékesítés – érdemes résen lenni, hiszen ez a produkció már most hatalmas érdeklődést generál. A Hogyan tudnék élni nélküled? musical nemcsak a film rajongóinak szól, hanem mindenkinek, aki szereti a romantikus történeteket, a magyar slágereket, és a színház varázsát.
Ne maradj le az év egyik legjobban várt zenés színházi eseményéről – találkozzunk 2026 februárjában az Erkelben!
Újabb mérföldkőhöz érkezik a hazai zenés színház világa: a rendszerváltás utáni magyar filmgyártás legnézettebb mozija, a Hogyan tudnék élni nélküled? színpadi változatban tér vissza – méghozzá az ország egyik legnagyobb teátrumában, a megújuló Erkel Színházban.
A tavaly decemberben bemutatott film nem csupán a nézők szívét hódította meg, de minden korábbi nézettségi rekordot megdöntött: közel 750 ezren váltottak rá jegyet, amivel toronymagasan vezeti a rendszerváltás utáni magyar mozisikerek listáját. A Demjén Ferenc slágereire épülő romantikus vígjáték már a mozikban is igazi érzelmi hullámvasútra ültette a közönséget – és most a színpadon is ezt ígéri.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
