KULT
A Rovatból

Valkusz Milánnak van még mit tanulnia a szakmából és az életből – Ilyen volt az X-Faktor elődöntője

Fehér Krisztián mulatóssal hódított, az egyik mentor elvesztette utolsó versenyzőjét is, egy régi hölgy mentor pedig visszatért a műsorba a fináléra kanyarodva.


A Pápai Joci és Miller Dávid között dúló „melyik műsorvezető jön be több nővel” című verseny folytatódott az X-Faktor elődöntőjében. Dávid múltkor 12 táncoshölgyet kapott kísérőként. Azt talán a műsor készítői és érezték, hogy ez a fura szerszámméregetés ebben a formában kezd unalmassá válni, ezért csavartak egyet a dolgon. Mármint nem a szerszámon, hanem a motívumon.

Joci most nem a hölgyek számát növelte, hanem énekelve érkezett, amit Dávid elárvultan nézett a stúdió széléről. Hát igen, ahhoz képest, hogy volt olyan évad, amelyikben Dávid – még egyedüli műsorvezetőként – minden élőadás elején előadhatott egy kis részletet valamelyik dalából, nagyot fordult a világ.

Az X-Faktor elődöntő érdekessége időtlen idők óta az, hogy a versenyzők által előadott két dalból az egyik sztárduett. Ez most sem alakult másként. Ezen az estén két versenyzőnek adhattak széket a mentorok, egyről pedig a közönség dönthetett.

Bevonultak a mentorok, hogy elmondják aktuális okosságaikat. Miután megint perceken át beszéltek Tóth Andi szépségéről – hiába, ebben az országban nőről más senkinek nem jut eszébe – Gáspár Laci kifejtette, hogy a versenyzők karakterre pont olyanok, mint a mentoraik. Majka pedig hozzátette, hogy bizonyos értelemben ők maguk állnak a színpadon hétvégéről hétvégére.

Némi újdonságot egyedül az jelentett, hogy végre Pápai is Joci ismertethette a szabályokat. Úgy látszik, előléptették.

Zilincki Nóra kezdte a show-t, az AWS metálzenekarral lépett színpadra. A stílushoz megfelelően nagy energiák működtek a stúdióban. Nóra résmentesen beilleszkedett a zenekarba, minimális kritikákat kapott ugyan, de mindenki elégedett volt. Nekem igazából Stefán Tamás nem tetszett annyira a produkcióban, mintha nem lett volna teljesen ott lélekben, és „screamelése” inkább volt fura, mint kúl.

Ismét Andi versenyzője következett, ezúttal szóló produkcióval. A mentor azt kérte a nézőktől és a mentortársaktól, hogy

„…ne csak hallgassák a következő dalt, de értsék is, és ne csak nézzék Nórit, de lássák is.”

A bemutatkozó kisfilmből kiderült, hogy Nóri sokszor nem jön ki jól a szüleivel, nem értik meg. A szeretethiányt Andi és az énektanár igyekezett pótolni.

Nóri nagy fába vágta a fejszéjét, Horváth Charlie-dallal érkezett. Ha eddig valakinek nem lett volna világos, a bemutatkozó kisfilm is a produkció része. Hisz erre a családi szennyest kiteregető kitárulkozásra jött a Nézz az ég felé.

Egyetlen baj van ezzel: ez a dal nem attól működik, hogy tudjuk vagy tudni véljük, miféle lelkicsomagokat, milyen múltat cipel Charlie magával, hanem mert mindezt érezzük a dal előadása alatt. És én Nórinál ezt nem éreztem. Szépen, érzelmesen elénekelte, de bármekkora problémái voltak is a 17 éve alatt, még nem szántottak elég mély barázdákat a lelkébe ahhoz, hogy igazán jól előadja ezt a dalt. Nem hangilag, nem zeneileg, hanem „életileg”.

Majkát nem is vette le 100 százalékban a lábáról, az ózdi rapper nem érezte a hangulatot. Laci szerint a szülei biztosan büszkék lesznek rá, ha megnézik az X-Faktoros menetelését. Valkusz Milánnak sikerült elfelejtenie, hogy ez Charlie dala. Andi pedig azt hangsúlyozta, hogy Nóra 10 perc alatt két végletet mutatott meg a színpadon profizmussal.

Nóri kapott széket, de mint tudjuk, a műsor első felében ez nem sokat jelent, hisz ha cserére kerül sor, a közönség dönt.

A slágergyáros Fehér Krisztián következett. Aki követi a műsort, azt nem lepi meg, hogy a duettpartnere G.w.M. lett, hiszen a rapper már eddig is segítette a versenyző X-Faktorbeli haladását. (Apropó: arra van valami épkézláb magyarázat, hogy miért dzsí VÍ em-nek ejtik a rapper nevét, „doube u” helyett? Vagy csak egyszerűen nem tudnak angolul?)

A duett jól állt Krisztiánnak, G.w.M profizmusa jól ellensúlyozta Krisztián előadói hiányosságait – mert az egyértelmű az elmúlt hetek alapján, hogy bármennyire jó karakter Krisztián, előadóként elmarad a másik három versenyzőtől. Ami viszont vitathatatlan, a „Ma este pénzt keresek, holnap meg délben kelek” refrénnel ismét sikerült egy fülbemászó sort alkotni.

Majka szerint hiába van Milán versenyzője elmaradva énekileg, de neki van a legnagyobb színpadi jelenléte. Viszont most már nem tudja elnézni, hogy sokadszor is hamis.

„Arra szeretnélek kérni, hogy ne hidd el, ami az elmúlt három hétben történt. A YouTube 1-2-3 nem mindig lesz. Ezért tenni kell folyamatosan, nem elég annyi, hogy háromnaponta jössz egy dallal.”

Milán azzal védekezett, hogy néhány napjuk van összerakni egy dalt. Laci szerint hozhattak volna egy G.w.M-dalt, és akkor nincs ilyen gond.

Andinak, bármennyire szereti Krisztiánt, nem volt döntőre méltó produkció.

Milán a második dal előtt kikérte magának, hogy az apró hibákba kötnek bele, mert apró hibái mindenkinél vannak. Egyben elmesélte, hogy előző nap dalt kellett cserélniük, de Krisztiánnal ezt is be merte vállalni. Ahogy a vicc mondja: nem vak, csak bátor.

A magam részéről nem ájultam el Krisztián második produkciójától, számomra egy teljesen átlagos mulatós nótát hallottunk, amit bármelyik lagziban el tudnék képzelni, de hogy pénzt nem adnék érte, az biztos.

Majka remekül összefoglalta:

„Ez a dal a muzsika tévén 14 órakor megy le.”

Szerinte ezzel nem lehet megnyerni az X-Faktort. Milán ettől nagyon ideges lett, de egyre inkább úgy érzem, hogy a Valmar fele nagyon sok mindent nem ért még, nem csak a szakmából, de az életből sem.

Milán természetesen igennel szavazott, ahogy Majka is, Andi és Laci nemmel. A korábbiakkal ellentétben ez még nem jelentett automatikus kiesést: most a döntetlen azt jelentette, hogy a közönség határozhat arról, leül-e Krisztián, és ők bizalmat szavaztak.

Gáspár Laci egy X-Faktor mesével vezette fel Sárközi Rolandot, ami épp oly hosszú volt, mint amilyen érdektelen. Az egész azt hívatott felvezetni, hogy Roland az egyik korábbi hölgy mentor, Radics Gigi oldalán A szépség és a szörnyeteg betétdalát fogja énekelni.

Szépen elénekelték a dalt, de önkéntelenül is azon törtem a fejemet közben, vajon melyikük is hivatott a szörnyeteg lenni.

Gigi szerint Roland már most olyan mintha profi énekes lenne, Joci is kampányolt egy kicsit, szerinte a világ bármelyik színpadán megállta volna a helyét a produkció. Laci szerint Roland most volt a legjobb. Andi is lelkes volt, de Milán szerint Roland nem tudott dominánsnak maradni Gigi mellett. Több energiát szeretett volna látni. „De amúgy adtam” – zárta le.

Majka megjegyezte, hogy ez egy közös produkció volt, nem kellett senkinek lenyomni a másikat.

Roland a második produkciójában Balázs Fecót énekelt. A Maradj velem telitalálat, ez az a stílus, ami a legjobban áll Rolandnak. Külön jót tett neki, hogy a dal második felét kicsit funkysabbra vették.

Ez már Milánnak is tetszett, szerinte hiánycikk itthon az ilyen soul énekes. Andi emlékeztetett rá, hogy amikor a 18 éves énekes megérkezett a műsorba, még milyen ízléstelenül hajlítgatott, amit a mentorok tanácsára teljesen elhagyott. Ebben a produkcióban viszont eljutott oda, hogy már maga is pontosan érzi, mikor, mennyire lehet frazírokkal díszíteni az előadást.

Minden mentor igennel szavazott, így a közönség szavazatai alapján Nórának fel kellett állnia.

Már csak Majka csapata maradt. (Bár minden mentornak egy versenyzője van, Majka az egyetlen, akinél el lehet mondani, hogy valóban van csapata, hiszen az Éberkóma öt főből áll.) Ők egy meglepő formációban, a Váradi Roma Caféval léptek színpadra, Az Egész éjjel sajátos feldolgozásával.

Bármennyire távol áll tőlem a rap, ezen az estén nekem ez a produkció tetszett a legjobban.

Ez volt a legizgalmasabb párosítás, és ennek megfelelően ebben éreztem a legtöbb nóvumot.

Laci másképp érezte, szerinte többet lehetett volna még beletenni.Milán szerint nem találkozott a két univerzum, ami amúgy két tökéletes univerzum.

Az Éberkóma második produkciója a klasszikus hip-hop stílusát idézte, amit Laci nagyon üdvözítőnek tartott, de ennek ellenére nemmel szavazott, felvállaltan azért, hogy védje a saját versenyzőjét. Mindenki más viszont le akarta ültetni őket, így Sárközi Rolandnak fel kellett állnia.

Ez azt is jelentette, hogy továbbjutottak, akárcsak Fehér Krisztián. A közönség az utolsó döntős helyre Rolandot szavazta be, így Nórának ért véget a verseny.

Ezen a ponton szeretném felhívni a figyelmet rá, hogy mekkora jelentősége van ebben a műsorban a sorrendnek. Azzal ugyanis nagyban elő lehet segíteni valakinek a tovább jutását, ha a műsor végére kerül.

Természetesen sok függ attól, hogy mennyire jól teljesít a versenyző, botrányosan rossz, gagyi produkcióval valószínűleg a legnagyobb favorit is kihullana, vagy legalábbis veszélybe kerülne. De ha a versenyző hozza a kötelezőt, a műsor elején hiába ül le, valószínűleg lesz csere, és veszélybe kerülhet a továbbjutás. Az utolsó versenyző ezzel szemben, ha széket kap, biztos továbbjutó.

Ha ezen az estén Nóra az utolsó versenyző, nagy valószínűséggel akkor is kap széket, ott lenne a döntőben.

Tanulság nincs, hiszen valamiféle sorrend kell, nyilván, de azért ne legyenek illúzióink afelől, hogy a műsorkészítők tudják befolyásolni a kimenetelt, ha akarják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Komoly bakival ért véget a Hunyadi sorozat záróepzódja
Nem valószínű, hogy a tévedés utólag elhomályosítaná a rendkívül népszerű széria sikerét, mindenesetre egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni.


Elképesztő sikere volt a Hunyadi sorozatnak, amibe tényleg apait-anyait beleadtak a készítők: mind látványvilágában, mind történetmesélésében, mind a színészek játékában új korszakot hozott a magyar mozgóképkészítés világába.

A hírekbe sokszor a fülledt erotika miatt bekerülő sorozat utolsó részének utolsó perceibe ugyanakkor egy komoly baki csúszott be, amit egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni – vette észre az ATV.hu.

A mű természetesen szabadon kezeli a történelmi eseményeket, de azért arra igyekeztek vigyázni a készítők, hogy tárgyi tévedések ne rontsanak az élvezeti élményen. Az utolsó rész utolsó perceiben azonban a záró feliratban azt lehet olvasni, hogy az V. László után a következő magyar királyt, Hunyadi Mátyást „a Duna jegén koronázták meg”.

Azon túl, hogy a Duna jegén történt eseményeket a történészek ma már egységesen cáfolni szokták,

azt soha senki nem is állította, hogy maga a koronázás is Duna jegén történt volna – a legenda szerint csak Mátyás királlyá választása történt ott.

Történelmi tény, hogy Hunyadi János fiát csak évekkel később, 1464. március 29-én koronázták meg, ráadásul a Dunától jócskán messze, Székesfehérváron.

A sorozat népszerűségének azonban ez a tévedés valószínűleg mit sem fog ártani: a Hunyadi – A Holló felemelkedése húsvétvasárnaptól ráadásul már a Netflixen is elérhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Megijedt a sztárságtól, amikor tiniként a szoknyája alá akartak fotózni – A 35 éves Emma Watson visszavonult, és új kihívásokat keres
Oscar-díj helyett inkább PhD-t akar szerezni, a sok pénzt hozó filmek főszerepei helyett pedig inkább a nők egyenjogúságáért küzd.


Emma Charlotte Duerre Watson 1990. április 15-én született Párizsban, Jacqueline Luesby és Chris Watson angol ügyvédek gyermekeként. A családi háttere intellektuálisan és kulturálisan egyaránt gazdag, francia és angol hatások alakították Emma korai éveit. Ötéves koráig élt az öccsével, Alexszel együtt a Párizs melletti Maisons-Laffitte-ben, a szülők azonban ötéves korában elváltak, így a gyerekek ekkor Angliába költöztek, hogy az édesanyjukkal éljenek Oxfordshire-ben, a hétvégéket pedig apjuk londoni házában töltötték (később született még három féltestvére – Toby, Lucy és Nina – az apja új házasságából). Oxfordban a Dragon Schoolba járt 2003-ig, eddigre azonban már ismert színész volt az első két Harry Potter-filmnek köszönhetően.

Egyébként kb. hatéves korától kezdve a színészet érdekelte a leginkább, és szülei beleegyezésével a Stagecoach Theatre Arts oxfordi intézményében, egy részidős színházi iskolában képezte magát, ahol éneklést, táncot és színészetet tanult.

„Mindig is szerettem ezt a világot. Sokszor szerepeltem iskolai színdarabokban, és gyakran léptem fel a családom előtt. De 9 éves koromban kaptam először igazi ízelítőt a hivatásos színészetből. Akkor még nem tudtam, hogy ez megváltoztatja az életemet” – mesélte Watson a Vogue-nak egy 2018-as interjúban.

Tízéves korában már fellépett a Stagecoach produkcióiban és iskolai darabokban, de a Harry Potter-franchise előtt soha nem játszott hivatásszerűen.

Hermione 10 éve

A színészi útja aztán 1999-ben, kilencéves korában drámai fordulatot vett, amikor elkezdődött a szereplőválogatás J.K. Rowling Harry Potter-könyvsorozatának filmadaptációjához. Watsont a drámatanára bátorította, hogy próbálja ki magát a castingon, kezdetben azonban nem volt tisztában a projekt nagyságrendjével: „Nem éreztem az elején, hogy milyen nagyszabású dolgokról van szó. A könyvekről sem tudtam sokat, de azt igen, hogy Hermione karaktere zseniális. Amikor a drámatanárom azt javasolta, hogy jelentkezzek a meghallgatásra, azt gondoltam, hogy szórakoztató élmény lesz, de nem igazán számítottam arra, hogy bármi is lesz belőle. Csak a tőlem telhető legjobbat akartam nyújtani. Majd folyamatosan kérték, hogy jöjjek vissza, és kezdtem úgy érezni, hogy valami igazán különleges dolog részese vagyok. Amikor pedig felhívtak, hogy megkaptam a szerepet, akkor döbbentem rá igazán: az életem soha többé nem lesz ugyanaz, mint eddig."

Watson, akit 2000-ben választottak ki több ezer lány közül Hermione Granger szerepére, ez a döntés pedig kulcsfontosságúnak bizonyult a karrierje szempontjából. Az első rész, a Harry Potter és a bölcsek köve 2001-ben került a mozikba, Watson alakítása pedig széles körben váltott ki elismerést. A fantasyfilmek sikere egyik napról a másikra sztárrá tette őt, az újonnan szerzett hírnév azonban számos kihívással járt együtt.

Bár Watson már fiatalon reflektorfénybe került, eltökélt szándéka volt, hogy a népszerűség nem árnyékolja be a színészet iránti szenvedélyét. A Harry Potter-filmek (nyolc epizód 2001-től 2011-ig) alatt próbált egyensúlyozni az iskolai tanulmányai, a magánélete és a szakmai karrierje között. A világsztársággal járó nyomás ellenére ugyanis nagyon komolyan vette a tanulmányait, és keményen dolgozott azért, hogy megőrizze életében a normalitás érzését. „Tudatos döntést hoztam: nem akartam, hogy az életem csak a Harry Potterről szóljon. Fontos volt számomra, hogy folytassam a tanulmányaimat, és a színészkedésen kívül más érdeklődési körökkel is foglalkozzam. Nem akartam, hogy egyetlen szerep vagy film határozza meg az életemet” – mondta erről.

Mindenkit leiskolázott

A Dragon School, vagyis az általános suli 2003-as befejezése után Watson az oxfordi Headington Schoolba ment tovább. A Harry Potter-forgatásokon való tartózkodása során őt és színésztársait, Daniel Radcliffe-et (Harry Potter), Rupert Grintet (Ron Weasley), Tom Feltont (Draco Malfoy) és a többi gyereket naponta akár öt órán át korrepetálták.

Emma aztán 2006 júniusában tíz tantárgyból tett záróvizsgát, amelyek közül nyolcat A* (csillagos ötös), kettőt A (ötös) eredménnyel zárt.

A gimnázium befejezése, vagyis az érettségi után szünetet tartott a tanulmányaiban, hogy 2009 februárjától a Harry Potter és a Halál Ereklyéi 1. és 2. részének forgatására koncentráljon, de azt állította, hogy utána tovább akar tanulni.

Később megerősítette, hogy a Brown Egyetemet választotta Providence-ben, Rhode Islanden. 2011 márciusában, 18 hónapos egyetemi tanulmányok után aztán bejelentette, hogy „egy vagy két félévre” halasztást kér. Végül az utóbbira került sor, elmondása szerint így négy helyett öt évbe telt, hogy megszerezze a diplomáját angol irodalomból a színészi munkái miatt. 2014. május 25-én diplomázott a Brown Egyetemen. Ennyi azonban nem volt neki elég. Kilenc évvel később, 2023-ban elkezdte a mesterképzését az Oxfordi Egyetemen, idén pedig teljesítette a követelményeket, és továbblépett, hogy megszerezze a PhD-jét.

A Varázsvilág után

Az utolsó HP-film, a 2011-es Harry Potter és a Halál ereklyéi 2. rész után Emma nagy kihívás előtt állt: hogyan lépjen tovább a karrierjében, miután eljátszotta azt a karaktert, amely egy évtizeden át meghatározta őt. Úgy döntött, másféle szerepeket keres, és próbálja elkerülni a beskatulyázást. A poszt-Harry Potter-éra első filmje a 2011-es Egy hét Marilynnel lett a számára, bár abban még csak egy nagyobb mellékszerepeket alakított. Korábban a Harry Potter-epizódokon kívül csupán egy tévéfilmben szerepelt (2007: Ballet Shoes), és egy animációs filmben szinkronizált (2008: Cincin lovag). Az első főszerepét a 2012-es Egy különc srác feljegyzéseiben játszotta, amelyet Stephen Chbosky a saját regényéből írt és rendezett. Watson alakította Samet, egy összetett és sebezhető tinédzsert, aki a kamaszkor megpróbáltatásai között próbál navigálni. A szerep merőben eltért Hermionétól, és lehetővé tette Emma számára, hogy megmutassa az érzelmi mélységét és sokoldalúságát színésznőként. Sokan máig a legjobb alakításaként emlegetik.

A következő években Watson több filmben is szerepelt, köztük a Lopom a sztáromban (2013), az Itt a végében (2013), a Noéban (2014), A kolóniában (2015), a Regressionben (2015), A körben (2017) és a Kisasszonyokban (2019), bizonyítva, hogy képes alkalmazkodni a legkülönbözőbb műfajokhoz, a drámától a fantasyn át a pszichológiai thrillerekig. A Harry Potterekhez fogható legnagyobb sikerét a 2017-es A szépség és a szörnyeteggel, vagyis az 1991-es Disney-animáció élőszereplős feldolgozásával érte el, amelyben a főszerepelő Belle-t alakította, és amely több mint egymilliárd dolláros bevételt ért el szerte a világon. A 2019-es, Greta Gerwig-féle, 6 Oscar-díjra jelölt Kisasszonyok után azonban úgy döntött, egy időre visszavonul a színészkedéstől, és életének más aspektusaira, többek között a tanulmányaira és aktivista tevékenységeire koncentrál.

A sztárság amúgy is mindig megviselte, bár tisztában volt azzal, mekkora hatással van az emberek életére. „Találkoztam olyan rajongókkal, akiknek az arcom rá volt tetoválva a testükre, illetve olyan emberekkel is, akik a Harry Potter-könyvek segítségével vészelték át a rákot” – magyarázta a színésznő, akire a karrierje kezdete, vagyis kislánykora óta kiemelt médiafigyelem szegeződik.

A 18. születésnapján például a lesifitósok megpróbáltak a szoknyája alá fotózni, és számos zaklatás áldozata volt. A biztonsági aggályokra hivatkozva épp ezért nem is készít például szelfiket a rajongókkal, szívesebben beszélget velük szemtől szemben.

Aktívan a nőkért

Emma sok fontos társadalmi ügy mellé állt oda szenvedélyesen. Kiállt például a nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak védelmében, az ENSZ jószolgálati nagyköveteként is tevékenykedett, és elindította a HeForShe nevű kampányt, amely arra ösztönzi a férfiakat, hogy vegyenek részt a nemek közötti egyenlőségért folytatott küzdelemben. „Mindig is hittem abban, hogy ha van egy platformod, akkor felelősséggel tartozol azért, amiben hiszel. Ez nemcsak a színészkedésről szól, hanem arról is, hogy használd a hangodat azért, hogy változást hozz létre a világban” – magyarázta a színésznő, aki emellett az oktatásra, a fenntartható divatra és a mentális egészségre összpontosító kezdeményezésekben is részt vett. Olyan ügyeket támogatott többek között, mint a Malala Alapítvány, amely a lányok oktatását segíti elő, 2016-ban pedig társalapítója volt a „Közös polcunk” nevű feminista könyvklubnak, ahol az egyenlőség, az identitás és a társadalmi igazságosság témáit feltáró olvasmánylisták felett kurátorkodott.

2019-ben Emma bekerült a Kering francia luxusdivat-konglomerátum igazgatótanácsába, ahol a divatipar fenntarthatóságáért és etikus gyakorlataiért szállt síkra. A Keringnél betöltött szerepe összhangban van a fenntartható divat iránti régi elkötelezettségével, s gyakran dolgozik együtt olyan márkákkal, amelyek a környezetbarát anyagokat és az etikus gyártási gyakorlatokat helyezik előtérbe.

Watson ugyanakkor beiratkozott egy kreatív írói programba is, feltett szándéka ugyanis, hogy a kamera mögötti szerepek felé is forduljon, szeretne forgatókönyveket írni és filmeket rendezni. Ki is próbálta már magát ezekben, a Pradának például készített egy reklámfilmet (2022: Prada Paradoxe), illetve már írt egy színdarabot is.

„Annyira örülök, hogy megtettem a színészkedéstől való eltávolodást, mert úgy érzem, hogy van saját hangom, kreatív terem és szuverenitásom, amikről korábban nem volt tudomásom” – mesélte erről.

Röviden együtt, vagy egyedül

Emma, bár már 35 éves, sosem volt 2 évnél hosszabb kapcsolata, és gyermekei sem születtek még. Egy interjúban azt mondta, a magánélete magánügy, így arról sosem szokott nyilatkozni, így általában akkor tudni csak, hogy van valakije, amikor megjelenik az illetővel egy hivatalos eseményen, vagy a fotósok elcsípik őket az utcán. 2015 és 2017 között pl. két éven át volt kapcsolatban a tech-vállalkozó William Knighttal, 2018 és 2019 között pedig a színész Chord Overstreettel (Glee – Sztárok leszünk, Acapulco) randevúzott. 2019-ben azt mondta magáról, hogy szingli, sőt, az „önpartner” kifejezéssel jellemezte magát, vagyis, hogy nem egyedülálló, hanem a saját maga társa. Aztán mégis jöttek további férfiak az életébe: 2021-től 2023-ig például az üzletember Brandon Greennel járt, a legújabb udvarlója pedig egy oxfordi iskolatársa, egy bizonyos Kieran Brown, akivel először 2024 júliusában látták csókolózni.

Az intenzív hírnévvel való megküzdésről egyébként fiatalkorától kezdve azt mondta, hogy a saját identitásában való gyökerezés segített neki végül „megtalálni a békét”, ebben pedig hatalmas segítségére volt a jóga. Emmát tehát már hat éve hiányolhatják a rajongói, és számukra rossz hír, hogy továbbra sem kereshetjük őt filmekben, sorozatokban, egyelőre nincsenek színészi előjegyzései. Nagyobb az esély arra, hogy a PhD-je megszerzése után forgatókönyvíróként és/vagy rendezőként olvashatjuk majd a nevét egy-egy film stáblistáján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
A Bűnösök dögös, fülledt, bizsergető, véres, brutális, elképesztő – A Creed és a Fekete Párduc rendezőjének új zenés horrorja az év kiemelkedő mozis élménye
Képzeljük el az Alkonyattól pirkadatigot az 1930-as évek amerikai délvidékén fekete blueszenével és ír vámpírokkal! Vérbő 137 perc következik.


Csoda, hogy behozták a magyar mozikba a Bűnösöket. Persze nem azért, mert a főszereplő Michael B. Jordan vagy a rendező Ryan Coogler ne lennének itthon is ismertek. Hiszen egyrészt ők ketten együtt szinte elválaszthatatlanok, mivel közösen forgatták A megállót (2013), a Creed: Apollo fiát (2015) és a Marvel-féle Fekete Párducot (2018), másrészt Jordant még olyan további darabokban is megkedvelhettük, mint az Aranytartalék (2001), a Drót (2002-es epizódok), Az erő krónikája (2012), a Csajkeverők (2014), A Fantasztikus Négyes (2015), A kegyelem ára (2019), a Bűntudat nélkül (2021) és persze a további Creed-filmek (2018, 2023), amelyek közül a harmadikat ő is rendezte.

Szóval velük akár a magyar mozikba is be lehet csalogatni a nézőket.

Sokkal inkább azért volt merész vállalás a hazai forgalmazás, mivel a témára nem igazán tud rezonálni egy átlag hazai moziba járó: 1930-as évek, amerikai délvidék, fekete közösség, blueszene… Soroljuk még? A felszínen, pontosabban a Bűnösök első felében ezt kapjuk, bár már ez sem piskóta.

Egy Chicagóban gengszterkedő ikerpár, Smoke (Michael B. Jordan) és Stack (Michael B. Jordan) térnek haza pénzzel kitömve gyapotültetvényes szülővároskájukba a sztori elején azzal a céllal, hogy a helyi, használaton kívüli malomból egy szórakozóhelyet rittyentsenek a város fekete közössége számára: exkluzív piák és kaják, nem utolsósorban pedig a legjobb zenészek asszisztálásával. A talpalávalóról többek között a helyi veterán muzsikus, Delta Slim (Delroy Lindo) gondoskodik, valamint az ikrek unokaöccse, a már fiatalon is profi gitáros-énekes Sammie. (az énekes-dalszerző Miles Caton filmes debütálása), történetünk kvázi főhőse. A sztori első felében Smoke és Stack ezt a nyitóbulit próbálják összehozni, annak minden részletére kitérve, miközben a városbeli múltjukkal és annak szereplőivel, traumáival is szembe kell nézniük újra.

Majd hirtelen kapunk egy több, mint éles váltást. Valami természetfeletti erő üti fel ugyanis a fejét, pontosabban egy vámpír egy fiatal fehér fickó, Remmick (Jack O’Connell) testében, aki szeretné meghívatni magát az ikrek bulijába egy vérgőzös este reményében…

Igen, ha ez ismerősen hangzik, az nem véletlen, a Bűnösök dramaturgiája ugyanis erősen megidézi az 1996-os Alkonyattól pirkadatigot, ám míg Robert Rodriguez menő filmje a puszta szórakoztatás jegyében fogant, addig a Bűnösökbe Coogler nem kevés tematikát sűrített bele. Természetesen benne van a rasszizmus kérdése, a Jim Crow-féle szegregációs törvények, ugyanakkor a zene és az „ördög” kapcsolata is igen hangsúlyos.

Klasszikus toposzok bukkannak itt fel, miszerint az igazán tehetséges zenészek, előadók azért lettek ennyire kiemelkedők, mert eladták a lelküket a vén patásnak? Egyáltalán a blueszene (és bármilyen új, az előző generáció számára furcsa/értékelhetetlen/meg nem értett muzsika) az ördögtől való? Hogy annak hívására az emberek, kiszakadva a valóságból, áhítatban adják át magukat buja vágyaiknak, mint a tánc, a szex, az alkohol és a drogok?

E világi és túlvilági ösztönök, kultúrák (a vámpírok által megtestesített ír bevándorlók), rasszok, sőt idősíkok összeütközése, van itt minden. Mindezt pedig egészen parádés jelenetek kíséretében kapjuk az arcunkba. Az egyikben például tanúi lehetünk annak, ahogy a bulin a múlt, a jelen (’30-as évek) és a jövő zenei stílusai keverednek, s mindhárom kor képviselői egyszerre és együtt ropják egy nagyszabású, közös, időkön átívelő partin az épphogy nem kakofóniába hajló egyvelegben, hiszen a zene egy univerzális, közös nyelv, amely összeköt embereket, időket, helyszíneket. De említhetjük még azt a szcénát is, amikor a bejutásukra váró, s emiatt kint rostokoló vámpírhorda a saját maga által előadott ütős ír népzenére ropja – ilyet sem látni gyakran mozgóképen. Minderre jön rá pedig az utolsó, hosszabb felvonásban a kemény hentelés, nem árulunk el azzal ugyanis nagy titkot, hogy a vérszívók természetesen beszabadulnak a buliba…

A Bűnösök egy furcsa, a tetten érhető inspirációi ellenére mégis mással össze nem hasonlítható műfaji egyveleg, egy amolyan zenés horror-gengszter-dráma, ami egyszerre nagyon dögös, izzasztóan fülledt, kifejezetten brutális és kegyetlen, ugyanakkor sokatmondó, színes és megható is.

A csúcshatás eléréseben pedig óriási szerepe van az operatőr Autumn Durald Arkapaw (Loki, Fekete Párduc 2, Az utolsó táncosnő) csodálatos képeinek s legfőképp a kétszeres Oscar-díjas zeneszerző, Coogler állandó munkatársa, Ludwig Göransson elképesztő aláfestésének, amely a film teljes, 137 perces játékideje alatt egy lüktető, bizsergető, az alantas öszöntökre és az értelemre egyaránt ható csodás műfajmixszel ajándékozzák meg a nézőket. Az év egyik legkiemelkedőbb mozgóképe lesz, érdemes hát alkut kötni az ördöggel egy mozijegy erejéig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Micsoda nap! – Új klipes dallal megy neki a FISH! a fesztiválszezonnak
Köztudottan a legjobb nap a koncertnap, így ez a dal is egy szerelmeslevél a közönséghez, jöhet a lábdob! - üzeni a banda a rajongóknak.


Új lemez készül a Fish! háza táján, amit egy hét alatt két bulival is megünnepelnek: a teltházas Dürer Kert mellett egy húsvéti, rozsdamaró-elő-elő-intimbuli a Barhole színpadán is, ami már belemutat az új korong számaiba.

Klippremierben érkezik az új dal, a Micsoda Nap, ahol elsősorban egy klasszikus Fish! buli pillanatait kapjuk, a tavalyi, szintén soldoutos A38-ról, minimál szövegvideó mellett.

Köztudottan a legjobb nap a koncertnap, így ez a dal is egy szerelmeslevél a közönséghez, jöhet a lábdob!

VIDEÓ: FISH! - Micsoda nap

A szavakat lehetne szaporítani, de minek, az együttes úgyis a színpadon beszél elnyúlt cikkek helyett, a Micsoda Nap pedig a már megjelent Kösz Szépen, és a kereken 4 másodperces Utolsó Szám mellett egy újabb előfutára mindannak, ami miatt érdemes várni az őszi időszakot is.

VIDEÓ: FISH! - Kösz szépen

VIDEÓ: Fish! - Az utolsó szám

A klip Matyovszky Benedek és Kum Dominik munkája, a köszönet pedig szóljon Egle Gyula Koppánynak, Botlik Mátyásnak és Vári Gábornak - üzeni a Fish!


Link másolása
KÖVESS MINKET: