HÍREK
A Rovatból

Tanítási időben, buszokkal vitték a karcagi középiskolásokat az Elk*rtuk vetítésére

Az egyik iskolában kötelezővé tették a film megnézését, és aki hiányzott, az igazolatlan órát kapott.


Az Elk*rtuk csütörtöki karcagi vetítésén több helyi és környékbeli középiskolából is részt vettek diákok. Kálomista Gábor producer filmjét, amely a botrányos 2006-os események 15. évfordulójára készült,

egymás után háromszor vetítették le a karcagi Déryné Kulturális Központban, az első két vetítést pedig kizárólag a helyi középiskolák diákjainak szervezték.

A reggeli vetítést a Karcagi Nagykun Református Gimnázium diákjainak tartották, akiknek nem volt kötelező megnézni a filmet. Önként jelentkezhettek, és bár a többségük eljött, azért voltak olyanok is, akik inkább kihagyták a programot. A diákok becslései szerint a tanulók 60-80 százaléka volt jelen. A második vetítésen a szintén karcagi Szentannai Sámuel Református Gimnázium és a Varró István Szakközépiskola diákjai közösen vettek részt, akiket több körben, busszal vittek a helyszínre.

A Telex kérdésére a diákok és a tanárok egybehangzóan azt mondták, hogy

a Szentannaiban kötelezővé tették a vetítést. Aki nem ment el, annak igazolnia kellett távollétének okát, különben igazolatlan órát kapott.

Az iskola több tanára is arról beszélt, nem tartják korrektnek, hogy kötelezővé tették a részvételt. Az iskolából a 11., 12. és 13. osztályosok vehettek részt a vetítésen, azaz 17, 18 és 19 évesek nézték a filmet, tehát az a korosztály, amely 2022 tavaszán először voksolhat majd az országgyűlési választásokon.

A Telexnek a Varró István Szakközépiskola diákjai is azt mondták, hogy kötelező volt elmenniük a vetítésre, ahol rajtuk kívül még egy kunhegyesi iskola tanulói is ott voltak.

A lap munkatársai a Nagykun Református Gimnázium vezetőjével, Tóth Barnával beszélgettek az ügy kapcsán, aki azt mondta, náluk nem volt kötelező a vetítés, semmilyen igazolást nem kellett bemutatni azoknak, akik nem akartak menni. Mint mondta, azt gondolja, ez így rendben volt. Megkérdezték arról is, miért tartották fontosnak, hogy részt vegyenek a vetítésen, amire Tóth Barna azt mondta: „az sem biztos, hogy fontosnak tartottuk. Rengeteg lehetőséget kap egy iskola mindenféle témában. Ezeket mi mindig lehetőségként kínáljuk a diákok számára. Ha van érdeklődés, akkor elmegyünk, ha nincs, akkor nem.”

A gimnázium vezetője a Telex kérdésére elárulta, hogy a Déryné Kulturális Központon keresztül érkezett hozzájuk a vetítésről szóló ajánlat.

Mint írják, Tóth Barna és a tanári kar vezetése előzetesen nem látta a filmet, ők is akkor nézték meg először, amikor a diákok. Azzal kapcsolatban, hogy megvitatják-e közösen a látottakat, azt mondta: „Nem fogjuk megbeszélni a diákokkal, hogy ezt hogyan kell látni és értelmezni, ők ezt a szüleikkel otthon meg tudják tenni.”

A kulturális központ alapból nem lát el mozis feladatokat, nem is alkalmas mozizásra. Egy mozis vállalkozó hozta a megfelelő technikát. Ő azt mondta a Telexnek, hogy az önkormányzattal kötött szerződést. Emellett több tanár is arról beszélt a lapnak, hogy nem az iskolák, hanem közvetlenül, vagy a kulturális központon keresztül áttételesen az önkormányzat állta a cechet.

Mint a cikkben említik, a diákok vegyesen reagáltak a filmre. Voltak, akik arról beszéltek, hogy nem nagyon értik a történetet, és szerintük nem az ő korosztályuknak, hanem az idősebbeknek szól a film, de voltak olyanok is, akik azt mondták, tudják, hogy „Gyurcsány akkor megverette az embereket”. Mások a szüleiktől azt hallották, hogy „nem volt jó világ”, meg „most azért jobb, mint akkor volt”.

Az egyik diáklány azzal viccelődött, amikor mentek be a vetítésre, hogy „a Gyurcsány is itt van? Én csak akkor nézem meg!” Többen csalódottak is voltak amiatt, hogy Gyurcsányt csak archív felvételekről, kevésszer mutatták a filmben, „egy színésznek be kellett volna vállalnia ezt” – mondta az egyikük.

A Telex cikke felidézi, hogy az egyik 19 éves fiú szerint máshogy dolgozták fel az eseményeket, mint ahogy megtörténtek. „Rengeteg dolgot kiszíneztek, nem mindig valós események vannak benne. Úgy volt beállítva sokszor, mintha egy maffia lenne” – mondta, hozzátéve: szerinte azért csinálták ezt az alkotók, hogy „ha már botrány, akkor üssön még nagyobbat”.

„Tény és való, hogy abban az időben rosszabb volt a helyzet, mint jelen pillanatban, alapból durva dolgok történtek, de így, hogy még ki is színezik, hamarabb elhiszik az emberek. Valljuk be őszintén, a film fele igaz, fele nem” – mondta, majd azt is hozzátette, hogy nem érdekli a magyar politika, mert „gyász az egész”. A fiú azt mondta a lap munkatársainak: most úgy gondolja, nem fog elmenni szavazni tavasszal.

A Telex az évtizedek óta fideszes vezetésű Karcag jelenlegi polgármesterét, Szepesi Tibort is megkereste. Arra kérték, erősítse meg a tanárok és intézményvezetők által mondottakat, vagyis azt, hogy valóban az önkormányzat állja a vetítés és a buszoztatás költségeit. A városvezető azonban cáfolta ezt. „A filmvetítés költségeit nem az önkormányzat fizeti. A vetítésre érkezők a vetítés helyszínére való utazásukat maguk szervezték” – írta válaszában.

Az ügy kapcsán keresték emellett a kulturális központot, a református egyházat, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumát és az Innovációs és Technológiai Minisztériumot is, de egyelőre sehonnan sem kaptak választ.

Gulyás Gergely korábban arról beszélt a kormányinfón: nem tud arról, hogy kötelező lenne a diákoknak a Gyurcsány-film megnézése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter beelőzte Orbán Viktort – köszönetet is mondott a követőinek
Igaz, a Tisza elnöke ügyesen és jó érzékkel választotta ki azt a számot, amiben vezet. De tény: the MAN-t többen követik, mint Viktort a TikTokon.


A politika folyamatos verseny, a XXI. században pedig már nemcsak a szavazatokért, de a közösségi médiás megjelenésért is.

Ez a tény is vezethette Magyar Pétert, amikor kedd este megköszönte követőinek, hogy a TikTokon elérte a 233 ezret követőinek száma.

„Hálásan köszönöm, hogy alig egy év után, a Youtube után már a TikTok-on is többen követtek, mint Orbán Viktort”

– írta bejegyzésében az ellenzéki politikus. Hozzátette: „Mindezt úgy, hogy a miniszterelnök több százmillió forint közpénzt ver el hirdetésre, lájkok és követők vásárlására. Én pedig pontosan nulla forintot költöttem erre”.

Igaz az is, hogy Magyar Péter ügyesen választotta ki, hogy melyik számokat érdemes kiemelnie. Facebookon és Instagramon ugyanis egyelőre még Orbán Viktor vezet. Instán 244 ezer-187 ezerre, míg Facebookon behozhatatlannak tűnő előnnyel, 1,3 millióval az 535 ezerrel szemben. Igaz, ez utóbbit a Tisza elnöke mindössze 14 hónap alatt hozta össze.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Elfoglalták a Szabadság hidat a tüntetők – a készenléti rendőrök is felvonultak, de így is piknikhangulat van
Néhány százan átvonultak az Erzsébet hídtól a szomszédosra, de kérdéses, meddig sikerül blokkolniuk azt a számos rendőr mellett. Igaz, a forgalom így is, úgy is áll.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.

A demonstrálók végül megunták a helyzetet, és elindultak a Szabadság hídra. Útközben céljuk végül sikerült, mert az úttesten haladva meg tudták bénítani a Vámház körút és a Fővám tér forgalmát.

A néhány száz fős tömeg végül negyed 7 után valamivel sikeresen elfoglalta a Szabadság hidat.

A híd két oldalát közben rendőrök lezárták, miközben folyamatosan újabb szirénázó autók érkeztek. A tüntetők innen valószínűleg nem mennek majd tovább, de a pontos terv egyelőre nem ismert. Ahogy az sem látszik még, hogy ennyi embernek sikerül-e blokkolnia majd a híd forgalmát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Fellöktek a rendőrök egy bottal közlekedő tüntetőt – a napszemüvegét is odébb rúgták
A Momentum a Szabadság hidat zárta le, miután Hadházy Ákos nem kapott engedélyt az Erzsébet hídra. A blokád feloldása után azonban nem bántak kesztyűs kézzel a tüntetőkkel.


A Magyar Hangnak nyilatkozó Bedő Dávid, a Momentum képviselője úgy fogalmazott: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség művelt”. A momentumos politikus a Szabadság hídi blokád elején vezette a demonstráló tömeget, miután a hatóságok nem adtak engedélyt Hadházy Ákosnak az Erzsébet híd lezárására. Emiatt a Ferenciek terén összegyűlt emberek a Momentum vezetésével inkább a Szabadság hidat zárták le.

A hídra érve eleinte fesztiválhangulat uralkodott. Később azonban a pesti és a budai oldalon is megjelent sok rendőr, akik mindenkit felküldtek vagy felvittek a járdára.

A Momentum elnökségi tagja szerint az egyenruhások lökdösődtek, és ennek következtében többen elestek.

A politikus azt állítja, hogy egyik párttársát, aki bottal jár, fellökték.

Közben kiesett a zsebéből a szemüvege, amit egy rendőr rátaposva elrúgott. Bedő Dávid szerint erről videó is készült, amit később megosztott a Facebook-oldalán. Ezen valóban látszik, ahogy a fiatalember elesik, majd a rendőrök erővel próbálják meg felhúzni a földről. Szintén látszik az is, hogy egy napszemüveget odébb rúgnak. Bedő úgy fogalmazott, hogy „fogyatékosnak nevezték őket” és hozzátette: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség leművelt”.

Bedő Dávid videója az esetről:

(Cikkünk címképén a rendőrség akciója látható, amelynek keretében eltávolították a tüntetőket Szabadság híd úttestéről. A címben említett eset nem ekkor történt.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Totálisan szétverhetik a meglévő ingatlanok értékét” – Vakmajom durván beleszállt Navracsics törvénytervezetébe
A befektetési szakember szerint a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény óriási veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosoknak. Gyakorlatilag azonnal negatív hatással járna.


Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.

A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.

A szakember azt írta, a javaslat „településvédelem” címszó alatt lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok megtiltsák a tulajdonszerzést, a beköltözést és még a lakcímbejelentést is. Szerinte ez oda vezet, hogy az ingatlanokat nem lehet majd szabadon eladni vagy kiadni. Azt írta:

„Vissza a kommunizmusba. Tehát totálisan szétverhetik vele a meglévő ingatlanok értékét.”

Faragó szerint ott, ahol nem lehet szabadon adni-venni, az ingatlan „tán a felét” éri annak, mint ahol lehet. Úgy látja, már az is leértékelő hatással bír, ha csak lehetőség van a tiltásra, mert elriasztja a vevőket.

Azt írta: „Ha volna Magyarországon jogállam, az Alkotmánybíróság csírájában megsemmisítené az egészet.”

A bejegyzésben azt is kijelentette: „Igazi kommunista tempó. A legalapvetőbb jog, a tulajdonjog full korlátozása ez a tervezet. És a szabad költözés jogáé is.” Úgy véli, a helyi lakosoknak azonnal el kellene zavarni az ilyen szabályozást bevezető önkormányzatokat, mert különben az ingatlanjaik semmit sem fognak érni.

A posztban megemlítette, hogy Európában – például Tallinnban, Mallorcán, Bécsben vagy a Kanári-szigeteken – szabadon lehet ingatlant vásárolni EU-polgárként, de „az agglomerációs/balatonparti Mucsaröcsögén nem, mert megtiltják?”

A szakember kiemelte: nem is kell tényleges tiltás, már a lehetősége is elegendő ahhoz, hogy az ingatlanpiacon bizonytalanságot okozzon. Úgy fogalmazott: „Akinek pallosjogot adnak, attól sem akkor kell megijedni, amikor már lesújt a pallos: ahol nem szabad az ingatlanpiac, nem szabad az adásvétel, ott nem szabad ingatlant tulajdonolni.”

A bejegyzés végén szerepelt a törvénytervezet két pontja is. Az egyik szerint a „jogvédelmi eszköz” irányulhat az ingatlannal kapcsolatos jogügyletekre és a beköltözésre. A másik pont arról szól, hogy az önkormányzat megtilthatja a betelepülők ingatlanszerzését, ha az adott ingatlanra az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Ilyenkor csak azok szerezhetnek ingatlant, akik már rendelkeznek ott lakcímmel vagy tulajdonnal.


Link másolása
KÖVESS MINKET: