KULT

Újra itt a Jézus Krisztus szupersztár

A világ egyik legismertebb musicaljét, július 17--én és 19-én nézhetitek meg a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon!


A musical 1970-es bemutatása óta egyfolytában szerepel a különböző nemzetiségű színházainak repertoárján, számtalanszor újragondolták már, majd visszatértek az eredeti műhöz, miközben két filmes adaptáció is készült belőle, zenéjét pedig generációk ismerik és szeretik. A szerző, Andrew Lloyd Webber csupán 22 éves volt, amikor művét bemutatták a Palace Theatre-ben, ami akkor már a második sikerprodukciója volt.

A Jézus Krisztus szupersztár sikereit az is hűen tükrözi, hogy Hollywoodot is megihlette a rendhagyó Jézus-történet. 1973-ban készült belőle egy Oscar-díjra jelölt musicalfilm, amely az eredeti rockopera adaptációja. A filmet Norman Jewison rendezte, főbb szerepeket Ted Neeley és Carl Anderson játszotta, akiket alakításukért 1974-ben Golden Globe-díjra jelölték. 2000-ben aztán ismét hozzányúltak a történethez. Gale Edwards és Nick Morris rendezésében elkészült az 1973-as mozi modernebb gondolkodású és hangvételű feldolgozása. A film legnagyobb érdekessége, hogy minden jelenetét kizárólag beltéri díszletek között vették fel.

Fotó Fehér Alexandra (1)

Fotó Orosz Sándor (4)

Fotó Fehér Alexandra (2)

Andrew Lloyd Webber

Sir Andrew Lloyd Webber korunk egyik legsikeresebb és legismertebb musicalszerzője. Egy olyan szerző, aki nem kevesebbet mondhat el magáról, minthogy több olyan művet is alkotott, amelyek egy évtizednél is tovább futottak a West End és a Broadway színpadain.

Eddigi munkássága alatt 16 musicalt, számos filmzenét, valamint egy latin nyelvű requiemet szerzett. Ezt az életművet pedig mind a közönség, mind a szakma elismerte: hét Tony-díj, három Grammy-díj, egy Emmy-díj, egy Oscar, hat Laurence Olivier-díj és egy Golden Globe az eddigi mérleg. Dalai pedig a mai napig világsikernek számítanak: az „I Don't Know How to Love Him (Jézus Krisztus szupersztár), a „Memory” (Macskák), a „The Music of the Night” (Az operaház fantomja) és a „Don't Cry for Me, Argentina” (Evita).

Már több interjúban is megemlítette, hogy kedveli hazánkat. Ennek egyik oka az, hogy művei nálunk szinte állandóan műsoron vannak, méghozzá nem is akármilyen sikerrel. Ezen kívül Budapest volt az első kelet-európai főváros, ahol engedélyezte darabjai bemutatását a hidegháborús időkben. A kölcsönös szimpátia azóta is kitart: a magyar kultúra támogatásáért és nemzetközi hírnevének öregbítéséért, a magyar közönséghez való kötődéséért  és műveinek magyar feldolgozására biztosított egyedi lehetőségekért a zeneszerző megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét.

p01bqmy5

fotó/photo: bbc.co.uk

Fotó-Orosz-Sándor-11

Fotó Orosz Sándor (5)

JezusKrisztus-szupersztar_fotoOroszSandor

1968-ban, mindössze 20 évesen készítette el szinte állandó szerzőtársával, Tim Rice szövegíróval a József és a színes, szélesvásznú álomkabátot. (Bár ez nem az első közös darabjuk volt: a The Likes of Us korábban készült, viszont azt a musicalt egészen 2005-ig nem adták elő). Már a Józsefet is jól fogadta a közönség és a szakma, az igazi áttörést a szerzőpáros számára a három évvel később elkészült Jézus Krisztus szupersztár hozta meg. A londoni premiert követően a világ szinte valamennyi országában színpadra került. Az alkotók szerint a siker titka maga a bibliai történet, amelyet az elsöprő erejű zenemű nem a megszokott módon, hanem Júdás szemszögéből ábrázol. 1973-ban filmadaptáció is készült belőle, amely tovább növelte a musical és a slágerek népszerűségét.

VIDEO: Részlet a Győri Nemzeti Színház előadásából

A Jézus Krisztus szupersztár nyáron a Margitszigeti Szabadtéri Színpad gyönyörű környezetében csendül fel újra július 17-én és 19-én a Győri Nemzeti Színház előadásában. Bővebb információkat az előadásokról ITT találtok!

bnyfeszt2015_800

Jegyek

Személyesen

Szabad Tér Jegyiroda

Nyitva tartás: Hétfőn 12-18 óráig,

keddtől-péntekig 10-18 óráig,

hétvégén zárva.

Cím: 1065 Bp., Nagymező utca 68.

Tel.: 06 1 / 301 0147

E-mail: [email protected]

Online jegyvásárlás

07.17. Péntek 21:00 ITT.

07.19. Vasárnap 21:00 ITT.

Ha Te is részt vennél az előadáson, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Szűcs Márta
A Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes 72 éves volt.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. április 24.



Elhunyt Szűcs Márta Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetettje – írja a Papgeno.

Szűcs Márta 1952. szeptember 7-én született. 1981-ben diplomázott a Zeneakadémián Révhegyi Olga növendékeként. Közvetlenül diplomaszerzése után a Magyar Állami Operaházhoz szerződött. Giuseppe Verdi Rigolettójának Gilda szerepével debütált.

1983-ban a Brüsszeli Belcanto Énekversenyen a legjobb női alakítás díját nyerte Donizetti Lammermoori Luciájával. 1984-ben Edinburgh-ban, Glasgowban, Liverpoolban és Newcastle-ben Gilda szerepét énekelte nagy sikerrel.

Szűcs Márta olyan világsztárokkal énekelt együtt, mint Renato Bruson, Piero Cappuccilli, Sherill Milnes, Jevgenyij Nyesztyerenko, Jennifer Larmoore vagy Peter Dvorsky.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Komoly bakival ért véget a Hunyadi sorozat záróepzódja
Nem valószínű, hogy a tévedés utólag elhomályosítaná a rendkívül népszerű széria sikerét, mindenesetre egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni.


Elképesztő sikere volt a Hunyadi sorozatnak, amibe tényleg apait-anyait beleadtak a készítők: mind látványvilágában, mind történetmesélésében, mind a színészek játékában új korszakot hozott a magyar mozgóképkészítés világába.

A hírekbe sokszor a fülledt erotika miatt bekerülő sorozat utolsó részének utolsó perceibe ugyanakkor egy komoly baki csúszott be, amit egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni – vette észre az ATV.hu.

A mű természetesen szabadon kezeli a történelmi eseményeket, de azért arra igyekeztek vigyázni a készítők, hogy tárgyi tévedések ne rontsanak az élvezeti élményen. Az utolsó rész utolsó perceiben azonban a záró feliratban azt lehet olvasni, hogy az V. László után a következő magyar királyt, Hunyadi Mátyást „a Duna jegén koronázták meg”.

Azon túl, hogy a Duna jegén történt eseményeket a történészek ma már egységesen cáfolni szokták,

azt soha senki nem is állította, hogy maga a koronázás is Duna jegén történt volna – a legenda szerint csak Mátyás királlyá választása történt ott.

Történelmi tény, hogy Hunyadi János fiát csak évekkel később, 1464. március 29-én koronázták meg, ráadásul a Dunától jócskán messze, Székesfehérváron.

A sorozat népszerűségének azonban ez a tévedés valószínűleg mit sem fog ártani: a Hunyadi – A Holló felemelkedése húsvétvasárnaptól ráadásul már a Netflixen is elérhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Meghalt Galkó Balázs
Fia közösségi oldalán jelentette be a hírt. A színész az utóbbi időszakban több egészségügyi problémával küzdött.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. április 25.



75 éves korában elhunyt Galkó Balázs színész. Halálhírét fia, Galkó Máté közölte a Facebookon.

„Apa-Balázs immár József Attila és Miki bácsi társaságában elmélkedik egy jobb világról. Búcsúztatásáról itt a facebookon értesítünk benneteket”

– írta a bejegyzésben, amit a Blikk vett észre.

Galkó Balázs az elmúlt évben több súlyos balesetet is elszenvedett: hat bordája eltört, és kétoldali tüdőgyulladást is diagnosztizáltak nála. Többször szorult sürgősségi ellátásra, január elején pedig hosszabb időre kórházba került.

Nemrég a lap munkatársai otthonában keresték fel, ahol arról beszélt, hogy anyagi nehézségekkel küzd, és nem tud megélni a nyugdíjából. Februárban adta hírül, hogy munkát talált: hivatalsegédként kezdett dolgozni egy könyvelőirodánál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A Bűnösök dögös, fülledt, bizsergető, véres, brutális, elképesztő – A Creed és a Fekete Párduc rendezőjének új zenés horrorja az év kiemelkedő mozis élménye
Képzeljük el az Alkonyattól pirkadatigot az 1930-as évek amerikai délvidékén fekete blueszenével és ír vámpírokkal! Vérbő 137 perc következik.


Csoda, hogy behozták a magyar mozikba a Bűnösöket. Persze nem azért, mert a főszereplő Michael B. Jordan vagy a rendező Ryan Coogler ne lennének itthon is ismertek. Hiszen egyrészt ők ketten együtt szinte elválaszthatatlanok, mivel közösen forgatták A megállót (2013), a Creed: Apollo fiát (2015) és a Marvel-féle Fekete Párducot (2018), másrészt Jordant még olyan további darabokban is megkedvelhettük, mint az Aranytartalék (2001), a Drót (2002-es epizódok), Az erő krónikája (2012), a Csajkeverők (2014), A Fantasztikus Négyes (2015), A kegyelem ára (2019), a Bűntudat nélkül (2021) és persze a további Creed-filmek (2018, 2023), amelyek közül a harmadikat ő is rendezte.

Szóval velük akár a magyar mozikba is be lehet csalogatni a nézőket.

Sokkal inkább azért volt merész vállalás a hazai forgalmazás, mivel a témára nem igazán tud rezonálni egy átlag hazai moziba járó: 1930-as évek, amerikai délvidék, fekete közösség, blueszene… Soroljuk még? A felszínen, pontosabban a Bűnösök első felében ezt kapjuk, bár már ez sem piskóta.

Egy Chicagóban gengszterkedő ikerpár, Smoke (Michael B. Jordan) és Stack (Michael B. Jordan) térnek haza pénzzel kitömve gyapotültetvényes szülővároskájukba a sztori elején azzal a céllal, hogy a helyi, használaton kívüli malomból egy szórakozóhelyet rittyentsenek a város fekete közössége számára: exkluzív piák és kaják, nem utolsósorban pedig a legjobb zenészek asszisztálásával. A talpalávalóról többek között a helyi veterán muzsikus, Delta Slim (Delroy Lindo) gondoskodik, valamint az ikrek unokaöccse, a már fiatalon is profi gitáros-énekes Sammie. (az énekes-dalszerző Miles Caton filmes debütálása), történetünk kvázi főhőse. A sztori első felében Smoke és Stack ezt a nyitóbulit próbálják összehozni, annak minden részletére kitérve, miközben a városbeli múltjukkal és annak szereplőivel, traumáival is szembe kell nézniük újra.

Majd hirtelen kapunk egy több, mint éles váltást. Valami természetfeletti erő üti fel ugyanis a fejét, pontosabban egy vámpír egy fiatal fehér fickó, Remmick (Jack O’Connell) testében, aki szeretné meghívatni magát az ikrek bulijába egy vérgőzös este reményében…

Igen, ha ez ismerősen hangzik, az nem véletlen, a Bűnösök dramaturgiája ugyanis erősen megidézi az 1996-os Alkonyattól pirkadatigot, ám míg Robert Rodriguez menő filmje a puszta szórakoztatás jegyében fogant, addig a Bűnösökbe Coogler nem kevés tematikát sűrített bele. Természetesen benne van a rasszizmus kérdése, a Jim Crow-féle szegregációs törvények, ugyanakkor a zene és az „ördög” kapcsolata is igen hangsúlyos.

Klasszikus toposzok bukkannak itt fel, miszerint az igazán tehetséges zenészek, előadók azért lettek ennyire kiemelkedők, mert eladták a lelküket a vén patásnak? Egyáltalán a blueszene (és bármilyen új, az előző generáció számára furcsa/értékelhetetlen/meg nem értett muzsika) az ördögtől való? Hogy annak hívására az emberek, kiszakadva a valóságból, áhítatban adják át magukat buja vágyaiknak, mint a tánc, a szex, az alkohol és a drogok?

E világi és túlvilági ösztönök, kultúrák (a vámpírok által megtestesített ír bevándorlók), rasszok, sőt idősíkok összeütközése, van itt minden. Mindezt pedig egészen parádés jelenetek kíséretében kapjuk az arcunkba. Az egyikben például tanúi lehetünk annak, ahogy a bulin a múlt, a jelen (’30-as évek) és a jövő zenei stílusai keverednek, s mindhárom kor képviselői egyszerre és együtt ropják egy nagyszabású, közös, időkön átívelő partin az épphogy nem kakofóniába hajló egyvelegben, hiszen a zene egy univerzális, közös nyelv, amely összeköt embereket, időket, helyszíneket. De említhetjük még azt a szcénát is, amikor a bejutásukra váró, s emiatt kint rostokoló vámpírhorda a saját maga által előadott ütős ír népzenére ropja – ilyet sem látni gyakran mozgóképen. Minderre jön rá pedig az utolsó, hosszabb felvonásban a kemény hentelés, nem árulunk el azzal ugyanis nagy titkot, hogy a vérszívók természetesen beszabadulnak a buliba…

A Bűnösök egy furcsa, a tetten érhető inspirációi ellenére mégis mással össze nem hasonlítható műfaji egyveleg, egy amolyan zenés horror-gengszter-dráma, ami egyszerre nagyon dögös, izzasztóan fülledt, kifejezetten brutális és kegyetlen, ugyanakkor sokatmondó, színes és megható is.

A csúcshatás eléréseben pedig óriási szerepe van az operatőr Autumn Durald Arkapaw (Loki, Fekete Párduc 2, Az utolsó táncosnő) csodálatos képeinek s legfőképp a kétszeres Oscar-díjas zeneszerző, Coogler állandó munkatársa, Ludwig Göransson elképesztő aláfestésének, amely a film teljes, 137 perces játékideje alatt egy lüktető, bizsergető, az alantas öszöntökre és az értelemre egyaránt ható csodás műfajmixszel ajándékozzák meg a nézőket. Az év egyik legkiemelkedőbb mozgóképe lesz, érdemes hát alkut kötni az ördöggel egy mozijegy erejéig.


Link másolása
KÖVESS MINKET: